11.8.2 A hólyagháromszög, a záróizmok és a vizeletürítés – Blasendreieck, Schließmuskeln und Blasenentleerung
1. A hólyagháromszög a hólyagfenék belső felszínén elhelyezkedő, jól körülhatárolható terület. – Das Blasendreieck (Trigonum vesicae) ist ein klar abgegrenzter Bereich an der Innenfläche des Blasengrundes.
2. Felső két sarkát a húgyvezetékek nyílásai, alsó sarkát pedig a belső húgycsőnyílás alkotja. – Seine beiden oberen Ecken werden von den Harnleiteröffnungen (Ostium ureteris), die untere Ecke von der inneren Harnröhrenöffnung (Ostium urethrae internum) gebildet.
3. A két húgyvezeték-nyílást enyhén kiemelkedő, haránt irányú redő köti össze. – Die beiden Harnleiteröffnungen sind durch eine leicht vorspringende, quer verlaufende Zwischenharnleiterfalte (Plica interureterica) miteinander verbunden.
4. A háromszög nyálkahártyája sima marad, mert szorosan összekapcsolódik az alatta fekvő izomréteggel. – Die Schleimhaut des Dreiecks bleibt glatt, weil sie fest mit der darunterliegenden Muskelschicht verbunden ist.
5. Ez a redőmentes felszín telt és üres hólyagban egyaránt felismerhető. – Diese faltenfreie Oberfläche ist sowohl in der gefüllten als auch in der leeren Blase erkennbar.
6. A húgyvezetékek ferdén haladnak át a hólyag falán, mielőtt a hólyag üregébe nyílnának. – Die Harnleiter durchsetzen die Blasenwand schräg, bevor sie in die Blasenhöhle münden.
7. A falon belüli ferde szakaszt a telődő hólyag fala összenyomja, és ez billentyűszerű zárást hoz létre. – Der schräge intramurale Abschnitt wird durch die Wand der sich füllenden Blase zusammengedrückt und bildet dadurch einen ventilartigen Verschluss.
8. Ez a mechanizmus gátolja a vizelet visszaáramlását a hólyagból a húgyvezetékekbe. – Dieser Mechanismus hemmt den Rückfluss des Urins aus der Blase in die Harnleiter.
9. Ha a zárómechanizmus elégtelen, hólyag-húgyvezeték visszaáramlás, vagyis vesicoureteralis reflux alakulhat ki. – Bei unzureichendem Verschluss kann ein Rückfluss von der Blase in den Harnleiter, ein vesikoureteraler Reflux, entstehen.
10. A hólyagháromszög alsó csúcsa tölcsérszerűen megy át a hólyagnyakba és a húgycső kezdetébe. – Die untere Spitze des Blasendreiecks geht trichterförmig in den Blasenhals und den Beginn der Harnröhre über.
11. A hólyagnyak környékén a körkörös simaizomrostok a belső húgycső-záróizom működésében vesznek részt. – Im Bereich des Blasenhalses beteiligen sich ringförmige glatte Muskelfasern an der Funktion des inneren Harnröhrenschließmuskels (Musculus sphincter urethrae internus).
12. Ez a záróizom akaratunktól függetlenül működik, és nyugalomban segít zárva tartani a hólyag kimenetét. – Dieser Schließmuskel arbeitet unwillkürlich und hilft in Ruhe, den Ausgang der Blase geschlossen zu halten.
13. Férfiban a belső záróizom kifejezettebb, nőben kevésbé különül el önálló izomgyűrűként. – Beim Mann ist der innere Schließmuskel deutlicher ausgeprägt, bei der Frau ist er weniger klar als eigenständiger Muskelring abgrenzbar.
14. Férfiban a hólyagnyak zárása a magömlés során a húgyutak és az ondóutak elkülönítésében is szerepet játszik. – Beim Mann trägt der Verschluss des Blasenhalses während des Samenergusses auch zur Trennung von Harn- und Samenwegen bei.
