11.4.1 Az érgomolyag és a kettős falú tok – Glomerulus und doppelwandige Kapsel
1. A glomerulus egy magas nyomású kapillárishálózat, amely az afferens és efferens arteriolák között helyezkedik el. – Der Glomerulus ist ein Hochdruck-Kapillarnetz, das zwischen den afferenten und efferenten Arteriolen lokalisiert ist.
2. Az afferens arteriola a vesetestecske érpólusánál lép be a tokba. – Die afferente Arteriole (Vas afferens) tritt am Gefäßpol (Polus vascularis) des Nierenkörperchens in die Kapsel ein.
3. Belépése után az ér kanyargós kapillárisok garmadájára oszlik, amelyek együttesen alkotják az érgomolyagot. – Nach ihrem Eintritt verzweigt sich die Arteriole in eine Vielzahl gewundener Kapillaren, die gemeinsam das Kapillarknäuel bilden.
4. Az efferens arteriola szintén az érpóluson keresztül hagyja el a vesetestecskét. – Die efferente Arteriole (Vas efferens) verlässt das Nierenkörperchen ebenfalls über den Gefäßpol.
5. A vese keringésének sajátossága, hogy a hajszálérhálózat két artériás szakasz közé ékelődik be. – Eine Besonderheit des Nierenkreislaufs ist, dass das Kapillarnetz zwischen zwei arterielle Abschnitte eingeschaltet ist (Rete mirabile).
6. A filtrációhoz szükséges hidrosztatikai nyomást az afferens és efferens erek átmérőkülönbsége biztosítja. – Der für die Filtration notwendige hydrostatische Druck wird durch die Differenz der Durchmesser von afferenten und efferenten Gefäßen gewährleistet.
7. Mivel a kivezető kisartéria szűkebb, mint a belépő, a gomolyagban jelentős nyomásfokozódás alakul ki. – Da die wegführende Arteriole enger ist als die zuführende, entsteht im Knäuel eine signifikante Drucksteigerung.
8. A Bowman-tok egy kettős falú, vakon kezdődő zsákszerű képződmény, amely körbeveszi a glomerulust. – Die Bowman-Kapsel (Capsula glomeruli) ist eine doppelwandige, blind beginnende sackartige Struktur, welche den Glomerulus umschließt.
9. A tok külső, fali lemeze egyrétegű laphámból épül fel. – Das äußere, parietale Blatt der Kapsel (Lamina parietalis) besteht aus einem einschichtigen Plattenepithel.
10. A belső, zsigeri lemez közvetlenül ráfekszik a kapillárisok felszínére. – Das innere, viszerale Blatt (Lamina visceralis) liegt direkt der Oberfläche der Kapillaren auf.
11. A két lemez között található a tok ürege, amelyben a filtrátum gyűlik össze. – Zwischen den beiden Blättern befindet sich der Kapselraum (Spatium capsulare), in dem sich das Filtrat ansammelt.
12. A tok ürege a vizeleti pólusnál folytatódik a proximális kanyarulatos csatornába. – Der Kapselraum setzt sich am Harnpol (Polus urinarius) in den proximalen Tubulus contortus fort.
13. Az intraglomeruláris mezangiumsejtek támasztó funkciót látnak el a kapilláriskacsok között. – Intraglomeruläre Mesangiumzellen erfüllen eine Stützfunktion zwischen den Kapillarschlingen.
14. Ezek a sejtek kontraktilis tulajdonságokkal rendelkeznek, így képesek befolyásolni a filtrációs felszín nagyságát. – Diese Zellen besitzen kontraktile Eigenschaften und sind somit in der Lage, die Größe der Filtrationsfläche zu beeinflussen.
15. Emellett a mezangiumsejtek fagocitáló képességgel is bírnak, segítve a szűrő tisztítását. – Zusätzlich verfügen Mesangiumzellen über phagozytäre Fähigkeiten, was zur Reinigung des Filters beiträgt.
16. Az érpóluson rögzül a juxtaglomeruláris apparátus, amely a vérnyomás szabályozásában vesz részt. – Am Gefäßpol ist der juxtaglomeruläre Apparat (JGA) fixiert, der an der Blutdruckregulation beteiligt ist.
17. Az apparátus részét képező sűrű pont sejtek a távoli csatorna falában érzékelik a nátriumkoncentrációt. – Die zum Apparat gehörenden Macula-densa-Zellen in der Wand des distalen Tubulus sensieren die Natriumkonzentration.
