3.10.3 – A simaizomszövet – Die glatte Muskulatur
1. A simaizom a belső szervek, az erek és a mirigyek falában fordul elő. – Die glatte Muskulatur kommt in der Wand der inneren Organe, der Gefäße und der Drüsen vor.
2. Nevét onnan kapta, hogy sejtjei nem mutatnak harántcsíkolatot, felszínük „sima”. – Ihren Namen erhielt sie daher, dass ihre Zellen keine Querstreifung zeigen und ihre Oberfläche „glatt“ ist.
3. A simaizomsejtek orsó alakúak, középen szélesek, két végük felé pedig elvékonyodnak. – Die glatten Muskelzellen sind spindelförmig, in der Mitte breit und laufen zu ihren beiden Enden spitz zu.
4. Minden simaizomsejtben egyetlen, hosszúkás sejtmag található, a sejt közepén. – In jeder glatten Muskelzelle befindet sich ein einziger, länglicher Zellkern in der Mitte der Zelle.
5. A simaizomsejtek jóval kisebbek, mint a vázizom hosszú rostjai. – Die glatten Muskelzellen sind wesentlich kleiner als die langen Fasern der Skelettmuskulatur.
6. A sejtekben megtalálhatók az aktin- és miozinfonalak, de nem alkotnak szabályos szarkomereket. – In den Zellen finden sich Aktin- und Myosinfäden, sie bilden jedoch keine regelmäßigen Sarkomere.
7. A fehérjefonalak rendezetlenül, ferdén, hálószerűen feszülnek ki a sejt belsejében. – Die Eiweißfäden sind ungeordnet, schräg und netzartig im Inneren der Zelle gespannt.
8. A Z-lemez szerepét úgynevezett sűrű testecskék veszik át, amelyekhez a fonalak rögzülnek. – Die Rolle der Z-Scheibe übernehmen sogenannte dichte Körperchen, an denen die Fäden verankert sind.
9. Éppen a szarkomerek hiánya miatt marad el a jellegzetes harántcsíkolat. – Gerade wegen des Fehlens der Sarkomere bleibt die charakteristische Querstreifung aus.
10. A simaizomsejtekben a T-tubulusok hiányoznak, a kalciumraktár-rendszer pedig kevésbé fejlett. – In den glatten Muskelzellen fehlen die T-Tubuli, und das kalziumspeichernde System ist weniger stark ausgebildet.
11. Az összehúzódáshoz szükséges kalcium részben a sejten kívüli térből lép be. – Das für die Kontraktion nötige Kalzium tritt teils aus dem Raum außerhalb der Zelle ein.
12. A simaizom működését az akaratunktól független, vegetatív idegrendszer szabályozza. – Die Tätigkeit der glatten Muskulatur regelt das von unserem Willen unabhängige, vegetative Nervensystem.
13. Emellett számos hormon és a helyi kémiai környezet is befolyásolja az összehúzódását. – Daneben beeinflussen auch zahlreiche Hormone und das örtliche chemische Milieu ihre Kontraktion.
14. A simaizom lassan, de tartósan és kis energiafelhasználással képes összehúzódni. – Die glatte Muskulatur kann sich langsam, aber anhaltend und mit geringem Energieverbrauch zusammenziehen.
15. Ez a tulajdonság teszi lehetővé a szervek falának hosszan tartó feszességét, az úgynevezett tónust. – Diese Eigenschaft ermöglicht die lang anhaltende Spannung der Organwand, den sogenannten Tonus.
16. A simaizom rendkívül lassan fárad el, ezért órákon át fenn tudja tartani a feszülést. – Die glatte Muskulatur ermüdet außerordentlich langsam und kann die Spannung deshalb über Stunden aufrechterhalten.
17. Sok belső szervben a sejtek réskapcsolatokkal kötődnek egymáshoz. – In vielen inneren Organen sind die Zellen durch Nexus miteinander verbunden.
18. Ezekben a szervekben az ingerület sejtről sejtre terjed, és a réteg egységesen húzódik össze. – In diesen Organen breitet sich die Erregung von Zelle zu Zelle aus, und die Schicht zieht sich einheitlich zusammen.
19. Az ilyen, összekapcsolt sejtekből álló simaizmot egységes típusú simaizomnak nevezzük. – Eine solche, aus verbundenen Zellen bestehende glatte Muskulatur nennen wir Single-Unit-Typ.
20. Más helyeken a sejtek külön-külön, egymástól függetlenül idegződnek be. – An anderen Stellen werden die Zellen einzeln und unabhängig voneinander innerviert.
