13.8 – A mellékvesevelő – Das Nebennierenmark
1. A mellékvesevelő a mellékvese központi részét alkotja, és a mellékvesekéreg veszi körül. – Das Nebennierenmark (Medulla glandulae suprarenalis) bildet den zentralen Teil der Nebenniere und wird von der Nebennierenrinde umgeben.
2. A velőállomány szerkezete, eredete és működése jelentősen különbözik a kéregállományétól. – Aufbau, Herkunft und Funktion des Marks unterscheiden sich deutlich von denen der Nebennierenrinde (Cortex glandulae suprarenalis).
3. A mellékvesekéreg hámeredetű endokrin szövet, a mellékvesevelő viszont az idegrendszerrel áll szoros kapcsolatban. – Die Nebennierenrinde ist ein endokrines Gewebe epithelialen Ursprungs, während das Nebennierenmark eng mit dem Nervensystem verbunden ist.
4. A mellékvesevelő sejtjei a magzati fejlődés során a velőléc sejtjeiből alakulnak ki. – Die Zellen des Nebennierenmarks entstehen während der fetalen Entwicklung aus Zellen der Neuralleiste.
5. Ugyanebből az embrionális sejtcsoportból fejlődik ki a szimpatikus idegrendszer dúcainak nagy része is. – Aus derselben embryonalen Zellgruppe entwickelt sich auch der größte Teil der Ganglien des sympathischen Nervensystems.
6. A mellékvesevelő ezért egy különlegesen módosult szimpatikus idegdúcnak tekinthető. – Das Nebennierenmark kann daher als ein besonders umgebildetes sympathisches Ganglion angesehen werden.
7. Legfontosabb sejtjei a kromaffin sejtek, amelyek hormonokat termelő idegi eredetű sejtek. – Seine wichtigsten Zellen sind die Chromaffinzellen, bei denen es sich um hormonbildende Zellen neuralen Ursprungs handelt.
8. A kromaffin sejtek módosult dúc utáni szimpatikus idegsejteknek felelnek meg. – Die Chromaffinzellen entsprechen umgebildeten postganglionären sympathischen Nervenzellen.
9. A szokásos dúcsejtekkel ellentétben ezeknek a sejteknek nincsenek hosszú idegnyúlványaik. – Im Gegensatz zu gewöhnlichen Ganglienzellen besitzen diese Zellen keine langen Nervenfortsätze.
10. Váladékukat nem idegvégződéseken keresztül adják le, hanem közvetlenül a vérbe ürítik. – Sie geben ihre Botenstoffe nicht über Nervenendigungen, sondern unmittelbar in das Blut ab.
11. A kromaffin sejtek így egyszerre mutatják az idegsejtek és az endokrin mirigysejtek tulajdonságait. – Chromaffinzellen besitzen somit zugleich Eigenschaften von Nervenzellen und endokrinen Drüsenzellen.
12. A sejtek szabálytalan kötegekben és kisebb csoportokban helyezkednek el. – Die Zellen liegen in unregelmäßigen Strängen und kleineren Gruppen angeordnet.
13. A sejtkötegek között tág, vékony falú hajszálerek, úgynevezett szinuszoidok futnak. – Zwischen den Zellsträngen verlaufen weite, dünnwandige Kapillaren, die sogenannten Sinusoide.
14. A szinuszoidok közelsége lehetővé teszi, hogy a termelt hormonok gyorsan bekerüljenek a vérkeringésbe. – Die Nähe der Sinusoide ermöglicht es den gebildeten Hormonen, schnell in den Blutkreislauf zu gelangen.
15. A velőállomány kötőszövetes váza finom rácsrostokból és kevés kötőszöveti sejtből áll. – Das bindegewebige Gerüst des Marks besteht aus feinen retikulären Fasern und wenigen Bindegewebszellen.
16. A kromaffin sejtek mellett támasztósejtek és elszórtan valódi szimpatikus dúcsejtek is előfordulhatnak. – Neben den Chromaffinzellen können Stützzellen und vereinzelt echte sympathische Ganglienzellen vorkommen.
17. A kromaffin elnevezés arra utal, hogy a sejtek krómsókkal kezelve barnás színűvé válnak. – Die Bezeichnung chromaffin weist darauf hin, dass sich die Zellen nach einer Behandlung mit Chromsalzen bräunlich verfärben.
18. A színreakció azért jön létre, mert a krómsók oxidálják a sejtekben tárolt katekolaminokat. – Die Farbreaktion entsteht, weil die Chromsalze die in den Zellen gespeicherten Katecholamine oxidieren.
