4.9.1 – A koponyatető csontjai és a varratok – Die Knochen des Schädeldachs und die Nähte
1. A koponyatető, más néven koponyaboltozat, az agykoponya felső és oldalsó részét alkotja. – Das Schädeldach, auch Schädelkalotte genannt, bildet den oberen und seitlichen Teil des Hirnschädels.
2. Felépítésében elsősorban a homlokcsont, a két falcsont és a nyakszirtcsont felső része vesz részt. – An seinem Aufbau sind vor allem das Stirnbein, die beiden Scheitelbeine und der obere Teil des Hinterhauptsbeins beteiligt.
3. Oldalt a halántékcsont pikkelyrésze is hozzájárul a koponyaboltozat kialakításához. – Seitlich trägt auch der Schuppenteil des Schläfenbeins zur Bildung der Schädelkalotte bei.
4. A homlokcsont a homlok csontos alapját és a koponyatető elülső szakaszát alkotja. – Das Stirnbein bildet die knöcherne Grundlage der Stirn und den vorderen Abschnitt des Schädeldachs.
5. Nagy, függőlegesen álló része a homlokcsont pikkelye, amely kívülről enyhén domború. – Sein großer, senkrecht stehender Abschnitt ist die Stirnbeinschuppe, die außen leicht gewölbt ist.
6. A homlokcsont külső felszínén két homlokcsonti dudor figyelhető meg. – Auf der Außenfläche des Stirnbeins sind zwei Stirnbeinhöcker erkennbar.
7. A szemüregek felett húzódó szemüreg feletti szélek a homlok és a szemüreg határát képezik. – Die über den Augenhöhlen verlaufenden Augenhöhlenränder bilden die Grenze zwischen Stirn und Orbita.
8. A homlokcsont belsejében található páros homloküreg az orrmelléküregek közé tartozik. – Die im Inneren des Stirnbeins liegende paarige Stirnhöhle gehört zu den Nasennebenhöhlen.
9. A két falcsont a koponyatető legnagyobb részét és az agykoponya felső oldalfalát alkotja. – Die beiden Scheitelbeine bilden den größten Teil des Schädeldachs und die obere Seitenwand des Hirnschädels.
10. Mindkét falcsont négyszögletes, enyhén ívelt lapos csont. – Jedes Scheitelbein ist ein viereckiger, leicht gekrümmter platter Knochen.
11. Külső felszínének legdomborúbb pontja a falcsonti dudor. – Der am stärksten gewölbte Punkt seiner Außenfläche ist der Scheitelbeinhöcker.
12. A falcsonton húzódó felső és alsó halántékvonal a halántéki pólya és izmok tapadási területét jelöli. – Die obere und untere Schläfenlinie des Scheitelbeins markieren Ansatzgebiete der Schläfenfaszie und der Muskulatur.
13. A falcsont belső felszínén az agyhártyaerek elágazó barázdái láthatók. – Auf der Innenfläche des Scheitelbeins sind verzweigte Furchen der Hirnhautgefäße sichtbar.
14. A koponyatető csontjait kötőszövetes csontösszeköttetések, az úgynevezett varratok kapcsolják össze. – Die Knochen des Schädeldachs werden durch bindegewebige Knochenverbindungen, die sogenannten Nähte, miteinander verbunden.
15. A varratokban a szomszédos csontszélek között vékony, rostos kötőszövet helyezkedik el. – In den Nähten liegt zwischen den benachbarten Knochenrändern eine dünne Schicht aus faserigem Bindegewebe.
16. Ezek az összeköttetések gyermekkorban lehetővé teszik a koponya növekedését. – Diese Verbindungen ermöglichen im Kindesalter das Wachstum des Schädels.
17. A koszorúvarrat a homlokcsontot kapcsolja össze a két falcsonttal. – Die Kranznaht verbindet das Stirnbein mit den beiden Scheitelbeinen.
