4.10.2 – Az orrüreg csontos váza és az orrmelléküregek – Das knöcherne Gerüst der Nasenhöhle und die Nasennebenhöhlen
1. Az orrüreg a külső orr mögött elhelyezkedő, hosszúkás üreg, amelyet középen az orrsövény két félre oszt. – Die Nasenhöhle ist ein länglicher Raum hinter der äußeren Nase, der durch die Nasenscheidewand in zwei Hälften geteilt wird.
2. Csontos falait az agykoponya és az arckoponya több különböző csontja együttesen alakítja ki. – Ihre knöchernen Wände werden gemeinsam von mehreren Knochen des Gehirn- und Gesichtsschädels gebildet.
3. Az orrüreg elöl a körte alakú csontos orrnyíláson keresztül nyílik a külső orr felé. – Vorn öffnet sich die Nasenhöhle durch die birnenförmige knöcherne Nasenöffnung zur äußeren Nase.
4. Hátul két nyílás, a két choana köti össze az orrüreget az orrgarattal. – Hinten verbinden zwei Öffnungen, die Choanen, die Nasenhöhle mit dem Nasenrachenraum.
5. Az orrüreg teteje keskeny, és többek között az orrcsont, a homlokcsont, a rostacsont és az ékcsont részei alkotják. – Das Dach der Nasenhöhle ist schmal und wird unter anderem von Anteilen des Nasenbeins, Stirnbeins, Siebbeins und Keilbeins gebildet.
6. A tető legvékonyabb része a rostacsont rostás lemeze. – Der dünnste Teil des Daches ist die Siebplatte des Siebbeins.
7. A rostás lemez apró nyílásain keresztül haladnak a szaglóideg finom rostjai. – Durch die kleinen Öffnungen der Siebplatte ziehen die feinen Fasern des Riechnervs.
8. Az orrüreg alját a kemény szájpad alkotja. – Den Boden der Nasenhöhle bildet der harte Gaumen.
9. A kemény szájpad elülső részét a felső állcsontok szájpadnyúlványai hozzák létre. – Der vordere Teil des harten Gaumens wird von den Gaumenfortsätzen der Oberkiefer gebildet.
10. Hátulsó részét a szájpadcsontok vízszintes lemezei egészítik ki. – Sein hinterer Teil wird durch die waagerechten Platten der Gaumenbeine ergänzt.
11. A csontos orrsövény fő részeit a rostacsont függőleges lemeze és az ekecsont alkotja. – Die Hauptanteile der knöchernen Nasenscheidewand werden von der senkrechten Platte des Siebbeins und dem Pflugscharbein gebildet.
12. Elöl a csontos sövény az orrsövény porcával folytatódik. – Vorn setzt sich die knöcherne Scheidewand in den Nasenscheidewandknorpel fort.
13. Az orrsövény gyakran kissé eltér a középvonaltól, ami önmagában még nem feltétlenül kóros. – Die Nasenscheidewand weicht häufig etwas von der Mittellinie ab, was allein noch nicht unbedingt krankhaft ist.
14. Az orrüreg oldalfala különösen összetett, mert több csont és számos kiemelkedés vesz részt a felépítésében. – Die Seitenwand der Nasenhöhle ist besonders komplex, weil mehrere Knochen und zahlreiche Vorsprünge an ihrem Aufbau beteiligt sind.
15. Az oldalfal fontos alkotói a felső állcsont, a könnycsont, a rostacsont, a szájpadcsont és az alsó orrkagyló. – Wichtige Bestandteile der Seitenwand sind Oberkiefer, Tränenbein, Siebbein, Gaumenbein und untere Nasenmuschel.
16. Az oldalfalról három ívelt csontlemez, a felső, a középső és az alsó orrkagyló emelkedik be az üregbe. – Von der Seitenwand ragen drei gebogene Knochenplatten, die obere, mittlere und untere Nasenmuschel, in die Höhle hinein.
17. A felső és a középső orrkagyló a rostacsont része. – Die obere und die mittlere Nasenmuschel sind Teile des Siebbeins.
18. Az alsó orrkagyló ezzel szemben önálló páros arckoponyacsont. – Die untere Nasenmuschel ist dagegen ein selbstständiger paariger Knochen des Gesichtsschädels.
