5.15.1 – A hajlító és a feszítő oldal mint működési egység – Beuge- und Streckseite als Funktionseinheit
1. Az alkar izmai a kéz és az ujjak legfontosabb mozgatói, bár nagy részük magán a kézen kívül, az alkaron helyezkedik el. – Die Muskeln des Unterarms sind die wichtigsten Beweger von Hand und Fingern, obwohl ein großer Teil von ihnen außerhalb der Hand selbst, am Unterarm, liegt.
2. Az izmok húsos része, az izomhas az alkaron található, a hosszú inak pedig a csuklón át egészen a kézig húzódnak. – Der fleischige Teil der Muskeln, der Muskelbauch, befindet sich am Unterarm, während die langen Sehnen über das Handgelenk bis in die Hand ziehen.
3. Ennek az elrendezésnek köszönhetően maga a kéz karcsú és könnyű marad, az erőt pedig az alkar erős izmai adják. – Dank dieser Anordnung bleibt die Hand selbst schlank und leicht, während die Kraft von den starken Muskeln des Unterarms geliefert wird.
4. Az alkar izmait két nagy működési csoportra osztjuk: a hajlítókra és a feszítőkre. – Die Muskeln des Unterarms teilen wir in zwei große funktionelle Gruppen ein: in die Beuger (Flexoren) und die Strecker (Extensoren).
5. A hajlítóizmok a tenyér felőli, azaz elülső oldalon fekszenek, és többségük közös ínnal a felkarcsont belső bütykéről ered. – Die Beugemuskeln liegen auf der zur Handfläche gerichteten, also vorderen Seite und entspringen größtenteils mit einer gemeinsamen Sehne vom inneren Höcker des Oberarmknochens (Epicondylus medialis).
6. A hajlító oldalon felületes és mély réteget különböztetünk meg, amelyek együtt mozgatják a csuklót és az ujjakat. – Auf der Beugeseite unterscheiden wir eine oberflächliche und eine tiefe Schicht, die gemeinsam Handgelenk und Finger bewegen.
7. A felületes réteg fő feladata a csukló hajlítása, a mélyebb izmok pedig az ujjakat görbítik be a fogáshoz. – Die Hauptaufgabe der oberflächlichen Schicht ist das Beugen des Handgelenks, während die tieferen Muskeln die Finger zum Greifen krümmen.
8. A hajlító oldalon fut a két csuklóhajlító, a felületes és a mély ujjhajlító, valamint a hosszú hüvelykhajlító. – Auf der Beugeseite verlaufen die beiden Handbeuger, der oberflächliche und der tiefe Fingerbeuger sowie der lange Daumenbeuger.
9. A feszítőizmok a kézhát felőli, hátulsó oldalon helyezkednek el, és közös inuk a felkarcsont külső bütykéről indul. – Die Streckmuskeln befinden sich auf der zum Handrücken gerichteten, hinteren Seite, und ihre gemeinsame Sehne geht vom äußeren Höcker des Oberarmknochens (Epicondylus lateralis) aus.
10. A feszítők a csuklót és az ujjakat egyenesítik ki, vagyis a hajlítók ellenlábasai. – Die Strecker richten Handgelenk und Finger auf, sind also die Gegenspieler der Beuger.
11. A közös ujjfeszítő egyetlen izomhassal indul, majd négy ínra oszlik, amelyek a mutatóujjtól a kisujjig futnak. – Der gemeinsame Fingerstrecker beginnt mit einem einzigen Muskelbauch und teilt sich dann in vier Sehnen, die vom Zeigefinger bis zum kleinen Finger laufen.
12. A hüvelykujjnak és a kisujjnak külön feszítőizmai is vannak, ezért ezek az ujjak egymástól függetlenül nyújthatók. – Daumen und kleiner Finger besitzen zusätzlich eigene Streckmuskeln, weshalb sich diese Finger unabhängig von den anderen strecken lassen.
13. A hajlítók és a feszítők pontosan összehangolt párokban dolgoznak: amikor az egyik csoport összehúzódik, a másik enged. – Beuger und Strecker arbeiten in genau aufeinander abgestimmten Paaren: Wenn die eine Gruppe sich zusammenzieht, gibt die andere nach.
