8.1.1 – Alakos elemek és plazma, a hematokrit – Zelluläre Bestandteile und Plasma, der Hämatokrit
1. Ha az alvadásában gátolt vért állni hagyjuk vagy centrifugáljuk, összetevői sűrűségük szerint elkülönülnek. – Lässt man ungerinnbar gemachtes Blut stehen oder zentrifugiert es, trennen sich seine Bestandteile entsprechend ihrer Dichte.
2. A kémcső felső részében a sárgás színű vérplazma helyezkedik el. – Im oberen Teil des Röhrchens befindet sich das gelblich gefärbte Blutplasma.
3. Az alsó részt a nagyobb sűrűségű vörösvértestek alkotják. – Der untere Teil wird von den dichteren roten Blutkörperchen (Erythrozyt) gebildet.
4. A plazma és a vörösvértestek között vékony, világos réteg figyelhető meg. – Zwischen dem Plasma und den roten Blutkörperchen ist eine dünne, helle Schicht zu erkennen.
5. Ez a köztes réteg főként fehérvérsejteket és vérlemezkéket tartalmaz. – Diese Zwischenschicht enthält hauptsächlich weiße Blutkörperchen (Leukozyt) und Blutplättchen (Thrombozyt).
6. A vér alakos elemeinek túlnyomó többségét a vörösvértestek alkotják. – Den weitaus größten Anteil der zellulären Blutbestandteile bilden die roten Blutkörperchen.
7. A vörösvértestek érett állapotban sejtmag és a legtöbb sejtszervecske nélküliek. – Reife rote Blutkörperchen besitzen keinen Zellkern und keine meisten Zellorganellen mehr.
8. Különleges felépítésük lehetővé teszi, hogy nagy mennyiségű vörös vérfestéket tartalmazzanak. – Ihr besonderer Aufbau ermöglicht es ihnen, eine große Menge roten Blutfarbstoffs zu enthalten.
9. Legfontosabb feladatuk az oxigén és a szén-dioxid szállítása. – Ihre wichtigste Aufgabe ist der Transport von Sauerstoff und Kohlendioxid.
10. A fehérvérsejtek valódi, sejtmaggal rendelkező sejtek. – Die weißen Blutkörperchen sind echte Zellen mit einem Zellkern.
11. Különböző típusaik eltérő módon vesznek részt a kórokozók és az idegen anyagok elleni védekezésben. – Ihre verschiedenen Typen sind auf unterschiedliche Weise an der Abwehr von Krankheitserregern und Fremdstoffen beteiligt.
12. A vérlemezkék nem teljes sejtek, hanem a csontvelő nagy sejtjeiről leváló sejtrészletek. – Die Blutplättchen sind keine vollständigen Zellen, sondern Zellfragmente, die sich von großen Zellen des Knochenmarks abschnüren.
13. Elsősorban az érfal sérülésekor kialakuló vérzéscsillapításban játszanak szerepet. – Sie spielen vor allem bei der Blutstillung nach einer Verletzung der Gefäßwand eine Rolle.
14. A vérplazma biztosítja azt a folyékony közeget, amelyben az alakos elemek szállítódnak. – Das Blutplasma bildet das flüssige Medium, in dem die zellulären Bestandteile transportiert werden.
15. Egy felnőtt ember vérmennyisége általában a testtömeg körülbelül hét-nyolc százaléka. – Die Blutmenge eines erwachsenen Menschen beträgt gewöhnlich etwa sieben bis acht Prozent des Körpergewichts.
16. Ez átlagos testalkat esetén megközelítőleg öt liter vérnek felel meg. – Bei durchschnittlicher Körpergröße entspricht dies ungefähr fünf Litern Blut.
17. A vér pontos mennyisége függ a testtömegtől, az életkortól, a nemtől és az egyéni adottságoktól. – Die genaue Blutmenge hängt vom Körpergewicht, vom Alter, vom Geschlecht und von individuellen Eigenschaften ab.
18. A hematokrit azt mutatja meg, hogy a teljes vértérfogat mekkora részét foglalják el a vörösvértestek. – Der Hämatokrit gibt an, welchen Anteil des gesamten Blutvolumens die roten Blutkörperchen einnehmen.
