modjor.de

9.2.2 – Anatomie kurz


9.2.2 – A légzőhám területe: melegítés, párásítás, szűrés – Der Bereich der Regio respiratoria: Erwärmen, Anfeuchten, Filtern


1. Az orrüreg legnagyobb részét a légzőterület, a regio respiratoria foglalja el. – Den größten Teil der Nasenhöhle nimmt die respiratorische Region (Regio respiratoria) ein.

2. Ezt a területet többmagsoros, csillós hengerhám borítja. – Dieser Bereich ist von mehrreihigem hochprismatischem Flimmerepithel bedeckt.

3. A hámban csillós sejtek, kehelysejtek és a hám megújulását biztosító alapsejtek találhatók. – Im Epithel befinden sich Flimmerzellen, Becherzellen und Basalzellen, welche die Erneuerung des Epithels ermöglichen.

4. A hám alatt erekben és mirigyekben gazdag kötőszövetes réteg helyezkedik el. – Unter dem Epithel liegt eine an Gefäßen und Drüsen reiche bindegewebige Schicht.

5. A kehelysejtek és a nyálkahártya mirigyei nyákos váladékot termelnek. – Die Becherzellen und die Schleimhautdrüsen bilden ein schleimiges Sekret.

6. A nyák megköti a belélegzett levegő porszemcséit és más idegen részecskéit. – Der Schleim bindet Staubkörner und andere Fremdpartikel aus der eingeatmeten Luft.

7. A csillók összehangolt mozgása a nyákot az orrgarat irányába továbbítja. – Die koordinierte Bewegung der Kinozilien transportiert den Schleim in Richtung des Nasenrachens.

8. A garatba jutó váladékot rendszerint lenyeljük, és a gyomorba kerül. – Das in den Rachen gelangte Sekret wird gewöhnlich geschluckt und gelangt in den Magen.

9. Az orrkagylók körüli örvénylő légáramlás növeli a levegő és a nyálkahártya érintkezési idejét. – Die verwirbelte Luftströmung um die Nasenmuscheln verlängert die Kontaktzeit zwischen Luft und Schleimhaut.

10. A nyálkahártya sűrű érhálózata hőt ad át a belélegzett levegőnek. – Das dichte Gefäßnetz der Schleimhaut gibt Wärme an die eingeatmete Luft ab.

11. Különösen az orrkagylókban található felszínes vénás érfonatok vesznek részt a felmelegítésben. – Besonders die oberflächlichen venösen Gefäßgeflechte der Nasenmuscheln sind an der Erwärmung beteiligt.

12. A vérből és a mirigyváladékból származó víz párásítja az áthaladó levegőt. – Wasser aus dem Blut und aus den Drüsensekreten befeuchtet die vorbeiströmende Luft.

13. A megfelelő páratartalom megakadályozza az alsó légutak érzékeny felszínének kiszáradását. – Eine ausreichende Luftfeuchtigkeit verhindert das Austrocknen der empfindlichen Oberfläche der unteren Atemwege.

14. A hideg és száraz levegő különösen nagy terhelést jelent az orr nyálkahártyája számára. – Kalte und trockene Luft stellt eine besonders große Belastung für die Nasenschleimhaut dar.

15. Az orrpitvarban található merevebb szőrszálak már a nagyobb szennyeződéseket visszatartják. – Die kräftigeren Haare im Nasenvorhof halten bereits größere Verunreinigungen zurück.

16. A légzőterület nyákrétege a kisebb porszemcséket és mikroorganizmusokat is megköti. – Die Schleimschicht der respiratorischen Region bindet auch kleinere Staubpartikel und Mikroorganismen.

17. A nyálkahártyában elhelyezkedő védekező sejtek részt vesznek a kórokozók elleni helyi védelemben. – Abwehrzellen in der Schleimhaut beteiligen sich an der lokalen Abwehr von Krankheitserregern.

18. Az irritáló részecskék ingerelhetik az érző idegvégződéseket, és tüsszentési reflexet válthatnak ki. – Reizende Partikel können sensible Nervenendigungen erregen und einen Niesreflex auslösen.

19. Az orron keresztüli légzés ezért hatékonyabban készíti elő a levegőt, mint a szájlégzés. – Die Nasenatmung bereitet die Luft daher wirksamer auf als die Mundatmung.

20. Kilégzéskor a nyálkahártya a távozó levegő hőjének és nedvességének egy részét visszanyeri. – Bei der Ausatmung gewinnt die Schleimhaut einen Teil der Wärme und Feuchtigkeit der ausströmenden Luft zurück.

