14.19.1 – Az agyidegek rendszere, magvaik és kilépési helyeik – Das System der Hirnnerven, ihre Kerne und Austrittsstellen
1. Az agyidegmagvak az agytörzs tegmentumában, a funkciójuknak megfelelő oszlopokba rendeződve helyezkednek el. – Die Hirnnervkerne liegen im Tegmentum des Hirnstamms und sind in Funktionssäulen angeordnet.
2. A magvak elrendeződése a velőcső hosszanti zónás tagozódására vezethető vissza. – Die Anordnung der Kerne lässt sich auf die Längszonengliederung des Neuralrohrs zurückführen.
3. Az agytörzs kinyílása során a motoros magvak mediálisan, az érző magvak pedig laterálisan helyezkedtek el. – Durch das Aufklappen des Hirnstamms kamen die motorischen Kerne medial und die sensiblen Kerne lateral zu liegen.
4. A somatomotoros magvak a középvonalhoz legközelebb, a belső sávban találhatók. – Die somatomotorischen Kerne befinden sich unmittelbar neben der Mittellinie im medialen Streifen.
5. Oldalsóbb irányban következnek a visceromotoros, majd a visceroszenzoros magoszlopok. – In lateraler Richtung folgen die viszeromotorischen und anschließend die viszerosensorischen Kernsäulen.
6. A legoldalsóbb helyzetet a tisztán somatoszenzoros magvak foglalják el. – Die lateralste Position nehmen die rein somatosensiblen Kerne ein.
7. Az agyidegek a koponyaalap különböző nyílásain keresztül hagyják el a koponyaüreget. – Die Hirnnerven verlassen die Schädelhöhle durch verschiedene Öffnungen der Schädelbasis.
8. Az I. agyideg rostjai a rostacsont lamina cribrosáján keresztül lépnek az orrüregbe. – Die Fasern des I. Hirnnervs treten durch die Lamina cribrosa des Siebbeins in die Nasenhöhle.
9. A látóideg a canalis opticuson keresztül halad a szemüreg felé. – Der Sehnerv (II) verläuft durch den Canalis opticus in Richtung Orbita.
10. A szemmozgató idegek a fissura orbitalis superioron keresztül lépnek be a szemüregbe. – Die Augenmuskelnerven (III, IV, VI) treten durch die Fissura orbitalis superior in die Orbita ein.
11. A háromosztatú ideg első ága szintén a fissura orbitalis superioron halad át. – Der erste Ast des Nervus trigeminus zieht ebenfalls durch die Fissura orbitalis superior.
12. A nervus maxillaris a foramen rotundumon keresztül éri el a fossa pterygopalatinát. – Der Nervus maxillaris (V/2) erreicht über das Foramen rotundum die Fossa pterygopalatina.
13. A nervus mandibularis a foramen ovalén keresztül hagyja el a középső koponyagödröt. – Der Nervus mandibularis (V/3) verlässt durch das Foramen ovale die mittlere Schädelgrube.
14. Az arcideg és a halló-egyensúlyozó ideg a porus acusticus internuson keresztül lép a sziklacsonthoz. – Der Nervus facialis (VII) und der Nervus vestibulocochlearis (VIII) treten durch den Porus acusticus internus in das Felsenbein.
15. A VII. agyideg végül a foramen stylomastoideumon keresztül lép ki a koponyából. – Der VII. Hirnnerv tritt schließlich durch das Foramen stylomastoideum aus dem Schädel aus.
16. A IX., X. és XI. agyideg közösen a foramen jugularén keresztül halad át. – Die Hirnnerven IX, X und XI ziehen gemeinsam durch das Foramen jugulare.
17. A nervus hypoglossus a róla elnevezett canalis nervi hypoglossin keresztül lép ki. – Der Nervus hypoglossus (XII) tritt durch den nach ihm benannten Canalis nervi hypoglossi aus.
18. Az agytörzsi kilépési helyek diagnosztikai szempontból is jelentősek. – Die Austrittsstellen am Hirnstamm sind aus diagnostischer Sicht ebenfalls von Bedeutung.
19. A nervus oculomotorius a fossa interpeduncularis területén lép ki a középagyból. – Der Nervus oculomotorius (III) tritt im Bereich der Fossa interpeduncularis aus dem Mesencephalon aus.
20. A nervus trochlearis az egyetlen agyideg, amely az agytörzs dorsalis felszínén ered. – Der Nervus trochlearis (IV) ist der einzige Hirnnerv, der an der Dorsalfläche des Hirnstamms entspringt.
21. A nervus trigeminus a híd állományából egy vastag törzzsel lép ki. – Der Nervus trigeminus (V) tritt mit einem dicken Stamm aus der Substanz des Pons aus.
22. A nervus abducens a híd és a nyúltvelő határán, mediálisan jelenik meg. – Der Nervus abducens (VI) erscheint an der Grenze zwischen Pons und Medulla oblongata in medialer Position.
23. A VII. és VIII. agyideg a kisagy-híd szögletben lép ki. – Der VII. und VIII. Hirnnerv treten im Kleinhirnbrückenwinkel (Angulus cerebellopontinus) aus.