19. Az orrkagylók alatt hosszanti rések, az orrjáratok helyezkednek el. – Unter den Nasenmuscheln liegen längliche Spalträume, die Nasengänge.
20. Megkülönböztetünk felső, középső és alsó orrjáratot, valamint az orrsövény melletti közös orrjáratot. – Man unterscheidet einen oberen, mittleren und unteren Nasengang sowie den gemeinsamen Nasengang neben der Nasenscheidewand.
21. Az orrkagylók növelik az orrüreg belső felszínét, és örvénylőbbé teszik a belélegzett levegő útját. – Die Nasenmuscheln vergrößern die innere Oberfläche der Nasenhöhle und verwirbeln den Weg der eingeatmeten Luft.
22. Az alsó orrjáratba nyílik a könny-orr vezeték, amely a könnyfolyadékot az orrüregbe vezeti. – In den unteren Nasengang mündet der Tränen-Nasen-Gang, der die Tränenflüssigkeit in die Nasenhöhle leitet.
23. Az orrüreg körüli koponyacsontokban levegővel telt üregek, az orrmelléküregek találhatók. – In den Schädelknochen um die Nasenhöhle liegen luftgefüllte Räume, die Nasennebenhöhlen.
24. Az orrmelléküregek nyálkahártyával béleltek, és nyílásokon keresztül összeköttetésben állnak az orrüreggel. – Die Nasennebenhöhlen sind mit Schleimhaut ausgekleidet und stehen durch Öffnungen mit der Nasenhöhle in Verbindung.
25. Négy csoportjuk van: a homloküreg, a rostasejtek, az ékcsonti üreg és az arcüreg. – Es gibt vier Gruppen: Stirnhöhle, Siebbeinzellen, Keilbeinhöhle und Kieferhöhle.
26. A homloküreg a homlokcsontban, a szemüregek felett helyezkedik el. – Die Stirnhöhle liegt im Stirnbein oberhalb der Augenhöhlen.
27. A rostasejtek sok kis, egymással részben összefüggő üregből állnak a szemüreg és az orrüreg között. – Die Siebbeinzellen bestehen aus vielen kleinen, teilweise miteinander verbundenen Hohlräumen zwischen Augenhöhle und Nasenhöhle.
28. Az ékcsonti üreg az ékcsont testében, az orrüreg mögött található. – Die Keilbeinhöhle befindet sich im Körper des Keilbeins hinter der Nasenhöhle.
29. Az arcüreg a legnagyobb orrmelléküreg, és a felső állcsont testét tölti ki. – Die Kieferhöhle ist die größte Nasennebenhöhle und füllt den Körper des Oberkiefers aus.
30. Az arcüreg alsó fala közel kerülhet a felső őrlőfogak gyökereihez. – Der Boden der Kieferhöhle kann den Wurzeln der oberen Backenzähne sehr nahe kommen.
31. Az arcüreg kivezetőnyílása viszonylag magasan helyezkedik el a középső orrjárat felé. – Die Ausführungsöffnung der Kieferhöhle liegt verhältnismäßig hoch zum mittleren Nasengang hin.
32. Emiatt az arcüreg váladékának elvezetése testhelyzettől és a nyálkahártya állapotától is függhet. – Deshalb kann der Abfluss des Sekrets aus der Kieferhöhle auch von der Körperhaltung und vom Zustand der Schleimhaut abhängen.
33. Az orrmelléküregek csökkentik a koponya tömegét, és hozzájárulnak a hang rezonanciájához. – Die Nasennebenhöhlen verringern das Gewicht des Schädels und tragen zur Resonanz der Stimme bei.
34. Fejlődésük gyermekkorban még nem teljes, és méretük az életkor előrehaladtával változik. – Ihre Entwicklung ist im Kindesalter noch nicht abgeschlossen, und ihre Größe verändert sich mit zunehmendem Lebensalter.
35. Az orrüreg és az orrmelléküregek csontos rendszere így szorosan összekapcsolja a légutakat, a szaglószervet, a szemüreget és a szájüreget. – Das knöcherne System von Nasenhöhle und Nasennebenhöhlen verbindet somit Atemwege, Riechorgan, Augenhöhle und Mundhöhle eng miteinander.
