9.10.2 – A vér-levegő gát és a felületaktív anyag – Die Blut-Luft-Schranke und der Surfactant
1. A vér-levegő gát választja el a léghólyagocskák levegőjét a tüdő hajszálereiben áramló vértől. – Die Blut-Luft-Schranke trennt die Luft der Lungenbläschen vom Blut in den Lungenkapillaren.
2. Ez a gát a léghólyagközi sövények legvékonyabb területein helyezkedik el. – Diese Schranke befindet sich in den dünnsten Bereichen der Interalveolarsepten.
3. A gát kis vastagsága teszi lehetővé, hogy a légzési gázok rövid úton haladjanak át rajta. – Die geringe Dicke der Schranke ermöglicht den Atemgasen, sie auf einem kurzen Weg zu durchqueren.
4. A levegő felől nézve a gát első rétege a léghólyagocskát borító vékony felületaktív film. – Von der Luftseite aus betrachtet ist die erste Schicht der Schranke der dünne Surfactantfilm auf dem Lungenbläschen.
5. Ezt az I-es típusú léghólyaghámsejt rendkívül vékony sejtplazmája követi. – Darauf folgt das äußerst dünne Zytoplasma eines Typ-I-Pneumozyten.
6. A következő réteget a léghólyaghám és a hajszálérhám bazális membránja alkotja. – Die nächste Schicht wird von den Basalmembranen des Alveolarepithels und des Kapillarendothels gebildet.
7. A vér felőli utolsó réteg a hajszálér lapos endotélsejtje. – Die letzte Schicht auf der Blutseite ist die flache Endothelzelle der Kapillare.
8. A tüdő hajszálereit folytonos endotél béleli. – Die Lungenkapillaren werden von einem kontinuierlichen Endothel ausgekleidet.
9. A legvékonyabb gázcsere-területeken a két bazális membrán szorosan egymáshoz simul vagy teljesen összeolvad. – In den dünnsten Gasaustauschbereichen liegen die beiden Basalmembranen dicht aneinander oder verschmelzen vollständig.
10. A sövény vastagabb részein a két bazális membrán között keskeny kötőszövetes tér marad. – In den dickeren Abschnitten des Septums bleibt zwischen den beiden Basalmembranen ein schmaler bindegewebiger Raum bestehen.
11. Ebben a kötőszövetben rostképző sejtek, rugalmas rostok, kollagénrostok és védekező sejtek találhatók. – In diesem Bindegewebe befinden sich Fibroblasten, elastische Fasern, Kollagenfasern und Abwehrzellen.
12. A hajszálerek szűk üregében a vörösvértestek gyakran közvetlenül az endotélfal közelében haladnak. – Im engen Lumen der Kapillaren bewegen sich die roten Blutkörperchen häufig unmittelbar an der Endothelwand entlang.
13. Az oxigén a léghólyagocskák levegőjéből a gáton keresztül a vérbe jut. – Der Sauerstoff gelangt aus der Luft der Lungenbläschen durch die Schranke in das Blut.
14. A szén-dioxid ellenkező irányban, a vérből a léghólyagocskák ürege felé halad. – Das Kohlendioxid bewegt sich in entgegengesetzter Richtung aus dem Blut in den Hohlraum der Lungenbläschen.
15. A vér-levegő gátnak egyszerre kell nagyon vékonynak és mechanikailag zártnak lennie. – Die Blut-Luft-Schranke muss zugleich sehr dünn und mechanisch dicht sein.
16. Ha folyadék vagy túl sok kötőszövet halmozódik fel benne, a gázok útja meghosszabbodik. – Wenn sich Flüssigkeit oder zu viel Bindegewebe in ihr ansammelt, verlängert sich der Weg der Gase.
17. A felületaktív anyag összefüggő vékony rétegként borítja a léghólyagocskák levegővel érintkező felszínét. – Der Surfactant bedeckt die luftberührte Oberfläche der Lungenbläschen als zusammenhängende dünne Schicht.
