12.3 – A mellékhere, az ondóvezeték és az ondózsinór – Nebenhoden, Samenleiter und Samenstrang
1. A herében képződött hímivarsejtek a kivezető csatornákon keresztül jutnak a mellékherébe. – Die im Hoden gebildeten Samenzellen gelangen über die ableitenden Kanäle in den Nebenhoden (Epididymis).
2. A mellékhere hosszúkás, erősen felcsavarodott csatornarendszer, amely a here hátulsó szélén helyezkedik el. – Der Nebenhoden ist ein längliches, stark aufgewickeltes Kanalsystem, das am hinteren Rand des Hodens liegt.
3. A mellékherén fejet, testet és farkat különböztetünk meg. – Am Nebenhoden unterscheidet man Kopf (Caput epididymidis), Körper (Corpus epididymidis) und Schwanz (Cauda epididymidis).
4. A mellékhere feje a here felső pólusánál található, és ez a szerv legszélesebb része. – Der Nebenhodenkopf liegt am oberen Pol des Hodens und ist der breiteste Teil des Organs.
5. A here hálózatából több kivezető herecsatornácska lép be a mellékhere fejébe. – Aus dem Hodennetz treten mehrere ausführende Hodenkanälchen (Ductuli efferentes testis) in den Nebenhodenkopf ein.
6. Ezek a csatornácskák fokozatosan egyetlen hosszú mellékherecsatornában egyesülnek. – Diese Kanälchen vereinigen sich allmählich zu einem einzigen langen Nebenhodengang (Ductus epididymidis).
7. A mellékherecsatorna erős felcsavarodása miatt a szerv rövidnek és tömörnek látszik. – Durch die starke Aufwicklung des Nebenhodengangs erscheint das Organ kurz und kompakt.
8. Kiegyenesítve a mellékherecsatorna több méter hosszúságot is elérhet. – In ausgestrecktem Zustand kann der Nebenhodengang eine Länge von mehreren Metern erreichen.
9. A mellékhere teste a here hátulsó felszíne mentén lefelé húzódik. – Der Nebenhodenkörper zieht entlang der hinteren Oberfläche des Hodens nach unten.
10. Alsó végén a test a mellékhere farkában folytatódik. – An seinem unteren Ende setzt sich der Körper im Nebenhodenschwanz fort.
11. A mellékhere farka közvetlenül az ondóvezetékbe megy át. – Der Nebenhodenschwanz geht unmittelbar in den Samenleiter (Ductus deferens) über.
12. A mellékherecsatorna falát többmagsoros hengerhám béleli. – Die Wand des Nebenhodengangs ist mit einem mehrreihigen hochprismatischen Epithel ausgekleidet.
13. A magas hámsejtek felszínén hosszú, mozdulatlan mikrobolyhok, úgynevezett sztereocíliumok találhatók. – Auf der Oberfläche der hohen Epithelzellen befinden sich lange, unbewegliche Mikrovilli, die sogenannten Stereozilien.
14. A sztereocíliumok növelik a sejtek felszínét, és elősegítik a folyadék felszívását. – Die Stereozilien vergrößern die Zelloberfläche und unterstützen die Aufnahme von Flüssigkeit.
15. A hám magas fősejtekből és a bazális membrán közelében elhelyezkedő alapsejtekből áll. – Das Epithel besteht aus hohen Hauptzellen und nahe der Basalmembran liegenden Basalzellen.
16. A mellékhere hámsejtjei olyan anyagokat is kiválasztanak, amelyek részt vesznek a hímivarsejtek érésében. – Die Epithelzellen des Nebenhodens geben außerdem Stoffe ab, die an der Reifung der Samenzellen beteiligt sind.
17. A mellékherében a hímivarsejtek mozgásképessé és megtermékenyítésre alkalmassá válnak. – Im Nebenhoden werden die Samenzellen bewegungsfähig und zur Befruchtung geeignet.
18. A mellékhere farka egyben az érett hímivarsejtek legfontosabb tárolóhelye. – Der Nebenhodenschwanz ist zugleich der wichtigste Speicherort für reife Samenzellen.
19. A mellékherecsatornát kívülről simaizomsejtekből álló réteg veszi körül. – Der Nebenhodengang wird außen von einer Schicht aus glatten Muskelzellen umgeben.
20. Ez az izomréteg a mellékhere feje felől a farka felé fokozatosan vastagabbá válik. – Diese Muskelschicht wird vom Kopf zum Schwanz des Nebenhodens allmählich dicker.
