5.4.3 – Forgatás, befelé és kifelé fordítás – Rotation, Pronation und Supination
1. A hajlítás és a közelítés mellett a harmadik alapvető mozgásfajta a forgatás. – Neben Beugung und Adduktion ist die Rotation die dritte grundlegende Bewegungsart.
2. Forgatásnak azt a mozgást nevezzük, amely a csont hosszú tengelye körül zajlik. – Als Rotation bezeichnen wir die Bewegung, die um die Längsachse des Knochens erfolgt.
3. Ebben az esetben a csont nem tér ki oldalra, hanem a saját tengelye körül fordul el. – In diesem Fall weicht der Knochen nicht zur Seite aus, sondern dreht sich um seine eigene Achse.
4. A forgatásnak két iránya van: a befelé forgatás és a kifelé forgatás. – Die Rotation hat zwei Richtungen: die Innenrotation und die Außenrotation.
5. Befelé forgatásról akkor beszélünk, amikor a végtag elülső felszíne a test középvonala felé fordul. – Von Innenrotation sprechen wir, wenn sich die Vorderfläche der Gliedmaße zur Mittellinie des Körpers dreht.
6. Kifelé forgatáskor ugyanez a felszín a középvonaltól elfelé, oldalra fordul. – Bei der Außenrotation dreht sich dieselbe Fläche von der Mittellinie weg, nach außen.
7. A forgatóizmok jellemzően ferdén vagy csavarvonalban futnak a csont körül. – Die Rotatoren verlaufen typischerweise schräg oder in einer Schraubenlinie um den Knochen.
8. A vállízületben a felkar befelé és kifelé forgatását külön izomcsoportok végzik. – Im Schultergelenk werden die Innen- und Außenrotation des Oberarms von getrennten Muskelgruppen ausgeführt.
9. A csípőízületben szintén megkülönböztetünk befelé és kifelé forgató izmokat. – Auch im Hüftgelenk unterscheiden wir einwärts- und auswärtsdrehende Muskeln.
10. A gerincoszlop egyes szakaszain a törzs elfordulását is forgatóizmok teszik lehetővé. – An einzelnen Abschnitten der Wirbelsäule ermöglichen ebenfalls Rotatoren die Drehung des Rumpfes.
11. A forgatás sajátos esete az alkaron figyelhető meg, ahol a két csont egymáshoz képest fordul el. – Ein besonderer Fall der Drehung lässt sich am Unterarm beobachten, wo sich die beiden Knochen gegeneinander verdrehen.
12. Az alkar befelé fordításakor a tenyér lefelé, illetve hátrafelé néz. – Bei der Einwärtsdrehung des Unterarms (Pronation) zeigt die Handfläche nach unten bzw. nach hinten.
13. Az alkar kifelé fordításakor a tenyér felfelé, illetve előrefelé fordul. – Bei der Auswärtsdrehung des Unterarms (Supination) dreht sich die Handfläche nach oben bzw. nach vorn.
14. E mozgás során az orsócsont keresztezi a singcsontot, majd visszatér a párhuzamos helyzetbe. – Während dieser Bewegung kreuzt die Speiche (Radius) die Elle (Ulna) und kehrt danach in die parallele Stellung zurück.
15. Befelé fordításkor az orsócsont a singcsont fölé kerül, és a két csont keresztet alkot. – Bei der Einwärtsdrehung gerät die Speiche über die Elle, und die beiden Knochen bilden ein Kreuz.
16. Kifelé fordításkor a két csont ismét párhuzamosan, egymás mellett fekszik. – Bei der Auswärtsdrehung liegen die beiden Knochen wieder parallel nebeneinander.
17. A befelé fordítást az alkar két külön izma végzi, egy felső és egy alsó. – Die Einwärtsdrehung besorgen zwei getrennte Muskeln des Unterarms, ein oberer und ein unterer.