18. Fő összetevői különböző foszfolipidek és speciális fehérjék. – Seine Hauptbestandteile sind verschiedene Phospholipide und spezielle Proteine.
19. Legfontosabb foszfolipidje a dipalmitoil-foszfatidil-kolin. – Sein wichtigstes Phospholipid ist Dipalmitoylphosphatidylcholin.
20. A felületaktív anyagot elsősorban a II-es típusú léghólyaghámsejtek termelik. – Der Surfactant wird hauptsächlich von den Typ-II-Pneumozyten gebildet.
21. A sejtek a kész anyagot réteges testecskékben tárolják. – Die Zellen speichern die fertige Substanz in Lamellenkörperchen.
22. A réteges testecskék tartalma sejtkiválasztással kerül a léghólyagocska felszínére. – Der Inhalt der Lamellenkörperchen gelangt durch Exozytose auf die Oberfläche des Lungenbläschens.
23. A kiválasztott anyag a folyadékréteg felszínén vékony filmet képez. – Die ausgeschiedene Substanz bildet auf der Flüssigkeitsschicht einen dünnen Film.
24. Ez a film jelentősen csökkenti a léghólyagocskák belső felszínén fellépő felületi feszültséget. – Dieser Film senkt die an der Innenfläche der Lungenbläschen auftretende Oberflächenspannung erheblich.
25. A kisebb felületi feszültség megakadályozza, hogy a léghólyagocskák kilégzéskor összeessenek. – Die geringere Oberflächenspannung verhindert, dass die Lungenbläschen bei der Ausatmung zusammenfallen.
26. A felületaktív anyag különösen a kisebb léghólyagocskák stabilitásához nélkülözhetetlen. – Der Surfactant ist besonders für die Stabilität kleinerer Lungenbläschen unverzichtbar.
27. Segítségével a különböző méretű léghólyagocskák egymás mellett is nyitva maradhatnak. – Mit seiner Hilfe können unterschiedlich große Lungenbläschen nebeneinander geöffnet bleiben.
28. A csökkent felületi feszültség növeli a tüdő tágulékonyságát. – Die verminderte Oberflächenspannung erhöht die Dehnbarkeit der Lunge.
29. Emiatt a tüdő belégzéskor kisebb izomerővel tágítható ki. – Dadurch kann die Lunge bei der Einatmung mit geringerer Muskelkraft erweitert werden.
30. A felületaktív anyag hozzájárul ahhoz is, hogy a léghólyagocskák felszíne viszonylag száraz maradjon. – Der Surfactant trägt außerdem dazu bei, dass die Oberfläche der Lungenbläschen verhältnismäßig trocken bleibt.
31. Az SP-B és SP-C jelű fehérjék segítik a felületaktív film gyors szétterülését és stabilitását. – Die Proteine SP-B und SP-C unterstützen die schnelle Ausbreitung und Stabilität des Surfactantfilms.
32. Az SP-A és SP-D jelű fehérjék a tüdő helyi védekezésében is szerepet játszanak. – Die Proteine SP-A und SP-D spielen außerdem eine Rolle bei der örtlichen Abwehr der Lunge.
33. A felületaktív anyag termelése már a magzati életben megkezdődik, de csak a terhesség későbbi szakaszában válik elegendővé. – Die Bildung des Surfactants beginnt bereits im fetalen Leben, wird aber erst in einer späteren Phase der Schwangerschaft ausreichend.
34. A felületaktív anyag hiánya miatt a koraszülöttek léghólyagocskái könnyen összeeshetnek. – Bei Frühgeborenen können die Lungenbläschen infolge eines Surfactantmangels leicht zusammenfallen.
35. A vékony vér-levegő gát és a stabil felületaktív film együtt tartja fenn a hatékony légzési felszínt. – Die dünne Blut-Luft-Schranke und der stabile Surfactantfilm erhalten gemeinsam eine wirksame Atemfläche.
