9.2.3 – A szaglóhám és a szagló idegrostok – Riechschleimhaut und Riechfäden
1. A szaglóterület az orrüreg tetején, a felső orrkagylón és az orrsövény felső részén helyezkedik el. – Die Riechregion liegt am Dach der Nasenhöhle, auf der oberen Nasenmuschel und am oberen Teil der Nasenscheidewand.
2. Nyálkahártyája sárgás színével elkülönül a környező légzőterülettől. – Ihre Schleimhaut unterscheidet sich durch ihre gelbliche Farbe von der umgebenden respiratorischen Region.
3. A szaglóhám különleges érzékhám, amely közvetlenül érzékeli a levegőben lévő szaganyagokat. – Das Riechepithel ist ein besonderes Sinnesepithel, das Geruchsstoffe in der Luft unmittelbar wahrnimmt.
4. A szaglóhámban szaglósejteket, támasztósejteket és alapsejteket különböztetünk meg. – Im Riechepithel unterscheidet man Riechzellen, Stützzellen und Basalzellen.
5. A szaglósejtek két nyúlvánnyal rendelkező, bipoláris idegsejtek. – Die Riechzellen sind bipolare Nervenzellen mit zwei Fortsätzen.
6. Perifériás nyúlványuk a hám felszíne felé halad, és egy kis végbunkóban végződik. – Ihr peripherer Fortsatz zieht zur Oberfläche des Epithels und endet in einem kleinen Riechkolben.
7. A végbunkóból több hosszú, nem mozgó szaglócsilló indul ki. – Vom Riechkolben gehen mehrere lange, unbewegliche Riechzilien aus.
8. A szaganyagok először feloldódnak a szaglóhám felszínét borító vékony folyadékrétegben. – Die Geruchsstoffe lösen sich zunächst in der dünnen Flüssigkeitsschicht auf der Oberfläche des Riechepithels.
9. A feloldott molekulák a szaglócsillók felszínén elhelyezkedő receptorfehérjékhez kötődnek. – Die gelösten Moleküle binden an Rezeptorproteine auf der Oberfläche der Riechzilien.
10. Ez a kötődés elektromos ingerület kialakulását indítja el a szaglósejtben. – Diese Bindung löst die Entstehung einer elektrischen Erregung in der Riechzelle aus.
11. A szaglósejt központi nyúlványa vékony, velőshüvely nélküli idegrost. – Der zentrale Fortsatz der Riechzelle ist eine dünne, marklose Nervenfaser.
12. Számos ilyen idegrost kisebb kötegekbe rendeződik a nyálkahártya kötőszövetében. – Zahlreiche solche Nervenfasern ordnen sich im Bindegewebe der Schleimhaut zu kleinen Bündeln.
13. Ezeket a finom kötegeket szagló idegrostoknak vagy szaglófonalaknak nevezzük. – Diese feinen Bündel werden als Riechfäden (Fila olfactoria) bezeichnet.
14. A szaglófonalak a rostacsont lyukacsos lemezének apró nyílásain haladnak át. – Die Riechfäden ziehen durch die kleinen Öffnungen der Siebplatte des Siebbeins.
15. A rostok a koponyaüregben elhelyezkedő szaglóhagymában végződnek. – Die Fasern enden im Riechkolben (Bulbus olfactorius), der in der Schädelhöhle liegt.
16. A szaglóhagyma a beérkező jelek első központi átkapcsolási helye. – Der Riechkolben ist die erste zentrale Umschaltstelle der eintreffenden Signale.
17. A támasztósejtek mechanikailag és anyagcsere szempontjából támogatják a szaglósejteket. – Die Stützzellen unterstützen die Riechzellen mechanisch und stoffwechselphysiologisch.
18. Az alapsejtek osztódásra képes sejtek, amelyekből új szagló- és támasztósejtek fejlődhetnek. – Die Basalzellen sind teilungsfähige Zellen, aus denen neue Riech- und Stützzellen entstehen können.
19. A szaglósejtek ezért azon ritka idegsejtek közé tartoznak, amelyek rendszeresen megújulhatnak. – Die Riechzellen gehören deshalb zu den seltenen Nervenzellen, die regelmäßig erneuert werden können.
20. A szaglóhám alatti kötőszövetben savós szaglómirigyek helyezkednek el. – Im Bindegewebe unter dem Riechepithel liegen seröse Riechdrüsen.
21. Ezeket a mirigyeket Bowman-mirigyeknek is nevezzük. – Diese Drüsen werden auch als Bowman-Drüsen (Glandula olfactoria) bezeichnet.
