7.10.1 – A közös és a külső fejverőér – Gemeinsame und äußere Kopfschlagader
1. A közös fejverőér latin neve arteria carotis communis. – Die gemeinsame Halsschlagader trägt den lateinischen Namen Arteria carotis communis.
2. A jobb és a bal oldali közös fejverőér eredése nem teljesen azonos. – Der Ursprung der rechten und der linken gemeinsamen Halsschlagader ist nicht vollständig gleich.
3. A jobb közös fejverőér a kar-feji verőérből ered. – Die rechte gemeinsame Halsschlagader entspringt aus dem Arm-Kopf-Stamm (Truncus brachiocephalicus).
4. A bal közös fejverőér közvetlenül az aortaívből lép ki. – Die linke gemeinsame Halsschlagader geht unmittelbar aus dem Aortenbogen (Arcus aortae) hervor.
5. Emiatt a bal oldali ér mellkasi szakasza hosszabb, mint a jobb oldalié. – Deshalb besitzt das linke Gefäß einen längeren Brustabschnitt als das rechte.
6. Mindkét közös fejverőér a nyakon közel függőlegesen halad felfelé. – Beide gemeinsamen Halsschlagadern ziehen am Hals annähernd senkrecht nach oben.
7. Lefutásuk nagy részén a nyaki ér-ideg köteg kötőszövetes hüvelyében helyezkednek el. – Während des größten Teils ihres Verlaufs liegen sie in der bindegewebigen Gefäß-Nerven-Scheide des Halses.
8. Ebben a hüvelyben található a belső nyaki véna és a bolygóideg is. – In dieser Scheide liegen auch die innere Drosselvene (Vena jugularis interna) und der Vagusnerv (Nervus vagus).
9. A közös fejverőér rendszerint nem ad le nagyobb oldalágakat a nyakon. – Die gemeinsame Halsschlagader gibt am Hals gewöhnlich keine größeren Seitenäste ab.
10. A pajzsporc felső szélének magasságában az ér két végágra oszlik. – In Höhe des Oberrandes des Schildknorpels teilt sich das Gefäß in zwei Endäste.
11. Ezt az elágazási helyet fejverőér-oszlásnak nevezzük. – Diese Teilungsstelle wird als Karotisgabel (Bifurcatio carotidis) bezeichnet.
12. Az elágazásból a külső és a belső fejverőér indul ki. – Aus der Teilung gehen die äußere und die innere Halsschlagader hervor.
13. Az elágazás közelében a közös fejverőér fala kissé kitágul. – In der Nähe der Teilung ist die Wand der gemeinsamen Halsschlagader etwas erweitert.
14. Ezt a tágulatot fejverőér-öbölnek nevezzük. – Diese Erweiterung wird Karotissinus (Sinus caroticus) genannt.
15. A fejverőér-öböl falában a vérnyomás változásait érzékelő receptorok találhatók. – In der Wand des Karotissinus befinden sich Rezeptoren, die Veränderungen des Blutdrucks wahrnehmen.
16. Az elágazásnál egy apró érzékszerv, a fejverőér-test is elhelyezkedik. – An der Teilungsstelle liegt außerdem ein kleines Sinnesorgan, das Karotiskörperchen (Glomus caroticum).
17. A fejverőér-test elsősorban a vér oxigén- és szén-dioxid-tartalmának változásaira érzékeny. – Das Karotiskörperchen reagiert vor allem auf Veränderungen des Sauerstoff- und Kohlendioxidgehalts des Blutes.
18. A külső fejverőér latin neve arteria carotis externa. – Die äußere Halsschlagader heißt auf Latein Arteria carotis externa.
19. Ez az ér elsősorban a nyak, az arc, a szájüreg és a koponyatető képleteit látja el. – Dieses Gefäß versorgt vor allem Strukturen des Halses, des Gesichts, der Mundhöhle und des Schädeldachs.
