4.5.3 – Az ízületek osztályozása tengelyek és forma szerint – Die Einteilung der Gelenke nach Achsen und Form
1. Az ízületeket a mozgástengelyek száma és az ízületi felszínek alakja alapján lehet osztályozni. – Gelenke können nach der Anzahl ihrer Bewegungsachsen und der Form ihrer Gelenkflächen eingeteilt werden.
2. A mozgástengely az a képzeletbeli egyenes, amely körül a csont elfordul. – Eine Bewegungsachse ist eine gedachte Linie, um die sich ein Knochen dreht.
3. A mozgás mindig a hozzá tartozó tengelyre merőleges síkban történik. – Die Bewegung erfolgt stets in einer Ebene, die senkrecht zur zugehörigen Achse steht.
4. A haránttengely körül hajlítás és nyújtás végezhető. – Um die Transversalachse erfolgen Beugung und Streckung.
5. A nyílirányú tengely körül távolítás és közelítés történik. – Um die Sagittalachse erfolgen Abduktion und Adduktion.
6. A hosszanti tengely körül befelé és kifelé forgatás jön létre. – Um die Längsachse entstehen Innen- und Außenrotation.
7. Az egytengelyű ízületek mozgása főként egyetlen tengely körül zajlik. – Die Bewegung einachsiger Gelenke erfolgt hauptsächlich um eine einzige Achse.
8. Az egytengelyű ízületek egyik típusa a csuklóízület, vagyis a ginglymus. – Ein Typ des einachsigen Gelenks ist das Scharniergelenk, der Ginglymus.
9. A csuklóízületben elsősorban hajlítás és nyújtás lehetséges. – Im Scharniergelenk sind vor allem Beugung und Streckung möglich.
10. A könyökízület karcsont és singcsont közötti része, valamint az ujjpercek közötti ízületek csuklóízületek. – Der humeroulnare Anteil des Ellenbogengelenks und die Interphalangealgelenke sind Scharniergelenke.
11. A csuklóízület felszínei egy henger palástjának és a hozzá illeszkedő vályúnak felelnek meg. – Die Flächen eines Scharniergelenks entsprechen einem Zylindermantel und einer dazu passenden Rinne.
12. Az egytengelyű ízületek másik típusa a forgóízület. – Ein weiterer Typ des einachsigen Gelenks ist das Drehgelenk.
13. A forgóízületben az egyik csont egy hosszanti tengely körül fordul el a másikhoz képest. – Im Drehgelenk dreht sich ein Knochen um eine Längsachse gegenüber dem anderen.
14. A forgóízületnek csapízület és kerékízület jellegű változata különíthető el. – Beim Drehgelenk lassen sich Zapfengelenk und Radgelenk als Bauformen unterscheiden.
15. A felső orsócsont-singcsonti ízület és a középső atlantoaxialis ízület forgóízületként működik. – Das proximale Radioulnargelenk und das mediane Atlantoaxialgelenk funktionieren als Drehgelenke.
16. A kéttengelyű ízületek két, egymásra merőleges tengely körül tesznek lehetővé mozgást. – Zweiachsige Gelenke ermöglichen Bewegungen um zwei zueinander senkrechte Achsen.
17. A tojásízület, vagyis az articulatio ellipsoidea, kéttengelyű ízület. – Das Eigelenk, die Articulatio ellipsoidea, ist ein zweiachsiges Gelenk.
18. Ovális, domború ízületi feje egy megfelelően homorú ízületi árokba illeszkedik. – Sein ovaler, konvexer Gelenkkopf passt in eine entsprechend konkave Gelenkpfanne.
19. A tojásízület hajlítást, nyújtást, távolítást és közelítést enged meg. – Das Eigelenk erlaubt Beugung, Streckung, Abduktion und Adduktion.
20. E mozgások kombinációjaként körülvezetés is létrejöhet. – Als Kombination dieser Bewegungen kann auch eine Zirkumduktion entstehen.
21. A kéz radiocarpalis ízülete a tojásízület egyik jellemző példája. – Das Radiokarpalgelenk der Hand ist ein typisches Beispiel für ein Eigelenk.
