6.6 – A köröm – Der Nagel
1. A köröm (unguis) a kéz- és lábujjak végperceinek hátoldalán elhelyezkedő, kemény keratinból felépülő, áttetsző hámképlet. – Der Nagel (Unguis) ist ein auf der Rückseite der Finger- und Zehenendglieder gelegenes, aus hartem Keratin aufgebautes, durchscheinendes Epithelgebilde.
2. Fejlődéstanilag a felhámból származik, ezért a szőrrel és a bőrmirigyekkel együtt a bőr függelékei közé soroljuk. – Entwicklungsgeschichtlich stammt er aus der Epidermis und wird deshalb gemeinsam mit Haaren und Hautdrüsen zu den Anhangsgebilden der Haut gerechnet.
3. Szilárd lemeze megóvja az ujjvég érzékeny lágyrészeit, miközben részben az alatta fekvő végperc csontos alapjára támaszkodik. – Seine feste Platte schützt die empfindlichen Weichteile der Fingerkuppe und stützt sich dabei teilweise auf die knöcherne Grundlage des darunterliegenden Endgliedes.
4. Mivel az ujjbegy puha párnájával szemben ellenálló felszínt képez, növeli a tapintáskor és a tárgyak megfogásakor kifejthető nyomást. – Da er gegenüber dem weichen Polster der Fingerkuppe eine widerstandsfähige Fläche bildet, erhöht er den beim Tasten und Greifen ausübbaren Druck.
5. Különösen a kéz körmei segítik az apró tárgyak felvételét, a finom mozdulatokat és az ujjbeggyel végzett pontos munkát. – Besonders die Fingernägel unterstützen das Aufnehmen kleiner Gegenstände, fein abgestimmte Bewegungen und präzise Tätigkeiten mit den Fingerkuppen.
6. A köröm szerkezeti egységéhez a körömlemez, a körömágy, a körömmátrix, a körömredők, valamint a köröm alatti és köröm feletti hámterületek tartoznak. – Zur strukturellen Einheit des Nagels gehören Nagelplatte, Nagelbett, Nagelmatrix, Nagelfalten sowie die unterhalb und oberhalb der Platte gelegenen Epithelbereiche.
7. A körömlemezen (lamina unguis) a rejtett körömgyökeret, a látható körömtestet és a körömágyon túlnyúló szabad szélt különítjük el. – An der Nagelplatte (Lamina unguis) unterscheidet man die verborgene Nagelwurzel, den sichtbaren Nagelkörper und den über das Nagelbett hinausragenden freien Rand.
8. Proximálisan a körömgyökér (radix unguis) a bőr alá húzódik, ahol a hátsó körömredő által kialakított körömtasakban helyezkedik el. – Proximal schiebt sich die Nagelwurzel (Radix unguis) unter die Haut und liegt dort in der von der hinteren Nagelfalte gebildeten Nageltasche.
9. Két oldalán a lemez keskeny körömárkokban halad, amelyeket a körmöt vezető és mechanikusan védő oldalsó körömredők határolnak. – An beiden Seiten verläuft die Platte in schmalen Nagelfurchen, die von seitlichen Nagelfalten begrenzt werden und den Nagel führen sowie mechanisch schützen.
10. Vastagsága, szélessége és görbülete ujjonként eltérő, továbbá életkor, tartós terhelés és egyéni adottságok szerint is változhat. – Dicke, Breite und Krümmung unterscheiden sich von Finger zu Finger und können außerdem mit Alter, dauerhafter Belastung und individuellen Voraussetzungen variieren.
11. Mikroszkóposan a körömlemez felszíni, középső és alsó rétegre tagolható, amelyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mégsem teljesen azonos szerkezetűek. – Mikroskopisch lässt sich die Nagelplatte in eine oberflächliche, mittlere und untere Schicht gliedern, die fest miteinander verbunden, jedoch nicht völlig gleich aufgebaut sind.
12. Állományát ellapult, sejtmagjukat elvesztett szarusejtek alkotják, amelyek keratinrostjai nagy mechanikai ellenállást biztosító, tömör rendszerré rendeződnek. – Ihre Substanz besteht aus abgeflachten, kernlosen Hornzellen, deren Keratinfasern zu einem dichten System mit hoher mechanischer Widerstandsfähigkeit geordnet sind.
