10.7 – A nyelőcső szakaszai és szűkületei – Abschnitte und Engen der Speiseröhre
1. A nyelőcső egy körülbelül 25-30 centiméter hosszú, izmos falú cső, amely a garatot köti össze a gyomorral. – Die Speiseröhre (Oesophagus) ist ein etwa 25–30 cm langer Muskelschlauch, der den Rachen mit dem Magen verbindet.
2. Elsődleges élettani feladata a falat továbbítása a gyomor irányába perisztaltikus mozgások segítségével. – Seine primäre physiologische Aufgabe ist der Transport des Bissens (Bolus) in Richtung Magen mittels peristaltischer Bewegungen.
3. Topográfiailag a légcső mögött és a gerincoszlop előtt helyezkedik el a gátorüregben (mediastinum). – Topographisch liegt sie hinter der Luftröhre (Trachea) und vor der Wirbelsäule im Mediastinum.
4. A nyelőcső lefutása során három fő szakaszra osztható: nyaki, mellkasi és hasi részre. – Der Oesophagus lässt sich in seinem Verlauf in drei Hauptabschnitte unterteilen: einen Halsteil, einen Brustteil und einen Bauchteil.
5. A nyaki szakasz (pars cervicalis) a 6-7. nyakcsigolya magasságában kezdődik és a mellkas felső nyílásáig tart. – Der Halsteil (Pars cervicalis) beginnt auf Höhe des 6.–7. Halswirbels und reicht bis zur oberen Thoraxapertur.
6. A mellkasi szakasz a leghosszabb rész, amely a hátsó mediastinumban fut lefelé. – Der Brustteil (Pars thoracica) ist der längste Abschnitt, der im hinteren Mediastinum nach unten verläuft.
7. Ez a szakasz a rekeszizom nyelőcső-nyílásán keresztül hagyja el a mellüreget. – Dieser Abschnitt verlässt die Brusthöhle durch die Speiseröhrenöffnung (Hiatus oesophageus) des Zwerchfells.
8. A rövid hasi szakasz (pars abdominalis) a rekesz alatt található és a gyomor szájadékába torkollik. – Der kurze Bauchteil (Pars abdominalis) befindet sich unterhalb des Zwerchfells und mündet in den Mageneingang (Cardia).
9. A nyelőcső és a gyomorfundus közötti éles szögletet His-szögnek nevezzük, amelynek mértéke körülbelül 55 fok. – Der spitze Winkel zwischen Oesophagus und Magenfundus wird als His-Winkel (Incisura cardialis) bezeichnet und beträgt etwa 55°.
10. A nyelőcső lefutása mentén három élettani szűkületet különböztetünk meg. – Entlang des Verlaufs der Speiseröhre unterscheidet man drei physiologische Engen.
11. Az első szűkület a nyelőcső bemenete, amely a gyűrűporc magasságában helyezkedik el. – Die erste Enge ist der Oesophagusmund, der sich auf Höhe des Ringknorpels (Cartilago cricoidea) befindet.
12. Ez a legszűkebb pont, ahol a kisméretű idegentestek leggyakrabban elakadhatnak. – Dies ist die engste Stelle, an der kleine Fremdkörper am häufigsten stecken bleiben können.
13. A második szűkületet az aortaív és a bal főhörgő benyomata hozza létre. – Die zweite Enge (Constrictio bronchoaortica) wird durch den Druck des Aortenbogens und des linken Hauptbronchus hervorgerufen.
14. Ez a terület a 4. hátcsigolya magasságában található. – Dieser Bereich befindet sich auf Höhe des 4. Brustwirbels (Th4).
15. A harmadik élettani szűkület a rekeszizom nyílásánál alakul ki. – Die dritte physiologische Enge bildet sich an der Zwerchfellöffnung (Constrictio phrenica).
16. Fontos megjegyezni, hogy a hiatus oesophageus nem valódi anatómiai záróizom, hanem funkcionális sphincter-hatást fejt ki. – Es ist wichtig anzumerken, dass der Hiatus oesophageus kein echter anatomischer Schließmuskel ist, sondern eine funktionelle Sphinkterwirkung ausübt.
17. Ez a zárómechanizmus akadályozza meg a savas gyomortartalom visszaáramlását a nyelőcsőbe. – Dieser Verschlussmechanismus verhindert den Rückfluss (Reflux) von saurem Mageninhalt in die Speiseröhre.
