15.5 – Az ínhártya és a szaruhártya – Lederhaut und Hornhaut
1. A szemgolyó külső burkát egy erős, rostos hártya alkotja, amely ínhártyára és szaruhártyára tagolódik. – Die äußere Hülle des Augapfels wird von einer festen, fibrösen Haut gebildet, die sich in Lederhaut und Hornhaut gliedert.
2. Az ínhártya a szemgolyó hátulsó öt hatodát borítja. – Die Lederhaut (Sclera) bedeckt die hinteren fünf Sechstel des Augapfels.
3. A szaruhártya a külső burok elülső, átlátszó egy hatodát alkotja. – Die Hornhaut (Cornea) bildet das vordere, durchsichtige Sechstel der äußeren Augenhaut.
4. A két rész szerkezete és feladata eltér egymástól, de közvetlenül folytatódnak egymásban. – Beide Teile unterscheiden sich in ihrem Aufbau und ihrer Aufgabe, gehen jedoch unmittelbar ineinander über.
5. Az ínhártya fehéres színű és átlátszatlan kötőszövetes lemez. – Die Lederhaut ist eine weißliche und undurchsichtige Bindegewebsplatte.
6. Állományát főként vastag kollagénrostok és kevés rugalmas rost alkotja. – Ihre Substanz besteht hauptsächlich aus dicken Kollagenfasern und wenigen elastischen Fasern.
7. A kollagénrostok szabálytalan irányban rendeződnek, ezért a szövet szétszórja a ráeső fényt. – Die Kollagenfasern sind unregelmäßig angeordnet, weshalb das Gewebe das einfallende Licht streut.
8. A rostkötegek között lapos kötőszöveti sejtek, úgynevezett fibrocyták helyezkednek el. – Zwischen den Faserbündeln liegen flache Bindegewebszellen, die sogenannten Fibrozyten.
9. A rostok szabálytalan elrendeződése és eltérő távolsága magyarázza az ínhártya átlátszatlanságát. – Die unregelmäßige Anordnung und der unterschiedliche Abstand der Fasern erklären die Undurchsichtigkeit der Lederhaut.
10. Az ínhártya nagy szilárdságú, ugyanakkor bizonyos fokú rugalmassággal is rendelkezik. – Die Lederhaut besitzt eine große Festigkeit und zugleich eine gewisse Elastizität.
11. Mechanikai védelmet nyújt a szemgolyó érzékeny belső képleteinek. – Sie bietet den empfindlichen inneren Strukturen des Augapfels mechanischen Schutz.
12. Ellenáll a szem belsejében uralkodó nyomásnak, és hozzájárul a szemgolyó alakjának fenntartásához. – Sie widersteht dem im Augeninneren herrschenden Druck und trägt zur Erhaltung der Form des Augapfels bei.
13. A külső szemizmok inai az ínhártya felszínén tapadnak. – Die Sehnen der äußeren Augenmuskeln setzen an der Oberfläche der Lederhaut an.
14. Az ínhártya hátulsó részén található az a terület, ahol a látóideg elhagyja a szemgolyót. – Im hinteren Teil der Lederhaut liegt die Stelle, an der der Sehnerv den Augapfel verlässt.
15. Ezen a helyen az ínhártyát számos apró nyílás töri át, és egy rostaszerű lemez alakul ki. – An dieser Stelle wird die Lederhaut von zahlreichen kleinen Öffnungen durchbrochen und bildet eine siebartige Platte.
16. Ezt a képletet az ínhártya rostás lemezének nevezzük. – Dieses Gebilde wird als Siebplatte der Lederhaut (Lamina cribrosa sclerae) bezeichnet.
17. A rostás lemez nyílásain a látóideg rostjai, valamint kisebb erek haladnak keresztül. – Durch die Öffnungen der Siebplatte ziehen die Fasern des Sehnervs sowie kleinere Blutgefäße.
