7.14 – A kapuvér-keringés és az összeköttetései – Der Pfortaderkreislauf und seine Anastomosen
1. A májkapuvéna az unpárig hasi zsigerek vénás vérét gyűjti össze. – Die Pfortader (Vena portae hepatis) sammelt das venöse Blut der unpaaren Bauchorgane.
2. Mivel a tápcsatornából származó tápanyagokban gazdag vért szállít a májba, funkcionális érnek tekinthető. – Da sie nährstoffreiches Blut aus dem Verdauungstrakt zur Leber transportiert, wird sie als funktionelles Gefäß (Vas publicum) betrachtet.
3. A májkapuvéna hossza felnőttben körülbelül hat-nyolc centiméter. – Die Länge der Vena portae beträgt beim Erwachsenen etwa sechs bis acht Zentimeter.
4. Az ér a hasnyálmirigy feje mögött jön létre több nagy vénás törzs összeömlésével. – Das Gefäß entsteht hinter dem Pankreaskopf durch den Zusammenfluss mehrerer großer Venenstämme.
5. Fő gyűjtőágai a felső bélfodorvéna és a lépvéna. – Ihre Hauptzuflüsse sind die Vena mesenterica superior und die Vena splenica.
6. Az alsó bélfodorvéna általában a lépvénába torkollik, mielőtt az egyesülne a felső bélfodorvénával. – Die Vena mesenterica inferior mündet in der Regel in die Vena splenica, bevor diese sich mit der Vena mesenterica superior vereinigt.
7. A felső bélfodorvéna a vékonybelekből, a vakbélből, a féregnyúlványból, valamint a felszálló és a haránt vastagbélből szállítja a vért. – Die Vena mesenterica superior führt das Blut aus dem Dünndarm, dem Blinddarm (Caecum), dem Wurmfortsatz (Appendix vermiformis) sowie dem aufsteigenden und querverlaufenden Grimmdarm ab.
8. A lépvéna a lépből, a hasnyálmirigy testéből és farkából, valamint a gyomor egy részéből gyűjti össze a vért. – Die Vena splenica sammelt das Blut aus der Milz, dem Pankreaskörper und -schwanz sowie Teilen des Magens.
9. Az alsó bélfodorvéna a leszálló vastagbél, a szigmabél és a végbél felső részének vénás elfolyásáért felelős. – Die Vena mesenterica inferior ist für den venösen Abfluss des absteigenden Grimmdarms, des Sigmoids und des oberen Teils des Rektums verantwortlich.
10. A májkapuvéna a máj-patkóbél szalagban fut a májkapu felé. – Die Vena portae verläuft im Ligamentum hepatoduodenale in Richtung Leberpforte (Porta hepatis).
11. A máj-patkóbél szalagon belül a májkapuvéna a leghátulsó képlet. – Innerhalb des Ligamentum hepatoduodenale ist die Vena portae die am weitesten dorsal gelegene Struktur.
12. A májkapunál az ér egy jobb és egy bal ágra oszlik. – An der Leberpforte teilt sich das Gefäß in einen rechten und einen linken Ast (Ramus dexter et sinister) auf.
13. Ezek az ágak a májlebenyeknek megfelelően oszlanak tovább, és végül a májlebenykék szinuszoidjaiba torkollnak. – Diese Äste verzweigen sich entsprechend der Leberlappen weiter und münden schließlich in die Sinusoide der Leberläppchen.
14. A máj szöveteiben a májkapuvéna vére keveredik a saját májartéria felől érkező oxigéndús vérrel. – In den Lebersinusoiden vermischt sich das Blut der Vena portae mit dem sauerstoffreichen Blut aus der Arteria hepatica propria.
15. A vénás vér végül a májvénákon keresztül hagyja el a májat, és az alsó üres vénába ömlik. – Das venöse Blut verlässt die Leber schließlich über die Venae hepaticae und mündet in die untere Hohlvene (Vena cava inferior).
16. Normál élettani körülmények között a májkapuvénában a nyomás alacsony, körülbelül három-hat higanymilliméter. – Unter normalen physiologischen Bedingungen ist der Druck in der Vena portae niedrig und beträgt etwa drei bis sechs mmHg.