13. Bár a köröm keménynek tűnik, bizonyos mennyiségű vizet tartalmaz, amely rugalmasságot ad neki, kiszáradáskor pedig fokozódhat a töredezés veszélye. – Obwohl der Nagel hart erscheint, enthält er eine gewisse Menge Wasser, die ihm Elastizität verleiht; bei Austrocknung kann dagegen die Brüchigkeit zunehmen.
14. A lemez alatt fekvő körömágy (lectulus unguis) vékony hámból és az azt tápláló, erekben gazdag kötőszövetből épül fel. – Das unter der Platte gelegene Nagelbett (Lectulus unguis) besteht aus einem dünnen Epithel und dem es ernährenden, gefäßreichen Bindegewebe.
15. Hosszanti irányú hámlécei és kötőszöveti barázdái egymásba illeszkednek, ami nagy érintkezési felszínt és szilárd tapadást teremt a körömlemez számára. – Seine längs verlaufenden Epithelleisten und Bindegewebsfurchen greifen ineinander, wodurch eine große Kontaktfläche und eine feste Haftung für die Nagelplatte entstehen.
16. A köröm növekedéséért elsősorban a körömmátrix (matrix unguis) felelős, amely a gyökér alatt és a körömlemez proximális részének mélyén található. – Für das Wachstum des Nagels ist hauptsächlich die Nagelmatrix (Matrix unguis) verantwortlich, die unter der Wurzel und tief unter dem proximalen Teil der Nagelplatte liegt.
17. A mátrix distalis része egyes ujjakon áttűnik a lemezen, és félhold alakú, világos területként folytatódik a látható köröm tövében. – Der distale Abschnitt der Matrix scheint an manchen Fingern durch die Platte und setzt sich als halbmondförmiger heller Bereich am Grund des sichtbaren Nagels fort.
18. Ezt a területet holdacskának (lunula) nevezzük, amely rendszerint a hüvelykujjon a legkifejezettebb, a kisujjon pedig alig vagy egyáltalán nem látható. – Dieser Bereich wird Nagelmond (Lunula) genannt; gewöhnlich ist er am Daumen am deutlichsten und am kleinen Finger kaum oder gar nicht sichtbar.
19. Világos színe abból ered, hogy a vastagabb mátrixhám csökkenti az alatta futó hajszálerek vöröses színének áttűnését. – Seine helle Farbe entsteht dadurch, dass das dickere Matrixepithel das Durchscheinen der rötlichen Färbung der darunterliegenden Kapillaren vermindert.
20. Mélyebb rétegében folyamatosan osztódó sejtek keletkeznek, amelyek előrefelé tolódva ellapulnak, keratint halmoznak fel, majd beépülnek a körömlemezbe. – In seiner tieferen Schicht entstehen fortlaufend teilungsfähige Zellen, die nach vorn geschoben werden, abflachen, Keratin anreichern und schließlich in die Nagelplatte eingebaut werden.
21. A mátrix szarusodása eltér a közönséges felhámétól, mert a sejtek jellegzetes szemcsés réteg kialakítása nélkül alakulnak tömör körömsejtekké. – Die Verhornung der Matrix unterscheidet sich von der gewöhnlichen Epidermis, da sich die Zellen ohne Ausbildung einer typischen Körnerschicht in kompakte Nagelzellen umwandeln.
22. Noha a lemez legnagyobb része a mátrixban képződik, alsó felszínéhez a körömágy hámja is hozzáadhat kevés új szaruanyagot. – Obwohl der größte Teil der Platte in der Matrix entsteht, kann auch das Epithel des Nagelbettes ihrer Unterfläche eine geringe Menge neuer Hornsubstanz hinzufügen.
23. A körömlemez áttetszősége miatt az erekben gazdag körömágy rózsaszínes árnyalata egészséges körülmények között jól felismerhető. – Wegen der Durchsichtigkeit der Nagelplatte ist die rosige Färbung des gefäßreichen Nagelbettes unter gesunden Bedingungen deutlich erkennbar.