18. A renintermelő sejtek az afferens arteriola falában helyezkednek el. – Die reninproduzierenden Zellen (Polkissen-Zellen) befinden sich in der Wand der afferenten Arteriole.
19. A glomerulus filtrációs rátája függ a kapillárisokban uralkodó nettó filtrációs nyomástól. – Die glomeruläre Filtrationsrate (GFR) hängt vom in den Kapillaren herrschenden Nettofiltrationsdruck ab.
20. A vérnyomás önműködő szabályozása biztosítja a szűrési sebesség állandóságát változó artériás nyomás mellett. – Die Autoregulation des Blutdrucks sichert die Konstanz der GFR bei schwankendem arteriellem Druck.
21. A filtráció hajtóereje a kapilláris hidrosztatikai nyomása, amelynek értéke kb. 50-60 Hgmm. – Die treibende Kraft der Filtration ist der hydrostatische Kapillardruck, dessen Wert etwa 50-60 mmHg beträgt.
22. Ezzel ellentétes irányban hat a tokban lévő folyadék hidrosztatikai nyomása és a plazma onkotikus nyomása. – In entgegengesetzter Richtung wirken der hydrostatische Druck der Flüssigkeit in der Kapsel und der onkotische Druck des Plasmas.
23. A glomeruláris kapillárisok fala kb. százszor áteresztőbb a vízre, mint az izomkapillárisoké. – Die Wand der glomerulären Kapillaren ist für Wasser etwa hundertmal permeabler als die von Muskelkapillaren.
24. A tok zsigeri lemezének sejtjei, a podocyták, bonyolult nyúlványrendszerrel tapadnak a kapillárisokra. – Die Zellen des viszeralen Kapselblattes, die Podozyten, haften mit einem komplexen Fortsatzsystem an den Kapillaren.
25. A hajszálérgomolyag szerkezete lehetővé teszi, hogy naponta kb. 180 liter szűrlet képződjön. – Die Struktur des Kapillarknäuels ermöglicht die tägliche Bildung von etwa 180 Litern Filtrat.
26. Az ultrafiltráció során a vér alakos elemei és a nagy molekulájú fehérjék a keringésben maradnak. – Während der Ultrafiltration verbleiben die geformten Bestandteile des Blutes und die hochmolekularen Proteine im Kreislauf.
27. A Bowman-tok lumene és a kapilláris lumene között csak a filtrációs membrán képez gátat. – Zwischen dem Lumen der Bowman-Kapsel und dem Kapillarlumen bildet lediglich die Filtrationsmembrane eine Schranke.
28. A mezangiumsejtek sejtközötti állományt is termelnek, amely kitölti a kapillárisok közötti tereket. – Mesangiumzellen produzieren zudem extrazelluläre Matrix, welche die Räume zwischen den Kapillaren ausfüllt.
29. Kóros állapotokban a mezangium felszaporodása beszűkítheti a kapillárisokat, csökkentve a veseműködést. – Unter pathologischen Bedingungen kann eine Vermehrung des Mesangiums die Kapillaren einengen und die Nierenfunktion einschränken.
30. A vesetestecske mikroszkópos képe alapvető a vese-diagnosztikában. – Das mikroskopische Bild des Nierenkörperchens ist grundlegend für die nephrologische Diagnostik.
31. Az afferens arteriola tágulata növeli a glomeruláris nyomást és a szűrési sebességet. – Die Weitstellung (Vasodilatation) der afferenten Arteriole erhöht den glomerulären Druck und die GFR.
32. Az efferens arteriola szűkülete szintén fokozza a filtrációs nyomást. – Die Verengung (Vasokonstriktion) der efferenten Arteriole steigert ebenfalls den Filtrationsdruck.
33. A veseartéria ágainak sorozatos elágazódása végül minden nefronhoz saját afferens eret juttat. – Die sukzessive Verzweigung der Nierenarterienäste führt letztlich dazu, dass jedes Nephron ein eigenes afferentes Gefäß erhält.
34. A vizeletképzés első kritikus lépése a tok üregében zajló passzív filtráció. – Der erste kritische Schritt der Harnbildung ist die im Kapselraum stattfindende passive Filtration.
35. Összefoglalva, az érgomolyag és a tok egysége egy precízen szabályozott szűrőberendezést alkot. – Zusammenfassend bilden die Einheit aus Kapillarknäuel und Kapsel eine präzise regulierte Filtrationseinrichtung.
