3.10.2 – A szívizomszövet – Das Herzmuskelgewebe
1. A szívizomszövet kizárólag a szív falában fordul elő, és annak legvastagabb rétegét alkotja. – Das Herzmuskelgewebe kommt ausschließlich in der Wand des Herzens vor und bildet dessen dickste Schicht.
2. A szívizom a vázizomhoz hasonlóan harántcsíkolt, mégis számos fontos tulajdonságban eltér tőle. – Der Herzmuskel ist wie die Skelettmuskulatur quergestreift, unterscheidet sich jedoch in mehreren wichtigen Eigenschaften von ihr.
3. Legfontosabb különbség, hogy a szívizom akaratunktól függetlenül, tehát akaratlanul működik. – Der wichtigste Unterschied besteht darin, dass der Herzmuskel unabhängig von unserem Willen, also unwillkürlich, arbeitet.
4. A szívizomsejtek rövidebbek és elágazóak, nem pedig hosszú, hengeres rostok. – Die Herzmuskelzellen sind kürzer und verzweigt und keine langen, zylindrischen Fasern.
5. Egy szívizomsejtben általában egy, ritkábban két, központi elhelyezkedésű sejtmag található. – In einer Herzmuskelzelle befindet sich in der Regel ein, seltener zwei, zentral gelegene Zellkerne.
6. A sejtmag tehát a sejt közepén foglal helyet, nem pedig a szélén, mint a vázizomban. – Der Zellkern liegt also in der Mitte der Zelle und nicht am Rand wie in der Skelettmuskulatur.
7. A szomszédos szívizomsejteket különleges összeköttetések, az úgynevezett közti korongok kapcsolják össze. – Die benachbarten Herzmuskelzellen werden durch besondere Verbindungen, die sogenannten Glanzstreifen, verbunden.
8. A közti korongok a fénymikroszkópban sötét, lépcsőzetes vonalakként jelennek meg a sejtek határán. – Die Glanzstreifen erscheinen im Lichtmikroskop als dunkle, stufenförmige Linien an der Grenze der Zellen.
9. Ezek a korongok erős, gombszerű kapcsolatokat tartalmaznak, amelyek mechanikailag rögzítik a sejteket egymáshoz. – Diese Streifen enthalten kräftige, knopfartige Verbindungen (Desmosomen), die die Zellen mechanisch aneinander befestigen.
10. Emellett réskapcsolatok is találhatók bennük, amelyek az ingerület gyors továbbterjedését teszik lehetővé. – Außerdem befinden sich in ihnen Nexus (Gap Junctions), die eine schnelle Weiterleitung der Erregung ermöglichen.
11. A réskapcsolatokon keresztül az ingerület sejtről sejtre akadálytalanul terjed tovább. – Über die Nexus breitet sich die Erregung von Zelle zu Zelle ungehindert weiter aus.
12. Ennek köszönhetően a szívizom minden sejtje szinte egyszerre, összehangoltan húzódik össze. – Dadurch ziehen sich alle Zellen des Herzmuskels nahezu gleichzeitig und aufeinander abgestimmt zusammen.
13. Emiatt a szívizom sok különálló sejtből áll, mégis egyetlen egységes egészként viselkedik. – Deshalb besteht der Herzmuskel aus vielen einzelnen Zellen, verhält sich aber wie ein einziges einheitliches Ganzes (funktionelles Synzytium).
14. A szívizom rendelkezik azzal a képességgel, hogy saját maga hozza létre a ritmusos ingerületet. – Der Herzmuskel besitzt die Fähigkeit, den rhythmischen Reiz selbst zu erzeugen.
15. Ezt az önálló ingerképzést az idegrendszer csak módosítja, de nem indítja el. – Diese eigenständige Erregungsbildung wird vom Nervensystem nur verändert, aber nicht ausgelöst.
16. A szív ezért még a testből kivéve is képes egy ideig ritmusosan összehúzódni. – Das Herz ist deshalb sogar außerhalb des Körpers eine Zeit lang zu rhythmischen Kontraktionen fähig.
17. A szívizomsejtek belsejét is szabályos harántcsíkolatot mutató miofibrillumok töltik ki. – Auch das Innere der Herzmuskelzellen füllen Myofibrillen aus, die eine regelmäßige Querstreifung zeigen.
18. A vékony és vastag filamentumok elrendeződése megegyezik a vázizomban látottal. – Die Anordnung der dünnen und dicken Filamente entspricht der in der Skelettmuskulatur.
19. A szívizomsejtekben is megtalálhatók a T-tubulusok, amelyek az ingerületet a sejt mélyébe vezetik. – Auch in den Herzmuskelzellen finden sich die T-Tubuli, welche die Erregung in die Tiefe der Zelle leiten.
20. A folyamatos, egész életen át tartó munka rendkívül nagy energiaigénnyel jár. – Die ununterbrochene, lebenslange Arbeit ist mit einem außerordentlich hohen Energiebedarf verbunden.