15. A külső húgycső-záróizom harántcsíkolt izomszövetből áll, és a húgycső egy távolabbi szakaszát veszi körül. – Der äußere Harnröhrenschließmuskel (Musculus sphincter urethrae externus) besteht aus quergestreifter Muskulatur und umgibt einen weiter distal gelegenen Abschnitt der Harnröhre.
16. Működése akaratlagosan befolyásolható, ezért fontos szerepe van a vizelet visszatartásában. – Seine Tätigkeit kann willkürlich beeinflusst werden, weshalb er eine wichtige Rolle bei der Harnkontinenz spielt.
17. A külső záróizom a medencefenék izmaival együtt támasztja a hólyagnyakat és a húgycsövet. – Der äußere Schließmuskel stützt zusammen mit der Beckenbodenmuskulatur den Blasenhals und die Harnröhre.
18. A vizelet megtartása nem egyetlen izom feladata, hanem a hólyagnyak, a húgycső, a záróizmok és a medencefenék közös működésének eredménye. – Die Harnkontinenz ist nicht die Aufgabe eines einzelnen Muskels, sondern das Ergebnis des Zusammenwirkens von Blasenhals, Harnröhre, Schließmuskeln und Beckenboden.
19. A tárolási szakaszban a hólyagürítő izom ellazult, miközben a húgycső zárómechanizmusai aktívak maradnak. – In der Speicherphase ist der Blasenentleerer entspannt, während die Verschlussmechanismen der Harnröhre aktiv bleiben.
20. A hólyag falában lévő feszülésérzékelő idegvégződések jelzik a telődés mértékét. – Dehnungsempfindliche Nervenendigungen in der Blasenwand melden den Füllungsgrad.
21. A telődés fokozódásával az érző ingerületek a keresztcsonti gerincvelői szakaszokhoz jutnak. – Mit zunehmender Füllung gelangen sensible Erregungen zu den sakralen Rückenmarksabschnitten.
22. A vizeletürítési reflex központi gerincvelői része főként a második és a negyedik keresztcsonti szelvény között található. – Der spinale Anteil des Blasenentleerungsreflexes liegt vor allem zwischen dem zweiten und vierten Sakralsegment (S2–S4).
23. A paraszimpatikus idegrostok összehúzzák a hólyagürítő izmot, és elősegítik a hólyag kimenetének megnyílását. – Parasympathische Nervenfasern lassen den Blasenentleerer kontrahieren und fördern die Öffnung des Blasenausgangs.
24. A szimpatikus idegrendszer a tárolási szakaszt támogatja az izomfal ellazításával és a hólyagnyak zárásának fokozásával. – Das sympathische Nervensystem unterstützt die Speicherphase durch Entspannung der Muskelwand und Verstärkung des Verschlusses am Blasenhals.
25. A külső záróizom akaratlagos irányítását szomatikus idegrostok, főként a szeméremideg biztosítják. – Die willkürliche Steuerung des äußeren Schließmuskels erfolgt durch somatische Nervenfasern, vor allem durch den Schamnerv (Nervus pudendus).
26. A vizeletürítés megkezdésekor a hólyagürítő izom összehúzódik, a belső és a külső zárómechanizmus pedig ellazul. – Zu Beginn der Blasenentleerung kontrahiert der Blasenentleerer, während sich die inneren und äußeren Verschlussmechanismen entspannen.
27. Az összehangolt működés következtében a hólyagban nő a nyomás, a húgycső ellenállása pedig csökken. – Durch das abgestimmte Zusammenwirken steigt der Druck in der Blase, während der Widerstand der Harnröhre abnimmt.
28. A vizelet ezután a hólyagnyakon és a húgycsövön keresztül a külvilágba távozik. – Der Urin verlässt anschließend die Blase durch den Blasenhals und die Harnröhre nach außen.
29. A hasizmok és a rekeszizom összehúzódása növelheti a hasűri nyomást, és szükség esetén segítheti az ürítést. – Die Kontraktion von Bauchmuskeln und Zwerchfell kann den Druck im Bauchraum erhöhen und die Entleerung bei Bedarf unterstützen.
