12.11.4 – A gát és a medencefenék – Damm und Beckenboden
1. A gát a medence kimenete alatt, a combok között elhelyezkedő testtájék. – Der Damm (Perineum) ist die unterhalb des Beckenausgangs zwischen den Oberschenkeln gelegene Körperregion.
2. Felülnézetben rombusz alakú területet alkot. – In der Ansicht von unten bildet er ein rautenförmiges Gebiet.
3. Elülső határát a szeméremcsonti összeköttetés, hátulsó határát a farkcsont képezi. – Seine vordere Grenze bildet die Schambeinfuge, seine hintere Grenze das Steißbein (Os coccygis).
4. Oldalsó határpontjai az ülőgumók. – Seine seitlichen Grenzpunkte sind die Sitzbeinhöcker (Tuber ischiadicum/Tubera ischiadica).
5. Az ülőgumókat összekötő képzeletbeli vonal a gátat két háromszögre osztja. – Eine gedachte Verbindungslinie zwischen den Sitzbeinhöckern teilt den Damm in zwei Dreiecke.
6. Az elülső területet húgy-ivarszervi háromszögnek nevezzük. – Der vordere Bereich wird als Urogenitaldreieck (Trigonum urogenitale) bezeichnet.
7. A hátulsó terület a végbéltájéki háromszög. – Der hintere Bereich ist das Analdreieck (Trigonum anale).
8. Nőben a húgy-ivarszervi háromszög területén található a húgycsőnyílás, a hüvelynyílás és a szeméremtest nagy része. – Bei der Frau liegen im Urogenitaldreieck die Harnröhrenöffnung, die Scheidenöffnung und der größte Teil der Vulva.
9. A medencefenék izmokból és kötőszövetes lemezekből felépülő záró- és tartórendszer. – Der Beckenboden ist ein aus Muskeln und Bindegewebsplatten aufgebautes Verschluss- und Stützsystem.
10. Legfontosabb izmos részét a medencei rekesz alkotja. – Seinen wichtigsten muskulären Teil bildet das Beckendiaphragma (Diaphragma pelvis).
11. A medencei rekesz fő izmai a végbélemelő izom és a farkcsonti izom. – Die Hauptmuskeln des Beckendiaphragmas sind der Afterheber (Musculus levator ani) und der Steißbeinmuskel (Musculus coccygeus).
12. A végbélemelő izom több, részben egymásba olvadó izomrészből áll. – Der Afterheber besteht aus mehreren, teilweise ineinander übergehenden Muskelabschnitten.
13. Ezek közé tartozik a szeméremcsont-végbél izom, a szeméremcsont-farkcsont izom és a csípőcsont-farkcsont izom. – Dazu gehören der Schambein-Mastdarm-Muskel (Musculus puborectalis), der Schambein-Steißbein-Muskel (Musculus pubococcygeus) und der Darmbein-Steißbein-Muskel (Musculus iliococcygeus).
14. Az izomrostok a szeméremcsont belső felszínéről és a medence oldalfalának inas ívéről erednek. – Die Muskelfasern entspringen an der Innenfläche des Schambeins und an einem Sehnenbogen der seitlichen Beckenwand.
15. Hátul a farkcsonthoz és a végbélnyílás mögötti kötőszövetes szalaghoz rögzülnek. – Hinten setzen sie am Steißbein und an einem Bindegewebsband hinter dem After an.
16. A medencei rekesz elülső részén nyílás marad a húgycső és a hüvely számára. – Im vorderen Teil des Beckendiaphragmas bleibt eine Öffnung für Harnröhre und Scheide frei.
17. Ezt a nyílást húgy-ivarszervi résnek nevezzük. – Diese Öffnung wird als Urogenitalspalt (Hiatus urogenitalis) bezeichnet.
18. A végbél a medencefenék hátulsó részén halad át, majd végbélcsatornaként folytatódik. – Der Mastdarm tritt durch den hinteren Teil des Beckenbodens und setzt sich als Analkanal (Canalis analis) fort.
19. A medencefenék megtámasztja a húgyhólyagot, a méhet, a hüvelyt és a végbelet. – Der Beckenboden stützt Harnblase, Gebärmutter, Scheide und Mastdarm.