(aufklappen)magyar
1. A glomerulus egy magas nyomású kapillárishálózat, amely az afferens és efferens arteriolák között helyezkedik el.
2. Az afferens arteriola a vesetestecske érpólusánál lép be a tokba.
3. Belépése után az ér kanyargós kapillárisok garmadájára oszlik, amelyek együttesen alkotják az érgomolyagot.
4. Az efferens arteriola szintén az érpóluson keresztül hagyja el a vesetestecskét.
5. A vese keringésének sajátossága, hogy a hajszálérhálózat két artériás szakasz közé ékelődik be.
6. A filtrációhoz szükséges hidrosztatikai nyomást az afferens és efferens erek átmérőkülönbsége biztosítja.
7. Mivel a kivezető kisartéria szűkebb, mint a belépő, a gomolyagban jelentős nyomásfokozódás alakul ki.
8. A Bowman-tok egy kettős falú, vakon kezdődő zsákszerű képződmény, amely körbeveszi a glomerulust.
9. A tok külső, fali lemeze egyrétegű laphámból épül fel.
10. A belső, zsigeri lemez közvetlenül ráfekszik a kapillárisok felszínére.
11. A két lemez között található a tok ürege, amelyben a filtrátum gyűlik össze.
12. A tok ürege a vizeleti pólusnál folytatódik a proximális kanyarulatos csatornába.
13. Az intraglomeruláris mezangiumsejtek támasztó funkciót látnak el a kapilláriskacsok között.
14. Ezek a sejtek kontraktilis tulajdonságokkal rendelkeznek, így képesek befolyásolni a filtrációs felszín nagyságát.
15. Emellett a mezangiumsejtek fagocitáló képességgel is bírnak, segítve a szűrő tisztítását.
16. Az érpóluson rögzül a juxtaglomeruláris apparátus, amely a vérnyomás szabályozásában vesz részt.
17. Az apparátus részét képező sűrű pont sejtek a távoli csatorna falában érzékelik a nátriumkoncentrációt.
18. A renintermelő sejtek az afferens arteriola falában helyezkednek el.
19. A glomerulus filtrációs rátája függ a kapillárisokban uralkodó nettó filtrációs nyomástól.
20. A vérnyomás önműködő szabályozása biztosítja a szűrési sebesség állandóságát változó artériás nyomás mellett.
21. A filtráció hajtóereje a kapilláris hidrosztatikai nyomása, amelynek értéke kb. 50-60 Hgmm.
22. Ezzel ellentétes irányban hat a tokban lévő folyadék hidrosztatikai nyomása és a plazma onkotikus nyomása.
23. A glomeruláris kapillárisok fala kb. százszor áteresztőbb a vízre, mint az izomkapillárisoké.
24. A tok zsigeri lemezének sejtjei, a podocyták, bonyolult nyúlványrendszerrel tapadnak a kapillárisokra.
25. A hajszálérgomolyag szerkezete lehetővé teszi, hogy naponta kb. 180 liter szűrlet képződjön.
26. Az ultrafiltráció során a vér alakos elemei és a nagy molekulájú fehérjék a keringésben maradnak.
27. A Bowman-tok lumene és a kapilláris lumene között csak a filtrációs membrán képez gátat.
28. A mezangiumsejtek sejtközötti állományt is termelnek, amely kitölti a kapillárisok közötti tereket.
29. Kóros állapotokban a mezangium felszaporodása beszűkítheti a kapillárisokat, csökkentve a veseműködést.
30. A vesetestecske mikroszkópos képe alapvető a vese-diagnosztikában.
31. Az afferens arteriola tágulata növeli a glomeruláris nyomást és a szűrési sebességet.
32. Az efferens arteriola szűkülete szintén fokozza a filtrációs nyomást.
33. A veseartéria ágainak sorozatos elágazódása végül minden nefronhoz saját afferens eret juttat.
34. A vizeletképzés első kritikus lépése a tok üregében zajló passzív filtráció.
35. Összefoglalva, az érgomolyag és a tok egysége egy precízen szabályozott szűrőberendezést alkot.
(aufklappen)német
1. Der Glomerulus ist ein Hochdruck-Kapillarnetz, das zwischen den afferenten und efferenten Arteriolen lokalisiert ist.
2. Die afferente Arteriole (Vas afferens) tritt am Gefäßpol (Polus vascularis) des Nierenkörperchens in die Kapsel ein.
3. Nach ihrem Eintritt verzweigt sich die Arteriole in eine Vielzahl gewundener Kapillaren, die gemeinsam das Kapillarknäuel bilden.
