6.7 – A verejték- és a faggyúmirigyek – Schweiß- und Talgdrüsen
1. A bőr külső elválasztású mirigyei a hámból fejlődnek, végkamráik azonban az irhában vagy a bőraljában helyezkednek el. – Die exokrinen Drüsen der Haut entwickeln sich aus dem Epithel, ihre Endstücke liegen jedoch in der Lederhaut oder in der Unterhaut.
2. Az irhába süllyedő mirigyhám kivezetőcsöveken keresztül juttatja váladékát a felszínre vagy valamely szőrtüsző üregébe. – Das in die Lederhaut eingesenkte Drüsenepithel gibt sein Sekret durch Ausführungsgänge an die Oberfläche oder in den Hohlraum eines Haarfollikels ab.
3. Működésük és váladékuk alapján verejték- és faggyúmirigyeket különböztetünk meg, amelyek eltérő módon járulnak hozzá a bőr feladatainak ellátásához. – Nach Funktion und Sekret unterscheidet man Schweiß- und Talgdrüsen, die auf unterschiedliche Weise zur Erfüllung der Hautfunktionen beitragen.
4. Közös sajátosságuk, hogy termékeik a testfelszínen fejtik ki hatásukat, ahol a szaruréteggel és a bőrflórával összetett rendszert alkotnak. – Gemeinsam ist ihnen, dass ihre Produkte an der Körperoberfläche wirken und dort mit der Hornschicht und der Hautflora ein komplexes System bilden.
5. A verejtékmirigyek csöves felépítésű képletek, amelyek feltekeredett kiválasztó szakaszából hosszabb kivezetőcső halad a bőr felszíne felé. – Schweißdrüsen sind tubulöse Gebilde, von deren aufgeknäueltem sekretorischem Abschnitt ein längerer Ausführungsgang zur Hautoberfläche zieht.
6. Elhelyezkedésük, kivezetésük és váladékuk összetétele alapján ekkrin és apokrin verejtékmirigyek különíthetők el. – Nach Lage, Ausführung und Zusammensetzung des Sekrets lassen sich ekkrine und apokrine Schweißdrüsen unterscheiden.
7. Szinte az egész testfelszínen megtalálhatók az ekkrin mirigyek, amelyek önálló verejtékpórusokon keresztül közvetlenül a külvilág felé nyílnak. – Ekkrine Drüsen kommen nahezu an der gesamten Körperoberfläche vor und münden durch eigene Schweißporen unmittelbar nach außen.
8. Különösen sűrűn helyezkednek el a tenyéren, a talpon és a homlokon, bár működésük jelentősége testtájanként eltérhet. – Besonders dicht liegen sie an Handflächen, Fußsohlen und Stirn, obwohl die Bedeutung ihrer Tätigkeit je nach Körperregion unterschiedlich sein kann.
9. Kiválasztó sejtjeik vízben és elektrolitokban gazdag elsődleges váladékot termelnek, amelyet a kivezetőcső hámja még a felszín elérése előtt módosít. – Ihre sekretorischen Zellen bilden ein wasser- und elektrolytreiches Primärsekret, das vom Epithel des Ausführungsgangs vor Erreichen der Oberfläche noch verändert wird.
10. Mivel a csőből nátrium- és kloridionok szívódnak vissza, a felszínre jutó verejték rendszerint hígabb a vérplazmánál. – Da Natrium- und Chloridionen aus dem Gang rückresorbiert werden, ist der an die Oberfläche gelangende Schweiß gewöhnlich stärker verdünnt als das Blutplasma.
11. Erős verejtékezéskor a folyadék gyorsabban áramlik, ezért csökken az ionok visszaszívására rendelkezésre álló idő, és emelkedik a verejték sótartalma. – Bei starkem Schwitzen strömt die Flüssigkeit schneller, sodass weniger Zeit für die Rückresorption der Ionen bleibt und der Salzgehalt des Schweißes zunimmt.
12. A bőrfelszínen elpárolgó víz jelentős hőmennyiséget von el a szervezettől, ezért az ekkrin mirigyek a hőszabályozás fontos végrehajtó szervei. – Das an der Hautoberfläche verdunstende Wasser entzieht dem Körper beträchtliche Wärmemengen, weshalb die ekkrinen Drüsen wichtige ausführende Organe der Wärmeregulation sind.
13. Magas páratartalom mellett a párolgás lelassul, míg a légmozgás a bőr fölötti nedves légréteg eltávolításával fokozza a hőleadást. – Bei hoher Luftfeuchtigkeit verlangsamt sich die Verdunstung, während Luftbewegung durch Entfernung der feuchten Luftschicht über der Haut die Wärmeabgabe steigert.