22. Híg váladékuk nedvesen tartja a hámfelszínt, és kimossa a korábban megkötött szaganyagokat. – Ihr dünnflüssiges Sekret hält die Epitheloberfläche feucht und spült zuvor gebundene Geruchsstoffe fort.
23. A szaglóhámban nincsenek a légzőhámra jellemző kehelysejtek. – Im Riechepithel fehlen die für das respiratorische Epithel typischen Becherzellen.
24. A szaglócsillók nem végeznek csapkodó mozgást, ellentétben a légzőhám csillóival. – Die Riechzilien führen im Gegensatz zu den Kinozilien des respiratorischen Epithels keine Schlagbewegung aus.
25. Tartós szaginger esetén az érzékelt szag intenzitása fokozatosan csökkenhet. – Bei einem anhaltenden Geruchsreiz kann die wahrgenommene Geruchsintensität allmählich abnehmen.
26. A nyálkahártya gyulladása vagy duzzanata megakadályozhatja, hogy a szaganyagok elérjék a szaglóhámot. – Eine Entzündung oder Schwellung der Schleimhaut kann verhindern, dass Geruchsstoffe das Riechepithel erreichen.
27. A rostacsont lyukacsos lemezének sérülése elszakíthatja a rajta áthaladó finom szaglófonalakat. – Eine Verletzung der Siebplatte kann die durch sie hindurchziehenden feinen Riechfäden zerreißen.
28. Az orr nyálkahártyájának háromosztatúideg-végződései az irritáló anyagokat érzékelik, de nem tartoznak a szaglórendszerhez. – Die Endigungen des Drillingsnervs in der Nasenschleimhaut nehmen reizende Stoffe wahr, gehören jedoch nicht zum Riechsystem.
29. A szaglás az ízérzékeléssel együtt jelentősen hozzájárul az ételek összetett aromájának felismeréséhez. – Der Geruchssinn trägt gemeinsam mit dem Geschmackssinn wesentlich zur Wahrnehmung des komplexen Aromas von Speisen bei.
30. A szaglóhám tehát idegsejteket tartalmazó érzékhám, amely szerkezetében és működésében egyaránt eltér a légzőhámtól. – Das Riechepithel ist somit ein Nervenzellen enthaltendes Sinnesepithel, das sich in Aufbau und Funktion vom respiratorischen Epithel unterscheidet.
(aufklappen)magyar
1. A szaglóterület az orrüreg tetején, a felső orrkagylón és az orrsövény felső részén helyezkedik el.
2. Nyálkahártyája sárgás színével elkülönül a környező légzőterülettől.
3. A szaglóhám különleges érzékhám, amely közvetlenül érzékeli a levegőben lévő szaganyagokat.
4. A szaglóhámban szaglósejteket, támasztósejteket és alapsejteket különböztetünk meg.
5. A szaglósejtek két nyúlvánnyal rendelkező, bipoláris idegsejtek.
6. Perifériás nyúlványuk a hám felszíne felé halad, és egy kis végbunkóban végződik.
7. A végbunkóból több hosszú, nem mozgó szaglócsilló indul ki.
8. A szaganyagok először feloldódnak a szaglóhám felszínét borító vékony folyadékrétegben.
9. A feloldott molekulák a szaglócsillók felszínén elhelyezkedő receptorfehérjékhez kötődnek.
10. Ez a kötődés elektromos ingerület kialakulását indítja el a szaglósejtben.
11. A szaglósejt központi nyúlványa vékony, velőshüvely nélküli idegrost.
12. Számos ilyen idegrost kisebb kötegekbe rendeződik a nyálkahártya kötőszövetében.
13. Ezeket a finom kötegeket szagló idegrostoknak vagy szaglófonalaknak nevezzük.
14. A szaglófonalak a rostacsont lyukacsos lemezének apró nyílásain haladnak át.
15. A rostok a koponyaüregben elhelyezkedő szaglóhagymában végződnek.
16. A szaglóhagyma a beérkező jelek első központi átkapcsolási helye.
17. A támasztósejtek mechanikailag és anyagcsere szempontjából támogatják a szaglósejteket.
18. Az alapsejtek osztódásra képes sejtek, amelyekből új szagló- és támasztósejtek fejlődhetnek.
19. A szaglósejtek ezért azon ritka idegsejtek közé tartoznak, amelyek rendszeresen megújulhatnak.
20. A szaglóhám alatti kötőszövetben savós szaglómirigyek helyezkednek el.
21. Ezeket a mirigyeket Bowman-mirigyeknek is nevezzük.
22. Híg váladékuk nedvesen tartja a hámfelszínt, és kimossa a korábban megkötött szaganyagokat.
23. A szaglóhámban nincsenek a légzőhámra jellemző kehelysejtek.
24. A szaglócsillók nem végeznek csapkodó mozgást, ellentétben a légzőhám csillóival.
25. Tartós szaginger esetén az érzékelt szag intenzitása fokozatosan csökkenhet.
26. A nyálkahártya gyulladása vagy duzzanata megakadályozhatja, hogy a szaganyagok elérjék a szaglóhámot.
27. A rostacsont lyukacsos lemezének sérülése elszakíthatja a rajta áthaladó finom szaglófonalakat.
28. Az orr nyálkahártyájának háromosztatúideg-végződései az irritáló anyagokat érzékelik, de nem tartoznak a szaglórendszerhez.
