7.10.2 – A belső fejverőér és az agy vérellátása – Innere Kopfschlagader und Blutversorgung des Gehirns
1. A belső fejverőér latin neve arteria carotis interna. – Die innere Halsschlagader trägt den lateinischen Namen Arteria carotis interna.
2. Ez az ér elsősorban az agy elülső és középső részeit, valamint a szemgolyót látja el. – Dieses Gefäß versorgt vor allem die vorderen und mittleren Abschnitte des Gehirns sowie den Augapfel.
3. A belső fejverőér a közös fejverőér elágazásából indul. – Die innere Halsschlagader beginnt an der Teilung der gemeinsamen Halsschlagader.
4. A nyaki szakaszon rendszerint egyetlen oldalágat sem ad le. – Im Halsabschnitt gibt sie gewöhnlich keinen einzigen Seitenast ab.
5. A nyakon a belső fejverőér a külső fejverőér mögött és később attól beljebb halad. – Am Hals verläuft die innere Halsschlagader hinter der äußeren Halsschlagader und später medial von ihr.
6. Az ér a nyaki ér-ideg köteg hüvelyében emelkedik a koponyaalap felé. – Das Gefäß steigt in der Gefäß-Nerven-Scheide des Halses zur Schädelbasis auf.
7. A koponyába a halántékcsont fejverőér-csatornáján keresztül lép be. – Es tritt durch den Karotiskanal (Canalis caroticus) des Schläfenbeins in den Schädel ein.
8. A csatornában az ér először függőlegesen, majd vízszintesen halad. – Im Kanal verläuft das Gefäß zunächst senkrecht und anschließend waagerecht.
9. Ezután a belső fejverőér a koponya alapján fekvő barlangos vénás öböl területére jut. – Anschließend gelangt die innere Halsschlagader in den Bereich des an der Schädelbasis liegenden Sinus cavernosus.
10. Az ér többszörösen meghajló koponyaűri szakaszát fejverőér-szifonnak nevezzük. – Der mehrfach gekrümmte intrakranielle Abschnitt des Gefäßes wird Karotissiphon genannt.
11. A hajlított lefutás csökkenti a közvetlenül az agyi erekre ható pulzushullám erejét. – Der gekrümmte Verlauf vermindert die Stärke der unmittelbar auf die Hirngefäße wirkenden Pulswelle.
12. A belső fejverőér egyik fontos koponyaűri ága a szemartéria. – Ein wichtiger intrakranieller Ast der inneren Halsschlagader ist die Augenarterie (Arteria ophthalmica).
13. A szemartéria a látóideggel együtt lép be a szemüregbe. – Die Augenarterie tritt gemeinsam mit dem Sehnerv in die Augenhöhle ein.
14. Ágai a szemgolyót, a szem körüli képleteket, a homlokot és az orr egy részét látják el. – Ihre Äste versorgen den Augapfel, die Strukturen um das Auge, die Stirn und einen Teil der Nase.
15. A szem ideghártyáját ellátó központi artéria a szemartéria egyik vékony ága. – Die Zentralarterie der Netzhaut (Arteria centralis retinae) ist ein dünner Ast der Augenarterie.
16. A belső fejverőérből ered az elülső érhártyafonat-artéria is. – Aus der inneren Halsschlagader entspringt auch die vordere Adergeflechtarterie (Arteria choroidea anterior).
17. Ez az ér az agy mélyebb képleteinek és az oldalkamra érfonatának egy részét látja el. – Dieses Gefäß versorgt tiefere Hirnstrukturen und einen Teil des Adergeflechts der Seitenkammer.
18. A hátulsó összekötő artéria kapcsolatot létesít a belső fejverőér és a hátulsó agyi artéria között. – Die hintere Verbindungsarterie (Arteria communicans posterior) stellt eine Verbindung zwischen der inneren Halsschlagader und der hinteren Hirnarterie her.
19. A belső fejverőér végül elülső és középső agyi artériára oszlik. – Die innere Halsschlagader teilt sich schließlich in die vordere und die mittlere Hirnarterie.
20. Az elülső agyi artéria latin neve arteria cerebri anterior. – Die vordere Hirnarterie heißt auf Latein Arteria cerebri anterior.
21. Ez az ér a két nagyagyfélteke közötti hosszanti hasadékban halad előre és felfelé. – Dieses Gefäß zieht in der Längsspalte zwischen den beiden Großhirnhemisphären nach vorne und oben.
