14.22.2 – A keresztcsonti fonat és az ülőideg – Das Kreuzgeflecht und der Ischiasnerv
1. A keresztcsonti fonat az L4–S4 szegmentumokból épül fel, és a kismedencében a musculus piriformis előtt fekszik. – Der Plexus sacralis wird aus den Segmenten L4–S4 gebildet und liegt im kleinen Becken vor dem Musculus piriformis.
2. A plexus sacralis legerősebb és az emberi test legvastagabb perifériás idege az ülőideg. – Der stärkste Ast des Plexus sacralis und der dickste periphere Nerv des Menschen ist der Nervus ischiadicus.
3. A nervus ischiadicus az L4–S3 szegmentumokból származik, és valójában két idegből, a nervus tibialisból és a nervus fibularis communisból áll. – Der Nervus ischiadicus stammt aus den Segmenten L4–S3 und besteht eigentlich aus zwei Nerven, dem Nervus tibialis und dem Nervus fibularis communis.
4. Az ülőideg a kismedencét a musculus piriformis alatti nyíláson keresztül hagyja el. – Der Nervus ischiadicus verlässt das kleine Becken durch das Foramen infrapiriforme unterhalb des Musculus piriformis.
5. A foramen infrapiriformén áthaladva az ideg közvetlenül a musculus gluteus maximus és a musculus biceps femoris alatt fut lefelé. – Nach dem Durchtritt durch das Foramen infrapiriforme verläuft der Nerv unmittelbar unter dem Musculus gluteus maximus und dem Musculus biceps femoris nach unten.
6. A nervus ischiadicus a comb hátsó részén halad lefelé a térdhajlat irányába. – Der Nervus ischiadicus verläuft an der Rückseite des Oberschenkels nach unten in Richtung Kniekehle.
7. Nagyjából a térd magasságában az ülőideg kettéválik két fő végágára: a nervus tibialisra és a nervus fibularis communisra. – Etwa in Höhe des Knies teilt sich der Nervus ischiadicus in seine zwei Hauptendäste: den Nervus tibialis und den Nervus fibularis communis.
8. A közös szárkapocsideg az L4–S2 rostokból áll, és a térdhajlat külső oldalára húzódik. – Der Nervus fibularis communis besteht aus den Fasern L4–S2 und zieht zur lateralen Seite der Kniekehle.
9. Már a comb területén lead egy motoros ágat a kétfejű combizom rövid fejéhez. – Bereits im Oberschenkelbereich gibt er einen motorischen Ast zum kurzen Kopf des Musculus biceps femoris ab.
10. A térdhajlatban a nervus fibularis communis két érző ágat ad le, köztük az oldalsó lábikra-bőrideget. – In der Kniekehle gibt der Nervus fibularis communis zwei sensible Äste ab, darunter den Nervus cutaneus surae lateralis.
11. Ezután az ideg megkerüli a szárkapocscsont fejét és annak nyakát. – Danach windet sich der Nerv um das Caput fibulae und dessen Collum fibulae.
12. A szárkapocscsont nyakánál az ideg két részre válik: a nervus fibularis superficialisra és a nervus fibularis profundusra. – Am Wadenbeinhals teilt sich der Nerv in zwei Teile: den Nervus fibularis superficialis und den Nervus fibularis profundus.
13. A felületes szárkapocsideg a szárkapcsi izmokat idegzi be motorosan. – Der Nervus fibularis superficialis innerviert motorisch die Peroneusgruppe (Musculus peroneus longus et brevis).
14. A mély szárkapocsideg a lábszár elülső izomrekeszében fut az artéria tibialis anteriorral együtt. – Der Nervus fibularis profundus verläuft in der Extensorenloge des Unterschenkels zusammen mit der Arteria tibialis anterior.
15. A nervus fibularis profundus motorosan a láb és a lábujjak feszítőit látja el. – Der Nervus fibularis profundus versorgt motorisch die Extensoren des Fußes und der Zehen.
16. Érzősen a nervus fibularis profundus csak az első és második lábujj közötti bőrfelületet idegzi be. – Sensibel innerviert der Nervus fibularis profundus nur das Hautareal zwischen der ersten und zweiten Zehe (Sandalenbereich).
