3.6 – A sejtek közötti kapcsolatok – Die Zellverbindungen
1. A soksejtű szervezetben a sejtek nem élnek egymástól elszigetelten. – In einem vielzelligen Organismus leben die Zellen nicht voneinander isoliert.
2. Szöveteket alkotnak, és ehhez szoros kapcsolatba kell lépniük a szomszédos sejtekkel. – Sie bilden Gewebe, und dafür müssen sie eine enge Verbindung mit den Nachbarzellen eingehen.
3. Az erre szolgáló különleges képleteket sejtkapcsoló szerkezeteknek nevezzük. – Die dafür zuständigen besonderen Gebilde nennt man Zellverbindungen (Junctiones).
4. Ezek a szerkezetek a sejthártya kis, pontosan körülhatárolt területein alakulnak ki. – Diese Strukturen entstehen an kleinen, genau abgegrenzten Bereichen der Zellmembran.
5. Felépítésüket csak elektronmikroszkóppal lehet igazán jól megfigyelni. – Ihren Bau kann man wirklich gut nur mit dem Elektronenmikroskop beobachten.
6. Feladatuk három nagy csoportba sorolható: elzárás, rögzítés és hírközlés. – Ihre Aufgaben lassen sich in drei große Gruppen einteilen: Abdichtung, Verankerung und Kommunikation.
7. Ennek megfelelően beszélünk záró, tapadó és közlekedő kapcsolatokról. – Dementsprechend spricht man von Verschluss-, Haft- und Kommunikationskontakten.
8. A záró kapcsolat megakadályozza, hogy az anyagok szabadon átjussanak a sejtek között. – Der Verschlusskontakt verhindert, dass Stoffe frei zwischen den Zellen hindurchgelangen.
9. A tapadó kapcsolatok mechanikai szilárdságot adnak a szövetnek. – Die Haftkontakte verleihen dem Gewebe mechanische Festigkeit.
10. A közlekedő kapcsolatok apró csatornákon át kötik össze a szomszédos sejtek belsejét. – Die Kommunikationskontakte verbinden das Innere benachbarter Zellen über winzige Kanäle.
11. Mindhárom típust átérő fehérjék építik fel, amelyek a sejthártya teljes vastagságát átfogják. – Alle drei Typen werden von durchgreifenden Proteinen aufgebaut, die die gesamte Dicke der Zellmembran umfassen.
12. A hámsejtek oldalfelszínén a háromféle kapcsolat gyakran szabályos sorrendben, egymás alatt következik. – An der Seitenfläche der Epithelzellen folgen die drei Kontaktarten oft in einer festen Reihenfolge untereinander.
13. A záró kapcsolat a sejt csúcsi része közelében, öv alakban veszi körül a sejtet. – Der Verschlusskontakt (Zonula occludens) umgibt die Zelle gürtelförmig in der Nähe ihres apikalen Pols.
14. Itt a két szomszédos sejthártya külső lemeze helyenként szinte összeolvad. – Hier verschmelzen die äußeren Blätter der beiden benachbarten Zellmembranen stellenweise beinahe miteinander.
15. Az összeolvadási pontokat hálózatba rendeződött fehérjeszalagok hozzák létre. – Die Verschmelzungspunkte werden von netzartig angeordneten Proteinleisten gebildet.
16. Ezek a szalagok varratszerűen zárják el a sejtek közötti keskeny rést. – Diese Leisten verschließen den schmalen Spalt zwischen den Zellen wie eine Naht.
17. Minél több szalag fut egymás mellett, annál tömörebb a zárás. – Je mehr Leisten nebeneinander verlaufen, desto dichter ist der Verschluss.
18. Így az anyagok nem tudnak ellenőrizetlenül átszivárogni a sejtek között. – So können Stoffe nicht unkontrolliert zwischen den Zellen hindurchsickern.
19. A szervezet ezzel a megoldással különíti el egymástól a különböző belső tereket. – Mit dieser Lösung trennt der Organismus die verschiedenen inneren Räume voneinander ab.