30. A normális vizeletürítéshez a hólyag összehúzódásának és a záróizmok ellazulásának pontos időbeli összehangolása szükséges. – Für eine normale Blasenentleerung ist eine genaue zeitliche Abstimmung zwischen der Kontraktion der Blase und der Entspannung der Schließmuskeln erforderlich.
31. Az agytörzsi és agykérgi központok lehetővé teszik, hogy a reflexet megfelelő körülmények között elindítsuk vagy átmenetileg gátoljuk. – Zentren im Hirnstamm und in der Großhirnrinde ermöglichen es, den Reflex unter geeigneten Umständen auszulösen oder vorübergehend zu hemmen.
32. Kisgyermekkorban a vizeletürítés kezdetben főként reflexes, az akaratlagos szabályozás később fejlődik ki. – Im frühen Kindesalter erfolgt die Blasenentleerung zunächst überwiegend reflektorisch; die willkürliche Kontrolle entwickelt sich später.
33. Ürítés után a hólyagizom ismét ellazul, a zárómechanizmusok pedig visszatérnek a tárolási állapotba. – Nach der Entleerung entspannt sich der Blasenmuskel erneut, und die Verschlussmechanismen kehren in den Speicherzustand zurück.
34. A hólyagháromszög, a ferdén átfutó húgyvezetékek és a záróizmok együtt biztosítják az egyirányú vizeletáramlást és a kontinenciát. – Blasendreieck, schräg verlaufende Harnleiter und Schließmuskeln gewährleisten gemeinsam den gerichteten Urinfluss und die Kontinenz.
35. A vizeletürítés tehát anatómiai képletek és idegi szabályozó rendszerek pontosan összehangolt működésének eredménye. – Die Blasenentleerung ist somit das Ergebnis des genau abgestimmten Zusammenwirkens anatomischer Strukturen und nervaler Steuerungssysteme.
(aufklappen)magyar
1. A hólyagháromszög a hólyagfenék belső felszínén elhelyezkedő, jól körülhatárolható terület.
2. Felső két sarkát a húgyvezetékek nyílásai, alsó sarkát pedig a belső húgycsőnyílás alkotja.
3. A két húgyvezeték-nyílást enyhén kiemelkedő, haránt irányú redő köti össze.
4. A háromszög nyálkahártyája sima marad, mert szorosan összekapcsolódik az alatta fekvő izomréteggel.
5. Ez a redőmentes felszín telt és üres hólyagban egyaránt felismerhető.
6. A húgyvezetékek ferdén haladnak át a hólyag falán, mielőtt a hólyag üregébe nyílnának.
7. A falon belüli ferde szakaszt a telődő hólyag fala összenyomja, és ez billentyűszerű zárást hoz létre.
8. Ez a mechanizmus gátolja a vizelet visszaáramlását a hólyagból a húgyvezetékekbe.
9. Ha a zárómechanizmus elégtelen, hólyag-húgyvezeték visszaáramlás, vagyis vesicoureteralis reflux alakulhat ki.
10. A hólyagháromszög alsó csúcsa tölcsérszerűen megy át a hólyagnyakba és a húgycső kezdetébe.
11. A hólyagnyak környékén a körkörös simaizomrostok a belső húgycső-záróizom működésében vesznek részt.
12. Ez a záróizom akaratunktól függetlenül működik, és nyugalomban segít zárva tartani a hólyag kimenetét.
13. Férfiban a belső záróizom kifejezettebb, nőben kevésbé különül el önálló izomgyűrűként.
14. Férfiban a hólyagnyak zárása a magömlés során a húgyutak és az ondóutak elkülönítésében is szerepet játszik.
15. A külső húgycső-záróizom harántcsíkolt izomszövetből áll, és a húgycső egy távolabbi szakaszát veszi körül.
16. Működése akaratlagosan befolyásolható, ezért fontos szerepe van a vizelet visszatartásában.
17. A külső záróizom a medencefenék izmaival együtt támasztja a hólyagnyakat és a húgycsövet.
18. A vizelet megtartása nem egyetlen izom feladata, hanem a hólyagnyak, a húgycső, a záróizmok és a medencefenék közös működésének eredménye.
