5.15.2 – A befelé és kifelé fordítás izmai – Die Muskeln für Pronation und Supination
1. Az alkar nemcsak hajlításra és feszítésre képes, hanem sajátos forgó mozgásra is, amely a tenyeret fel- vagy lefelé fordítja. – Der Unterarm ist nicht nur zum Beugen und Strecken fähig, sondern auch zu einer besonderen Drehbewegung, die die Handfläche nach oben oder unten wendet.
2. Ezt a forgást két ellentétes irányú mozgásra bontjuk: a befelé és a kifelé fordításra. – Diese Drehung teilen wir in zwei entgegengesetzte Bewegungen: das Einwärts- und das Auswärtsdrehen (Pronation und Supination).
3. Kifelé fordításkor a tenyér felfelé vagy előre néz, ez felel meg az anatómiai alaphelyzetnek. – Beim Auswärtsdrehen (Supination) zeigt die Handfläche nach oben oder vorne, was der anatomischen Grundstellung entspricht.
4. Befelé fordításkor a tenyér lefelé vagy hátrafelé fordul, mint amikor a kezünkkel lenyomunk valamit. – Beim Einwärtsdrehen (Pronation) wendet sich die Handfläche nach unten oder hinten, wie wenn man mit der Hand etwas niederdrückt.
5. Egyszerű emlékeztető, hogy kifelé fordított tenyérrel levest lehet tartani, befelé fordítottal pedig kiönteni. – Eine einfache Merkhilfe ist, dass man mit auswärts gedrehter Handfläche eine Suppe halten und mit einwärts gedrehter ausschütten kann.
6. A mozgás lényege, hogy az orsócsont a rögzített singcsont körül fordul el. – Der Kern der Bewegung besteht darin, dass sich die Speiche um die feststehende Elle dreht.
7. Ez a forgás két ízületben zajlik: a könyök melletti felső és a csukló melletti alsó orsó-singcsonti ízületben. – Diese Drehung findet in zwei Gelenken statt: im oberen Radioulnargelenk nahe dem Ellenbogen und im unteren nahe dem Handgelenk.
8. A forgás tengelye a felső ízület orsócsontfejétől az alsó ízület singcsontfejéig húzódik. – Die Drehachse zieht vom Speichenköpfchen des oberen Gelenks bis zum Ellenköpfchen des unteren Gelenks.
9. Kifelé fordított helyzetben a két csont párhuzamosan fekszik egymás mellett. – In auswärts gedrehter Stellung liegen die beiden Knochen parallel nebeneinander.
10. Befelé fordításkor az orsócsont keresztezi a singcsontot és fölé kerül, mintha egy X betűt rajzolnának. – Beim Einwärtsdrehen kreuzt die Speiche über die Elle und legt sich darüber, als würden sie ein X zeichnen.
11. Mivel a kéz az orsócsonthoz kapcsolódik, a csont fordulásával együtt a tenyér is elfordul. – Da die Hand mit der Speiche verbunden ist, dreht sich mit der Drehung des Knochens auch die Handfläche mit.
12. A könyök behajlítása és nyújtása független ettől a forgástól, így a két mozgás egymástól elkülönülten is végezhető. – Das Beugen und Strecken des Ellenbogens ist von dieser Drehung unabhängig, sodass beide Bewegungen auch getrennt voneinander ausgeführt werden können.
13. A befelé fordítást elsősorban két izom végzi: a kerek és a négyszögletes befordító izom. – Das Einwärtsdrehen besorgen vor allem zwei Muskeln: der runde und der viereckige Einwärtsdreher (Pronator teres und Pronator quadratus).
14. A kerek befordító izom a felkarcsont belső bütykéről ered, és rézsútosan az orsócsont közepéhez tapad. – Der runde Einwärtsdreher entspringt vom inneren Höcker des Oberarmknochens und setzt schräg in der Mitte der Speiche an.
15. Ez az izom a befelé fordítás mellett a könyök hajlításában is enyhén részt vesz. – Dieser Muskel ist neben dem Einwärtsdrehen auch leicht am Beugen des Ellenbogens beteiligt.
