10.3.1 – A nyelv saját és külső izmai – Binnen- und Außenmuskulatur der Zunge
1. A nyelv izomzata harántcsíkolt vázizomból áll, amely lehetővé teszi a nyelv alakjának és helyzetének gyors változtatását. – Die Zungenmuskulatur besteht aus quergestreifter Skelettmuskulatur, die eine schnelle Veränderung der Zungenform und -position ermöglicht.
2. Funkcionális szempontból megkülönböztetünk külső és belső, vagy saját nyelvizmokat. – Funktionell unterscheidet man zwischen der äußeren (extrinsischen) und der inneren (intrinsischen) Zungenmuskulatur.
3. A külső nyelvizmok a környező koponyacsontokon erednek és a nyelv állományába sugároznak be. – Die extrinsischen Zungenmuskeln entspringen an den umgebenden Schädelknochen und strahlen in den Zungenkörper ein.
4. Feladatuk a nyelv egészének elmozdítása a szájüregen belül, például előretolás vagy visszahúzás útján. – Ihre Aufgabe ist die Bewegung der gesamten Zunge innerhalb der Mundhöhle, beispielsweise durch Protrusion oder Retrusion.
5. Az áll-nyelv izom a nyelv legnagyobb külső izma, amely a nyelv előreöltéséért felelős. – Der Musculus genioglossus ist der größte extrinsische Zungenmuskel und verantwortlich für das Herausstrecken der Zunge.
6. Ez az izom az állkapocs belső felszínén ered és rostjai fűszerűen szétterülve tapadnak a nyelvben. – Dieser Muskel entspringt an der Innenseite der Mandibula, wobei seine Fasern fächerförmig in der Zunge ansetzen.
7. A nyelvcsont-nyelv izom a nyelvcsontról ered és a nyelv oldalába sugárzik be. – Der Musculus hyoglossus entspringt am Os hyoideum und strahlt in die Seitenränder der Zunge ein.
8. Összehúzódásakor a nyelv hátát lefelé és hátrafelé húzza, ezzel laposítva a szervet. – Bei Kontraktion zieht er den Zungenrücken nach kaudal und dorsal, wodurch das Organ abgeflacht wird.
9. Az íróvessző-nyelv izom a halántékcsont nyúlványáról ered és a nyelv hegyéhez fut. – Der Musculus styloglossus entspringt am Processus styloideus des Os temporale und verläuft zur Zungenspitze.
10. Ez az izom a nyelvet hátrafelé és felfelé mozgatja, ami fontos a falat hátrapréseléséhez nyeléskor. – Dieser Muskel bewegt die Zunge nach dorso-kranial, was für das Zurückpressen des Bolus beim Schluckakt wichtig ist.
11. A lágy szájpad és a nyelv között feszülő izom megemeli a nyelvgyököt és szűkíti a torokszorost. – Der zwischen dem weichen Gaumen (Palatum molle) und der Zunge gespannte Musculus palatoglossus hebt die Zungenwurzel an und verengt den Isthmus faucium.
12. A belső vagy saját nyelvizmok teljes egészében a nyelv állományán belül helyezkednek el. – Die intrinsischen Zungenmuskeln befinden sich vollständig innerhalb des Zungenkörpers.
13. Ezek az izomrostok három, egymásra merőleges síkban futnak a nyelven belül. – Diese Muskelfasern verlaufen in drei aufeinander senkrecht stehenden Ebenen innerhalb der Zunge.
14. A saját nyelvizmok feladata a nyelv alakjának finom megváltoztatása, például pöndörítés vagy elvékonyítás. – Die Aufgabe der Binnenmuskulatur ist die feine Veränderung der Zungenform, wie etwa das Rollen oder Verschmälern.
15. A felső hosszanti izom közvetlenül a nyálkahártya alatt fut és megrövidíti a nyelvet. – Der Musculus longitudinalis superior verläuft direkt unter der Schleimhaut und verkürzt die Zunge.
16. Az alsó hosszanti izom a nyelv alsó felszínén halad és a nyelvcsúcsot lefelé görbíti. – Der Musculus longitudinalis inferior verläuft an der Unterseite der Zunge und biegt die Zungenspitze nach kaudal.
17. A harántirányú nyelvizom a két oldal között fut és a nyelv keskenyítéséért, valamint megnyújtásáért felelős. – Der Musculus transversus linguae verläuft zwischen den Seitenrändern und ist für die Verschmälerung sowie Verlängerung der Zunge verantwortlich.