20. A bélhámban a záró kapcsolat biztosítja, hogy a tápanyagok a sejteken keresztül jussanak a vérbe. – Im Darmepithel sorgt der Verschlusskontakt dafür, dass die Nährstoffe durch die Zellen hindurch ins Blut gelangen.
21. A húgyhólyag hámjában megakadályozza, hogy a vizelet visszajusson a szövetek közé. – Im Epithel der Harnblase verhindert er, dass der Harn in die Gewebe zurücktritt.
22. Az agy hajszálereiben ez a kapcsolat a vér–agy gát egyik alapja. – In den Kapillaren des Gehirns ist diese Verbindung eine der Grundlagen der Blut-Hirn-Schranke.
23. A záró kapcsolat egyúttal határt szab a membránfehérjék oldalirányú vándorlásának is. – Der Verschlusskontakt setzt zugleich der seitlichen Wanderung der Membranproteine eine Grenze.
24. Ezért marad a sejt csúcsi és alapi felszíne eltérő, amire a hámsejtek polaritásánál még visszatérünk. – Deshalb bleiben die apikale und die basale Zellfläche unterschiedlich, worauf wir bei der Polarität der Epithelzellen noch zurückkommen.
25. A tapadó kapcsolatok feladata, hogy a sejtek húzóerő hatására se váljanak el egymástól. – Die Aufgabe der Haftkontakte besteht darin, dass sich die Zellen auch unter Zugkraft nicht voneinander lösen.
26. Ezek a szerkezetek mindig a sejtvázhoz rögzülnek. – Diese Strukturen sind stets am Zytoskelett verankert.
27. Az övszerű tapadó kapcsolat közvetlenül a záró kapcsolat alatt helyezkedik el. – Der gürtelförmige Haftkontakt (Zonula adhaerens) liegt unmittelbar unterhalb des Verschlusskontaktes.
28. Itt a sejthártyán átérő ragasztófehérjék kapcsolódnak a szomszéd sejt azonos fehérjéihez. – Hier verbinden sich durchgreifende Klebeproteine (Cadherine) mit den gleichartigen Proteinen der Nachbarzelle.
29. A kapcsolódáshoz kalciumionokra van szükség, ezért kalciumhiányban a sejtek könnyebben elválnak. – Für diese Bindung werden Kalziumionen benötigt, weshalb sich die Zellen bei Kalziummangel leichter voneinander lösen.
30. A kapcsolat belső oldalán vékony fehérjeszálak, úgynevezett aktinfonalak tapadnak meg. – An der Innenseite dieser Verbindung setzen dünne Proteinfäden, die sogenannten Aktinfilamente, an.
31. Az aktinfonalak gyűrűje összehúzódásra is képes, és ezzel alakítja a hámfelszínt. – Der Ring aus Aktinfilamenten kann sich auch zusammenziehen und formt dadurch die Epitheloberfläche.
32. A tapadófolt ezzel szemben kicsi, kerek, gombszerű kapcsolat a sejtek oldalán. – Das Desmosom (Macula adhaerens) ist dagegen eine kleine, runde, knopfartige Verbindung an der Seite der Zellen.
33. Nem övet alkot, hanem pontszerűen, szórtan helyezkedik el a felszínen. – Es bildet keinen Gürtel, sondern liegt punktförmig und verstreut auf der Oberfläche.
34. A sejthártya belső oldalán korong alakú, elektronmikroszkóppal sötétnek látszó fehérjelemez található. – An der Innenseite der Zellmembran findet sich eine scheibenförmige, im Elektronenmikroskop dunkel erscheinende Proteinplatte.
35. Ebbe a lemezbe úgynevezett köztes fonalak horgonyzódnak be. – In diese Platte verankern sich die sogenannten Intermediärfilamente.
36. A hámsejtekben ezek a fonalak szarufehérjéből épülnek fel. – In den Epithelzellen bestehen diese Filamente aus Keratin.
37. A fonalak a sejt belsejében átfutnak, és a túloldali tapadófoltig húzódnak. – Die Filamente durchziehen das Zellinnere und reichen bis zum Desmosom der Gegenseite.
