15.4 – A könnyszervek – Der Tränenapparat
1. A könnyszervek a könny termelését, eloszlatását és elvezetését végző képletek összessége. – Der Tränenapparat (Apparatus lacrimalis) umfasst alle Strukturen, die der Bildung, Verteilung und Ableitung der Tränenflüssigkeit dienen.
2. A rendszer termelő részét elsősorban a könnymirigy, elvezető részét pedig a könnyutak alkotják. – Der bildende Teil des Systems besteht vor allem aus der Tränendrüse, der ableitende Teil aus den Tränenwegen.
3. A könnymirigy a szemgödör felső, külső részében, a homlokcsont megfelelő mélyedésében helyezkedik el. – Die Tränendrüse (Glandula lacrimalis) liegt im oberen äußeren Abschnitt der Augenhöhle in einer entsprechenden Vertiefung des Stirnbeins.
4. A felső szemhéjat emelő izom inas lemeze a mirigyet egy nagyobb szemgödri és egy kisebb szemhéji részre osztja. – Die Sehnenplatte des Oberlidhebers teilt die Drüse in einen größeren orbitalen und einen kleineren palpebralen Teil.
5. A két mirigyrész szerkezetileg összefügg egymással, ezért működési egységet alkot. – Beide Drüsenabschnitte hängen strukturell miteinander zusammen und bilden daher eine funktionelle Einheit.
6. A könnymirigy kivezetőcsövei a felső kötőhártya-boltozat külső részén nyílnak. – Die Ausführungsgänge der Tränendrüse münden im äußeren Abschnitt des oberen Bindehautgewölbes (Fornix conjunctivae superior).
7. A fő könnymirigy mellett kisebb járulékos könnymirigyek is találhatók a kötőhártyában. – Neben der Haupttränendrüse befinden sich in der Bindehaut auch kleinere akzessorische Tränendrüsen.
8. A járulékos mirigyek főként a szem nyugalmi állapotában biztosítják a folyamatos alapelválasztást. – Die akzessorischen Drüsen gewährleisten vor allem im Ruhezustand des Auges eine kontinuierliche Grundsekretion.
9. A könny nagyrészt vízből áll, de sókat, fehérjéket és védő hatású anyagokat is tartalmaz. – Die Tränenflüssigkeit besteht überwiegend aus Wasser, enthält jedoch auch Salze, Proteine und schützende Substanzen.
10. Egyes összetevői gátolják a kórokozók szaporodását a szem felszínén. – Einige ihrer Bestandteile hemmen die Vermehrung von Krankheitserregern auf der Augenoberfläche.
11. A könny a szemhéjak mozgása során vékony könnyfilmként terül szét a szaruhártyán és a kötőhártyán. – Beim Lidschlag verteilt sich die Tränenflüssigkeit als dünner Tränenfilm über Hornhaut und Bindehaut.
12. A könnyfilmet hagyományosan egy külső zsíros, egy középső vizes és egy belső nyákos összetevőre osztják. – Der Tränenfilm wird traditionell in einen äußeren fetthaltigen, einen mittleren wässrigen und einen inneren schleimhaltigen Anteil unterteilt.
13. A külső zsíros összetevőt főként a szemhéjak tarsalis mirigyei termelik, és csökkenti a könny párolgását. – Der äußere fetthaltige Anteil wird vor allem von den Tarsaldrüsen der Augenlider gebildet und vermindert die Verdunstung der Tränenflüssigkeit.
14. A középső vizes összetevő legnagyobb része a könnymirigyből származik. – Der größte Teil des mittleren wässrigen Anteils stammt aus der Tränendrüse.
15. A belső nyákos összetevőt elsősorban a kötőhártya kehelysejtjei választják ki. – Der innere schleimhaltige Anteil wird hauptsächlich von den Becherzellen der Bindehaut abgegeben.
16. A nyákos réteg elősegíti, hogy a könnyfilm egyenletesen tapadjon a szaruhártya felszínéhez. – Der schleimhaltige Anteil trägt dazu bei, dass der Tränenfilm gleichmäßig an der Oberfläche der Hornhaut haftet.