14. A verejtékelválasztást szimpatikus idegrostok szabályozzák, amelyek a testhőmérséklet emelkedésére, valamint bizonyos érzelmi ingerekre is válaszolhatnak. – Die Schweißsekretion wird durch sympathische Nervenfasern gesteuert, die sowohl auf einen Anstieg der Körpertemperatur als auch auf bestimmte emotionale Reize reagieren können.
15. Izgalom vagy félelem hatására különösen a tenyéren, a talpon és a hónaljban fokozódhat a váladéktermelés, még jelentős hőterhelés nélkül is. – Bei Erregung oder Angst kann die Sekretbildung besonders an Handflächen, Fußsohlen und Achselhöhlen zunehmen, selbst wenn keine erhebliche Wärmebelastung besteht.
16. Meghatározott testtájakra korlátozódnak az apokrin verejtékmirigyek, amelyek nagyobb végkamrái többnyire szőrtüszőkbe vezetik sűrűbb váladékukat. – Apokrine Schweißdrüsen sind auf bestimmte Körperregionen beschränkt und leiten ihr zähflüssigeres Sekret mit ihren größeren Endstücken meist in Haarfollikel.
17. Legjellemzőbb előfordulási helyük a hónalj, a mellbimbóudvar és a végbélnyílás környéke, működésük pedig főként serdülőkortól válik jelentőssé. – Ihre charakteristischen Vorkommensorte sind Achselhöhle, Brustwarzenhof und Analregion, wobei ihre Tätigkeit vor allem ab der Pubertät bedeutsam wird.
18. Frissen termelt váladékuk alig szagos, jellegzetes testszag azonban akkor keletkezik, amikor a bőr mikroorganizmusai lebontják annak fehérje- és lipidösszetevőit. – Ihr frisch gebildetes Sekret ist kaum geruchsintensiv; typischer Körpergeruch entsteht erst, wenn Hautmikroorganismen seine Protein- und Lipidbestandteile abbauen.
19. A faggyúmirigyek elágazó, hólyagos mirigyek, amelyek rendszerint a szőrtüszők felső szakaszához kapcsolódnak, és váladékukat annak üregébe ürítik. – Talgdrüsen sind verzweigte alveoläre Drüsen, die gewöhnlich mit dem oberen Abschnitt der Haarfollikel verbunden sind und ihr Sekret in deren Hohlraum abgeben.
20. Tenyéren és talpon sem szőrtüszők, sem faggyúmirigyek nincsenek, egyes szőrtelen területeken azonban önállóan nyíló faggyúmirigyek is előfordulhatnak. – An Handflächen und Fußsohlen fehlen sowohl Haarfollikel als auch Talgdrüsen, in einigen unbehaarten Regionen können jedoch frei mündende Talgdrüsen vorkommen.
21. A végkamra külső részén osztódó sejtekből szebociták keletkeznek, amelyek érésük során fokozatosan lipidekkel telítődnek. – Aus den sich im äußeren Bereich des Endstücks teilenden Zellen entstehen Sebozyten, die sich während ihrer Reifung allmählich mit Lipiden füllen.
22. A mirigy közepe felé vándorolva ezek a sejtek elveszítik sejtmagjukat, majd teljes szétesésükkel maguk is a faggyú részévé válnak. – Während ihrer Wanderung zur Drüsenmitte verlieren diese Zellen ihren Kern und werden durch ihren vollständigen Zerfall selbst zu einem Bestandteil des Talgs.
23. Ezt a kiválasztási módot holokrin szekréciónak nevezzük, mivel nem csupán egy sejten belül képződött termék, hanem az egész sejt kiürül. – Diese Sekretionsform wird als holokrine Sekretion bezeichnet, weil nicht nur ein innerhalb der Zelle gebildetes Produkt, sondern die gesamte Zelle abgegeben wird.
24. A szőrtüszőbe kerülő faggyú a szőrszál mentén éri el a felszínt, ahol vékony lipidrétegként terül szét a szarurégen. – Der in den Haarfollikel gelangende Talg erreicht entlang des Haarschafts die Oberfläche und verteilt sich dort als dünne Lipidschicht auf der Hornschicht.
25. Bevonva a bőrt és a szőrzetet, mérsékli azok kiszáradását, csökkenti a keratintartalmú képletek ridegségét, és megkönnyíti egymáson való elmozdulásukat. – Indem er Haut und Haare überzieht, vermindert er deren Austrocknung, reduziert die Sprödigkeit keratinhaltiger Strukturen und erleichtert ihre Verschiebung gegeneinander.
