10.17.1 – A fali és a zsigeri hashártya, a hashártyaűr – Bauchfell der Wand und der Eingeweide, die Bauchfellhöhle
1. A fali hashártya (peritoneum parietale) a has- és medencefal belső felszínét béleli. – Das Peritoneum parietale kleidet die Innenseite der Bauch- und Beckenwände aus.
2. Ezzel szemben a zsigeri hashártya (peritoneum viscerale) a hasüregi szervek felszínét borítja be teljesen vagy részlegesen. – Im Gegensatz dazu umhüllt das Peritoneum viscerale die Oberflächen der im Bauchraum gelegenen Organe entweder ganz oder teilweise.
3. A két lemez a bélfodrok és szalagok áthajlási helyein folyamatosan megy át egymásba. – Beide Blätter gehen an den Umschlagstellen der Mesenterien und Bänder kontinuierlich ineinander über.
4. A fali és a zsigeri lemez között található a kapilláris vastagságú hashártyaűr (cavitas peritonealis). – Zwischen dem parietalen und dem viszeralen Blatt befindet sich die kapilläre Peritonealhöhle (Cavitas peritonealis).
5. Ez az üreg élettanilag csak néhány milliliter tiszta, savós folyadékot tartalmaz. – Diese Höhle enthält physiologischerweise nur wenige Milliliter einer klaren, serösen Flüssigkeit.
6. A hashártyafolyadék lehetővé teszi a szervek súrlódásmentes elmozdulását a perisztaltika és a légzés során. – Die Peritonealflüssigkeit ermöglicht ein reibungsarmes Gleiten der Organe bei Peristaltik und Atmung.
7. A fali hashártyát a gerincvelői idegek ágai és a rekeszideg (nervus phrenicus) látják el érző idegekkel. – Das Peritoneum parietale wird sensibel durch Äste der Spinalnerven und den Nervus phrenicus innerviert.
8. Ezen szomatikus beidegzés következtében a fali lemez igen érzékenyen reagál a fájdalmi ingerekre és a nyomásra. – Aufgrund dieser somatischen Innervation reagiert das wandständige Blatt sehr empfindlich auf Schmerzreize und Druck.
9. A zsigeri hashártya ezzel szemben vegetatív beidegzésű, és nagyrészt érzéketlen a vágó vagy égető ingerekkel szemben. – Das Peritoneum viscerale wird hingegen vegetativ innerviert und ist weitgehend unempfindlich gegenüber schneidenden oder brennenden Reizen.
10. A szervfalak tágulása vagy a bélfodor húzása azonban tompa, nehezen lokalizálható zsigeri fájdalmat vált ki. – Dehnung der Organwände oder Traktion am Mesenterium lösen jedoch dumpfe, schwer lokalisierbare viszerale Schmerzen aus.
11. A fali hashártya irritációjakor gyakran fellép a hasizmok reflexszerű megfeszülése (izomvédekezés). – Bei einer Reizung des parietalen Peritoneums kommt es oft zu einer reflektorischen Anspannung der Bauchmuskulatur (Abwehrspannung).
12. A hashártya összfelülete megközelítőleg megegyezik a testfelszínnel, és körülbelül 1,5–2 négyzetmétert tesz ki. – Die Gesamtfläche des Peritoneums entspricht annähernd der Körperoberfläche und beträgt etwa 1,5 bis 2 Quadratmeter.
13. A hashártya nagy felszívókapacitással rendelkezik a folyadékok és az oldott anyagok tekintetében. – Das Peritoneum besitzt eine hohe Resorptionskapazität für Flüssigkeiten und gelöste Stoffe.
14. Ezt a tulajdonságot klinikailag a peritoneális dialízis során használják fel a szervezet méregtelenítésére. – Diese Eigenschaft wird klinisch bei der Peritonealdialyse zur Entgiftung des Körpers genutzt.
15. A mechanikai védelmi funkció mellett a hashártya fontos szerepet játszik a hasüregi immunvédekezésben. – Neben der mechanischen Schutzfunktion spielt das Peritoneum eine wichtige Rolle bei der Immunabwehr im Bauchraum.
16. A subserosában számos nyirokér és makrofág található, amelyek részt vesznek az immunválaszban. – In der Subserosa befinden sich zahlreiche Lymphgefäße und Makrophagen, die in die Immunantwort involviert sind.
17. A hashártyaűrben felhalmozódó kóros folyadékot hasvízkórnak (aszitesz) nevezzük. – Pathologische Flüssigkeitsansammlungen in der Peritonealhöhle werden als Aszites bezeichnet.
18. A hashártya gyulladásos folyamatát peritonitisnek nevezzük, amely életveszélyes kórkép. – Ein entzündlicher Prozess des Peritoneums wird als Peritonitis definiert und stellt ein lebensbedrohliches Krankheitsbild dar.