18. A kifelé fordítást részben egy külön izom, részben a kétfejű karizom biztosítja. – Die Auswärtsdrehung wird teils von einem eigenen Muskel, teils vom zweiköpfigen Armmuskel besorgt.
19. Éppen ezért a kifelé fordítás általában erősebb, mint a befelé fordítás. – Gerade deshalb ist die Auswärtsdrehung in der Regel kräftiger als die Einwärtsdrehung.
20. Ezt a mindennapi tapasztalat is megerősíti, például a csavarok behajtásakor. – Dies bestätigt auch die alltägliche Erfahrung, etwa beim Eindrehen von Schrauben.
21. A jobbmenetes csavart ezért igazították a jobb kar erősebb kifelé fordító mozgásához. – Das Rechtsgewinde wurde deshalb an die kräftigere auswärtsdrehende Bewegung des rechten Arms angepasst.
22. A láb esetében hasonló, de nem azonos mozgásokat figyelhetünk meg a lábfej fordításakor. – Am Fuß lassen sich ähnliche, aber nicht gleiche Bewegungen bei der Drehung des Fußes beobachten.
23. A talp befelé fordítását és a talp kifelé fordítását a lábszár izmai vezérlik. – Die Einwärtsdrehung und die Auswärtsdrehung der Fußsohle steuern die Muskeln des Unterschenkels.
24. A forgatás iránya és mértéke mindig az adott ízület felépítésétől függ. – Richtung und Ausmaß der Drehung hängen stets vom Bau des jeweiligen Gelenks ab.
25. A gömbízületek, például a vállízület, a forgatás legnagyobb szabadságát engedik meg. – Die Kugelgelenke, etwa das Schultergelenk, erlauben die größte Freiheit der Drehung.
26. A csuklós ízületek ezzel szemben forgatásra egyáltalán nem alkalmasak. – Die Scharniergelenke sind dagegen zur Drehung überhaupt nicht geeignet.
27. Ha a hajlítást, a távolítást és a forgatást összekapcsoljuk, körkörös mozgás jön létre. – Verbinden wir Beugung, Abduktion und Rotation, so entsteht eine kreisende Bewegung (Zirkumduktion).
28. E mozgás során a végtag vége kúppalástot ír le a térben. – Bei dieser Bewegung beschreibt das Ende der Gliedmaße einen Kegelmantel im Raum.
29. A körkörös mozgás tehát nem önálló mozgásfajta, hanem több alapmozgás összege. – Die kreisende Bewegung ist also keine eigenständige Bewegungsart, sondern die Summe mehrerer Grundbewegungen.
30. A forgatóizmok gyakran mélyen, közvetlenül az ízület mellett helyezkednek el. – Die Rotatoren liegen häufig tief, unmittelbar neben dem Gelenk.
31. Rövid emelőkarjuk miatt inkább az ízület biztosítására, mint nagy mozgásra alkalmasak. – Wegen ihres kurzen Hebelarms eignen sie sich eher zur Sicherung des Gelenks als für große Bewegungen.
32. A vállízület mély forgatóizmai például szorosan a vápához rögzítik a felkarcsont fejét. – Die tiefen Rotatoren des Schultergelenks etwa befestigen den Kopf des Oberarmknochens fest an der Gelenkpfanne.
33. Ez a példa mutatja, hogy a forgatóizmoknak stabilizáló szerepük is van. – Dieses Beispiel zeigt, dass die Rotatoren auch eine stabilisierende Rolle haben.
34. A forgatás így nemcsak mozgást, hanem az ízület védelmét is szolgálja. – Die Rotation dient somit nicht nur der Bewegung, sondern auch dem Schutz des Gelenks.
35. A forgatás fogalmával teljessé vált az izomműködés irányok szerinti leírása. – Mit dem Begriff der Rotation ist die Beschreibung der Muskelwirkung nach Richtungen vollständig geworden.