26. A vízvesztéssel szembeni legfontosabb akadályt ugyan a szaruréteg sejtközötti lipidjei képezik, a faggyú azonban kiegészíti és stabilizálja ezt a védelmet. – Die wichtigste Barriere gegen Wasserverlust bilden zwar die interzellulären Lipide der Hornschicht, doch der Talg ergänzt und stabilisiert diesen Schutz.
27. Verejtékkel és a szaruréteg anyagaival keveredve a faggyú részt vesz a hidrolipid film kialakításában, amely folyamatosan változó felszíni bevonatot képez. – Vermischt mit Schweiß und Bestandteilen der Hornschicht wirkt der Talg an der Bildung des Hydrolipidfilms mit, der einen ständig veränderlichen Oberflächenüberzug bildet.
28. Ennek a rendszernek az enyhén savas kémhatását nem egyetlen mirigyváladék, hanem a verejték, a szaruréteg és a bőrflóra együttes működése hozza létre. – Das leicht saure Milieu dieses Systems entsteht nicht durch ein einzelnes Drüsensekret, sondern durch das Zusammenwirken von Schweiß, Hornschicht und Hautflora.
29. A savköpeny ezért nem elkülöníthető anatómiai hártya, hanem dinamikus kémiai környezet, amely támogatja a normális mikroorganizmusokat és gátolhat bizonyos kórokozókat. – Der Säureschutzmantel ist daher keine abgrenzbare anatomische Membran, sondern ein dynamisches chemisches Milieu, das normale Mikroorganismen unterstützt und bestimmte Krankheitserreger hemmen kann.
30. Együttműködésük révén a verejték- és faggyúmirigyek részt vesznek a hőleadásban, a felszín rugalmasságának megőrzésében, valamint a bőr kémiai és mikrobiológiai védelmében. – Durch ihr Zusammenwirken sind Schweiß- und Talgdrüsen an der Wärmeabgabe, an der Erhaltung der Geschmeidigkeit der Oberfläche sowie am chemischen und mikrobiologischen Schutz der Haut beteiligt.
(aufklappen)magyar
1. A bőr külső elválasztású mirigyei a hámból fejlődnek, végkamráik azonban az irhában vagy a bőraljában helyezkednek el.
2. Az irhába süllyedő mirigyhám kivezetőcsöveken keresztül juttatja váladékát a felszínre vagy valamely szőrtüsző üregébe.
3. Működésük és váladékuk alapján verejték- és faggyúmirigyeket különböztetünk meg, amelyek eltérő módon járulnak hozzá a bőr feladatainak ellátásához.
4. Közös sajátosságuk, hogy termékeik a testfelszínen fejtik ki hatásukat, ahol a szaruréteggel és a bőrflórával összetett rendszert alkotnak.
5. A verejtékmirigyek csöves felépítésű képletek, amelyek feltekeredett kiválasztó szakaszából hosszabb kivezetőcső halad a bőr felszíne felé.
6. Elhelyezkedésük, kivezetésük és váladékuk összetétele alapján ekkrin és apokrin verejtékmirigyek különíthetők el.
7. Szinte az egész testfelszínen megtalálhatók az ekkrin mirigyek, amelyek önálló verejtékpórusokon keresztül közvetlenül a külvilág felé nyílnak.
8. Különösen sűrűn helyezkednek el a tenyéren, a talpon és a homlokon, bár működésük jelentősége testtájanként eltérhet.
9. Kiválasztó sejtjeik vízben és elektrolitokban gazdag elsődleges váladékot termelnek, amelyet a kivezetőcső hámja még a felszín elérése előtt módosít.
10. Mivel a csőből nátrium- és kloridionok szívódnak vissza, a felszínre jutó verejték rendszerint hígabb a vérplazmánál.
11. Erős verejtékezéskor a folyadék gyorsabban áramlik, ezért csökken az ionok visszaszívására rendelkezésre álló idő, és emelkedik a verejték sótartalma.
12. A bőrfelszínen elpárolgó víz jelentős hőmennyiséget von el a szervezettől, ezért az ekkrin mirigyek a hőszabályozás fontos végrehajtó szervei.
13. Magas páratartalom mellett a párolgás lelassul, míg a légmozgás a bőr fölötti nedves légréteg eltávolításával fokozza a hőleadást.