21. Az orrpitvar többrétegű laphámja fokozatosan megy át a jellegzetes légzőhámba. – Das mehrschichtige Plattenepithel des Nasenvorhofs geht allmählich in das typische respiratorische Epithel über.

22. A légzőhám hátul folyamatosan folytatódik az orrgarat nyálkahártyájában. – Das respiratorische Epithel setzt sich hinten kontinuierlich in der Schleimhaut des Nasenrachens fort.

23. Az alapsejtek osztódásukkal pótolják az elöregedett vagy károsodott hámsejteket. – Die Basalzellen ersetzen durch Teilung gealterte oder geschädigte Epithelzellen.

24. A kehelysejtek száma és váladéktermelése tartós irritáció esetén fokozódhat. – Zahl und Sekretbildung der Becherzellen können bei anhaltender Reizung zunehmen.

25. A csillók szabályos csapkodása nélkül a nyákréteg nem tud megfelelően továbbhaladni. – Ohne den regelmäßigen Schlag der Kinozilien kann die Schleimschicht nicht ausreichend weitertransportiert werden.

26. A csillók mozgása egységes irányú, ezért a nyák szállítása rendezett folyamat. – Der Schlag der Kinozilien ist einheitlich ausgerichtet, weshalb der Schleimtransport geordnet abläuft.

27. A dohányfüst és egyes légszennyező anyagok károsíthatják a csillós sejteket. – Tabakrauch und bestimmte Luftschadstoffe können die Flimmerzellen schädigen.

28. A nyálkahártya duzzanata beszűkíti az orrjáratokat, és növeli a légáramlás ellenállását. – Eine Schwellung der Schleimhaut verengt die Nasengänge und erhöht den Widerstand der Luftströmung.

29. Az orrkagylók által létrehozott nagy nyálkahártyafelszín teszi különösen hatékonnyá a levegő előkészítését. – Die durch die Nasenmuscheln erzeugte große Schleimhautoberfläche macht die Aufbereitung der Luft besonders wirksam.

30. A regio respiratoria így egyszerre melegítő, párásító, szűrő és tisztító rendszerként működik. – Die Regio respiratoria wirkt somit gleichzeitig als erwärmendes, befeuchtendes, filterndes und reinigendes System.

