5.16 – A csípő és a comb izmai – Muskeln von Hüfte und Oberschenkel
1. A csípő és a comb izmai az alsó végtag mozgásának és stabilitásának alapvető aktív elemei. – Die Muskeln von Hüfte und Oberschenkel sind grundlegende aktive Elemente der Bewegung und Stabilität der unteren Gliedmaße.
2. Ezek az izmok a medencéről, a gerincoszlopról vagy a combcsontról erednek, és az alsó végtag csontjain tapadnak. – Diese Muskeln entspringen am Becken, an der Wirbelsäule oder am Oberschenkelknochen und setzen an den Knochen der unteren Gliedmaße an.
3. A csípő körüli izmok minden térbeli irányban képesek mozgatni a combot. – Die Muskeln um das Hüftgelenk können den Oberschenkel in alle räumlichen Richtungen bewegen.
4. A csípőhajlítók a combot előre és felfelé emelik. – Die Hüftbeuger führen den Oberschenkel nach vorne und oben.
5. A farizmok a csípő feszítésében, távolításában és forgatásában vesznek részt. – Die Gesäßmuskeln beteiligen sich an Streckung, Abduktion und Rotation im Hüftgelenk.
6. A comb izmait elülső, hátulsó és mediális izomcsoportra osztjuk. – Die Oberschenkelmuskeln werden in eine vordere, hintere und mediale Muskelgruppe eingeteilt.
7. A három izomcsoportot a széles combpólya és annak sövényei választják el egymástól. – Die drei Muskelgruppen werden durch die breite Oberschenkelfaszie (Fascia lata) und ihre Zwischenmuskelsepten voneinander getrennt.
8. Az elülső izomcsoport legfontosabb feladata a térdízület feszítése. – Die wichtigste Aufgabe der vorderen Muskelgruppe ist die Streckung des Kniegelenks.
9. A hátulsó izomcsoport hajlítja a térdet, és többnyire feszíti a csípőt. – Die hintere Muskelgruppe beugt das Knie und streckt überwiegend das Hüftgelenk.
10. A mediális izomcsoport a combot a test középvonala felé közelíti. – Die mediale Muskelgruppe führt den Oberschenkel zur Körpermittellinie und bewirkt damit eine Adduktion.
11. Számos combizom két ízületet hidal át, ezért működése a csípő és a térd helyzetétől is függ. – Mehrere Oberschenkelmuskeln überbrücken zwei Gelenke, weshalb ihre Wirkung von der Stellung des Hüft- und Kniegelenks abhängt.
12. Az egyízületi izmok ezzel szemben csak egyetlen ízület mozgását befolyásolják közvetlenül. – Eingelenkige Muskeln beeinflussen dagegen unmittelbar nur die Bewegung eines Gelenks.
13. A csípőhorpaszizom a csípő legerősebb hajlítóizma. – Der Hüftlendenmuskel (Musculus iliopsoas) ist der stärkste Beuger des Hüftgelenks.
14. A nagy farizom különösen felálláskor, lépcsőzéskor és futáskor fejti ki nagy erejét. – Der große Gesäßmuskel (Musculus gluteus maximus) entfaltet seine große Kraft besonders beim Aufstehen, Treppensteigen und Laufen.
15. A középső és a kis farizom járás közben vízszintesen tartja a medencét. – Der mittlere und der kleine Gesäßmuskel (Musculus gluteus medius und Musculus gluteus minimus) halten das Becken beim Gehen waagerecht.
16. A négyfejű combizom a térd legfontosabb feszítője. – Der vierköpfige Oberschenkelmuskel (Musculus quadriceps femoris) ist der wichtigste Strecker des Kniegelenks.
17. A comb hátulsó izmai a csípő feszítését és a térd hajlítását kapcsolják össze. – Die hinteren Oberschenkelmuskeln verbinden die Streckung des Hüftgelenks mit der Beugung des Kniegelenks.
18. A közelítőizmok nemcsak közelítik a combot, hanem állás közben a medencét is stabilizálják. – Die Adduktoren führen den Oberschenkel nicht nur heran, sondern stabilisieren beim Stehen auch das Becken.