24. A nyúltvelő állományából, az oliva mögött erednek a IX., X. és XI. agyidegek. – Hinter der Olive entspringen die Hirnnerven IX, X und XI aus der Medulla oblongata.
25. A nervus hypoglossus az oliva és a pyramis közötti barázdából lép elő. – Der Nervus hypoglossus (XII) tritt aus der Furche zwischen Olive und Pyramide hervor.
26. A tisztán érző agyidegeknek nincsenek motoros magvaik. – Die rein sensiblen Hirnnerven (I, II, VIII) besitzen keine motorischen Kerne.
27. A motoros agyidegek magvai somatomotoros funkciót látnak el. – Die Kerne der motorischen Hirnnerven (III, IV, VI, XI, XII) erfüllen somatomotorische Funktionen.
28. A kevert idegek különböző minőségű rostokat és magvakat tartalmaznak. – Die gemischten Nerven (V, VII, IX, X) enthalten Fasern und Kerne unterschiedlicher Qualität.
29. A nucleus ambiguus több agyideg közös motoros magja a nyúltvelőben. – Der Nucleus ambiguus ist der gemeinsame motorische Kern mehrerer Hirnnerven (IX, X, XI) in der Medulla oblongata.
30. A nucleus tractus solitarii a zsigeri érzőrostok és az ízérzőrostok átkapcsoló állomása. – Der Nucleus tractus solitarii ist die Umschaltstation für viszerosensible Fasern und Geschmacksfasern.
31. A paraszimpatikus agyidegmagvak a vegetatív működésekért felelősek. – Die parasympathischen Hirnnervkerne sind für vegetative Funktionen verantwortlich.
32. Ilyen például a nucleus salivatorius superior és inferior a nyálelválasztáshoz. – Ein Beispiel hierfür sind der Nucleus salivatorius superior (VII) und inferior (IX) für die Speichelsekretion.
33. A nucleus dorsalis nervi vagi a bolygóideg legfontosabb vegetatív magja. – Der Nucleus dorsalis nervi vagi ist der wichtigste vegetative Kern des Nervus vagus.
34. Az agyidegmagvak léziója az adott ideg által ellátott terület funkciókieséséhez vezet. – Eine Läsion der Hirnnervkerne führt zum Funktionsausfall in dem vom jeweiligen Nerv versorgten Gebiet.
35. A magi és a perifériás bénulások elkülönítése alapvető a klinikai neurológiában. – Die Differenzierung zwischen nukleären und peripheren Lähmungen ist in der klinischen Neurologie fundamental.