18. A nyelőcső fala a tápcsatornára jellemző réteges szerkezetet mutatja. – Die Wand der Speiseröhre weist die für den Verdauungstrakt typische Schichtung auf.
19. A nyálkahártyát többrétegű el nem szarusodó laphám borítja, amely védi a szövetet a mechanikai ártalmaktól. – Die Schleimhaut (Tunica mucosa) ist von einem mehrschichtigen unverhornten Plattenepithel bedeckt, das das Gewebe vor mechanischen Schäden schützt.
20. A hámréteg alatt a lamina propria laza kötőszövete és a lamina muscularis mucosae található. – Unter dem Epithel befinden sich das lockere Bindegewebe der Lamina propria und die Lamina muscularis mucosae.
21. A nyálkahártya alatti rétegben mucinosus mirigyek helyezkednek el, amelyek váladéka síkosítja a felszínt. – In der Unterschleimhautschicht (Tela submucosa) liegen muköse Drüsen, deren Sekret die Oberfläche gleitfähig macht.
22. A submucosa tartalmazza a Meissner-plexust, amely a mirigyek beidegzését végzi. – Die Submukosa enthält den Meissner-Plexus (Plexus submucosus), der die Innervation der Drüsen übernimmt.
23. Az izomréteg belső körkörös és külső hosszanti rostokból áll. – Die Muskelschicht (Tunica muscularis) besteht aus inneren zirkulären und äußeren Längsfasern.
24. Érdekes sajátosság, hogy az izomzat felső harmada harántcsíkolt, míg az alsó része simaizomból áll. – Eine interessante Besonderheit ist, dass die Muskulatur im oberen Drittel quergestreift ist, während der untere Teil aus glatter Muskulatur besteht.
25. A középső harmadban egy átmeneti zóna figyelhető meg, ahol mindkét izomtípus jelen van. – Im mittleren Drittel lässt sich eine Übergangszone beobachten, in der beide Muskeltypen vorhanden sind.
26. Az izomrétegek között található az Auerbach-plexus, amely a bélmozgásokért felelős. – Zwischen den Muskelschichten liegt der Auerbach-Plexus (Plexus myentericus), der für die Darmbewegungen verantwortlich ist.
27. A külső borítást a nyaki és mellkasi szakaszon laza kötőszövet, az adventitia alkotja. – Die äußere Hülle wird im Hals- und Brustabschnitt von lockerem Bindegewebe, der Adventitia, gebildet.
28. Ezzel szemben a rövid hasi szakaszt savós hártya, a hashártya borítja. – Im Gegensatz dazu ist der kurze Bauchabschnitt von einer serösen Haut (Tunica serosa), dem Bauchfell, überzogen.
29. A nyaki szakasz vérellátását főként az alsó pajzsmirigy-artéria biztosítja. – Die arterielle Versorgung des Halsteils erfolgt hauptsächlich durch die untere Schilddrüsenarterie (A. thyroidea inferior).
30. A mellkasi részt a mellkasi aorta közvetlen ágai látják el vérrel. – Der Brustteil wird durch direkte Äste der Brustaorta (Rr. oesophageales) mit Blut versorgt.
31. A hasi szakasz a bal gyomorartéria és a rekeszartéria ágaiból kap vért. – Der Bauchabschnitt erhält Blut aus Ästen der linken Magenarterie (A. gastrica sinistra) und der Zwerchfellarterie.
32. A vénás elvezetés klinikai szempontból kiemelt jelentőségű a portocavalis anastomosisok miatt. – Der venöse Abfluss ist aufgrund der portokavalen Anastomosen von besonderer klinischer Bedeutung.
33. A felső szakaszok vére a felső üres véna rendszerébe ürül a v. azygos közvetítésével. – Das Blut der oberen Abschnitte entleert sich über die V. azygos in das System der oberen Hohlvene (V. cava superior).
34. Az alsó szakasz vénái azonban a májkapuér felé szállítják a vért. – Die Venen des unteren Abschnitts hingegen transportieren das Blut in Richtung der Pfortader (V. portae).
35. Májzsugorodás esetén a portalis nyomás emelkedése miatt nyelőcső-visszértágulatok alakulhatnak ki. – Bei Leberzirrhose können sich aufgrund des Anstiegs des Pfortaderdrucks Speiseröhrenkrampfadern (Oesophagusvarizen) entwickeln.
36. Ezek a varixok életveszélyes vérzések forrásai lehetnek a nyálkahártya alatt. – Diese Varizen können unter der Schleimhaut Quellen lebensgefährlicher Blutungen sein.
