9.11.1 – A zsigeri és a fali lemez, a mellhártyaűr – Pleura visceralis und parietalis, der Pleuraspalt
1. A zsigeri lemez közvetlenül a tüdő felszínére fekszik rá, és követi annak minden egyenetlenségét. – Das viszerale Blatt (Pleura visceralis) liegt der Lungenoberfläche direkt an und folgt all ihren Unebenheiten.
2. Ez a lemez mélyen benyúlik a tüdőlebenyek közötti hasadékokba is. – Dieses Blatt dringt auch tief in die Spalten (Fissurae) zwischen den Lungenlappen ein.
3. A fali lemez ezzel szemben a mellüreg belső falát és a rekeszizom felső felszínét borítja. – Das parietale Blatt (Pleura parietalis) bedeckt hingegen die Innenwand der Brusthöhle und die Oberseite des Zwerchfells.
4. A zsigeri és a fali lemez a tüdőkapunál megy át egymásba. – Das viszerale und das parietale Blatt gehen am Lungenhilum (Hilus pulmonis) ineinander über.
5. A tüdőkapu alatt a két lemez kettőzete alkotja a tüdőfüggesztő szalagot. – Unterhalb des Hilums bildet die Duplikatur der beiden Blätter das Lungenband (Ligamentum pulmonale).
6. A mellhártyaüreg egy zárt, virtuális rés, amelyben élettani körülmények között vákuumhoz közeli állapot uralkodik. – Die Pleurahöhle ist ein geschlossener, virtueller Spalt, in dem unter physiologischen Bedingungen ein nahezu luftleerer Zustand herrscht.
7. A mellhártyaüreget kitöltő folyadék mennyisége oldalanként körülbelül öt milliliter. – Die Menge der Flüssigkeit, welche die Pleurahöhle ausfüllt, beträgt pro Seite etwa fünf Milliliter.
8. Ez a folyadék valójában a vérplazma ultraszűrlete, amely folyamatosan termelődik és felszívódik. – Diese Flüssigkeit ist eigentlich ein Ultrafiltrat des Blutplasmas, das ständig produziert und resorbiert wird.
9. Az adhéziós erőknek köszönhetően a tüdő követi a mellkasfal mozgásait a légzés során. – Dank der Adhäsionskräfte folgt die Lunge während der Atmung den Bewegungen der Brustwand.
10. Ha levegő jut a mellhártyaüregbe, a negatív nyomás megszűnik, és a tüdő összeesik. – Gelangt Luft in die Pleurahöhle, geht der Unterdruck verloren und die Lunge kollabiert (Pneumothorax).
11. A fali lemez bordai része a bordák belső felszínén lévő kötőszövethez rögzül. – Der Rippenteil (Pars costalis) des parietalen Blattes ist am Bindegewebe der Rippeninnenseite fixiert.
12. A rekeszi rész szorosan összenőtt a rekeszizom kötőszövetes középpontjával. – Der Zwerchfellteil (Pars diaphragmatica) ist fest mit dem Sehnenzentrum (Centrum tendineum) des Zwerchfells verwachsen.
13. A gátori rész a mellüreget középen elválasztó térség oldalsó határait képezi. – Der Mediastinalteil (Pars mediastinalis) bildet die seitlichen Grenzen des in der Mitte der Brusthöhle gelegenen Raumes.
14. A mellhártya szövettanilag egy réteg laphámból és az alatta lévő kötőszövetből áll. – Die Pleura besteht histologisch aus einer Schicht Plattenepithel (Mesothel) und dem darunter liegenden Bindegewebe.
15. A laphámsejtek felszínén mikrobolyhok találhatók, amelyek növelik a felszívó felületet. – Auf der Oberfläche der Plattenepithelzellen befinden sich Mikrovilli, welche die Resorptionsfläche vergrößern.
16. A mellhártya alatti kötőszövetben számos ér és nyirokút húzódik. – Im subpleuralen Bindegewebe verlaufen zahlreiche Gefäße und Lymphbahnen.
17. A zsigeri lemez érző idegi ellátása a vegetatív idegrendszeren keresztül történik, ezért nem fájdalomérzékeny. – Die sensible Innervation des viszeralen Blattes erfolgt über das vegetative Nervensystem, weshalb es nicht schmerzempfindlich ist.