19. A haránt bélfodor (mesocolon transversum) a hashártyaüreget egy felső (supramesocolon) és egy alsó (inframesocolon) hasüregi részre osztja. – Das Mesocolon transversum teilt die Peritonealhöhle in einen Oberbauch (Supramesocolon) und einen Unterbauch (Inframesocolon).
20. A supramesocolonhoz olyan szervek tartoznak, mint a máj, a gyomor, a lép és a patkóbél kezdeti szakasza. – Zum Supramesocolon gehören Organe wie Leber, Magen, Milz und der Anfangsteil des Duodenums.
21. Az inframesocolon elsősorban az éhbél és a csípőbél kanyarulatait, valamint a vastagbelet foglalja magában. – Das Inframesocolon beherbergt vorwiegend die Schlingen des Jejunums und Ileums sowie den Dickdarm.
22. A bélfodor gyökere (radix mesenterii) ferdén halad a második ágyékcsigolyától a jobb csípőárokig, és tovább osztja az alsó hasüreget. – Die Radix mesenterii verläuft schräg vom zweiten Lendenwirbel zur rechten Fossa iliaca und unterteilt den Unterbauch weiter.
23. A hasüregben különböző helyeken öblök (rezesszusok) vagy fülkék alakulnak ki, amelyekben folyadék gyűlhet össze. – In der Bauchhöhle bilden sich an verschiedenen Stellen Rezessus oder Nischen, in denen sich Flüssigkeit sammeln kann.
24. Klinikailag különösen jelentős terület a máj és a jobb vese közötti Recessus hepatorenalis (Morison-tasak). – Ein klinisch besonders bedeutsamer Raum ist der Recessus hepatorenalis (Morison-Pouch) zwischen Leber und rechter Niere.
25. Álló férfi esetén a hasüreg legmélyebb pontja a végbél és a húgyhólyag közötti Excavatio rectovesicalis. – Der tiefste Punkt der Bauchhöhle beim stehenden Mann ist die Excavatio rectovesicalis.
26. Nőknél a végbél és a méh közötti Excavatio rectouterina (Douglas-üreg) a hashártyaűr legmélyebb pontja. – Bei der Frau stellt die Excavatio rectouterina (Douglas-Raum) die tiefste Stelle des Peritonealraums dar.
27. Képalkotó eljárások során gyakran ezek a mélyen fekvő terek az elsők, ahol szabad folyadék mutatható ki. – Diese tief gelegenen Räume sind bei bildgebenden Verfahren oft die ersten Orte, an denen freie Flüssigkeit nachgewiesen wird.
28. A hashártya képes a gyulladásokat összetapadások révén lokálisan behatárolni. – Das Peritoneum besitzt die Fähigkeit, Entzündungen durch Verklebungen lokal zu begrenzen.
29. Az olyan nagy redőket, mint a nagy cseplesz (omentum majus), gyakran a „has rendőrének“ nevezik, mivel a gyulladásos gócok felé vándorolnak. – Große Falten wie das Omentum majus werden oft als „Polizist des Bauches“ bezeichnet, da sie sich zu Entzündungsherden hinbewegen.
30. A hashártya vérellátását ugyanazok az erek biztosítják, amelyek az alattuk fekvő falakat vagy szerveket látják el. – Die Blutversorgung des Peritoneums erfolgt über dieselben Gefäße, welche die darunter liegenden Wände oder Organe versorgen.
31. A vénás elvezetés értelemszerűen az alsó üres véna (vena cava inferior) vagy a kapuvéna (vena portae) rendszerébe történik. – Der venöse Abfluss erfolgt entsprechend in das System der Vena cava inferior oder der Vena portae.
32. A hashártya nyirokerei a hasüreg regionális nyirokcsomó-állomásaiba ürülnek. – Lymphbahnen des Peritoneums drainieren in regionale Lymphknotenstationen der Bauchhöhle.
33. A mesothel megújulási rátája magas, ami lehetővé teszi a sérülések vagy műtétek utáni gyors gyógyulást. – Die Erneuerungsrate des Mesothels ist hoch, was eine schnelle Heilung nach Verletzungen oder Operationen ermöglicht.
34. A krónikus irritációk azonban fibrózus elváltozásokhoz és adhéziókhoz (összenövésekhez) vezethetnek. – Chronische Reizungen können jedoch zu fibrotischen Veränderungen und Adhäsionen (Verwachsungen) führen.
35. A hashártyaviszonyok ismerete elengedhetetlen a minimálisan invazív laparoszkópos beavatkozások elvégzéséhez. – Das Verständnis der Peritonealverhältnisse ist Voraussetzung für die Durchführung minimalinvasiver laparoskopischer Eingriffe.