37. A beidegzés paraszimpatikus részét a bolygóideg adja, amely serkenti a mozgásokat. – Den parasympathischen Teil der Innervation liefert der Vagusnerv (N. vagus), der die Bewegungen anregt.
38. A szimpatikus rostok a dúcokból indulnak és gátolják a perisztaltikát. – Die sympathischen Fasern gehen von den Ganglien (Ganglion stellatum) aus und hemmen die Peristaltik.
39. A nyelőcső felső részénél a bal visszatérő gégeideg a légcső és a nyelőcső közötti barázdában fut. – Im oberen Teil der Speiseröhre verläuft der linke rückläufige Kehlkopfnerv (N. laryngeus recurrens) in der Rinne zwischen Trachea und Oesophagus.
40. A Th4 csigolya szintjében a leszálló aorta balról fekszik fel a nyelőcsőre. – Auf Höhe des Th4-Wirbels legt sich die absteigende Aorta (Aorta descendens) von links an den Oesophagus an.
41. A szív bal pitvara közvetlenül a nyelőcső mellkasi szakasza előtt helyezkedik el. – Der linke Vorhof des Herzens liegt unmittelbar vor dem Brustabschnitt der Speiseröhre.
42. Emiatt a bal pitvar tágulata a nyelőcső összenyomását és nyelési nehézséget okozhat. – Aus diesem Grund kann eine Erweiterung des linken Vorhofs eine Kompression der Speiseröhre und Schluckbeschwerden verursachen.
43. Nyugalmi állapotban a nyelőcső ürege összeesett állapotban van. – Im Ruhezustand ist das Lumen der Speiseröhre kollabiert.
44. A nyelőcső alsó végénél a hám hirtelen vált át a gyomor egyrétegű hengerhámjára. – Am unteren Ende der Speiseröhre geht das Epithel abrupt in das einschichtige Zylinderepithel des Magens über.
45. A nyálkahártya alatti vénás fonatok (plexusok) különösen a szűkületek környékén hangsúlyosak. – Die submukösen Venenplexus sind besonders in der Umgebung der Engen ausgeprägt.
46. A nyelőcső hosszanti tágulékonysága lehetővé teszi a nyak mozgatását nyelés közben. – Die elastische Längsdehnbarkeit der Speiseröhre ermöglicht Halsbewegungen während des Schluckens.
47. Rekeszsérv során a gyomor egy része a rekesz fölé türemkedhet a mellűrbe. – Bei einer Zwerchfellhernie (Hiatushernie) kann ein Teil des Magens über das Zwerchfell in den Brustraum gleiten.
48. Ez a folyamat gyakran okoz gyomorégést és szegycsont mögötti fájdalmat. – Dieser Vorgang verursacht häufig Sodbrennen und Schmerzen hinter dem Brustbein (retrosternal).
49. A nyelés folyamatának kezdeti szakasza akaratlagos, de utána reflexesen folytatódik. – Der Beginn des Schluckvorgangs ist willkürlich, wird aber danach reflexartig fortgesetzt.
50. A lágyszájpad felemelkedése zárja el az utat az orrgarat felé. – Das Anheben des weichen Gaumens (Palatum molle) verschließt den Weg zum Nasenrachen.
51. A gégefedő pedig lebillenve óvja a légutakat a falat bejutásától. – Der Kehldeckel (Epiglottis) schützt durch Abknicken die Atemwege vor dem Eindringen des Bissens.
52. A nyelés közbeni beszéd vagy nevetés a falat légcsőbe kerüléséhez vezethet. – Sprechen oder Lachen während des Schluckens kann dazu führen, dass der Bissen in die Luftröhre gelangt (Verschlucken).
53. Az idegi szabályozás központja a nyúltvelőben található. – Das Zentrum der nervösen Steuerung befindet sich im verlängerten Mark (Medulla oblongata).
54. A nyelőcső falában lévő érző receptorok a falat feszítő hatását érzékelik. – Sinnesrezeptoren in der Wand der Speiseröhre nehmen die Dehnungswirkung des Bissens wahr.
55. Összegzésként a nyelőcső nem csupán egy passzív cső, hanem egy aktív, komplexen szabályozott szállító szerv. – Zusammenfassend ist der Oesophagus nicht nur ein passives Rohr, sondern ein aktives, komplex reguliertes Transportorgan.
