7.11.1 – A felső végtag artériái – Die Arterien der oberen Extremität
1. A felső végtag artériás rendszere jobb oldalon a feji-karcsonti értörzzsel, bal oldalon pedig közvetlenül az aortaívből induló kulcscsont alatti verőérrel kezdődik. – Das arterielle System der oberen Extremität beginnt rechts mit dem Truncus brachiocephalicus und links direkt aus dem Aortenbogen als A. subclavia.
2. Miután a kulcscsont alatti verőér áthaladt a hátulsó skalenus-nyíláson, az első bordától disztálisan hónalji verőérként folytatódik. – Nachdem die A. subclavia die hintere Skalenuslücke passiert hat, setzt sie sich distal der ersten Rippe als A. axillaris fort.
3. A hónalji verőér a karcsontot megkerülő verőereken keresztül ellátja a karcsontfej környékét, és anasztomózisokat képez a lapocka körül. – Die A. axillaris versorgt über die Aa. circumflexae humeri den Bereich des Humeruskopfes und bildet Anastomosen um die Scapula.
4. A nagy görgetegizom alsó szélénél az érútvonalat kari verőérnek nevezik, amely a belső kétfejű izom barázdájában halad. – Am distalen Rand des M. teres major wird die Gefäßstraße als A. brachialis bezeichnet, die im Sulcus bicipitalis medialis verläuft.
5. A felkar egyik jelentős ága a mély kari verőér, amely az orsócsonti ideget kíséri a hátulsó oldalra az orsócsonti ideg barázdájában. – Ein wesentlicher Ast im Oberarm ist die A. profunda brachii, die den N. radialis im Sulcus nervi radialis zur Dorsalseite begleitet.
6. A kari verőér lefutása során kollaterális ágakat ad le, amelyek hozzájárulnak a könyökízületi érhálózat kialakításához. – Die A. brachialis gibt im Verlauf kollaterale Äste ab, die zur Ausbildung des Rete articulare cubiti beitragen.
7. A könyökárokban, a kétfejű karizom bőnyéje alatt a kari verőér végágaira oszlik. – In der Fossa cubitalis, unter der Aponeurose des M. biceps brachii, teilt sich die A. brachialis in ihre Endäste auf.
8. Az orsócsonti verőér az alkar laterális oldalán halad, mint az orsócsonti ér-ideg köteg vezető képlete. – Die A. radialis verläuft auf der lateralen Seite des Unterarms als Leitstruktur der radialen Gefäß-Nerven-Straße.
9. Mediálisan az alkart a singcsonti verőér látja el, amely a kerek borintóizom alatt húzódik a mélybe. – Medial wird der Unterarm durch die A. ulnaris versorgt, die unter dem M. pronator teres in die Tiefe zieht.
10. Eredése után röviddel a singcsonti verőér leadja a közös csontok közötti verőeret, amely az alkar mély struktúrait látja el. – Kurz nach ihrem Ursprung gibt die A. ulnaris die A. interossea communis ab, die die tiefen Strukturen des Unterarms versorgt.
11. Az orsócsonti verőér disztálisan a „tabatière”-en keresztül a kéztő háti oldalára húzódik, mielőtt belépne a tenyérbe. – Die A. radialis zieht distal durch die Tabatière zur Dorsalseite der Handwurzel, bevor sie in die Hohlhand eintritt.
12. A tenyéri régióban az orsócsonti és a singcsonti verőér két jellegzetes anasztomózis-ívet alkot. – In der Palmarregion bilden die A. radialis und die A. ulnaris zwei charakteristische Anastomosenbögen.
13. A felületes tenyéri ívet elsősorban a singcsonti verőér táplálja, és közvetlenül a tenyéri bőnye alatt helyezkedik el. – Der Arcus palmaris superficialis wird primär von der A. ulnaris gespeist und liegt unmittelbar unter der Palmaraponeurose.
14. A mély tenyéri ív főként az orsócsonti verőérből jön létre, és a kézközépcsontok alapján fekszik. – Der Arcus palmaris profundus entsteht hauptsächlich aus der A. radialis und liegt den Mittelhandknochen basal an.
15. Ezekből az ívekből erednek a közös tenyéri ujjverőerek, amelyek a saját tenyéri ujjverőerekre ágaznak szét. – Aus diesen Bögen entspringen die Aa. digitales palmares communes, die sich in die Aa. digitales palmares propriae aufteilen.