(aufklappen)magyar
1. A vér-levegő gát választja el a léghólyagocskák levegőjét a tüdő hajszálereiben áramló vértől.
2. Ez a gát a léghólyagközi sövények legvékonyabb területein helyezkedik el.
3. A gát kis vastagsága teszi lehetővé, hogy a légzési gázok rövid úton haladjanak át rajta.
4. A levegő felől nézve a gát első rétege a léghólyagocskát borító vékony felületaktív film.
5. Ezt az I-es típusú léghólyaghámsejt rendkívül vékony sejtplazmája követi.
6. A következő réteget a léghólyaghám és a hajszálérhám bazális membránja alkotja.
7. A vér felőli utolsó réteg a hajszálér lapos endotélsejtje.
8. A tüdő hajszálereit folytonos endotél béleli.
9. A legvékonyabb gázcsere-területeken a két bazális membrán szorosan egymáshoz simul vagy teljesen összeolvad.
10. A sövény vastagabb részein a két bazális membrán között keskeny kötőszövetes tér marad.
11. Ebben a kötőszövetben rostképző sejtek, rugalmas rostok, kollagénrostok és védekező sejtek találhatók.
12. A hajszálerek szűk üregében a vörösvértestek gyakran közvetlenül az endotélfal közelében haladnak.
13. Az oxigén a léghólyagocskák levegőjéből a gáton keresztül a vérbe jut.
14. A szén-dioxid ellenkező irányban, a vérből a léghólyagocskák ürege felé halad.
15. A vér-levegő gátnak egyszerre kell nagyon vékonynak és mechanikailag zártnak lennie.
16. Ha folyadék vagy túl sok kötőszövet halmozódik fel benne, a gázok útja meghosszabbodik.
17. A felületaktív anyag összefüggő vékony rétegként borítja a léghólyagocskák levegővel érintkező felszínét.
18. Fő összetevői különböző foszfolipidek és speciális fehérjék.
19. Legfontosabb foszfolipidje a dipalmitoil-foszfatidil-kolin.
20. A felületaktív anyagot elsősorban a II-es típusú léghólyaghámsejtek termelik.
21. A sejtek a kész anyagot réteges testecskékben tárolják.
22. A réteges testecskék tartalma sejtkiválasztással kerül a léghólyagocska felszínére.
23. A kiválasztott anyag a folyadékréteg felszínén vékony filmet képez.
24. Ez a film jelentősen csökkenti a léghólyagocskák belső felszínén fellépő felületi feszültséget.
25. A kisebb felületi feszültség megakadályozza, hogy a léghólyagocskák kilégzéskor összeessenek.
26. A felületaktív anyag különösen a kisebb léghólyagocskák stabilitásához nélkülözhetetlen.
27. Segítségével a különböző méretű léghólyagocskák egymás mellett is nyitva maradhatnak.
28. A csökkent felületi feszültség növeli a tüdő tágulékonyságát.
29. Emiatt a tüdő belégzéskor kisebb izomerővel tágítható ki.
30. A felületaktív anyag hozzájárul ahhoz is, hogy a léghólyagocskák felszíne viszonylag száraz maradjon.
31. Az SP-B és SP-C jelű fehérjék segítik a felületaktív film gyors szétterülését és stabilitását.
32. Az SP-A és SP-D jelű fehérjék a tüdő helyi védekezésében is szerepet játszanak.
33. A felületaktív anyag termelése már a magzati életben megkezdődik, de csak a terhesség későbbi szakaszában válik elegendővé.