(aufklappen)magyar

1. Az orrüreg legnagyobb részét a légzőterület, a regio respiratoria foglalja el.

2. Ezt a területet többmagsoros, csillós hengerhám borítja.

3. A hámban csillós sejtek, kehelysejtek és a hám megújulását biztosító alapsejtek találhatók.

4. A hám alatt erekben és mirigyekben gazdag kötőszövetes réteg helyezkedik el.

5. A kehelysejtek és a nyálkahártya mirigyei nyákos váladékot termelnek.

6. A nyák megköti a belélegzett levegő porszemcséit és más idegen részecskéit.

7. A csillók összehangolt mozgása a nyákot az orrgarat irányába továbbítja.

8. A garatba jutó váladékot rendszerint lenyeljük, és a gyomorba kerül.

9. Az orrkagylók körüli örvénylő légáramlás növeli a levegő és a nyálkahártya érintkezési idejét.

10. A nyálkahártya sűrű érhálózata hőt ad át a belélegzett levegőnek.

11. Különösen az orrkagylókban található felszínes vénás érfonatok vesznek részt a felmelegítésben.

12. A vérből és a mirigyváladékból származó víz párásítja az áthaladó levegőt.

13. A megfelelő páratartalom megakadályozza az alsó légutak érzékeny felszínének kiszáradását.

14. A hideg és száraz levegő különösen nagy terhelést jelent az orr nyálkahártyája számára.

15. Az orrpitvarban található merevebb szőrszálak már a nagyobb szennyeződéseket visszatartják.

16. A légzőterület nyákrétege a kisebb porszemcséket és mikroorganizmusokat is megköti.

17. A nyálkahártyában elhelyezkedő védekező sejtek részt vesznek a kórokozók elleni helyi védelemben.

18. Az irritáló részecskék ingerelhetik az érző idegvégződéseket, és tüsszentési reflexet válthatnak ki.

19. Az orron keresztüli légzés ezért hatékonyabban készíti elő a levegőt, mint a szájlégzés.

20. Kilégzéskor a nyálkahártya a távozó levegő hőjének és nedvességének egy részét visszanyeri.

21. Az orrpitvar többrétegű laphámja fokozatosan megy át a jellegzetes légzőhámba.

22. A légzőhám hátul folyamatosan folytatódik az orrgarat nyálkahártyájában.

23. Az alapsejtek osztódásukkal pótolják az elöregedett vagy károsodott hámsejteket.

24. A kehelysejtek száma és váladéktermelése tartós irritáció esetén fokozódhat.

25. A csillók szabályos csapkodása nélkül a nyákréteg nem tud megfelelően továbbhaladni.

26. A csillók mozgása egységes irányú, ezért a nyák szállítása rendezett folyamat.

27. A dohányfüst és egyes légszennyező anyagok károsíthatják a csillós sejteket.

28. A nyálkahártya duzzanata beszűkíti az orrjáratokat, és növeli a légáramlás ellenállását.

29. Az orrkagylók által létrehozott nagy nyálkahártyafelszín teszi különösen hatékonnyá a levegő előkészítését.

30. A regio respiratoria így egyszerre melegítő, párásító, szűrő és tisztító rendszerként működik.

(aufklappen)német

1. Den größten Teil der Nasenhöhle nimmt die respiratorische Region (Regio respiratoria) ein.

2. Dieser Bereich ist von mehrreihigem hochprismatischem Flimmerepithel bedeckt.

3. Im Epithel befinden sich Flimmerzellen, Becherzellen und Basalzellen, welche die Erneuerung des Epithels ermöglichen.

4. Unter dem Epithel liegt eine an Gefäßen und Drüsen reiche bindegewebige Schicht.

5. Die Becherzellen und die Schleimhautdrüsen bilden ein schleimiges Sekret.

6. Der Schleim bindet Staubkörner und andere Fremdpartikel aus der eingeatmeten Luft.

7. Die koordinierte Bewegung der Kinozilien transportiert den Schleim in Richtung des Nasenrachens.

8. Das in den Rachen gelangte Sekret wird gewöhnlich geschluckt und gelangt in den Magen.

9. Die verwirbelte Luftströmung um die Nasenmuscheln verlängert die Kontaktzeit zwischen Luft und Schleimhaut.

10. Das dichte Gefäßnetz der Schleimhaut gibt Wärme an die eingeatmete Luft ab.

11. Besonders die oberflächlichen venösen Gefäßgeflechte der Nasenmuscheln sind an der Erwärmung beteiligt.

12. Wasser aus dem Blut und aus den Drüsensekreten befeuchtet die vorbeiströmende Luft.

13. Eine ausreichende Luftfeuchtigkeit verhindert das Austrocknen der empfindlichen Oberfläche der unteren Atemwege.

14. Kalte und trockene Luft stellt eine besonders große Belastung für die Nasenschleimhaut dar.

15. Die kräftigeren Haare im Nasenvorhof halten bereits größere Verunreinigungen zurück.

16. Die Schleimschicht der respiratorischen Region bindet auch kleinere Staubpartikel und Mikroorganismen.

17. Abwehrzellen in der Schleimhaut beteiligen sich an der lokalen Abwehr von Krankheitserregern.

18. Reizende Partikel können sensible Nervenendigungen erregen und einen Niesreflex auslösen.

19. Die Nasenatmung bereitet die Luft daher wirksamer auf als die Mundatmung.

20. Bei der Ausatmung gewinnt die Schleimhaut einen Teil der Wärme und Feuchtigkeit der ausströmenden Luft zurück.

21. Das mehrschichtige Plattenepithel des Nasenvorhofs geht allmählich in das typische respiratorische Epithel über.

22. Das respiratorische Epithel setzt sich hinten kontinuierlich in der Schleimhaut des Nasenrachens fort.

23. Die Basalzellen ersetzen durch Teilung gealterte oder geschädigte Epithelzellen.

24. Zahl und Sekretbildung der Becherzellen können bei anhaltender Reizung zunehmen.

25. Ohne den regelmäßigen Schlag der Kinozilien kann die Schleimschicht nicht ausreichend weitertransportiert werden.

26. Der Schlag der Kinozilien ist einheitlich ausgerichtet, weshalb der Schleimtransport geordnet abläuft.

27. Tabakrauch und bestimmte Luftschadstoffe können die Flimmerzellen schädigen.

28. Eine Schwellung der Schleimhaut verengt die Nasengänge und erhöht den Widerstand der Luftströmung.

29. Die durch die Nasenmuscheln erzeugte große Schleimhautoberfläche macht die Aufbereitung der Luft besonders wirksam.

30. Die Regio respiratoria wirkt somit gleichzeitig als erwärmendes, befeuchtendes, filterndes und reinigendes System.