19. A tárolási szakaszban a hólyagürítő izom ellazult, miközben a húgycső zárómechanizmusai aktívak maradnak.
20. A hólyag falában lévő feszülésérzékelő idegvégződések jelzik a telődés mértékét.
21. A telődés fokozódásával az érző ingerületek a keresztcsonti gerincvelői szakaszokhoz jutnak.
22. A vizeletürítési reflex központi gerincvelői része főként a második és a negyedik keresztcsonti szelvény között található.
23. A paraszimpatikus idegrostok összehúzzák a hólyagürítő izmot, és elősegítik a hólyag kimenetének megnyílását.
24. A szimpatikus idegrendszer a tárolási szakaszt támogatja az izomfal ellazításával és a hólyagnyak zárásának fokozásával.
25. A külső záróizom akaratlagos irányítását szomatikus idegrostok, főként a szeméremideg biztosítják.
26. A vizeletürítés megkezdésekor a hólyagürítő izom összehúzódik, a belső és a külső zárómechanizmus pedig ellazul.
27. Az összehangolt működés következtében a hólyagban nő a nyomás, a húgycső ellenállása pedig csökken.
28. A vizelet ezután a hólyagnyakon és a húgycsövön keresztül a külvilágba távozik.
29. A hasizmok és a rekeszizom összehúzódása növelheti a hasűri nyomást, és szükség esetén segítheti az ürítést.
30. A normális vizeletürítéshez a hólyag összehúzódásának és a záróizmok ellazulásának pontos időbeli összehangolása szükséges.
31. Az agytörzsi és agykérgi központok lehetővé teszik, hogy a reflexet megfelelő körülmények között elindítsuk vagy átmenetileg gátoljuk.
32. Kisgyermekkorban a vizeletürítés kezdetben főként reflexes, az akaratlagos szabályozás később fejlődik ki.
33. Ürítés után a hólyagizom ismét ellazul, a zárómechanizmusok pedig visszatérnek a tárolási állapotba.
34. A hólyagháromszög, a ferdén átfutó húgyvezetékek és a záróizmok együtt biztosítják az egyirányú vizeletáramlást és a kontinenciát.
35. A vizeletürítés tehát anatómiai képletek és idegi szabályozó rendszerek pontosan összehangolt működésének eredménye.
(aufklappen)német
1. Das Blasendreieck (Trigonum vesicae) ist ein klar abgegrenzter Bereich an der Innenfläche des Blasengrundes.
2. Seine beiden oberen Ecken werden von den Harnleiteröffnungen (Ostium ureteris), die untere Ecke von der inneren Harnröhrenöffnung (Ostium urethrae internum) gebildet.
3. Die beiden Harnleiteröffnungen sind durch eine leicht vorspringende, quer verlaufende Zwischenharnleiterfalte (Plica interureterica) miteinander verbunden.
4. Die Schleimhaut des Dreiecks bleibt glatt, weil sie fest mit der darunterliegenden Muskelschicht verbunden ist.
5. Diese faltenfreie Oberfläche ist sowohl in der gefüllten als auch in der leeren Blase erkennbar.
6. Die Harnleiter durchsetzen die Blasenwand schräg, bevor sie in die Blasenhöhle münden.
7. Der schräge intramurale Abschnitt wird durch die Wand der sich füllenden Blase zusammengedrückt und bildet dadurch einen ventilartigen Verschluss.
8. Dieser Mechanismus hemmt den Rückfluss des Urins aus der Blase in die Harnleiter.
9. Bei unzureichendem Verschluss kann ein Rückfluss von der Blase in den Harnleiter, ein vesikoureteraler Reflux, entstehen.