17. A portokavális anasztomózisok olyan összeköttetések, amelyek a májkapuvéna rendszere és az üres vénák rendszere között állnak fenn. – Portokavale Anastomosen sind Verbindungen, die zwischen dem System der Vena portae und dem System der Vena cava (superior und inferior) bestehen.
18. Ezek az összeköttetések egészséges egyénekben is jelen vannak, de funkcionálisan nem jelentősek. – Diese Verbindungen sind auch bei gesunden Individuen vorhanden, jedoch funktionell nicht von Bedeutung.
19. Kóros állapotokban, mint például májzsugorodásban, a májon belüli ellenállás megnő. – Bei pathologischen Zuständen wie der Leberzirrhose erhöht sich der Widerstand innerhalb der Leber.
20. Ennek következtében a májkapuvénában a nyomás megemelkedik, amit portális magas vérnyomásnak nevezünk. – Infolgedessen steigt der Druck in der Vena portae an, was als portale Hypertension bezeichnet wird.
21. Ilyenkor a vér kénytelen megkerülni a májat, és az anasztomózisokon keresztül áramlik vissza a szív felé. – In diesem Fall ist das Blut gezwungen, die Leber zu umgehen, und fließt über die Anastomosen zurück zum Herzen.
22. A megnövekedett térfogat és nyomás miatt ezek a vénás összeköttetések kórosan kitágulnak. – Aufgrund des erhöhten Volumens und Drucks erweitern sich diese venösen Verbindungen pathologisch (Varikositas).
23. Az első fontos összeköttetési terület a nyelőcső alsó szakaszánál található vénás fonat. – Das erste wichtige Verbindungsgebiet befindet sich am unteren Abschnitt der Speiseröhre im dortigen Venengeflecht (Plexus oesophagealis).
24. Itt a gyomor kis görbülete felől érkező bal gyomorvéna összeköttetésbe kerül a nyelőcsővénákkal. – Hier anastomosiert die von der kleinen Magenkurvatur kommende Vena gastrica sinistra mit den Venae oesophageales.
25. A nyelőcső vénái végül a páratlan vénába és ezen keresztül a felső üres vénába ürülnek. – Die Venen des Ösophagus entleeren sich schließlich in die Vena azygos und darüber in die Vena cava superior.
26. Portális pangás esetén itt nyelőcső-visszértágulatok alakulnak ki. – Bei portaler Stauung bilden sich hier Speiseröhrenkrampfadern (Ösophagusvarizen) aus.
27. Ezek a tágult vénák sérülékenyek, és életveszélyes vérzések forrásai lehetnek. – Diese erweiterten Venen sind vulnerabel und können Quellen lebensgefährlicher Blutungen sein.
28. A vérzés kockázatát tovább fokozza a májkárosodás miatti alvadási zavar. – Das Blutungsrisiko wird durch die aufgrund des Leberschadens bestehende Gerinnungsstörung zusätzlich erhöht.
29. A második jelentős anasztomózis terület a köldök környéke a köldök melletti vénákkal. – Das zweite bedeutende Anastomosengebiet ist die Umgebung des Bauchnabels mit den Venae paraumbilicales.
30. A májkapuvéna bal ágából induló köldök melletti vénák a máj kerek szalagja mentén haladnak a köldökig. – Die vom linken Ast der Vena portae ausgehenden Venae paraumbilicales verlaufen entlang des runden Leberbandes (Ligamentum teres hepatis) zum Nabel.
31. A köldöknél ezek a vénák összeköttetésbe kerülnek a hasfal felületes vénáival. – Am Nabel treten diese Venen mit den oberflächlichen Venen der Bauchwand (Vena epigastrica superficialis) in Verbindung.
32. Ezek a vénák végül a felső vagy az alsó üres véna felé szállítják a vért. – Diese Venen leiten das Blut schließlich in Richtung der Vena cava superior oder inferior.