(aufklappen)magyar
1. Az orrüreg a külső orr mögött elhelyezkedő, hosszúkás üreg, amelyet középen az orrsövény két félre oszt.
2. Csontos falait az agykoponya és az arckoponya több különböző csontja együttesen alakítja ki.
3. Az orrüreg elöl a körte alakú csontos orrnyíláson keresztül nyílik a külső orr felé.
4. Hátul két nyílás, a két choana köti össze az orrüreget az orrgarattal.
5. Az orrüreg teteje keskeny, és többek között az orrcsont, a homlokcsont, a rostacsont és az ékcsont részei alkotják.
6. A tető legvékonyabb része a rostacsont rostás lemeze.
7. A rostás lemez apró nyílásain keresztül haladnak a szaglóideg finom rostjai.
8. Az orrüreg alját a kemény szájpad alkotja.
9. A kemény szájpad elülső részét a felső állcsontok szájpadnyúlványai hozzák létre.
10. Hátulsó részét a szájpadcsontok vízszintes lemezei egészítik ki.
11. A csontos orrsövény fő részeit a rostacsont függőleges lemeze és az ekecsont alkotja.
12. Elöl a csontos sövény az orrsövény porcával folytatódik.
13. Az orrsövény gyakran kissé eltér a középvonaltól, ami önmagában még nem feltétlenül kóros.
14. Az orrüreg oldalfala különösen összetett, mert több csont és számos kiemelkedés vesz részt a felépítésében.
15. Az oldalfal fontos alkotói a felső állcsont, a könnycsont, a rostacsont, a szájpadcsont és az alsó orrkagyló.
16. Az oldalfalról három ívelt csontlemez, a felső, a középső és az alsó orrkagyló emelkedik be az üregbe.
17. A felső és a középső orrkagyló a rostacsont része.
18. Az alsó orrkagyló ezzel szemben önálló páros arckoponyacsont.
19. Az orrkagylók alatt hosszanti rések, az orrjáratok helyezkednek el.
20. Megkülönböztetünk felső, középső és alsó orrjáratot, valamint az orrsövény melletti közös orrjáratot.
21. Az orrkagylók növelik az orrüreg belső felszínét, és örvénylőbbé teszik a belélegzett levegő útját.
22. Az alsó orrjáratba nyílik a könny-orr vezeték, amely a könnyfolyadékot az orrüregbe vezeti.
23. Az orrüreg körüli koponyacsontokban levegővel telt üregek, az orrmelléküregek találhatók.
24. Az orrmelléküregek nyálkahártyával béleltek, és nyílásokon keresztül összeköttetésben állnak az orrüreggel.
25. Négy csoportjuk van: a homloküreg, a rostasejtek, az ékcsonti üreg és az arcüreg.
26. A homloküreg a homlokcsontban, a szemüregek felett helyezkedik el.
27. A rostasejtek sok kis, egymással részben összefüggő üregből állnak a szemüreg és az orrüreg között.
28. Az ékcsonti üreg az ékcsont testében, az orrüreg mögött található.
29. Az arcüreg a legnagyobb orrmelléküreg, és a felső állcsont testét tölti ki.
30. Az arcüreg alsó fala közel kerülhet a felső őrlőfogak gyökereihez.
31. Az arcüreg kivezetőnyílása viszonylag magasan helyezkedik el a középső orrjárat felé.
32. Emiatt az arcüreg váladékának elvezetése testhelyzettől és a nyálkahártya állapotától is függhet.
33. Az orrmelléküregek csökkentik a koponya tömegét, és hozzájárulnak a hang rezonanciájához.
34. Fejlődésük gyermekkorban még nem teljes, és méretük az életkor előrehaladtával változik.
35. Az orrüreg és az orrmelléküregek csontos rendszere így szorosan összekapcsolja a légutakat, a szaglószervet, a szemüreget és a szájüreget.
(aufklappen)német
1. Die Nasenhöhle ist ein länglicher Raum hinter der äußeren Nase, der durch die Nasenscheidewand in zwei Hälften geteilt wird.