20. Izmai a hasüregi nyomás növekedésekor felfelé irányuló tartóerőt fejtenek ki. – Seine Muskeln entwickeln bei einer Erhöhung des Bauchinnendrucks eine nach oben gerichtete Stützkraft.
21. A medencefenék a vizelet- és széklettartásban is fontos szerepet játszik. – Der Beckenboden spielt außerdem eine wichtige Rolle bei der Harn- und Stuhlkontinenz.
22. A szeméremcsont-végbél izom hurokszerűen körülveszi a végbél és a végbélcsatorna átmenetét. – Der Schambein-Mastdarm-Muskel umgreift die Übergangsstelle zwischen Mastdarm und Analkanal wie eine Schlinge.
23. Összehúzódása fenntartja a végbél jellegzetes megtöretését. – Seine Kontraktion erhält die charakteristische Abknickung des Mastdarms.
24. A húgy-ivarszervi háromszögben erős kötőszövetes lemez, a gáti hártya feszül ki. – Im Urogenitaldreieck spannt sich eine kräftige Bindegewebsplatte, die Dammhaut (Membrana perinei), aus.
25. A gáti hártya a szeméremcsont és az ülőcsont alsó ágai között helyezkedik el. – Die Dammhaut liegt zwischen den unteren Ästen von Schambein und Sitzbein.
26. Nőben a húgycső és a hüvely áthalad ezen a kötőszövetes lemezen. – Bei der Frau treten Harnröhre und Scheide durch diese Bindegewebsplatte.
27. A mély gáti izmok a húgycső és a hüvely körül erősítik a húgy-ivarszervi háromszöget. – Die tiefen Dammmuskeln verstärken das Urogenitaldreieck um Harnröhre und Scheide.
28. A külső húgycső-záróizom izomrostjai körülveszik és összenyomhatják a húgycsövet. – Die Muskelfasern des äußeren Harnröhrenschließmuskels (Musculus sphincter urethrae externus) umgeben und komprimieren die Harnröhre.
29. A felületes gáti izmok közé tartozik a hagymás-szivacsos, az ülőcsonti-barlangos és a felületes harántgáti izom. – Zu den oberflächlichen Dammmuskeln gehören der Bulbospongiosusmuskel, der Ischiocavernosusmuskel und der oberflächliche quere Dammmuskel (Musculus transversus perinei superficialis).
30. A hagymás-szivacsos izom a hüvelynyílás és az előcsarnoki hagymák körül helyezkedik el. – Der Bulbospongiosusmuskel liegt um die Scheidenöffnung und die Vorhofzwiebeln.
31. Az ülőcsonti-barlangos izom a csikló szárát borítja, és segíti a barlangos test vérrel való telődését. – Der Ischiocavernosusmuskel bedeckt den Klitorisschenkel und unterstützt die Blutfüllung des Schwellkörpers.
32. A felületes harántgáti izom a gát központi kötőszövetes csomópontját rögzíti. – Der oberflächliche quere Dammmuskel stabilisiert den zentralen Bindegewebsknoten des Dammes.
33. Ezt a végbélnyílás és a hüvely között fekvő izmos-kötőszövetes csomópontot gáttestnek nevezzük. – Dieser zwischen After und Scheide liegende muskulär-bindegewebige Knoten wird als Dammkörper (Corpus perineale) bezeichnet.
34. Szülés során a medencefenék, a hüvely körüli izmok és a gáttest jelentősen megnyúlnak. – Während einer Geburt werden Beckenboden, Muskeln um die Scheide und Dammkörper erheblich gedehnt.
35. A medencefenék izmai, a gáti hártya és a gáttest együtt biztosítják a kismedence szerveinek tartását és a kivezetőnyílások szabályozott zárását. – Beckenbodenmuskeln, Dammhaut und Dammkörper gewährleisten gemeinsam die Stützung der Beckenorgane und den kontrollierten Verschluss ihrer Ausführungsöffnungen.