34. A felületaktív anyag hiánya miatt a koraszülöttek léghólyagocskái könnyen összeeshetnek.
35. A vékony vér-levegő gát és a stabil felületaktív film együtt tartja fenn a hatékony légzési felszínt.
(aufklappen)német
1. Die Blut-Luft-Schranke trennt die Luft der Lungenbläschen vom Blut in den Lungenkapillaren.
2. Diese Schranke befindet sich in den dünnsten Bereichen der Interalveolarsepten.
3. Die geringe Dicke der Schranke ermöglicht den Atemgasen, sie auf einem kurzen Weg zu durchqueren.
4. Von der Luftseite aus betrachtet ist die erste Schicht der Schranke der dünne Surfactantfilm auf dem Lungenbläschen.
5. Darauf folgt das äußerst dünne Zytoplasma eines Typ-I-Pneumozyten.
6. Die nächste Schicht wird von den Basalmembranen des Alveolarepithels und des Kapillarendothels gebildet.
7. Die letzte Schicht auf der Blutseite ist die flache Endothelzelle der Kapillare.
8. Die Lungenkapillaren werden von einem kontinuierlichen Endothel ausgekleidet.
9. In den dünnsten Gasaustauschbereichen liegen die beiden Basalmembranen dicht aneinander oder verschmelzen vollständig.
10. In den dickeren Abschnitten des Septums bleibt zwischen den beiden Basalmembranen ein schmaler bindegewebiger Raum bestehen.
11. In diesem Bindegewebe befinden sich Fibroblasten, elastische Fasern, Kollagenfasern und Abwehrzellen.
12. Im engen Lumen der Kapillaren bewegen sich die roten Blutkörperchen häufig unmittelbar an der Endothelwand entlang.
13. Der Sauerstoff gelangt aus der Luft der Lungenbläschen durch die Schranke in das Blut.
14. Das Kohlendioxid bewegt sich in entgegengesetzter Richtung aus dem Blut in den Hohlraum der Lungenbläschen.
15. Die Blut-Luft-Schranke muss zugleich sehr dünn und mechanisch dicht sein.
16. Wenn sich Flüssigkeit oder zu viel Bindegewebe in ihr ansammelt, verlängert sich der Weg der Gase.
17. Der Surfactant bedeckt die luftberührte Oberfläche der Lungenbläschen als zusammenhängende dünne Schicht.
18. Seine Hauptbestandteile sind verschiedene Phospholipide und spezielle Proteine.
19. Sein wichtigstes Phospholipid ist Dipalmitoylphosphatidylcholin.
20. Der Surfactant wird hauptsächlich von den Typ-II-Pneumozyten gebildet.
21. Die Zellen speichern die fertige Substanz in Lamellenkörperchen.
22. Der Inhalt der Lamellenkörperchen gelangt durch Exozytose auf die Oberfläche des Lungenbläschens.
23. Die ausgeschiedene Substanz bildet auf der Flüssigkeitsschicht einen dünnen Film.
24. Dieser Film senkt die an der Innenfläche der Lungenbläschen auftretende Oberflächenspannung erheblich.
25. Die geringere Oberflächenspannung verhindert, dass die Lungenbläschen bei der Ausatmung zusammenfallen.
26. Der Surfactant ist besonders für die Stabilität kleinerer Lungenbläschen unverzichtbar.
27. Mit seiner Hilfe können unterschiedlich große Lungenbläschen nebeneinander geöffnet bleiben.
28. Die verminderte Oberflächenspannung erhöht die Dehnbarkeit der Lunge.
29. Dadurch kann die Lunge bei der Einatmung mit geringerer Muskelkraft erweitert werden.
30. Der Surfactant trägt außerdem dazu bei, dass die Oberfläche der Lungenbläschen verhältnismäßig trocken bleibt.
31. Die Proteine SP-B und SP-C unterstützen die schnelle Ausbreitung und Stabilität des Surfactantfilms.
32. Die Proteine SP-A und SP-D spielen außerdem eine Rolle bei der örtlichen Abwehr der Lunge.
33. Die Bildung des Surfactants beginnt bereits im fetalen Leben, wird aber erst in einer späteren Phase der Schwangerschaft ausreichend.
34. Bei Frühgeborenen können die Lungenbläschen infolge eines Surfactantmangels leicht zusammenfallen.
35. Die dünne Blut-Luft-Schranke und der stabile Surfactantfilm erhalten gemeinsam eine wirksame Atemfläche.