38. Így a szomszédos sejtek vázrendszere egyetlen összefüggő hálózattá kapcsolódik össze. – So verbinden sich die Stützsysteme der Nachbarzellen zu einem einzigen zusammenhängenden Netzwerk.
39. A húzóerő ezért nem egyetlen sejtet terhel, hanem az egész szöveten oszlik meg. – Die Zugkraft belastet daher nicht eine einzelne Zelle, sondern verteilt sich über das ganze Gewebe.
40. A tapadófoltok különösen sűrűn fordulnak elő a bőr felhámjában. – Besonders dicht kommen die Desmosomen in der Oberhaut vor.
41. Sok van belőlük a nyelőcső hámjában és a szívizomban is. – Auch im Epithel der Speiseröhre und im Herzmuskel gibt es viele von ihnen.
42. Ha a szervezet a saját ragasztófehérjéi ellen termel ellenanyagot, a hámsejtek elválnak egymástól. – Wenn der Organismus Antikörper gegen seine eigenen Klebeproteine bildet, lösen sich die Epithelzellen voneinander.
43. Ilyenkor a bőrön hólyagok keletkeznek, mert a szétvált sejtek közé folyadék áramlik. – Dann entstehen auf der Haut Blasen, weil zwischen die getrennten Zellen Flüssigkeit einströmt.
44. A féltapadófolt szerkezete olyan, mintha egy tapadófoltnak csak a fele épült volna meg. – Das Halbdesmosom (Hemidesmosom) ist so gebaut, als wäre nur die Hälfte eines Desmosoms angelegt worden.
45. Ez a képlet a hámsejtet nem a szomszédjához, hanem az alatta fekvő alaphártyához rögzíti. – Dieses Gebilde verankert die Epithelzelle nicht an ihrem Nachbarn, sondern an der darunter liegenden Basalmembran.
46. A rögzítést itt is köztes fonalak és átérő fehérjék végzik. – Die Verankerung übernehmen auch hier Intermediärfilamente und durchgreifende Proteine (Integrine).
47. A féltapadófoltok akadályozzák meg, hogy a hám leváljon az alatta fekvő kötőszövetről. – Die Halbdesmosomen verhindern, dass sich das Epithel vom darunter liegenden Bindegewebe ablöst.
48. A közlekedő kapcsolat egészen más elven működik, mint az eddigiek. – Der Kommunikationskontakt (Nexus) funktioniert nach einem ganz anderen Prinzip als die bisherigen.
49. Itt a két sejthártya csak néhány nanométerre közelíti meg egymást. – Hier nähern sich die beiden Zellmembranen einander bis auf wenige Nanometer.
50. A keskeny résben apró csatornák százai sorakoznak egymás mellett. – In dem schmalen Spalt reihen sich Hunderte winziger Kanäle nebeneinander auf.
51. Egy-egy félcsatornát hat fehérje alkot, amelyek gyűrű alakban rendeződnek. – Jeder Halbkanal wird von sechs Proteinen gebildet, die sich ringförmig anordnen.
52. A szemközti sejt félcsatornája pontosan ehhez illeszkedik, és így folyamatos járat jön létre. – Der Halbkanal der gegenüberliegenden Zelle passt genau dazu, und so entsteht ein durchgehender Gang.
53. A járaton ionok és kis molekulák jutnak át, a fehérjék azonban nem férnek rajta keresztül. – Durch diesen Gang gelangen Ionen und kleine Moleküle, Proteine passen jedoch nicht hindurch.
54. A csatorna nyitott vagy zárt állapotát a sejt maga is szabályozni tudja. – Ob der Kanal offen oder geschlossen ist, kann die Zelle selbst regulieren.
55. A szívizom- és a simaizomsejtek ezen a kapcsolaton át adják tovább az ingerületet, így egész sejtcsoportok működnek egységként. – Herz- und glatte Muskelzellen leiten die Erregung über diese Verbindung weiter, sodass ganze Zellgruppen als Einheit arbeiten.