18. Az ínhártyán kívülről befelé három, egymástól nem élesen elkülönülő réteget különböztetünk meg. – An der Lederhaut werden von außen nach innen drei nicht scharf voneinander getrennte Schichten unterschieden.
19. A legkülső réteg az ínhártya feletti laza kötőszövetes lemez. – Die äußerste Schicht ist die lockere bindegewebige Auflagerung der Lederhaut, die Episklera.
20. Az episclera erekben gazdag, és összeköti az ínhártyát a környező szemgödri kötőszövettel. – Die Episklera ist gefäßreich und verbindet die Lederhaut mit dem umgebenden Bindegewebe der Augenhöhle.
21. Az ínhártya legvastagabb részét a kollagénrostokból álló saját állomány alkotja. – Den dicksten Teil der Lederhaut bildet die aus Kollagenfasern bestehende Eigenschicht (Substantia propria sclerae).
22. A legbelső réteg a barnás színű, festéksejteket tartalmazó barna lemez. – Die innerste Schicht ist die bräunliche, pigmenthaltige Lamina fusca sclerae.
23. Az ínhártya elülső, látható részét a szem kötőhártyája borítja. – Der sichtbare vordere Teil der Lederhaut wird von der Bindehaut des Auges (Conjunctiva) bedeckt.
24. A kötőhártya a szaruhártya szélénél végződik, és magát a szaruhártyát már nem borítja. – Die Bindehaut endet am Rand der Hornhaut und bedeckt die Hornhaut selbst nicht.
25. Az ínhártya és a szaruhártya közötti gyűrű alakú átmeneti területet szaruhártyaszélnek nevezzük. – Der ringförmige Übergangsbereich zwischen Lederhaut und Hornhaut wird Hornhautrand (Limbus corneae) genannt.
26. A szaruhártyaszél ereket, idegeket és a szaruhártyahám megújulásához szükséges őssejteket tartalmaz. – Der Hornhautrand enthält Gefäße, Nerven und Stammzellen für die Erneuerung des Hornhautepithels.
27. A szaruhártya teljesen átlátszó, és egészséges állapotban nem tartalmaz vérereket. – Die Hornhaut ist vollständig durchsichtig und enthält im gesunden Zustand keine Blutgefäße.
28. Domború felszíne megtöri a szembe belépő fénysugarakat. – Ihre gewölbte Oberfläche bricht die in das Auge eintretenden Lichtstrahlen.
29. A szaruhártya a szem fénytörő rendszerének legerősebb törőközege. – Die Hornhaut ist das stärkste brechende Medium des optischen Systems des Auges.
30. Középső része vékonyabb és erősebben görbült, mint a széle. – Ihr zentraler Bereich ist dünner und stärker gekrümmt als ihr Rand.
31. A szaruhártya hagyományosan öt, elölről hátrafelé rendeződő rétegre osztható. – Die Hornhaut wird traditionell in fünf von vorne nach hinten angeordnete Schichten unterteilt.
32. Legkülső rétege a többrétegű, el nem szarusodó laphámból álló szaruhártyahám. – Ihre äußerste Schicht ist das aus mehrschichtigem unverhorntem Plattenepithel bestehende Hornhautepithel.
33. A szaruhártyahám felszíne közvetlenül érintkezik a könnyfilmmel. – Die Oberfläche des Hornhautepithels steht unmittelbar mit dem Tränenfilm in Kontakt.
34. A hám felszíni sejtjeinek apró nyúlványai elősegítik a könnyfilm egyenletes megtapadását. – Kleine Fortsätze der oberflächlichen Epithelzellen unterstützen die gleichmäßige Haftung des Tränenfilms.
35. A hám bazális sejtjei folyamatosan osztódnak, és pótolják a felszínről leváló sejteket. – Die Basalzellen des Epithels teilen sich fortlaufend und ersetzen die von der Oberfläche abgestoßenen Zellen.