21. Ezt az igényt a sejtekben rendkívül nagy számban jelen lévő mitokondriumok fedezik. – Diesen Bedarf decken die in den Zellen in sehr großer Zahl vorhandenen Mitochondrien.
22. A mitokondriumok a szívizomsejt térfogatának jelentős részét foglalják el. – Die Mitochondrien nehmen einen erheblichen Teil des Volumens der Herzmuskelzelle ein.
23. A szívizom szinte kizárólag oxigén jelenlétében képes energiát termelni. – Der Herzmuskel kann fast ausschließlich in Gegenwart von Sauerstoff Energie gewinnen.
24. Emiatt a szív oxigénellátásának rövid megszakadása is súlyos károsodáshoz vezethet. – Deshalb kann schon eine kurze Unterbrechung der Sauerstoffversorgung des Herzens zu schweren Schäden führen.
25. A szívizom nagy előnye, hogy egészséges körülmények között gyakorlatilag nem fárad el. – Ein großer Vorteil des Herzmuskels ist, dass er unter gesunden Bedingungen praktisch nicht ermüdet.
26. Ennek oka a hosszú ingerlékenységi szünet, amely megakadályozza a tartós görcsös állapotot. – Der Grund ist die lange Erregungspause, die einen dauerhaften Krampfzustand verhindert.
27. A szívizomsejtek osztódóképessége a felnőttkorra szinte teljesen megszűnik. – Die Teilungsfähigkeit der Herzmuskelzellen erlischt bis zum Erwachsenenalter fast vollständig.
28. Ezért az elpusztult szívizomsejtek helyét nem új izomsejtek, hanem kötőszöveti heg tölti ki. – Daher wird die Stelle abgestorbener Herzmuskelzellen nicht durch neue Muskelzellen, sondern durch eine Bindegewebsnarbe ausgefüllt.
29. A szívizmot ellátó erek a szív saját, úgynevezett koszorúerei. – Die Gefäße, die den Herzmuskel versorgen, sind die eigenen, sogenannten Kranzgefäße des Herzens.
30. A szívizom felépítése tehát tökéletesen alkalmazkodott a szüntelen, ritmusos pumpáló munkához. – Der Bau des Herzmuskels ist also perfekt an die unaufhörliche, rhythmische Pumparbeit angepasst.