20. Kezdeti szakaszán a külső fejverőér a belső fejverőér előtt és kissé beljebb helyezkedik el. – In ihrem Anfangsabschnitt liegt die äußere Halsschlagader vor und etwas medial von der inneren Halsschlagader.
21. Felfelé haladva a kéthasú izom hátulsó hasa mögé kerül. – Beim Aufsteigen gelangt sie hinter den hinteren Bauch des zweibäuchigen Muskels (Musculus digastricus).
22. Végül belép a fültőmirigy állományába, ahol két végágra oszlik. – Schließlich tritt sie in die Ohrspeicheldrüse (Glandula parotis) ein und teilt sich dort in zwei Endäste.
23. Első elülső ága a felső pajzsmirigyartéria. – Ihr erster vorderer Ast ist die obere Schilddrüsenarterie (Arteria thyroidea superior).
24. Ez az ér a pajzsmirigy felső részét, valamint a gége egy részét látja el. – Dieses Gefäß versorgt den oberen Teil der Schilddrüse sowie einen Teil des Kehlkopfs.
25. A felszálló garatartéria vékony ágként a garat fala mentén halad felfelé. – Die aufsteigende Rachenarterie (Arteria pharyngea ascendens) zieht als dünner Ast an der Rachenwand nach oben.
26. A nyelvartéria a nyelv, a szájfenék és a nyelv alatti mirigy vérellátásában vesz részt. – Die Zungenarterie (Arteria lingualis) beteiligt sich an der Versorgung der Zunge, des Mundbodens und der Unterzungendrüse.
27. Az arcartéria a garat közeléből indul, majd az alsó állkapocs széle fölött az arcra hajlik. – Die Gesichtsarterie (Arteria facialis) entspringt in der Nähe des Rachens und biegt über den Rand des Unterkiefers in das Gesicht.
28. Az arcartéria kanyargós lefutása lehetővé teszi, hogy alkalmazkodjon az állkapocs, az ajkak és az arc mozgásaihoz. – Der geschlängelte Verlauf der Gesichtsarterie ermöglicht die Anpassung an die Bewegungen des Unterkiefers, der Lippen und des Gesichts.
29. A nyakszirti artéria hátrafelé halad, és a tarkó, valamint a fejbőr hátulsó részét látja el. – Die Hinterhauptsarterie (Arteria occipitalis) zieht nach hinten und versorgt den Nacken sowie den hinteren Teil der Kopfhaut.
30. A fül mögötti artéria a fülkagyló és a mögötte fekvő fejbőr vérellátásához járul hozzá. – Die hintere Ohrarterie (Arteria auricularis posterior) trägt zur Versorgung der Ohrmuschel und der dahinter liegenden Kopfhaut bei.
31. A külső fejverőér egyik végága a felső állcsonti artéria. – Einer der Endäste der äußeren Halsschlagader ist die Oberkieferarterie (Arteria maxillaris).
32. Ez a mélyen futó ér többek között a fogakat, a rágóizmokat, az orrüreget és az agyhártyát látja el. – Dieses tief verlaufende Gefäß versorgt unter anderem die Zähne, die Kaumuskeln, die Nasenhöhle und die Hirnhaut.
33. A másik végág a felületes halántékartéria, amely a fül előtt halad felfelé. – Der andere Endast ist die oberflächliche Schläfenarterie (Arteria temporalis superficialis), die vor dem Ohr nach oben zieht.
34. A felületes halántékartéria pulzusa a járomív felett kitapintható. – Der Puls der oberflächlichen Schläfenarterie kann oberhalb des Jochbogens getastet werden.
35. A külső fejverőér számos ága egymással összeköttetéseket alkot, és kiterjedt érhálózatot hoz létre. – Zahlreiche Äste der äußeren Halsschlagader bilden Verbindungen untereinander und erzeugen ein ausgedehntes Gefäßnetz.