24. A szabad körömszél ezzel szemben fehéresnek látszik, mert alatta már nincs érhálózattal rendelkező körömágy, hanem levegő és külső környezet található. – Der freie Nagelrand erscheint dagegen weißlich, weil sich darunter kein gefäßführendes Nagelbett mehr befindet, sondern Luft und äußere Umgebung angrenzen.
25. A hátsó körömredő felháma részben ráborul a növekvő lemezre, felszíni szarurétege pedig vékony kutikulaként tapad annak felszínéhez. – Die Epidermis der hinteren Nagelfalte legt sich teilweise über die wachsende Platte, während ihre oberflächliche Hornschicht als dünne Kutikula an deren Oberfläche haftet.
26. Ez a köröm feletti hám, az eponychium, tömítő kapcsolatot létesít a redő és a lemez között, így akadályozza idegen anyagok bejutását a körömtasakba. – Dieses oberhalb des Nagels gelegene Epithel, das Eponychium, bildet eine abdichtende Verbindung zwischen Falte und Platte und verhindert dadurch das Eindringen fremder Stoffe in die Nageltasche.
27. Az oldalsó körömredők hasonlóképpen körülölelik a lemez széleit, miközben elegendő mozgásteret hagynak annak folyamatos előrehaladásához. – Die seitlichen Nagelfalten umfassen in ähnlicher Weise die Plattenränder und lassen zugleich genügend Raum für deren fortlaufende Vorwärtsbewegung.
28. A szabad szél alatt elhelyezkedő megvastagodott hám, a hyponychium, a körömágy distalis határát alkotja, és védőgátat képez a külvilág felé. – Das unter dem freien Rand gelegene verdickte Epithel, das Hyponychium, bildet die distale Grenze des Nagelbettes und eine Schutzbarriere gegenüber der Außenwelt.
29. Növekedés közben a mátrixban keletkező új sejttömeg a már kialakult körömlemezt lassan előretolja a mozdulatlan körömágy felszínén. – Während des Wachstums schiebt die in der Matrix neu entstehende Zellmasse die bereits ausgebildete Nagelplatte langsam über die Oberfläche des unbeweglichen Nagelbettes nach vorn.
30. A kézkörmök átlagosan havonta körülbelül három millimétert növekednek, bár az egyes ujjak között és ugyanazon személy életének különböző szakaszaiban eltérések lehetnek. – Fingernägel wachsen durchschnittlich etwa drei Millimeter im Monat, wobei zwischen den einzelnen Fingern und in verschiedenen Lebensabschnitten derselben Person Unterschiede bestehen können.
31. A lábkörmök növekedése általában lényegesen lassabb, ami részben a végtagok eltérő keringési, hőmérsékleti és mechanikai viszonyaival függ össze. – Das Wachstum der Zehennägel ist gewöhnlich deutlich langsamer, was teilweise mit den unterschiedlichen Kreislauf-, Temperatur- und Belastungsverhältnissen der Gliedmaßen zusammenhängt.
32. Egy teljes kézköröm rendszerint négy-hat hónap alatt pótlódik, míg egy lábköröm teljes megújulása akár egy évnél is hosszabb ideig tarthat. – Ein vollständiger Fingernagel wird gewöhnlich innerhalb von vier bis sechs Monaten ersetzt, während die vollständige Erneuerung eines Zehennagels länger als ein Jahr dauern kann.
33. A növekedés ütemét az életkor, a helyi vérellátás, a hőmérséklet, a tápláltsági állapot, valamint a mátrixot érő mechanikai hatások egyaránt befolyásolhatják. – Die Wachstumsgeschwindigkeit kann durch Alter, lokale Durchblutung, Temperatur, Ernährungszustand und mechanische Einwirkungen auf die Matrix beeinflusst werden.
34. Ha a mátrix sejtosztódása átmenetileg lelassul, a lemezen keresztirányú barázda alakulhat ki, amely a növekedéssel fokozatosan a szabad szél felé vándorol. – Verlangsamt sich die Zellteilung der Matrix vorübergehend, kann eine Querfurche in der Platte entstehen, die mit dem Wachstum allmählich zum freien Rand wandert.
35. Tartós vagy mély mátrixkárosodás után az újonnan képződő köröm szabálytalan, megvastagodott vagy hosszanti irányban hasadt maradhat. – Nach einer dauerhaften oder tiefen Schädigung der Matrix kann der neu gebildete Nagel unregelmäßig, verdickt oder längs gespalten bleiben.
