10.16 – A hasnyálmirigy külső elválasztású része – Der exokrine Teil der Bauchspeicheldrüse
1. A hasnyálmirigy vegyes működésű mirigy, mert külső és belső elválasztású részt egyaránt tartalmaz. – Die Bauchspeicheldrüse (Pancreas) ist eine gemischt funktionierende Drüse, da sie sowohl einen exokrinen als auch einen endokrinen Teil enthält.
2. A szerv állományának legnagyobb részét a külső elválasztású mirigyszövet alkotja. – Den größten Teil des Organgewebes bildet das exokrine Drüsengewebe.
3. Ez a rész emésztőenzimekben és hidrogén-karbonátban gazdag hasnyálmirigynedvet termel. – Dieser Teil bildet den an Verdauungsenzymen und Hydrogencarbonat reichen Bauchspeichel.
4. A váladék kivezetőcsöveken keresztül jut el a patkóbél üregébe. – Das Sekret gelangt über Ausführungsgänge in das Innere des Zwölffingerdarms (Duodenum).
5. A külső elválasztású állomány szerkezetileg összetett, bogyós végkamrájú mirigynek tekinthető. – Der exokrine Anteil ist strukturell eine zusammengesetzte azinöse Drüse.
6. A hasnyálmirigyet vékony kötőszövetes tok veszi körül, amely sövényeket küld a szerv belsejébe. – Die Bauchspeicheldrüse wird von einer dünnen Bindegewebskapsel (Capsula fibrosa) umgeben, die Septen in das Organinnere entsendet.
7. A kötőszövetes sövények a mirigyállományt számos kisebb lebenykére osztják. – Die Bindegewebssepten unterteilen das Drüsengewebe in zahlreiche kleinere Drüsenläppchen (Lobulus/Lobuli).
8. A lebenykék között nagyobb erek, idegek és kivezetőcsövek haladnak. – Zwischen den Läppchen verlaufen größere Gefäße, Nerven und Ausführungsgänge (Ductus/Ductus).
9. Minden lebenyke nagyszámú szorosan egymás mellett elhelyezkedő mirigyvégkamrából épül fel. – Jedes Läppchen besteht aus zahlreichen dicht nebeneinanderliegenden Drüsenendstücken.
10. Ezeket a gömbölyded vagy kissé megnyúlt végkamrákat acinusoknak nevezzük. – Diese rundlichen oder leicht länglichen Endstücke werden als Azini (Acinus/Acini) bezeichnet.
11. Egy acinus több, kör alakban elrendeződő mirigysejtből áll. – Ein Azinus (Acinus) besteht aus mehreren kreisförmig angeordneten Drüsenzellen.
12. A sejtek egy szűk központi üreget vesznek körül, amelybe a váladékot leadják. – Die Zellen umgeben ein enges zentrales Lumen, in das sie ihr Sekret abgeben.
13. Az acinusokat alkotó külső elválasztású sejtek általában piramis alakúak. – Die exokrinen Zellen der Azini (Acinus/Acini) sind gewöhnlich pyramidenförmig.
14. Szélesebb alapjuk az alaphártyán fekszik, keskenyebb csúcsuk pedig az acinus ürege felé néz. – Ihre breitere Basis liegt auf der Basalmembran, während ihre schmalere Spitze zum Lumen des Azinus gerichtet ist.
15. A kerek sejtmag többnyire a sejt alsó harmadában helyezkedik el. – Der runde Zellkern liegt meist im unteren Drittel der Zelle.
16. A sejtek alapi része erősen festődik, mert sok durva felszínű endoplazmás hálózatot tartalmaz. – Der basale Zellabschnitt färbt sich stark an, weil er viel raues endoplasmatisches Retikulum enthält.
17. Ebben a sejtszervecskében képződnek az emésztőenzimek fehérjéi. – In diesem Zellorganell werden die Proteine der Verdauungsenzyme gebildet.
18. A jól fejlett Golgi-készülék módosítja és váladékhólyagokba csomagolja ezeket a fehérjéket. – Der gut entwickelte Golgi-Apparat verändert diese Proteine und verpackt sie in Sekretvesikel.