17. A sípcsonti ideg az L4–S3 szegmentumokból származik, és a térdhajlat közepén halad át. – Der Nervus tibialis stammt aus den Segmenten L4–S3 und verläuft mittig durch die Kniekehle.
18. A combon motoros ágakat ad a féliginas és félighártyás izomhoz és a musculus biceps femoris hosszú fejéhez. – Am Oberschenkel gibt er motorische Äste an den Musculus semitendinosus, semimembranosus und den langen Kopf des Musculus biceps femoris ab.
19. A lábszáron a nervus tibialis a musculus gastrocnemius fejei között, majd a musculus soleus inas íve alatt fut lefelé. – Am Unterschenkel verläuft der Nervus tibialis zwischen den Köpfen des Musculus gastrocnemius und dann unter der Soleusarkade nach unten.
20. Motorosan ellátja a lábszár hátulsó izmait, mint a háromfejű lábikraizmot és a musculus tibialis posteriort. – Motorisch versorgt er die Flexoren der Unterschenkelrückseite, wie den Musculus triceps surae und den Musculus tibialis posterior.
21. Az ideg a belső boka mögött, az artéria tibialis posterior kíséretében kerüli meg a bokát. – Der Nerv biegt hinter dem Malleolus medialis in Begleitung der Arteria tibialis posterior um den Knöchel herum.
22. A bokánál az ideg két ágra válik: a belső és oldalsó talpi idegre. – Am Knöchel teilt sich der Nerv in zwei Äste: den Nervus plantaris medialis und den Nervus plantaris lateralis.
23. A nervus plantaris medialis a talp belső izmait és az első három és fél ujj bőrét idegzi be. – Der Nervus plantaris medialis innerviert die inneren Fußmuskeln und die Haut der ersten dreieinhalb Zehen.
24. A nervus plantaris lateralis a talp legtöbb mély izmát és a külső másfél ujj bőrét látja el. – Der Nervus plantaris lateralis versorgt die meisten tiefen Fußmuskeln und die Haut der äußeren anderthalb Zehen.
25. A nervus suralis a lábszár hátsó-oldalsó felszínét idegzi be érzősen, és a nervus tibialis, valamint a nervus fibularis ágaiból jön létre. – Der Nervus suralis versorgt sensibel die hintere-laterale Fläche des Unterschenkels und entsteht aus Ästen des Nervus tibialis und Nervus fibularis.
26. Az ülőideg mentén jelentkező fájdalmat, amely gyakran az ideg nyomása miatt alakul ki, ischiásnak nevezik. – Schmerzen entlang des Ischiasnervs, die oft durch Druck auf den Nerv entstehen, werden als Ischias (Sciatica) bezeichnet.
27. A nervus tibialis rostjai felelősek a sarokín-reflex kiváltásáért. – Die Fasern des Nervus tibialis (L4–S3) sind für die Auslösung des Achillessehnenreflexes verantwortlich.
28. A nervus fibularis communis bénulása esetén „lógó láb” alakul ki, mert a beteg nem tudja feszíteni a lábfejét. – Bei einer Lähmung des Nervus fibularis communis entsteht ein „Hängefuss“, da der Patient den Fuß nicht mehr strecken kann.
29. A nervus tibialis károsodása esetén a lábujjakra állás válik lehetetlenné a vádliizmok bénulása miatt. – Bei einer Schädigung des Nervus tibialis wird das Stehen auf den Zehen aufgrund der Lähmung der Wadenmuskeln unmöglich.
30. Az ülőideg kettéválása előtt a comb hátsó részének összes „hajlító” izmát ellátja. – Vor seiner Teilung versorgt der Ischiasnerv alle ischiokruralen Muskeln an der Rückseite des Oberschenkels.
31. A nervus fibularis profundus a lábtőcsontok felett a lábhátra húzódik. – Der Nervus fibularis profundus zieht über die Fußwurzelknochen auf den Fußrücken.