36. A hám megújulásában fontos szerepet játszanak a szaruhártyaszél területén található őssejtek. – Bei der Erneuerung des Epithels spielen die am Hornhautrand gelegenen Stammzellen eine wichtige Rolle.
37. A hám alatt egy sejtszegény, tömött kollagénlemez, az elülső határlemez található. – Unter dem Epithel liegt eine zellarme, dichte Kollagenplatte, die vordere Grenzschicht oder Bowman-Membran.
38. Az elülső határlemez sérülés után nem képes teljesen újjáképződni. – Die vordere Grenzschicht kann sich nach einer Verletzung nicht vollständig neu bilden.
39. Mélyebb sérülése ezért maradandó hegesedést és látászavart okozhat. – Eine tiefere Verletzung dieser Schicht kann daher eine bleibende Vernarbung und Sehstörungen verursachen.
40. A szaruhártya legvastagabb rétege a saját állomány, amely a teljes vastagság mintegy kilenc tizedét adja. – Die dickste Schicht der Hornhaut ist die Eigenschicht (Stroma corneae), die etwa neun Zehntel ihrer Gesamtdicke ausmacht.
41. A saját állomány szabályosan rendezett, egymással párhuzamos kollagénlemezekből épül fel. – Das Stroma besteht aus regelmäßig angeordneten, parallel zueinander verlaufenden Kollagenlamellen.
42. A kollagénrostok egyenletes vastagsága és szabályos távolsága alapvető feltétele az átlátszóságnak. – Die gleichmäßige Dicke und der regelmäßige Abstand der Kollagenfasern sind grundlegende Voraussetzungen für die Transparenz.
43. A kollagénlemezek között lapos szaruhártyasejtek, úgynevezett keratocyták helyezkednek el. – Zwischen den Kollagenlamellen liegen flache Hornhautzellen, die sogenannten Keratozyten.
44. A saját állomány mögött a vastag és rugalmas hátulsó határlemez található. – Hinter dem Stroma befindet sich die dicke und elastische hintere Grenzschicht oder Descemet-Membran.
45. A hátulsó határlemez a szaruhártya belső hámjának alaphártyája. – Die hintere Grenzschicht bildet die Basalmembran des Hornhautendothels.
46. A szaruhártya legbelső rétegét egyetlen rétegű, lapos sejtekből álló belső hám alkotja. – Die innerste Schicht der Hornhaut wird von einem einschichtigen Hornhautendothel aus flachen Zellen gebildet.
47. Az endothelsejtek folyadékot szállítanak ki a saját állományból, és ezzel fenntartják annak megfelelő víztartalmát. – Die Endothelzellen transportieren Flüssigkeit aus dem Stroma und erhalten dadurch dessen richtigen Wassergehalt.
48. Mivel a szaruhártyának nincsenek saját erei, tápanyagait a könnyfilmből, a csarnokvízből és a szaruhártyaszél ereiből kapja. – Da die Hornhaut keine eigenen Gefäße besitzt, erhält sie ihre Nährstoffe aus dem Tränenfilm, dem Kammerwasser und den Gefäßen des Hornhautrandes.
49. A szaruhártyát számos érző idegvégződés hálózza be, ezért az érintésre és a fájdalomra rendkívül érzékeny. – Die Hornhaut wird von zahlreichen sensiblen Nervenendigungen durchzogen und ist deshalb gegenüber Berührung und Schmerz außerordentlich empfindlich.
50. Az ínhártya szilárdsága és a szaruhártya átlátszó, szabályos felépítése együtt biztosítja a szem védelmét, alakját és fénytörő képességét. – Die Festigkeit der Lederhaut und der transparente, regelmäßige Aufbau der Hornhaut gewährleisten gemeinsam den Schutz, die Form und die Lichtbrechung des Auges.
