4.13.3 – A kéztő, a kézközép és az ujjak csontjai – Handwurzel, Mittelhand und Finger
1. A kéz csontos váza összesen huszonhét csontból épül fel. – Das knöcherne Gerüst der Hand besteht insgesamt aus siebenundzwanzig Knochen.
2. Ezek közül nyolc a kéztőhöz, öt a kézközéphez, tizennégy pedig az ujjakhoz tartozik. – Davon gehören acht zur Handwurzel, fünf zur Mittelhand und vierzehn zu den Fingern.
3. A nyolc kéztőcsont két, egyenként négy csontból álló harántirányú sort alkot. – Die acht Handwurzelknochen (Os carpi/Ossa carpi) bilden zwei quer verlaufende Reihen mit jeweils vier Knochen.
4. A csontokat mindkét sorban a hüvelykujj felőli radiális oldaltól a kisujj felőli ulnáris oldal felé nevezzük meg. – Die Knochen werden in beiden Reihen von der daumenseitigen radialen zur kleinfingerseitigen ulnaren Seite benannt.
5. A proximális sor első csontja a sajkacsont. – Der erste Knochen der proximalen Reihe ist das Kahnbein (Os scaphoideum).
6. A sajkacsont a proximális sor legnagyobb csontja, és jelentős részt vállal a kéztőízület kialakításában. – Das Kahnbein ist der größte Knochen der proximalen Reihe und wesentlich an der Bildung des Handgelenks beteiligt.
7. A sajkacsont törése viszonylag gyakori, és kedvezőtlen vérellátása miatt lassan gyógyulhat. – Ein Bruch des Kahnbeins ist relativ häufig und kann wegen seiner ungünstigen Blutversorgung langsam heilen.
8. A sajkacsont mellett helyezkedik el a félhold alakú holdascsont. – Neben dem Kahnbein liegt das halbmondförmige Mondbein (Os lunatum).
9. A holdascsont központi helyzetű, és proximálisan az orsócsonttal ízesül. – Das Mondbein liegt zentral und artikuliert proximal mit der Speiche.
10. A proximális sor harmadik tagja a háromszögletű csont. – Das dritte Glied der proximalen Reihe ist das Dreiecksbein (Os triquetrum).
11. A háromszögletű csont a kéztő ulnáris oldalán helyezkedik el. – Das Dreiecksbein befindet sich auf der ulnaren Seite der Handwurzel.
12. A proximális sor negyedik csontja a kisméretű, lekerekített borsócsont. – Der vierte Knochen der proximalen Reihe ist das kleine, abgerundete Erbsenbein (Os pisiforme).
13. A borsócsont szezámcsontként a kéz egyik hajlítóizmának inába ágyazódik. – Das Erbsenbein ist als Sesambein in die Sehne eines Handbeugemuskels eingelagert.
14. A disztális sor radiális oldalán a nagy sokszögű csont található. – Auf der radialen Seite der distalen Reihe liegt das große Vieleckbein (Os trapezium).
15. A nagy sokszögű csont nyereg alakú ízületi felszíne az első kézközépcsonttal kapcsolódik. – Die sattelförmige Gelenkfläche des großen Vieleckbeins steht mit dem ersten Mittelhandknochen in Verbindung.
16. Ez az ízületi kapcsolat alapvető a hüvelykujj szembehelyező mozgásához. – Diese Gelenkverbindung ist grundlegend für die Oppositionsbewegung des Daumens.
17. A nagy sokszögű csont mellett fekszik a kisebb és kevésbé mozgékony kis sokszögű csont. – Neben dem großen Vieleckbein liegt das kleinere und weniger bewegliche kleine Vieleckbein (Os trapezoideum).
18. A disztális sor legnagyobb csontja a központi helyzetű fejescsont. – Der größte Knochen der distalen Reihe ist das zentral gelegene Kopfbein (Os capitatum).
19. A fejescsont hosszanti tengelye a harmadik kézközépcsont irányában folytatódik. – Die Längsachse des Kopfbeins setzt sich in Richtung des dritten Mittelhandknochens fort.