14. A verejtékelválasztást szimpatikus idegrostok szabályozzák, amelyek a testhőmérséklet emelkedésére, valamint bizonyos érzelmi ingerekre is válaszolhatnak.
15. Izgalom vagy félelem hatására különösen a tenyéren, a talpon és a hónaljban fokozódhat a váladéktermelés, még jelentős hőterhelés nélkül is.
16. Meghatározott testtájakra korlátozódnak az apokrin verejtékmirigyek, amelyek nagyobb végkamrái többnyire szőrtüszőkbe vezetik sűrűbb váladékukat.
17. Legjellemzőbb előfordulási helyük a hónalj, a mellbimbóudvar és a végbélnyílás környéke, működésük pedig főként serdülőkortól válik jelentőssé.
18. Frissen termelt váladékuk alig szagos, jellegzetes testszag azonban akkor keletkezik, amikor a bőr mikroorganizmusai lebontják annak fehérje- és lipidösszetevőit.
19. A faggyúmirigyek elágazó, hólyagos mirigyek, amelyek rendszerint a szőrtüszők felső szakaszához kapcsolódnak, és váladékukat annak üregébe ürítik.
20. Tenyéren és talpon sem szőrtüszők, sem faggyúmirigyek nincsenek, egyes szőrtelen területeken azonban önállóan nyíló faggyúmirigyek is előfordulhatnak.
21. A végkamra külső részén osztódó sejtekből szebociták keletkeznek, amelyek érésük során fokozatosan lipidekkel telítődnek.
22. A mirigy közepe felé vándorolva ezek a sejtek elveszítik sejtmagjukat, majd teljes szétesésükkel maguk is a faggyú részévé válnak.
23. Ezt a kiválasztási módot holokrin szekréciónak nevezzük, mivel nem csupán egy sejten belül képződött termék, hanem az egész sejt kiürül.
24. A szőrtüszőbe kerülő faggyú a szőrszál mentén éri el a felszínt, ahol vékony lipidrétegként terül szét a szarurégen.
25. Bevonva a bőrt és a szőrzetet, mérsékli azok kiszáradását, csökkenti a keratintartalmú képletek ridegségét, és megkönnyíti egymáson való elmozdulásukat.
26. A vízvesztéssel szembeni legfontosabb akadályt ugyan a szaruréteg sejtközötti lipidjei képezik, a faggyú azonban kiegészíti és stabilizálja ezt a védelmet.
27. Verejtékkel és a szaruréteg anyagaival keveredve a faggyú részt vesz a hidrolipid film kialakításában, amely folyamatosan változó felszíni bevonatot képez.
28. Ennek a rendszernek az enyhén savas kémhatását nem egyetlen mirigyváladék, hanem a verejték, a szaruréteg és a bőrflóra együttes működése hozza létre.
29. A savköpeny ezért nem elkülöníthető anatómiai hártya, hanem dinamikus kémiai környezet, amely támogatja a normális mikroorganizmusokat és gátolhat bizonyos kórokozókat.
30. Együttműködésük révén a verejték- és faggyúmirigyek részt vesznek a hőleadásban, a felszín rugalmasságának megőrzésében, valamint a bőr kémiai és mikrobiológiai védelmében.
(aufklappen)német
1. Die exokrinen Drüsen der Haut entwickeln sich aus dem Epithel, ihre Endstücke liegen jedoch in der Lederhaut oder in der Unterhaut.
2. Das in die Lederhaut eingesenkte Drüsenepithel gibt sein Sekret durch Ausführungsgänge an die Oberfläche oder in den Hohlraum eines Haarfollikels ab.
3. Nach Funktion und Sekret unterscheidet man Schweiß- und Talgdrüsen, die auf unterschiedliche Weise zur Erfüllung der Hautfunktionen beitragen.
4. Gemeinsam ist ihnen, dass ihre Produkte an der Körperoberfläche wirken und dort mit der Hornschicht und der Hautflora ein komplexes System bilden.
5. Schweißdrüsen sind tubulöse Gebilde, von deren aufgeknäueltem sekretorischem Abschnitt ein längerer Ausführungsgang zur Hautoberfläche zieht.
6. Nach Lage, Ausführung und Zusammensetzung des Sekrets lassen sich ekkrine und apokrine Schweißdrüsen unterscheiden.
7. Ekkrine Drüsen kommen nahezu an der gesamten Körperoberfläche vor und münden durch eigene Schweißporen unmittelbar nach außen.
8. Besonders dicht liegen sie an Handflächen, Fußsohlen und Stirn, obwohl die Bedeutung ihrer Tätigkeit je nach Körperregion unterschiedlich sein kann.