14. Nyugalomban mindkét oldal enyhe alapfeszültséget tart, ezért a kéz magától kissé behajlított, laza tartásba kerül. – In Ruhe hält jede Seite eine leichte Grundspannung, weshalb die Hand von selbst eine leicht gebeugte, entspannte Haltung einnimmt.
15. Ez a nyugalmi tartás mutatja, hogy a hajlító és a feszítő oldal valójában egyetlen működési egységet alkot. – Diese Ruhehaltung zeigt, dass Beuge- und Streckseite in Wirklichkeit eine einzige funktionelle Einheit bilden.
16. A csukló oldalirányú mozgásához a hajlító és a feszítő oldal azonos oldali izmainak együtt kell dolgozniuk. – Für die seitliche Bewegung des Handgelenks müssen die Muskeln der gleichen Seite von Beuge- und Streckseite zusammenarbeiten.
17. Az orsócsont felőli izmok a kezet a hüvelyk felé, a singcsont felőliek a kisujj felé billentik. – Die speichenseitigen Muskeln kippen die Hand zum Daumen, die ellenseitigen zum kleinen Finger.
18. A hosszú inak a csukló táján erős, szalagszerű tartószalagok alatt futnak, amelyek megakadályozzák, hogy hajlításkor felpattanjanak. – Die langen Sehnen laufen in der Handgelenksgegend unter kräftigen, bandartigen Haltebändern (Retinacula), die verhindern, dass sie beim Beugen abheben.
19. Az inakat síkos ínhüvelyek veszik körül, amelyek csökkentik a súrlódást a folyamatos mozgás során. – Die Sehnen sind von gleitfähigen Sehnenscheiden umgeben, die die Reibung während der ständigen Bewegung verringern.
20. A tenyér felőli oldalon a hajlítóinak a csukló csontjai és egy erős szalag által határolt kéztőalagúton haladnak át. – Auf der Handflächenseite ziehen die Beugesehnen durch den Karpaltunnel, der von den Handwurzelknochen und einem kräftigen Band begrenzt wird.
21. Ebben a szűk alagútban fut a hüvelyk- és a mutatóujj érzéséért is felelős középső ideg, amely nyomásra érzékeny. – Durch diesen engen Tunnel verläuft auch der für das Gefühl von Daumen und Zeigefinger zuständige Mittelnerv (Nervus medianus), der druckempfindlich ist.
22. Az alkarizmok mellett a kézen rövid, apró izmok is találhatók, amelyek a finom és pontos mozgásokat teszik lehetővé. – Neben den Unterarmmuskeln gibt es auch an der Hand kurze, kleine Muskeln, die die feinen und präzisen Bewegungen ermöglichen.
23. A hüvelykujj tövében fekvő húsos hüvelykpárna izmai a hüvelyket a többi ujjal szembe tudják fordítani. – Die Muskeln des fleischigen Daumenballens (Thenar) am Grund des Daumens können den Daumen den übrigen Fingern gegenüberstellen.
24. Ez a szembefordítás teszi lehetővé a fogást, és az emberi kéz egyik legfontosabb képessége. – Diese Gegenüberstellung (Opposition) ermöglicht das Greifen und ist eine der wichtigsten Fähigkeiten der menschlichen Hand.
25. A kisujj tövében a kisebb kisujjpárna izmai helyezkednek el, amelyek a kisujjat mozgatják és a tenyeret öblösítik. – Am Grund des kleinen Fingers liegen die Muskeln des kleineren Kleinfingerballens (Hypothenar), die den kleinen Finger bewegen und die Hohlhand vertiefen.
26. Az ujjak csontjai között húzódó csontközti izmok az ujjakat szét tudják terpeszteni, illetve össze tudják zárni. – Die zwischen den Fingerknochen liegenden Zwischenknochenmuskeln (Mm. interossei) können die Finger spreizen und wieder zusammenführen.
27. A pálcikaszerű féregizmok az ujjak alapízületét hajlítják, a középső és a végső ízületet viszont nyújtják. – Die stäbchenförmigen Wurmmuskeln (Mm. lumbricales) beugen das Grundgelenk der Finger, strecken aber Mittel- und Endgelenk.
28. A durva, erőteljes markoláskor az összes hosszú hajlító egyszerre feszül meg, és a kéz szorosan rázárul a tárgyra. – Beim groben, kraftvollen Zugreifen spannen sich alle langen Beuger gleichzeitig an, und die Hand schließt sich fest um den Gegenstand.