22. Főként a homlok- és falilebeny belső felszínét látja el. – Sie versorgt vor allem die mediale Fläche des Stirn- und Scheitellappens.
23. A jobb és a bal elülső agyi artériát az elülső összekötő artéria kapcsolja össze. – Die rechte und die linke vordere Hirnarterie werden durch die vordere Verbindungsarterie (Arteria communicans anterior) miteinander verbunden.
24. A középső agyi artéria a belső fejverőér legerősebb végága. – Die mittlere Hirnarterie (Arteria cerebri media) ist der stärkste Endast der inneren Halsschlagader.
25. Oldalra haladva belép a nagyagy oldalsó barázdájába. – Sie zieht seitlich und tritt in die Seitenfurche des Großhirns ein.
26. Ágai a nagyagyfélteke külső felszínének jelentős részét látják el. – Ihre Äste versorgen einen großen Teil der äußeren Oberfläche der Großhirnhemisphäre.
27. A középső agyi artéria mély ágai a törzsdúcokhoz és a belső tokhoz vezetnek. – Die tiefen Äste der mittleren Hirnarterie ziehen zu den Basalganglien und zur inneren Kapsel (Capsula interna).
28. Ezek a finom ágak kevés összeköttetést alkotnak más artériákkal. – Diese feinen Äste bilden nur wenige Verbindungen mit anderen Arterien.
29. Az agy vérellátásának másik fő forrását a két csigolyaartéria jelenti. – Die andere Hauptquelle der Blutversorgung des Gehirns bilden die beiden Wirbelarterien (Arteriae vertebrales).
30. A csigolyaartériák a jobb és a bal kulcscsont alatti verőérből erednek. – Die Wirbelarterien entspringen aus der rechten und der linken Schlüsselbeinarterie (Arteria subclavia).
31. A nyaki csigolyák harántnyúlványainak nyílásain keresztül haladnak a koponya felé. – Sie ziehen durch die Öffnungen der Querfortsätze der Halswirbel zum Schädel.
32. A nagy nyakszirtlyukon keresztül lépnek be a koponyaüregbe. – Durch das große Hinterhauptsloch (Foramen magnum) treten sie in die Schädelhöhle ein.
33. A két csigolyaartéria a nyúltvelő előtt egyesül, és létrehozza az alapi artériát. – Vor dem verlängerten Mark vereinigen sich die beiden Wirbelarterien zur Basilararterie (Arteria basilaris).
34. Az alapi artéria ágai az agytörzset, a kisagyat és a belső fül egy részét látják el. – Die Äste der Basilararterie versorgen den Hirnstamm, das Kleinhirn und einen Teil des Innenohrs.
35. Az alapi artéria két hátulsó agyi artériára oszlik. – Die Basilararterie teilt sich in die beiden hinteren Hirnarterien (Arteriae cerebri posteriores).
36. A hátulsó agyi artériák főként a nyakszirti lebenyt és a halántéklebeny alsó felszínét látják el. – Die hinteren Hirnarterien versorgen vor allem den Hinterhauptslappen und die Unterfläche des Schläfenlappens.
37. A belső fejverőerek és a csigolyaartériák rendszere az agyalapon artériás érgyűrűt alkot. – Das System der inneren Halsschlagadern und der Wirbelarterien bildet an der Hirnbasis einen arteriellen Gefäßring.
38. Ezt az érgyűrűt agyalapi artériás körnek vagy Willis-féle körnek nevezzük. – Dieser Gefäßring wird Hirnarterienkreis (Circulus arteriosus cerebri) oder Willis-Kreis genannt.
39. Az érgyűrű elméletileg lehetővé teszi, hogy az agy egyik beáramlási útjának kiesését részben más artériák pótolják. – Der Gefäßring ermöglicht theoretisch, dass der Ausfall eines Zuflusswegs des Gehirns teilweise durch andere Arterien ausgeglichen wird.
40. Az agyi artériák elzáródása azonban a korlátozott kerülő keringés miatt gyorsan az idegszövet oxigénhiányához és károsodásához vezethet. – Ein Verschluss der Hirnarterien kann wegen der begrenzten Umgehungskreisläufe jedoch schnell zu Sauerstoffmangel und Schädigung des Nervengewebes führen.