(aufklappen)magyar
1. A fali hashártya (peritoneum parietale) a has- és medencefal belső felszínét béleli.
2. Ezzel szemben a zsigeri hashártya (peritoneum viscerale) a hasüregi szervek felszínét borítja be teljesen vagy részlegesen.
3. A két lemez a bélfodrok és szalagok áthajlási helyein folyamatosan megy át egymásba.
4. A fali és a zsigeri lemez között található a kapilláris vastagságú hashártyaűr (cavitas peritonealis).
5. Ez az üreg élettanilag csak néhány milliliter tiszta, savós folyadékot tartalmaz.
6. A hashártyafolyadék lehetővé teszi a szervek súrlódásmentes elmozdulását a perisztaltika és a légzés során.
7. A fali hashártyát a gerincvelői idegek ágai és a rekeszideg (nervus phrenicus) látják el érző idegekkel.
8. Ezen szomatikus beidegzés következtében a fali lemez igen érzékenyen reagál a fájdalmi ingerekre és a nyomásra.
9. A zsigeri hashártya ezzel szemben vegetatív beidegzésű, és nagyrészt érzéketlen a vágó vagy égető ingerekkel szemben.
10. A szervfalak tágulása vagy a bélfodor húzása azonban tompa, nehezen lokalizálható zsigeri fájdalmat vált ki.
11. A fali hashártya irritációjakor gyakran fellép a hasizmok reflexszerű megfeszülése (izomvédekezés).
12. A hashártya összfelülete megközelítőleg megegyezik a testfelszínnel, és körülbelül 1,5–2 négyzetmétert tesz ki.
13. A hashártya nagy felszívókapacitással rendelkezik a folyadékok és az oldott anyagok tekintetében.
14. Ezt a tulajdonságot klinikailag a peritoneális dialízis során használják fel a szervezet méregtelenítésére.
15. A mechanikai védelmi funkció mellett a hashártya fontos szerepet játszik a hasüregi immunvédekezésben.
16. A subserosában számos nyirokér és makrofág található, amelyek részt vesznek az immunválaszban.
17. A hashártyaűrben felhalmozódó kóros folyadékot hasvízkórnak (aszitesz) nevezzük.
18. A hashártya gyulladásos folyamatát peritonitisnek nevezzük, amely életveszélyes kórkép.
19. A haránt bélfodor (mesocolon transversum) a hashártyaüreget egy felső (supramesocolon) és egy alsó (inframesocolon) hasüregi részre osztja.
20. A supramesocolonhoz olyan szervek tartoznak, mint a máj, a gyomor, a lép és a patkóbél kezdeti szakasza.
21. Az inframesocolon elsősorban az éhbél és a csípőbél kanyarulatait, valamint a vastagbelet foglalja magában.
22. A bélfodor gyökere (radix mesenterii) ferdén halad a második ágyékcsigolyától a jobb csípőárokig, és tovább osztja az alsó hasüreget.
23. A hasüregben különböző helyeken öblök (rezesszusok) vagy fülkék alakulnak ki, amelyekben folyadék gyűlhet össze.
24. Klinikailag különösen jelentős terület a máj és a jobb vese közötti Recessus hepatorenalis (Morison-tasak).
25. Álló férfi esetén a hasüreg legmélyebb pontja a végbél és a húgyhólyag közötti Excavatio rectovesicalis.
26. Nőknél a végbél és a méh közötti Excavatio rectouterina (Douglas-üreg) a hashártyaűr legmélyebb pontja.
27. Képalkotó eljárások során gyakran ezek a mélyen fekvő terek az elsők, ahol szabad folyadék mutatható ki.
28. A hashártya képes a gyulladásokat összetapadások révén lokálisan behatárolni.
29. Az olyan nagy redőket, mint a nagy cseplesz (omentum majus), gyakran a „has rendőrének“ nevezik, mivel a gyulladásos gócok felé vándorolnak.
30. A hashártya vérellátását ugyanazok az erek biztosítják, amelyek az alattuk fekvő falakat vagy szerveket látják el.
31. A vénás elvezetés értelemszerűen az alsó üres véna (vena cava inferior) vagy a kapuvéna (vena portae) rendszerébe történik.
32. A hashártya nyirokerei a hasüreg regionális nyirokcsomó-állomásaiba ürülnek.
33. A mesothel megújulási rátája magas, ami lehetővé teszi a sérülések vagy műtétek utáni gyors gyógyulást.
34. A krónikus irritációk azonban fibrózus elváltozásokhoz és adhéziókhoz (összenövésekhez) vezethetnek.
35. A hashártyaviszonyok ismerete elengedhetetlen a minimálisan invazív laparoszkópos beavatkozások elvégzéséhez.
(aufklappen)német
1. Das Peritoneum parietale kleidet die Innenseite der Bauch- und Beckenwände aus.
2. Im Gegensatz dazu umhüllt das Peritoneum viscerale die Oberflächen der im Bauchraum gelegenen Organe entweder ganz oder teilweise.