36. A körömkészülék vérellátását az ujjak artériáinak ágai biztosítják, amelyek sűrű hajszálérhálózatot képeznek a mátrix és a körömágy kötőszövetében. – Die Blutversorgung des Nagelapparates erfolgt durch Äste der Finger- und Zehenarterien, die im Bindegewebe von Matrix und Nagelbett ein dichtes Kapillarnetz bilden.
37. A felszínhez közeli érhurkok nemcsak a szövetek anyagcseréjét szolgálják, hanem a lemezen keresztül látható szín kialakításában is részt vesznek. – Die oberflächennahen Gefäßschlingen dienen nicht nur dem Stoffwechsel der Gewebe, sondern tragen auch zur durch die Platte sichtbaren Färbung bei.
38. Érzőidegrostok különösen nagy számban találhatók a körömágyban és a körömredőkben, ahol nyomást, érintést, fájdalmat és hőmérsékleti ingereket közvetítenek. – Sensible Nervenfasern kommen besonders zahlreich im Nagelbett und in den Nagelfalten vor, wo sie Druck-, Berührungs-, Schmerz- und Temperaturreize vermitteln.
39. Maga a szaruból álló körömlemez érzéketlen, az alatta fekvő szövetek sérülése azonban gazdag beidegzésük miatt rendkívül fájdalmas lehet. – Die aus Hornsubstanz bestehende Nagelplatte selbst ist empfindungslos, Verletzungen der darunterliegenden Gewebe können wegen ihrer reichen Innervation jedoch äußerst schmerzhaft sein.
40. Az ujjbegy megérintésekor a köröm ellennyomást fejt ki, ezért a bőr alakváltozásai pontosabban továbbítódnak az érzőidegvégződésekhez. – Bei Berührung der Fingerkuppe erzeugt der Nagel einen Gegendruck, sodass Verformungen der Haut genauer auf die sensiblen Nervenendigungen übertragen werden.
41. Védő és támasztó szerepe mellett a köröm vakarásra, kaparásra és kisebb tárgyak elválasztására is alkalmas, bár ezek másodlagos mechanikai feladatok. – Neben seiner Schutz- und Stützfunktion eignet sich der Nagel auch zum Kratzen, Schaben und Trennen kleiner Gegenstände, wobei es sich um sekundäre mechanische Aufgaben handelt.
42. A körömlemez alatti vérzéskor a felgyülemlő vér nem tud szabadon kitérni, ezért a zárt térben emelkedő nyomás erős, lüktető fájdalmat okozhat. – Bei einer Blutung unter der Nagelplatte kann das angesammelte Blut nicht frei ausweichen, weshalb der steigende Druck im geschlossenen Raum starke, pochende Schmerzen verursachen kann.
43. Körömgombásodáskor (onychomycosis) a kórokozók a szaruanyagot támadják meg, aminek következtében a lemez elszíneződhet, megvastagodhat, töredezhet és részben leválhat. – Bei einer Nagelpilzinfektion (Onychomykose) greifen die Erreger die Hornsubstanz an, wodurch sich die Platte verfärben, verdicken, brüchig werden und teilweise ablösen kann.
44. A körömredő gyulladása (paronychia) gyakran a kutikula vagy az oldalsó védőgát sérülése után alakul ki, amikor mikroorganizmusok jutnak a mélyebb szövetekbe. – Eine Entzündung der Nagelfalte (Paronychie) entsteht häufig nach einer Verletzung der Kutikula oder der seitlichen Schutzbarriere, wenn Mikroorganismen in tiefere Gewebe eindringen.
45. A köröm tehát nem pusztán élettelen szarulemez, hanem olyan összetett bőrfüggelék, amelynek növekedése, rögzítése, érző működése és védelme több szövet összehangolt kapcsolatán alapul. – Der Nagel ist somit nicht lediglich eine leblose Hornplatte, sondern ein komplexes Hautanhangsgebilde, dessen Wachstum, Befestigung, sensible Funktion und Schutz auf dem abgestimmten Zusammenwirken mehrerer Gewebe beruhen.
(aufklappen)magyar
1. A köröm (unguis) a kéz- és lábujjak végperceinek hátoldalán elhelyezkedő, kemény keratinból felépülő, áttetsző hámképlet.