18. A nyílvarrat a koponya középvonalában a jobb és a bal falcsont között húzódik. – Die Pfeilnaht verläuft in der Mittellinie des Schädels zwischen dem rechten und dem linken Scheitelbein.
19. A lambdavarrat a két falcsontot a nyakszirtcsonttal köti össze. – Die Lambdanaht verbindet die beiden Scheitelbeine mit dem Hinterhauptsbein.
20. A pikkelyvarrat a falcsont és a halántékcsont pikkelyrésze között található. – Die Schuppennaht liegt zwischen dem Scheitelbein und dem Schuppenteil des Schläfenbeins.
21. A koszorú-, a nyíl- és a lambdavarrat fogazott szélei szorosan egymásba kapaszkodnak. – Die gezackten Ränder der Kranz-, Pfeil- und Lambdanaht greifen fest ineinander.
22. A pikkelyvarratnál ezzel szemben a csontszélek pikkelyszerűen fedik egymást. – An der Schuppennaht überdecken sich die Knochenränder dagegen schuppenartig.
23. A koszorúvarrat és a nyílvarrat találkozási pontját bregmának nevezzük. – Der Treffpunkt von Kranznaht und Pfeilnaht wird als Bregma bezeichnet.
24. A nyílvarrat és a lambdavarrat találkozási pontja a lambda. – Der Treffpunkt von Pfeilnaht und Lambdanaht heißt Lambda.
25. A pterion területén a homlokcsont, a falcsont, a halántékcsont és az ékcsont találkozik. – Im Bereich des Pterions treffen Stirnbein, Scheitelbein, Schläfenbein und Keilbein aufeinander.
26. A pterion a koponya oldalfalának viszonylag vékony és sérülékeny területe. – Das Pterion ist ein vergleichsweise dünner und verletzlicher Bereich der seitlichen Schädelwand.
27. A koponyatető lapos csontjai egy külső és egy belső tömör csontlemezből épülnek fel. – Die platten Knochen des Schädeldachs bestehen aus einer äußeren und einer inneren kompakten Knochenplatte.
28. A két tömör lemez között szivacsos csontállomány, az úgynevezett diploë helyezkedik el. – Zwischen den beiden kompakten Platten liegt eine schwammartige Knochenschicht, die sogenannte Diploë.
29. A külső csontlemez általában vastagabb és mechanikailag ellenállóbb. – Die äußere Knochenplatte ist gewöhnlich dicker und mechanisch widerstandsfähiger.
30. A belső csontlemez vékonyabb és törékenyebb, ezért sérüléskor könnyebben berepedhet. – Die innere Knochenplatte ist dünner und spröder und kann daher bei Verletzungen leichter einreißen.
31. A diploë csontvelőt és vékony falú vénás ereket tartalmaz. – Die Diploë enthält Knochenmark und dünnwandige venöse Gefäße.
32. Újszülöttkorban a koponyacsontok varratai még szélesebbek, és közöttük hártyás területek maradnak. – Beim Neugeborenen sind die Schädelnähte noch breiter, und zwischen ihnen bleiben membranöse Bereiche bestehen.
33. Ezeket a hártyás területeket kutacsoknak nevezzük. – Diese membranösen Bereiche werden als Fontanellen bezeichnet.
34. A legnagyobb kutacs a bregma területén található nagykutacs, míg a lambda közelében a kisebb hátsó kutacs helyezkedik el. – Die größte Fontanelle ist die im Bereich des Bregmas gelegene vordere Fontanelle, während sich nahe dem Lambda die kleinere hintere Fontanelle befindet.
35. A varratok és a kutacsok együttesen teszik lehetővé, hogy a koponya a szülés és az agy növekedése során alkalmazkodjon. – Nähte und Fontanellen ermöglichen gemeinsam, dass sich der Schädel während der Geburt und beim Wachstum des Gehirns anpasst.