33. Portális pangás esetén a köldök körüli vénák sugarasan kitágulnak, amit „Medúza-fejnek” nevezünk. – Bei portaler Stauung erweitern sich die Venen um den Nabel strahlenförmig, was als Medusenhaupt (Caput medusae) bezeichnet wird.
34. A harmadik kulcsfontosságú terület a végbél környezetében található vénás fonat. – Das dritte schlüsselwichtige Gebiet ist das Venengeflecht in der Umgebung des Mastdarms (Plexus venosus rectalis).
35. Itt az alsó bélfodorvéna folytatását képező felső végbélvéna anasztomizál a végbél vénás fonatában. – Hier anastomosiert die Vena rectalis superior, die die Fortsetzung der Vena mesenterica inferior darstellt, im Plexus venosus rectalis.
36. A végbél vénás fonatának további ágai a középső és az alsó végbélvéna, amelyek a belső csípővéna felé ürülnek. – Weitere Äste des Plexus venosus rectalis sind die Vena rectalis media und inferior, die in die innere Hüftvene (Vena iliaca interna) münden.
37. Mivel a belső csípővéna az alsó üres véna gyűjtőterülete, itt valódi portokavális átmenet jön létre. – Da die Vena iliaca interna zum Einzugsgebiet der Vena cava inferior gehört, entsteht hier ein echter portokavaler Übergang.
38. A portális nyomásfokozódás ezen a területen az aranyeres csomók kialakulásához vezethet. – Die portale Drucksteigerung kann in diesem Bereich zur Ausbildung von hämorrhoidalen Knoten (Hämorrhoiden) führen.
39. Az aranyér a végbél vénás fonatának kóros, csomószerű tágulata. – Hämorrhoiden sind pathologische, knotenförmige Erweiterungen der Venen des Plexus venosus rectalis.
40. Megkülönböztetünk belső aranyeret, amely a redőzött záróizom felett helyezkedik el az oszlopos zóna területén. – Man unterscheidet innere Hämorrhoiden, die oberhalb des Schließmuskels im Bereich der Zona columnaris liegen.
41. A belső aranyeres csomókat a végbél barlangos testének fonata hozza létre. – Innere Hämorrhoidalknoten entstehen durch die Erweiterung des Plexus des Corpus cavernosum recti.
42. A külső aranyér a bőr-nyálkahártya vonal alatt, a végbélnyílás körüli bőr alatt elhelyezkedő vénák tágulata. – Äußere Hämorrhoiden sind Erweiterungen der Venen, die unterhalb der Linea anocutanea unter der perianalen Haut liegen.
43. Fontos megjegyezni, hogy az aranyér nem csak portális magas vérnyomás miatt alakulhat ki, hanem alkati tényezők és fokozott hasprés miatt is. – Es ist wichtig zu beachten, dass Hämorrhoiden nicht nur aufgrund portaler Hypertension entstehen können, sondern auch durch konstitutionelle Faktoren und verstärkte Bauchpresse.
44. Az anorektális vénatágulatok azonban specifikus jelei lehetnek a máj keringési zavarának. – Anorektale Varizen können jedoch spezifische Anzeichen einer Zirkulationsstörung der Leber sein.
45. Egy negyedik, ritkábban említett terület a hashártya mögötti szervek felszíne. – Ein viertes, seltener erwähntes Gebiet sind die Oberflächen retroperitonealer Organe (Retzius-Venen).
46. Itt a felszálló és a leszálló vastagbél vénái a törzs fali vénáival kerülnek összeköttetésbe. – Hier anastomosieren die Venen des aufsteigenden und absteigenden Grimmdarms mit den Parietalvenen des Rumpfes.
47. Hasonló összeköttetések léteznek a máj és a rekeszizom között is a máj hashártya nélküli területén. – Ähnliche Verbindungen existieren zwischen der Leber und dem Zwerchfell im Bereich der Area nuda der Leber.
48. A portális magas vérnyomás súlyos szövődménye lehet a hasűri folyadékgyülem. – Eine schwere Komplikation der portalen Hypertension kann die Ansammlung von Flüssigkeit im Bauchraum (Ascites) sein.