3. Beide Blätter gehen an den Umschlagstellen der Mesenterien und Bänder kontinuierlich ineinander über.
4. Zwischen dem parietalen und dem viszeralen Blatt befindet sich die kapilläre Peritonealhöhle (Cavitas peritonealis).
5. Diese Höhle enthält physiologischerweise nur wenige Milliliter einer klaren, serösen Flüssigkeit.
6. Die Peritonealflüssigkeit ermöglicht ein reibungsarmes Gleiten der Organe bei Peristaltik und Atmung.
7. Das Peritoneum parietale wird sensibel durch Äste der Spinalnerven und den Nervus phrenicus innerviert.
8. Aufgrund dieser somatischen Innervation reagiert das wandständige Blatt sehr empfindlich auf Schmerzreize und Druck.
9. Das Peritoneum viscerale wird hingegen vegetativ innerviert und ist weitgehend unempfindlich gegenüber schneidenden oder brennenden Reizen.
10. Dehnung der Organwände oder Traktion am Mesenterium lösen jedoch dumpfe, schwer lokalisierbare viszerale Schmerzen aus.
11. Bei einer Reizung des parietalen Peritoneums kommt es oft zu einer reflektorischen Anspannung der Bauchmuskulatur (Abwehrspannung).
12. Die Gesamtfläche des Peritoneums entspricht annähernd der Körperoberfläche und beträgt etwa 1,5 bis 2 Quadratmeter.
13. Das Peritoneum besitzt eine hohe Resorptionskapazität für Flüssigkeiten und gelöste Stoffe.
14. Diese Eigenschaft wird klinisch bei der Peritonealdialyse zur Entgiftung des Körpers genutzt.
15. Neben der mechanischen Schutzfunktion spielt das Peritoneum eine wichtige Rolle bei der Immunabwehr im Bauchraum.
16. In der Subserosa befinden sich zahlreiche Lymphgefäße und Makrophagen, die in die Immunantwort involviert sind.
17. Pathologische Flüssigkeitsansammlungen in der Peritonealhöhle werden als Aszites bezeichnet.
18. Ein entzündlicher Prozess des Peritoneums wird als Peritonitis definiert und stellt ein lebensbedrohliches Krankheitsbild dar.
19. Das Mesocolon transversum teilt die Peritonealhöhle in einen Oberbauch (Supramesocolon) und einen Unterbauch (Inframesocolon).
20. Zum Supramesocolon gehören Organe wie Leber, Magen, Milz und der Anfangsteil des Duodenums.
21. Das Inframesocolon beherbergt vorwiegend die Schlingen des Jejunums und Ileums sowie den Dickdarm.
22. Die Radix mesenterii verläuft schräg vom zweiten Lendenwirbel zur rechten Fossa iliaca und unterteilt den Unterbauch weiter.
23. In der Bauchhöhle bilden sich an verschiedenen Stellen Rezessus oder Nischen, in denen sich Flüssigkeit sammeln kann.
24. Ein klinisch besonders bedeutsamer Raum ist der Recessus hepatorenalis (Morison-Pouch) zwischen Leber und rechter Niere.
25. Der tiefste Punkt der Bauchhöhle beim stehenden Mann ist die Excavatio rectovesicalis.
26. Bei der Frau stellt die Excavatio rectouterina (Douglas-Raum) die tiefste Stelle des Peritonealraums dar.
27. Diese tief gelegenen Räume sind bei bildgebenden Verfahren oft die ersten Orte, an denen freie Flüssigkeit nachgewiesen wird.
28. Das Peritoneum besitzt die Fähigkeit, Entzündungen durch Verklebungen lokal zu begrenzen.
29. Große Falten wie das Omentum majus werden oft als „Polizist des Bauches“ bezeichnet, da sie sich zu Entzündungsherden hinbewegen.
30. Die Blutversorgung des Peritoneums erfolgt über dieselben Gefäße, welche die darunter liegenden Wände oder Organe versorgen.
31. Der venöse Abfluss erfolgt entsprechend in das System der Vena cava inferior oder der Vena portae.
32. Lymphbahnen des Peritoneums drainieren in regionale Lymphknotenstationen der Bauchhöhle.
33. Die Erneuerungsrate des Mesothels ist hoch, was eine schnelle Heilung nach Verletzungen oder Operationen ermöglicht.
34. Chronische Reizungen können jedoch zu fibrotischen Veränderungen und Adhäsionen (Verwachsungen) führen.
35. Das Verständnis der Peritonealverhältnisse ist Voraussetzung für die Durchführung minimalinvasiver laparoskopischer Eingriffe.