22. A nyeregízületben mindkét ízületi felszín egyik irányban domború, a rá merőleges irányban pedig homorú. – Im Sattelgelenk ist jede Gelenkfläche in einer Richtung konvex und in der dazu senkrechten Richtung konkav.
23. Ez az egymásba illeszkedő alak két tengely körüli mozgást tesz lehetővé. – Diese ineinandergreifende Form ermöglicht Bewegungen um zwei Achsen.
24. A hüvelykujj kéztő-kézközépcsonti ízülete nyeregízület. – Das Karpometakarpalgelenk des Daumens ist ein Sattelgelenk.
25. Sajátos alakja teszi lehetővé a hüvelykujj szembehelyezését, vagyis az oppositiót. – Seine besondere Form ermöglicht die Gegenüberstellung des Daumens, die Opposition.
26. A többtengelyű ízületek három fő tengely körül is képesek mozogni. – Mehrachsige Gelenke können sich um drei Hauptachsen bewegen.
27. A gömbízületben gömb alakú ízületi fej kapcsolódik egy homorú ízületi árokhoz. – Im Kugelgelenk verbindet sich ein kugelförmiger Gelenkkopf mit einer konkaven Gelenkpfanne.
28. A gömbízület hajlítást, nyújtást, távolítást, közelítést és forgatást tesz lehetővé. – Das Kugelgelenk ermöglicht Beugung, Streckung, Abduktion, Adduktion und Rotation.
29. A vállízület nagy mozgásterjedelmű, viszonylag sekély gömbízület. – Das Schultergelenk ist ein Kugelgelenk mit großem Bewegungsumfang und relativ flacher Pfanne.
30. A csípőízület mélyebb vápája miatt stabilabb, de kevésbé szabadon mozgó gömbízület. – Das Hüftgelenk ist wegen seiner tieferen Pfanne stabiler, aber weniger frei beweglich.
31. A mély ízületi árokkal rendelkező gömbízületet dióízületnek, vagyis enarthrosisnak is nevezik. – Ein Kugelgelenk mit tiefer Pfanne wird auch als Nussgelenk oder Enarthrose bezeichnet.
32. A csípőízület a dióízület jellegzetes példája. – Das Hüftgelenk ist ein typisches Beispiel für ein Nussgelenk.
33. A lapos ízületek felszínei csaknem síkok, ezért főként kis terjedelmű csúszó mozgásokat engednek. – Die Gelenkflächen ebener Gelenke sind nahezu flach und erlauben daher vor allem kleinräumige Gleitbewegungen.
34. A lapos ízületeket gyakran nem tengelyes vagy korlátozottan többtengelyű ízületeknek tekintik. – Ebene Gelenke werden häufig als nichtaxial oder eingeschränkt mehrachsig betrachtet.
35. Ilyen ízületek találhatók például egyes kéztőcsontok és lábtőcsontok között. – Solche Gelenke befinden sich beispielsweise zwischen bestimmten Handwurzel- und Fußwurzelknochen.
36. A térdízület módosult csuklóízületként, illetve forgó-csuklóízületként írható le. – Das Kniegelenk kann als modifiziertes Scharniergelenk beziehungsweise als Drehscharniergelenk beschrieben werden.
37. A térdben a hajlítás és nyújtás mellett hajlított helyzetben korlátozott forgás is lehetséges. – Im Knie ist neben Beugung und Streckung bei gebeugter Stellung auch eine begrenzte Rotation möglich.
38. Az összetett ízületben kettőnél több csont vesz részt az ízület kialakításában. – An einem zusammengesetzten Gelenk sind mehr als zwei Knochen beteiligt.
39. A kombinált ízületek anatómiailag különállóak, de működésük során egyszerre mozognak. – Kombinierte Gelenke sind anatomisch getrennt, bewegen sich funktionell jedoch gleichzeitig.
40. Az ízület alakja kijelöli a lehetséges mozgásokat, a tok, a szalagok és az izmok pedig meghatározzák azok tényleges terjedelmét. – Die Gelenkform legt die möglichen Bewegungen fest, während Kapsel, Bänder und Muskeln deren tatsächlichen Umfang bestimmen.