(aufklappen)magyar
1. A hajlítás és a közelítés mellett a harmadik alapvető mozgásfajta a forgatás.
2. Forgatásnak azt a mozgást nevezzük, amely a csont hosszú tengelye körül zajlik.
3. Ebben az esetben a csont nem tér ki oldalra, hanem a saját tengelye körül fordul el.
4. A forgatásnak két iránya van: a befelé forgatás és a kifelé forgatás.
5. Befelé forgatásról akkor beszélünk, amikor a végtag elülső felszíne a test középvonala felé fordul.
6. Kifelé forgatáskor ugyanez a felszín a középvonaltól elfelé, oldalra fordul.
7. A forgatóizmok jellemzően ferdén vagy csavarvonalban futnak a csont körül.
8. A vállízületben a felkar befelé és kifelé forgatását külön izomcsoportok végzik.
9. A csípőízületben szintén megkülönböztetünk befelé és kifelé forgató izmokat.
10. A gerincoszlop egyes szakaszain a törzs elfordulását is forgatóizmok teszik lehetővé.
11. A forgatás sajátos esete az alkaron figyelhető meg, ahol a két csont egymáshoz képest fordul el.
12. Az alkar befelé fordításakor a tenyér lefelé, illetve hátrafelé néz.
13. Az alkar kifelé fordításakor a tenyér felfelé, illetve előrefelé fordul.
14. E mozgás során az orsócsont keresztezi a singcsontot, majd visszatér a párhuzamos helyzetbe.
15. Befelé fordításkor az orsócsont a singcsont fölé kerül, és a két csont keresztet alkot.
16. Kifelé fordításkor a két csont ismét párhuzamosan, egymás mellett fekszik.
17. A befelé fordítást az alkar két külön izma végzi, egy felső és egy alsó.
18. A kifelé fordítást részben egy külön izom, részben a kétfejű karizom biztosítja.
19. Éppen ezért a kifelé fordítás általában erősebb, mint a befelé fordítás.