(aufklappen)magyar
1. Az agyidegmagvak az agytörzs tegmentumában, a funkciójuknak megfelelő oszlopokba rendeződve helyezkednek el.
2. A magvak elrendeződése a velőcső hosszanti zónás tagozódására vezethető vissza.
3. Az agytörzs kinyílása során a motoros magvak mediálisan, az érző magvak pedig laterálisan helyezkedtek el.
4. A somatomotoros magvak a középvonalhoz legközelebb, a belső sávban találhatók.
5. Oldalsóbb irányban következnek a visceromotoros, majd a visceroszenzoros magoszlopok.
6. A legoldalsóbb helyzetet a tisztán somatoszenzoros magvak foglalják el.
7. Az agyidegek a koponyaalap különböző nyílásain keresztül hagyják el a koponyaüreget.
8. Az I. agyideg rostjai a rostacsont lamina cribrosáján keresztül lépnek az orrüregbe.
9. A látóideg a canalis opticuson keresztül halad a szemüreg felé.
10. A szemmozgató idegek a fissura orbitalis superioron keresztül lépnek be a szemüregbe.
11. A háromosztatú ideg első ága szintén a fissura orbitalis superioron halad át.
12. A nervus maxillaris a foramen rotundumon keresztül éri el a fossa pterygopalatinát.
13. A nervus mandibularis a foramen ovalén keresztül hagyja el a középső koponyagödröt.
14. Az arcideg és a halló-egyensúlyozó ideg a porus acusticus internuson keresztül lép a sziklacsonthoz.
15. A VII. agyideg végül a foramen stylomastoideumon keresztül lép ki a koponyából.
16. A IX., X. és XI. agyideg közösen a foramen jugularén keresztül halad át.
17. A nervus hypoglossus a róla elnevezett canalis nervi hypoglossin keresztül lép ki.
18. Az agytörzsi kilépési helyek diagnosztikai szempontból is jelentősek.
19. A nervus oculomotorius a fossa interpeduncularis területén lép ki a középagyból.
20. A nervus trochlearis az egyetlen agyideg, amely az agytörzs dorsalis felszínén ered.
21. A nervus trigeminus a híd állományából egy vastag törzzsel lép ki.
22. A nervus abducens a híd és a nyúltvelő határán, mediálisan jelenik meg.
23. A VII. és VIII. agyideg a kisagy-híd szögletben lép ki.
24. A nyúltvelő állományából, az oliva mögött erednek a IX., X. és XI. agyidegek.
25. A nervus hypoglossus az oliva és a pyramis közötti barázdából lép elő.
26. A tisztán érző agyidegeknek nincsenek motoros magvaik.
27. A motoros agyidegek magvai somatomotoros funkciót látnak el.
28. A kevert idegek különböző minőségű rostokat és magvakat tartalmaznak.
29. A nucleus ambiguus több agyideg közös motoros magja a nyúltvelőben.
30. A nucleus tractus solitarii a zsigeri érzőrostok és az ízérzőrostok átkapcsoló állomása.
31. A paraszimpatikus agyidegmagvak a vegetatív működésekért felelősek.
32. Ilyen például a nucleus salivatorius superior és inferior a nyálelválasztáshoz.
33. A nucleus dorsalis nervi vagi a bolygóideg legfontosabb vegetatív magja.
34. Az agyidegmagvak léziója az adott ideg által ellátott terület funkciókieséséhez vezet.
35. A magi és a perifériás bénulások elkülönítése alapvető a klinikai neurológiában.
(aufklappen)német
1. Die Hirnnervkerne liegen im Tegmentum des Hirnstamms und sind in Funktionssäulen angeordnet.
2. Die Anordnung der Kerne lässt sich auf die Längszonengliederung des Neuralrohrs zurückführen.
3. Durch das Aufklappen des Hirnstamms kamen die motorischen Kerne medial und die sensiblen Kerne lateral zu liegen.
4. Die somatomotorischen Kerne befinden sich unmittelbar neben der Mittellinie im medialen Streifen.
5. In lateraler Richtung folgen die viszeromotorischen und anschließend die viszerosensorischen Kernsäulen.
6. Die lateralste Position nehmen die rein somatosensiblen Kerne ein.
7. Die Hirnnerven verlassen die Schädelhöhle durch verschiedene Öffnungen der Schädelbasis.
8. Die Fasern des I. Hirnnervs treten durch die Lamina cribrosa des Siebbeins in die Nasenhöhle.
9. Der Sehnerv (II) verläuft durch den Canalis opticus in Richtung Orbita.
10. Die Augenmuskelnerven (III, IV, VI) treten durch die Fissura orbitalis superior in die Orbita ein.
11. Der erste Ast des Nervus trigeminus zieht ebenfalls durch die Fissura orbitalis superior.
12. Der Nervus maxillaris (V/2) erreicht über das Foramen rotundum die Fossa pterygopalatina.
13. Der Nervus mandibularis (V/3) verlässt durch das Foramen ovale die mittlere Schädelgrube.
14. Der Nervus facialis (VII) und der Nervus vestibulocochlearis (VIII) treten durch den Porus acusticus internus in das Felsenbein.
15. Der VII. Hirnnerv tritt schließlich durch das Foramen stylomastoideum aus dem Schädel aus.
16. Die Hirnnerven IX, X und XI ziehen gemeinsam durch das Foramen jugulare.
17. Der Nervus hypoglossus (XII) tritt durch den nach ihm benannten Canalis nervi hypoglossi aus.
18. Die Austrittsstellen am Hirnstamm sind aus diagnostischer Sicht ebenfalls von Bedeutung.
19. Der Nervus oculomotorius (III) tritt im Bereich der Fossa interpeduncularis aus dem Mesencephalon aus.
20. Der Nervus trochlearis (IV) ist der einzige Hirnnerv, der an der Dorsalfläche des Hirnstamms entspringt.
21. Der Nervus trigeminus (V) tritt mit einem dicken Stamm aus der Substanz des Pons aus.
22. Der Nervus abducens (VI) erscheint an der Grenze zwischen Pons und Medulla oblongata in medialer Position.
23. Der VII. und VIII. Hirnnerv treten im Kleinhirnbrückenwinkel (Angulus cerebellopontinus) aus.
24. Hinter der Olive entspringen die Hirnnerven IX, X und XI aus der Medulla oblongata.
25. Der Nervus hypoglossus (XII) tritt aus der Furche zwischen Olive und Pyramide hervor.
26. Die rein sensiblen Hirnnerven (I, II, VIII) besitzen keine motorischen Kerne.
27. Die Kerne der motorischen Hirnnerven (III, IV, VI, XI, XII) erfüllen somatomotorische Funktionen.
28. Die gemischten Nerven (V, VII, IX, X) enthalten Fasern und Kerne unterschiedlicher Qualität.
29. Der Nucleus ambiguus ist der gemeinsame motorische Kern mehrerer Hirnnerven (IX, X, XI) in der Medulla oblongata.
30. Der Nucleus tractus solitarii ist die Umschaltstation für viszerosensible Fasern und Geschmacksfasern.
31. Die parasympathischen Hirnnervkerne sind für vegetative Funktionen verantwortlich.
32. Ein Beispiel hierfür sind der Nucleus salivatorius superior (VII) und inferior (IX) für die Speichelsekretion.
33. Der Nucleus dorsalis nervi vagi ist der wichtigste vegetative Kern des Nervus vagus.
34. Eine Läsion der Hirnnervkerne führt zum Funktionsausfall in dem vom jeweiligen Nerv versorgten Gebiet.
35. Die Differenzierung zwischen nukleären und peripheren Lähmungen ist in der klinischen Neurologie fundamental.