(aufklappen)magyar
1. A nyelőcső egy körülbelül 25-30 centiméter hosszú, izmos falú cső, amely a garatot köti össze a gyomorral.
2. Elsődleges élettani feladata a falat továbbítása a gyomor irányába perisztaltikus mozgások segítségével.
3. Topográfiailag a légcső mögött és a gerincoszlop előtt helyezkedik el a gátorüregben (mediastinum).
4. A nyelőcső lefutása során három fő szakaszra osztható: nyaki, mellkasi és hasi részre.
5. A nyaki szakasz (pars cervicalis) a 6-7. nyakcsigolya magasságában kezdődik és a mellkas felső nyílásáig tart.
6. A mellkasi szakasz a leghosszabb rész, amely a hátsó mediastinumban fut lefelé.
7. Ez a szakasz a rekeszizom nyelőcső-nyílásán keresztül hagyja el a mellüreget.
8. A rövid hasi szakasz (pars abdominalis) a rekesz alatt található és a gyomor szájadékába torkollik.
9. A nyelőcső és a gyomorfundus közötti éles szögletet His-szögnek nevezzük, amelynek mértéke körülbelül 55 fok.
10. A nyelőcső lefutása mentén három élettani szűkületet különböztetünk meg.
11. Az első szűkület a nyelőcső bemenete, amely a gyűrűporc magasságában helyezkedik el.
12. Ez a legszűkebb pont, ahol a kisméretű idegentestek leggyakrabban elakadhatnak.
13. A második szűkületet az aortaív és a bal főhörgő benyomata hozza létre.
14. Ez a terület a 4. hátcsigolya magasságában található.
15. A harmadik élettani szűkület a rekeszizom nyílásánál alakul ki.
16. Fontos megjegyezni, hogy a hiatus oesophageus nem valódi anatómiai záróizom, hanem funkcionális sphincter-hatást fejt ki.
17. Ez a zárómechanizmus akadályozza meg a savas gyomortartalom visszaáramlását a nyelőcsőbe.
18. A nyelőcső fala a tápcsatornára jellemző réteges szerkezetet mutatja.
19. A nyálkahártyát többrétegű el nem szarusodó laphám borítja, amely védi a szövetet a mechanikai ártalmaktól.
20. A hámréteg alatt a lamina propria laza kötőszövete és a lamina muscularis mucosae található.
21. A nyálkahártya alatti rétegben mucinosus mirigyek helyezkednek el, amelyek váladéka síkosítja a felszínt.
22. A submucosa tartalmazza a Meissner-plexust, amely a mirigyek beidegzését végzi.
23. Az izomréteg belső körkörös és külső hosszanti rostokból áll.
24. Érdekes sajátosság, hogy az izomzat felső harmada harántcsíkolt, míg az alsó része simaizomból áll.