21. Az izom összehúzódásai a hímivarsejteket az ondóvezeték irányába továbbítják. – Die Kontraktionen der Muskulatur transportieren die Samenzellen in Richtung des Samenleiters.
22. Az ondóvezeték páros, vastag falú cső, amely a mellékhere farkánál kezdődik. – Der Samenleiter ist ein paariger, dickwandiger Schlauch, der am Nebenhodenschwanz beginnt.
23. Kezdeti szakasza kanyargós lefutású, majd fokozatosan kiegyenesedik. – Sein Anfangsabschnitt verläuft geschlängelt und richtet sich anschließend allmählich auf.
24. Az ondóvezeték először a here hátulsó oldalán halad felfelé. – Der Samenleiter verläuft zunächst an der Rückseite des Hodens nach oben.
25. Ezután az ondózsinór részeként belép a lágyékcsatornába. – Anschließend tritt er als Bestandteil des Samenstrangs in den Leistenkanal (Canalis inguinalis) ein.
26. A lágyékcsatornán áthaladva az ondóvezeték a hasüreg, majd a kismedence felé folytatódik. – Nach dem Durchtritt durch den Leistenkanal setzt sich der Samenleiter in Richtung Bauchhöhle und anschließend zum kleinen Becken fort.
27. A kismedencében az ondóvezeték a húgyhólyag oldalsó fala mellett halad hátrafelé. – Im kleinen Becken verläuft der Samenleiter neben der Seitenwand der Harnblase nach hinten.
28. Lefutása során keresztezi a húgyvezetéket, majd a húgyhólyag alapjához jut. – In seinem Verlauf kreuzt er den Harnleiter (Ureter) und erreicht anschließend den Grund der Harnblase.
29. Az ondóvezeték végső szakasza orsószerűen kitágul, és létrehozza az ondóvezeték tágulatát. – Der Endabschnitt des Samenleiters erweitert sich spindelförmig zur Samenleiterampulle (Ampulla ductus deferentis).
30. A tágulat nyálkahártyája erősen redőzött, ezért belső felszíne szabálytalan. – Die Schleimhaut der Ampulle ist stark gefaltet, weshalb ihre Innenfläche unregelmäßig erscheint.
31. Az ondóvezeték a hólyagmirigy kivezetőcsövével egyesül. – Der Samenleiter vereinigt sich mit dem Ausführungsgang der Samenblase (Vesicula seminalis).
32. A két járat egyesüléséből alakul ki az ondókilövellő csatorna. – Aus der Vereinigung der beiden Gänge entsteht der Spritzkanal (Ductus ejaculatorius).
33. Az ondókilövellő csatorna áthalad a dülmirigy állományán, és a húgycsőbe nyílik. – Der Spritzkanal durchzieht das Gewebe der Vorsteherdrüse (Prostata) und mündet in die Harnröhre (Urethra).
34. Az ondóvezeték ürege keskeny, fala azonban feltűnően vastag. – Das Lumen des Samenleiters ist eng, seine Wand jedoch auffallend dick.
35. Nyálkahártyáját hosszanti redők emelik ki, amelyek keresztmetszetben csillag alakúvá teszik az üreget. – Seine Schleimhaut wird durch Längsfalten angehoben, die dem Lumen im Querschnitt eine sternförmige Gestalt verleihen.
36. A nyálkahártyát többmagsoros hengerhám borítja, amelynek sejtjein sztereocíliumok lehetnek. – Die Schleimhaut ist von einem mehrreihigen hochprismatischen Epithel bedeckt, dessen Zellen Stereozilien tragen können.
37. A hám alatt rugalmas rostokban gazdag kötőszövetes réteg található. – Unter dem Epithel befindet sich eine an elastischen Fasern reiche Bindegewebsschicht.
38. Az ondóvezeték falának legvastagabb részét a háromrétegű simaizomzat alkotja. – Den dicksten Teil der Samenleiterwand bildet eine dreischichtige glatte Muskulatur.
39. A belső és a külső izomréteg hosszanti, a középső réteg pedig körkörös lefutású. – Die innere und die äußere Muskelschicht verlaufen längs, während die mittlere Schicht ringförmig angeordnet ist.
40. Az erős izomösszehúzódások a magömlés során gyorsan továbbítják a hímivarsejteket. – Kräftige Muskelkontraktionen transportieren die Samenzellen während des Samenergusses rasch weiter.
41. Az ondózsinór a hasfal és a here között húzódó, kötegszerű képlet. – Der Samenstrang (Funiculus spermaticus) ist ein strangförmiges Gebilde, das zwischen der Bauchwand und dem Hoden verläuft.
