3.9.4 – A csontosodás két útja – Die beiden Wege der Knochenbildung
1. A csontosodás az a folyamat, amelynek során a csontszövet kialakul. – Die Ossifikation ist der Vorgang, in dessen Verlauf das Knochengewebe entsteht.
2. A csont kétféle úton keletkezhet, de mindkét út végén ugyanaz a lemezes csont áll. – Der Knochen kann auf zweierlei Weise entstehen, doch am Ende beider Wege steht derselbe Lamellenknochen.
3. Az első út a kötőszövetes csontosodás, amelyet közvetlen csontosodásnak is neveznek. – Der erste Weg ist die desmale Verknöcherung, die auch direkte Verknöcherung genannt wird.
4. Ennél a formánál a csont közvetlenül a magzati kötőszövetből, a mezenchimából fejlődik. – Bei dieser Form entwickelt sich der Knochen unmittelbar aus dem embryonalen Bindegewebe, dem Mesenchym.
5. Előzetes porcmodellre tehát nincs szükség. – Ein vorheriges Knorpelmodell ist somit nicht nötig.
6. A mezenchimasejtek először csoportokba rendeződnek egy csontosodási központban. – Die Mesenchymzellen ordnen sich zunächst in einem Ossifikationszentrum zu Gruppen.
7. Ezek a sejtek oszteoblasztokká alakulnak, és megkezdik az oszteoid termelését. – Diese Zellen wandeln sich in Osteoblasten um und beginnen mit der Bildung von Osteoid.
8. Az oszteoidba ezután ásványi sók rakódnak, és megindul a meszesedés. – In das Osteoid lagern sich anschließend Mineralsalze ein, und die Mineralisierung setzt ein.
9. Így először éretlen, fonatos csont keletkezik. – So entsteht zunächst unreifer Geflechtknochen.
10. Ezt a fonatos csontot a szervezet később fokozatosan lemezes csonttá építi át. – Diesen Geflechtknochen baut der Organismus später allmählich in Lamellenknochen um.
11. Kötőszövetes csontosodással jön létre a koponyatető és az arc számos csontja. – Durch desmale Verknöcherung entstehen das Schädeldach und zahlreiche Knochen des Gesichts.
12. Ilyen módon csontosodik a kulcscsont egy része is. – Auf diese Weise verknöchert auch ein Teil des Schlüsselbeins.
13. Ezeknél a lapos csontoknál a csontosodás több központból indul, és a központok később összenőnek. – Bei diesen platten Knochen geht die Verknöcherung von mehreren Zentren aus, die später zusammenwachsen.
14. A második út a porcos csontosodás, amelyet közvetett csontosodásnak is hívnak. – Der zweite Weg ist die chondrale Verknöcherung, die auch indirekte Verknöcherung heißt.
15. Ennél a formánál előbb üvegporcból készül el a leendő csont pontos mása. – Bei dieser Form wird zuerst aus Glasknorpel ein genaues Abbild des künftigen Knochens gebildet.
16. Ez a porcmodell mutatja meg a csont alakját, mielőtt az valódi csonttá válna. – Dieses Knorpelmodell zeigt die Gestalt des Knochens, bevor er zu echtem Knochen wird.
17. A porcos csontosodásnak két, egymással összefonódó részfolyamata van. – Die chondrale Verknöcherung besteht aus zwei ineinandergreifenden Teilvorgängen.
18. Az egyik a porc felszíne körül, a másik a porc belsejében zajlik. – Der eine läuft um die Oberfläche des Knorpels ab, der andere im Inneren des Knorpels.
19. A porc felszíne körül a porchártya csontképző hártyává alakul. – Um die Oberfläche des Knorpels wandelt sich das Perichondrium in eine knochenbildende Haut um.
20. Ennek sejtjei a porcmodell külső oldalára csontgyűrűt, csontmandzsettát raknak. – Deren Zellen bilden auf der Außenseite des Knorpelmodells einen Knochenring, eine Knochenmanschette.
21. Ezt a folyamatot perichondrális csontosodásnak nevezzük. – Diesen Vorgang nennt man perichondrale Verknöcherung.
22. A csontmandzsetta elzárja a porcot a tápanyagoktól, ezért a porc belsejében változások indulnak. – Die Knochenmanschette schneidet den Knorpel von den Nährstoffen ab, weshalb im Inneren des Knorpels Veränderungen einsetzen.
23. A belső porcsejtek először megnagyobbodnak, majd körülöttük az állomány elmeszesedik. – Die inneren Knorpelzellen vergrößern sich zunächst, dann verkalkt die Substanz um sie herum.
24. A megnagyobbodott porcsejtek a táplálék hiányában elpusztulnak. – Die vergrößerten Knorpelzellen sterben mangels Nahrung ab.