29. A szaglás az ízérzékeléssel együtt jelentősen hozzájárul az ételek összetett aromájának felismeréséhez.
30. A szaglóhám tehát idegsejteket tartalmazó érzékhám, amely szerkezetében és működésében egyaránt eltér a légzőhámtól.
(aufklappen)német
1. Die Riechregion liegt am Dach der Nasenhöhle, auf der oberen Nasenmuschel und am oberen Teil der Nasenscheidewand.
2. Ihre Schleimhaut unterscheidet sich durch ihre gelbliche Farbe von der umgebenden respiratorischen Region.
3. Das Riechepithel ist ein besonderes Sinnesepithel, das Geruchsstoffe in der Luft unmittelbar wahrnimmt.
4. Im Riechepithel unterscheidet man Riechzellen, Stützzellen und Basalzellen.
5. Die Riechzellen sind bipolare Nervenzellen mit zwei Fortsätzen.
6. Ihr peripherer Fortsatz zieht zur Oberfläche des Epithels und endet in einem kleinen Riechkolben.
7. Vom Riechkolben gehen mehrere lange, unbewegliche Riechzilien aus.
8. Die Geruchsstoffe lösen sich zunächst in der dünnen Flüssigkeitsschicht auf der Oberfläche des Riechepithels.
9. Die gelösten Moleküle binden an Rezeptorproteine auf der Oberfläche der Riechzilien.
10. Diese Bindung löst die Entstehung einer elektrischen Erregung in der Riechzelle aus.
11. Der zentrale Fortsatz der Riechzelle ist eine dünne, marklose Nervenfaser.
12. Zahlreiche solche Nervenfasern ordnen sich im Bindegewebe der Schleimhaut zu kleinen Bündeln.
13. Diese feinen Bündel werden als Riechfäden (Fila olfactoria) bezeichnet.
14. Die Riechfäden ziehen durch die kleinen Öffnungen der Siebplatte des Siebbeins.
15. Die Fasern enden im Riechkolben (Bulbus olfactorius), der in der Schädelhöhle liegt.
16. Der Riechkolben ist die erste zentrale Umschaltstelle der eintreffenden Signale.
17. Die Stützzellen unterstützen die Riechzellen mechanisch und stoffwechselphysiologisch.
18. Die Basalzellen sind teilungsfähige Zellen, aus denen neue Riech- und Stützzellen entstehen können.
19. Die Riechzellen gehören deshalb zu den seltenen Nervenzellen, die regelmäßig erneuert werden können.
20. Im Bindegewebe unter dem Riechepithel liegen seröse Riechdrüsen.
21. Diese Drüsen werden auch als Bowman-Drüsen (Glandula olfactoria) bezeichnet.
22. Ihr dünnflüssiges Sekret hält die Epitheloberfläche feucht und spült zuvor gebundene Geruchsstoffe fort.
23. Im Riechepithel fehlen die für das respiratorische Epithel typischen Becherzellen.
24. Die Riechzilien führen im Gegensatz zu den Kinozilien des respiratorischen Epithels keine Schlagbewegung aus.
25. Bei einem anhaltenden Geruchsreiz kann die wahrgenommene Geruchsintensität allmählich abnehmen.
26. Eine Entzündung oder Schwellung der Schleimhaut kann verhindern, dass Geruchsstoffe das Riechepithel erreichen.
27. Eine Verletzung der Siebplatte kann die durch sie hindurchziehenden feinen Riechfäden zerreißen.
28. Die Endigungen des Drillingsnervs in der Nasenschleimhaut nehmen reizende Stoffe wahr, gehören jedoch nicht zum Riechsystem.
29. Der Geruchssinn trägt gemeinsam mit dem Geschmackssinn wesentlich zur Wahrnehmung des komplexen Aromas von Speisen bei.
30. Das Riechepithel ist somit ein Nervenzellen enthaltendes Sinnesepithel, das sich in Aufbau und Funktion vom respiratorischen Epithel unterscheidet.