(aufklappen)magyar
1. Az ízületeket a mozgástengelyek száma és az ízületi felszínek alakja alapján lehet osztályozni.
2. A mozgástengely az a képzeletbeli egyenes, amely körül a csont elfordul.
3. A mozgás mindig a hozzá tartozó tengelyre merőleges síkban történik.
4. A haránttengely körül hajlítás és nyújtás végezhető.
5. A nyílirányú tengely körül távolítás és közelítés történik.
6. A hosszanti tengely körül befelé és kifelé forgatás jön létre.
7. Az egytengelyű ízületek mozgása főként egyetlen tengely körül zajlik.
8. Az egytengelyű ízületek egyik típusa a csuklóízület, vagyis a ginglymus.
9. A csuklóízületben elsősorban hajlítás és nyújtás lehetséges.
10. A könyökízület karcsont és singcsont közötti része, valamint az ujjpercek közötti ízületek csuklóízületek.
11. A csuklóízület felszínei egy henger palástjának és a hozzá illeszkedő vályúnak felelnek meg.
12. Az egytengelyű ízületek másik típusa a forgóízület.
13. A forgóízületben az egyik csont egy hosszanti tengely körül fordul el a másikhoz képest.
14. A forgóízületnek csapízület és kerékízület jellegű változata különíthető el.
15. A felső orsócsont-singcsonti ízület és a középső atlantoaxialis ízület forgóízületként működik.
16. A kéttengelyű ízületek két, egymásra merőleges tengely körül tesznek lehetővé mozgást.
17. A tojásízület, vagyis az articulatio ellipsoidea, kéttengelyű ízület.
18. Ovális, domború ízületi feje egy megfelelően homorú ízületi árokba illeszkedik.
19. A tojásízület hajlítást, nyújtást, távolítást és közelítést enged meg.
20. E mozgások kombinációjaként körülvezetés is létrejöhet.
21. A kéz radiocarpalis ízülete a tojásízület egyik jellemző példája.
22. A nyeregízületben mindkét ízületi felszín egyik irányban domború, a rá merőleges irányban pedig homorú.
23. Ez az egymásba illeszkedő alak két tengely körüli mozgást tesz lehetővé.
24. A hüvelykujj kéztő-kézközépcsonti ízülete nyeregízület.
25. Sajátos alakja teszi lehetővé a hüvelykujj szembehelyezését, vagyis az oppositiót.
26. A többtengelyű ízületek három fő tengely körül is képesek mozogni.
27. A gömbízületben gömb alakú ízületi fej kapcsolódik egy homorú ízületi árokhoz.
28. A gömbízület hajlítást, nyújtást, távolítást, közelítést és forgatást tesz lehetővé.
29. A vállízület nagy mozgásterjedelmű, viszonylag sekély gömbízület.
30. A csípőízület mélyebb vápája miatt stabilabb, de kevésbé szabadon mozgó gömbízület.
31. A mély ízületi árokkal rendelkező gömbízületet dióízületnek, vagyis enarthrosisnak is nevezik.
32. A csípőízület a dióízület jellegzetes példája.
33. A lapos ízületek felszínei csaknem síkok, ezért főként kis terjedelmű csúszó mozgásokat engednek.
34. A lapos ízületeket gyakran nem tengelyes vagy korlátozottan többtengelyű ízületeknek tekintik.
35. Ilyen ízületek találhatók például egyes kéztőcsontok és lábtőcsontok között.
36. A térdízület módosult csuklóízületként, illetve forgó-csuklóízületként írható le.
37. A térdben a hajlítás és nyújtás mellett hajlított helyzetben korlátozott forgás is lehetséges.
38. Az összetett ízületben kettőnél több csont vesz részt az ízület kialakításában.
39. A kombinált ízületek anatómiailag különállóak, de működésük során egyszerre mozognak.
40. Az ízület alakja kijelöli a lehetséges mozgásokat, a tok, a szalagok és az izmok pedig meghatározzák azok tényleges terjedelmét.