2. Fejlődéstanilag a felhámból származik, ezért a szőrrel és a bőrmirigyekkel együtt a bőr függelékei közé soroljuk.
3. Szilárd lemeze megóvja az ujjvég érzékeny lágyrészeit, miközben részben az alatta fekvő végperc csontos alapjára támaszkodik.
4. Mivel az ujjbegy puha párnájával szemben ellenálló felszínt képez, növeli a tapintáskor és a tárgyak megfogásakor kifejthető nyomást.
5. Különösen a kéz körmei segítik az apró tárgyak felvételét, a finom mozdulatokat és az ujjbeggyel végzett pontos munkát.
6. A köröm szerkezeti egységéhez a körömlemez, a körömágy, a körömmátrix, a körömredők, valamint a köröm alatti és köröm feletti hámterületek tartoznak.
7. A körömlemezen (lamina unguis) a rejtett körömgyökeret, a látható körömtestet és a körömágyon túlnyúló szabad szélt különítjük el.
8. Proximálisan a körömgyökér (radix unguis) a bőr alá húzódik, ahol a hátsó körömredő által kialakított körömtasakban helyezkedik el.
9. Két oldalán a lemez keskeny körömárkokban halad, amelyeket a körmöt vezető és mechanikusan védő oldalsó körömredők határolnak.
10. Vastagsága, szélessége és görbülete ujjonként eltérő, továbbá életkor, tartós terhelés és egyéni adottságok szerint is változhat.
11. Mikroszkóposan a körömlemez felszíni, középső és alsó rétegre tagolható, amelyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mégsem teljesen azonos szerkezetűek.
12. Állományát ellapult, sejtmagjukat elvesztett szarusejtek alkotják, amelyek keratinrostjai nagy mechanikai ellenállást biztosító, tömör rendszerré rendeződnek.
13. Bár a köröm keménynek tűnik, bizonyos mennyiségű vizet tartalmaz, amely rugalmasságot ad neki, kiszáradáskor pedig fokozódhat a töredezés veszélye.
14. A lemez alatt fekvő körömágy (lectulus unguis) vékony hámból és az azt tápláló, erekben gazdag kötőszövetből épül fel.
15. Hosszanti irányú hámlécei és kötőszöveti barázdái egymásba illeszkednek, ami nagy érintkezési felszínt és szilárd tapadást teremt a körömlemez számára.
16. A köröm növekedéséért elsősorban a körömmátrix (matrix unguis) felelős, amely a gyökér alatt és a körömlemez proximális részének mélyén található.
17. A mátrix distalis része egyes ujjakon áttűnik a lemezen, és félhold alakú, világos területként folytatódik a látható köröm tövében.
18. Ezt a területet holdacskának (lunula) nevezzük, amely rendszerint a hüvelykujjon a legkifejezettebb, a kisujjon pedig alig vagy egyáltalán nem látható.
19. Világos színe abból ered, hogy a vastagabb mátrixhám csökkenti az alatta futó hajszálerek vöröses színének áttűnését.
20. Mélyebb rétegében folyamatosan osztódó sejtek keletkeznek, amelyek előrefelé tolódva ellapulnak, keratint halmoznak fel, majd beépülnek a körömlemezbe.
21. A mátrix szarusodása eltér a közönséges felhámétól, mert a sejtek jellegzetes szemcsés réteg kialakítása nélkül alakulnak tömör körömsejtekké.
22. Noha a lemez legnagyobb része a mátrixban képződik, alsó felszínéhez a körömágy hámja is hozzáadhat kevés új szaruanyagot.
23. A körömlemez áttetszősége miatt az erekben gazdag körömágy rózsaszínes árnyalata egészséges körülmények között jól felismerhető.
24. A szabad körömszél ezzel szemben fehéresnek látszik, mert alatta már nincs érhálózattal rendelkező körömágy, hanem levegő és külső környezet található.
25. A hátsó körömredő felháma részben ráborul a növekvő lemezre, felszíni szarurétege pedig vékony kutikulaként tapad annak felszínéhez.
26. Ez a köröm feletti hám, az eponychium, tömítő kapcsolatot létesít a redő és a lemez között, így akadályozza idegen anyagok bejutását a körömtasakba.