16. A négyszögletes befordító izom mélyen, közvetlenül a csukló fölött köti össze a két alkarcsontot. – Der viereckige Einwärtsdreher verbindet tief, direkt oberhalb des Handgelenks, die beiden Unterarmknochen.
17. Ez a rövid, lapos izom a befelé fordítás legfontosabb és legállandóbb működtetője. – Dieser kurze, flache Muskel ist der wichtigste und beständigste Antrieb des Einwärtsdrehens.
18. Mindkét befordító izmot a már említett középső ideg látja el. – Beide Einwärtsdreher werden vom bereits erwähnten Mittelnerv (Nervus medianus) versorgt.
19. A kifelé fordítást a kifordító izom és a kétfejű karizom együtt hozza létre. – Das Auswärtsdrehen erzeugen der Auswärtsdreher (Supinator) und der zweiköpfige Armmuskel (Biceps brachii) gemeinsam.
20. A kifordító izom a külső bütyökről és a singcsontról indulva körbeöleli az orsócsont felső részét. – Der Auswärtsdreher umgreift, vom äußeren Höcker und von der Elle ausgehend, den oberen Teil der Speiche.
21. Lassú, erő nélküli forgatáskor főként ez a mély izom dolgozik. – Bei langsamem, kraftlosem Drehen arbeitet vor allem dieser tiefe Muskel.
22. Ha viszont erőre van szükség, a behajlított könyöknél a kétfejű karizom lesz a legerősebb kifordító. – Wird jedoch Kraft benötigt, ist bei gebeugtem Ellenbogen der zweiköpfige Armmuskel der stärkste Auswärtsdreher.
23. Éppen ezért a csavarokat és az üvegek fedelét behajlított karral, erőteljes kifelé fordítással könnyebb megnyitni. – Gerade deshalb lassen sich Schrauben und Flaschendeckel mit gebeugtem Arm und kräftigem Auswärtsdrehen leichter öffnen.
24. A kifordító izmot a feszítőket is ellátó orsócsonti ideg működteti. – Den Auswärtsdreher versorgt der auch die Strecker versorgende Speichennerv (Nervus radialis).
25. A karorsó izom a szélső helyzetekből a semleges középállásba hozza vissza az alkart. – Der Oberarm-Speichen-Muskel (Brachioradialis) bringt den Unterarm aus den Endstellungen in die neutrale Mittelstellung zurück.
26. A kifelé fordítás általában erősebb, mint a befelé fordítás, mert a kétfejű karizom is segíti. – Das Auswärtsdrehen ist in der Regel kräftiger als das Einwärtsdrehen, weil der zweiköpfige Armmuskel es unterstützt.
27. Ezt a jobbmenetes csavarok kialakítása is figyelembe veszi, amelyeket a jobb kéz kifelé fordítással húz meg. – Diesem Umstand trägt auch die Bauart der Rechtsgewinde-Schrauben Rechnung, die die rechte Hand mit einer Auswärtsdrehung anzieht.
28. A mindennapi mozdulatok, például a kulcs elfordítása vagy a kilincs lenyomása, e két forgás finom váltakozásán alapulnak. – Alltägliche Bewegungen wie das Drehen eines Schlüssels oder das Herunterdrücken einer Klinke beruhen auf dem feinen Wechsel dieser beiden Drehungen.
29. Ha a felső orsó-singcsonti ízület beszorul, az alkar forgása fájdalmassá válik vagy teljesen leáll. – Ist das obere Radioulnargelenk blockiert, wird die Drehung des Unterarms schmerzhaft oder kommt ganz zum Stillstand.
30. Összefoglalva: a befelé és a kifelé fordítás izmai az orsócsontot a singcsont körül forgatva teszik a kezet a térben szabadon beállíthatóvá. – Zusammenfassend machen die Muskeln für Einwärts- und Auswärtsdrehung die Hand im Raum frei einstellbar, indem sie die Speiche um die Elle drehen.