42. A mély lágyékgyűrűnél kezdődik, áthalad a lágyékcsatornán, majd a herezacskóba lép. – Er beginnt am tiefen Leistenring, zieht durch den Leistenkanal und tritt anschließend in den Hodensack (Scrotum) ein.
43. Az ondózsinór legjellegzetesebb alkotórésze az ondóvezeték. – Der charakteristischste Bestandteil des Samenstrangs ist der Samenleiter.
44. Az ondózsinórban artériák, vénák, nyirokerek és idegrostok is futnak. – Im Samenstrang verlaufen außerdem Arterien, Venen, Lymphgefäße und Nervenfasern.
45. A herét elsősorban a hereverőér látja el oxigéndús vérrel. – Der Hoden wird vor allem durch die Hodenarterie (Arteria testicularis) mit sauerstoffreichem Blut versorgt.
46. A here vénái az ondózsinórban sűrű érhálózatot, az indaszerű fonatot alkotják. – Die Hodenvenen bilden im Samenstrang ein dichtes Gefäßnetz, das rankenförmige Venengeflecht (Plexus pampiniformis).
47. Ez a vénás fonat körülveszi a hereverőeret, és részt vesz a heréhez áramló vér hűtésében. – Dieses Venengeflecht umgibt die Hodenarterie und beteiligt sich an der Kühlung des zum Hoden strömenden Blutes.
48. Az ondózsinórt a hasfal rétegeiből származó kötőszövetes és izmos burkok veszik körül. – Der Samenstrang wird von bindegewebigen und muskulären Hüllen umgeben, die aus den Schichten der Bauchwand hervorgehen.
49. Burkai közé tartozik a belső ondózsinórpólya, a hereemelő izom és pólyája, valamint a külső ondózsinórpólya. – Zu seinen Hüllen gehören die innere Samenstrangfaszie (Fascia spermatica interna), der Hodenhebermuskel mit seiner Faszie und die äußere Samenstrangfaszie (Fascia spermatica externa).
50. A mellékhere, az ondóvezeték és az ondózsinór együtt biztosítja a hímivarsejtek érését, tárolását és továbbítását. – Nebenhoden, Samenleiter und Samenstrang gewährleisten gemeinsam die Reifung, Speicherung und Weiterleitung der Samenzellen.