(aufklappen)magyar
1. A koponyatető, más néven koponyaboltozat, az agykoponya felső és oldalsó részét alkotja.
2. Felépítésében elsősorban a homlokcsont, a két falcsont és a nyakszirtcsont felső része vesz részt.
3. Oldalt a halántékcsont pikkelyrésze is hozzájárul a koponyaboltozat kialakításához.
4. A homlokcsont a homlok csontos alapját és a koponyatető elülső szakaszát alkotja.
5. Nagy, függőlegesen álló része a homlokcsont pikkelye, amely kívülről enyhén domború.
6. A homlokcsont külső felszínén két homlokcsonti dudor figyelhető meg.
7. A szemüregek felett húzódó szemüreg feletti szélek a homlok és a szemüreg határát képezik.
8. A homlokcsont belsejében található páros homloküreg az orrmelléküregek közé tartozik.
9. A két falcsont a koponyatető legnagyobb részét és az agykoponya felső oldalfalát alkotja.
10. Mindkét falcsont négyszögletes, enyhén ívelt lapos csont.
11. Külső felszínének legdomborúbb pontja a falcsonti dudor.
12. A falcsonton húzódó felső és alsó halántékvonal a halántéki pólya és izmok tapadási területét jelöli.
13. A falcsont belső felszínén az agyhártyaerek elágazó barázdái láthatók.
14. A koponyatető csontjait kötőszövetes csontösszeköttetések, az úgynevezett varratok kapcsolják össze.
15. A varratokban a szomszédos csontszélek között vékony, rostos kötőszövet helyezkedik el.
16. Ezek az összeköttetések gyermekkorban lehetővé teszik a koponya növekedését.
17. A koszorúvarrat a homlokcsontot kapcsolja össze a két falcsonttal.
18. A nyílvarrat a koponya középvonalában a jobb és a bal falcsont között húzódik.
19. A lambdavarrat a két falcsontot a nyakszirtcsonttal köti össze.
20. A pikkelyvarrat a falcsont és a halántékcsont pikkelyrésze között található.
21. A koszorú-, a nyíl- és a lambdavarrat fogazott szélei szorosan egymásba kapaszkodnak.
22. A pikkelyvarratnál ezzel szemben a csontszélek pikkelyszerűen fedik egymást.
23. A koszorúvarrat és a nyílvarrat találkozási pontját bregmának nevezzük.
24. A nyílvarrat és a lambdavarrat találkozási pontja a lambda.
25. A pterion területén a homlokcsont, a falcsont, a halántékcsont és az ékcsont találkozik.
26. A pterion a koponya oldalfalának viszonylag vékony és sérülékeny területe.
27. A koponyatető lapos csontjai egy külső és egy belső tömör csontlemezből épülnek fel.
28. A két tömör lemez között szivacsos csontállomány, az úgynevezett diploë helyezkedik el.
29. A külső csontlemez általában vastagabb és mechanikailag ellenállóbb.
30. A belső csontlemez vékonyabb és törékenyebb, ezért sérüléskor könnyebben berepedhet.
31. A diploë csontvelőt és vékony falú vénás ereket tartalmaz.
32. Újszülöttkorban a koponyacsontok varratai még szélesebbek, és közöttük hártyás területek maradnak.
33. Ezeket a hártyás területeket kutacsoknak nevezzük.
34. A legnagyobb kutacs a bregma területén található nagykutacs, míg a lambda közelében a kisebb hátsó kutacs helyezkedik el.
35. A varratok és a kutacsok együttesen teszik lehetővé, hogy a koponya a szülés és az agy növekedése során alkalmazkodjon.
(aufklappen)német
1. Das Schädeldach, auch Schädelkalotte genannt, bildet den oberen und seitlichen Teil des Hirnschädels.
2. An seinem Aufbau sind vor allem das Stirnbein, die beiden Scheitelbeine und der obere Teil des Hinterhauptsbeins beteiligt.