27. Az oldalsó körömredők hasonlóképpen körülölelik a lemez széleit, miközben elegendő mozgásteret hagynak annak folyamatos előrehaladásához.
28. A szabad szél alatt elhelyezkedő megvastagodott hám, a hyponychium, a körömágy distalis határát alkotja, és védőgátat képez a külvilág felé.
29. Növekedés közben a mátrixban keletkező új sejttömeg a már kialakult körömlemezt lassan előretolja a mozdulatlan körömágy felszínén.
30. A kézkörmök átlagosan havonta körülbelül három millimétert növekednek, bár az egyes ujjak között és ugyanazon személy életének különböző szakaszaiban eltérések lehetnek.
31. A lábkörmök növekedése általában lényegesen lassabb, ami részben a végtagok eltérő keringési, hőmérsékleti és mechanikai viszonyaival függ össze.
32. Egy teljes kézköröm rendszerint négy-hat hónap alatt pótlódik, míg egy lábköröm teljes megújulása akár egy évnél is hosszabb ideig tarthat.
33. A növekedés ütemét az életkor, a helyi vérellátás, a hőmérséklet, a tápláltsági állapot, valamint a mátrixot érő mechanikai hatások egyaránt befolyásolhatják.
34. Ha a mátrix sejtosztódása átmenetileg lelassul, a lemezen keresztirányú barázda alakulhat ki, amely a növekedéssel fokozatosan a szabad szél felé vándorol.
35. Tartós vagy mély mátrixkárosodás után az újonnan képződő köröm szabálytalan, megvastagodott vagy hosszanti irányban hasadt maradhat.
36. A körömkészülék vérellátását az ujjak artériáinak ágai biztosítják, amelyek sűrű hajszálérhálózatot képeznek a mátrix és a körömágy kötőszövetében.
37. A felszínhez közeli érhurkok nemcsak a szövetek anyagcseréjét szolgálják, hanem a lemezen keresztül látható szín kialakításában is részt vesznek.
38. Érzőidegrostok különösen nagy számban találhatók a körömágyban és a körömredőkben, ahol nyomást, érintést, fájdalmat és hőmérsékleti ingereket közvetítenek.
39. Maga a szaruból álló körömlemez érzéketlen, az alatta fekvő szövetek sérülése azonban gazdag beidegzésük miatt rendkívül fájdalmas lehet.
40. Az ujjbegy megérintésekor a köröm ellennyomást fejt ki, ezért a bőr alakváltozásai pontosabban továbbítódnak az érzőidegvégződésekhez.
41. Védő és támasztó szerepe mellett a köröm vakarásra, kaparásra és kisebb tárgyak elválasztására is alkalmas, bár ezek másodlagos mechanikai feladatok.
42. A körömlemez alatti vérzéskor a felgyülemlő vér nem tud szabadon kitérni, ezért a zárt térben emelkedő nyomás erős, lüktető fájdalmat okozhat.
43. Körömgombásodáskor (onychomycosis) a kórokozók a szaruanyagot támadják meg, aminek következtében a lemez elszíneződhet, megvastagodhat, töredezhet és részben leválhat.
44. A körömredő gyulladása (paronychia) gyakran a kutikula vagy az oldalsó védőgát sérülése után alakul ki, amikor mikroorganizmusok jutnak a mélyebb szövetekbe.
45. A köröm tehát nem pusztán élettelen szarulemez, hanem olyan összetett bőrfüggelék, amelynek növekedése, rögzítése, érző működése és védelme több szövet összehangolt kapcsolatán alapul.
(aufklappen)német
1. Der Nagel (Unguis) ist ein auf der Rückseite der Finger- und Zehenendglieder gelegenes, aus hartem Keratin aufgebautes, durchscheinendes Epithelgebilde.
2. Entwicklungsgeschichtlich stammt er aus der Epidermis und wird deshalb gemeinsam mit Haaren und Hautdrüsen zu den Anhangsgebilden der Haut gerechnet.
3. Seine feste Platte schützt die empfindlichen Weichteile der Fingerkuppe und stützt sich dabei teilweise auf die knöcherne Grundlage des darunterliegenden Endgliedes.