(aufklappen)magyar
1. A belső fejverőér latin neve arteria carotis interna.
2. Ez az ér elsősorban az agy elülső és középső részeit, valamint a szemgolyót látja el.
3. A belső fejverőér a közös fejverőér elágazásából indul.
4. A nyaki szakaszon rendszerint egyetlen oldalágat sem ad le.
5. A nyakon a belső fejverőér a külső fejverőér mögött és később attól beljebb halad.
6. Az ér a nyaki ér-ideg köteg hüvelyében emelkedik a koponyaalap felé.
7. A koponyába a halántékcsont fejverőér-csatornáján keresztül lép be.
8. A csatornában az ér először függőlegesen, majd vízszintesen halad.
9. Ezután a belső fejverőér a koponya alapján fekvő barlangos vénás öböl területére jut.
10. Az ér többszörösen meghajló koponyaűri szakaszát fejverőér-szifonnak nevezzük.
11. A hajlított lefutás csökkenti a közvetlenül az agyi erekre ható pulzushullám erejét.
12. A belső fejverőér egyik fontos koponyaűri ága a szemartéria.
13. A szemartéria a látóideggel együtt lép be a szemüregbe.
14. Ágai a szemgolyót, a szem körüli képleteket, a homlokot és az orr egy részét látják el.
15. A szem ideghártyáját ellátó központi artéria a szemartéria egyik vékony ága.
16. A belső fejverőérből ered az elülső érhártyafonat-artéria is.
17. Ez az ér az agy mélyebb képleteinek és az oldalkamra érfonatának egy részét látja el.
18. A hátulsó összekötő artéria kapcsolatot létesít a belső fejverőér és a hátulsó agyi artéria között.
19. A belső fejverőér végül elülső és középső agyi artériára oszlik.
20. Az elülső agyi artéria latin neve arteria cerebri anterior.
21. Ez az ér a két nagyagyfélteke közötti hosszanti hasadékban halad előre és felfelé.
22. Főként a homlok- és falilebeny belső felszínét látja el.
23. A jobb és a bal elülső agyi artériát az elülső összekötő artéria kapcsolja össze.
24. A középső agyi artéria a belső fejverőér legerősebb végága.
25. Oldalra haladva belép a nagyagy oldalsó barázdájába.
26. Ágai a nagyagyfélteke külső felszínének jelentős részét látják el.
27. A középső agyi artéria mély ágai a törzsdúcokhoz és a belső tokhoz vezetnek.
28. Ezek a finom ágak kevés összeköttetést alkotnak más artériákkal.
29. Az agy vérellátásának másik fő forrását a két csigolyaartéria jelenti.
30. A csigolyaartériák a jobb és a bal kulcscsont alatti verőérből erednek.
31. A nyaki csigolyák harántnyúlványainak nyílásain keresztül haladnak a koponya felé.
32. A nagy nyakszirtlyukon keresztül lépnek be a koponyaüregbe.
33. A két csigolyaartéria a nyúltvelő előtt egyesül, és létrehozza az alapi artériát.
34. Az alapi artéria ágai az agytörzset, a kisagyat és a belső fül egy részét látják el.
35. Az alapi artéria két hátulsó agyi artériára oszlik.
36. A hátulsó agyi artériák főként a nyakszirti lebenyt és a halántéklebeny alsó felszínét látják el.
37. A belső fejverőerek és a csigolyaartériák rendszere az agyalapon artériás érgyűrűt alkot.
38. Ezt az érgyűrűt agyalapi artériás körnek vagy Willis-féle körnek nevezzük.
39. Az érgyűrű elméletileg lehetővé teszi, hogy az agy egyik beáramlási útjának kiesését részben más artériák pótolják.
40. Az agyi artériák elzáródása azonban a korlátozott kerülő keringés miatt gyorsan az idegszövet oxigénhiányához és károsodásához vezethet.