(aufklappen)magyar
1. Az alkar nemcsak hajlításra és feszítésre képes, hanem sajátos forgó mozgásra is, amely a tenyeret fel- vagy lefelé fordítja.
2. Ezt a forgást két ellentétes irányú mozgásra bontjuk: a befelé és a kifelé fordításra.
3. Kifelé fordításkor a tenyér felfelé vagy előre néz, ez felel meg az anatómiai alaphelyzetnek.
4. Befelé fordításkor a tenyér lefelé vagy hátrafelé fordul, mint amikor a kezünkkel lenyomunk valamit.
5. Egyszerű emlékeztető, hogy kifelé fordított tenyérrel levest lehet tartani, befelé fordítottal pedig kiönteni.
6. A mozgás lényege, hogy az orsócsont a rögzített singcsont körül fordul el.
7. Ez a forgás két ízületben zajlik: a könyök melletti felső és a csukló melletti alsó orsó-singcsonti ízületben.
8. A forgás tengelye a felső ízület orsócsontfejétől az alsó ízület singcsontfejéig húzódik.
9. Kifelé fordított helyzetben a két csont párhuzamosan fekszik egymás mellett.
10. Befelé fordításkor az orsócsont keresztezi a singcsontot és fölé kerül, mintha egy X betűt rajzolnának.
11. Mivel a kéz az orsócsonthoz kapcsolódik, a csont fordulásával együtt a tenyér is elfordul.
12. A könyök behajlítása és nyújtása független ettől a forgástól, így a két mozgás egymástól elkülönülten is végezhető.
13. A befelé fordítást elsősorban két izom végzi: a kerek és a négyszögletes befordító izom.
14. A kerek befordító izom a felkarcsont belső bütykéről ered, és rézsútosan az orsócsont közepéhez tapad.
15. Ez az izom a befelé fordítás mellett a könyök hajlításában is enyhén részt vesz.
16. A négyszögletes befordító izom mélyen, közvetlenül a csukló fölött köti össze a két alkarcsontot.
17. Ez a rövid, lapos izom a befelé fordítás legfontosabb és legállandóbb működtetője.
18. Mindkét befordító izmot a már említett középső ideg látja el.
19. A kifelé fordítást a kifordító izom és a kétfejű karizom együtt hozza létre.
20. A kifordító izom a külső bütyökről és a singcsontról indulva körbeöleli az orsócsont felső részét.
21. Lassú, erő nélküli forgatáskor főként ez a mély izom dolgozik.
22. Ha viszont erőre van szükség, a behajlított könyöknél a kétfejű karizom lesz a legerősebb kifordító.
23. Éppen ezért a csavarokat és az üvegek fedelét behajlított karral, erőteljes kifelé fordítással könnyebb megnyitni.
24. A kifordító izmot a feszítőket is ellátó orsócsonti ideg működteti.
25. A karorsó izom a szélső helyzetekből a semleges középállásba hozza vissza az alkart.
26. A kifelé fordítás általában erősebb, mint a befelé fordítás, mert a kétfejű karizom is segíti.
27. Ezt a jobbmenetes csavarok kialakítása is figyelembe veszi, amelyeket a jobb kéz kifelé fordítással húz meg.
28. A mindennapi mozdulatok, például a kulcs elfordítása vagy a kilincs lenyomása, e két forgás finom váltakozásán alapulnak.
29. Ha a felső orsó-singcsonti ízület beszorul, az alkar forgása fájdalmassá válik vagy teljesen leáll.
30. Összefoglalva: a befelé és a kifelé fordítás izmai az orsócsontot a singcsont körül forgatva teszik a kezet a térben szabadon beállíthatóvá.
(aufklappen)német
1. Der Unterarm ist nicht nur zum Beugen und Strecken fähig, sondern auch zu einer besonderen Drehbewegung, die die Handfläche nach oben oder unten wendet.
2. Diese Drehung teilen wir in zwei entgegengesetzte Bewegungen: das Einwärts- und das Auswärtsdrehen (Pronation und Supination).