19. Elektronmikroszkóppal a kromaffin sejtekben számos sötét váladékszemcse figyelhető meg. – Im Elektronenmikroskop sind in den Chromaffinzellen zahlreiche dunkle Sekretgranula zu erkennen.
20. Ezekben a szemcsékben hormonok, fehérjék és a váladék tárolását segítő anyagok találhatók. – In diesen Granula befinden sich Hormone, Proteine und Stoffe, die der Speicherung des Sekrets dienen.
21. A mellékvesevelő hormonjai az adrenalin, a noradrenalin és kisebb mennyiségben a dopamin. – Die Hormone des Nebennierenmarks sind Adrenalin, Noradrenalin und in geringerer Menge Dopamin.
22. Ezeket az anyagokat közös néven katekolaminoknak nevezzük. – Diese Stoffe werden gemeinsam als Katecholamine bezeichnet.
23. A mellékvesevelő sejtjeinek többsége adrenalint termel, kisebb részük pedig főként noradrenalint választ ki. – Die Mehrheit der Zellen des Nebennierenmarks bildet Adrenalin, während ein kleinerer Teil vorwiegend Noradrenalin ausschüttet.
24. A két sejttípus hagyományos fénymikroszkópos metszetben csak nehezen különíthető el egymástól. – Die beiden Zelltypen lassen sich in gewöhnlichen lichtmikroskopischen Schnitten nur schwer voneinander unterscheiden.
25. Az adrenalin a noradrenalinból egy különleges enzim segítségével képződik. – Adrenalin entsteht mithilfe eines besonderen Enzyms aus Noradrenalin.
26. Ennek az enzimnek a működését a mellékvesekéregből érkező kortizol serkenti. – Die Tätigkeit dieses Enzyms wird durch das aus der Nebennierenrinde kommende Cortisol gefördert.
27. A kéreg szinuszoidjaiból érkező vér ezért fontos kapcsolatot teremt a mellékvesekéreg és a velőállomány között. – Das aus den Sinusoiden der Rinde kommende Blut stellt daher eine wichtige Verbindung zwischen Nebennierenrinde und Nebennierenmark her.
28. A velőállomány emellett közvetlen artériás ágakon keresztül is kap oxigéndús vért. – Das Mark erhält zusätzlich über direkte arterielle Äste sauerstoffreiches Blut.
29. A szinuszoidok vére a mellékvesevelő nagyobb vénáiba gyűlik össze. – Das Blut der Sinusoide sammelt sich in größeren Venen des Nebennierenmarks.
30. Ezek az erek végül a szerv közepén futó központi vénába ömlenek. – Diese Gefäße münden schließlich in die im Zentrum des Organs verlaufende Zentralvene (Vena centralis).
31. A központi véna falában jellegzetes, hosszanti irányban futó simaizomkötegek találhatók. – In der Wand der Zentralvene befinden sich charakteristische längs verlaufende Bündel glatter Muskulatur.
32. A központi véna vére a mellékvese vénáján keresztül hagyja el a szervet. – Das Blut der Zentralvene verlässt das Organ über die Nebennierenvene (Vena suprarenalis).
33. A jobb mellékvese vénája közvetlenül az alsó üresvénába torkollik. – Die rechte Nebennierenvene mündet direkt in die untere Hohlvene (Vena cava inferior).
34. A bal mellékvese vénája rendszerint a bal vesevénába vezeti a vért. – Die linke Nebennierenvene leitet das Blut gewöhnlich in die linke Nierenvene (Vena renalis sinistra).
35. A kromaffin sejteket közvetlenül dúc előtti szimpatikus idegrostok idegzik be. – Die Chromaffinzellen werden unmittelbar von präganglionären sympathischen Nervenfasern innerviert.
36. Ezek az idegrostok köztes idegdúc nélkül jutnak el a mellékvesevelő sejtjeihez. – Diese Nervenfasern erreichen die Zellen des Nebennierenmarks ohne Umschaltung in einem zwischengeschalteten Ganglion.
37. Az idegvégződések acetil-kolint szabadítanak fel, amely kiváltja a katekolaminok kiürülését. – Die Nervenendigungen setzen Acetylcholin frei, das die Ausschüttung der Katecholamine auslöst.