25. A középső harmadban egy átmeneti zóna figyelhető meg, ahol mindkét izomtípus jelen van.
26. Az izomrétegek között található az Auerbach-plexus, amely a bélmozgásokért felelős.
27. A külső borítást a nyaki és mellkasi szakaszon laza kötőszövet, az adventitia alkotja.
28. Ezzel szemben a rövid hasi szakaszt savós hártya, a hashártya borítja.
29. A nyaki szakasz vérellátását főként az alsó pajzsmirigy-artéria biztosítja.
30. A mellkasi részt a mellkasi aorta közvetlen ágai látják el vérrel.
31. A hasi szakasz a bal gyomorartéria és a rekeszartéria ágaiból kap vért.
32. A vénás elvezetés klinikai szempontból kiemelt jelentőségű a portocavalis anastomosisok miatt.
33. A felső szakaszok vére a felső üres véna rendszerébe ürül a v. azygos közvetítésével.
34. Az alsó szakasz vénái azonban a májkapuér felé szállítják a vért.
35. Májzsugorodás esetén a portalis nyomás emelkedése miatt nyelőcső-visszértágulatok alakulhatnak ki.
36. Ezek a varixok életveszélyes vérzések forrásai lehetnek a nyálkahártya alatt.
37. A beidegzés paraszimpatikus részét a bolygóideg adja, amely serkenti a mozgásokat.
38. A szimpatikus rostok a dúcokból indulnak és gátolják a perisztaltikát.
39. A nyelőcső felső részénél a bal visszatérő gégeideg a légcső és a nyelőcső közötti barázdában fut.
40. A Th4 csigolya szintjében a leszálló aorta balról fekszik fel a nyelőcsőre.
41. A szív bal pitvara közvetlenül a nyelőcső mellkasi szakasza előtt helyezkedik el.
42. Emiatt a bal pitvar tágulata a nyelőcső összenyomását és nyelési nehézséget okozhat.
43. Nyugalmi állapotban a nyelőcső ürege összeesett állapotban van.
44. A nyelőcső alsó végénél a hám hirtelen vált át a gyomor egyrétegű hengerhámjára.
45. A nyálkahártya alatti vénás fonatok (plexusok) különösen a szűkületek környékén hangsúlyosak.
46. A nyelőcső hosszanti tágulékonysága lehetővé teszi a nyak mozgatását nyelés közben.
47. Rekeszsérv során a gyomor egy része a rekesz fölé türemkedhet a mellűrbe.
48. Ez a folyamat gyakran okoz gyomorégést és szegycsont mögötti fájdalmat.
49. A nyelés folyamatának kezdeti szakasza akaratlagos, de utána reflexesen folytatódik.
50. A lágyszájpad felemelkedése zárja el az utat az orrgarat felé.
51. A gégefedő pedig lebillenve óvja a légutakat a falat bejutásától.
52. A nyelés közbeni beszéd vagy nevetés a falat légcsőbe kerüléséhez vezethet.
53. Az idegi szabályozás központja a nyúltvelőben található.
54. A nyelőcső falában lévő érző receptorok a falat feszítő hatását érzékelik.
55. Összegzésként a nyelőcső nem csupán egy passzív cső, hanem egy aktív, komplexen szabályozott szállító szerv.
(aufklappen)német
1. Die Speiseröhre (Oesophagus) ist ein etwa 25–30 cm langer Muskelschlauch, der den Rachen mit dem Magen verbindet.
2. Seine primäre physiologische Aufgabe ist der Transport des Bissens (Bolus) in Richtung Magen mittels peristaltischer Bewegungen.
3. Topographisch liegt sie hinter der Luftröhre (Trachea) und vor der Wirbelsäule im Mediastinum.
4. Der Oesophagus lässt sich in seinem Verlauf in drei Hauptabschnitte unterteilen: einen Halsteil, einen Brustteil und einen Bauchteil.
5. Der Halsteil (Pars cervicalis) beginnt auf Höhe des 6.–7. Halswirbels und reicht bis zur oberen Thoraxapertur.
6. Der Brustteil (Pars thoracica) ist der längste Abschnitt, der im hinteren Mediastinum nach unten verläuft.
7. Dieser Abschnitt verlässt die Brusthöhle durch die Speiseröhrenöffnung (Hiatus oesophageus) des Zwerchfells.
8. Der kurze Bauchteil (Pars abdominalis) befindet sich unterhalb des Zwerchfells und mündet in den Mageneingang (Cardia).
9. Der spitze Winkel zwischen Oesophagus und Magenfundus wird als His-Winkel (Incisura cardialis) bezeichnet und beträgt etwa 55°.
10. Entlang des Verlaufs der Speiseröhre unterscheidet man drei physiologische Engen.
11. Die erste Enge ist der Oesophagusmund, der sich auf Höhe des Ringknorpels (Cartilago cricoidea) befindet.
12. Dies ist die engste Stelle, an der kleine Fremdkörper am häufigsten stecken bleiben können.
13. Die zweite Enge (Constrictio bronchoaortica) wird durch den Druck des Aortenbogens und des linken Hauptbronchus hervorgerufen.
14. Dieser Bereich befindet sich auf Höhe des 4. Brustwirbels (Th4).
15. Die dritte physiologische Enge bildet sich an der Zwerchfellöffnung (Constrictio phrenica).
16. Es ist wichtig anzumerken, dass der Hiatus oesophageus kein echter anatomischer Schließmuskel ist, sondern eine funktionelle Sphinkterwirkung ausübt.
17. Dieser Verschlussmechanismus verhindert den Rückfluss (Reflux) von saurem Mageninhalt in die Speiseröhre.
18. Die Wand der Speiseröhre weist die für den Verdauungstrakt typische Schichtung auf.
19. Die Schleimhaut (Tunica mucosa) ist von einem mehrschichtigen unverhornten Plattenepithel bedeckt, das das Gewebe vor mechanischen Schäden schützt.
