7.8.2 – Az arteriolák, a hajszálerek és a vénulák – Arteriolen, Kapillaren und Venolen
1. Az izmos artériák egyre kisebb ágakra oszlanak, amelyek végül arteriolákban folytatódnak. – Die muskulären Arterien teilen sich in immer kleinere Äste, die schließlich in Arteriolen übergehen.
2. Az arteriolák a legkisebb artériás erek, amelyek közvetlenül a hajszálérhálózatokhoz vezetik a vért. – Arteriolen sind die kleinsten arteriellen Gefäße, die das Blut unmittelbar zu den Kapillarnetzen führen.
3. Belső rétegüket endotélium és vékony bazális membrán alkotja. – Ihre Innenschicht besteht aus Endothel und einer dünnen Basalmembran.
4. Középső rétegükben rendszerint egy vagy két körkörös simaizomsejtréteg található. – In ihrer Mittelschicht befinden sich gewöhnlich eine oder zwei ringförmige Lagen glatter Muskelzellen.
5. Külső kötőszövetes rétegük nagyon vékony, és fokozatosan beleolvad a környező szövetbe. – Ihre äußere Bindegewebsschicht ist sehr dünn und geht allmählich in das umgebende Gewebe über.
6. Az arteriolák simaizomzata jelentősen megváltoztathatja az ér belső átmérőjét. – Die glatte Muskulatur der Arteriolen kann den Innendurchmesser des Gefäßes deutlich verändern.
7. Emiatt az arteriolák fontos ellenállási erek, amelyek szabályozzák a hajszálerekbe jutó vér mennyiségét. – Daher sind Arteriolen wichtige Widerstandsgefäße, welche die in die Kapillaren gelangende Blutmenge regulieren.
8. Az arteriolák végső szakaszain a simaizomsejtek gyűrűszerűen rendeződhetnek el. – An den Endabschnitten der Arteriolen können sich die glatten Muskelzellen ringförmig anordnen.
9. Ezek a sejtcsoportok prekapilláris záróizmokként szabályozzák az egyes hajszálérszakaszok vérellátását. – Diese Zellgruppen regulieren als präkapilläre Schließmuskeln die Durchblutung einzelner Kapillarabschnitte.
10. Az arteriolák után következnek a hajszálerek, latinul vasa capillaria. – Auf die Arteriolen folgen die Kapillaren, lateinisch Vasa capillaria.
11. A hajszálerek olyan keskenyek, hogy a vörösvértestek gyakran csak egyenként haladhatnak át rajtuk. – Kapillaren sind so eng, dass die roten Blutkörperchen häufig nur einzeln durch sie hindurchtreten können.
12. Faluk mindössze egy endotélsejtrétegből és az azt körülvevő bazális membránból áll. – Ihre Wand besteht lediglich aus einer Endothelzelllage und der sie umgebenden Basalmembran.
13. A hajszálereknek nincs valódi tunica mediájuk és tunica adventitiájuk. – Kapillaren besitzen keine eigentliche Tunica media und keine Tunica adventitia.
14. Az endotélcső külső oldalán helyenként nyúlványos támasztósejtek, úgynevezett periciták találhatók. – An der Außenseite des Endothelrohrs liegen stellenweise verzweigte Stützzellen, die sogenannten Perizyten.
15. A periciták közös bazális membránban helyezkednek el az endotélsejtekkel. – Die Perizyten liegen gemeinsam mit den Endothelzellen in einer Basalmembran.
16. Ezek a sejtek stabilizálják a hajszálér falát, és részt vehetnek annak helyreállításában. – Diese Zellen stabilisieren die Kapillarwand und können an ihrer Erneuerung beteiligt sein.
17. A rendkívül vékony kapillárisfal rövid utat biztosít a gázok és az oldott anyagok számára. – Die äußerst dünne Kapillarwand bietet Gasen und gelösten Stoffen einen kurzen Transportweg.