20. A disztális sor ulnáris oldalán helyezkedik el a horgascsont. – Auf der ulnaren Seite der distalen Reihe liegt das Hakenbein (Os hamatum).
21. A horgascsont tenyéri felszínéről erős, horogszerű nyúlvány emelkedik ki. – Von der handflächenseitigen Fläche des Hakenbeins ragt ein kräftiger hakenförmiger Fortsatz (Hamulus ossis hamati) hervor.
22. A kéztőcsontok tenyéri felszíne összességében homorú kéztőárkot alkot. – Die Handwurzelknochen bilden auf ihrer Handflächenseite insgesamt eine konkave Handwurzelrinne.
23. A kéztőárkot erős kötőszövetes szalag zárja csatornává, amelyben inak és a középideg haladnak. – Ein kräftiges bindegewebiges Band schließt die Handwurzelrinne zum Karpaltunnel, in dem Sehnen und der Mittelnerv verlaufen.
24. A kézközép öt hosszú, egymás mellett elhelyezkedő kézközépcsontból áll. – Die Mittelhand besteht aus fünf nebeneinander liegenden Mittelhandknochen (Os metacarpale/Ossa metacarpalia).
25. A kézközépcsontokat a hüvelykujjtól a kisujj felé haladva egytől ötig számozzuk. – Die Mittelhandknochen werden vom Daumen zum kleinen Finger von eins bis fünf nummeriert.
26. Minden kézközépcsonton megkülönböztetünk alapot, testet és fejet. – An jedem Mittelhandknochen werden eine Basis, ein Schaft und ein Kopf unterschieden.
27. A kézközépcsontok alapjai a kéztő disztális sorával, egymással pedig kisebb ízületi felszínekkel kapcsolódnak. – Die Basen der Mittelhandknochen artikulieren mit der distalen Handwurzelreihe und über kleinere Gelenkflächen miteinander.
28. Lekerekített fejeik ökölbe szorított kéznél a kézháton jól látható bütyköket alkotnak. – Ihre abgerundeten Köpfe bilden bei geballter Faust die am Handrücken gut sichtbaren Fingerknöchel.
29. Az első kézközépcsont rövidebb és vaskosabb a többinél, valamint lényegesen mozgékonyabb. – Der erste Mittelhandknochen ist kürzer und kräftiger als die übrigen und wesentlich beweglicher.
30. A második és a harmadik kézközépcsont szilárdan kapcsolódik a kéztőhöz, ezért a kéz stabil központi tengelyét alkotja. – Der zweite und der dritte Mittelhandknochen sind fest mit der Handwurzel verbunden und bilden daher die stabile Mittelachse der Hand.
31. Az ujjak csontjait ujjperceknek nevezzük, amelyekből a kézen összesen tizennégy található. – Die Knochen der Finger heißen Fingerglieder (Phalanx/Phalanges), von denen die Hand insgesamt vierzehn besitzt.
32. A hüvelykujj csak egy alappercből és egy végpercből áll, középperce nincs. – Der Daumen besteht nur aus einem Grundglied und einem Endglied und besitzt kein Mittelglied.
33. A második, harmadik, negyedik és ötödik ujjnak egyaránt van alap-, közép- és végperce. – Der zweite, dritte, vierte und fünfte Finger besitzen jeweils ein Grundglied, ein Mittelglied und ein Endglied.
34. Az ujjperceken az alap, a test és a fej különíthető el, míg a végpercek kiszélesedő vége az ujjbegyet és a körmöt támasztja. – An den Fingergliedern lassen sich Basis, Schaft und Kopf unterscheiden, während das verbreiterte Ende der Endglieder Fingerkuppe und Nagel stützt.
35. A kéztő, a kézközép és az ujjpercek rendszere egyszerre teszi lehetővé az erős markolást, a finom fogást és a pontos kézmozgásokat. – Das System aus Handwurzel, Mittelhand und Fingergliedern ermöglicht zugleich den kräftigen Faustschluss, den feinen Präzisionsgriff und genaue Handbewegungen.