19. A sejt csúcsi részében nagyszámú zimogéngranulum halmozódik fel. – Im apikalen Zellabschnitt sammeln sich zahlreiche Zymogengranula (Granulum zymogenicum/Granula zymogenica).
20. Ezek a szemcsék az emésztőenzimeket vagy azok még hatástalan előalakjait tartalmazzák. – Diese Granula enthalten Verdauungsenzyme oder deren noch unwirksame Vorstufen.
21. Táplálékfelvétel után a granulumok tartalma exocitózissal kerül az acinus üregébe. – Nach der Nahrungsaufnahme wird der Inhalt der Granula durch Exozytose in das Lumen des Azinus abgegeben.
22. Az acinus üregében világosabb sejtek, az úgynevezett centroacináris sejtek is megfigyelhetők. – Im Lumen des Azinus sind außerdem hellere Zellen, die sogenannten centroazinären Zellen, zu erkennen.
23. A centroacináris sejtek a hasnyálmirigy szövettani képének jellegzetes ismertetőjegyei. – Die centroazinären Zellen sind ein charakteristisches Merkmal des histologischen Bildes der Bauchspeicheldrüse.
24. Ezek a sejtek a legkisebb kivezetőcsövek, a közbeiktatott csövek kezdeti szakaszát alkotják. – Diese Zellen bilden den Anfang der kleinsten Ausführungsgänge, der Schaltstücke (Ductus intercalatus/Ductus intercalati).
25. A közbeiktatott csöveket alacsony köbhám béleli. – Die Schaltstücke sind mit einem niedrigen kubischen Epithel ausgekleidet.
26. A centroacináris és a csőhámsejtek főként vizet és hidrogén-karbonátot választanak ki. – Die centroazinären Zellen und die Gangepithelzellen sezernieren vor allem Wasser und Hydrogencarbonat.
27. A közbeiktatott csövek a lebenykéken belüli kivezetőcsövekbe folytatódnak. – Die Schaltstücke setzen sich in die innerhalb der Läppchen verlaufenden intralobulären Ausführungsgänge fort.
28. Ezekből a váladék a kötőszövetes sövényekben futó lebenykék közötti csövekbe kerül. – Von dort gelangt das Sekret in die zwischen den Läppchen in den Bindegewebssepten verlaufenden interlobulären Ausführungsgänge.
29. A nagyobb kivezetőcsövek hámja fokozatosan magasabbá és henger alakúvá válik. – Das Epithel der größeren Ausführungsgänge wird allmählich höher und zylindrisch.
30. A nyálmirigyekkel ellentétben a hasnyálmirigyben nincsenek csíkolt kivezetőcsövek. – Im Gegensatz zu den Speicheldrüsen besitzt die Bauchspeicheldrüse keine Streifenstücke.
31. A kisebb csövek végül a hasnyálmirigy fő kivezetőcsövében egyesülnek. – Die kleineren Gänge vereinigen sich schließlich im Hauptausführungsgang der Bauchspeicheldrüse.
32. A fő hasnyálmirigy-vezeték a faroktól a test hosszában a fej irányába halad. – Der Hauptgang der Bauchspeicheldrüse (Ductus pancreaticus) verläuft vom Schwanz durch den Körper in Richtung des Kopfes.
33. Útja során folyamatosan felveszi a lebenykékből érkező kisebb kivezetőcsöveket. – In seinem Verlauf nimmt er fortlaufend die kleineren Ausführungsgänge aus den Drüsenläppchen auf.
34. A hasnyálmirigy fejében a fő vezeték rendszerint egyesül a közös epevezetékkel. – Im Kopf der Bauchspeicheldrüse vereinigt sich der Hauptgang gewöhnlich mit dem gemeinsamen Gallengang (Ductus choledochus).
35. A két vezeték közös tágulata a máj-hasnyálmirigy ampulla. – Die gemeinsame Erweiterung beider Gänge ist die Leber-Pankreas-Ampulle (Ampulla hepatopancreatica).