4. Da er gegenüber dem weichen Polster der Fingerkuppe eine widerstandsfähige Fläche bildet, erhöht er den beim Tasten und Greifen ausübbaren Druck.
5. Besonders die Fingernägel unterstützen das Aufnehmen kleiner Gegenstände, fein abgestimmte Bewegungen und präzise Tätigkeiten mit den Fingerkuppen.
6. Zur strukturellen Einheit des Nagels gehören Nagelplatte, Nagelbett, Nagelmatrix, Nagelfalten sowie die unterhalb und oberhalb der Platte gelegenen Epithelbereiche.
7. An der Nagelplatte (Lamina unguis) unterscheidet man die verborgene Nagelwurzel, den sichtbaren Nagelkörper und den über das Nagelbett hinausragenden freien Rand.
8. Proximal schiebt sich die Nagelwurzel (Radix unguis) unter die Haut und liegt dort in der von der hinteren Nagelfalte gebildeten Nageltasche.
9. An beiden Seiten verläuft die Platte in schmalen Nagelfurchen, die von seitlichen Nagelfalten begrenzt werden und den Nagel führen sowie mechanisch schützen.
10. Dicke, Breite und Krümmung unterscheiden sich von Finger zu Finger und können außerdem mit Alter, dauerhafter Belastung und individuellen Voraussetzungen variieren.
11. Mikroskopisch lässt sich die Nagelplatte in eine oberflächliche, mittlere und untere Schicht gliedern, die fest miteinander verbunden, jedoch nicht völlig gleich aufgebaut sind.
12. Ihre Substanz besteht aus abgeflachten, kernlosen Hornzellen, deren Keratinfasern zu einem dichten System mit hoher mechanischer Widerstandsfähigkeit geordnet sind.
13. Obwohl der Nagel hart erscheint, enthält er eine gewisse Menge Wasser, die ihm Elastizität verleiht; bei Austrocknung kann dagegen die Brüchigkeit zunehmen.
14. Das unter der Platte gelegene Nagelbett (Lectulus unguis) besteht aus einem dünnen Epithel und dem es ernährenden, gefäßreichen Bindegewebe.
15. Seine längs verlaufenden Epithelleisten und Bindegewebsfurchen greifen ineinander, wodurch eine große Kontaktfläche und eine feste Haftung für die Nagelplatte entstehen.
16. Für das Wachstum des Nagels ist hauptsächlich die Nagelmatrix (Matrix unguis) verantwortlich, die unter der Wurzel und tief unter dem proximalen Teil der Nagelplatte liegt.
17. Der distale Abschnitt der Matrix scheint an manchen Fingern durch die Platte und setzt sich als halbmondförmiger heller Bereich am Grund des sichtbaren Nagels fort.
18. Dieser Bereich wird Nagelmond (Lunula) genannt; gewöhnlich ist er am Daumen am deutlichsten und am kleinen Finger kaum oder gar nicht sichtbar.
19. Seine helle Farbe entsteht dadurch, dass das dickere Matrixepithel das Durchscheinen der rötlichen Färbung der darunterliegenden Kapillaren vermindert.
20. In seiner tieferen Schicht entstehen fortlaufend teilungsfähige Zellen, die nach vorn geschoben werden, abflachen, Keratin anreichern und schließlich in die Nagelplatte eingebaut werden.
21. Die Verhornung der Matrix unterscheidet sich von der gewöhnlichen Epidermis, da sich die Zellen ohne Ausbildung einer typischen Körnerschicht in kompakte Nagelzellen umwandeln.
22. Obwohl der größte Teil der Platte in der Matrix entsteht, kann auch das Epithel des Nagelbettes ihrer Unterfläche eine geringe Menge neuer Hornsubstanz hinzufügen.
23. Wegen der Durchsichtigkeit der Nagelplatte ist die rosige Färbung des gefäßreichen Nagelbettes unter gesunden Bedingungen deutlich erkennbar.
24. Der freie Nagelrand erscheint dagegen weißlich, weil sich darunter kein gefäßführendes Nagelbett mehr befindet, sondern Luft und äußere Umgebung angrenzen.
25. Die Epidermis der hinteren Nagelfalte legt sich teilweise über die wachsende Platte, während ihre oberflächliche Hornschicht als dünne Kutikula an deren Oberfläche haftet.