(aufklappen)magyar
1. A gát a medence kimenete alatt, a combok között elhelyezkedő testtájék.
2. Felülnézetben rombusz alakú területet alkot.
3. Elülső határát a szeméremcsonti összeköttetés, hátulsó határát a farkcsont képezi.
4. Oldalsó határpontjai az ülőgumók.
5. Az ülőgumókat összekötő képzeletbeli vonal a gátat két háromszögre osztja.
6. Az elülső területet húgy-ivarszervi háromszögnek nevezzük.
7. A hátulsó terület a végbéltájéki háromszög.
8. Nőben a húgy-ivarszervi háromszög területén található a húgycsőnyílás, a hüvelynyílás és a szeméremtest nagy része.
9. A medencefenék izmokból és kötőszövetes lemezekből felépülő záró- és tartórendszer.
10. Legfontosabb izmos részét a medencei rekesz alkotja.
11. A medencei rekesz fő izmai a végbélemelő izom és a farkcsonti izom.
12. A végbélemelő izom több, részben egymásba olvadó izomrészből áll.
13. Ezek közé tartozik a szeméremcsont-végbél izom, a szeméremcsont-farkcsont izom és a csípőcsont-farkcsont izom.
14. Az izomrostok a szeméremcsont belső felszínéről és a medence oldalfalának inas ívéről erednek.
15. Hátul a farkcsonthoz és a végbélnyílás mögötti kötőszövetes szalaghoz rögzülnek.
16. A medencei rekesz elülső részén nyílás marad a húgycső és a hüvely számára.
17. Ezt a nyílást húgy-ivarszervi résnek nevezzük.
18. A végbél a medencefenék hátulsó részén halad át, majd végbélcsatornaként folytatódik.
19. A medencefenék megtámasztja a húgyhólyagot, a méhet, a hüvelyt és a végbelet.
20. Izmai a hasüregi nyomás növekedésekor felfelé irányuló tartóerőt fejtenek ki.
21. A medencefenék a vizelet- és széklettartásban is fontos szerepet játszik.
22. A szeméremcsont-végbél izom hurokszerűen körülveszi a végbél és a végbélcsatorna átmenetét.
23. Összehúzódása fenntartja a végbél jellegzetes megtöretését.
24. A húgy-ivarszervi háromszögben erős kötőszövetes lemez, a gáti hártya feszül ki.
25. A gáti hártya a szeméremcsont és az ülőcsont alsó ágai között helyezkedik el.
26. Nőben a húgycső és a hüvely áthalad ezen a kötőszövetes lemezen.
27. A mély gáti izmok a húgycső és a hüvely körül erősítik a húgy-ivarszervi háromszöget.
28. A külső húgycső-záróizom izomrostjai körülveszik és összenyomhatják a húgycsövet.
29. A felületes gáti izmok közé tartozik a hagymás-szivacsos, az ülőcsonti-barlangos és a felületes harántgáti izom.
30. A hagymás-szivacsos izom a hüvelynyílás és az előcsarnoki hagymák körül helyezkedik el.
31. Az ülőcsonti-barlangos izom a csikló szárát borítja, és segíti a barlangos test vérrel való telődését.
32. A felületes harántgáti izom a gát központi kötőszövetes csomópontját rögzíti.
33. Ezt a végbélnyílás és a hüvely között fekvő izmos-kötőszövetes csomópontot gáttestnek nevezzük.
34. Szülés során a medencefenék, a hüvely körüli izmok és a gáttest jelentősen megnyúlnak.
35. A medencefenék izmai, a gáti hártya és a gáttest együtt biztosítják a kismedence szerveinek tartását és a kivezetőnyílások szabályozott zárását.