49. A hasvízkór kialakulásában a megnövekedett hidrosztatikai nyomás és a csökkent fehérjenyomás egyaránt szerepet játszik. – Bei der Entstehung von Ascites spielen sowohl der erhöhte hydrostatische Druck als auch der verminderte kolloidosmotische Druck eine Rolle.
50. A májzsugorodás miatt csökken a máj fehérjeszintézise, ami alacsony albuminszinthez vezet a vérben. – Aufgrund der Leberzirrhose sinkt die Eiweißsynthese der Leber, was zu einer Hypoalbuminämie führt.
51. Az anasztomózisok klinikai jelentősége abban áll, hogy diagnosztikus értéket képviselnek a máj állapotának megítélésében. – Die klinische Bedeutung der Anastomosen liegt darin, dass sie einen diagnostischen Wert bei der Beurteilung des Leberzustands darstellen.
52. A portális vér kikerüli a máj méregtelenítő funkcióját, ami portoszisztémás agyi károsodáshoz vezethet. – Das portale Blut umgeht die Entgiftungsfunktion der Leber, was zu einer portosystemischen Enzephalopathie führen kann.
53. A portokavális anasztomózisok ismerete elengedhetetlen a sebészeti beavatkozások tervezésekor. – Die Kenntnis der portokavalen Anastomosen ist bei der Planung chirurgischer Eingriffe unerlässlich.
54. Összefoglalva: a májkapuvéna a tápcsatorna vérét a májba szállítja feldolgozásra és méregtelenítésre. – Zusammenfassend: Die Vena portae transportiert das Blut des Verdauungstrakts zur Verarbeitung und Entgiftung in die Leber.
55. Az anasztomózisok kitágulása a portális rendszerben fennálló akadály és nyomásfokozódás egyértelmű jele. – Die Erweiterung der Anastomosen ist ein eindeutiges Zeichen für ein Hindernis und eine Drucksteigerung im portalsystemischen Kreislauf.
(aufklappen)magyar
1. A májkapuvéna az unpárig hasi zsigerek vénás vérét gyűjti össze.
2. Mivel a tápcsatornából származó tápanyagokban gazdag vért szállít a májba, funkcionális érnek tekinthető.
3. A májkapuvéna hossza felnőttben körülbelül hat-nyolc centiméter.
4. Az ér a hasnyálmirigy feje mögött jön létre több nagy vénás törzs összeömlésével.
5. Fő gyűjtőágai a felső bélfodorvéna és a lépvéna.
6. Az alsó bélfodorvéna általában a lépvénába torkollik, mielőtt az egyesülne a felső bélfodorvénával.
7. A felső bélfodorvéna a vékonybelekből, a vakbélből, a féregnyúlványból, valamint a felszálló és a haránt vastagbélből szállítja a vért.
8. A lépvéna a lépből, a hasnyálmirigy testéből és farkából, valamint a gyomor egy részéből gyűjti össze a vért.
9. Az alsó bélfodorvéna a leszálló vastagbél, a szigmabél és a végbél felső részének vénás elfolyásáért felelős.
10. A májkapuvéna a máj-patkóbél szalagban fut a májkapu felé.
11. A máj-patkóbél szalagon belül a májkapuvéna a leghátulsó képlet.
12. A májkapunál az ér egy jobb és egy bal ágra oszlik.
13. Ezek az ágak a májlebenyeknek megfelelően oszlanak tovább, és végül a májlebenykék szinuszoidjaiba torkollnak.
14. A máj szöveteiben a májkapuvéna vére keveredik a saját májartéria felől érkező oxigéndús vérrel.
15. A vénás vér végül a májvénákon keresztül hagyja el a májat, és az alsó üres vénába ömlik.
16. Normál élettani körülmények között a májkapuvénában a nyomás alacsony, körülbelül három-hat higanymilliméter.
17. A portokavális anasztomózisok olyan összeköttetések, amelyek a májkapuvéna rendszere és az üres vénák rendszere között állnak fenn.