25. Helyükön kis üregek maradnak vissza az elmeszesedett porcvázban. – An ihrer Stelle bleiben kleine Hohlräume im verkalkten Knorpelgerüst zurück.
26. Ezekbe az üregekbe erek nőnek be, és magukkal hozzák a csontképző sejteket. – In diese Hohlräume wachsen Gefäße ein und bringen die knochenbildenden Zellen mit sich.
27. Az oszteoblasztok az elmeszesedett porcmaradványokra rakják rá az új csontállományt. – Die Osteoblasten lagern die neue Knochensubstanz auf die verkalkten Knorpelreste.
28. Ezt a belső folyamatot enchondrális csontosodásnak nevezzük. – Diesen inneren Vorgang nennt man enchondrale Verknöcherung.
29. A porcot tehát nem közvetlenül csont váltja fel, hanem a porc lebomlik, és a helyén épül fel a csont. – Der Knorpel wird also nicht unmittelbar durch Knochen ersetzt, sondern der Knorpel wird abgebaut und an seiner Stelle Knochen aufgebaut.
30. A csontosodás a hosszú csont közepén, egy elsődleges központban indul meg. – Die Verknöcherung beginnt in der Mitte des langen Knochens, in einem primären Zentrum.
31. Később a csont két végén további, másodlagos központok jelennek meg. – Später erscheinen an den beiden Enden des Knochens weitere, sekundäre Zentren.
32. Az elsődleges és a másodlagos központ között sokáig megmarad egy porcos réteg. – Zwischen dem primären und dem sekundären Zentrum bleibt lange eine knorpelige Schicht erhalten.
33. Ez a megmaradó porcréteg, a növekedési porc teszi lehetővé a csont hosszanti növekedését. – Diese verbleibende Knorpelschicht, die Wachstumsfuge, ermöglicht das Längenwachstum des Knochens.
34. Porcos csontosodással fejlődik a test legtöbb csontja, így a hosszú csontok és a csigolyák. – Durch chondrale Verknöcherung entwickeln sich die meisten Knochen des Körpers, so die langen Knochen und die Wirbel.
35. Mindkét csontosodási út végén rendezett, lemezes csont marad vissza, függetlenül a kiindulási anyagtól. – Am Ende beider Verknöcherungswege bleibt geordneter Lamellenknochen zurück, unabhängig vom Ausgangsmaterial.
(aufklappen)magyar
1. A csontosodás az a folyamat, amelynek során a csontszövet kialakul.
2. A csont kétféle úton keletkezhet, de mindkét út végén ugyanaz a lemezes csont áll.
3. Az első út a kötőszövetes csontosodás, amelyet közvetlen csontosodásnak is neveznek.
4. Ennél a formánál a csont közvetlenül a magzati kötőszövetből, a mezenchimából fejlődik.
5. Előzetes porcmodellre tehát nincs szükség.
6. A mezenchimasejtek először csoportokba rendeződnek egy csontosodási központban.
7. Ezek a sejtek oszteoblasztokká alakulnak, és megkezdik az oszteoid termelését.
8. Az oszteoidba ezután ásványi sók rakódnak, és megindul a meszesedés.
9. Így először éretlen, fonatos csont keletkezik.