(aufklappen)magyar
1. A kéz csontos váza összesen huszonhét csontból épül fel.
2. Ezek közül nyolc a kéztőhöz, öt a kézközéphez, tizennégy pedig az ujjakhoz tartozik.
3. A nyolc kéztőcsont két, egyenként négy csontból álló harántirányú sort alkot.
4. A csontokat mindkét sorban a hüvelykujj felőli radiális oldaltól a kisujj felőli ulnáris oldal felé nevezzük meg.
5. A proximális sor első csontja a sajkacsont.
6. A sajkacsont a proximális sor legnagyobb csontja, és jelentős részt vállal a kéztőízület kialakításában.
7. A sajkacsont törése viszonylag gyakori, és kedvezőtlen vérellátása miatt lassan gyógyulhat.
8. A sajkacsont mellett helyezkedik el a félhold alakú holdascsont.
9. A holdascsont központi helyzetű, és proximálisan az orsócsonttal ízesül.
10. A proximális sor harmadik tagja a háromszögletű csont.
11. A háromszögletű csont a kéztő ulnáris oldalán helyezkedik el.
12. A proximális sor negyedik csontja a kisméretű, lekerekített borsócsont.
13. A borsócsont szezámcsontként a kéz egyik hajlítóizmának inába ágyazódik.
14. A disztális sor radiális oldalán a nagy sokszögű csont található.
15. A nagy sokszögű csont nyereg alakú ízületi felszíne az első kézközépcsonttal kapcsolódik.
16. Ez az ízületi kapcsolat alapvető a hüvelykujj szembehelyező mozgásához.
17. A nagy sokszögű csont mellett fekszik a kisebb és kevésbé mozgékony kis sokszögű csont.
18. A disztális sor legnagyobb csontja a központi helyzetű fejescsont.
19. A fejescsont hosszanti tengelye a harmadik kézközépcsont irányában folytatódik.
20. A disztális sor ulnáris oldalán helyezkedik el a horgascsont.
21. A horgascsont tenyéri felszínéről erős, horogszerű nyúlvány emelkedik ki.
22. A kéztőcsontok tenyéri felszíne összességében homorú kéztőárkot alkot.
23. A kéztőárkot erős kötőszövetes szalag zárja csatornává, amelyben inak és a középideg haladnak.
24. A kézközép öt hosszú, egymás mellett elhelyezkedő kézközépcsontból áll.
25. A kézközépcsontokat a hüvelykujjtól a kisujj felé haladva egytől ötig számozzuk.
26. Minden kézközépcsonton megkülönböztetünk alapot, testet és fejet.
27. A kézközépcsontok alapjai a kéztő disztális sorával, egymással pedig kisebb ízületi felszínekkel kapcsolódnak.
28. Lekerekített fejeik ökölbe szorított kéznél a kézháton jól látható bütyköket alkotnak.
29. Az első kézközépcsont rövidebb és vaskosabb a többinél, valamint lényegesen mozgékonyabb.
30. A második és a harmadik kézközépcsont szilárdan kapcsolódik a kéztőhöz, ezért a kéz stabil központi tengelyét alkotja.
31. Az ujjak csontjait ujjperceknek nevezzük, amelyekből a kézen összesen tizennégy található.
32. A hüvelykujj csak egy alappercből és egy végpercből áll, középperce nincs.
33. A második, harmadik, negyedik és ötödik ujjnak egyaránt van alap-, közép- és végperce.
34. Az ujjperceken az alap, a test és a fej különíthető el, míg a végpercek kiszélesedő vége az ujjbegyet és a körmöt támasztja.
35. A kéztő, a kézközép és az ujjpercek rendszere egyszerre teszi lehetővé az erős markolást, a finom fogást és a pontos kézmozgásokat.