(aufklappen)magyar
1. A szemgolyó külső burkát egy erős, rostos hártya alkotja, amely ínhártyára és szaruhártyára tagolódik.
2. Az ínhártya a szemgolyó hátulsó öt hatodát borítja.
3. A szaruhártya a külső burok elülső, átlátszó egy hatodát alkotja.
4. A két rész szerkezete és feladata eltér egymástól, de közvetlenül folytatódnak egymásban.
5. Az ínhártya fehéres színű és átlátszatlan kötőszövetes lemez.
6. Állományát főként vastag kollagénrostok és kevés rugalmas rost alkotja.
7. A kollagénrostok szabálytalan irányban rendeződnek, ezért a szövet szétszórja a ráeső fényt.
8. A rostkötegek között lapos kötőszöveti sejtek, úgynevezett fibrocyták helyezkednek el.
9. A rostok szabálytalan elrendeződése és eltérő távolsága magyarázza az ínhártya átlátszatlanságát.
10. Az ínhártya nagy szilárdságú, ugyanakkor bizonyos fokú rugalmassággal is rendelkezik.
11. Mechanikai védelmet nyújt a szemgolyó érzékeny belső képleteinek.
12. Ellenáll a szem belsejében uralkodó nyomásnak, és hozzájárul a szemgolyó alakjának fenntartásához.
13. A külső szemizmok inai az ínhártya felszínén tapadnak.
14. Az ínhártya hátulsó részén található az a terület, ahol a látóideg elhagyja a szemgolyót.
15. Ezen a helyen az ínhártyát számos apró nyílás töri át, és egy rostaszerű lemez alakul ki.
16. Ezt a képletet az ínhártya rostás lemezének nevezzük.
17. A rostás lemez nyílásain a látóideg rostjai, valamint kisebb erek haladnak keresztül.
18. Az ínhártyán kívülről befelé három, egymástól nem élesen elkülönülő réteget különböztetünk meg.
19. A legkülső réteg az ínhártya feletti laza kötőszövetes lemez.
20. Az episclera erekben gazdag, és összeköti az ínhártyát a környező szemgödri kötőszövettel.
21. Az ínhártya legvastagabb részét a kollagénrostokból álló saját állomány alkotja.
22. A legbelső réteg a barnás színű, festéksejteket tartalmazó barna lemez.
23. Az ínhártya elülső, látható részét a szem kötőhártyája borítja.
24. A kötőhártya a szaruhártya szélénél végződik, és magát a szaruhártyát már nem borítja.
25. Az ínhártya és a szaruhártya közötti gyűrű alakú átmeneti területet szaruhártyaszélnek nevezzük.
26. A szaruhártyaszél ereket, idegeket és a szaruhártyahám megújulásához szükséges őssejteket tartalmaz.
27. A szaruhártya teljesen átlátszó, és egészséges állapotban nem tartalmaz vérereket.
28. Domború felszíne megtöri a szembe belépő fénysugarakat.
29. A szaruhártya a szem fénytörő rendszerének legerősebb törőközege.
30. Középső része vékonyabb és erősebben görbült, mint a széle.
31. A szaruhártya hagyományosan öt, elölről hátrafelé rendeződő rétegre osztható.
32. Legkülső rétege a többrétegű, el nem szarusodó laphámból álló szaruhártyahám.
33. A szaruhártyahám felszíne közvetlenül érintkezik a könnyfilmmel.
34. A hám felszíni sejtjeinek apró nyúlványai elősegítik a könnyfilm egyenletes megtapadását.
35. A hám bazális sejtjei folyamatosan osztódnak, és pótolják a felszínről leváló sejteket.