19. A szabóizom több mozgást egyesít, és a csípőre, valamint a térdre is hat. – Der Schneidermuskel (Musculus sartorius) verbindet mehrere Bewegungen und wirkt sowohl auf das Hüft- als auch auf das Kniegelenk.
20. A combpólyafeszítő izom a széles combpólyán keresztül az egész alsó végtag stabilitását segíti. – Der Schenkelbindenspanner (Musculus tensor fasciae latae) unterstützt über die breite Oberschenkelfaszie die Stabilität der gesamten unteren Gliedmaße.
21. Az egyes izomcsoportokat különböző idegek látják el, ami megfelel fejlődéstani és működési elkülönülésüknek. – Die einzelnen Muskelgruppen werden von unterschiedlichen Nerven versorgt, was ihrer entwicklungsgeschichtlichen und funktionellen Trennung entspricht.
22. Az izmok vérellátását főként a combverőér és a mély combverőér ágai biztosítják. – Die Blutversorgung der Muskeln erfolgt hauptsächlich durch Äste der Oberschenkelarterie (Arteria femoralis) und der tiefen Oberschenkelarterie (Arteria profunda femoris).
23. Járás közben a csípő- és combizmok összehangoltan gyorsítják, fékezik és vezetik az alsó végtagot. – Beim Gehen beschleunigen, bremsen und führen die Hüft- und Oberschenkelmuskeln die untere Gliedmaße in abgestimmter Weise.
24. Egy izom gyengesége vagy sérülése ezért a teljes járásképet és a testtartást megváltoztathatja. – Die Schwäche oder Verletzung eines einzelnen Muskels kann deshalb das gesamte Gangbild und die Körperhaltung verändern.
25. A következő alfejezetek először a csípő körüli, majd a comb három fő izomcsoportját mutatják be. – Die folgenden Unterkapitel stellen zunächst die Muskeln um das Hüftgelenk und anschließend die drei Hauptgruppen des Oberschenkels dar.
(aufklappen)magyar
1. A csípő és a comb izmai az alsó végtag mozgásának és stabilitásának alapvető aktív elemei.
2. Ezek az izmok a medencéről, a gerincoszlopról vagy a combcsontról erednek, és az alsó végtag csontjain tapadnak.
3. A csípő körüli izmok minden térbeli irányban képesek mozgatni a combot.
4. A csípőhajlítók a combot előre és felfelé emelik.
5. A farizmok a csípő feszítésében, távolításában és forgatásában vesznek részt.
6. A comb izmait elülső, hátulsó és mediális izomcsoportra osztjuk.
7. A három izomcsoportot a széles combpólya és annak sövényei választják el egymástól.
8. Az elülső izomcsoport legfontosabb feladata a térdízület feszítése.
9. A hátulsó izomcsoport hajlítja a térdet, és többnyire feszíti a csípőt.
10. A mediális izomcsoport a combot a test középvonala felé közelíti.
11. Számos combizom két ízületet hidal át, ezért működése a csípő és a térd helyzetétől is függ.
12. Az egyízületi izmok ezzel szemben csak egyetlen ízület mozgását befolyásolják közvetlenül.
13. A csípőhorpaszizom a csípő legerősebb hajlítóizma.
14. A nagy farizom különösen felálláskor, lépcsőzéskor és futáskor fejti ki nagy erejét.
15. A középső és a kis farizom járás közben vízszintesen tartja a medencét.
16. A négyfejű combizom a térd legfontosabb feszítője.
17. A comb hátulsó izmai a csípő feszítését és a térd hajlítását kapcsolják össze.
18. A közelítőizmok nemcsak közelítik a combot, hanem állás közben a medencét is stabilizálják.
19. A szabóizom több mozgást egyesít, és a csípőre, valamint a térdre is hat.
20. A combpólyafeszítő izom a széles combpólyán keresztül az egész alsó végtag stabilitását segíti.
21. Az egyes izomcsoportokat különböző idegek látják el, ami megfelel fejlődéstani és működési elkülönülésüknek.
22. Az izmok vérellátását főként a combverőér és a mély combverőér ágai biztosítják.
23. Járás közben a csípő- és combizmok összehangoltan gyorsítják, fékezik és vezetik az alsó végtagot.
24. Egy izom gyengesége vagy sérülése ezért a teljes járásképet és a testtartást megváltoztathatja.
25. A következő alfejezetek először a csípő körüli, majd a comb három fő izomcsoportját mutatják be.
(aufklappen)német
1. Die Muskeln von Hüfte und Oberschenkel sind grundlegende aktive Elemente der Bewegung und Stabilität der unteren Gliedmaße.