18. Ezzel szemben a fali lemez rendkívül gazdag fájdalomérző receptorokban. – Im Gegensatz dazu ist das parietale Blatt äußerst reich an Schmerzrezeptoren.
19. A bordai részt a bordaközi idegek látják el érző rostokkal. – Der Rippenteil wird von den Interkostalnerven (Nervi intercostales) mit sensiblen Fasern versorgt.
20. A rekeszi és gátori részt a rekeszideg idegzi be. – Der Zwerchfell- und der Mediastinalteil werden vom Zwerchfellnerv (Nervus phrenicus) innerviert.
21. A mellhártyagyulladás esetén jelentkező éles fájdalom a fali lemez ingerléséből adódik. – Der bei einer Brustfellentzündung (Pleuritis) auftretende scharfe Schmerz resultiert aus der Reizung des parietalen Blattes.
22. A folyadék felszívódását a hámsejtek és a szöveti falósejtek végzik. – Die Resorption von Flüssigkeit wird von den Epithelzellen und Gewebsmakrophagen übernommen.
23. A mellhártya a középső csíralemezből, a mezodermából fejlődik ki. – Die Pleura entwickelt sich aus dem mittleren Keimblatt, dem Mesoderm.
24. A tüdőcsúcs felett a fali lemez kupolát alkot, amely a kulcscsont fölé emelkedik. – Über der Lungenspitze bildet das parietale Blatt eine Kuppel (Cupula pleurae), die über das Schlüsselbein hinausragt.
25. Ezt a területet különböző szalagok és izmok rögzítik a környező képletekhez. – Dieser Bereich wird durch verschiedene Bänder und Muskeln an den umgebenden Strukturen fixiert.
26. A mellhártyaüregben lévő folyadék mennyiségének kóros felszaporodását mellhártyaűri folyadékgyülemnek nevezzük. – Eine krankhafte Vermehrung der Flüssigkeit in der Pleurahöhle nennt man Pleuraerguss.
27. A folyadékgyülem legtöbbször a gravitáció miatt a mellhártya legalsó részein gyűlik össze. – Der Erguss sammelt sich aufgrund der Schwerkraft meist in den untersten Abschnitten der Pleura an.
28. A gázcsere hatékonyságát rontja, ha a mellhártyalemezek megvastagodnak vagy összenőnek. – Die Effizienz des Gasaustausches verschlechtert sich, wenn die Pleurablätter verdicken oder miteinander verwachsen.
29. A fali lemez gátori részének a szívburokkal érintkező szakaszát szívburki mellhártyának is hívják. – Den mit dem Herzbeutel in Kontakt stehenden Abschnitt des Mediastinalteils nennt man auch Pleura pericardiaca.
30. A tüdőkapunál a hámsejtek elrendeződése lehetővé teszi a tüdő mozgását a gátorüreghez képest. – Am Hilum erlaubt die Anordnung der Epithelzellen die Bewegung der Lunge gegenüber dem Mediastinum.
31. A savós hártya sima felszíne minimálisra csökkenti a légzési munkát. – Die glatte Oberfläche der serösen Haut reduziert die Atemarbeit auf ein Minimum.
32. A mellhártya ereit a környező artériák, például a belső mellkasi verőér ágai látják el. – Die Gefäße der Pleura werden von benachbarten Arterien, wie Ästen der inneren Brustwandarterie (Arteria thoracica interna), versorgt.
33. A nyirokelvezetés a mellkasi nyirokcsomók felé irányul. – Der Lymphabfluss erfolgt in Richtung der thorakalen Lymphknoten.
34. A mellhártya és a tüdő közötti kapcsolat mechanikai és biológiai egységet alkot. – Die Verbindung zwischen Pleura und Lunge bildet eine mechanische und biologische Einheit.
35. A mellhártya épsége elengedhetetlen a negatív mellkasi nyomás fenntartásához. – Die Unversehrtheit der Pleura ist für die Aufrechterhaltung des negativen intrathorakalen Drucks unerlässlich.