21. Ezt a finoman szabályozható formát többegységes típusú simaizomnak nevezzük. – Diese fein regulierbare Form nennen wir Multi-Unit-Typ.
22. Ilyen sejtek találhatók például a szem szivárványhártyájában és a nagy erek falában. – Solche Zellen finden sich zum Beispiel in der Regenbogenhaut des Auges und in der Wand der großen Gefäße.
23. A bél falában a simaizom hullámszerű mozgással, perisztaltikával továbbítja a tápláló pépet. – In der Darmwand befördert die glatte Muskulatur mit einer wellenartigen Bewegung, der Peristaltik, den Speisebrei.
24. Az erek falában a simaizom a véredények átmérőjét, így a vérnyomást is szabályozza. – In der Gefäßwand regelt die glatte Muskulatur den Durchmesser der Blutgefäße und damit auch den Blutdruck.
25. A hólyag és a méh falában a simaizom erőteljes ürítő, illetve kitoló összehúzódásra képes. – In der Wand der Harnblase und der Gebärmutter ist die glatte Muskulatur zu kräftigen entleerenden bzw. austreibenden Kontraktionen fähig.
26. A légutak falában a simaizom a levegő áramlását a csövek szűkítésével vagy tágításával befolyásolja. – In der Wand der Atemwege beeinflusst die glatte Muskulatur den Luftstrom durch Verengung oder Erweiterung der Röhren.
27. A bőrben apró simaizmok a szőrszálakat állítják fel, és okozzák a „libabőrt”. – In der Haut stellen kleine glatte Muskeln die Haare auf und verursachen die „Gänsehaut“.
28. A vázizommal ellentétben a simaizomsejtek felnőttkorban is képesek osztódni. – Im Gegensatz zur Skelettmuskulatur können sich die glatten Muskelzellen auch im Erwachsenenalter teilen.
29. Ezért a simaizom sérülés után jobban képes megújulni és pótolni a hiányzó sejteket. – Daher kann sich die glatte Muskulatur nach einer Verletzung besser erneuern und die fehlenden Zellen ersetzen.
30. A simaizom felépítése tehát a szervek lassú, tartós és önkéntelen működéséhez alkalmazkodott. – Der Bau der glatten Muskulatur ist also an die langsame, anhaltende und unwillkürliche Tätigkeit der Organe angepasst.
(aufklappen)magyar
1. A simaizom a belső szervek, az erek és a mirigyek falában fordul elő.
2. Nevét onnan kapta, hogy sejtjei nem mutatnak harántcsíkolatot, felszínük „sima”.
3. A simaizomsejtek orsó alakúak, középen szélesek, két végük felé pedig elvékonyodnak.
4. Minden simaizomsejtben egyetlen, hosszúkás sejtmag található, a sejt közepén.
5. A simaizomsejtek jóval kisebbek, mint a vázizom hosszú rostjai.
6. A sejtekben megtalálhatók az aktin- és miozinfonalak, de nem alkotnak szabályos szarkomereket.
7. A fehérjefonalak rendezetlenül, ferdén, hálószerűen feszülnek ki a sejt belsejében.
8. A Z-lemez szerepét úgynevezett sűrű testecskék veszik át, amelyekhez a fonalak rögzülnek.
9. Éppen a szarkomerek hiánya miatt marad el a jellegzetes harántcsíkolat.