16. A saját ujjverőerek az ujjak oldalsó felszínén futnak, és biztosítják azok vérellátását egészen az ujjhegyekig. – Die Aa. digitales propriae verlaufen an den Seitenflächen der Finger und sichern deren Blutversorgung bis zur Spitze.
17. A hüvelykujj fő verőere az orsócsonti verőér erős ága, amely a hüvelykujj ellátását szolgálja. – Die A. princeps pollicis ist ein kräftiger Ast der A. radialis zur Versorgung des Daumens.
18. A kézhát artériás ellátását a háti kéztői érhálózat biztosítja. – Die arterielle Versorgung des Handrückens wird durch das Rete carpale dorsale gewährleistet.
19. Az alkar artériáinak lefutási variációi gyakoriak, és klinikai jelentőséggel bírnak az érpunpciók során. – Variationen im Verlauf der Unterarmarterien sind häufig und haben klinische Relevanz bei Gefäßpunktionen.
20. Az orsócsonti verőér középső rétege erősen fejlett, ami alkalmassá teszi az invazív vérnyomásmérésre. – Die Tunica media der A. radialis ist stark ausgeprägt, was sie für die invasive Blutdruckmessung prädestiniert.
21. Az orsócsonti és singcsonti verőér közötti anasztomózisok garantálják a kéz perfúzióját az egyik ér elzáródása esetén. – Anastomosen zwischen der A. radialis und ulnaris garantieren die Perfusion der Hand bei Verschluss eines Gefäßes.
22. A hónalji verőeret a hónaljárok kötőszövetes lemezei és a karfonat ágai veszik körül. – Die A. axillaris ist von den Faszien der Achselhöhle und den Ästen des Plexus brachialis umgeben.
23. Az oldalsó ágak, mint például az oldalsó mellkasi verőér, a mellkasfalat és az emlőt látják el. – Seitliche Äste wie die A. thoracica lateralis versorgen die Brustwand und die Mamma.
24. A lapocka alatti verőér a hónalji verőér legerősebb ága, amely a lapockát megkerülő és a mellkas-háti verőérre oszlik. – Die A. subscapularis ist der stärkste Ast der A. axillaris und teilt sich in die A. circumflexa scapulae und A. thoracodorsalis.
25. Az akromiális érhálózatot a lapocka feletti és a mellkas-vállcsúcsi verőér ágai táplálják. – Das Rete acromiale wird durch Äste der A. suprascapularis und A. thoracoacromialis gespeist.
26. A felkarban a kari verőér a karizom előtt fekszik, és a középső ideg keresztezi. – Im Oberarm liegt die A. brachialis ventral des M. brachialis und wird vom N. medianus überkreuzt.
27. A felső singcsonti kollaterális verőér a singcsonti ideget kíséri a belső könyökdudorhoz. – Die A. collateralis ulnaris superior begleitet den N. ulnaris zum Epicondylus medialis.
28. Az orsócsonti visszahajló verőér az orsócsonti verőérből ered, és kranio-felé húzódik a könyökízülethez. – Die A. recurrens radialis entspringt aus der A. radialis und zieht nach kranial zum Ellenbogengelenk.
29. A tenyéri kéztői érhálózat mélyen, a kéztőcsontok szalagjain helyezkedik el. – Das Rete carpale palmare liegt tief auf den Bändern der Handwurzelknochen.
30. A tenyéri kézközépcsonti verőerek a csontok közötti résekben haladnak az ujjak felé. – Aa. metacarpales palmares ziehen in den Interossealräumen zu den Fingern.
31. Az mutatóujj orsócsonti verőere a mutatóujj radiális oldalát látja el. – Die A. radialis indicis versorgt die radiale Seite des Zeigefingers.
32. Átfúró ágak kötik össze a kézközép régió háti és tenyéri érrendszerét. – Perforansäste verbinden das dorsale und palmare Gefäßsystem der Metakarpalregion.
33. Az ujjverőerek végelágazódása sűrű kapillárishálózatban történik a körömágyban. – Die Endausbreitung der Digitalarterien erfolgt in einem dichten Kapillarnetz im Nagelbett.
34. A tenyéri ívek sérülései masszív vérzésekhez vezethetnek, amelyek célzott kompressziót igényelnek. – Verletzungen der Hohlhandbögen können zu massiven Blutungen führen, die eine gezielte Kompression erfordern.
35. A felső végtag szisztémás véreloszlását a szimpatikus idegrendszer szabályozza. – Die systemische Verteilung des Blutes in der oberen Extremität wird durch den Sympathikus reguliert.