36. A közös kivezetés a patkóbél nagy szemölcsén nyílik a bél üregébe. – Der gemeinsame Ausführungsgang mündet an der großen Duodenalpapille (Papilla duodeni major) in das Lumen des Zwölffingerdarms.
37. A váladék kiürülését a máj-hasnyálmirigy záróizma szabályozza. – Die Abgabe des Sekrets wird durch den Schließmuskel der Leber-Pankreas-Ampulle (Musculus sphincter ampullae hepatopancreaticae) reguliert.
38. Gyakran egy járulékos hasnyálmirigy-vezeték is jelen van a szerv fejében. – Häufig ist im Kopf des Organs zusätzlich ein akzessorischer Bauchspeicheldrüsengang (Ductus pancreaticus accessorius) vorhanden.
39. A járulékos vezeték a patkóbél kis szemölcsén önállóan nyílhat. – Der akzessorische Gang kann selbstständig an der kleinen Duodenalpapille (Papilla duodeni minor) münden.
40. A kivezetőcsövek által termelt hidrogén-karbonát lúgos kémhatásúvá teszi a hasnyálmirigynedvet. – Das von den Ausführungsgängen gebildete Hydrogencarbonat macht den Bauchspeichel alkalisch.
41. A lúgos váladék semlegesíti a gyomorból a patkóbélbe jutó savas béltartalmat. – Das alkalische Sekret neutralisiert den sauren Speisebrei, der aus dem Magen in den Zwölffingerdarm gelangt.
42. Ez védi a patkóbél nyálkahártyáját, és megfelelő környezetet teremt az emésztőenzimek működéséhez. – Dadurch wird die Schleimhaut des Zwölffingerdarms geschützt und ein geeignetes Milieu für die Wirkung der Verdauungsenzyme geschaffen.
43. A hasnyálmirigy-amiláz a szénhidrátok, különösen a keményítő lebontásában vesz részt. – Die Pankreasamylase ist am Abbau der Kohlenhydrate, insbesondere der Stärke, beteiligt.
44. A hasnyálmirigy-lipáz és más zsírbontó enzimek a táplálék zsírjait bontják kisebb alkotórészekre. – Die Pankreaslipase und weitere fettspaltende Enzyme zerlegen die Nahrungsfette in kleinere Bestandteile.
45. A nukleázok a táplálékkal felvett nukleinsavak lebontását végzik. – Die Nukleasen übernehmen den Abbau der mit der Nahrung aufgenommenen Nukleinsäuren.
46. A fehérjebontó enzimek többsége hatástalan előalak formájában hagyja el a mirigysejteket. – Die meisten eiweißspaltenden Enzyme verlassen die Drüsenzellen in Form unwirksamer Vorstufen.
47. Ilyen előalak például a tripszinogén, a kimotripszinogén és a prokarboxipeptidáz. – Zu diesen Vorstufen gehören beispielsweise Trypsinogen, Chymotrypsinogen und Procarboxypeptidase.
48. A patkóbélben az enteropeptidáz aktiválja a tripszinogént, a keletkező tripszin pedig további enzimelőalakokat kapcsol be. – Im Zwölffingerdarm aktiviert die Enteropeptidase das Trypsinogen, und das entstehende Trypsin aktiviert weitere Enzymvorstufen.
49. Az enzimek késleltetett aktiválása és a tripszingátló anyagok megvédik a hasnyálmirigyet az önemésztéstől. – Die verzögerte Aktivierung der Enzyme und trypsinhemmende Stoffe schützen die Bauchspeicheldrüse vor Selbstverdauung.
50. A külső elválasztású acinusok és kivezetőcsövek együtt biztosítják, hogy az emésztőenzimek megfelelő mennyiségben és megfelelő közegben jussanak a patkóbélbe. – Die exokrinen Azini (Acinus/Acini) und Ausführungsgänge (Ductus/Ductus) sorgen gemeinsam dafür, dass die Verdauungsenzyme in geeigneter Menge und in einem geeigneten Milieu in den Zwölffingerdarm gelangen.