(aufklappen)német
1. Die innere Halsschlagader trägt den lateinischen Namen Arteria carotis interna.
2. Dieses Gefäß versorgt vor allem die vorderen und mittleren Abschnitte des Gehirns sowie den Augapfel.
3. Die innere Halsschlagader beginnt an der Teilung der gemeinsamen Halsschlagader.
4. Im Halsabschnitt gibt sie gewöhnlich keinen einzigen Seitenast ab.
5. Am Hals verläuft die innere Halsschlagader hinter der äußeren Halsschlagader und später medial von ihr.
6. Das Gefäß steigt in der Gefäß-Nerven-Scheide des Halses zur Schädelbasis auf.
7. Es tritt durch den Karotiskanal (Canalis caroticus) des Schläfenbeins in den Schädel ein.
8. Im Kanal verläuft das Gefäß zunächst senkrecht und anschließend waagerecht.
9. Anschließend gelangt die innere Halsschlagader in den Bereich des an der Schädelbasis liegenden Sinus cavernosus.
10. Der mehrfach gekrümmte intrakranielle Abschnitt des Gefäßes wird Karotissiphon genannt.
11. Der gekrümmte Verlauf vermindert die Stärke der unmittelbar auf die Hirngefäße wirkenden Pulswelle.
12. Ein wichtiger intrakranieller Ast der inneren Halsschlagader ist die Augenarterie (Arteria ophthalmica).
13. Die Augenarterie tritt gemeinsam mit dem Sehnerv in die Augenhöhle ein.
14. Ihre Äste versorgen den Augapfel, die Strukturen um das Auge, die Stirn und einen Teil der Nase.
15. Die Zentralarterie der Netzhaut (Arteria centralis retinae) ist ein dünner Ast der Augenarterie.
16. Aus der inneren Halsschlagader entspringt auch die vordere Adergeflechtarterie (Arteria choroidea anterior).
17. Dieses Gefäß versorgt tiefere Hirnstrukturen und einen Teil des Adergeflechts der Seitenkammer.
18. Die hintere Verbindungsarterie (Arteria communicans posterior) stellt eine Verbindung zwischen der inneren Halsschlagader und der hinteren Hirnarterie her.
19. Die innere Halsschlagader teilt sich schließlich in die vordere und die mittlere Hirnarterie.
20. Die vordere Hirnarterie heißt auf Latein Arteria cerebri anterior.
21. Dieses Gefäß zieht in der Längsspalte zwischen den beiden Großhirnhemisphären nach vorne und oben.
22. Sie versorgt vor allem die mediale Fläche des Stirn- und Scheitellappens.
23. Die rechte und die linke vordere Hirnarterie werden durch die vordere Verbindungsarterie (Arteria communicans anterior) miteinander verbunden.
24. Die mittlere Hirnarterie (Arteria cerebri media) ist der stärkste Endast der inneren Halsschlagader.
25. Sie zieht seitlich und tritt in die Seitenfurche des Großhirns ein.
26. Ihre Äste versorgen einen großen Teil der äußeren Oberfläche der Großhirnhemisphäre.
27. Die tiefen Äste der mittleren Hirnarterie ziehen zu den Basalganglien und zur inneren Kapsel (Capsula interna).
28. Diese feinen Äste bilden nur wenige Verbindungen mit anderen Arterien.
29. Die andere Hauptquelle der Blutversorgung des Gehirns bilden die beiden Wirbelarterien (Arteriae vertebrales).
30. Die Wirbelarterien entspringen aus der rechten und der linken Schlüsselbeinarterie (Arteria subclavia).
31. Sie ziehen durch die Öffnungen der Querfortsätze der Halswirbel zum Schädel.
32. Durch das große Hinterhauptsloch (Foramen magnum) treten sie in die Schädelhöhle ein.
33. Vor dem verlängerten Mark vereinigen sich die beiden Wirbelarterien zur Basilararterie (Arteria basilaris).
34. Die Äste der Basilararterie versorgen den Hirnstamm, das Kleinhirn und einen Teil des Innenohrs.
35. Die Basilararterie teilt sich in die beiden hinteren Hirnarterien (Arteriae cerebri posteriores).
36. Die hinteren Hirnarterien versorgen vor allem den Hinterhauptslappen und die Unterfläche des Schläfenlappens.
37. Das System der inneren Halsschlagadern und der Wirbelarterien bildet an der Hirnbasis einen arteriellen Gefäßring.
38. Dieser Gefäßring wird Hirnarterienkreis (Circulus arteriosus cerebri) oder Willis-Kreis genannt.
39. Der Gefäßring ermöglicht theoretisch, dass der Ausfall eines Zuflusswegs des Gehirns teilweise durch andere Arterien ausgeglichen wird.
40. Ein Verschluss der Hirnarterien kann wegen der begrenzten Umgehungskreisläufe jedoch schnell zu Sauerstoffmangel und Schädigung des Nervengewebes führen.