19. Értékét rendszerint százalékban vagy liter per liter formában adják meg. – Sein Wert wird gewöhnlich in Prozent oder in Litern pro Liter angegeben.
20. A hematokrit meghatározásához az alvadásgátolt vért nagy sebességgel centrifugálják. – Zur Bestimmung des Hämatokrits wird ungerinnbar gemachtes Blut mit hoher Geschwindigkeit zentrifugiert.
21. A centrifugálás során a vörösvértestek szorosan egymás mellé rendeződve a kémcső alján gyűlnek össze. – Bei der Zentrifugation sammeln sich die roten Blutkörperchen dicht gepackt am Boden des Röhrchens.
22. A vörösvértest-oszlop magasságát a teljes vérminta magasságához viszonyítják. – Die Höhe der Erythrozytensäule wird zur Höhe der gesamten Blutprobe ins Verhältnis gesetzt.
23. Felnőtteknél a hematokrit általában a teljes vértérfogat körülbelül negyven-ötven százaléka. – Bei Erwachsenen beträgt der Hämatokrit gewöhnlich etwa vierzig bis fünfzig Prozent des gesamten Blutvolumens.
24. A pontos referenciaérték a mérési módszertől, az életkortól és a nemtől is függ. – Der genaue Referenzwert hängt auch von der Messmethode, vom Alter und vom Geschlecht ab.
25. A férfiak hematokritértéke átlagosan valamivel magasabb, mint a nőké. – Der Hämatokritwert ist bei Männern im Durchschnitt etwas höher als bei Frauen.
26. Újszülöttekben a vörösvértestek aránya rendszerint magasabb, mint felnőttekben. – Bei Neugeborenen ist der Anteil der roten Blutkörperchen gewöhnlich höher als bei Erwachsenen.
27. Folyadékvesztéskor a plazma térfogata csökkenhet, ezért a hematokrit viszonylag megemelkedik. – Bei Flüssigkeitsverlust kann das Plasmavolumen abnehmen, wodurch der Hämatokrit relativ ansteigt.
28. Nagy mennyiségű folyadék bevitele vagy visszatartása ezzel szemben csökkentheti a mért értéket. – Eine große Flüssigkeitsaufnahme oder Flüssigkeitseinlagerung kann den gemessenen Wert dagegen vermindern.
29. Vérszegénységben a vörösvértestek csökkent mennyisége miatt a hematokrit gyakran alacsony. – Bei einer Blutarmut ist der Hämatokrit wegen der verminderten Menge roter Blutkörperchen häufig erniedrigt.
30. A vörösvértestek kóros felszaporodásakor a hematokrit jelentősen megemelkedhet. – Bei einer krankhaften Vermehrung der roten Blutkörperchen kann der Hämatokrit deutlich erhöht sein.
31. A hematokrit nem közvetlenül a vörösvértestek számát, hanem azok együttes térfogatát fejezi ki. – Der Hämatokrit beschreibt nicht unmittelbar die Zahl der roten Blutkörperchen, sondern ihr gemeinsames Volumen.
32. Ezért az értéket a vörösvértestek átlagos mérete is befolyásolja. – Deshalb wird der Wert auch von der durchschnittlichen Größe der roten Blutkörperchen beeinflusst.
33. A magas hematokrit növeli a vér viszkozitását, és megnehezítheti annak áramlását a kis erekben. – Ein hoher Hämatokrit erhöht die Viskosität des Blutes und kann seinen Fluss in kleinen Gefäßen erschweren.
34. A túl alacsony hematokrit csökkentheti a vér oxigénszállító képességét. – Ein zu niedriger Hämatokrit kann die Sauerstofftransportfähigkeit des Blutes vermindern.
35. A hematokrit egyszerű, de fontos laboratóriumi érték a vér összetételének megítélésében. – Der Hämatokrit ist ein einfacher, aber wichtiger Laborwert zur Beurteilung der Blutzusammensetzung.