32. A talp érző idegvégződéseit a rami calcanei mediales és a talpi idegek ágai adják. – Die sensiblen Nervenendigungen der Fußsohle werden durch die Rami calcanei mediales und die Äste der Plantarnerven gebildet.
33. A nervus fibularis superficialis végágai a lábhát bőrének nagy részét ellátják érzősen. – Die Endäste des Nervus fibularis superficialis versorgen sensibel den Großteil der Haut des Fußrückens.
34. Az ülőideg rostjai az L4–S3 szelvényekből gyűlnek össze a fonat alsó részén. – Die Fasern des Ischiasnervs sammeln sich aus den Segmenten L4–S3 im unteren Teil des Geflechts.
35. A nervus tibialis a musculus popliteust is motorosan innerválja a térdhajlatban. – Der Nervus tibialis innerviert auch den Musculus popliteus in der Kniekehle motorisch.
36. A sípcsonti ideg a lábfejen a talpi hajlítás fő mozgatóit látja el. – Der Schienbeinnerv versorgt am Fuß die Hauptbeweger der Plantarflexion.
37. A nervus fibularis communis a szárkapocscsont nyakánál igen sérülékeny a csont közelsége miatt. – Der Nervus fibularis communis ist am Wadenbeinhals aufgrund der Knochennähe sehr verletzlich.
38. A plexus sacralis rostjai a truncus lumbosacralis révén kapnak ágyéki összeköttetést. – Die Fasern des Plexus sacralis erhalten über den Truncus lumbosacralis eine lumbale Verbindung.
39. Az ülőideg a musculus piriformis által kettéosztott nagy ülőnyíláson keresztül lép ki a medencéből. – Der Ischiasnerv tritt durch das vom Musculus piriformis unterteilte Foramen ischiadicum majus aus dem Becken.
40. A nervus tibialis és a nervus fibularis communis rostjai a combon még közös kötőszöveti hüvelyben futnak. – Die Fasern des Nervus tibialis und des Nervus fibularis communis verlaufen am Oberschenkel noch in einer gemeinsamen Bindegewebshülle.
(aufklappen)magyar
1. A keresztcsonti fonat az L4–S4 szegmentumokból épül fel, és a kismedencében a musculus piriformis előtt fekszik.
2. A plexus sacralis legerősebb és az emberi test legvastagabb perifériás idege az ülőideg.
3. A nervus ischiadicus az L4–S3 szegmentumokból származik, és valójában két idegből, a nervus tibialisból és a nervus fibularis communisból áll.
4. Az ülőideg a kismedencét a musculus piriformis alatti nyíláson keresztül hagyja el.
5. A foramen infrapiriformén áthaladva az ideg közvetlenül a musculus gluteus maximus és a musculus biceps femoris alatt fut lefelé.
6. A nervus ischiadicus a comb hátsó részén halad lefelé a térdhajlat irányába.
7. Nagyjából a térd magasságában az ülőideg kettéválik két fő végágára: a nervus tibialisra és a nervus fibularis communisra.
8. A közös szárkapocsideg az L4–S2 rostokból áll, és a térdhajlat külső oldalára húzódik.
9. Már a comb területén lead egy motoros ágat a kétfejű combizom rövid fejéhez.
10. A térdhajlatban a nervus fibularis communis két érző ágat ad le, köztük az oldalsó lábikra-bőrideget.
11. Ezután az ideg megkerüli a szárkapocscsont fejét és annak nyakát.
12. A szárkapocscsont nyakánál az ideg két részre válik: a nervus fibularis superficialisra és a nervus fibularis profundusra.
13. A felületes szárkapocsideg a szárkapcsi izmokat idegzi be motorosan.
14. A mély szárkapocsideg a lábszár elülső izomrekeszében fut az artéria tibialis anteriorral együtt.
15. A nervus fibularis profundus motorosan a láb és a lábujjak feszítőit látja el.
16. Érzősen a nervus fibularis profundus csak az első és második lábujj közötti bőrfelületet idegzi be.
17. A sípcsonti ideg az L4–S3 szegmentumokból származik, és a térdhajlat közepén halad át.
18. A combon motoros ágakat ad a féliginas és félighártyás izomhoz és a musculus biceps femoris hosszú fejéhez.
19. A lábszáron a nervus tibialis a musculus gastrocnemius fejei között, majd a musculus soleus inas íve alatt fut lefelé.