17. A könnyfilm nedvesen tartja a szem felszínét, és megakadályozza a hám kiszáradását. – Der Tränenfilm hält die Augenoberfläche feucht und verhindert das Austrocknen des Epithels.
18. A könny emellett tápanyagokat és oxigént juttat az érmentes szaruhártya felszíni rétegeihez. – Die Tränenflüssigkeit führt den oberflächlichen Schichten der gefäßlosen Hornhaut außerdem Nährstoffe und Sauerstoff zu.
19. A sima és egyenletes könnyfilm fontos feltétele a fény szabályos törésének és az éles látásnak. – Ein glatter und gleichmäßiger Tränenfilm ist eine wichtige Voraussetzung für die regelmäßige Lichtbrechung und das scharfe Sehen.
20. A könny kimossa a szembe került port, apró idegen testeket és egyéb szennyeződéseket. – Die Tränenflüssigkeit spült Staub, kleine Fremdkörper und andere Verunreinigungen aus dem Auge.
21. A pislogás a könnyet a szem külső zugától a belső szemzug felé tereli. – Der Lidschlag befördert die Tränenflüssigkeit vom äußeren zum inneren Augenwinkel.
22. A könny a belső szemzug közelében található sekély területen, a könnytóban gyűlik össze. – Die Tränenflüssigkeit sammelt sich in einem flachen Bereich nahe dem inneren Augenwinkel, dem Tränensee (Lacus lacrimalis).
23. A könnytó területén található a könnyhúsocska és a kötőhártya félhold alakú redője is. – Im Bereich des Tränensees liegen auch die Tränenkarunkel (Caruncula lacrimalis) und die halbmondförmige Falte der Bindehaut.
24. Mindkét szemhéj belső szélén egy-egy kis kiemelkedés, a könnyszemölcs látható. – Am inneren Rand beider Augenlider befindet sich jeweils eine kleine Erhebung, die Tränenpapille (Papilla lacrimalis).
25. A felső és az alsó könnyszemölcs csúcsán egy-egy apró nyílás, a könnypont helyezkedik el. – Auf der Spitze der oberen und unteren Tränenpapille liegt jeweils eine kleine Öffnung, das Tränenpünktchen (Punctum lacrimale).
26. A könnypontokon keresztül jut a folyadék a felső és az alsó könnycsatornácskába. – Durch die Tränenpünktchen gelangt die Flüssigkeit in das obere und das untere Tränenkanälchen (Canaliculus lacrimalis).
27. A könnycsatornácskák kezdetben rövid szakaszon függőlegesen, majd a belső szemzug felé vízszintesen haladnak. – Die Tränenkanälchen verlaufen zunächst auf einer kurzen Strecke senkrecht und anschließend waagerecht zum inneren Augenwinkel.
28. A felső és az alsó könnycsatornácska gyakran közös csatornává egyesül. – Das obere und das untere Tränenkanälchen vereinigen sich häufig zu einem gemeinsamen Kanal.
29. A könnycsatornácskák a könnytömlőbe vezetik a könnyet. – Die Tränenkanälchen leiten die Tränenflüssigkeit in den Tränensack (Saccus lacrimalis).
30. A könnytömlő a szemgödör belső falán lévő csontos könnyárokban helyezkedik el. – Der Tränensack liegt in der knöchernen Tränensackgrube an der inneren Wand der Augenhöhle.
31. Felső vége vakon kezdődik, alsó része pedig közvetlenül a könny-orrvezetékben folytatódik. – Sein oberes Ende beginnt blind, während sein unterer Abschnitt unmittelbar in den Tränennasengang übergeht.
32. A könny-orrvezeték egy csontos csatornában lefelé halad az orrüreg felé. – Der Tränennasengang (Ductus nasolacrimalis) zieht in einem knöchernen Kanal nach unten zur Nasenhöhle.
33. A vezeték az alsó orrjárat elülső részében nyílik az orrüregbe. – Der Gang mündet im vorderen Abschnitt des unteren Nasengangs (Meatus nasi inferior) in die Nasenhöhle.