18. Ezek az összeköttetések egészséges egyénekben is jelen vannak, de funkcionálisan nem jelentősek.
19. Kóros állapotokban, mint például májzsugorodásban, a májon belüli ellenállás megnő.
20. Ennek következtében a májkapuvénában a nyomás megemelkedik, amit portális magas vérnyomásnak nevezünk.
21. Ilyenkor a vér kénytelen megkerülni a májat, és az anasztomózisokon keresztül áramlik vissza a szív felé.
22. A megnövekedett térfogat és nyomás miatt ezek a vénás összeköttetések kórosan kitágulnak.
23. Az első fontos összeköttetési terület a nyelőcső alsó szakaszánál található vénás fonat.
24. Itt a gyomor kis görbülete felől érkező bal gyomorvéna összeköttetésbe kerül a nyelőcsővénákkal.
25. A nyelőcső vénái végül a páratlan vénába és ezen keresztül a felső üres vénába ürülnek.
26. Portális pangás esetén itt nyelőcső-visszértágulatok alakulnak ki.
27. Ezek a tágult vénák sérülékenyek, és életveszélyes vérzések forrásai lehetnek.
28. A vérzés kockázatát tovább fokozza a májkárosodás miatti alvadási zavar.
29. A második jelentős anasztomózis terület a köldök környéke a köldök melletti vénákkal.
30. A májkapuvéna bal ágából induló köldök melletti vénák a máj kerek szalagja mentén haladnak a köldökig.
31. A köldöknél ezek a vénák összeköttetésbe kerülnek a hasfal felületes vénáival.
32. Ezek a vénák végül a felső vagy az alsó üres véna felé szállítják a vért.
33. Portális pangás esetén a köldök körüli vénák sugarasan kitágulnak, amit „Medúza-fejnek” nevezünk.
34. A harmadik kulcsfontosságú terület a végbél környezetében található vénás fonat.
35. Itt az alsó bélfodorvéna folytatását képező felső végbélvéna anasztomizál a végbél vénás fonatában.
36. A végbél vénás fonatának további ágai a középső és az alsó végbélvéna, amelyek a belső csípővéna felé ürülnek.
37. Mivel a belső csípővéna az alsó üres véna gyűjtőterülete, itt valódi portokavális átmenet jön létre.
38. A portális nyomásfokozódás ezen a területen az aranyeres csomók kialakulásához vezethet.
39. Az aranyér a végbél vénás fonatának kóros, csomószerű tágulata.
40. Megkülönböztetünk belső aranyeret, amely a redőzött záróizom felett helyezkedik el az oszlopos zóna területén.
41. A belső aranyeres csomókat a végbél barlangos testének fonata hozza létre.
42. A külső aranyér a bőr-nyálkahártya vonal alatt, a végbélnyílás körüli bőr alatt elhelyezkedő vénák tágulata.
43. Fontos megjegyezni, hogy az aranyér nem csak portális magas vérnyomás miatt alakulhat ki, hanem alkati tényezők és fokozott hasprés miatt is.
44. Az anorektális vénatágulatok azonban specifikus jelei lehetnek a máj keringési zavarának.
45. Egy negyedik, ritkábban említett terület a hashártya mögötti szervek felszíne.
46. Itt a felszálló és a leszálló vastagbél vénái a törzs fali vénáival kerülnek összeköttetésbe.
47. Hasonló összeköttetések léteznek a máj és a rekeszizom között is a máj hashártya nélküli területén.
48. A portális magas vérnyomás súlyos szövődménye lehet a hasűri folyadékgyülem.
49. A hasvízkór kialakulásában a megnövekedett hidrosztatikai nyomás és a csökkent fehérjenyomás egyaránt szerepet játszik.
50. A májzsugorodás miatt csökken a máj fehérjeszintézise, ami alacsony albuminszinthez vezet a vérben.
51. Az anasztomózisok klinikai jelentősége abban áll, hogy diagnosztikus értéket képviselnek a máj állapotának megítélésében.
52. A portális vér kikerüli a máj méregtelenítő funkcióját, ami portoszisztémás agyi károsodáshoz vezethet.
53. A portokavális anasztomózisok ismerete elengedhetetlen a sebészeti beavatkozások tervezésekor.
54. Összefoglalva: a májkapuvéna a tápcsatorna vérét a májba szállítja feldolgozásra és méregtelenítésre.