(aufklappen)magyar
1. A soksejtű szervezetben a sejtek nem élnek egymástól elszigetelten.
2. Szöveteket alkotnak, és ehhez szoros kapcsolatba kell lépniük a szomszédos sejtekkel.
3. Az erre szolgáló különleges képleteket sejtkapcsoló szerkezeteknek nevezzük.
4. Ezek a szerkezetek a sejthártya kis, pontosan körülhatárolt területein alakulnak ki.
5. Felépítésüket csak elektronmikroszkóppal lehet igazán jól megfigyelni.
6. Feladatuk három nagy csoportba sorolható: elzárás, rögzítés és hírközlés.
7. Ennek megfelelően beszélünk záró, tapadó és közlekedő kapcsolatokról.
8. A záró kapcsolat megakadályozza, hogy az anyagok szabadon átjussanak a sejtek között.
9. A tapadó kapcsolatok mechanikai szilárdságot adnak a szövetnek.
10. A közlekedő kapcsolatok apró csatornákon át kötik össze a szomszédos sejtek belsejét.
11. Mindhárom típust átérő fehérjék építik fel, amelyek a sejthártya teljes vastagságát átfogják.
12. A hámsejtek oldalfelszínén a háromféle kapcsolat gyakran szabályos sorrendben, egymás alatt következik.
13. A záró kapcsolat a sejt csúcsi része közelében, öv alakban veszi körül a sejtet.
14. Itt a két szomszédos sejthártya külső lemeze helyenként szinte összeolvad.
15. Az összeolvadási pontokat hálózatba rendeződött fehérjeszalagok hozzák létre.
16. Ezek a szalagok varratszerűen zárják el a sejtek közötti keskeny rést.
17. Minél több szalag fut egymás mellett, annál tömörebb a zárás.
18. Így az anyagok nem tudnak ellenőrizetlenül átszivárogni a sejtek között.
19. A szervezet ezzel a megoldással különíti el egymástól a különböző belső tereket.
20. A bélhámban a záró kapcsolat biztosítja, hogy a tápanyagok a sejteken keresztül jussanak a vérbe.
21. A húgyhólyag hámjában megakadályozza, hogy a vizelet visszajusson a szövetek közé.
22. Az agy hajszálereiben ez a kapcsolat a vér–agy gát egyik alapja.
23. A záró kapcsolat egyúttal határt szab a membránfehérjék oldalirányú vándorlásának is.
24. Ezért marad a sejt csúcsi és alapi felszíne eltérő, amire a hámsejtek polaritásánál még visszatérünk.
25. A tapadó kapcsolatok feladata, hogy a sejtek húzóerő hatására se váljanak el egymástól.
26. Ezek a szerkezetek mindig a sejtvázhoz rögzülnek.
27. Az övszerű tapadó kapcsolat közvetlenül a záró kapcsolat alatt helyezkedik el.
28. Itt a sejthártyán átérő ragasztófehérjék kapcsolódnak a szomszéd sejt azonos fehérjéihez.
29. A kapcsolódáshoz kalciumionokra van szükség, ezért kalciumhiányban a sejtek könnyebben elválnak.
30. A kapcsolat belső oldalán vékony fehérjeszálak, úgynevezett aktinfonalak tapadnak meg.
31. Az aktinfonalak gyűrűje összehúzódásra is képes, és ezzel alakítja a hámfelszínt.
32. A tapadófolt ezzel szemben kicsi, kerek, gombszerű kapcsolat a sejtek oldalán.
33. Nem övet alkot, hanem pontszerűen, szórtan helyezkedik el a felszínen.
34. A sejthártya belső oldalán korong alakú, elektronmikroszkóppal sötétnek látszó fehérjelemez található.
35. Ebbe a lemezbe úgynevezett köztes fonalak horgonyzódnak be.
36. A hámsejtekben ezek a fonalak szarufehérjéből épülnek fel.
37. A fonalak a sejt belsejében átfutnak, és a túloldali tapadófoltig húzódnak.
38. Így a szomszédos sejtek vázrendszere egyetlen összefüggő hálózattá kapcsolódik össze.