3. Seitlich trägt auch der Schuppenteil des Schläfenbeins zur Bildung der Schädelkalotte bei.
4. Das Stirnbein bildet die knöcherne Grundlage der Stirn und den vorderen Abschnitt des Schädeldachs.
5. Sein großer, senkrecht stehender Abschnitt ist die Stirnbeinschuppe, die außen leicht gewölbt ist.
6. Auf der Außenfläche des Stirnbeins sind zwei Stirnbeinhöcker erkennbar.
7. Die über den Augenhöhlen verlaufenden Augenhöhlenränder bilden die Grenze zwischen Stirn und Orbita.
8. Die im Inneren des Stirnbeins liegende paarige Stirnhöhle gehört zu den Nasennebenhöhlen.
9. Die beiden Scheitelbeine bilden den größten Teil des Schädeldachs und die obere Seitenwand des Hirnschädels.
10. Jedes Scheitelbein ist ein viereckiger, leicht gekrümmter platter Knochen.
11. Der am stärksten gewölbte Punkt seiner Außenfläche ist der Scheitelbeinhöcker.
12. Die obere und untere Schläfenlinie des Scheitelbeins markieren Ansatzgebiete der Schläfenfaszie und der Muskulatur.
13. Auf der Innenfläche des Scheitelbeins sind verzweigte Furchen der Hirnhautgefäße sichtbar.
14. Die Knochen des Schädeldachs werden durch bindegewebige Knochenverbindungen, die sogenannten Nähte, miteinander verbunden.
15. In den Nähten liegt zwischen den benachbarten Knochenrändern eine dünne Schicht aus faserigem Bindegewebe.
16. Diese Verbindungen ermöglichen im Kindesalter das Wachstum des Schädels.
17. Die Kranznaht verbindet das Stirnbein mit den beiden Scheitelbeinen.
18. Die Pfeilnaht verläuft in der Mittellinie des Schädels zwischen dem rechten und dem linken Scheitelbein.
19. Die Lambdanaht verbindet die beiden Scheitelbeine mit dem Hinterhauptsbein.
20. Die Schuppennaht liegt zwischen dem Scheitelbein und dem Schuppenteil des Schläfenbeins.
21. Die gezackten Ränder der Kranz-, Pfeil- und Lambdanaht greifen fest ineinander.
22. An der Schuppennaht überdecken sich die Knochenränder dagegen schuppenartig.
23. Der Treffpunkt von Kranznaht und Pfeilnaht wird als Bregma bezeichnet.
24. Der Treffpunkt von Pfeilnaht und Lambdanaht heißt Lambda.
25. Im Bereich des Pterions treffen Stirnbein, Scheitelbein, Schläfenbein und Keilbein aufeinander.
26. Das Pterion ist ein vergleichsweise dünner und verletzlicher Bereich der seitlichen Schädelwand.
27. Die platten Knochen des Schädeldachs bestehen aus einer äußeren und einer inneren kompakten Knochenplatte.
28. Zwischen den beiden kompakten Platten liegt eine schwammartige Knochenschicht, die sogenannte Diploë.
29. Die äußere Knochenplatte ist gewöhnlich dicker und mechanisch widerstandsfähiger.
30. Die innere Knochenplatte ist dünner und spröder und kann daher bei Verletzungen leichter einreißen.
31. Die Diploë enthält Knochenmark und dünnwandige venöse Gefäße.
32. Beim Neugeborenen sind die Schädelnähte noch breiter, und zwischen ihnen bleiben membranöse Bereiche bestehen.
33. Diese membranösen Bereiche werden als Fontanellen bezeichnet.
34. Die größte Fontanelle ist die im Bereich des Bregmas gelegene vordere Fontanelle, während sich nahe dem Lambda die kleinere hintere Fontanelle befindet.
35. Nähte und Fontanellen ermöglichen gemeinsam, dass sich der Schädel während der Geburt und beim Wachstum des Gehirns anpasst.