(aufklappen)német
1. Das knöcherne Gerüst der Hand besteht insgesamt aus siebenundzwanzig Knochen.
2. Davon gehören acht zur Handwurzel, fünf zur Mittelhand und vierzehn zu den Fingern.
3. Die acht Handwurzelknochen (Os carpi/Ossa carpi) bilden zwei quer verlaufende Reihen mit jeweils vier Knochen.
4. Die Knochen werden in beiden Reihen von der daumenseitigen radialen zur kleinfingerseitigen ulnaren Seite benannt.
5. Der erste Knochen der proximalen Reihe ist das Kahnbein (Os scaphoideum).
6. Das Kahnbein ist der größte Knochen der proximalen Reihe und wesentlich an der Bildung des Handgelenks beteiligt.
7. Ein Bruch des Kahnbeins ist relativ häufig und kann wegen seiner ungünstigen Blutversorgung langsam heilen.
8. Neben dem Kahnbein liegt das halbmondförmige Mondbein (Os lunatum).
9. Das Mondbein liegt zentral und artikuliert proximal mit der Speiche.
10. Das dritte Glied der proximalen Reihe ist das Dreiecksbein (Os triquetrum).
11. Das Dreiecksbein befindet sich auf der ulnaren Seite der Handwurzel.
12. Der vierte Knochen der proximalen Reihe ist das kleine, abgerundete Erbsenbein (Os pisiforme).
13. Das Erbsenbein ist als Sesambein in die Sehne eines Handbeugemuskels eingelagert.
14. Auf der radialen Seite der distalen Reihe liegt das große Vieleckbein (Os trapezium).
15. Die sattelförmige Gelenkfläche des großen Vieleckbeins steht mit dem ersten Mittelhandknochen in Verbindung.
16. Diese Gelenkverbindung ist grundlegend für die Oppositionsbewegung des Daumens.
17. Neben dem großen Vieleckbein liegt das kleinere und weniger bewegliche kleine Vieleckbein (Os trapezoideum).
18. Der größte Knochen der distalen Reihe ist das zentral gelegene Kopfbein (Os capitatum).
19. Die Längsachse des Kopfbeins setzt sich in Richtung des dritten Mittelhandknochens fort.
20. Auf der ulnaren Seite der distalen Reihe liegt das Hakenbein (Os hamatum).
21. Von der handflächenseitigen Fläche des Hakenbeins ragt ein kräftiger hakenförmiger Fortsatz (Hamulus ossis hamati) hervor.
22. Die Handwurzelknochen bilden auf ihrer Handflächenseite insgesamt eine konkave Handwurzelrinne.
23. Ein kräftiges bindegewebiges Band schließt die Handwurzelrinne zum Karpaltunnel, in dem Sehnen und der Mittelnerv verlaufen.
24. Die Mittelhand besteht aus fünf nebeneinander liegenden Mittelhandknochen (Os metacarpale/Ossa metacarpalia).
25. Die Mittelhandknochen werden vom Daumen zum kleinen Finger von eins bis fünf nummeriert.
26. An jedem Mittelhandknochen werden eine Basis, ein Schaft und ein Kopf unterschieden.
27. Die Basen der Mittelhandknochen artikulieren mit der distalen Handwurzelreihe und über kleinere Gelenkflächen miteinander.
28. Ihre abgerundeten Köpfe bilden bei geballter Faust die am Handrücken gut sichtbaren Fingerknöchel.
29. Der erste Mittelhandknochen ist kürzer und kräftiger als die übrigen und wesentlich beweglicher.
30. Der zweite und der dritte Mittelhandknochen sind fest mit der Handwurzel verbunden und bilden daher die stabile Mittelachse der Hand.
31. Die Knochen der Finger heißen Fingerglieder (Phalanx/Phalanges), von denen die Hand insgesamt vierzehn besitzt.
32. Der Daumen besteht nur aus einem Grundglied und einem Endglied und besitzt kein Mittelglied.
33. Der zweite, dritte, vierte und fünfte Finger besitzen jeweils ein Grundglied, ein Mittelglied und ein Endglied.
34. An den Fingergliedern lassen sich Basis, Schaft und Kopf unterscheiden, während das verbreiterte Ende der Endglieder Fingerkuppe und Nagel stützt.
35. Das System aus Handwurzel, Mittelhand und Fingergliedern ermöglicht zugleich den kräftigen Faustschluss, den feinen Präzisionsgriff und genaue Handbewegungen.