29. A finom, csippentő fogáskor ezzel szemben csak a hüvelyk- és a mutatóujj kis izmai dolgoznak összehangoltan. – Beim feinen Pinzettengriff hingegen arbeiten nur die kleinen Muskeln von Daumen und Zeigefinger fein aufeinander abgestimmt.
30. A szembefordítható hüvelykujj és a rövid kézizmok együtt teszik az emberi kezet rendkívül ügyes szerszámmá. – Der gegenüberstellbare Daumen und die kurzen Handmuskeln machen zusammen die menschliche Hand zu einem außerordentlich geschickten Werkzeug.
31. A hosszú alkarizmok tehát az erőt, a rövid kézizmok pedig a pontosságot biztosítják. – Die langen Unterarmmuskeln liefern also die Kraft, die kurzen Handmuskeln die Genauigkeit.
32. A hajlítóinak sérülése esetén az ujjak nem képesek behajlani, míg a feszítők kiesésekor a kéz „lecsüng”. – Bei einer Verletzung der Beugesehnen können sich die Finger nicht mehr beugen, während bei Ausfall der Strecker die Hand „herabhängt“.
33. A kéztőalagút szűkülete a középső ideget nyomja, és zsibbadást, valamint a hüvelykpárna gyengülését okozhatja. – Eine Verengung des Karpaltunnels drückt auf den Mittelnerv und kann Kribbeln sowie eine Schwäche des Daumenballens verursachen.
34. A hosszú és a rövid izmok finoman összehangolt együttműködése nélkül sem az írás, sem a hangszeres játék nem lenne lehetséges. – Ohne das fein abgestimmte Zusammenspiel der langen und kurzen Muskeln wäre weder das Schreiben noch das Spielen eines Instruments möglich.
35. Összefoglalva: a hajlító és a feszítő oldal, valamint a rövid kézizmok egyetlen, pontosan szabályozott működési egységet alkotnak. – Zusammenfassend bilden die Beuge- und die Streckseite sowie die kurzen Handmuskeln eine einzige, genau geregelte funktionelle Einheit.
(aufklappen)magyar
1. Az alkar izmai a kéz és az ujjak legfontosabb mozgatói, bár nagy részük magán a kézen kívül, az alkaron helyezkedik el.
2. Az izmok húsos része, az izomhas az alkaron található, a hosszú inak pedig a csuklón át egészen a kézig húzódnak.
3. Ennek az elrendezésnek köszönhetően maga a kéz karcsú és könnyű marad, az erőt pedig az alkar erős izmai adják.
4. Az alkar izmait két nagy működési csoportra osztjuk: a hajlítókra és a feszítőkre.
5. A hajlítóizmok a tenyér felőli, azaz elülső oldalon fekszenek, és többségük közös ínnal a felkarcsont belső bütykéről ered.
6. A hajlító oldalon felületes és mély réteget különböztetünk meg, amelyek együtt mozgatják a csuklót és az ujjakat.
7. A felületes réteg fő feladata a csukló hajlítása, a mélyebb izmok pedig az ujjakat görbítik be a fogáshoz.
8. A hajlító oldalon fut a két csuklóhajlító, a felületes és a mély ujjhajlító, valamint a hosszú hüvelykhajlító.
9. A feszítőizmok a kézhát felőli, hátulsó oldalon helyezkednek el, és közös inuk a felkarcsont külső bütykéről indul.
10. A feszítők a csuklót és az ujjakat egyenesítik ki, vagyis a hajlítók ellenlábasai.
11. A közös ujjfeszítő egyetlen izomhassal indul, majd négy ínra oszlik, amelyek a mutatóujjtól a kisujjig futnak.
12. A hüvelykujjnak és a kisujjnak külön feszítőizmai is vannak, ezért ezek az ujjak egymástól függetlenül nyújthatók.
13. A hajlítók és a feszítők pontosan összehangolt párokban dolgoznak: amikor az egyik csoport összehúzódik, a másik enged.