20. Unter dem Epithel befinden sich das lockere Bindegewebe der Lamina propria und die Lamina muscularis mucosae.
21. In der Unterschleimhautschicht (Tela submucosa) liegen muköse Drüsen, deren Sekret die Oberfläche gleitfähig macht.
22. Die Submukosa enthält den Meissner-Plexus (Plexus submucosus), der die Innervation der Drüsen übernimmt.
23. Die Muskelschicht (Tunica muscularis) besteht aus inneren zirkulären und äußeren Längsfasern.
24. Eine interessante Besonderheit ist, dass die Muskulatur im oberen Drittel quergestreift ist, während der untere Teil aus glatter Muskulatur besteht.
25. Im mittleren Drittel lässt sich eine Übergangszone beobachten, in der beide Muskeltypen vorhanden sind.
26. Zwischen den Muskelschichten liegt der Auerbach-Plexus (Plexus myentericus), der für die Darmbewegungen verantwortlich ist.
27. Die äußere Hülle wird im Hals- und Brustabschnitt von lockerem Bindegewebe, der Adventitia, gebildet.
28. Im Gegensatz dazu ist der kurze Bauchabschnitt von einer serösen Haut (Tunica serosa), dem Bauchfell, überzogen.
29. Die arterielle Versorgung des Halsteils erfolgt hauptsächlich durch die untere Schilddrüsenarterie (A. thyroidea inferior).
30. Der Brustteil wird durch direkte Äste der Brustaorta (Rr. oesophageales) mit Blut versorgt.
31. Der Bauchabschnitt erhält Blut aus Ästen der linken Magenarterie (A. gastrica sinistra) und der Zwerchfellarterie.
32. Der venöse Abfluss ist aufgrund der portokavalen Anastomosen von besonderer klinischer Bedeutung.
33. Das Blut der oberen Abschnitte entleert sich über die V. azygos in das System der oberen Hohlvene (V. cava superior).
34. Die Venen des unteren Abschnitts hingegen transportieren das Blut in Richtung der Pfortader (V. portae).
35. Bei Leberzirrhose können sich aufgrund des Anstiegs des Pfortaderdrucks Speiseröhrenkrampfadern (Oesophagusvarizen) entwickeln.
36. Diese Varizen können unter der Schleimhaut Quellen lebensgefährlicher Blutungen sein.
37. Den parasympathischen Teil der Innervation liefert der Vagusnerv (N. vagus), der die Bewegungen anregt.
38. Die sympathischen Fasern gehen von den Ganglien (Ganglion stellatum) aus und hemmen die Peristaltik.
39. Im oberen Teil der Speiseröhre verläuft der linke rückläufige Kehlkopfnerv (N. laryngeus recurrens) in der Rinne zwischen Trachea und Oesophagus.
40. Auf Höhe des Th4-Wirbels legt sich die absteigende Aorta (Aorta descendens) von links an den Oesophagus an.
41. Der linke Vorhof des Herzens liegt unmittelbar vor dem Brustabschnitt der Speiseröhre.
42. Aus diesem Grund kann eine Erweiterung des linken Vorhofs eine Kompression der Speiseröhre und Schluckbeschwerden verursachen.
43. Im Ruhezustand ist das Lumen der Speiseröhre kollabiert.
44. Am unteren Ende der Speiseröhre geht das Epithel abrupt in das einschichtige Zylinderepithel des Magens über.
45. Die submukösen Venenplexus sind besonders in der Umgebung der Engen ausgeprägt.
46. Die elastische Längsdehnbarkeit der Speiseröhre ermöglicht Halsbewegungen während des Schluckens.
47. Bei einer Zwerchfellhernie (Hiatushernie) kann ein Teil des Magens über das Zwerchfell in den Brustraum gleiten.
48. Dieser Vorgang verursacht häufig Sodbrennen und Schmerzen hinter dem Brustbein (retrosternal).
49. Der Beginn des Schluckvorgangs ist willkürlich, wird aber danach reflexartig fortgesetzt.
50. Das Anheben des weichen Gaumens (Palatum molle) verschließt den Weg zum Nasenrachen.
51. Der Kehldeckel (Epiglottis) schützt durch Abknicken die Atemwege vor dem Eindringen des Bissens.
52. Sprechen oder Lachen während des Schluckens kann dazu führen, dass der Bissen in die Luftröhre gelangt (Verschlucken).
53. Das Zentrum der nervösen Steuerung befindet sich im verlängerten Mark (Medulla oblongata).
54. Sinnesrezeptoren in der Wand der Speiseröhre nehmen die Dehnungswirkung des Bissens wahr.
55. Zusammenfassend ist der Oesophagus nicht nur ein passives Rohr, sondern ein aktives, komplex reguliertes Transportorgan.
„`
Sag „j“ für die nächste Seite (10.8).