38. A mellékvesevelő működését ezért közvetlenül az idegrendszer, nem pedig egy agyalapi mirigyi hormon irányítja. – Die Tätigkeit des Nebennierenmarks wird deshalb unmittelbar durch das Nervensystem und nicht durch ein Hormon der Hypophyse gesteuert.
39. Veszély, fájdalom, erős fizikai terhelés vagy lelki feszültség esetén a hormonleadás gyorsan fokozódik. – Bei Gefahr, Schmerz, starker körperlicher Belastung oder psychischer Anspannung nimmt die Hormonausschüttung rasch zu.
40. Az adrenalin és a noradrenalin a szervezet gyors alkalmazkodását szolgálja a megterhelő helyzetekhez. – Adrenalin und Noradrenalin dienen der schnellen Anpassung des Organismus an belastende Situationen.
41. Hatásukra gyorsulhat a szívműködés, emelkedhet a vérnyomás, és több vér juthat a vázizmokhoz. – Unter ihrer Wirkung können sich die Herztätigkeit beschleunigen, der Blutdruck ansteigen und die Skelettmuskulatur stärker durchblutet werden.
42. Az adrenalin emellett tágítja a hörgőket, és elősegíti az energiaraktárak gyors mozgósítását. – Adrenalin erweitert außerdem die Bronchien und fördert die schnelle Mobilisierung der Energiereserven.
43. A mellékvesevelő válasza gyorsan kezdődik, de általában rövidebb ideig tart, mint a mellékvesekéreg hormonális hatása. – Die Reaktion des Nebennierenmarks beginnt schnell, hält aber gewöhnlich kürzer an als die hormonelle Wirkung der Nebennierenrinde.
44. A kromaffin sejtekből kiinduló daganatot feokromocitómának nevezzük, amely túlzott katekolamin-termelést okozhat. – Ein von den Chromaffinzellen ausgehender Tumor wird als Phäochromozytom bezeichnet und kann eine übermäßige Katecholaminbildung verursachen.
45. A mellékvesevelő tehát az endokrin rendszer és a szimpatikus idegrendszer közötti közvetlen kapcsolóállomás. – Das Nebennierenmark bildet somit eine direkte Schaltstelle zwischen dem endokrinen System und dem sympathischen Nervensystem.