18. A hajszálerek szerkezete a különböző szervek anyagcsereigényéhez igazodik. – Der Bau der Kapillaren ist an den Stoffwechselbedarf der verschiedenen Organe angepasst.
19. Falszerkezetük alapján folyamatos, ablakos és szinuszoid hajszálereket különböztetünk meg. – Nach ihrem Wandbau unterscheidet man kontinuierliche, fenestrierte und sinusoidale Kapillaren.
20. A folyamatos hajszálerek endotélsejtjei zárt, megszakítás nélküli réteget alkotnak. – Bei kontinuierlichen Kapillaren bilden die Endothelzellen eine geschlossene, ununterbrochene Schicht.
21. Bazális membránjuk szintén folytonos, ezért faluk viszonylag kevéssé átjárható. – Auch ihre Basalmembran ist durchgehend, weshalb ihre Wand vergleichsweise wenig durchlässig ist.
22. Ilyen hajszálerek találhatók többek között az izmokban, a bőrben és a tüdőben. – Solche Kapillaren kommen unter anderem in Muskeln, Haut und Lunge vor.
23. Az agy folyamatos hajszálereiben az endotélsejtek különösen szorosan kapcsolódnak egymáshoz. – In den kontinuierlichen Kapillaren des Gehirns sind die Endothelzellen besonders fest miteinander verbunden.
24. Az ablakos hajszálerek endotélsejtjeiben apró nyílások, úgynevezett fenesztrák találhatók. – Die Endothelzellen fenestrierter Kapillaren besitzen kleine Öffnungen, sogenannte Fenestrae.
25. Ezek a nyílások megkönnyítik a vízben oldott anyagok gyors átjutását. – Diese Öffnungen erleichtern den schnellen Durchtritt wasserlöslicher Stoffe.
26. Ablakos hajszálerek fordulnak elő például a bél nyálkahártyájában, a vesében és a belső elválasztású mirigyekben. – Fenestrierte Kapillaren kommen beispielsweise in der Darmschleimhaut, der Niere und den endokrinen Drüsen vor.
27. A szinuszoid hajszálerek tágabbak, szabálytalan alakúak és különösen átjárható falúak. – Sinusoidale Kapillaren sind weiter, unregelmäßig geformt und besitzen eine besonders durchlässige Wand.
28. Endotéliumuk és bazális membránjuk részben megszakított lehet. – Ihr Endothel und ihre Basalmembran können teilweise unterbrochen sein.
29. Ez a felépítés nagyobb molekulák, sőt egyes sejtek átjutását is lehetővé teszi. – Dieser Aufbau ermöglicht auch den Durchtritt größerer Moleküle und sogar einzelner Zellen.
30. Szinuszoid hajszálerek találhatók a májban, a lépben és a vörös csontvelőben. – Sinusoidale Kapillaren finden sich in der Leber, der Milz und im roten Knochenmark.
31. A hajszálerek a vénás oldalon kis vénulákba egyesülnek. – Auf der venösen Seite vereinigen sich die Kapillaren zu kleinen Venolen.
32. A legkisebb, posztkapilláris vénulák fala endotéliumból, bazális membránból és pericitákból áll. – Die kleinsten postkapillären Venolen besitzen eine Wand aus Endothel, Basalmembran und Perizyten.
33. A fehérvérsejtek elsősorban ezeknek a vénuláknak a falán keresztül lépnek ki a környező szövetekbe. – Weiße Blutkörperchen treten vor allem durch die Wand dieser Venolen in das umgebende Gewebe aus.
34. A nagyobb vénulák falában fokozatosan megjelennek a simaizomsejtek és a kötőszövetes külső réteg. – In der Wand größerer Venolen treten allmählich glatte Muskelzellen und eine bindegewebige Außenschicht auf.
35. Az arteriolák, a hajszálerek és a vénulák együtt alkotják a mikrokeringés anatómiai alapját. – Arteriolen, Kapillaren und Venolen bilden gemeinsam die anatomische Grundlage der Mikrozirkulation.