(aufklappen)magyar
1. A hasnyálmirigy vegyes működésű mirigy, mert külső és belső elválasztású részt egyaránt tartalmaz.
2. A szerv állományának legnagyobb részét a külső elválasztású mirigyszövet alkotja.
3. Ez a rész emésztőenzimekben és hidrogén-karbonátban gazdag hasnyálmirigynedvet termel.
4. A váladék kivezetőcsöveken keresztül jut el a patkóbél üregébe.
5. A külső elválasztású állomány szerkezetileg összetett, bogyós végkamrájú mirigynek tekinthető.
6. A hasnyálmirigyet vékony kötőszövetes tok veszi körül, amely sövényeket küld a szerv belsejébe.
7. A kötőszövetes sövények a mirigyállományt számos kisebb lebenykére osztják.
8. A lebenykék között nagyobb erek, idegek és kivezetőcsövek haladnak.
9. Minden lebenyke nagyszámú szorosan egymás mellett elhelyezkedő mirigyvégkamrából épül fel.
10. Ezeket a gömbölyded vagy kissé megnyúlt végkamrákat acinusoknak nevezzük.
11. Egy acinus több, kör alakban elrendeződő mirigysejtből áll.
12. A sejtek egy szűk központi üreget vesznek körül, amelybe a váladékot leadják.
13. Az acinusokat alkotó külső elválasztású sejtek általában piramis alakúak.
14. Szélesebb alapjuk az alaphártyán fekszik, keskenyebb csúcsuk pedig az acinus ürege felé néz.
15. A kerek sejtmag többnyire a sejt alsó harmadában helyezkedik el.
16. A sejtek alapi része erősen festődik, mert sok durva felszínű endoplazmás hálózatot tartalmaz.
17. Ebben a sejtszervecskében képződnek az emésztőenzimek fehérjéi.
18. A jól fejlett Golgi-készülék módosítja és váladékhólyagokba csomagolja ezeket a fehérjéket.
19. A sejt csúcsi részében nagyszámú zimogéngranulum halmozódik fel.
20. Ezek a szemcsék az emésztőenzimeket vagy azok még hatástalan előalakjait tartalmazzák.
21. Táplálékfelvétel után a granulumok tartalma exocitózissal kerül az acinus üregébe.
22. Az acinus üregében világosabb sejtek, az úgynevezett centroacináris sejtek is megfigyelhetők.
23. A centroacináris sejtek a hasnyálmirigy szövettani képének jellegzetes ismertetőjegyei.
24. Ezek a sejtek a legkisebb kivezetőcsövek, a közbeiktatott csövek kezdeti szakaszát alkotják.
25. A közbeiktatott csöveket alacsony köbhám béleli.
26. A centroacináris és a csőhámsejtek főként vizet és hidrogén-karbonátot választanak ki.
27. A közbeiktatott csövek a lebenykéken belüli kivezetőcsövekbe folytatódnak.
28. Ezekből a váladék a kötőszövetes sövényekben futó lebenykék közötti csövekbe kerül.
29. A nagyobb kivezetőcsövek hámja fokozatosan magasabbá és henger alakúvá válik.
30. A nyálmirigyekkel ellentétben a hasnyálmirigyben nincsenek csíkolt kivezetőcsövek.
31. A kisebb csövek végül a hasnyálmirigy fő kivezetőcsövében egyesülnek.
32. A fő hasnyálmirigy-vezeték a faroktól a test hosszában a fej irányába halad.
33. Útja során folyamatosan felveszi a lebenykékből érkező kisebb kivezetőcsöveket.