26. Dieses oberhalb des Nagels gelegene Epithel, das Eponychium, bildet eine abdichtende Verbindung zwischen Falte und Platte und verhindert dadurch das Eindringen fremder Stoffe in die Nageltasche.
27. Die seitlichen Nagelfalten umfassen in ähnlicher Weise die Plattenränder und lassen zugleich genügend Raum für deren fortlaufende Vorwärtsbewegung.
28. Das unter dem freien Rand gelegene verdickte Epithel, das Hyponychium, bildet die distale Grenze des Nagelbettes und eine Schutzbarriere gegenüber der Außenwelt.
29. Während des Wachstums schiebt die in der Matrix neu entstehende Zellmasse die bereits ausgebildete Nagelplatte langsam über die Oberfläche des unbeweglichen Nagelbettes nach vorn.
30. Fingernägel wachsen durchschnittlich etwa drei Millimeter im Monat, wobei zwischen den einzelnen Fingern und in verschiedenen Lebensabschnitten derselben Person Unterschiede bestehen können.
31. Das Wachstum der Zehennägel ist gewöhnlich deutlich langsamer, was teilweise mit den unterschiedlichen Kreislauf-, Temperatur- und Belastungsverhältnissen der Gliedmaßen zusammenhängt.
32. Ein vollständiger Fingernagel wird gewöhnlich innerhalb von vier bis sechs Monaten ersetzt, während die vollständige Erneuerung eines Zehennagels länger als ein Jahr dauern kann.
33. Die Wachstumsgeschwindigkeit kann durch Alter, lokale Durchblutung, Temperatur, Ernährungszustand und mechanische Einwirkungen auf die Matrix beeinflusst werden.
34. Verlangsamt sich die Zellteilung der Matrix vorübergehend, kann eine Querfurche in der Platte entstehen, die mit dem Wachstum allmählich zum freien Rand wandert.
35. Nach einer dauerhaften oder tiefen Schädigung der Matrix kann der neu gebildete Nagel unregelmäßig, verdickt oder längs gespalten bleiben.
36. Die Blutversorgung des Nagelapparates erfolgt durch Äste der Finger- und Zehenarterien, die im Bindegewebe von Matrix und Nagelbett ein dichtes Kapillarnetz bilden.
37. Die oberflächennahen Gefäßschlingen dienen nicht nur dem Stoffwechsel der Gewebe, sondern tragen auch zur durch die Platte sichtbaren Färbung bei.
38. Sensible Nervenfasern kommen besonders zahlreich im Nagelbett und in den Nagelfalten vor, wo sie Druck-, Berührungs-, Schmerz- und Temperaturreize vermitteln.
39. Die aus Hornsubstanz bestehende Nagelplatte selbst ist empfindungslos, Verletzungen der darunterliegenden Gewebe können wegen ihrer reichen Innervation jedoch äußerst schmerzhaft sein.
40. Bei Berührung der Fingerkuppe erzeugt der Nagel einen Gegendruck, sodass Verformungen der Haut genauer auf die sensiblen Nervenendigungen übertragen werden.
41. Neben seiner Schutz- und Stützfunktion eignet sich der Nagel auch zum Kratzen, Schaben und Trennen kleiner Gegenstände, wobei es sich um sekundäre mechanische Aufgaben handelt.
42. Bei einer Blutung unter der Nagelplatte kann das angesammelte Blut nicht frei ausweichen, weshalb der steigende Druck im geschlossenen Raum starke, pochende Schmerzen verursachen kann.
43. Bei einer Nagelpilzinfektion (Onychomykose) greifen die Erreger die Hornsubstanz an, wodurch sich die Platte verfärben, verdicken, brüchig werden und teilweise ablösen kann.
44. Eine Entzündung der Nagelfalte (Paronychie) entsteht häufig nach einer Verletzung der Kutikula oder der seitlichen Schutzbarriere, wenn Mikroorganismen in tiefere Gewebe eindringen.
45. Der Nagel ist somit nicht lediglich eine leblose Hornplatte, sondern ein komplexes Hautanhangsgebilde, dessen Wachstum, Befestigung, sensible Funktion und Schutz auf dem abgestimmten Zusammenwirken mehrerer Gewebe beruhen.