(aufklappen)magyar
1. A mellékvesevelő a mellékvese központi részét alkotja, és a mellékvesekéreg veszi körül.
2. A velőállomány szerkezete, eredete és működése jelentősen különbözik a kéregállományétól.
3. A mellékvesekéreg hámeredetű endokrin szövet, a mellékvesevelő viszont az idegrendszerrel áll szoros kapcsolatban.
4. A mellékvesevelő sejtjei a magzati fejlődés során a velőléc sejtjeiből alakulnak ki.
5. Ugyanebből az embrionális sejtcsoportból fejlődik ki a szimpatikus idegrendszer dúcainak nagy része is.
6. A mellékvesevelő ezért egy különlegesen módosult szimpatikus idegdúcnak tekinthető.
7. Legfontosabb sejtjei a kromaffin sejtek, amelyek hormonokat termelő idegi eredetű sejtek.
8. A kromaffin sejtek módosult dúc utáni szimpatikus idegsejteknek felelnek meg.
9. A szokásos dúcsejtekkel ellentétben ezeknek a sejteknek nincsenek hosszú idegnyúlványaik.
10. Váladékukat nem idegvégződéseken keresztül adják le, hanem közvetlenül a vérbe ürítik.
11. A kromaffin sejtek így egyszerre mutatják az idegsejtek és az endokrin mirigysejtek tulajdonságait.
12. A sejtek szabálytalan kötegekben és kisebb csoportokban helyezkednek el.
13. A sejtkötegek között tág, vékony falú hajszálerek, úgynevezett szinuszoidok futnak.
14. A szinuszoidok közelsége lehetővé teszi, hogy a termelt hormonok gyorsan bekerüljenek a vérkeringésbe.
15. A velőállomány kötőszövetes váza finom rácsrostokból és kevés kötőszöveti sejtből áll.
16. A kromaffin sejtek mellett támasztósejtek és elszórtan valódi szimpatikus dúcsejtek is előfordulhatnak.
17. A kromaffin elnevezés arra utal, hogy a sejtek krómsókkal kezelve barnás színűvé válnak.
18. A színreakció azért jön létre, mert a krómsók oxidálják a sejtekben tárolt katekolaminokat.
19. Elektronmikroszkóppal a kromaffin sejtekben számos sötét váladékszemcse figyelhető meg.
20. Ezekben a szemcsékben hormonok, fehérjék és a váladék tárolását segítő anyagok találhatók.
21. A mellékvesevelő hormonjai az adrenalin, a noradrenalin és kisebb mennyiségben a dopamin.
22. Ezeket az anyagokat közös néven katekolaminoknak nevezzük.
23. A mellékvesevelő sejtjeinek többsége adrenalint termel, kisebb részük pedig főként noradrenalint választ ki.
24. A két sejttípus hagyományos fénymikroszkópos metszetben csak nehezen különíthető el egymástól.
25. Az adrenalin a noradrenalinból egy különleges enzim segítségével képződik.
26. Ennek az enzimnek a működését a mellékvesekéregből érkező kortizol serkenti.
27. A kéreg szinuszoidjaiból érkező vér ezért fontos kapcsolatot teremt a mellékvesekéreg és a velőállomány között.
28. A velőállomány emellett közvetlen artériás ágakon keresztül is kap oxigéndús vért.
29. A szinuszoidok vére a mellékvesevelő nagyobb vénáiba gyűlik össze.
30. Ezek az erek végül a szerv közepén futó központi vénába ömlenek.
31. A központi véna falában jellegzetes, hosszanti irányban futó simaizomkötegek találhatók.
32. A központi véna vére a mellékvese vénáján keresztül hagyja el a szervet.
33. A jobb mellékvese vénája közvetlenül az alsó üresvénába torkollik.
34. A bal mellékvese vénája rendszerint a bal vesevénába vezeti a vért.
35. A kromaffin sejteket közvetlenül dúc előtti szimpatikus idegrostok idegzik be.
36. Ezek az idegrostok köztes idegdúc nélkül jutnak el a mellékvesevelő sejtjeihez.
37. Az idegvégződések acetil-kolint szabadítanak fel, amely kiváltja a katekolaminok kiürülését.
38. A mellékvesevelő működését ezért közvetlenül az idegrendszer, nem pedig egy agyalapi mirigyi hormon irányítja.
39. Veszély, fájdalom, erős fizikai terhelés vagy lelki feszültség esetén a hormonleadás gyorsan fokozódik.
40. Az adrenalin és a noradrenalin a szervezet gyors alkalmazkodását szolgálja a megterhelő helyzetekhez.
41. Hatásukra gyorsulhat a szívműködés, emelkedhet a vérnyomás, és több vér juthat a vázizmokhoz.
42. Az adrenalin emellett tágítja a hörgőket, és elősegíti az energiaraktárak gyors mozgósítását.
43. A mellékvesevelő válasza gyorsan kezdődik, de általában rövidebb ideig tart, mint a mellékvesekéreg hormonális hatása.
44. A kromaffin sejtekből kiinduló daganatot feokromocitómának nevezzük, amely túlzott katekolamin-termelést okozhat.
45. A mellékvesevelő tehát az endokrin rendszer és a szimpatikus idegrendszer közötti közvetlen kapcsolóállomás.
(aufklappen)német
1. Das Nebennierenmark (Medulla glandulae suprarenalis) bildet den zentralen Teil der Nebenniere und wird von der Nebennierenrinde umgeben.
2. Aufbau, Herkunft und Funktion des Marks unterscheiden sich deutlich von denen der Nebennierenrinde (Cortex glandulae suprarenalis).
3. Die Nebennierenrinde ist ein endokrines Gewebe epithelialen Ursprungs, während das Nebennierenmark eng mit dem Nervensystem verbunden ist.
4. Die Zellen des Nebennierenmarks entstehen während der fetalen Entwicklung aus Zellen der Neuralleiste.
5. Aus derselben embryonalen Zellgruppe entwickelt sich auch der größte Teil der Ganglien des sympathischen Nervensystems.
6. Das Nebennierenmark kann daher als ein besonders umgebildetes sympathisches Ganglion angesehen werden.
7. Seine wichtigsten Zellen sind die Chromaffinzellen, bei denen es sich um hormonbildende Zellen neuralen Ursprungs handelt.