14. Nyugalomban mindkét oldal enyhe alapfeszültséget tart, ezért a kéz magától kissé behajlított, laza tartásba kerül.
15. Ez a nyugalmi tartás mutatja, hogy a hajlító és a feszítő oldal valójában egyetlen működési egységet alkot.
16. A csukló oldalirányú mozgásához a hajlító és a feszítő oldal azonos oldali izmainak együtt kell dolgozniuk.
17. Az orsócsont felőli izmok a kezet a hüvelyk felé, a singcsont felőliek a kisujj felé billentik.
18. A hosszú inak a csukló táján erős, szalagszerű tartószalagok alatt futnak, amelyek megakadályozzák, hogy hajlításkor felpattanjanak.
19. Az inakat síkos ínhüvelyek veszik körül, amelyek csökkentik a súrlódást a folyamatos mozgás során.
20. A tenyér felőli oldalon a hajlítóinak a csukló csontjai és egy erős szalag által határolt kéztőalagúton haladnak át.
21. Ebben a szűk alagútban fut a hüvelyk- és a mutatóujj érzéséért is felelős középső ideg, amely nyomásra érzékeny.
22. Az alkarizmok mellett a kézen rövid, apró izmok is találhatók, amelyek a finom és pontos mozgásokat teszik lehetővé.
23. A hüvelykujj tövében fekvő húsos hüvelykpárna izmai a hüvelyket a többi ujjal szembe tudják fordítani.
24. Ez a szembefordítás teszi lehetővé a fogást, és az emberi kéz egyik legfontosabb képessége.
25. A kisujj tövében a kisebb kisujjpárna izmai helyezkednek el, amelyek a kisujjat mozgatják és a tenyeret öblösítik.
26. Az ujjak csontjai között húzódó csontközti izmok az ujjakat szét tudják terpeszteni, illetve össze tudják zárni.
27. A pálcikaszerű féregizmok az ujjak alapízületét hajlítják, a középső és a végső ízületet viszont nyújtják.
28. A durva, erőteljes markoláskor az összes hosszú hajlító egyszerre feszül meg, és a kéz szorosan rázárul a tárgyra.
29. A finom, csippentő fogáskor ezzel szemben csak a hüvelyk- és a mutatóujj kis izmai dolgoznak összehangoltan.
30. A szembefordítható hüvelykujj és a rövid kézizmok együtt teszik az emberi kezet rendkívül ügyes szerszámmá.
31. A hosszú alkarizmok tehát az erőt, a rövid kézizmok pedig a pontosságot biztosítják.
32. A hajlítóinak sérülése esetén az ujjak nem képesek behajlani, míg a feszítők kiesésekor a kéz „lecsüng”.
33. A kéztőalagút szűkülete a középső ideget nyomja, és zsibbadást, valamint a hüvelykpárna gyengülését okozhatja.
34. A hosszú és a rövid izmok finoman összehangolt együttműködése nélkül sem az írás, sem a hangszeres játék nem lenne lehetséges.
35. Összefoglalva: a hajlító és a feszítő oldal, valamint a rövid kézizmok egyetlen, pontosan szabályozott működési egységet alkotnak.
(aufklappen)német
1. Die Muskeln des Unterarms sind die wichtigsten Beweger von Hand und Fingern, obwohl ein großer Teil von ihnen außerhalb der Hand selbst, am Unterarm, liegt.
2. Der fleischige Teil der Muskeln, der Muskelbauch, befindet sich am Unterarm, während die langen Sehnen über das Handgelenk bis in die Hand ziehen.
3. Dank dieser Anordnung bleibt die Hand selbst schlank und leicht, während die Kraft von den starken Muskeln des Unterarms geliefert wird.
4. Die Muskeln des Unterarms teilen wir in zwei große funktionelle Gruppen ein: in die Beuger (Flexoren) und die Strecker (Extensoren).
5. Die Beugemuskeln liegen auf der zur Handfläche gerichteten, also vorderen Seite und entspringen größtenteils mit einer gemeinsamen Sehne vom inneren Höcker des Oberarmknochens (Epicondylus medialis).
6. Auf der Beugeseite unterscheiden wir eine oberflächliche und eine tiefe Schicht, die gemeinsam Handgelenk und Finger bewegen.
7. Die Hauptaufgabe der oberflächlichen Schicht ist das Beugen des Handgelenks, während die tieferen Muskeln die Finger zum Greifen krümmen.
8. Auf der Beugeseite verlaufen die beiden Handbeuger, der oberflächliche und der tiefe Fingerbeuger sowie der lange Daumenbeuger.