10. Ezt a fonatos csontot a szervezet később fokozatosan lemezes csonttá építi át.
11. Kötőszövetes csontosodással jön létre a koponyatető és az arc számos csontja.
12. Ilyen módon csontosodik a kulcscsont egy része is.
13. Ezeknél a lapos csontoknál a csontosodás több központból indul, és a központok később összenőnek.
14. A második út a porcos csontosodás, amelyet közvetett csontosodásnak is hívnak.
15. Ennél a formánál előbb üvegporcból készül el a leendő csont pontos mása.
16. Ez a porcmodell mutatja meg a csont alakját, mielőtt az valódi csonttá válna.
17. A porcos csontosodásnak két, egymással összefonódó részfolyamata van.
18. Az egyik a porc felszíne körül, a másik a porc belsejében zajlik.
19. A porc felszíne körül a porchártya csontképző hártyává alakul.
20. Ennek sejtjei a porcmodell külső oldalára csontgyűrűt, csontmandzsettát raknak.
21. Ezt a folyamatot perichondrális csontosodásnak nevezzük.
22. A csontmandzsetta elzárja a porcot a tápanyagoktól, ezért a porc belsejében változások indulnak.
23. A belső porcsejtek először megnagyobbodnak, majd körülöttük az állomány elmeszesedik.
24. A megnagyobbodott porcsejtek a táplálék hiányában elpusztulnak.
25. Helyükön kis üregek maradnak vissza az elmeszesedett porcvázban.
26. Ezekbe az üregekbe erek nőnek be, és magukkal hozzák a csontképző sejteket.
27. Az oszteoblasztok az elmeszesedett porcmaradványokra rakják rá az új csontállományt.
28. Ezt a belső folyamatot enchondrális csontosodásnak nevezzük.
29. A porcot tehát nem közvetlenül csont váltja fel, hanem a porc lebomlik, és a helyén épül fel a csont.
30. A csontosodás a hosszú csont közepén, egy elsődleges központban indul meg.
31. Később a csont két végén további, másodlagos központok jelennek meg.
32. Az elsődleges és a másodlagos központ között sokáig megmarad egy porcos réteg.
33. Ez a megmaradó porcréteg, a növekedési porc teszi lehetővé a csont hosszanti növekedését.
34. Porcos csontosodással fejlődik a test legtöbb csontja, így a hosszú csontok és a csigolyák.
35. Mindkét csontosodási út végén rendezett, lemezes csont marad vissza, függetlenül a kiindulási anyagtól.
(aufklappen)német
1. Die Ossifikation ist der Vorgang, in dessen Verlauf das Knochengewebe entsteht.
2. Der Knochen kann auf zweierlei Weise entstehen, doch am Ende beider Wege steht derselbe Lamellenknochen.
3. Der erste Weg ist die desmale Verknöcherung, die auch direkte Verknöcherung genannt wird.
4. Bei dieser Form entwickelt sich der Knochen unmittelbar aus dem embryonalen Bindegewebe, dem Mesenchym.
5. Ein vorheriges Knorpelmodell ist somit nicht nötig.
6. Die Mesenchymzellen ordnen sich zunächst in einem Ossifikationszentrum zu Gruppen.
7. Diese Zellen wandeln sich in Osteoblasten um und beginnen mit der Bildung von Osteoid.
8. In das Osteoid lagern sich anschließend Mineralsalze ein, und die Mineralisierung setzt ein.
9. So entsteht zunächst unreifer Geflechtknochen.
10. Diesen Geflechtknochen baut der Organismus später allmählich in Lamellenknochen um.
11. Durch desmale Verknöcherung entstehen das Schädeldach und zahlreiche Knochen des Gesichts.
12. Auf diese Weise verknöchert auch ein Teil des Schlüsselbeins.
13. Bei diesen platten Knochen geht die Verknöcherung von mehreren Zentren aus, die später zusammenwachsen.
14. Der zweite Weg ist die chondrale Verknöcherung, die auch indirekte Verknöcherung heißt.
15. Bei dieser Form wird zuerst aus Glasknorpel ein genaues Abbild des künftigen Knochens gebildet.
16. Dieses Knorpelmodell zeigt die Gestalt des Knochens, bevor er zu echtem Knochen wird.
17. Die chondrale Verknöcherung besteht aus zwei ineinandergreifenden Teilvorgängen.
18. Der eine läuft um die Oberfläche des Knorpels ab, der andere im Inneren des Knorpels.
19. Um die Oberfläche des Knorpels wandelt sich das Perichondrium in eine knochenbildende Haut um.
20. Deren Zellen bilden auf der Außenseite des Knorpelmodells einen Knochenring, eine Knochenmanschette.
21. Diesen Vorgang nennt man perichondrale Verknöcherung.
22. Die Knochenmanschette schneidet den Knorpel von den Nährstoffen ab, weshalb im Inneren des Knorpels Veränderungen einsetzen.
23. Die inneren Knorpelzellen vergrößern sich zunächst, dann verkalkt die Substanz um sie herum.
24. Die vergrößerten Knorpelzellen sterben mangels Nahrung ab.
25. An ihrer Stelle bleiben kleine Hohlräume im verkalkten Knorpelgerüst zurück.
26. In diese Hohlräume wachsen Gefäße ein und bringen die knochenbildenden Zellen mit sich.
27. Die Osteoblasten lagern die neue Knochensubstanz auf die verkalkten Knorpelreste.
28. Diesen inneren Vorgang nennt man enchondrale Verknöcherung.
29. Der Knorpel wird also nicht unmittelbar durch Knochen ersetzt, sondern der Knorpel wird abgebaut und an seiner Stelle Knochen aufgebaut.
30. Die Verknöcherung beginnt in der Mitte des langen Knochens, in einem primären Zentrum.
31. Später erscheinen an den beiden Enden des Knochens weitere, sekundäre Zentren.
32. Zwischen dem primären und dem sekundären Zentrum bleibt lange eine knorpelige Schicht erhalten.
33. Diese verbleibende Knorpelschicht, die Wachstumsfuge, ermöglicht das Längenwachstum des Knochens.
34. Durch chondrale Verknöcherung entwickeln sich die meisten Knochen des Körpers, so die langen Knochen und die Wirbel.
35. Am Ende beider Verknöcherungswege bleibt geordneter Lamellenknochen zurück, unabhängig vom Ausgangsmaterial.