18. A függőleges nyelvizom a nyelv hátától az alsó felszínig húzódik és a nyelv ellapítását végzi. – Der Musculus verticalis linguae erstreckt sich vom Zungenrücken zur Unterseite und bewirkt eine Abflachung der Zunge.
19. A nyelv két felét egy függőleges kötőszövetes lemez választja el egymástól a középvonalban. – Die beiden Zungenhälften werden in der Mittellinie durch eine vertikale Bindegewebsplatte (Septum linguae) getrennt.
20. A nyelv izmait, egy kivételével, a tizenkettedik agyideg idegzi be. – Die Zungenmuskeln werden, bis auf eine Ausnahme, vom Nervus hypoglossus (XII) innerviert.
21. Az áll-nyelv izom működése klinikai vizsgálattal tesztelhető a nyelv kiöltése során. – Die Funktion des Musculus genioglossus kann klinisch durch das Herausstrecken der Zunge getestet werden.
22. Féloldali idegsérülés esetén a kiöltött nyelv a bénult oldal felé tér ki. – Bei einer einseitigen Nervenschädigung weicht die herausgestreckte Zunge zur gelähmten Seite hin ab.
23. A nyelvcsonti izmok a nyelvcsont helyzetének rögzítésével stabil alapot biztosítanak a nyelvizmok működéséhez. – Die Zungenbeinmuskeln bieten durch die Fixierung des Os hyoideum eine stabile Basis für die Funktion der Zungenmuskulatur.
24. A nyelv izomrostjai közé kötőszövet, erek és idegek ágyazódnak be. – Zwischen die Muskelfasern der Zunge sind Bindegewebe, Gefäße und Nerven eingebettet.
25. A belső izmok összehangolt játéka teszi lehetővé a beszédhangok pontos képzését. – Das koordinierte Zusammenspiel der Binnenmuskeln ermöglicht die präzise Bildung von Sprachlauten.
26. A nyelv izomzata a nyelés során a falatot a lágy szájpad felé, majd a garatba préseli. – Die Zungenmuskulatur presst den Bolus während des Schluckaktes gegen das Palatum molle und anschließend in den Pharynx.
27. A nyelvgyök rögzítésében a nyelvcsonton kívül a halántékcsont és az állkapocs is részt vesz. – An der Fixierung der Zungenwurzel sind neben dem Os hyoideum auch das Os temporale und die Mandibula beteiligt.
28. A nyelv alatti ideg a koponyából egy saját csatornán keresztül lép ki és a nyelv oldalsó-alsó részén lép be az izomzatba. – Der Nervus hypoglossus verlässt den Schädel durch einen eigenen Kanal (Canalis hypoglossi) und tritt an der lateralen Unterseite der Zunge in die Muskulatur ein.
29. A nyelv izomzatának tónusa alvás közben is fenntartja a légutak átjárhatóságát. – Der Tonus der Zungenmuskulatur hält auch während des Schlafes die Durchgängigkeit der Atemwege aufrecht.
30. A szájpadi-nyelv izom az egyetlen, amelyet nem a tizenkettedik, hanem a tizedik agyideg idegez be. – Der Musculus palatoglossus ist der einzige, der nicht vom zwölften, sondern vom Nervus vagus (X) innerviert wird.
31. Ez az izom a garatfonaton keresztül kapja a mozgató rostokat. – Dieser Muskel erhält seine motorischen Fasern über den Plexus pharyngeus.
32. A nyelv izmainak vérellátása a nyelvi artéria mély ágaiból származik. – Die Blutversorgung der Zungenmuskeln stammt aus den tiefen Ästen der Arteria lingualis.
33. A vénás elvezetés a nyelvi vénán keresztül a belső torokvénába történik. – Der venöse Abfluss erfolgt über die Vena lingualis in die Vena jugularis interna.
34. A nyelv izmai nagyfokú plaszticitással és regenerációs képességgel rendelkeznek. – Die Zungenmuskeln besitzen ein hohes Maß an Plastizität und Regenerationsfähigkeit.
35. Az izomzat szövettani metszetén a rostok lefutása miatt minden irányú átmetszet megfigyelhető. – Im histologischen Schnitt der Muskulatur sind aufgrund des Faserverlaufs Anschnitte aus allen Richtungen zu beobachten.