34. A nyílás közelében lévő nyálkahártyaredő akadályozza az orrváladék könnyutakba történő visszaáramlását. – Eine Schleimhautfalte nahe der Öffnung erschwert das Zurückströmen von Nasensekret in die Tränenwege.
35. A könnyutak és az orrüreg közötti kapcsolat magyarázza, hogy erős síráskor az orr is váladékozik. – Die Verbindung zwischen den Tränenwegen und der Nasenhöhle erklärt, warum bei starkem Weinen auch die Nase läuft.
36. A szemhéjak mozgása és a szem körüli körkörös izom összehúzódása segíti a könny elvezetését. – Die Bewegung der Augenlider und die Kontraktion des ringförmigen Augenmuskels unterstützen die Ableitung der Tränenflüssigkeit.
37. A pislogás közben kialakuló nyomásváltozások könnypumpaként továbbítják a folyadékot a könnyutakban. – Die beim Lidschlag entstehenden Druckänderungen befördern die Flüssigkeit wie eine Tränenpumpe durch die Tränenwege.
38. A könnymirigy elválasztását főként az arcideghez kapcsolódó paraszimpatikus rostok fokozzák. – Die Sekretion der Tränendrüse wird vor allem durch parasympathische Fasern gesteigert, die dem Gesichtsnerv zugeordnet sind.
39. A szaruhártya vagy a kötőhártya ingerlése reflexesen fokozott könnytermelést válthat ki. – Eine Reizung der Hornhaut oder der Bindehaut kann reflektorisch eine verstärkte Tränenbildung auslösen.
40. A könnyutak szűkülete vagy elzáródása könnyezést, a könnytömlő fertőzése pedig fájdalmas gyulladást okozhat. – Eine Verengung oder ein Verschluss der Tränenwege kann zu Tränenträufeln führen, während eine Infektion des Tränensacks eine schmerzhafte Entzündung verursachen kann.