(aufklappen)magyar
1. A felső végtag artériás rendszere jobb oldalon a feji-karcsonti értörzzsel, bal oldalon pedig közvetlenül az aortaívből induló kulcscsont alatti verőérrel kezdődik.
2. Miután a kulcscsont alatti verőér áthaladt a hátulsó skalenus-nyíláson, az első bordától disztálisan hónalji verőérként folytatódik.
3. A hónalji verőér a karcsontot megkerülő verőereken keresztül ellátja a karcsontfej környékét, és anasztomózisokat képez a lapocka körül.
4. A nagy görgetegizom alsó szélénél az érútvonalat kari verőérnek nevezik, amely a belső kétfejű izom barázdájában halad.
5. A felkar egyik jelentős ága a mély kari verőér, amely az orsócsonti ideget kíséri a hátulsó oldalra az orsócsonti ideg barázdájában.
6. A kari verőér lefutása során kollaterális ágakat ad le, amelyek hozzájárulnak a könyökízületi érhálózat kialakításához.
7. A könyökárokban, a kétfejű karizom bőnyéje alatt a kari verőér végágaira oszlik.
8. Az orsócsonti verőér az alkar laterális oldalán halad, mint az orsócsonti ér-ideg köteg vezető képlete.
9. Mediálisan az alkart a singcsonti verőér látja el, amely a kerek borintóizom alatt húzódik a mélybe.
10. Eredése után röviddel a singcsonti verőér leadja a közös csontok közötti verőeret, amely az alkar mély struktúrait látja el.
11. Az orsócsonti verőér disztálisan a „tabatière”-en keresztül a kéztő háti oldalára húzódik, mielőtt belépne a tenyérbe.
12. A tenyéri régióban az orsócsonti és a singcsonti verőér két jellegzetes anasztomózis-ívet alkot.
13. A felületes tenyéri ívet elsősorban a singcsonti verőér táplálja, és közvetlenül a tenyéri bőnye alatt helyezkedik el.
14. A mély tenyéri ív főként az orsócsonti verőérből jön létre, és a kézközépcsontok alapján fekszik.
15. Ezekből az ívekből erednek a közös tenyéri ujjverőerek, amelyek a saját tenyéri ujjverőerekre ágaznak szét.
16. A saját ujjverőerek az ujjak oldalsó felszínén futnak, és biztosítják azok vérellátását egészen az ujjhegyekig.
17. A hüvelykujj fő verőere az orsócsonti verőér erős ága, amely a hüvelykujj ellátását szolgálja.
18. A kézhát artériás ellátását a háti kéztői érhálózat biztosítja.
19. Az alkar artériáinak lefutási variációi gyakoriak, és klinikai jelentőséggel bírnak az érpunpciók során.
20. Az orsócsonti verőér középső rétege erősen fejlett, ami alkalmassá teszi az invazív vérnyomásmérésre.
21. Az orsócsonti és singcsonti verőér közötti anasztomózisok garantálják a kéz perfúzióját az egyik ér elzáródása esetén.
22. A hónalji verőeret a hónaljárok kötőszövetes lemezei és a karfonat ágai veszik körül.
23. Az oldalsó ágak, mint például az oldalsó mellkasi verőér, a mellkasfalat és az emlőt látják el.
24. A lapocka alatti verőér a hónalji verőér legerősebb ága, amely a lapockát megkerülő és a mellkas-háti verőérre oszlik.
25. Az akromiális érhálózatot a lapocka feletti és a mellkas-vállcsúcsi verőér ágai táplálják.
26. A felkarban a kari verőér a karizom előtt fekszik, és a középső ideg keresztezi.
27. A felső singcsonti kollaterális verőér a singcsonti ideget kíséri a belső könyökdudorhoz.
28. Az orsócsonti visszahajló verőér az orsócsonti verőérből ered, és kranio-felé húzódik a könyökízülethez.
29. A tenyéri kéztői érhálózat mélyen, a kéztőcsontok szalagjain helyezkedik el.
30. A tenyéri kézközépcsonti verőerek a csontok közötti résekben haladnak az ujjak felé.
31. Az mutatóujj orsócsonti verőere a mutatóujj radiális oldalát látja el.
32. Átfúró ágak kötik össze a kézközép régió háti és tenyéri érrendszerét.
33. Az ujjverőerek végelágazódása sűrű kapillárishálózatban történik a körömágyban.
34. A tenyéri ívek sérülései masszív vérzésekhez vezethetnek, amelyek célzott kompressziót igényelnek.
35. A felső végtag szisztémás véreloszlását a szimpatikus idegrendszer szabályozza.
(aufklappen)német
1. Das arterielle System der oberen Extremität beginnt rechts mit dem Truncus brachiocephalicus und links direkt aus dem Aortenbogen als A. subclavia.