(aufklappen)magyar
1. A zsigeri lemez közvetlenül a tüdő felszínére fekszik rá, és követi annak minden egyenetlenségét.
2. Ez a lemez mélyen benyúlik a tüdőlebenyek közötti hasadékokba is.
3. A fali lemez ezzel szemben a mellüreg belső falát és a rekeszizom felső felszínét borítja.
4. A zsigeri és a fali lemez a tüdőkapunál megy át egymásba.
5. A tüdőkapu alatt a két lemez kettőzete alkotja a tüdőfüggesztő szalagot.
6. A mellhártyaüreg egy zárt, virtuális rés, amelyben élettani körülmények között vákuumhoz közeli állapot uralkodik.
7. A mellhártyaüreget kitöltő folyadék mennyisége oldalanként körülbelül öt milliliter.
8. Ez a folyadék valójában a vérplazma ultraszűrlete, amely folyamatosan termelődik és felszívódik.
9. Az adhéziós erőknek köszönhetően a tüdő követi a mellkasfal mozgásait a légzés során.
10. Ha levegő jut a mellhártyaüregbe, a negatív nyomás megszűnik, és a tüdő összeesik.
11. A fali lemez bordai része a bordák belső felszínén lévő kötőszövethez rögzül.
12. A rekeszi rész szorosan összenőtt a rekeszizom kötőszövetes középpontjával.
13. A gátori rész a mellüreget középen elválasztó térség oldalsó határait képezi.
14. A mellhártya szövettanilag egy réteg laphámból és az alatta lévő kötőszövetből áll.
15. A laphámsejtek felszínén mikrobolyhok találhatók, amelyek növelik a felszívó felületet.
16. A mellhártya alatti kötőszövetben számos ér és nyirokút húzódik.
17. A zsigeri lemez érző idegi ellátása a vegetatív idegrendszeren keresztül történik, ezért nem fájdalomérzékeny.
18. Ezzel szemben a fali lemez rendkívül gazdag fájdalomérző receptorokban.
19. A bordai részt a bordaközi idegek látják el érző rostokkal.
20. A rekeszi és gátori részt a rekeszideg idegzi be.
21. A mellhártyagyulladás esetén jelentkező éles fájdalom a fali lemez ingerléséből adódik.
22. A folyadék felszívódását a hámsejtek és a szöveti falósejtek végzik.
23. A mellhártya a középső csíralemezből, a mezodermából fejlődik ki.
24. A tüdőcsúcs felett a fali lemez kupolát alkot, amely a kulcscsont fölé emelkedik.
25. Ezt a területet különböző szalagok és izmok rögzítik a környező képletekhez.
26. A mellhártyaüregben lévő folyadék mennyiségének kóros felszaporodását mellhártyaűri folyadékgyülemnek nevezzük.
27. A folyadékgyülem legtöbbször a gravitáció miatt a mellhártya legalsó részein gyűlik össze.
28. A gázcsere hatékonyságát rontja, ha a mellhártyalemezek megvastagodnak vagy összenőnek.
29. A fali lemez gátori részének a szívburokkal érintkező szakaszát szívburki mellhártyának is hívják.
30. A tüdőkapunál a hámsejtek elrendeződése lehetővé teszi a tüdő mozgását a gátorüreghez képest.
31. A savós hártya sima felszíne minimálisra csökkenti a légzési munkát.
32. A mellhártya ereit a környező artériák, például a belső mellkasi verőér ágai látják el.
33. A nyirokelvezetés a mellkasi nyirokcsomók felé irányul.
34. A mellhártya és a tüdő közötti kapcsolat mechanikai és biológiai egységet alkot.
35. A mellhártya épsége elengedhetetlen a negatív mellkasi nyomás fenntartásához.
(aufklappen)német
1. Das viszerale Blatt (Pleura visceralis) liegt der Lungenoberfläche direkt an und folgt all ihren Unebenheiten.
2. Dieses Blatt dringt auch tief in die Spalten (Fissurae) zwischen den Lungenlappen ein.
3. Das parietale Blatt (Pleura parietalis) bedeckt hingegen die Innenwand der Brusthöhle und die Oberseite des Zwerchfells.