(aufklappen)magyar
1. A könnyszervek a könny termelését, eloszlatását és elvezetését végző képletek összessége.
2. A rendszer termelő részét elsősorban a könnymirigy, elvezető részét pedig a könnyutak alkotják.
3. A könnymirigy a szemgödör felső, külső részében, a homlokcsont megfelelő mélyedésében helyezkedik el.
4. A felső szemhéjat emelő izom inas lemeze a mirigyet egy nagyobb szemgödri és egy kisebb szemhéji részre osztja.
5. A két mirigyrész szerkezetileg összefügg egymással, ezért működési egységet alkot.
6. A könnymirigy kivezetőcsövei a felső kötőhártya-boltozat külső részén nyílnak.
7. A fő könnymirigy mellett kisebb járulékos könnymirigyek is találhatók a kötőhártyában.
8. A járulékos mirigyek főként a szem nyugalmi állapotában biztosítják a folyamatos alapelválasztást.
9. A könny nagyrészt vízből áll, de sókat, fehérjéket és védő hatású anyagokat is tartalmaz.
10. Egyes összetevői gátolják a kórokozók szaporodását a szem felszínén.
11. A könny a szemhéjak mozgása során vékony könnyfilmként terül szét a szaruhártyán és a kötőhártyán.
12. A könnyfilmet hagyományosan egy külső zsíros, egy középső vizes és egy belső nyákos összetevőre osztják.
13. A külső zsíros összetevőt főként a szemhéjak tarsalis mirigyei termelik, és csökkenti a könny párolgását.
14. A középső vizes összetevő legnagyobb része a könnymirigyből származik.
15. A belső nyákos összetevőt elsősorban a kötőhártya kehelysejtjei választják ki.
16. A nyákos réteg elősegíti, hogy a könnyfilm egyenletesen tapadjon a szaruhártya felszínéhez.
17. A könnyfilm nedvesen tartja a szem felszínét, és megakadályozza a hám kiszáradását.
18. A könny emellett tápanyagokat és oxigént juttat az érmentes szaruhártya felszíni rétegeihez.
19. A sima és egyenletes könnyfilm fontos feltétele a fény szabályos törésének és az éles látásnak.
20. A könny kimossa a szembe került port, apró idegen testeket és egyéb szennyeződéseket.
21. A pislogás a könnyet a szem külső zugától a belső szemzug felé tereli.
22. A könny a belső szemzug közelében található sekély területen, a könnytóban gyűlik össze.
23. A könnytó területén található a könnyhúsocska és a kötőhártya félhold alakú redője is.
24. Mindkét szemhéj belső szélén egy-egy kis kiemelkedés, a könnyszemölcs látható.
25. A felső és az alsó könnyszemölcs csúcsán egy-egy apró nyílás, a könnypont helyezkedik el.
26. A könnypontokon keresztül jut a folyadék a felső és az alsó könnycsatornácskába.
27. A könnycsatornácskák kezdetben rövid szakaszon függőlegesen, majd a belső szemzug felé vízszintesen haladnak.
28. A felső és az alsó könnycsatornácska gyakran közös csatornává egyesül.
29. A könnycsatornácskák a könnytömlőbe vezetik a könnyet.
30. A könnytömlő a szemgödör belső falán lévő csontos könnyárokban helyezkedik el.
31. Felső vége vakon kezdődik, alsó része pedig közvetlenül a könny-orrvezetékben folytatódik.
32. A könny-orrvezeték egy csontos csatornában lefelé halad az orrüreg felé.
33. A vezeték az alsó orrjárat elülső részében nyílik az orrüregbe.
34. A nyílás közelében lévő nyálkahártyaredő akadályozza az orrváladék könnyutakba történő visszaáramlását.
35. A könnyutak és az orrüreg közötti kapcsolat magyarázza, hogy erős síráskor az orr is váladékozik.
36. A szemhéjak mozgása és a szem körüli körkörös izom összehúzódása segíti a könny elvezetését.
37. A pislogás közben kialakuló nyomásváltozások könnypumpaként továbbítják a folyadékot a könnyutakban.
38. A könnymirigy elválasztását főként az arcideghez kapcsolódó paraszimpatikus rostok fokozzák.
39. A szaruhártya vagy a kötőhártya ingerlése reflexesen fokozott könnytermelést válthat ki.
40. A könnyutak szűkülete vagy elzáródása könnyezést, a könnytömlő fertőzése pedig fájdalmas gyulladást okozhat.
(aufklappen)német
1. Der Tränenapparat (Apparatus lacrimalis) umfasst alle Strukturen, die der Bildung, Verteilung und Ableitung der Tränenflüssigkeit dienen.
2. Der bildende Teil des Systems besteht vor allem aus der Tränendrüse, der ableitende Teil aus den Tränenwegen.
3. Die Tränendrüse (Glandula lacrimalis) liegt im oberen äußeren Abschnitt der Augenhöhle in einer entsprechenden Vertiefung des Stirnbeins.
4. Die Sehnenplatte des Oberlidhebers teilt die Drüse in einen größeren orbitalen und einen kleineren palpebralen Teil.
5. Beide Drüsenabschnitte hängen strukturell miteinander zusammen und bilden daher eine funktionelle Einheit.
6. Die Ausführungsgänge der Tränendrüse münden im äußeren Abschnitt des oberen Bindehautgewölbes (Fornix conjunctivae superior).
7. Neben der Haupttränendrüse befinden sich in der Bindehaut auch kleinere akzessorische Tränendrüsen.
8. Die akzessorischen Drüsen gewährleisten vor allem im Ruhezustand des Auges eine kontinuierliche Grundsekretion.
9. Die Tränenflüssigkeit besteht überwiegend aus Wasser, enthält jedoch auch Salze, Proteine und schützende Substanzen.
10. Einige ihrer Bestandteile hemmen die Vermehrung von Krankheitserregern auf der Augenoberfläche.
11. Beim Lidschlag verteilt sich die Tränenflüssigkeit als dünner Tränenfilm über Hornhaut und Bindehaut.
12. Der Tränenfilm wird traditionell in einen äußeren fetthaltigen, einen mittleren wässrigen und einen inneren schleimhaltigen Anteil unterteilt.