(aufklappen)magyar
1. A herében képződött hímivarsejtek a kivezető csatornákon keresztül jutnak a mellékherébe.
2. A mellékhere hosszúkás, erősen felcsavarodott csatornarendszer, amely a here hátulsó szélén helyezkedik el.
3. A mellékherén fejet, testet és farkat különböztetünk meg.
4. A mellékhere feje a here felső pólusánál található, és ez a szerv legszélesebb része.
5. A here hálózatából több kivezető herecsatornácska lép be a mellékhere fejébe.
6. Ezek a csatornácskák fokozatosan egyetlen hosszú mellékherecsatornában egyesülnek.
7. A mellékherecsatorna erős felcsavarodása miatt a szerv rövidnek és tömörnek látszik.
8. Kiegyenesítve a mellékherecsatorna több méter hosszúságot is elérhet.
9. A mellékhere teste a here hátulsó felszíne mentén lefelé húzódik.
10. Alsó végén a test a mellékhere farkában folytatódik.
11. A mellékhere farka közvetlenül az ondóvezetékbe megy át.
12. A mellékherecsatorna falát többmagsoros hengerhám béleli.
13. A magas hámsejtek felszínén hosszú, mozdulatlan mikrobolyhok, úgynevezett sztereocíliumok találhatók.
14. A sztereocíliumok növelik a sejtek felszínét, és elősegítik a folyadék felszívását.
15. A hám magas fősejtekből és a bazális membrán közelében elhelyezkedő alapsejtekből áll.
16. A mellékhere hámsejtjei olyan anyagokat is kiválasztanak, amelyek részt vesznek a hímivarsejtek érésében.
17. A mellékherében a hímivarsejtek mozgásképessé és megtermékenyítésre alkalmassá válnak.
18. A mellékhere farka egyben az érett hímivarsejtek legfontosabb tárolóhelye.
19. A mellékherecsatornát kívülről simaizomsejtekből álló réteg veszi körül.
20. Ez az izomréteg a mellékhere feje felől a farka felé fokozatosan vastagabbá válik.
21. Az izom összehúzódásai a hímivarsejteket az ondóvezeték irányába továbbítják.
22. Az ondóvezeték páros, vastag falú cső, amely a mellékhere farkánál kezdődik.
23. Kezdeti szakasza kanyargós lefutású, majd fokozatosan kiegyenesedik.
24. Az ondóvezeték először a here hátulsó oldalán halad felfelé.
25. Ezután az ondózsinór részeként belép a lágyékcsatornába.
26. A lágyékcsatornán áthaladva az ondóvezeték a hasüreg, majd a kismedence felé folytatódik.
27. A kismedencében az ondóvezeték a húgyhólyag oldalsó fala mellett halad hátrafelé.
28. Lefutása során keresztezi a húgyvezetéket, majd a húgyhólyag alapjához jut.
29. Az ondóvezeték végső szakasza orsószerűen kitágul, és létrehozza az ondóvezeték tágulatát.
30. A tágulat nyálkahártyája erősen redőzött, ezért belső felszíne szabálytalan.
31. Az ondóvezeték a hólyagmirigy kivezetőcsövével egyesül.
32. A két járat egyesüléséből alakul ki az ondókilövellő csatorna.
33. Az ondókilövellő csatorna áthalad a dülmirigy állományán, és a húgycsőbe nyílik.
34. Az ondóvezeték ürege keskeny, fala azonban feltűnően vastag.
35. Nyálkahártyáját hosszanti redők emelik ki, amelyek keresztmetszetben csillag alakúvá teszik az üreget.
36. A nyálkahártyát többmagsoros hengerhám borítja, amelynek sejtjein sztereocíliumok lehetnek.
37. A hám alatt rugalmas rostokban gazdag kötőszövetes réteg található.
38. Az ondóvezeték falának legvastagabb részét a háromrétegű simaizomzat alkotja.
39. A belső és a külső izomréteg hosszanti, a középső réteg pedig körkörös lefutású.
40. Az erős izomösszehúzódások a magömlés során gyorsan továbbítják a hímivarsejteket.
41. Az ondózsinór a hasfal és a here között húzódó, kötegszerű képlet.
42. A mély lágyékgyűrűnél kezdődik, áthalad a lágyékcsatornán, majd a herezacskóba lép.
43. Az ondózsinór legjellegzetesebb alkotórésze az ondóvezeték.
44. Az ondózsinórban artériák, vénák, nyirokerek és idegrostok is futnak.
45. A herét elsősorban a hereverőér látja el oxigéndús vérrel.
46. A here vénái az ondózsinórban sűrű érhálózatot, az indaszerű fonatot alkotják.
47. Ez a vénás fonat körülveszi a hereverőeret, és részt vesz a heréhez áramló vér hűtésében.
48. Az ondózsinórt a hasfal rétegeiből származó kötőszövetes és izmos burkok veszik körül.
49. Burkai közé tartozik a belső ondózsinórpólya, a hereemelő izom és pólyája, valamint a külső ondózsinórpólya.
50. A mellékhere, az ondóvezeték és az ondózsinór együtt biztosítja a hímivarsejtek érését, tárolását és továbbítását.
(aufklappen)német
1. Die im Hoden gebildeten Samenzellen gelangen über die ableitenden Kanäle in den Nebenhoden (Epididymis).
2. Der Nebenhoden ist ein längliches, stark aufgewickeltes Kanalsystem, das am hinteren Rand des Hodens liegt.
3. Am Nebenhoden unterscheidet man Kopf (Caput epididymidis), Körper (Corpus epididymidis) und Schwanz (Cauda epididymidis).
4. Der Nebenhodenkopf liegt am oberen Pol des Hodens und ist der breiteste Teil des Organs.
5. Aus dem Hodennetz treten mehrere ausführende Hodenkanälchen (Ductuli efferentes testis) in den Nebenhodenkopf ein.
6. Diese Kanälchen vereinigen sich allmählich zu einem einzigen langen Nebenhodengang (Ductus epididymidis).
7. Durch die starke Aufwicklung des Nebenhodengangs erscheint das Organ kurz und kompakt.
8. In ausgestrecktem Zustand kann der Nebenhodengang eine Länge von mehreren Metern erreichen.
9. Der Nebenhodenkörper zieht entlang der hinteren Oberfläche des Hodens nach unten.
10. An seinem unteren Ende setzt sich der Körper im Nebenhodenschwanz fort.
11. Der Nebenhodenschwanz geht unmittelbar in den Samenleiter (Ductus deferens) über.
12. Die Wand des Nebenhodengangs ist mit einem mehrreihigen hochprismatischen Epithel ausgekleidet.
13. Auf der Oberfläche der hohen Epithelzellen befinden sich lange, unbewegliche Mikrovilli, die sogenannten Stereozilien.