3. Beim Auswärtsdrehen (Supination) zeigt die Handfläche nach oben oder vorne, was der anatomischen Grundstellung entspricht.
4. Beim Einwärtsdrehen (Pronation) wendet sich die Handfläche nach unten oder hinten, wie wenn man mit der Hand etwas niederdrückt.
5. Eine einfache Merkhilfe ist, dass man mit auswärts gedrehter Handfläche eine Suppe halten und mit einwärts gedrehter ausschütten kann.
6. Der Kern der Bewegung besteht darin, dass sich die Speiche um die feststehende Elle dreht.
7. Diese Drehung findet in zwei Gelenken statt: im oberen Radioulnargelenk nahe dem Ellenbogen und im unteren nahe dem Handgelenk.
8. Die Drehachse zieht vom Speichenköpfchen des oberen Gelenks bis zum Ellenköpfchen des unteren Gelenks.
9. In auswärts gedrehter Stellung liegen die beiden Knochen parallel nebeneinander.
10. Beim Einwärtsdrehen kreuzt die Speiche über die Elle und legt sich darüber, als würden sie ein X zeichnen.
11. Da die Hand mit der Speiche verbunden ist, dreht sich mit der Drehung des Knochens auch die Handfläche mit.
12. Das Beugen und Strecken des Ellenbogens ist von dieser Drehung unabhängig, sodass beide Bewegungen auch getrennt voneinander ausgeführt werden können.
13. Das Einwärtsdrehen besorgen vor allem zwei Muskeln: der runde und der viereckige Einwärtsdreher (Pronator teres und Pronator quadratus).
14. Der runde Einwärtsdreher entspringt vom inneren Höcker des Oberarmknochens und setzt schräg in der Mitte der Speiche an.
15. Dieser Muskel ist neben dem Einwärtsdrehen auch leicht am Beugen des Ellenbogens beteiligt.
16. Der viereckige Einwärtsdreher verbindet tief, direkt oberhalb des Handgelenks, die beiden Unterarmknochen.
17. Dieser kurze, flache Muskel ist der wichtigste und beständigste Antrieb des Einwärtsdrehens.
18. Beide Einwärtsdreher werden vom bereits erwähnten Mittelnerv (Nervus medianus) versorgt.
19. Das Auswärtsdrehen erzeugen der Auswärtsdreher (Supinator) und der zweiköpfige Armmuskel (Biceps brachii) gemeinsam.
20. Der Auswärtsdreher umgreift, vom äußeren Höcker und von der Elle ausgehend, den oberen Teil der Speiche.
21. Bei langsamem, kraftlosem Drehen arbeitet vor allem dieser tiefe Muskel.
22. Wird jedoch Kraft benötigt, ist bei gebeugtem Ellenbogen der zweiköpfige Armmuskel der stärkste Auswärtsdreher.
23. Gerade deshalb lassen sich Schrauben und Flaschendeckel mit gebeugtem Arm und kräftigem Auswärtsdrehen leichter öffnen.
24. Den Auswärtsdreher versorgt der auch die Strecker versorgende Speichennerv (Nervus radialis).
25. Der Oberarm-Speichen-Muskel (Brachioradialis) bringt den Unterarm aus den Endstellungen in die neutrale Mittelstellung zurück.
26. Das Auswärtsdrehen ist in der Regel kräftiger als das Einwärtsdrehen, weil der zweiköpfige Armmuskel es unterstützt.
27. Diesem Umstand trägt auch die Bauart der Rechtsgewinde-Schrauben Rechnung, die die rechte Hand mit einer Auswärtsdrehung anzieht.
28. Alltägliche Bewegungen wie das Drehen eines Schlüssels oder das Herunterdrücken einer Klinke beruhen auf dem feinen Wechsel dieser beiden Drehungen.
29. Ist das obere Radioulnargelenk blockiert, wird die Drehung des Unterarms schmerzhaft oder kommt ganz zum Stillstand.
30. Zusammenfassend machen die Muskeln für Einwärts- und Auswärtsdrehung die Hand im Raum frei einstellbar, indem sie die Speiche um die Elle drehen.