9. Ihre sekretorischen Zellen bilden ein wasser- und elektrolytreiches Primärsekret, das vom Epithel des Ausführungsgangs vor Erreichen der Oberfläche noch verändert wird.
10. Da Natrium- und Chloridionen aus dem Gang rückresorbiert werden, ist der an die Oberfläche gelangende Schweiß gewöhnlich stärker verdünnt als das Blutplasma.
11. Bei starkem Schwitzen strömt die Flüssigkeit schneller, sodass weniger Zeit für die Rückresorption der Ionen bleibt und der Salzgehalt des Schweißes zunimmt.
12. Das an der Hautoberfläche verdunstende Wasser entzieht dem Körper beträchtliche Wärmemengen, weshalb die ekkrinen Drüsen wichtige ausführende Organe der Wärmeregulation sind.
13. Bei hoher Luftfeuchtigkeit verlangsamt sich die Verdunstung, während Luftbewegung durch Entfernung der feuchten Luftschicht über der Haut die Wärmeabgabe steigert.
14. Die Schweißsekretion wird durch sympathische Nervenfasern gesteuert, die sowohl auf einen Anstieg der Körpertemperatur als auch auf bestimmte emotionale Reize reagieren können.
15. Bei Erregung oder Angst kann die Sekretbildung besonders an Handflächen, Fußsohlen und Achselhöhlen zunehmen, selbst wenn keine erhebliche Wärmebelastung besteht.
16. Apokrine Schweißdrüsen sind auf bestimmte Körperregionen beschränkt und leiten ihr zähflüssigeres Sekret mit ihren größeren Endstücken meist in Haarfollikel.
17. Ihre charakteristischen Vorkommensorte sind Achselhöhle, Brustwarzenhof und Analregion, wobei ihre Tätigkeit vor allem ab der Pubertät bedeutsam wird.
18. Ihr frisch gebildetes Sekret ist kaum geruchsintensiv; typischer Körpergeruch entsteht erst, wenn Hautmikroorganismen seine Protein- und Lipidbestandteile abbauen.
19. Talgdrüsen sind verzweigte alveoläre Drüsen, die gewöhnlich mit dem oberen Abschnitt der Haarfollikel verbunden sind und ihr Sekret in deren Hohlraum abgeben.
20. An Handflächen und Fußsohlen fehlen sowohl Haarfollikel als auch Talgdrüsen, in einigen unbehaarten Regionen können jedoch frei mündende Talgdrüsen vorkommen.
21. Aus den sich im äußeren Bereich des Endstücks teilenden Zellen entstehen Sebozyten, die sich während ihrer Reifung allmählich mit Lipiden füllen.
22. Während ihrer Wanderung zur Drüsenmitte verlieren diese Zellen ihren Kern und werden durch ihren vollständigen Zerfall selbst zu einem Bestandteil des Talgs.
23. Diese Sekretionsform wird als holokrine Sekretion bezeichnet, weil nicht nur ein innerhalb der Zelle gebildetes Produkt, sondern die gesamte Zelle abgegeben wird.
24. Der in den Haarfollikel gelangende Talg erreicht entlang des Haarschafts die Oberfläche und verteilt sich dort als dünne Lipidschicht auf der Hornschicht.
25. Indem er Haut und Haare überzieht, vermindert er deren Austrocknung, reduziert die Sprödigkeit keratinhaltiger Strukturen und erleichtert ihre Verschiebung gegeneinander.
26. Die wichtigste Barriere gegen Wasserverlust bilden zwar die interzellulären Lipide der Hornschicht, doch der Talg ergänzt und stabilisiert diesen Schutz.
27. Vermischt mit Schweiß und Bestandteilen der Hornschicht wirkt der Talg an der Bildung des Hydrolipidfilms mit, der einen ständig veränderlichen Oberflächenüberzug bildet.
28. Das leicht saure Milieu dieses Systems entsteht nicht durch ein einzelnes Drüsensekret, sondern durch das Zusammenwirken von Schweiß, Hornschicht und Hautflora.
29. Der Säureschutzmantel ist daher keine abgrenzbare anatomische Membran, sondern ein dynamisches chemisches Milieu, das normale Mikroorganismen unterstützt und bestimmte Krankheitserreger hemmen kann.
30. Durch ihr Zusammenwirken sind Schweiß- und Talgdrüsen an der Wärmeabgabe, an der Erhaltung der Geschmeidigkeit der Oberfläche sowie am chemischen und mikrobiologischen Schutz der Haut beteiligt.