36. A hám megújulásában fontos szerepet játszanak a szaruhártyaszél területén található őssejtek.
37. A hám alatt egy sejtszegény, tömött kollagénlemez, az elülső határlemez található.
38. Az elülső határlemez sérülés után nem képes teljesen újjáképződni.
39. Mélyebb sérülése ezért maradandó hegesedést és látászavart okozhat.
40. A szaruhártya legvastagabb rétege a saját állomány, amely a teljes vastagság mintegy kilenc tizedét adja.
41. A saját állomány szabályosan rendezett, egymással párhuzamos kollagénlemezekből épül fel.
42. A kollagénrostok egyenletes vastagsága és szabályos távolsága alapvető feltétele az átlátszóságnak.
43. A kollagénlemezek között lapos szaruhártyasejtek, úgynevezett keratocyták helyezkednek el.
44. A saját állomány mögött a vastag és rugalmas hátulsó határlemez található.
45. A hátulsó határlemez a szaruhártya belső hámjának alaphártyája.
46. A szaruhártya legbelső rétegét egyetlen rétegű, lapos sejtekből álló belső hám alkotja.
47. Az endothelsejtek folyadékot szállítanak ki a saját állományból, és ezzel fenntartják annak megfelelő víztartalmát.
48. Mivel a szaruhártyának nincsenek saját erei, tápanyagait a könnyfilmből, a csarnokvízből és a szaruhártyaszél ereiből kapja.
49. A szaruhártyát számos érző idegvégződés hálózza be, ezért az érintésre és a fájdalomra rendkívül érzékeny.
50. Az ínhártya szilárdsága és a szaruhártya átlátszó, szabályos felépítése együtt biztosítja a szem védelmét, alakját és fénytörő képességét.
(aufklappen)német
1. Die äußere Hülle des Augapfels wird von einer festen, fibrösen Haut gebildet, die sich in Lederhaut und Hornhaut gliedert.
2. Die Lederhaut (Sclera) bedeckt die hinteren fünf Sechstel des Augapfels.
3. Die Hornhaut (Cornea) bildet das vordere, durchsichtige Sechstel der äußeren Augenhaut.
4. Beide Teile unterscheiden sich in ihrem Aufbau und ihrer Aufgabe, gehen jedoch unmittelbar ineinander über.
5. Die Lederhaut ist eine weißliche und undurchsichtige Bindegewebsplatte.
6. Ihre Substanz besteht hauptsächlich aus dicken Kollagenfasern und wenigen elastischen Fasern.
7. Die Kollagenfasern sind unregelmäßig angeordnet, weshalb das Gewebe das einfallende Licht streut.
8. Zwischen den Faserbündeln liegen flache Bindegewebszellen, die sogenannten Fibrozyten.
9. Die unregelmäßige Anordnung und der unterschiedliche Abstand der Fasern erklären die Undurchsichtigkeit der Lederhaut.
10. Die Lederhaut besitzt eine große Festigkeit und zugleich eine gewisse Elastizität.
11. Sie bietet den empfindlichen inneren Strukturen des Augapfels mechanischen Schutz.
12. Sie widersteht dem im Augeninneren herrschenden Druck und trägt zur Erhaltung der Form des Augapfels bei.
13. Die Sehnen der äußeren Augenmuskeln setzen an der Oberfläche der Lederhaut an.
14. Im hinteren Teil der Lederhaut liegt die Stelle, an der der Sehnerv den Augapfel verlässt.
15. An dieser Stelle wird die Lederhaut von zahlreichen kleinen Öffnungen durchbrochen und bildet eine siebartige Platte.