(aufklappen)magyar
1. Ha az alvadásában gátolt vért állni hagyjuk vagy centrifugáljuk, összetevői sűrűségük szerint elkülönülnek.
2. A kémcső felső részében a sárgás színű vérplazma helyezkedik el.
3. Az alsó részt a nagyobb sűrűségű vörösvértestek alkotják.
4. A plazma és a vörösvértestek között vékony, világos réteg figyelhető meg.
5. Ez a köztes réteg főként fehérvérsejteket és vérlemezkéket tartalmaz.
6. A vér alakos elemeinek túlnyomó többségét a vörösvértestek alkotják.
7. A vörösvértestek érett állapotban sejtmag és a legtöbb sejtszervecske nélküliek.
8. Különleges felépítésük lehetővé teszi, hogy nagy mennyiségű vörös vérfestéket tartalmazzanak.
9. Legfontosabb feladatuk az oxigén és a szén-dioxid szállítása.
10. A fehérvérsejtek valódi, sejtmaggal rendelkező sejtek.
11. Különböző típusaik eltérő módon vesznek részt a kórokozók és az idegen anyagok elleni védekezésben.
12. A vérlemezkék nem teljes sejtek, hanem a csontvelő nagy sejtjeiről leváló sejtrészletek.
13. Elsősorban az érfal sérülésekor kialakuló vérzéscsillapításban játszanak szerepet.
14. A vérplazma biztosítja azt a folyékony közeget, amelyben az alakos elemek szállítódnak.
15. Egy felnőtt ember vérmennyisége általában a testtömeg körülbelül hét-nyolc százaléka.
16. Ez átlagos testalkat esetén megközelítőleg öt liter vérnek felel meg.
17. A vér pontos mennyisége függ a testtömegtől, az életkortól, a nemtől és az egyéni adottságoktól.
18. A hematokrit azt mutatja meg, hogy a teljes vértérfogat mekkora részét foglalják el a vörösvértestek.
19. Értékét rendszerint százalékban vagy liter per liter formában adják meg.
20. A hematokrit meghatározásához az alvadásgátolt vért nagy sebességgel centrifugálják.
21. A centrifugálás során a vörösvértestek szorosan egymás mellé rendeződve a kémcső alján gyűlnek össze.
22. A vörösvértest-oszlop magasságát a teljes vérminta magasságához viszonyítják.
23. Felnőtteknél a hematokrit általában a teljes vértérfogat körülbelül negyven-ötven százaléka.
24. A pontos referenciaérték a mérési módszertől, az életkortól és a nemtől is függ.
25. A férfiak hematokritértéke átlagosan valamivel magasabb, mint a nőké.
26. Újszülöttekben a vörösvértestek aránya rendszerint magasabb, mint felnőttekben.
27. Folyadékvesztéskor a plazma térfogata csökkenhet, ezért a hematokrit viszonylag megemelkedik.
28. Nagy mennyiségű folyadék bevitele vagy visszatartása ezzel szemben csökkentheti a mért értéket.
29. Vérszegénységben a vörösvértestek csökkent mennyisége miatt a hematokrit gyakran alacsony.
30. A vörösvértestek kóros felszaporodásakor a hematokrit jelentősen megemelkedhet.
31. A hematokrit nem közvetlenül a vörösvértestek számát, hanem azok együttes térfogatát fejezi ki.
32. Ezért az értéket a vörösvértestek átlagos mérete is befolyásolja.
33. A magas hematokrit növeli a vér viszkozitását, és megnehezítheti annak áramlását a kis erekben.
34. A túl alacsony hematokrit csökkentheti a vér oxigénszállító képességét.
35. A hematokrit egyszerű, de fontos laboratóriumi érték a vér összetételének megítélésében.
(aufklappen)német
1. Lässt man ungerinnbar gemachtes Blut stehen oder zentrifugiert es, trennen sich seine Bestandteile entsprechend ihrer Dichte.