55. Az anasztomózisok kitágulása a portális rendszerben fennálló akadály és nyomásfokozódás egyértelmű jele.
(aufklappen)német
1. Die Pfortader (Vena portae hepatis) sammelt das venöse Blut der unpaaren Bauchorgane.
2. Da sie nährstoffreiches Blut aus dem Verdauungstrakt zur Leber transportiert, wird sie als funktionelles Gefäß (Vas publicum) betrachtet.
3. Die Länge der Vena portae beträgt beim Erwachsenen etwa sechs bis acht Zentimeter.
4. Das Gefäß entsteht hinter dem Pankreaskopf durch den Zusammenfluss mehrerer großer Venenstämme.
5. Ihre Hauptzuflüsse sind die Vena mesenterica superior und die Vena splenica.
6. Die Vena mesenterica inferior mündet in der Regel in die Vena splenica, bevor diese sich mit der Vena mesenterica superior vereinigt.
7. Die Vena mesenterica superior führt das Blut aus dem Dünndarm, dem Blinddarm (Caecum), dem Wurmfortsatz (Appendix vermiformis) sowie dem aufsteigenden und querverlaufenden Grimmdarm ab.
8. Die Vena splenica sammelt das Blut aus der Milz, dem Pankreaskörper und -schwanz sowie Teilen des Magens.
9. Die Vena mesenterica inferior ist für den venösen Abfluss des absteigenden Grimmdarms, des Sigmoids und des oberen Teils des Rektums verantwortlich.
10. Die Vena portae verläuft im Ligamentum hepatoduodenale in Richtung Leberpforte (Porta hepatis).
11. Innerhalb des Ligamentum hepatoduodenale ist die Vena portae die am weitesten dorsal gelegene Struktur.
12. An der Leberpforte teilt sich das Gefäß in einen rechten und einen linken Ast (Ramus dexter et sinister) auf.
13. Diese Äste verzweigen sich entsprechend der Leberlappen weiter und münden schließlich in die Sinusoide der Leberläppchen.
14. In den Lebersinusoiden vermischt sich das Blut der Vena portae mit dem sauerstoffreichen Blut aus der Arteria hepatica propria.
15. Das venöse Blut verlässt die Leber schließlich über die Venae hepaticae und mündet in die untere Hohlvene (Vena cava inferior).
16. Unter normalen physiologischen Bedingungen ist der Druck in der Vena portae niedrig und beträgt etwa drei bis sechs mmHg.
17. Portokavale Anastomosen sind Verbindungen, die zwischen dem System der Vena portae und dem System der Vena cava (superior und inferior) bestehen.
18. Diese Verbindungen sind auch bei gesunden Individuen vorhanden, jedoch funktionell nicht von Bedeutung.
19. Bei pathologischen Zuständen wie der Leberzirrhose erhöht sich der Widerstand innerhalb der Leber.
20. Infolgedessen steigt der Druck in der Vena portae an, was als portale Hypertension bezeichnet wird.
21. In diesem Fall ist das Blut gezwungen, die Leber zu umgehen, und fließt über die Anastomosen zurück zum Herzen.
22. Aufgrund des erhöhten Volumens und Drucks erweitern sich diese venösen Verbindungen pathologisch (Varikositas).
23. Das erste wichtige Verbindungsgebiet befindet sich am unteren Abschnitt der Speiseröhre im dortigen Venengeflecht (Plexus oesophagealis).
24. Hier anastomosiert die von der kleinen Magenkurvatur kommende Vena gastrica sinistra mit den Venae oesophageales.
25. Die Venen des Ösophagus entleeren sich schließlich in die Vena azygos und darüber in die Vena cava superior.
26. Bei portaler Stauung bilden sich hier Speiseröhrenkrampfadern (Ösophagusvarizen) aus.
27. Diese erweiterten Venen sind vulnerabel und können Quellen lebensgefährlicher Blutungen sein.
28. Das Blutungsrisiko wird durch die aufgrund des Leberschadens bestehende Gerinnungsstörung zusätzlich erhöht.
29. Das zweite bedeutende Anastomosengebiet ist die Umgebung des Bauchnabels mit den Venae paraumbilicales.
30. Die vom linken Ast der Vena portae ausgehenden Venae paraumbilicales verlaufen entlang des runden Leberbandes (Ligamentum teres hepatis) zum Nabel.