39. A húzóerő ezért nem egyetlen sejtet terhel, hanem az egész szöveten oszlik meg.
40. A tapadófoltok különösen sűrűn fordulnak elő a bőr felhámjában.
41. Sok van belőlük a nyelőcső hámjában és a szívizomban is.
42. Ha a szervezet a saját ragasztófehérjéi ellen termel ellenanyagot, a hámsejtek elválnak egymástól.
43. Ilyenkor a bőrön hólyagok keletkeznek, mert a szétvált sejtek közé folyadék áramlik.
44. A féltapadófolt szerkezete olyan, mintha egy tapadófoltnak csak a fele épült volna meg.
45. Ez a képlet a hámsejtet nem a szomszédjához, hanem az alatta fekvő alaphártyához rögzíti.
46. A rögzítést itt is köztes fonalak és átérő fehérjék végzik.
47. A féltapadófoltok akadályozzák meg, hogy a hám leváljon az alatta fekvő kötőszövetről.
48. A közlekedő kapcsolat egészen más elven működik, mint az eddigiek.
49. Itt a két sejthártya csak néhány nanométerre közelíti meg egymást.
50. A keskeny résben apró csatornák százai sorakoznak egymás mellett.
51. Egy-egy félcsatornát hat fehérje alkot, amelyek gyűrű alakban rendeződnek.
52. A szemközti sejt félcsatornája pontosan ehhez illeszkedik, és így folyamatos járat jön létre.
53. A járaton ionok és kis molekulák jutnak át, a fehérjék azonban nem férnek rajta keresztül.
54. A csatorna nyitott vagy zárt állapotát a sejt maga is szabályozni tudja.
55. A szívizom- és a simaizomsejtek ezen a kapcsolaton át adják tovább az ingerületet, így egész sejtcsoportok működnek egységként.
(aufklappen)német
1. In einem vielzelligen Organismus leben die Zellen nicht voneinander isoliert.
2. Sie bilden Gewebe, und dafür müssen sie eine enge Verbindung mit den Nachbarzellen eingehen.
3. Die dafür zuständigen besonderen Gebilde nennt man Zellverbindungen (Junctiones).
4. Diese Strukturen entstehen an kleinen, genau abgegrenzten Bereichen der Zellmembran.
5. Ihren Bau kann man wirklich gut nur mit dem Elektronenmikroskop beobachten.
6. Ihre Aufgaben lassen sich in drei große Gruppen einteilen: Abdichtung, Verankerung und Kommunikation.
7. Dementsprechend spricht man von Verschluss-, Haft- und Kommunikationskontakten.
8. Der Verschlusskontakt verhindert, dass Stoffe frei zwischen den Zellen hindurchgelangen.
9. Die Haftkontakte verleihen dem Gewebe mechanische Festigkeit.
10. Die Kommunikationskontakte verbinden das Innere benachbarter Zellen über winzige Kanäle.
11. Alle drei Typen werden von durchgreifenden Proteinen aufgebaut, die die gesamte Dicke der Zellmembran umfassen.
12. An der Seitenfläche der Epithelzellen folgen die drei Kontaktarten oft in einer festen Reihenfolge untereinander.
13. Der Verschlusskontakt (Zonula occludens) umgibt die Zelle gürtelförmig in der Nähe ihres apikalen Pols.
14. Hier verschmelzen die äußeren Blätter der beiden benachbarten Zellmembranen stellenweise beinahe miteinander.
15. Die Verschmelzungspunkte werden von netzartig angeordneten Proteinleisten gebildet.
16. Diese Leisten verschließen den schmalen Spalt zwischen den Zellen wie eine Naht.
17. Je mehr Leisten nebeneinander verlaufen, desto dichter ist der Verschluss.
18. So können Stoffe nicht unkontrolliert zwischen den Zellen hindurchsickern.
19. Mit dieser Lösung trennt der Organismus die verschiedenen inneren Räume voneinander ab.
20. Im Darmepithel sorgt der Verschlusskontakt dafür, dass die Nährstoffe durch die Zellen hindurch ins Blut gelangen.
21. Im Epithel der Harnblase verhindert er, dass der Harn in die Gewebe zurücktritt.
22. In den Kapillaren des Gehirns ist diese Verbindung eine der Grundlagen der Blut-Hirn-Schranke.
23. Der Verschlusskontakt setzt zugleich der seitlichen Wanderung der Membranproteine eine Grenze.
24. Deshalb bleiben die apikale und die basale Zellfläche unterschiedlich, worauf wir bei der Polarität der Epithelzellen noch zurückkommen.