2. Nachdem die A. subclavia die hintere Skalenuslücke passiert hat, setzt sie sich distal der ersten Rippe als A. axillaris fort.
3. Die A. axillaris versorgt über die Aa. circumflexae humeri den Bereich des Humeruskopfes und bildet Anastomosen um die Scapula.
4. Am distalen Rand des M. teres major wird die Gefäßstraße als A. brachialis bezeichnet, die im Sulcus bicipitalis medialis verläuft.
5. Ein wesentlicher Ast im Oberarm ist die A. profunda brachii, die den N. radialis im Sulcus nervi radialis zur Dorsalseite begleitet.
6. Die A. brachialis gibt im Verlauf kollaterale Äste ab, die zur Ausbildung des Rete articulare cubiti beitragen.
7. In der Fossa cubitalis, unter der Aponeurose des M. biceps brachii, teilt sich die A. brachialis in ihre Endäste auf.
8. Die A. radialis verläuft auf der lateralen Seite des Unterarms als Leitstruktur der radialen Gefäß-Nerven-Straße.
9. Medial wird der Unterarm durch die A. ulnaris versorgt, die unter dem M. pronator teres in die Tiefe zieht.
10. Kurz nach ihrem Ursprung gibt die A. ulnaris die A. interossea communis ab, die die tiefen Strukturen des Unterarms versorgt.
11. Die A. radialis zieht distal durch die Tabatière zur Dorsalseite der Handwurzel, bevor sie in die Hohlhand eintritt.
12. In der Palmarregion bilden die A. radialis und die A. ulnaris zwei charakteristische Anastomosenbögen.
13. Der Arcus palmaris superficialis wird primär von der A. ulnaris gespeist und liegt unmittelbar unter der Palmaraponeurose.
14. Der Arcus palmaris profundus entsteht hauptsächlich aus der A. radialis und liegt den Mittelhandknochen basal an.
15. Aus diesen Bögen entspringen die Aa. digitales palmares communes, die sich in die Aa. digitales palmares propriae aufteilen.
16. Die Aa. digitales propriae verlaufen an den Seitenflächen der Finger und sichern deren Blutversorgung bis zur Spitze.
17. Die A. princeps pollicis ist ein kräftiger Ast der A. radialis zur Versorgung des Daumens.
18. Die arterielle Versorgung des Handrückens wird durch das Rete carpale dorsale gewährleistet.
19. Variationen im Verlauf der Unterarmarterien sind häufig und haben klinische Relevanz bei Gefäßpunktionen.
20. Die Tunica media der A. radialis ist stark ausgeprägt, was sie für die invasive Blutdruckmessung prädestiniert.
21. Anastomosen zwischen der A. radialis und ulnaris garantieren die Perfusion der Hand bei Verschluss eines Gefäßes.
22. Die A. axillaris ist von den Faszien der Achselhöhle und den Ästen des Plexus brachialis umgeben.
23. Seitliche Äste wie die A. thoracica lateralis versorgen die Brustwand und die Mamma.
24. Die A. subscapularis ist der stärkste Ast der A. axillaris und teilt sich in die A. circumflexa scapulae und A. thoracodorsalis.
25. Das Rete acromiale wird durch Äste der A. suprascapularis und A. thoracoacromialis gespeist.
26. Im Oberarm liegt die A. brachialis ventral des M. brachialis und wird vom N. medianus überkreuzt.
27. Die A. collateralis ulnaris superior begleitet den N. ulnaris zum Epicondylus medialis.
28. Die A. recurrens radialis entspringt aus der A. radialis und zieht nach kranial zum Ellenbogengelenk.
29. Das Rete carpale palmare liegt tief auf den Bändern der Handwurzelknochen.
30. Aa. metacarpales palmares ziehen in den Interossealräumen zu den Fingern.
31. Die A. radialis indicis versorgt die radiale Seite des Zeigefingers.
32. Perforansäste verbinden das dorsale und palmare Gefäßsystem der Metakarpalregion.
33. Die Endausbreitung der Digitalarterien erfolgt in einem dichten Kapillarnetz im Nagelbett.
34. Verletzungen der Hohlhandbögen können zu massiven Blutungen führen, die eine gezielte Kompression erfordern.
35. Die systemische Verteilung des Blutes in der oberen Extremität wird durch den Sympathikus reguliert.