2. Diese Muskeln entspringen am Becken, an der Wirbelsäule oder am Oberschenkelknochen und setzen an den Knochen der unteren Gliedmaße an.
3. Die Muskeln um das Hüftgelenk können den Oberschenkel in alle räumlichen Richtungen bewegen.
4. Die Hüftbeuger führen den Oberschenkel nach vorne und oben.
5. Die Gesäßmuskeln beteiligen sich an Streckung, Abduktion und Rotation im Hüftgelenk.
6. Die Oberschenkelmuskeln werden in eine vordere, hintere und mediale Muskelgruppe eingeteilt.
7. Die drei Muskelgruppen werden durch die breite Oberschenkelfaszie (Fascia lata) und ihre Zwischenmuskelsepten voneinander getrennt.
8. Die wichtigste Aufgabe der vorderen Muskelgruppe ist die Streckung des Kniegelenks.
9. Die hintere Muskelgruppe beugt das Knie und streckt überwiegend das Hüftgelenk.
10. Die mediale Muskelgruppe führt den Oberschenkel zur Körpermittellinie und bewirkt damit eine Adduktion.
11. Mehrere Oberschenkelmuskeln überbrücken zwei Gelenke, weshalb ihre Wirkung von der Stellung des Hüft- und Kniegelenks abhängt.
12. Eingelenkige Muskeln beeinflussen dagegen unmittelbar nur die Bewegung eines Gelenks.
13. Der Hüftlendenmuskel (Musculus iliopsoas) ist der stärkste Beuger des Hüftgelenks.
14. Der große Gesäßmuskel (Musculus gluteus maximus) entfaltet seine große Kraft besonders beim Aufstehen, Treppensteigen und Laufen.
15. Der mittlere und der kleine Gesäßmuskel (Musculus gluteus medius und Musculus gluteus minimus) halten das Becken beim Gehen waagerecht.
16. Der vierköpfige Oberschenkelmuskel (Musculus quadriceps femoris) ist der wichtigste Strecker des Kniegelenks.
17. Die hinteren Oberschenkelmuskeln verbinden die Streckung des Hüftgelenks mit der Beugung des Kniegelenks.
18. Die Adduktoren führen den Oberschenkel nicht nur heran, sondern stabilisieren beim Stehen auch das Becken.
19. Der Schneidermuskel (Musculus sartorius) verbindet mehrere Bewegungen und wirkt sowohl auf das Hüft- als auch auf das Kniegelenk.
20. Der Schenkelbindenspanner (Musculus tensor fasciae latae) unterstützt über die breite Oberschenkelfaszie die Stabilität der gesamten unteren Gliedmaße.
21. Die einzelnen Muskelgruppen werden von unterschiedlichen Nerven versorgt, was ihrer entwicklungsgeschichtlichen und funktionellen Trennung entspricht.
22. Die Blutversorgung der Muskeln erfolgt hauptsächlich durch Äste der Oberschenkelarterie (Arteria femoralis) und der tiefen Oberschenkelarterie (Arteria profunda femoris).
23. Beim Gehen beschleunigen, bremsen und führen die Hüft- und Oberschenkelmuskeln die untere Gliedmaße in abgestimmter Weise.
24. Die Schwäche oder Verletzung eines einzelnen Muskels kann deshalb das gesamte Gangbild und die Körperhaltung verändern.
25. Die folgenden Unterkapitel stellen zunächst die Muskeln um das Hüftgelenk und anschließend die drei Hauptgruppen des Oberschenkels dar.