4. Die efferente Arteriole (Vas efferens) verlässt das Nierenkörperchen ebenfalls über den Gefäßpol.
5. Eine Besonderheit des Nierenkreislaufs ist, dass das Kapillarnetz zwischen zwei arterielle Abschnitte eingeschaltet ist (Rete mirabile).
6. Der für die Filtration notwendige hydrostatische Druck wird durch die Differenz der Durchmesser von afferenten und efferenten Gefäßen gewährleistet.
7. Da die wegführende Arteriole enger ist als die zuführende, entsteht im Knäuel eine signifikante Drucksteigerung.
8. Die Bowman-Kapsel (Capsula glomeruli) ist eine doppelwandige, blind beginnende sackartige Struktur, welche den Glomerulus umschließt.
9. Das äußere, parietale Blatt der Kapsel (Lamina parietalis) besteht aus einem einschichtigen Plattenepithel.
10. Das innere, viszerale Blatt (Lamina visceralis) liegt direkt der Oberfläche der Kapillaren auf.
11. Zwischen den beiden Blättern befindet sich der Kapselraum (Spatium capsulare), in dem sich das Filtrat ansammelt.
12. Der Kapselraum setzt sich am Harnpol (Polus urinarius) in den proximalen Tubulus contortus fort.
13. Intraglomeruläre Mesangiumzellen erfüllen eine Stützfunktion zwischen den Kapillarschlingen.
14. Diese Zellen besitzen kontraktile Eigenschaften und sind somit in der Lage, die Größe der Filtrationsfläche zu beeinflussen.
15. Zusätzlich verfügen Mesangiumzellen über phagozytäre Fähigkeiten, was zur Reinigung des Filters beiträgt.
16. Am Gefäßpol ist der juxtaglomeruläre Apparat (JGA) fixiert, der an der Blutdruckregulation beteiligt ist.
17. Die zum Apparat gehörenden Macula-densa-Zellen in der Wand des distalen Tubulus sensieren die Natriumkonzentration.
18. Die reninproduzierenden Zellen (Polkissen-Zellen) befinden sich in der Wand der afferenten Arteriole.
19. Die glomeruläre Filtrationsrate (GFR) hängt vom in den Kapillaren herrschenden Nettofiltrationsdruck ab.
20. Die Autoregulation des Blutdrucks sichert die Konstanz der GFR bei schwankendem arteriellem Druck.
21. Die treibende Kraft der Filtration ist der hydrostatische Kapillardruck, dessen Wert etwa 50-60 mmHg beträgt.
22. In entgegengesetzter Richtung wirken der hydrostatische Druck der Flüssigkeit in der Kapsel und der onkotische Druck des Plasmas.
23. Die Wand der glomerulären Kapillaren ist für Wasser etwa hundertmal permeabler als die von Muskelkapillaren.
24. Die Zellen des viszeralen Kapselblattes, die Podozyten, haften mit einem komplexen Fortsatzsystem an den Kapillaren.
25. Die Struktur des Kapillarknäuels ermöglicht die tägliche Bildung von etwa 180 Litern Filtrat.
26. Während der Ultrafiltration verbleiben die geformten Bestandteile des Blutes und die hochmolekularen Proteine im Kreislauf.
27. Zwischen dem Lumen der Bowman-Kapsel und dem Kapillarlumen bildet lediglich die Filtrationsmembrane eine Schranke.
28. Mesangiumzellen produzieren zudem extrazelluläre Matrix, welche die Räume zwischen den Kapillaren ausfüllt.
29. Unter pathologischen Bedingungen kann eine Vermehrung des Mesangiums die Kapillaren einengen und die Nierenfunktion einschränken.
30. Das mikroskopische Bild des Nierenkörperchens ist grundlegend für die nephrologische Diagnostik.
31. Die Weitstellung (Vasodilatation) der afferenten Arteriole erhöht den glomerulären Druck und die GFR.
32. Die Verengung (Vasokonstriktion) der efferenten Arteriole steigert ebenfalls den Filtrationsdruck.
33. Die sukzessive Verzweigung der Nierenarterienäste führt letztlich dazu, dass jedes Nephron ein eigenes afferentes Gefäß erhält.
34. Der erste kritische Schritt der Harnbildung ist die im Kapselraum stattfindende passive Filtration.
35. Zusammenfassend bilden die Einheit aus Kapillarknäuel und Kapsel eine präzise regulierte Filtrationseinrichtung.