(aufklappen)német
1. Gelenke können nach der Anzahl ihrer Bewegungsachsen und der Form ihrer Gelenkflächen eingeteilt werden.
2. Eine Bewegungsachse ist eine gedachte Linie, um die sich ein Knochen dreht.
3. Die Bewegung erfolgt stets in einer Ebene, die senkrecht zur zugehörigen Achse steht.
4. Um die Transversalachse erfolgen Beugung und Streckung.
5. Um die Sagittalachse erfolgen Abduktion und Adduktion.
6. Um die Längsachse entstehen Innen- und Außenrotation.
7. Die Bewegung einachsiger Gelenke erfolgt hauptsächlich um eine einzige Achse.
8. Ein Typ des einachsigen Gelenks ist das Scharniergelenk, der Ginglymus.
9. Im Scharniergelenk sind vor allem Beugung und Streckung möglich.
10. Der humeroulnare Anteil des Ellenbogengelenks und die Interphalangealgelenke sind Scharniergelenke.
11. Die Flächen eines Scharniergelenks entsprechen einem Zylindermantel und einer dazu passenden Rinne.
12. Ein weiterer Typ des einachsigen Gelenks ist das Drehgelenk.
13. Im Drehgelenk dreht sich ein Knochen um eine Längsachse gegenüber dem anderen.
14. Beim Drehgelenk lassen sich Zapfengelenk und Radgelenk als Bauformen unterscheiden.
15. Das proximale Radioulnargelenk und das mediane Atlantoaxialgelenk funktionieren als Drehgelenke.
16. Zweiachsige Gelenke ermöglichen Bewegungen um zwei zueinander senkrechte Achsen.
17. Das Eigelenk, die Articulatio ellipsoidea, ist ein zweiachsiges Gelenk.
18. Sein ovaler, konvexer Gelenkkopf passt in eine entsprechend konkave Gelenkpfanne.
19. Das Eigelenk erlaubt Beugung, Streckung, Abduktion und Adduktion.
20. Als Kombination dieser Bewegungen kann auch eine Zirkumduktion entstehen.
21. Das Radiokarpalgelenk der Hand ist ein typisches Beispiel für ein Eigelenk.
22. Im Sattelgelenk ist jede Gelenkfläche in einer Richtung konvex und in der dazu senkrechten Richtung konkav.
23. Diese ineinandergreifende Form ermöglicht Bewegungen um zwei Achsen.
24. Das Karpometakarpalgelenk des Daumens ist ein Sattelgelenk.
25. Seine besondere Form ermöglicht die Gegenüberstellung des Daumens, die Opposition.
26. Mehrachsige Gelenke können sich um drei Hauptachsen bewegen.
27. Im Kugelgelenk verbindet sich ein kugelförmiger Gelenkkopf mit einer konkaven Gelenkpfanne.
28. Das Kugelgelenk ermöglicht Beugung, Streckung, Abduktion, Adduktion und Rotation.
29. Das Schultergelenk ist ein Kugelgelenk mit großem Bewegungsumfang und relativ flacher Pfanne.
30. Das Hüftgelenk ist wegen seiner tieferen Pfanne stabiler, aber weniger frei beweglich.
31. Ein Kugelgelenk mit tiefer Pfanne wird auch als Nussgelenk oder Enarthrose bezeichnet.
32. Das Hüftgelenk ist ein typisches Beispiel für ein Nussgelenk.
33. Die Gelenkflächen ebener Gelenke sind nahezu flach und erlauben daher vor allem kleinräumige Gleitbewegungen.
34. Ebene Gelenke werden häufig als nichtaxial oder eingeschränkt mehrachsig betrachtet.
35. Solche Gelenke befinden sich beispielsweise zwischen bestimmten Handwurzel- und Fußwurzelknochen.
36. Das Kniegelenk kann als modifiziertes Scharniergelenk beziehungsweise als Drehscharniergelenk beschrieben werden.
37. Im Knie ist neben Beugung und Streckung bei gebeugter Stellung auch eine begrenzte Rotation möglich.
38. An einem zusammengesetzten Gelenk sind mehr als zwei Knochen beteiligt.
39. Kombinierte Gelenke sind anatomisch getrennt, bewegen sich funktionell jedoch gleichzeitig.
40. Die Gelenkform legt die möglichen Bewegungen fest, während Kapsel, Bänder und Muskeln deren tatsächlichen Umfang bestimmen.