(aufklappen)magyar
1. A közös fejverőér latin neve arteria carotis communis.
2. A jobb és a bal oldali közös fejverőér eredése nem teljesen azonos.
3. A jobb közös fejverőér a kar-feji verőérből ered.
4. A bal közös fejverőér közvetlenül az aortaívből lép ki.
5. Emiatt a bal oldali ér mellkasi szakasza hosszabb, mint a jobb oldalié.
6. Mindkét közös fejverőér a nyakon közel függőlegesen halad felfelé.
7. Lefutásuk nagy részén a nyaki ér-ideg köteg kötőszövetes hüvelyében helyezkednek el.
8. Ebben a hüvelyben található a belső nyaki véna és a bolygóideg is.
9. A közös fejverőér rendszerint nem ad le nagyobb oldalágakat a nyakon.
10. A pajzsporc felső szélének magasságában az ér két végágra oszlik.
11. Ezt az elágazási helyet fejverőér-oszlásnak nevezzük.
12. Az elágazásból a külső és a belső fejverőér indul ki.
13. Az elágazás közelében a közös fejverőér fala kissé kitágul.
14. Ezt a tágulatot fejverőér-öbölnek nevezzük.
15. A fejverőér-öböl falában a vérnyomás változásait érzékelő receptorok találhatók.
16. Az elágazásnál egy apró érzékszerv, a fejverőér-test is elhelyezkedik.
17. A fejverőér-test elsősorban a vér oxigén- és szén-dioxid-tartalmának változásaira érzékeny.
18. A külső fejverőér latin neve arteria carotis externa.
19. Ez az ér elsősorban a nyak, az arc, a szájüreg és a koponyatető képleteit látja el.
20. Kezdeti szakaszán a külső fejverőér a belső fejverőér előtt és kissé beljebb helyezkedik el.
21. Felfelé haladva a kéthasú izom hátulsó hasa mögé kerül.
22. Végül belép a fültőmirigy állományába, ahol két végágra oszlik.
23. Első elülső ága a felső pajzsmirigyartéria.
24. Ez az ér a pajzsmirigy felső részét, valamint a gége egy részét látja el.
25. A felszálló garatartéria vékony ágként a garat fala mentén halad felfelé.
26. A nyelvartéria a nyelv, a szájfenék és a nyelv alatti mirigy vérellátásában vesz részt.
27. Az arcartéria a garat közeléből indul, majd az alsó állkapocs széle fölött az arcra hajlik.
28. Az arcartéria kanyargós lefutása lehetővé teszi, hogy alkalmazkodjon az állkapocs, az ajkak és az arc mozgásaihoz.
29. A nyakszirti artéria hátrafelé halad, és a tarkó, valamint a fejbőr hátulsó részét látja el.
30. A fül mögötti artéria a fülkagyló és a mögötte fekvő fejbőr vérellátásához járul hozzá.
31. A külső fejverőér egyik végága a felső állcsonti artéria.
32. Ez a mélyen futó ér többek között a fogakat, a rágóizmokat, az orrüreget és az agyhártyát látja el.
33. A másik végág a felületes halántékartéria, amely a fül előtt halad felfelé.
34. A felületes halántékartéria pulzusa a járomív felett kitapintható.
35. A külső fejverőér számos ága egymással összeköttetéseket alkot, és kiterjedt érhálózatot hoz létre.
(aufklappen)német
1. Die gemeinsame Halsschlagader trägt den lateinischen Namen Arteria carotis communis.
2. Der Ursprung der rechten und der linken gemeinsamen Halsschlagader ist nicht vollständig gleich.
3. Die rechte gemeinsame Halsschlagader entspringt aus dem Arm-Kopf-Stamm (Truncus brachiocephalicus).
4. Die linke gemeinsame Halsschlagader geht unmittelbar aus dem Aortenbogen (Arcus aortae) hervor.
5. Deshalb besitzt das linke Gefäß einen längeren Brustabschnitt als das rechte.