34. A hasnyálmirigy fejében a fő vezeték rendszerint egyesül a közös epevezetékkel.
35. A két vezeték közös tágulata a máj-hasnyálmirigy ampulla.
36. A közös kivezetés a patkóbél nagy szemölcsén nyílik a bél üregébe.
37. A váladék kiürülését a máj-hasnyálmirigy záróizma szabályozza.
38. Gyakran egy járulékos hasnyálmirigy-vezeték is jelen van a szerv fejében.
39. A járulékos vezeték a patkóbél kis szemölcsén önállóan nyílhat.
40. A kivezetőcsövek által termelt hidrogén-karbonát lúgos kémhatásúvá teszi a hasnyálmirigynedvet.
41. A lúgos váladék semlegesíti a gyomorból a patkóbélbe jutó savas béltartalmat.
42. Ez védi a patkóbél nyálkahártyáját, és megfelelő környezetet teremt az emésztőenzimek működéséhez.
43. A hasnyálmirigy-amiláz a szénhidrátok, különösen a keményítő lebontásában vesz részt.
44. A hasnyálmirigy-lipáz és más zsírbontó enzimek a táplálék zsírjait bontják kisebb alkotórészekre.
45. A nukleázok a táplálékkal felvett nukleinsavak lebontását végzik.
46. A fehérjebontó enzimek többsége hatástalan előalak formájában hagyja el a mirigysejteket.
47. Ilyen előalak például a tripszinogén, a kimotripszinogén és a prokarboxipeptidáz.
48. A patkóbélben az enteropeptidáz aktiválja a tripszinogént, a keletkező tripszin pedig további enzimelőalakokat kapcsol be.
49. Az enzimek késleltetett aktiválása és a tripszingátló anyagok megvédik a hasnyálmirigyet az önemésztéstől.
50. A külső elválasztású acinusok és kivezetőcsövek együtt biztosítják, hogy az emésztőenzimek megfelelő mennyiségben és megfelelő közegben jussanak a patkóbélbe.
(aufklappen)német
1. Die Bauchspeicheldrüse (Pancreas) ist eine gemischt funktionierende Drüse, da sie sowohl einen exokrinen als auch einen endokrinen Teil enthält.
2. Den größten Teil des Organgewebes bildet das exokrine Drüsengewebe.
3. Dieser Teil bildet den an Verdauungsenzymen und Hydrogencarbonat reichen Bauchspeichel.
4. Das Sekret gelangt über Ausführungsgänge in das Innere des Zwölffingerdarms (Duodenum).
5. Der exokrine Anteil ist strukturell eine zusammengesetzte azinöse Drüse.
6. Die Bauchspeicheldrüse wird von einer dünnen Bindegewebskapsel (Capsula fibrosa) umgeben, die Septen in das Organinnere entsendet.
7. Die Bindegewebssepten unterteilen das Drüsengewebe in zahlreiche kleinere Drüsenläppchen (Lobulus/Lobuli).
8. Zwischen den Läppchen verlaufen größere Gefäße, Nerven und Ausführungsgänge (Ductus/Ductus).
9. Jedes Läppchen besteht aus zahlreichen dicht nebeneinanderliegenden Drüsenendstücken.
10. Diese rundlichen oder leicht länglichen Endstücke werden als Azini (Acinus/Acini) bezeichnet.
11. Ein Azinus (Acinus) besteht aus mehreren kreisförmig angeordneten Drüsenzellen.
12. Die Zellen umgeben ein enges zentrales Lumen, in das sie ihr Sekret abgeben.
13. Die exokrinen Zellen der Azini (Acinus/Acini) sind gewöhnlich pyramidenförmig.
14. Ihre breitere Basis liegt auf der Basalmembran, während ihre schmalere Spitze zum Lumen des Azinus gerichtet ist.
15. Der runde Zellkern liegt meist im unteren Drittel der Zelle.
16. Der basale Zellabschnitt färbt sich stark an, weil er viel raues endoplasmatisches Retikulum enthält.
17. In diesem Zellorganell werden die Proteine der Verdauungsenzyme gebildet.
18. Der gut entwickelte Golgi-Apparat verändert diese Proteine und verpackt sie in Sekretvesikel.
19. Im apikalen Zellabschnitt sammeln sich zahlreiche Zymogengranula (Granulum zymogenicum/Granula zymogenica).
20. Diese Granula enthalten Verdauungsenzyme oder deren noch unwirksame Vorstufen.
21. Nach der Nahrungsaufnahme wird der Inhalt der Granula durch Exozytose in das Lumen des Azinus abgegeben.
22. Im Lumen des Azinus sind außerdem hellere Zellen, die sogenannten centroazinären Zellen, zu erkennen.
23. Die centroazinären Zellen sind ein charakteristisches Merkmal des histologischen Bildes der Bauchspeicheldrüse.
24. Diese Zellen bilden den Anfang der kleinsten Ausführungsgänge, der Schaltstücke (Ductus intercalatus/Ductus intercalati).