2. Im oberen Teil des Röhrchens befindet sich das gelblich gefärbte Blutplasma.
3. Der untere Teil wird von den dichteren roten Blutkörperchen (Erythrozyt) gebildet.
4. Zwischen dem Plasma und den roten Blutkörperchen ist eine dünne, helle Schicht zu erkennen.
5. Diese Zwischenschicht enthält hauptsächlich weiße Blutkörperchen (Leukozyt) und Blutplättchen (Thrombozyt).
6. Den weitaus größten Anteil der zellulären Blutbestandteile bilden die roten Blutkörperchen.
7. Reife rote Blutkörperchen besitzen keinen Zellkern und keine meisten Zellorganellen mehr.
8. Ihr besonderer Aufbau ermöglicht es ihnen, eine große Menge roten Blutfarbstoffs zu enthalten.
9. Ihre wichtigste Aufgabe ist der Transport von Sauerstoff und Kohlendioxid.
10. Die weißen Blutkörperchen sind echte Zellen mit einem Zellkern.
11. Ihre verschiedenen Typen sind auf unterschiedliche Weise an der Abwehr von Krankheitserregern und Fremdstoffen beteiligt.
12. Die Blutplättchen sind keine vollständigen Zellen, sondern Zellfragmente, die sich von großen Zellen des Knochenmarks abschnüren.
13. Sie spielen vor allem bei der Blutstillung nach einer Verletzung der Gefäßwand eine Rolle.
14. Das Blutplasma bildet das flüssige Medium, in dem die zellulären Bestandteile transportiert werden.
15. Die Blutmenge eines erwachsenen Menschen beträgt gewöhnlich etwa sieben bis acht Prozent des Körpergewichts.
16. Bei durchschnittlicher Körpergröße entspricht dies ungefähr fünf Litern Blut.
17. Die genaue Blutmenge hängt vom Körpergewicht, vom Alter, vom Geschlecht und von individuellen Eigenschaften ab.
18. Der Hämatokrit gibt an, welchen Anteil des gesamten Blutvolumens die roten Blutkörperchen einnehmen.
19. Sein Wert wird gewöhnlich in Prozent oder in Litern pro Liter angegeben.
20. Zur Bestimmung des Hämatokrits wird ungerinnbar gemachtes Blut mit hoher Geschwindigkeit zentrifugiert.
21. Bei der Zentrifugation sammeln sich die roten Blutkörperchen dicht gepackt am Boden des Röhrchens.
22. Die Höhe der Erythrozytensäule wird zur Höhe der gesamten Blutprobe ins Verhältnis gesetzt.
23. Bei Erwachsenen beträgt der Hämatokrit gewöhnlich etwa vierzig bis fünfzig Prozent des gesamten Blutvolumens.
24. Der genaue Referenzwert hängt auch von der Messmethode, vom Alter und vom Geschlecht ab.
25. Der Hämatokritwert ist bei Männern im Durchschnitt etwas höher als bei Frauen.
26. Bei Neugeborenen ist der Anteil der roten Blutkörperchen gewöhnlich höher als bei Erwachsenen.
27. Bei Flüssigkeitsverlust kann das Plasmavolumen abnehmen, wodurch der Hämatokrit relativ ansteigt.
28. Eine große Flüssigkeitsaufnahme oder Flüssigkeitseinlagerung kann den gemessenen Wert dagegen vermindern.
29. Bei einer Blutarmut ist der Hämatokrit wegen der verminderten Menge roter Blutkörperchen häufig erniedrigt.
30. Bei einer krankhaften Vermehrung der roten Blutkörperchen kann der Hämatokrit deutlich erhöht sein.
31. Der Hämatokrit beschreibt nicht unmittelbar die Zahl der roten Blutkörperchen, sondern ihr gemeinsames Volumen.
32. Deshalb wird der Wert auch von der durchschnittlichen Größe der roten Blutkörperchen beeinflusst.
33. Ein hoher Hämatokrit erhöht die Viskosität des Blutes und kann seinen Fluss in kleinen Gefäßen erschweren.
34. Ein zu niedriger Hämatokrit kann die Sauerstofftransportfähigkeit des Blutes vermindern.
35. Der Hämatokrit ist ein einfacher, aber wichtiger Laborwert zur Beurteilung der Blutzusammensetzung.