(aufklappen)magyar
1. A szívizomszövet kizárólag a szív falában fordul elő, és annak legvastagabb rétegét alkotja.
2. A szívizom a vázizomhoz hasonlóan harántcsíkolt, mégis számos fontos tulajdonságban eltér tőle.
3. Legfontosabb különbség, hogy a szívizom akaratunktól függetlenül, tehát akaratlanul működik.
4. A szívizomsejtek rövidebbek és elágazóak, nem pedig hosszú, hengeres rostok.
5. Egy szívizomsejtben általában egy, ritkábban két, központi elhelyezkedésű sejtmag található.
6. A sejtmag tehát a sejt közepén foglal helyet, nem pedig a szélén, mint a vázizomban.
7. A szomszédos szívizomsejteket különleges összeköttetések, az úgynevezett közti korongok kapcsolják össze.
8. A közti korongok a fénymikroszkópban sötét, lépcsőzetes vonalakként jelennek meg a sejtek határán.
9. Ezek a korongok erős, gombszerű kapcsolatokat tartalmaznak, amelyek mechanikailag rögzítik a sejteket egymáshoz.
10. Emellett réskapcsolatok is találhatók bennük, amelyek az ingerület gyors továbbterjedését teszik lehetővé.
11. A réskapcsolatokon keresztül az ingerület sejtről sejtre akadálytalanul terjed tovább.
12. Ennek köszönhetően a szívizom minden sejtje szinte egyszerre, összehangoltan húzódik össze.
13. Emiatt a szívizom sok különálló sejtből áll, mégis egyetlen egységes egészként viselkedik.
14. A szívizom rendelkezik azzal a képességgel, hogy saját maga hozza létre a ritmusos ingerületet.
15. Ezt az önálló ingerképzést az idegrendszer csak módosítja, de nem indítja el.
16. A szív ezért még a testből kivéve is képes egy ideig ritmusosan összehúzódni.
17. A szívizomsejtek belsejét is szabályos harántcsíkolatot mutató miofibrillumok töltik ki.
18. A vékony és vastag filamentumok elrendeződése megegyezik a vázizomban látottal.
19. A szívizomsejtekben is megtalálhatók a T-tubulusok, amelyek az ingerületet a sejt mélyébe vezetik.
20. A folyamatos, egész életen át tartó munka rendkívül nagy energiaigénnyel jár.
21. Ezt az igényt a sejtekben rendkívül nagy számban jelen lévő mitokondriumok fedezik.
22. A mitokondriumok a szívizomsejt térfogatának jelentős részét foglalják el.
23. A szívizom szinte kizárólag oxigén jelenlétében képes energiát termelni.
24. Emiatt a szív oxigénellátásának rövid megszakadása is súlyos károsodáshoz vezethet.
25. A szívizom nagy előnye, hogy egészséges körülmények között gyakorlatilag nem fárad el.
26. Ennek oka a hosszú ingerlékenységi szünet, amely megakadályozza a tartós görcsös állapotot.
27. A szívizomsejtek osztódóképessége a felnőttkorra szinte teljesen megszűnik.
28. Ezért az elpusztult szívizomsejtek helyét nem új izomsejtek, hanem kötőszöveti heg tölti ki.
29. A szívizmot ellátó erek a szív saját, úgynevezett koszorúerei.
30. A szívizom felépítése tehát tökéletesen alkalmazkodott a szüntelen, ritmusos pumpáló munkához.
(aufklappen)német
1. Das Herzmuskelgewebe kommt ausschließlich in der Wand des Herzens vor und bildet dessen dickste Schicht.
2. Der Herzmuskel ist wie die Skelettmuskulatur quergestreift, unterscheidet sich jedoch in mehreren wichtigen Eigenschaften von ihr.
3. Der wichtigste Unterschied besteht darin, dass der Herzmuskel unabhängig von unserem Willen, also unwillkürlich, arbeitet.
4. Die Herzmuskelzellen sind kürzer und verzweigt und keine langen, zylindrischen Fasern.
5. In einer Herzmuskelzelle befindet sich in der Regel ein, seltener zwei, zentral gelegene Zellkerne.
6. Der Zellkern liegt also in der Mitte der Zelle und nicht am Rand wie in der Skelettmuskulatur.
7. Die benachbarten Herzmuskelzellen werden durch besondere Verbindungen, die sogenannten Glanzstreifen, verbunden.
8. Die Glanzstreifen erscheinen im Lichtmikroskop als dunkle, stufenförmige Linien an der Grenze der Zellen.
9. Diese Streifen enthalten kräftige, knopfartige Verbindungen (Desmosomen), die die Zellen mechanisch aneinander befestigen.
10. Außerdem befinden sich in ihnen Nexus (Gap Junctions), die eine schnelle Weiterleitung der Erregung ermöglichen.
11. Über die Nexus breitet sich die Erregung von Zelle zu Zelle ungehindert weiter aus.
12. Dadurch ziehen sich alle Zellen des Herzmuskels nahezu gleichzeitig und aufeinander abgestimmt zusammen.
13. Deshalb besteht der Herzmuskel aus vielen einzelnen Zellen, verhält sich aber wie ein einziges einheitliches Ganzes (funktionelles Synzytium).
14. Der Herzmuskel besitzt die Fähigkeit, den rhythmischen Reiz selbst zu erzeugen.
15. Diese eigenständige Erregungsbildung wird vom Nervensystem nur verändert, aber nicht ausgelöst.
16. Das Herz ist deshalb sogar außerhalb des Körpers eine Zeit lang zu rhythmischen Kontraktionen fähig.
17. Auch das Innere der Herzmuskelzellen füllen Myofibrillen aus, die eine regelmäßige Querstreifung zeigen.
18. Die Anordnung der dünnen und dicken Filamente entspricht der in der Skelettmuskulatur.
19. Auch in den Herzmuskelzellen finden sich die T-Tubuli, welche die Erregung in die Tiefe der Zelle leiten.
20. Die ununterbrochene, lebenslange Arbeit ist mit einem außerordentlich hohen Energiebedarf verbunden.
21. Diesen Bedarf decken die in den Zellen in sehr großer Zahl vorhandenen Mitochondrien.
22. Die Mitochondrien nehmen einen erheblichen Teil des Volumens der Herzmuskelzelle ein.
23. Der Herzmuskel kann fast ausschließlich in Gegenwart von Sauerstoff Energie gewinnen.
24. Deshalb kann schon eine kurze Unterbrechung der Sauerstoffversorgung des Herzens zu schweren Schäden führen.
25. Ein großer Vorteil des Herzmuskels ist, dass er unter gesunden Bedingungen praktisch nicht ermüdet.
26. Der Grund ist die lange Erregungspause, die einen dauerhaften Krampfzustand verhindert.
27. Die Teilungsfähigkeit der Herzmuskelzellen erlischt bis zum Erwachsenenalter fast vollständig.
28. Daher wird die Stelle abgestorbener Herzmuskelzellen nicht durch neue Muskelzellen, sondern durch eine Bindegewebsnarbe ausgefüllt.
29. Die Gefäße, die den Herzmuskel versorgen, sind die eigenen, sogenannten Kranzgefäße des Herzens.
30. Der Bau des Herzmuskels ist also perfekt an die unaufhörliche, rhythmische Pumparbeit angepasst.