6. Beide gemeinsamen Halsschlagadern ziehen am Hals annähernd senkrecht nach oben.
7. Während des größten Teils ihres Verlaufs liegen sie in der bindegewebigen Gefäß-Nerven-Scheide des Halses.
8. In dieser Scheide liegen auch die innere Drosselvene (Vena jugularis interna) und der Vagusnerv (Nervus vagus).
9. Die gemeinsame Halsschlagader gibt am Hals gewöhnlich keine größeren Seitenäste ab.
10. In Höhe des Oberrandes des Schildknorpels teilt sich das Gefäß in zwei Endäste.
11. Diese Teilungsstelle wird als Karotisgabel (Bifurcatio carotidis) bezeichnet.
12. Aus der Teilung gehen die äußere und die innere Halsschlagader hervor.
13. In der Nähe der Teilung ist die Wand der gemeinsamen Halsschlagader etwas erweitert.
14. Diese Erweiterung wird Karotissinus (Sinus caroticus) genannt.
15. In der Wand des Karotissinus befinden sich Rezeptoren, die Veränderungen des Blutdrucks wahrnehmen.
16. An der Teilungsstelle liegt außerdem ein kleines Sinnesorgan, das Karotiskörperchen (Glomus caroticum).
17. Das Karotiskörperchen reagiert vor allem auf Veränderungen des Sauerstoff- und Kohlendioxidgehalts des Blutes.
18. Die äußere Halsschlagader heißt auf Latein Arteria carotis externa.
19. Dieses Gefäß versorgt vor allem Strukturen des Halses, des Gesichts, der Mundhöhle und des Schädeldachs.
20. In ihrem Anfangsabschnitt liegt die äußere Halsschlagader vor und etwas medial von der inneren Halsschlagader.
21. Beim Aufsteigen gelangt sie hinter den hinteren Bauch des zweibäuchigen Muskels (Musculus digastricus).
22. Schließlich tritt sie in die Ohrspeicheldrüse (Glandula parotis) ein und teilt sich dort in zwei Endäste.
23. Ihr erster vorderer Ast ist die obere Schilddrüsenarterie (Arteria thyroidea superior).
24. Dieses Gefäß versorgt den oberen Teil der Schilddrüse sowie einen Teil des Kehlkopfs.
25. Die aufsteigende Rachenarterie (Arteria pharyngea ascendens) zieht als dünner Ast an der Rachenwand nach oben.
26. Die Zungenarterie (Arteria lingualis) beteiligt sich an der Versorgung der Zunge, des Mundbodens und der Unterzungendrüse.
27. Die Gesichtsarterie (Arteria facialis) entspringt in der Nähe des Rachens und biegt über den Rand des Unterkiefers in das Gesicht.
28. Der geschlängelte Verlauf der Gesichtsarterie ermöglicht die Anpassung an die Bewegungen des Unterkiefers, der Lippen und des Gesichts.
29. Die Hinterhauptsarterie (Arteria occipitalis) zieht nach hinten und versorgt den Nacken sowie den hinteren Teil der Kopfhaut.
30. Die hintere Ohrarterie (Arteria auricularis posterior) trägt zur Versorgung der Ohrmuschel und der dahinter liegenden Kopfhaut bei.
31. Einer der Endäste der äußeren Halsschlagader ist die Oberkieferarterie (Arteria maxillaris).
32. Dieses tief verlaufende Gefäß versorgt unter anderem die Zähne, die Kaumuskeln, die Nasenhöhle und die Hirnhaut.
33. Der andere Endast ist die oberflächliche Schläfenarterie (Arteria temporalis superficialis), die vor dem Ohr nach oben zieht.
34. Der Puls der oberflächlichen Schläfenarterie kann oberhalb des Jochbogens getastet werden.
35. Zahlreiche Äste der äußeren Halsschlagader bilden Verbindungen untereinander und erzeugen ein ausgedehntes Gefäßnetz.