25. Die Schaltstücke sind mit einem niedrigen kubischen Epithel ausgekleidet.
26. Die centroazinären Zellen und die Gangepithelzellen sezernieren vor allem Wasser und Hydrogencarbonat.
27. Die Schaltstücke setzen sich in die innerhalb der Läppchen verlaufenden intralobulären Ausführungsgänge fort.
28. Von dort gelangt das Sekret in die zwischen den Läppchen in den Bindegewebssepten verlaufenden interlobulären Ausführungsgänge.
29. Das Epithel der größeren Ausführungsgänge wird allmählich höher und zylindrisch.
30. Im Gegensatz zu den Speicheldrüsen besitzt die Bauchspeicheldrüse keine Streifenstücke.
31. Die kleineren Gänge vereinigen sich schließlich im Hauptausführungsgang der Bauchspeicheldrüse.
32. Der Hauptgang der Bauchspeicheldrüse (Ductus pancreaticus) verläuft vom Schwanz durch den Körper in Richtung des Kopfes.
33. In seinem Verlauf nimmt er fortlaufend die kleineren Ausführungsgänge aus den Drüsenläppchen auf.
34. Im Kopf der Bauchspeicheldrüse vereinigt sich der Hauptgang gewöhnlich mit dem gemeinsamen Gallengang (Ductus choledochus).
35. Die gemeinsame Erweiterung beider Gänge ist die Leber-Pankreas-Ampulle (Ampulla hepatopancreatica).
36. Der gemeinsame Ausführungsgang mündet an der großen Duodenalpapille (Papilla duodeni major) in das Lumen des Zwölffingerdarms.
37. Die Abgabe des Sekrets wird durch den Schließmuskel der Leber-Pankreas-Ampulle (Musculus sphincter ampullae hepatopancreaticae) reguliert.
38. Häufig ist im Kopf des Organs zusätzlich ein akzessorischer Bauchspeicheldrüsengang (Ductus pancreaticus accessorius) vorhanden.
39. Der akzessorische Gang kann selbstständig an der kleinen Duodenalpapille (Papilla duodeni minor) münden.
40. Das von den Ausführungsgängen gebildete Hydrogencarbonat macht den Bauchspeichel alkalisch.
41. Das alkalische Sekret neutralisiert den sauren Speisebrei, der aus dem Magen in den Zwölffingerdarm gelangt.
42. Dadurch wird die Schleimhaut des Zwölffingerdarms geschützt und ein geeignetes Milieu für die Wirkung der Verdauungsenzyme geschaffen.
43. Die Pankreasamylase ist am Abbau der Kohlenhydrate, insbesondere der Stärke, beteiligt.
44. Die Pankreaslipase und weitere fettspaltende Enzyme zerlegen die Nahrungsfette in kleinere Bestandteile.
45. Die Nukleasen übernehmen den Abbau der mit der Nahrung aufgenommenen Nukleinsäuren.
46. Die meisten eiweißspaltenden Enzyme verlassen die Drüsenzellen in Form unwirksamer Vorstufen.
47. Zu diesen Vorstufen gehören beispielsweise Trypsinogen, Chymotrypsinogen und Procarboxypeptidase.
48. Im Zwölffingerdarm aktiviert die Enteropeptidase das Trypsinogen, und das entstehende Trypsin aktiviert weitere Enzymvorstufen.
49. Die verzögerte Aktivierung der Enzyme und trypsinhemmende Stoffe schützen die Bauchspeicheldrüse vor Selbstverdauung.
50. Die exokrinen Azini (Acinus/Acini) und Ausführungsgänge (Ductus/Ductus) sorgen gemeinsam dafür, dass die Verdauungsenzyme in geeigneter Menge und in einem geeigneten Milieu in den Zwölffingerdarm gelangen.