20. Motorosan ellátja a lábszár hátulsó izmait, mint a háromfejű lábikraizmot és a musculus tibialis posteriort.
21. Az ideg a belső boka mögött, az artéria tibialis posterior kíséretében kerüli meg a bokát.
22. A bokánál az ideg két ágra válik: a belső és oldalsó talpi idegre.
23. A nervus plantaris medialis a talp belső izmait és az első három és fél ujj bőrét idegzi be.
24. A nervus plantaris lateralis a talp legtöbb mély izmát és a külső másfél ujj bőrét látja el.
25. A nervus suralis a lábszár hátsó-oldalsó felszínét idegzi be érzősen, és a nervus tibialis, valamint a nervus fibularis ágaiból jön létre.
26. Az ülőideg mentén jelentkező fájdalmat, amely gyakran az ideg nyomása miatt alakul ki, ischiásnak nevezik.
27. A nervus tibialis rostjai felelősek a sarokín-reflex kiváltásáért.
28. A nervus fibularis communis bénulása esetén „lógó láb” alakul ki, mert a beteg nem tudja feszíteni a lábfejét.
29. A nervus tibialis károsodása esetén a lábujjakra állás válik lehetetlenné a vádliizmok bénulása miatt.
30. Az ülőideg kettéválása előtt a comb hátsó részének összes „hajlító” izmát ellátja.
31. A nervus fibularis profundus a lábtőcsontok felett a lábhátra húzódik.
32. A talp érző idegvégződéseit a rami calcanei mediales és a talpi idegek ágai adják.
33. A nervus fibularis superficialis végágai a lábhát bőrének nagy részét ellátják érzősen.
34. Az ülőideg rostjai az L4–S3 szelvényekből gyűlnek össze a fonat alsó részén.
35. A nervus tibialis a musculus popliteust is motorosan innerválja a térdhajlatban.
36. A sípcsonti ideg a lábfejen a talpi hajlítás fő mozgatóit látja el.
37. A nervus fibularis communis a szárkapocscsont nyakánál igen sérülékeny a csont közelsége miatt.
38. A plexus sacralis rostjai a truncus lumbosacralis révén kapnak ágyéki összeköttetést.
39. Az ülőideg a musculus piriformis által kettéosztott nagy ülőnyíláson keresztül lép ki a medencéből.
40. A nervus tibialis és a nervus fibularis communis rostjai a combon még közös kötőszöveti hüvelyben futnak.
(aufklappen)német
1. Der Plexus sacralis wird aus den Segmenten L4–S4 gebildet und liegt im kleinen Becken vor dem Musculus piriformis.
2. Der stärkste Ast des Plexus sacralis und der dickste periphere Nerv des Menschen ist der Nervus ischiadicus.
3. Der Nervus ischiadicus stammt aus den Segmenten L4–S3 und besteht eigentlich aus zwei Nerven, dem Nervus tibialis und dem Nervus fibularis communis.
4. Der Nervus ischiadicus verlässt das kleine Becken durch das Foramen infrapiriforme unterhalb des Musculus piriformis.
5. Nach dem Durchtritt durch das Foramen infrapiriforme verläuft der Nerv unmittelbar unter dem Musculus gluteus maximus und dem Musculus biceps femoris nach unten.
6. Der Nervus ischiadicus verläuft an der Rückseite des Oberschenkels nach unten in Richtung Kniekehle.
7. Etwa in Höhe des Knies teilt sich der Nervus ischiadicus in seine zwei Hauptendäste: den Nervus tibialis und den Nervus fibularis communis.
8. Der Nervus fibularis communis besteht aus den Fasern L4–S2 und zieht zur lateralen Seite der Kniekehle.
9. Bereits im Oberschenkelbereich gibt er einen motorischen Ast zum kurzen Kopf des Musculus biceps femoris ab.
10. In der Kniekehle gibt der Nervus fibularis communis zwei sensible Äste ab, darunter den Nervus cutaneus surae lateralis.