25. Die Aufgabe der Haftkontakte besteht darin, dass sich die Zellen auch unter Zugkraft nicht voneinander lösen.
26. Diese Strukturen sind stets am Zytoskelett verankert.
27. Der gürtelförmige Haftkontakt (Zonula adhaerens) liegt unmittelbar unterhalb des Verschlusskontaktes.
28. Hier verbinden sich durchgreifende Klebeproteine (Cadherine) mit den gleichartigen Proteinen der Nachbarzelle.
29. Für diese Bindung werden Kalziumionen benötigt, weshalb sich die Zellen bei Kalziummangel leichter voneinander lösen.
30. An der Innenseite dieser Verbindung setzen dünne Proteinfäden, die sogenannten Aktinfilamente, an.
31. Der Ring aus Aktinfilamenten kann sich auch zusammenziehen und formt dadurch die Epitheloberfläche.
32. Das Desmosom (Macula adhaerens) ist dagegen eine kleine, runde, knopfartige Verbindung an der Seite der Zellen.
33. Es bildet keinen Gürtel, sondern liegt punktförmig und verstreut auf der Oberfläche.
34. An der Innenseite der Zellmembran findet sich eine scheibenförmige, im Elektronenmikroskop dunkel erscheinende Proteinplatte.
35. In diese Platte verankern sich die sogenannten Intermediärfilamente.
36. In den Epithelzellen bestehen diese Filamente aus Keratin.
37. Die Filamente durchziehen das Zellinnere und reichen bis zum Desmosom der Gegenseite.
38. So verbinden sich die Stützsysteme der Nachbarzellen zu einem einzigen zusammenhängenden Netzwerk.
39. Die Zugkraft belastet daher nicht eine einzelne Zelle, sondern verteilt sich über das ganze Gewebe.
40. Besonders dicht kommen die Desmosomen in der Oberhaut vor.
41. Auch im Epithel der Speiseröhre und im Herzmuskel gibt es viele von ihnen.
42. Wenn der Organismus Antikörper gegen seine eigenen Klebeproteine bildet, lösen sich die Epithelzellen voneinander.
43. Dann entstehen auf der Haut Blasen, weil zwischen die getrennten Zellen Flüssigkeit einströmt.
44. Das Halbdesmosom (Hemidesmosom) ist so gebaut, als wäre nur die Hälfte eines Desmosoms angelegt worden.
45. Dieses Gebilde verankert die Epithelzelle nicht an ihrem Nachbarn, sondern an der darunter liegenden Basalmembran.
46. Die Verankerung übernehmen auch hier Intermediärfilamente und durchgreifende Proteine (Integrine).
47. Die Halbdesmosomen verhindern, dass sich das Epithel vom darunter liegenden Bindegewebe ablöst.
48. Der Kommunikationskontakt (Nexus) funktioniert nach einem ganz anderen Prinzip als die bisherigen.
49. Hier nähern sich die beiden Zellmembranen einander bis auf wenige Nanometer.
50. In dem schmalen Spalt reihen sich Hunderte winziger Kanäle nebeneinander auf.
51. Jeder Halbkanal wird von sechs Proteinen gebildet, die sich ringförmig anordnen.
52. Der Halbkanal der gegenüberliegenden Zelle passt genau dazu, und so entsteht ein durchgehender Gang.
53. Durch diesen Gang gelangen Ionen und kleine Moleküle, Proteine passen jedoch nicht hindurch.
54. Ob der Kanal offen oder geschlossen ist, kann die Zelle selbst regulieren.
55. Herz- und glatte Muskelzellen leiten die Erregung über diese Verbindung weiter, sodass ganze Zellgruppen als Einheit arbeiten.