31. Am Nabel treten diese Venen mit den oberflächlichen Venen der Bauchwand (Vena epigastrica superficialis) in Verbindung.
32. Diese Venen leiten das Blut schließlich in Richtung der Vena cava superior oder inferior.
33. Bei portaler Stauung erweitern sich die Venen um den Nabel strahlenförmig, was als Medusenhaupt (Caput medusae) bezeichnet wird.
34. Das dritte schlüsselwichtige Gebiet ist das Venengeflecht in der Umgebung des Mastdarms (Plexus venosus rectalis).
35. Hier anastomosiert die Vena rectalis superior, die die Fortsetzung der Vena mesenterica inferior darstellt, im Plexus venosus rectalis.
36. Weitere Äste des Plexus venosus rectalis sind die Vena rectalis media und inferior, die in die innere Hüftvene (Vena iliaca interna) münden.
37. Da die Vena iliaca interna zum Einzugsgebiet der Vena cava inferior gehört, entsteht hier ein echter portokavaler Übergang.
38. Die portale Drucksteigerung kann in diesem Bereich zur Ausbildung von hämorrhoidalen Knoten (Hämorrhoiden) führen.
39. Hämorrhoiden sind pathologische, knotenförmige Erweiterungen der Venen des Plexus venosus rectalis.
40. Man unterscheidet innere Hämorrhoiden, die oberhalb des Schließmuskels im Bereich der Zona columnaris liegen.
41. Innere Hämorrhoidalknoten entstehen durch die Erweiterung des Plexus des Corpus cavernosum recti.
42. Äußere Hämorrhoiden sind Erweiterungen der Venen, die unterhalb der Linea anocutanea unter der perianalen Haut liegen.
43. Es ist wichtig zu beachten, dass Hämorrhoiden nicht nur aufgrund portaler Hypertension entstehen können, sondern auch durch konstitutionelle Faktoren und verstärkte Bauchpresse.
44. Anorektale Varizen können jedoch spezifische Anzeichen einer Zirkulationsstörung der Leber sein.
45. Ein viertes, seltener erwähntes Gebiet sind die Oberflächen retroperitonealer Organe (Retzius-Venen).
46. Hier anastomosieren die Venen des aufsteigenden und absteigenden Grimmdarms mit den Parietalvenen des Rumpfes.
47. Ähnliche Verbindungen existieren zwischen der Leber und dem Zwerchfell im Bereich der Area nuda der Leber.
48. Eine schwere Komplikation der portalen Hypertension kann die Ansammlung von Flüssigkeit im Bauchraum (Ascites) sein.
49. Bei der Entstehung von Ascites spielen sowohl der erhöhte hydrostatische Druck als auch der verminderte kolloidosmotische Druck eine Rolle.
50. Aufgrund der Leberzirrhose sinkt die Eiweißsynthese der Leber, was zu einer Hypoalbuminämie führt.
51. Die klinische Bedeutung der Anastomosen liegt darin, dass sie einen diagnostischen Wert bei der Beurteilung des Leberzustands darstellen.
52. Das portale Blut umgeht die Entgiftungsfunktion der Leber, was zu einer portosystemischen Enzephalopathie führen kann.
53. Die Kenntnis der portokavalen Anastomosen ist bei der Planung chirurgischer Eingriffe unerlässlich.
54. Zusammenfassend: Die Vena portae transportiert das Blut des Verdauungstrakts zur Verarbeitung und Entgiftung in die Leber.
55. Die Erweiterung der Anastomosen ist ein eindeutiges Zeichen für ein Hindernis und eine Drucksteigerung im portalsystemischen Kreislauf.