20. Ezt a mindennapi tapasztalat is megerősíti, például a csavarok behajtásakor.
21. A jobbmenetes csavart ezért igazították a jobb kar erősebb kifelé fordító mozgásához.
22. A láb esetében hasonló, de nem azonos mozgásokat figyelhetünk meg a lábfej fordításakor.
23. A talp befelé fordítását és a talp kifelé fordítását a lábszár izmai vezérlik.
24. A forgatás iránya és mértéke mindig az adott ízület felépítésétől függ.
25. A gömbízületek, például a vállízület, a forgatás legnagyobb szabadságát engedik meg.
26. A csuklós ízületek ezzel szemben forgatásra egyáltalán nem alkalmasak.
27. Ha a hajlítást, a távolítást és a forgatást összekapcsoljuk, körkörös mozgás jön létre.
28. E mozgás során a végtag vége kúppalástot ír le a térben.
29. A körkörös mozgás tehát nem önálló mozgásfajta, hanem több alapmozgás összege.
30. A forgatóizmok gyakran mélyen, közvetlenül az ízület mellett helyezkednek el.
31. Rövid emelőkarjuk miatt inkább az ízület biztosítására, mint nagy mozgásra alkalmasak.
32. A vállízület mély forgatóizmai például szorosan a vápához rögzítik a felkarcsont fejét.
33. Ez a példa mutatja, hogy a forgatóizmoknak stabilizáló szerepük is van.
34. A forgatás így nemcsak mozgást, hanem az ízület védelmét is szolgálja.
35. A forgatás fogalmával teljessé vált az izomműködés irányok szerinti leírása.
(aufklappen)német
1. Neben Beugung und Adduktion ist die Rotation die dritte grundlegende Bewegungsart.
2. Als Rotation bezeichnen wir die Bewegung, die um die Längsachse des Knochens erfolgt.
3. In diesem Fall weicht der Knochen nicht zur Seite aus, sondern dreht sich um seine eigene Achse.
4. Die Rotation hat zwei Richtungen: die Innenrotation und die Außenrotation.
5. Von Innenrotation sprechen wir, wenn sich die Vorderfläche der Gliedmaße zur Mittellinie des Körpers dreht.
6. Bei der Außenrotation dreht sich dieselbe Fläche von der Mittellinie weg, nach außen.
7. Die Rotatoren verlaufen typischerweise schräg oder in einer Schraubenlinie um den Knochen.
8. Im Schultergelenk werden die Innen- und Außenrotation des Oberarms von getrennten Muskelgruppen ausgeführt.
9. Auch im Hüftgelenk unterscheiden wir einwärts- und auswärtsdrehende Muskeln.
10. An einzelnen Abschnitten der Wirbelsäule ermöglichen ebenfalls Rotatoren die Drehung des Rumpfes.
11. Ein besonderer Fall der Drehung lässt sich am Unterarm beobachten, wo sich die beiden Knochen gegeneinander verdrehen.
12. Bei der Einwärtsdrehung des Unterarms (Pronation) zeigt die Handfläche nach unten bzw. nach hinten.
13. Bei der Auswärtsdrehung des Unterarms (Supination) dreht sich die Handfläche nach oben bzw. nach vorn.
14. Während dieser Bewegung kreuzt die Speiche (Radius) die Elle (Ulna) und kehrt danach in die parallele Stellung zurück.
15. Bei der Einwärtsdrehung gerät die Speiche über die Elle, und die beiden Knochen bilden ein Kreuz.
16. Bei der Auswärtsdrehung liegen die beiden Knochen wieder parallel nebeneinander.
17. Die Einwärtsdrehung besorgen zwei getrennte Muskeln des Unterarms, ein oberer und ein unterer.
18. Die Auswärtsdrehung wird teils von einem eigenen Muskel, teils vom zweiköpfigen Armmuskel besorgt.
19. Gerade deshalb ist die Auswärtsdrehung in der Regel kräftiger als die Einwärtsdrehung.
20. Dies bestätigt auch die alltägliche Erfahrung, etwa beim Eindrehen von Schrauben.
21. Das Rechtsgewinde wurde deshalb an die kräftigere auswärtsdrehende Bewegung des rechten Arms angepasst.
22. Am Fuß lassen sich ähnliche, aber nicht gleiche Bewegungen bei der Drehung des Fußes beobachten.
23. Die Einwärtsdrehung und die Auswärtsdrehung der Fußsohle steuern die Muskeln des Unterschenkels.
24. Richtung und Ausmaß der Drehung hängen stets vom Bau des jeweiligen Gelenks ab.
25. Die Kugelgelenke, etwa das Schultergelenk, erlauben die größte Freiheit der Drehung.
26. Die Scharniergelenke sind dagegen zur Drehung überhaupt nicht geeignet.
27. Verbinden wir Beugung, Abduktion und Rotation, so entsteht eine kreisende Bewegung (Zirkumduktion).
28. Bei dieser Bewegung beschreibt das Ende der Gliedmaße einen Kegelmantel im Raum.
29. Die kreisende Bewegung ist also keine eigenständige Bewegungsart, sondern die Summe mehrerer Grundbewegungen.
30. Die Rotatoren liegen häufig tief, unmittelbar neben dem Gelenk.
31. Wegen ihres kurzen Hebelarms eignen sie sich eher zur Sicherung des Gelenks als für große Bewegungen.
32. Die tiefen Rotatoren des Schultergelenks etwa befestigen den Kopf des Oberarmknochens fest an der Gelenkpfanne.
33. Dieses Beispiel zeigt, dass die Rotatoren auch eine stabilisierende Rolle haben.
34. Die Rotation dient somit nicht nur der Bewegung, sondern auch dem Schutz des Gelenks.
35. Mit dem Begriff der Rotation ist die Beschreibung der Muskelwirkung nach Richtungen vollständig geworden.