16. Dieses Gebilde wird als Siebplatte der Lederhaut (Lamina cribrosa sclerae) bezeichnet.
17. Durch die Öffnungen der Siebplatte ziehen die Fasern des Sehnervs sowie kleinere Blutgefäße.
18. An der Lederhaut werden von außen nach innen drei nicht scharf voneinander getrennte Schichten unterschieden.
19. Die äußerste Schicht ist die lockere bindegewebige Auflagerung der Lederhaut, die Episklera.
20. Die Episklera ist gefäßreich und verbindet die Lederhaut mit dem umgebenden Bindegewebe der Augenhöhle.
21. Den dicksten Teil der Lederhaut bildet die aus Kollagenfasern bestehende Eigenschicht (Substantia propria sclerae).
22. Die innerste Schicht ist die bräunliche, pigmenthaltige Lamina fusca sclerae.
23. Der sichtbare vordere Teil der Lederhaut wird von der Bindehaut des Auges (Conjunctiva) bedeckt.
24. Die Bindehaut endet am Rand der Hornhaut und bedeckt die Hornhaut selbst nicht.
25. Der ringförmige Übergangsbereich zwischen Lederhaut und Hornhaut wird Hornhautrand (Limbus corneae) genannt.
26. Der Hornhautrand enthält Gefäße, Nerven und Stammzellen für die Erneuerung des Hornhautepithels.
27. Die Hornhaut ist vollständig durchsichtig und enthält im gesunden Zustand keine Blutgefäße.
28. Ihre gewölbte Oberfläche bricht die in das Auge eintretenden Lichtstrahlen.
29. Die Hornhaut ist das stärkste brechende Medium des optischen Systems des Auges.
30. Ihr zentraler Bereich ist dünner und stärker gekrümmt als ihr Rand.
31. Die Hornhaut wird traditionell in fünf von vorne nach hinten angeordnete Schichten unterteilt.
32. Ihre äußerste Schicht ist das aus mehrschichtigem unverhorntem Plattenepithel bestehende Hornhautepithel.
33. Die Oberfläche des Hornhautepithels steht unmittelbar mit dem Tränenfilm in Kontakt.
34. Kleine Fortsätze der oberflächlichen Epithelzellen unterstützen die gleichmäßige Haftung des Tränenfilms.
35. Die Basalzellen des Epithels teilen sich fortlaufend und ersetzen die von der Oberfläche abgestoßenen Zellen.
36. Bei der Erneuerung des Epithels spielen die am Hornhautrand gelegenen Stammzellen eine wichtige Rolle.
37. Unter dem Epithel liegt eine zellarme, dichte Kollagenplatte, die vordere Grenzschicht oder Bowman-Membran.
38. Die vordere Grenzschicht kann sich nach einer Verletzung nicht vollständig neu bilden.
39. Eine tiefere Verletzung dieser Schicht kann daher eine bleibende Vernarbung und Sehstörungen verursachen.
40. Die dickste Schicht der Hornhaut ist die Eigenschicht (Stroma corneae), die etwa neun Zehntel ihrer Gesamtdicke ausmacht.
41. Das Stroma besteht aus regelmäßig angeordneten, parallel zueinander verlaufenden Kollagenlamellen.
42. Die gleichmäßige Dicke und der regelmäßige Abstand der Kollagenfasern sind grundlegende Voraussetzungen für die Transparenz.
43. Zwischen den Kollagenlamellen liegen flache Hornhautzellen, die sogenannten Keratozyten.
44. Hinter dem Stroma befindet sich die dicke und elastische hintere Grenzschicht oder Descemet-Membran.
45. Die hintere Grenzschicht bildet die Basalmembran des Hornhautendothels.
46. Die innerste Schicht der Hornhaut wird von einem einschichtigen Hornhautendothel aus flachen Zellen gebildet.
47. Die Endothelzellen transportieren Flüssigkeit aus dem Stroma und erhalten dadurch dessen richtigen Wassergehalt.
48. Da die Hornhaut keine eigenen Gefäße besitzt, erhält sie ihre Nährstoffe aus dem Tränenfilm, dem Kammerwasser und den Gefäßen des Hornhautrandes.
49. Die Hornhaut wird von zahlreichen sensiblen Nervenendigungen durchzogen und ist deshalb gegenüber Berührung und Schmerz außerordentlich empfindlich.
50. Die Festigkeit der Lederhaut und der transparente, regelmäßige Aufbau der Hornhaut gewährleisten gemeinsam den Schutz, die Form und die Lichtbrechung des Auges.