14. Die Stereozilien vergrößern die Zelloberfläche und unterstützen die Aufnahme von Flüssigkeit.
15. Das Epithel besteht aus hohen Hauptzellen und nahe der Basalmembran liegenden Basalzellen.
16. Die Epithelzellen des Nebenhodens geben außerdem Stoffe ab, die an der Reifung der Samenzellen beteiligt sind.
17. Im Nebenhoden werden die Samenzellen bewegungsfähig und zur Befruchtung geeignet.
18. Der Nebenhodenschwanz ist zugleich der wichtigste Speicherort für reife Samenzellen.
19. Der Nebenhodengang wird außen von einer Schicht aus glatten Muskelzellen umgeben.
20. Diese Muskelschicht wird vom Kopf zum Schwanz des Nebenhodens allmählich dicker.
21. Die Kontraktionen der Muskulatur transportieren die Samenzellen in Richtung des Samenleiters.
22. Der Samenleiter ist ein paariger, dickwandiger Schlauch, der am Nebenhodenschwanz beginnt.
23. Sein Anfangsabschnitt verläuft geschlängelt und richtet sich anschließend allmählich auf.
24. Der Samenleiter verläuft zunächst an der Rückseite des Hodens nach oben.
25. Anschließend tritt er als Bestandteil des Samenstrangs in den Leistenkanal (Canalis inguinalis) ein.
26. Nach dem Durchtritt durch den Leistenkanal setzt sich der Samenleiter in Richtung Bauchhöhle und anschließend zum kleinen Becken fort.
27. Im kleinen Becken verläuft der Samenleiter neben der Seitenwand der Harnblase nach hinten.
28. In seinem Verlauf kreuzt er den Harnleiter (Ureter) und erreicht anschließend den Grund der Harnblase.
29. Der Endabschnitt des Samenleiters erweitert sich spindelförmig zur Samenleiterampulle (Ampulla ductus deferentis).
30. Die Schleimhaut der Ampulle ist stark gefaltet, weshalb ihre Innenfläche unregelmäßig erscheint.
31. Der Samenleiter vereinigt sich mit dem Ausführungsgang der Samenblase (Vesicula seminalis).
32. Aus der Vereinigung der beiden Gänge entsteht der Spritzkanal (Ductus ejaculatorius).
33. Der Spritzkanal durchzieht das Gewebe der Vorsteherdrüse (Prostata) und mündet in die Harnröhre (Urethra).
34. Das Lumen des Samenleiters ist eng, seine Wand jedoch auffallend dick.
35. Seine Schleimhaut wird durch Längsfalten angehoben, die dem Lumen im Querschnitt eine sternförmige Gestalt verleihen.
36. Die Schleimhaut ist von einem mehrreihigen hochprismatischen Epithel bedeckt, dessen Zellen Stereozilien tragen können.
37. Unter dem Epithel befindet sich eine an elastischen Fasern reiche Bindegewebsschicht.
38. Den dicksten Teil der Samenleiterwand bildet eine dreischichtige glatte Muskulatur.
39. Die innere und die äußere Muskelschicht verlaufen längs, während die mittlere Schicht ringförmig angeordnet ist.
40. Kräftige Muskelkontraktionen transportieren die Samenzellen während des Samenergusses rasch weiter.
41. Der Samenstrang (Funiculus spermaticus) ist ein strangförmiges Gebilde, das zwischen der Bauchwand und dem Hoden verläuft.
42. Er beginnt am tiefen Leistenring, zieht durch den Leistenkanal und tritt anschließend in den Hodensack (Scrotum) ein.
43. Der charakteristischste Bestandteil des Samenstrangs ist der Samenleiter.
44. Im Samenstrang verlaufen außerdem Arterien, Venen, Lymphgefäße und Nervenfasern.
45. Der Hoden wird vor allem durch die Hodenarterie (Arteria testicularis) mit sauerstoffreichem Blut versorgt.
46. Die Hodenvenen bilden im Samenstrang ein dichtes Gefäßnetz, das rankenförmige Venengeflecht (Plexus pampiniformis).
47. Dieses Venengeflecht umgibt die Hodenarterie und beteiligt sich an der Kühlung des zum Hoden strömenden Blutes.
48. Der Samenstrang wird von bindegewebigen und muskulären Hüllen umgeben, die aus den Schichten der Bauchwand hervorgehen.
49. Zu seinen Hüllen gehören die innere Samenstrangfaszie (Fascia spermatica interna), der Hodenhebermuskel mit seiner Faszie und die äußere Samenstrangfaszie (Fascia spermatica externa).
50. Nebenhoden, Samenleiter und Samenstrang gewährleisten gemeinsam die Reifung, Speicherung und Weiterleitung der Samenzellen.