9. Die Streckmuskeln befinden sich auf der zum Handrücken gerichteten, hinteren Seite, und ihre gemeinsame Sehne geht vom äußeren Höcker des Oberarmknochens (Epicondylus lateralis) aus.
10. Die Strecker richten Handgelenk und Finger auf, sind also die Gegenspieler der Beuger.
11. Der gemeinsame Fingerstrecker beginnt mit einem einzigen Muskelbauch und teilt sich dann in vier Sehnen, die vom Zeigefinger bis zum kleinen Finger laufen.
12. Daumen und kleiner Finger besitzen zusätzlich eigene Streckmuskeln, weshalb sich diese Finger unabhängig von den anderen strecken lassen.
13. Beuger und Strecker arbeiten in genau aufeinander abgestimmten Paaren: Wenn die eine Gruppe sich zusammenzieht, gibt die andere nach.
14. In Ruhe hält jede Seite eine leichte Grundspannung, weshalb die Hand von selbst eine leicht gebeugte, entspannte Haltung einnimmt.
15. Diese Ruhehaltung zeigt, dass Beuge- und Streckseite in Wirklichkeit eine einzige funktionelle Einheit bilden.
16. Für die seitliche Bewegung des Handgelenks müssen die Muskeln der gleichen Seite von Beuge- und Streckseite zusammenarbeiten.
17. Die speichenseitigen Muskeln kippen die Hand zum Daumen, die ellenseitigen zum kleinen Finger.
18. Die langen Sehnen laufen in der Handgelenksgegend unter kräftigen, bandartigen Haltebändern (Retinacula), die verhindern, dass sie beim Beugen abheben.
19. Die Sehnen sind von gleitfähigen Sehnenscheiden umgeben, die die Reibung während der ständigen Bewegung verringern.
20. Auf der Handflächenseite ziehen die Beugesehnen durch den Karpaltunnel, der von den Handwurzelknochen und einem kräftigen Band begrenzt wird.
21. Durch diesen engen Tunnel verläuft auch der für das Gefühl von Daumen und Zeigefinger zuständige Mittelnerv (Nervus medianus), der druckempfindlich ist.
22. Neben den Unterarmmuskeln gibt es auch an der Hand kurze, kleine Muskeln, die die feinen und präzisen Bewegungen ermöglichen.
23. Die Muskeln des fleischigen Daumenballens (Thenar) am Grund des Daumens können den Daumen den übrigen Fingern gegenüberstellen.
24. Diese Gegenüberstellung (Opposition) ermöglicht das Greifen und ist eine der wichtigsten Fähigkeiten der menschlichen Hand.
25. Am Grund des kleinen Fingers liegen die Muskeln des kleineren Kleinfingerballens (Hypothenar), die den kleinen Finger bewegen und die Hohlhand vertiefen.
26. Die zwischen den Fingerknochen liegenden Zwischenknochenmuskeln (Mm. interossei) können die Finger spreizen und wieder zusammenführen.
27. Die stäbchenförmigen Wurmmuskeln (Mm. lumbricales) beugen das Grundgelenk der Finger, strecken aber Mittel- und Endgelenk.
28. Beim groben, kraftvollen Zugreifen spannen sich alle langen Beuger gleichzeitig an, und die Hand schließt sich fest um den Gegenstand.
29. Beim feinen Pinzettengriff hingegen arbeiten nur die kleinen Muskeln von Daumen und Zeigefinger fein aufeinander abgestimmt.
30. Der gegenüberstellbare Daumen und die kurzen Handmuskeln machen zusammen die menschliche Hand zu einem außerordentlich geschickten Werkzeug.
31. Die langen Unterarmmuskeln liefern also die Kraft, die kurzen Handmuskeln die Genauigkeit.
32. Bei einer Verletzung der Beugesehnen können sich die Finger nicht mehr beugen, während bei Ausfall der Strecker die Hand „herabhängt“.
33. Eine Verengung des Karpaltunnels drückt auf den Mittelnerv und kann Kribbeln sowie eine Schwäche des Daumenballens verursachen.
34. Ohne das fein abgestimmte Zusammenspiel der langen und kurzen Muskeln wäre weder das Schreiben noch das Spielen eines Instruments möglich.
35. Zusammenfassend bilden die Beuge- und die Streckseite sowie die kurzen Handmuskeln eine einzige, genau geregelte funktionelle Einheit.