10. Die untere Spitze des Blasendreiecks geht trichterförmig in den Blasenhals und den Beginn der Harnröhre über.
11. Im Bereich des Blasenhalses beteiligen sich ringförmige glatte Muskelfasern an der Funktion des inneren Harnröhrenschließmuskels (Musculus sphincter urethrae internus).
12. Dieser Schließmuskel arbeitet unwillkürlich und hilft in Ruhe, den Ausgang der Blase geschlossen zu halten.
13. Beim Mann ist der innere Schließmuskel deutlicher ausgeprägt, bei der Frau ist er weniger klar als eigenständiger Muskelring abgrenzbar.
14. Beim Mann trägt der Verschluss des Blasenhalses während des Samenergusses auch zur Trennung von Harn- und Samenwegen bei.
15. Der äußere Harnröhrenschließmuskel (Musculus sphincter urethrae externus) besteht aus quergestreifter Muskulatur und umgibt einen weiter distal gelegenen Abschnitt der Harnröhre.
16. Seine Tätigkeit kann willkürlich beeinflusst werden, weshalb er eine wichtige Rolle bei der Harnkontinenz spielt.
17. Der äußere Schließmuskel stützt zusammen mit der Beckenbodenmuskulatur den Blasenhals und die Harnröhre.
18. Die Harnkontinenz ist nicht die Aufgabe eines einzelnen Muskels, sondern das Ergebnis des Zusammenwirkens von Blasenhals, Harnröhre, Schließmuskeln und Beckenboden.
19. In der Speicherphase ist der Blasenentleerer entspannt, während die Verschlussmechanismen der Harnröhre aktiv bleiben.
20. Dehnungsempfindliche Nervenendigungen in der Blasenwand melden den Füllungsgrad.
21. Mit zunehmender Füllung gelangen sensible Erregungen zu den sakralen Rückenmarksabschnitten.
22. Der spinale Anteil des Blasenentleerungsreflexes liegt vor allem zwischen dem zweiten und vierten Sakralsegment (S2–S4).
23. Parasympathische Nervenfasern lassen den Blasenentleerer kontrahieren und fördern die Öffnung des Blasenausgangs.
24. Das sympathische Nervensystem unterstützt die Speicherphase durch Entspannung der Muskelwand und Verstärkung des Verschlusses am Blasenhals.
25. Die willkürliche Steuerung des äußeren Schließmuskels erfolgt durch somatische Nervenfasern, vor allem durch den Schamnerv (Nervus pudendus).
26. Zu Beginn der Blasenentleerung kontrahiert der Blasenentleerer, während sich die inneren und äußeren Verschlussmechanismen entspannen.
27. Durch das abgestimmte Zusammenwirken steigt der Druck in der Blase, während der Widerstand der Harnröhre abnimmt.
28. Der Urin verlässt anschließend die Blase durch den Blasenhals und die Harnröhre nach außen.
29. Die Kontraktion von Bauchmuskeln und Zwerchfell kann den Druck im Bauchraum erhöhen und die Entleerung bei Bedarf unterstützen.
30. Für eine normale Blasenentleerung ist eine genaue zeitliche Abstimmung zwischen der Kontraktion der Blase und der Entspannung der Schließmuskeln erforderlich.
31. Zentren im Hirnstamm und in der Großhirnrinde ermöglichen es, den Reflex unter geeigneten Umständen auszulösen oder vorübergehend zu hemmen.
32. Im frühen Kindesalter erfolgt die Blasenentleerung zunächst überwiegend reflektorisch; die willkürliche Kontrolle entwickelt sich später.
33. Nach der Entleerung entspannt sich der Blasenmuskel erneut, und die Verschlussmechanismen kehren in den Speicherzustand zurück.
34. Blasendreieck, schräg verlaufende Harnleiter und Schließmuskeln gewährleisten gemeinsam den gerichteten Urinfluss und die Kontinenz.
35. Die Blasenentleerung ist somit das Ergebnis des genau abgestimmten Zusammenwirkens anatomischer Strukturen und nervaler Steuerungssysteme.