8. Die Chromaffinzellen entsprechen umgebildeten postganglionären sympathischen Nervenzellen.
9. Im Gegensatz zu gewöhnlichen Ganglienzellen besitzen diese Zellen keine langen Nervenfortsätze.
10. Sie geben ihre Botenstoffe nicht über Nervenendigungen, sondern unmittelbar in das Blut ab.
11. Chromaffinzellen besitzen somit zugleich Eigenschaften von Nervenzellen und endokrinen Drüsenzellen.
12. Die Zellen liegen in unregelmäßigen Strängen und kleineren Gruppen angeordnet.
13. Zwischen den Zellsträngen verlaufen weite, dünnwandige Kapillaren, die sogenannten Sinusoide.
14. Die Nähe der Sinusoide ermöglicht es den gebildeten Hormonen, schnell in den Blutkreislauf zu gelangen.
15. Das bindegewebige Gerüst des Marks besteht aus feinen retikulären Fasern und wenigen Bindegewebszellen.
16. Neben den Chromaffinzellen können Stützzellen und vereinzelt echte sympathische Ganglienzellen vorkommen.
17. Die Bezeichnung chromaffin weist darauf hin, dass sich die Zellen nach einer Behandlung mit Chromsalzen bräunlich verfärben.
18. Die Farbreaktion entsteht, weil die Chromsalze die in den Zellen gespeicherten Katecholamine oxidieren.
19. Im Elektronenmikroskop sind in den Chromaffinzellen zahlreiche dunkle Sekretgranula zu erkennen.
20. In diesen Granula befinden sich Hormone, Proteine und Stoffe, die der Speicherung des Sekrets dienen.
21. Die Hormone des Nebennierenmarks sind Adrenalin, Noradrenalin und in geringerer Menge Dopamin.
22. Diese Stoffe werden gemeinsam als Katecholamine bezeichnet.
23. Die Mehrheit der Zellen des Nebennierenmarks bildet Adrenalin, während ein kleinerer Teil vorwiegend Noradrenalin ausschüttet.
24. Die beiden Zelltypen lassen sich in gewöhnlichen lichtmikroskopischen Schnitten nur schwer voneinander unterscheiden.
25. Adrenalin entsteht mithilfe eines besonderen Enzyms aus Noradrenalin.
26. Die Tätigkeit dieses Enzyms wird durch das aus der Nebennierenrinde kommende Cortisol gefördert.
27. Das aus den Sinusoiden der Rinde kommende Blut stellt daher eine wichtige Verbindung zwischen Nebennierenrinde und Nebennierenmark her.
28. Das Mark erhält zusätzlich über direkte arterielle Äste sauerstoffreiches Blut.
29. Das Blut der Sinusoide sammelt sich in größeren Venen des Nebennierenmarks.
30. Diese Gefäße münden schließlich in die im Zentrum des Organs verlaufende Zentralvene (Vena centralis).
31. In der Wand der Zentralvene befinden sich charakteristische längs verlaufende Bündel glatter Muskulatur.
32. Das Blut der Zentralvene verlässt das Organ über die Nebennierenvene (Vena suprarenalis).
33. Die rechte Nebennierenvene mündet direkt in die untere Hohlvene (Vena cava inferior).
34. Die linke Nebennierenvene leitet das Blut gewöhnlich in die linke Nierenvene (Vena renalis sinistra).
35. Die Chromaffinzellen werden unmittelbar von präganglionären sympathischen Nervenfasern innerviert.
36. Diese Nervenfasern erreichen die Zellen des Nebennierenmarks ohne Umschaltung in einem zwischengeschalteten Ganglion.
37. Die Nervenendigungen setzen Acetylcholin frei, das die Ausschüttung der Katecholamine auslöst.
38. Die Tätigkeit des Nebennierenmarks wird deshalb unmittelbar durch das Nervensystem und nicht durch ein Hormon der Hypophyse gesteuert.
39. Bei Gefahr, Schmerz, starker körperlicher Belastung oder psychischer Anspannung nimmt die Hormonausschüttung rasch zu.
40. Adrenalin und Noradrenalin dienen der schnellen Anpassung des Organismus an belastende Situationen.
41. Unter ihrer Wirkung können sich die Herztätigkeit beschleunigen, der Blutdruck ansteigen und die Skelettmuskulatur stärker durchblutet werden.
42. Adrenalin erweitert außerdem die Bronchien und fördert die schnelle Mobilisierung der Energiereserven.
43. Die Reaktion des Nebennierenmarks beginnt schnell, hält aber gewöhnlich kürzer an als die hormonelle Wirkung der Nebennierenrinde.
44. Ein von den Chromaffinzellen ausgehender Tumor wird als Phäochromozytom bezeichnet und kann eine übermäßige Katecholaminbildung verursachen.
45. Das Nebennierenmark bildet somit eine direkte Schaltstelle zwischen dem endokrinen System und dem sympathischen Nervensystem.