(aufklappen)magyar
1. A nyelv izomzata harántcsíkolt vázizomból áll, amely lehetővé teszi a nyelv alakjának és helyzetének gyors változtatását.
2. Funkcionális szempontból megkülönböztetünk külső és belső, vagy saját nyelvizmokat.
3. A külső nyelvizmok a környező koponyacsontokon erednek és a nyelv állományába sugároznak be.
4. Feladatuk a nyelv egészének elmozdítása a szájüregen belül, például előretolás vagy visszahúzás útján.
5. Az áll-nyelv izom a nyelv legnagyobb külső izma, amely a nyelv előreöltéséért felelős.
6. Ez az izom az állkapocs belső felszínén ered és rostjai fűszerűen szétterülve tapadnak a nyelvben.
7. A nyelvcsont-nyelv izom a nyelvcsontról ered és a nyelv oldalába sugárzik be.
8. Összehúzódásakor a nyelv hátát lefelé és hátrafelé húzza, ezzel laposítva a szervet.
9. Az íróvessző-nyelv izom a halántékcsont nyúlványáról ered és a nyelv hegyéhez fut.
10. Ez az izom a nyelvet hátrafelé és felfelé mozgatja, ami fontos a falat hátrapréseléséhez nyeléskor.
11. A lágy szájpad és a nyelv között feszülő izom megemeli a nyelvgyököt és szűkíti a torokszorost.
12. A belső vagy saját nyelvizmok teljes egészében a nyelv állományán belül helyezkednek el.
13. Ezek az izomrostok három, egymásra merőleges síkban futnak a nyelven belül.
14. A saját nyelvizmok feladata a nyelv alakjának finom megváltoztatása, például pöndörítés vagy elvékonyítás.
15. A felső hosszanti izom közvetlenül a nyálkahártya alatt fut és megrövidíti a nyelvet.
16. Az alsó hosszanti izom a nyelv alsó felszínén halad és a nyelvcsúcsot lefelé görbíti.
17. A harántirányú nyelvizom a két oldal között fut és a nyelv keskenyítéséért, valamint megnyújtásáért felelős.
18. A függőleges nyelvizom a nyelv hátától az alsó felszínig húzódik és a nyelv ellapítását végzi.
19. A nyelv két felét egy függőleges kötőszövetes lemez választja el egymástól a középvonalban.
20. A nyelv izmait, egy kivételével, a tizenkettedik agyideg idegzi be.
21. Az áll-nyelv izom működése klinikai vizsgálattal tesztelhető a nyelv kiöltése során.
22. Féloldali idegsérülés esetén a kiöltött nyelv a bénult oldal felé tér ki.
23. A nyelvcsonti izmok a nyelvcsont helyzetének rögzítésével stabil alapot biztosítanak a nyelvizmok működéséhez.
24. A nyelv izomrostjai közé kötőszövet, erek és idegek ágyazódnak be.
25. A belső izmok összehangolt játéka teszi lehetővé a beszédhangok pontos képzését.
26. A nyelv izomzata a nyelés során a falatot a lágy szájpad felé, majd a garatba préseli.
27. A nyelvgyök rögzítésében a nyelvcsonton kívül a halántékcsont és az állkapocs is részt vesz.
28. A nyelv alatti ideg a koponyából egy saját csatornán keresztül lép ki és a nyelv oldalsó-alsó részén lép be az izomzatba.
29. A nyelv izomzatának tónusa alvás közben is fenntartja a légutak átjárhatóságát.
30. A szájpadi-nyelv izom az egyetlen, amelyet nem a tizenkettedik, hanem a tizedik agyideg idegez be.
31. Ez az izom a garatfonaton keresztül kapja a mozgató rostokat.
32. A nyelv izmainak vérellátása a nyelvi artéria mély ágaiból származik.
33. A vénás elvezetés a nyelvi vénán keresztül a belső torokvénába történik.
34. A nyelv izmai nagyfokú plaszticitással és regenerációs képességgel rendelkeznek.
35. Az izomzat szövettani metszetén a rostok lefutása miatt minden irányú átmetszet megfigyelhető.
(aufklappen)német
1. Die Zungenmuskulatur besteht aus quergestreifter Skelettmuskulatur, die eine schnelle Veränderung der Zungenform und -position ermöglicht.