4. Das viszerale und das parietale Blatt gehen am Lungenhilum (Hilus pulmonis) ineinander über.
5. Unterhalb des Hilums bildet die Duplikatur der beiden Blätter das Lungenband (Ligamentum pulmonale).
6. Die Pleurahöhle ist ein geschlossener, virtueller Spalt, in dem unter physiologischen Bedingungen ein nahezu luftleerer Zustand herrscht.
7. Die Menge der Flüssigkeit, welche die Pleurahöhle ausfüllt, beträgt pro Seite etwa fünf Milliliter.
8. Diese Flüssigkeit ist eigentlich ein Ultrafiltrat des Blutplasmas, das ständig produziert und resorbiert wird.
9. Dank der Adhäsionskräfte folgt die Lunge während der Atmung den Bewegungen der Brustwand.
10. Gelangt Luft in die Pleurahöhle, geht der Unterdruck verloren und die Lunge kollabiert (Pneumothorax).
11. Der Rippenteil (Pars costalis) des parietalen Blattes ist am Bindegewebe der Rippeninnenseite fixiert.
12. Der Zwerchfellteil (Pars diaphragmatica) ist fest mit dem Sehnenzentrum (Centrum tendineum) des Zwerchfells verwachsen.
13. Der Mediastinalteil (Pars mediastinalis) bildet die seitlichen Grenzen des in der Mitte der Brusthöhle gelegenen Raumes.
14. Die Pleura besteht histologisch aus einer Schicht Plattenepithel (Mesothel) und dem darunter liegenden Bindegewebe.
15. Auf der Oberfläche der Plattenepithelzellen befinden sich Mikrovilli, welche die Resorptionsfläche vergrößern.
16. Im subpleuralen Bindegewebe verlaufen zahlreiche Gefäße und Lymphbahnen.
17. Die sensible Innervation des viszeralen Blattes erfolgt über das vegetative Nervensystem, weshalb es nicht schmerzempfindlich ist.
18. Im Gegensatz dazu ist das parietale Blatt äußerst reich an Schmerzrezeptoren.
19. Der Rippenteil wird von den Interkostalnerven (Nervi intercostales) mit sensiblen Fasern versorgt.
20. Der Zwerchfell- und der Mediastinalteil werden vom Zwerchfellnerv (Nervus phrenicus) innerviert.
21. Der bei einer Brustfellentzündung (Pleuritis) auftretende scharfe Schmerz resultiert aus der Reizung des parietalen Blattes.
22. Die Resorption von Flüssigkeit wird von den Epithelzellen und Gewebsmakrophagen übernommen.
23. Die Pleura entwickelt sich aus dem mittleren Keimblatt, dem Mesoderm.
24. Über der Lungenspitze bildet das parietale Blatt eine Kuppel (Cupula pleurae), die über das Schlüsselbein hinausragt.
25. Dieser Bereich wird durch verschiedene Bänder und Muskeln an den umgebenden Strukturen fixiert.
26. Eine krankhafte Vermehrung der Flüssigkeit in der Pleurahöhle nennt man Pleuraerguss.
27. Der Erguss sammelt sich aufgrund der Schwerkraft meist in den untersten Abschnitten der Pleura an.
28. Die Effizienz des Gasaustausches verschlechtert sich, wenn die Pleurablätter verdicken oder miteinander verwachsen.
29. Den mit dem Herzbeutel in Kontakt stehenden Abschnitt des Mediastinalteils nennt man auch Pleura pericardiaca.
30. Am Hilum erlaubt die Anordnung der Epithelzellen die Bewegung der Lunge gegenüber dem Mediastinum.
31. Die glatte Oberfläche der serösen Haut reduziert die Atemarbeit auf ein Minimum.
32. Die Gefäße der Pleura werden von benachbarten Arterien, wie Ästen der inneren Brustwandarterie (Arteria thoracica interna), versorgt.
33. Der Lymphabfluss erfolgt in Richtung der thorakalen Lymphknoten.
34. Die Verbindung zwischen Pleura und Lunge bildet eine mechanische und biologische Einheit.
35. Die Unversehrtheit der Pleura ist für die Aufrechterhaltung des negativen intrathorakalen Drucks unerlässlich.