13. Der äußere fetthaltige Anteil wird vor allem von den Tarsaldrüsen der Augenlider gebildet und vermindert die Verdunstung der Tränenflüssigkeit.
14. Der größte Teil des mittleren wässrigen Anteils stammt aus der Tränendrüse.
15. Der innere schleimhaltige Anteil wird hauptsächlich von den Becherzellen der Bindehaut abgegeben.
16. Der schleimhaltige Anteil trägt dazu bei, dass der Tränenfilm gleichmäßig an der Oberfläche der Hornhaut haftet.
17. Der Tränenfilm hält die Augenoberfläche feucht und verhindert das Austrocknen des Epithels.
18. Die Tränenflüssigkeit führt den oberflächlichen Schichten der gefäßlosen Hornhaut außerdem Nährstoffe und Sauerstoff zu.
19. Ein glatter und gleichmäßiger Tränenfilm ist eine wichtige Voraussetzung für die regelmäßige Lichtbrechung und das scharfe Sehen.
20. Die Tränenflüssigkeit spült Staub, kleine Fremdkörper und andere Verunreinigungen aus dem Auge.
21. Der Lidschlag befördert die Tränenflüssigkeit vom äußeren zum inneren Augenwinkel.
22. Die Tränenflüssigkeit sammelt sich in einem flachen Bereich nahe dem inneren Augenwinkel, dem Tränensee (Lacus lacrimalis).
23. Im Bereich des Tränensees liegen auch die Tränenkarunkel (Caruncula lacrimalis) und die halbmondförmige Falte der Bindehaut.
24. Am inneren Rand beider Augenlider befindet sich jeweils eine kleine Erhebung, die Tränenpapille (Papilla lacrimalis).
25. Auf der Spitze der oberen und unteren Tränenpapille liegt jeweils eine kleine Öffnung, das Tränenpünktchen (Punctum lacrimale).
26. Durch die Tränenpünktchen gelangt die Flüssigkeit in das obere und das untere Tränenkanälchen (Canaliculus lacrimalis).
27. Die Tränenkanälchen verlaufen zunächst auf einer kurzen Strecke senkrecht und anschließend waagerecht zum inneren Augenwinkel.
28. Das obere und das untere Tränenkanälchen vereinigen sich häufig zu einem gemeinsamen Kanal.
29. Die Tränenkanälchen leiten die Tränenflüssigkeit in den Tränensack (Saccus lacrimalis).
30. Der Tränensack liegt in der knöchernen Tränensackgrube an der inneren Wand der Augenhöhle.
31. Sein oberes Ende beginnt blind, während sein unterer Abschnitt unmittelbar in den Tränennasengang übergeht.
32. Der Tränennasengang (Ductus nasolacrimalis) zieht in einem knöchernen Kanal nach unten zur Nasenhöhle.
33. Der Gang mündet im vorderen Abschnitt des unteren Nasengangs (Meatus nasi inferior) in die Nasenhöhle.
34. Eine Schleimhautfalte nahe der Öffnung erschwert das Zurückströmen von Nasensekret in die Tränenwege.
35. Die Verbindung zwischen den Tränenwegen und der Nasenhöhle erklärt, warum bei starkem Weinen auch die Nase läuft.
36. Die Bewegung der Augenlider und die Kontraktion des ringförmigen Augenmuskels unterstützen die Ableitung der Tränenflüssigkeit.
37. Die beim Lidschlag entstehenden Druckänderungen befördern die Flüssigkeit wie eine Tränenpumpe durch die Tränenwege.
38. Die Sekretion der Tränendrüse wird vor allem durch parasympathische Fasern gesteigert, die dem Gesichtsnerv zugeordnet sind.
39. Eine Reizung der Hornhaut oder der Bindehaut kann reflektorisch eine verstärkte Tränenbildung auslösen.
40. Eine Verengung oder ein Verschluss der Tränenwege kann zu Tränenträufeln führen, während eine Infektion des Tränensacks eine schmerzhafte Entzündung verursachen kann.