2. Ihre knöchernen Wände werden gemeinsam von mehreren Knochen des Gehirn- und Gesichtsschädels gebildet.
3. Vorn öffnet sich die Nasenhöhle durch die birnenförmige knöcherne Nasenöffnung zur äußeren Nase.
4. Hinten verbinden zwei Öffnungen, die Choanen, die Nasenhöhle mit dem Nasenrachenraum.
5. Das Dach der Nasenhöhle ist schmal und wird unter anderem von Anteilen des Nasenbeins, Stirnbeins, Siebbeins und Keilbeins gebildet.
6. Der dünnste Teil des Daches ist die Siebplatte des Siebbeins.
7. Durch die kleinen Öffnungen der Siebplatte ziehen die feinen Fasern des Riechnervs.
8. Den Boden der Nasenhöhle bildet der harte Gaumen.
9. Der vordere Teil des harten Gaumens wird von den Gaumenfortsätzen der Oberkiefer gebildet.
10. Sein hinterer Teil wird durch die waagerechten Platten der Gaumenbeine ergänzt.
11. Die Hauptanteile der knöchernen Nasenscheidewand werden von der senkrechten Platte des Siebbeins und dem Pflugscharbein gebildet.
12. Vorn setzt sich die knöcherne Scheidewand in den Nasenscheidewandknorpel fort.
13. Die Nasenscheidewand weicht häufig etwas von der Mittellinie ab, was allein noch nicht unbedingt krankhaft ist.
14. Die Seitenwand der Nasenhöhle ist besonders komplex, weil mehrere Knochen und zahlreiche Vorsprünge an ihrem Aufbau beteiligt sind.
15. Wichtige Bestandteile der Seitenwand sind Oberkiefer, Tränenbein, Siebbein, Gaumenbein und untere Nasenmuschel.
16. Von der Seitenwand ragen drei gebogene Knochenplatten, die obere, mittlere und untere Nasenmuschel, in die Höhle hinein.
17. Die obere und die mittlere Nasenmuschel sind Teile des Siebbeins.
18. Die untere Nasenmuschel ist dagegen ein selbstständiger paariger Knochen des Gesichtsschädels.
19. Unter den Nasenmuscheln liegen längliche Spalträume, die Nasengänge.
20. Man unterscheidet einen oberen, mittleren und unteren Nasengang sowie den gemeinsamen Nasengang neben der Nasenscheidewand.
21. Die Nasenmuscheln vergrößern die innere Oberfläche der Nasenhöhle und verwirbeln den Weg der eingeatmeten Luft.
22. In den unteren Nasengang mündet der Tränen-Nasen-Gang, der die Tränenflüssigkeit in die Nasenhöhle leitet.
23. In den Schädelknochen um die Nasenhöhle liegen luftgefüllte Räume, die Nasennebenhöhlen.
24. Die Nasennebenhöhlen sind mit Schleimhaut ausgekleidet und stehen durch Öffnungen mit der Nasenhöhle in Verbindung.
25. Es gibt vier Gruppen: Stirnhöhle, Siebbeinzellen, Keilbeinhöhle und Kieferhöhle.
26. Die Stirnhöhle liegt im Stirnbein oberhalb der Augenhöhlen.
27. Die Siebbeinzellen bestehen aus vielen kleinen, teilweise miteinander verbundenen Hohlräumen zwischen Augenhöhle und Nasenhöhle.
28. Die Keilbeinhöhle befindet sich im Körper des Keilbeins hinter der Nasenhöhle.
29. Die Kieferhöhle ist die größte Nasennebenhöhle und füllt den Körper des Oberkiefers aus.
30. Der Boden der Kieferhöhle kann den Wurzeln der oberen Backenzähne sehr nahe kommen.
31. Die Ausführungsöffnung der Kieferhöhle liegt verhältnismäßig hoch zum mittleren Nasengang hin.
32. Deshalb kann der Abfluss des Sekrets aus der Kieferhöhle auch von der Körperhaltung und vom Zustand der Schleimhaut abhängen.
33. Die Nasennebenhöhlen verringern das Gewicht des Schädels und tragen zur Resonanz der Stimme bei.
34. Ihre Entwicklung ist im Kindesalter noch nicht abgeschlossen, und ihre Größe verändert sich mit zunehmendem Lebensalter.
35. Das knöcherne System von Nasenhöhle und Nasennebenhöhlen verbindet somit Atemwege, Riechorgan, Augenhöhle und Mundhöhle eng miteinander.