11. Danach windet sich der Nerv um das Caput fibulae und dessen Collum fibulae.
12. Am Wadenbeinhals teilt sich der Nerv in zwei Teile: den Nervus fibularis superficialis und den Nervus fibularis profundus.
13. Der Nervus fibularis superficialis innerviert motorisch die Peroneusgruppe (Musculus peroneus longus et brevis).
14. Der Nervus fibularis profundus verläuft in der Extensorenloge des Unterschenkels zusammen mit der Arteria tibialis anterior.
15. Der Nervus fibularis profundus versorgt motorisch die Extensoren des Fußes und der Zehen.
16. Sensibel innerviert der Nervus fibularis profundus nur das Hautareal zwischen der ersten und zweiten Zehe (Sandalenbereich).
17. Der Nervus tibialis stammt aus den Segmenten L4–S3 und verläuft mittig durch die Kniekehle.
18. Am Oberschenkel gibt er motorische Äste an den Musculus semitendinosus, semimembranosus und den langen Kopf des Musculus biceps femoris ab.
19. Am Unterschenkel verläuft der Nervus tibialis zwischen den Köpfen des Musculus gastrocnemius und dann unter der Soleusarkade nach unten.
20. Motorisch versorgt er die Flexoren der Unterschenkelrückseite, wie den Musculus triceps surae und den Musculus tibialis posterior.
21. Der Nerv biegt hinter dem Malleolus medialis in Begleitung der Arteria tibialis posterior um den Knöchel herum.
22. Am Knöchel teilt sich der Nerv in zwei Äste: den Nervus plantaris medialis und den Nervus plantaris lateralis.
23. Der Nervus plantaris medialis innerviert die inneren Fußmuskeln und die Haut der ersten dreieinhalb Zehen.
24. Der Nervus plantaris lateralis versorgt die meisten tiefen Fußmuskeln und die Haut der äußeren anderthalb Zehen.
25. Der Nervus suralis versorgt sensibel die hintere-laterale Fläche des Unterschenkels und entsteht aus Ästen des Nervus tibialis und Nervus fibularis.
26. Schmerzen entlang des Ischiasnervs, die oft durch Druck auf den Nerv entstehen, werden als Ischias (Sciatica) bezeichnet.
27. Die Fasern des Nervus tibialis (L4–S3) sind für die Auslösung des Achillessehnenreflexes verantwortlich.
28. Bei einer Lähmung des Nervus fibularis communis entsteht ein „Hängefuss“, da der Patient den Fuß nicht mehr strecken kann.
29. Bei einer Schädigung des Nervus tibialis wird das Stehen auf den Zehen aufgrund der Lähmung der Wadenmuskeln unmöglich.
30. Vor seiner Teilung versorgt der Ischiasnerv alle ischiokruralen Muskeln an der Rückseite des Oberschenkels.
31. Der Nervus fibularis profundus zieht über die Fußwurzelknochen auf den Fußrücken.
32. Die sensiblen Nervenendigungen der Fußsohle werden durch die Rami calcanei mediales und die Äste der Plantarnerven gebildet.
33. Die Endäste des Nervus fibularis superficialis versorgen sensibel den Großteil der Haut des Fußrückens.
34. Die Fasern des Ischiasnervs sammeln sich aus den Segmenten L4–S3 im unteren Teil des Geflechts.
35. Der Nervus tibialis innerviert auch den Musculus popliteus in der Kniekehle motorisch.
36. Der Schienbeinnerv versorgt am Fuß die Hauptbeweger der Plantarflexion.
37. Der Nervus fibularis communis ist am Wadenbeinhals aufgrund der Knochennähe sehr verletzlich.
38. Die Fasern des Plexus sacralis erhalten über den Truncus lumbosacralis eine lumbale Verbindung.
39. Der Ischiasnerv tritt durch das vom Musculus piriformis unterteilte Foramen ischiadicum majus aus dem Becken.
40. Die Fasern des Nervus tibialis und des Nervus fibularis communis verlaufen am Oberschenkel noch in einer gemeinsamen Bindegewebshülle.