(aufklappen)német
1. Der Damm (Perineum) ist die unterhalb des Beckenausgangs zwischen den Oberschenkeln gelegene Körperregion.
2. In der Ansicht von unten bildet er ein rautenförmiges Gebiet.
3. Seine vordere Grenze bildet die Schambeinfuge, seine hintere Grenze das Steißbein (Os coccygis).
4. Seine seitlichen Grenzpunkte sind die Sitzbeinhöcker (Tuber ischiadicum/Tubera ischiadica).
5. Eine gedachte Verbindungslinie zwischen den Sitzbeinhöckern teilt den Damm in zwei Dreiecke.
6. Der vordere Bereich wird als Urogenitaldreieck (Trigonum urogenitale) bezeichnet.
7. Der hintere Bereich ist das Analdreieck (Trigonum anale).
8. Bei der Frau liegen im Urogenitaldreieck die Harnröhrenöffnung, die Scheidenöffnung und der größte Teil der Vulva.
9. Der Beckenboden ist ein aus Muskeln und Bindegewebsplatten aufgebautes Verschluss- und Stützsystem.
10. Seinen wichtigsten muskulären Teil bildet das Beckendiaphragma (Diaphragma pelvis).
11. Die Hauptmuskeln des Beckendiaphragmas sind der Afterheber (Musculus levator ani) und der Steißbeinmuskel (Musculus coccygeus).
12. Der Afterheber besteht aus mehreren, teilweise ineinander übergehenden Muskelabschnitten.
13. Dazu gehören der Schambein-Mastdarm-Muskel (Musculus puborectalis), der Schambein-Steißbein-Muskel (Musculus pubococcygeus) und der Darmbein-Steißbein-Muskel (Musculus iliococcygeus).
14. Die Muskelfasern entspringen an der Innenfläche des Schambeins und an einem Sehnenbogen der seitlichen Beckenwand.
15. Hinten setzen sie am Steißbein und an einem Bindegewebsband hinter dem After an.
16. Im vorderen Teil des Beckendiaphragmas bleibt eine Öffnung für Harnröhre und Scheide frei.
17. Diese Öffnung wird als Urogenitalspalt (Hiatus urogenitalis) bezeichnet.
18. Der Mastdarm tritt durch den hinteren Teil des Beckenbodens und setzt sich als Analkanal (Canalis analis) fort.
19. Der Beckenboden stützt Harnblase, Gebärmutter, Scheide und Mastdarm.
20. Seine Muskeln entwickeln bei einer Erhöhung des Bauchinnendrucks eine nach oben gerichtete Stützkraft.
21. Der Beckenboden spielt außerdem eine wichtige Rolle bei der Harn- und Stuhlkontinenz.
22. Der Schambein-Mastdarm-Muskel umgreift die Übergangsstelle zwischen Mastdarm und Analkanal wie eine Schlinge.
23. Seine Kontraktion erhält die charakteristische Abknickung des Mastdarms.
24. Im Urogenitaldreieck spannt sich eine kräftige Bindegewebsplatte, die Dammhaut (Membrana perinei), aus.
25. Die Dammhaut liegt zwischen den unteren Ästen von Schambein und Sitzbein.
26. Bei der Frau treten Harnröhre und Scheide durch diese Bindegewebsplatte.
27. Die tiefen Dammmuskeln verstärken das Urogenitaldreieck um Harnröhre und Scheide.
28. Die Muskelfasern des äußeren Harnröhrenschließmuskels (Musculus sphincter urethrae externus) umgeben und komprimieren die Harnröhre.
29. Zu den oberflächlichen Dammmuskeln gehören der Bulbospongiosusmuskel, der Ischiocavernosusmuskel und der oberflächliche quere Dammmuskel (Musculus transversus perinei superficialis).
30. Der Bulbospongiosusmuskel liegt um die Scheidenöffnung und die Vorhofzwiebeln.
31. Der Ischiocavernosusmuskel bedeckt den Klitorisschenkel und unterstützt die Blutfüllung des Schwellkörpers.
32. Der oberflächliche quere Dammmuskel stabilisiert den zentralen Bindegewebsknoten des Dammes.
33. Dieser zwischen After und Scheide liegende muskulär-bindegewebige Knoten wird als Dammkörper (Corpus perineale) bezeichnet.
34. Während einer Geburt werden Beckenboden, Muskeln um die Scheide und Dammkörper erheblich gedehnt.
35. Beckenbodenmuskeln, Dammhaut und Dammkörper gewährleisten gemeinsam die Stützung der Beckenorgane und den kontrollierten Verschluss ihrer Ausführungsöffnungen.