(aufklappen)magyar
1. Az izmos artériák egyre kisebb ágakra oszlanak, amelyek végül arteriolákban folytatódnak.
2. Az arteriolák a legkisebb artériás erek, amelyek közvetlenül a hajszálérhálózatokhoz vezetik a vért.
3. Belső rétegüket endotélium és vékony bazális membrán alkotja.
4. Középső rétegükben rendszerint egy vagy két körkörös simaizomsejtréteg található.
5. Külső kötőszövetes rétegük nagyon vékony, és fokozatosan beleolvad a környező szövetbe.
6. Az arteriolák simaizomzata jelentősen megváltoztathatja az ér belső átmérőjét.
7. Emiatt az arteriolák fontos ellenállási erek, amelyek szabályozzák a hajszálerekbe jutó vér mennyiségét.
8. Az arteriolák végső szakaszain a simaizomsejtek gyűrűszerűen rendeződhetnek el.
9. Ezek a sejtcsoportok prekapilláris záróizmokként szabályozzák az egyes hajszálérszakaszok vérellátását.
10. Az arteriolák után következnek a hajszálerek, latinul vasa capillaria.
11. A hajszálerek olyan keskenyek, hogy a vörösvértestek gyakran csak egyenként haladhatnak át rajtuk.
12. Faluk mindössze egy endotélsejtrétegből és az azt körülvevő bazális membránból áll.
13. A hajszálereknek nincs valódi tunica mediájuk és tunica adventitiájuk.
14. Az endotélcső külső oldalán helyenként nyúlványos támasztósejtek, úgynevezett periciták találhatók.
15. A periciták közös bazális membránban helyezkednek el az endotélsejtekkel.
16. Ezek a sejtek stabilizálják a hajszálér falát, és részt vehetnek annak helyreállításában.
17. A rendkívül vékony kapillárisfal rövid utat biztosít a gázok és az oldott anyagok számára.
18. A hajszálerek szerkezete a különböző szervek anyagcsereigényéhez igazodik.
19. Falszerkezetük alapján folyamatos, ablakos és szinuszoid hajszálereket különböztetünk meg.
20. A folyamatos hajszálerek endotélsejtjei zárt, megszakítás nélküli réteget alkotnak.
21. Bazális membránjuk szintén folytonos, ezért faluk viszonylag kevéssé átjárható.
22. Ilyen hajszálerek találhatók többek között az izmokban, a bőrben és a tüdőben.
23. Az agy folyamatos hajszálereiben az endotélsejtek különösen szorosan kapcsolódnak egymáshoz.
24. Az ablakos hajszálerek endotélsejtjeiben apró nyílások, úgynevezett fenesztrák találhatók.
25. Ezek a nyílások megkönnyítik a vízben oldott anyagok gyors átjutását.
26. Ablakos hajszálerek fordulnak elő például a bél nyálkahártyájában, a vesében és a belső elválasztású mirigyekben.
27. A szinuszoid hajszálerek tágabbak, szabálytalan alakúak és különösen átjárható falúak.
28. Endotéliumuk és bazális membránjuk részben megszakított lehet.
29. Ez a felépítés nagyobb molekulák, sőt egyes sejtek átjutását is lehetővé teszi.
30. Szinuszoid hajszálerek találhatók a májban, a lépben és a vörös csontvelőben.
31. A hajszálerek a vénás oldalon kis vénulákba egyesülnek.
32. A legkisebb, posztkapilláris vénulák fala endotéliumból, bazális membránból és pericitákból áll.
33. A fehérvérsejtek elsősorban ezeknek a vénuláknak a falán keresztül lépnek ki a környező szövetekbe.
34. A nagyobb vénulák falában fokozatosan megjelennek a simaizomsejtek és a kötőszövetes külső réteg.
35. Az arteriolák, a hajszálerek és a vénulák együtt alkotják a mikrokeringés anatómiai alapját.
(aufklappen)német
1. Die muskulären Arterien teilen sich in immer kleinere Äste, die schließlich in Arteriolen übergehen.