10. A simaizomsejtekben a T-tubulusok hiányoznak, a kalciumraktár-rendszer pedig kevésbé fejlett.
11. Az összehúzódáshoz szükséges kalcium részben a sejten kívüli térből lép be.
12. A simaizom működését az akaratunktól független, vegetatív idegrendszer szabályozza.
13. Emellett számos hormon és a helyi kémiai környezet is befolyásolja az összehúzódását.
14. A simaizom lassan, de tartósan és kis energiafelhasználással képes összehúzódni.
15. Ez a tulajdonság teszi lehetővé a szervek falának hosszan tartó feszességét, az úgynevezett tónust.
16. A simaizom rendkívül lassan fárad el, ezért órákon át fenn tudja tartani a feszülést.
17. Sok belső szervben a sejtek réskapcsolatokkal kötődnek egymáshoz.
18. Ezekben a szervekben az ingerület sejtről sejtre terjed, és a réteg egységesen húzódik össze.
19. Az ilyen, összekapcsolt sejtekből álló simaizmot egységes típusú simaizomnak nevezzük.
20. Más helyeken a sejtek külön-külön, egymástól függetlenül idegződnek be.
21. Ezt a finoman szabályozható formát többegységes típusú simaizomnak nevezzük.
22. Ilyen sejtek találhatók például a szem szivárványhártyájában és a nagy erek falában.
23. A bél falában a simaizom hullámszerű mozgással, perisztaltikával továbbítja a tápláló pépet.
24. Az erek falában a simaizom a véredények átmérőjét, így a vérnyomást is szabályozza.
25. A hólyag és a méh falában a simaizom erőteljes ürítő, illetve kitoló összehúzódásra képes.
26. A légutak falában a simaizom a levegő áramlását a csövek szűkítésével vagy tágításával befolyásolja.
27. A bőrben apró simaizmok a szőrszálakat állítják fel, és okozzák a „libabőrt”.
28. A vázizommal ellentétben a simaizomsejtek felnőttkorban is képesek osztódni.
29. Ezért a simaizom sérülés után jobban képes megújulni és pótolni a hiányzó sejteket.
30. A simaizom felépítése tehát a szervek lassú, tartós és önkéntelen működéséhez alkalmazkodott.
(aufklappen)német
1. Die glatte Muskulatur kommt in der Wand der inneren Organe, der Gefäße und der Drüsen vor.
2. Ihren Namen erhielt sie daher, dass ihre Zellen keine Querstreifung zeigen und ihre Oberfläche „glatt“ ist.
3. Die glatten Muskelzellen sind spindelförmig, in der Mitte breit und laufen zu ihren beiden Enden spitz zu.
4. In jeder glatten Muskelzelle befindet sich ein einziger, länglicher Zellkern in der Mitte der Zelle.
5. Die glatten Muskelzellen sind wesentlich kleiner als die langen Fasern der Skelettmuskulatur.
6. In den Zellen finden sich Aktin- und Myosinfäden, sie bilden jedoch keine regelmäßigen Sarkomere.
7. Die Eiweißfäden sind ungeordnet, schräg und netzartig im Inneren der Zelle gespannt.
8. Die Rolle der Z-Scheibe übernehmen sogenannte dichte Körperchen, an denen die Fäden verankert sind.
9. Gerade wegen des Fehlens der Sarkomere bleibt die charakteristische Querstreifung aus.
10. In den glatten Muskelzellen fehlen die T-Tubuli, und das kalziumspeichernde System ist weniger stark ausgebildet.
11. Das für die Kontraktion nötige Kalzium tritt teils aus dem Raum außerhalb der Zelle ein.
12. Die Tätigkeit der glatten Muskulatur regelt das von unserem Willen unabhängige, vegetative Nervensystem.
13. Daneben beeinflussen auch zahlreiche Hormone und das örtliche chemische Milieu ihre Kontraktion.
14. Die glatte Muskulatur kann sich langsam, aber anhaltend und mit geringem Energieverbrauch zusammenziehen.
15. Diese Eigenschaft ermöglicht die lang anhaltende Spannung der Organwand, den sogenannten Tonus.
16. Die glatte Muskulatur ermüdet außerordentlich langsam und kann die Spannung deshalb über Stunden aufrechterhalten.
17. In vielen inneren Organen sind die Zellen durch Nexus miteinander verbunden.
18. In diesen Organen breitet sich die Erregung von Zelle zu Zelle aus, und die Schicht zieht sich einheitlich zusammen.
19. Eine solche, aus verbundenen Zellen bestehende glatte Muskulatur nennen wir Single-Unit-Typ.
20. An anderen Stellen werden die Zellen einzeln und unabhängig voneinander innerviert.
21. Diese fein regulierbare Form nennen wir Multi-Unit-Typ.
22. Solche Zellen finden sich zum Beispiel in der Regenbogenhaut des Auges und in der Wand der großen Gefäße.
23. In der Darmwand befördert die glatte Muskulatur mit einer wellenartigen Bewegung, der Peristaltik, den Speisebrei.
24. In der Gefäßwand regelt die glatte Muskulatur den Durchmesser der Blutgefäße und damit auch den Blutdruck.
25. In der Wand der Harnblase und der Gebärmutter ist die glatte Muskulatur zu kräftigen entleerenden bzw. austreibenden Kontraktionen fähig.
26. In der Wand der Atemwege beeinflusst die glatte Muskulatur den Luftstrom durch Verengung oder Erweiterung der Röhren.
27. In der Haut stellen kleine glatte Muskeln die Haare auf und verursachen die „Gänsehaut“.
28. Im Gegensatz zur Skelettmuskulatur können sich die glatten Muskelzellen auch im Erwachsenenalter teilen.
29. Daher kann sich die glatte Muskulatur nach einer Verletzung besser erneuern und die fehlenden Zellen ersetzen.
30. Der Bau der glatten Muskulatur ist also an die langsame, anhaltende und unwillkürliche Tätigkeit der Organe angepasst.