2. Funktionell unterscheidet man zwischen der äußeren (extrinsischen) und der inneren (intrinsischen) Zungenmuskulatur.
3. Die extrinsischen Zungenmuskeln entspringen an den umgebenden Schädelknochen und strahlen in den Zungenkörper ein.
4. Ihre Aufgabe ist die Bewegung der gesamten Zunge innerhalb der Mundhöhle, beispielsweise durch Protrusion oder Retrusion.
5. Der Musculus genioglossus ist der größte extrinsische Zungenmuskel und verantwortlich für das Herausstrecken der Zunge.
6. Dieser Muskel entspringt an der Innenseite der Mandibula, wobei seine Fasern fächerförmig in der Zunge ansetzen.
7. Der Musculus hyoglossus entspringt am Os hyoideum und strahlt in die Seitenränder der Zunge ein.
8. Bei Kontraktion zieht er den Zungenrücken nach kaudal und dorsal, wodurch das Organ abgeflacht wird.
9. Der Musculus styloglossus entspringt am Processus styloideus des Os temporale und verläuft zur Zungenspitze.
10. Dieser Muskel bewegt die Zunge nach dorso-kranial, was für das Zurückpressen des Bolus beim Schluckakt wichtig ist.
11. Der zwischen dem weichen Gaumen (Palatum molle) und der Zunge gespannte Musculus palatoglossus hebt die Zungenwurzel an und verengt den Isthmus faucium.
12. Die intrinsischen Zungenmuskeln befinden sich vollständig innerhalb des Zungenkörpers.
13. Diese Muskelfasern verlaufen in drei aufeinander senkrecht stehenden Ebenen innerhalb der Zunge.
14. Die Aufgabe der Binnenmuskulatur ist die feine Veränderung der Zungenform, wie etwa das Rollen oder Verschmälern.
15. Der Musculus longitudinalis superior verläuft direkt unter der Schleimhaut und verkürzt die Zunge.
16. Der Musculus longitudinalis inferior verläuft an der Unterseite der Zunge und biegt die Zungenspitze nach kaudal.
17. Der Musculus transversus linguae verläuft zwischen den Seitenrändern und ist für die Verschmälerung sowie Verlängerung der Zunge verantwortlich.
18. Der Musculus verticalis linguae erstreckt sich vom Zungenrücken zur Unterseite und bewirkt eine Abflachung der Zunge.
19. Die beiden Zungenhälften werden in der Mittellinie durch eine vertikale Bindegewebsplatte (Septum linguae) getrennt.
20. Die Zungenmuskeln werden, bis auf eine Ausnahme, vom Nervus hypoglossus (XII) innerviert.
21. Die Funktion des Musculus genioglossus kann klinisch durch das Herausstrecken der Zunge getestet werden.
22. Bei einer einseitigen Nervenschädigung weicht die herausgestreckte Zunge zur gelähmten Seite hin ab.
23. Die Zungenbeinmuskeln bieten durch die Fixierung des Os hyoideum eine stabile Basis für die Funktion der Zungenmuskulatur.
24. Zwischen die Muskelfasern der Zunge sind Bindegewebe, Gefäße und Nerven eingebettet.
25. Das koordinierte Zusammenspiel der Binnenmuskeln ermöglicht die präzise Bildung von Sprachlauten.
26. Die Zungenmuskulatur presst den Bolus während des Schluckaktes gegen das Palatum molle und anschließend in den Pharynx.
27. An der Fixierung der Zungenwurzel sind neben dem Os hyoideum auch das Os temporale und die Mandibula beteiligt.
28. Der Nervus hypoglossus verlässt den Schädel durch einen eigenen Kanal (Canalis hypoglossi) und tritt an der lateralen Unterseite der Zunge in die Muskulatur ein.
29. Der Tonus der Zungenmuskulatur hält auch während des Schlafes die Durchgängigkeit der Atemwege aufrecht.
30. Der Musculus palatoglossus ist der einzige, der nicht vom zwölften, sondern vom Nervus vagus (X) innerviert wird.
31. Dieser Muskel erhält seine motorischen Fasern über den Plexus pharyngeus.
32. Die Blutversorgung der Zungenmuskeln stammt aus den tiefen Ästen der Arteria lingualis.
33. Der venöse Abfluss erfolgt über die Vena lingualis in die Vena jugularis interna.
34. Die Zungenmuskeln besitzen ein hohes Maß an Plastizität und Regenerationsfähigkeit.
35. Im histologischen Schnitt der Muskulatur sind aufgrund des Faserverlaufs Anschnitte aus allen Richtungen zu beobachten.