2. Arteriolen sind die kleinsten arteriellen Gefäße, die das Blut unmittelbar zu den Kapillarnetzen führen.
3. Ihre Innenschicht besteht aus Endothel und einer dünnen Basalmembran.
4. In ihrer Mittelschicht befinden sich gewöhnlich eine oder zwei ringförmige Lagen glatter Muskelzellen.
5. Ihre äußere Bindegewebsschicht ist sehr dünn und geht allmählich in das umgebende Gewebe über.
6. Die glatte Muskulatur der Arteriolen kann den Innendurchmesser des Gefäßes deutlich verändern.
7. Daher sind Arteriolen wichtige Widerstandsgefäße, welche die in die Kapillaren gelangende Blutmenge regulieren.
8. An den Endabschnitten der Arteriolen können sich die glatten Muskelzellen ringförmig anordnen.
9. Diese Zellgruppen regulieren als präkapilläre Schließmuskeln die Durchblutung einzelner Kapillarabschnitte.
10. Auf die Arteriolen folgen die Kapillaren, lateinisch Vasa capillaria.
11. Kapillaren sind so eng, dass die roten Blutkörperchen häufig nur einzeln durch sie hindurchtreten können.
12. Ihre Wand besteht lediglich aus einer Endothelzelllage und der sie umgebenden Basalmembran.
13. Kapillaren besitzen keine eigentliche Tunica media und keine Tunica adventitia.
14. An der Außenseite des Endothelrohrs liegen stellenweise verzweigte Stützzellen, die sogenannten Perizyten.
15. Die Perizyten liegen gemeinsam mit den Endothelzellen in einer Basalmembran.
16. Diese Zellen stabilisieren die Kapillarwand und können an ihrer Erneuerung beteiligt sein.
17. Die äußerst dünne Kapillarwand bietet Gasen und gelösten Stoffen einen kurzen Transportweg.
18. Der Bau der Kapillaren ist an den Stoffwechselbedarf der verschiedenen Organe angepasst.
19. Nach ihrem Wandbau unterscheidet man kontinuierliche, fenestrierte und sinusoidale Kapillaren.
20. Bei kontinuierlichen Kapillaren bilden die Endothelzellen eine geschlossene, ununterbrochene Schicht.
21. Auch ihre Basalmembran ist durchgehend, weshalb ihre Wand vergleichsweise wenig durchlässig ist.
22. Solche Kapillaren kommen unter anderem in Muskeln, Haut und Lunge vor.
23. In den kontinuierlichen Kapillaren des Gehirns sind die Endothelzellen besonders fest miteinander verbunden.
24. Die Endothelzellen fenestrierter Kapillaren besitzen kleine Öffnungen, sogenannte Fenestrae.
25. Diese Öffnungen erleichtern den schnellen Durchtritt wasserlöslicher Stoffe.
26. Fenestrierte Kapillaren kommen beispielsweise in der Darmschleimhaut, der Niere und den endokrinen Drüsen vor.
27. Sinusoidale Kapillaren sind weiter, unregelmäßig geformt und besitzen eine besonders durchlässige Wand.
28. Ihr Endothel und ihre Basalmembran können teilweise unterbrochen sein.
29. Dieser Aufbau ermöglicht auch den Durchtritt größerer Moleküle und sogar einzelner Zellen.
30. Sinusoidale Kapillaren finden sich in der Leber, der Milz und im roten Knochenmark.
31. Auf der venösen Seite vereinigen sich die Kapillaren zu kleinen Venolen.
32. Die kleinsten postkapillären Venolen besitzen eine Wand aus Endothel, Basalmembran und Perizyten.
33. Weiße Blutkörperchen treten vor allem durch die Wand dieser Venolen in das umgebende Gewebe aus.
34. In der Wand größerer Venolen treten allmählich glatte Muskelzellen und eine bindegewebige Außenschicht auf.
35. Arteriolen, Kapillaren und Venolen bilden gemeinsam die anatomische Grundlage der Mikrozirkulation.