3.9.2 – A csontszövet felépítése: lemezes és fonatos csont – Der Bau des Knochengewebes: Lamellen- und Geflechtknochen
1. A csontszövet a legkeményebb támasztószövet, amely a test szilárd vázát alkotja. – Das Knochengewebe ist das härteste Stützgewebe und bildet das feste Gerüst des Körpers.
2. Keménységét annak köszönheti, hogy sejtközötti állományába ásványi sók épülnek be. – Seine Härte verdankt es der Einlagerung von Mineralsalzen in seine Interzellularsubstanz.
3. A csontállomány két fő részből áll: egy szerves és egy szervetlen összetevőből. – Die Knochensubstanz besteht aus zwei Hauptteilen: einem organischen und einem anorganischen Bestandteil.
4. A szerves rész főként I-es típusú kollagénrostokból áll, és a csontállomány mintegy harmadát teszi ki. – Der organische Teil besteht vor allem aus Kollagenfasern vom Typ I und macht etwa ein Drittel der Knochensubstanz aus.
5. Ez a rész adja a csont rugalmasságát és húzószilárdságát. – Dieser Teil verleiht dem Knochen seine Elastizität und Zugfestigkeit.
6. A szervetlen rész kalcium-foszfát kristályokból, elsősorban hidroxiapatitból épül fel. – Der anorganische Teil ist aus Kalziumphosphat-Kristallen aufgebaut, hauptsächlich aus Hydroxylapatit.
7. A kristályok a kollagénrostokra rakódnak, és a csontállomány körülbelül kétharmadát alkotják. – Die Kristalle lagern sich an die Kollagenfasern an und bilden etwa zwei Drittel der Knochensubstanz.
8. A szervetlen anyag teszi a csontot keménnyé és nyomásállóvá. – Die anorganische Substanz macht den Knochen hart und druckfest.
9. A két összetevő együtt olyan anyagot ad, amely egyszerre kemény, mégsem törékeny. – Beide Bestandteile zusammen ergeben einen Werkstoff, der zugleich hart und trotzdem nicht spröde ist.
10. Ez a felépítés a vasbetonhoz hasonlítható, amelyben az acél és a beton egészíti ki egymást. – Dieser Aufbau lässt sich mit Stahlbeton vergleichen, in dem sich Stahl und Beton ergänzen.
11. Ha a csontból kioldjuk a meszet, hajlékony marad; ha kiégetjük a szerves részt, törékennyé válik. – Löst man den Kalk aus dem Knochen, bleibt er biegsam; verbrennt man den organischen Teil, wird er brüchig.
12. A kollagénrostok elrendeződése alapján a csontnak két formáját különböztetjük meg. – Nach der Anordnung der Kollagenfasern unterscheidet man zwei Formen des Knochens.
13. Az éretlen forma a fonatos csont, amelyben a rostok rendezetlenül, összevissza futnak. – Die unreife Form ist der Geflechtknochen, in dem die Fasern ungeordnet und kreuz und quer verlaufen.
14. Fonatos csont keletkezik először a magzati fejlődésben és a csonttörések gyógyulásakor is. – Geflechtknochen entsteht zuerst in der fetalen Entwicklung und auch bei der Heilung von Knochenbrüchen.
15. Ez a forma gyorsan képződik, de mechanikailag kevésbé teherbíró. – Diese Form bildet sich schnell, ist aber mechanisch weniger belastbar.
16. A szervezet a fonatos csontot később lebontja, és rendezett csontra cseréli. – Der Organismus baut den Geflechtknochen später ab und ersetzt ihn durch geordneten Knochen.
17. Az érett forma a lemezes csont, amelyben a rostok szabályos lemezekbe rendeződnek. – Die reife Form ist der Lamellenknochen, in dem sich die Fasern in regelmäßige Lamellen ordnen.
18. Egy lemezen belül a rostok párhuzamosak, a szomszédos lemezekben viszont más irányba fordulnak. – Innerhalb einer Lamelle sind die Fasern parallel, in den benachbarten Lamellen weisen sie dagegen in eine andere Richtung.
19. Ez a rétegelt elrendezés a rétegelt lemezhez hasonlóan növeli a szilárdságot. – Diese geschichtete Anordnung erhöht die Festigkeit ähnlich wie beim Sperrholz.
20. A lemezes csont alapegysége az oszteon, más néven a Havers-rendszer. – Die Grundeinheit des Lamellenknochens ist das Osteon, auch Havers-System genannt.
21. Az oszteon hengeres egység, amelyben a csontlemezek egy központi csatorna köré rendeződnek. – Das Osteon ist eine walzenförmige Einheit, in der sich die Knochenlamellen um einen zentralen Kanal ordnen.
22. A központi csatornában, a Havers-csatornában erek és idegek futnak. – Im zentralen Kanal, dem Havers-Kanal, verlaufen Gefäße und Nerven.
23. A Havers-csatornákat harántul futó összekötő csatornák, a Volkmann-csatornák kapcsolják össze. – Die Havers-Kanäle werden durch quer verlaufende Verbindungskanäle, die Volkmann-Kanäle, miteinander verbunden.
24. Ezen a csatornarendszeren keresztül jut el a vér a csont mélyebb rétegeihez is. – Über dieses Kanalsystem gelangt das Blut auch zu den tieferen Schichten des Knochens.
25. Makroszkópos szinten a csontnak szintén két megjelenési formája van. – Auf makroskopischer Ebene hat der Knochen ebenfalls zwei Erscheinungsformen.
26. A tömör csont sűrű és tömött, és a csontok külső köpenyét alkotja. – Der kompakte Knochen ist dicht und massiv und bildet den äußeren Mantel der Knochen.
27. A hosszú csontok középső szakasza, a diafízis, főként tömör csontból áll. – Der mittlere Abschnitt der langen Knochen, die Diaphyse, besteht vor allem aus kompaktem Knochen.
28. A tömör csontot szorosan egymás mellé rendeződő oszteonok építik fel. – Der kompakte Knochen wird aus dicht nebeneinander liegenden Osteonen aufgebaut.
29. A másik forma a szivacsos csont, amelyet finom csontgerendák hálózata alkot. – Die andere Form ist der schwammige Knochen, den ein Netzwerk feiner Knochenbälkchen (Trabekel) bildet.
30. A csontgerendák közötti üregeket csontvelő tölti ki. – Die Hohlräume zwischen den Knochenbälkchen werden vom Knochenmark ausgefüllt.
31. Szivacsos csont található a hosszú csontok végein és a lapos csontok belsejében. – Schwammiger Knochen findet sich an den Enden der langen Knochen und im Inneren der platten Knochen.
32. A csontgerendák nem véletlenszerűen, hanem a terhelés vonalai mentén rendeződnek. – Die Knochenbälkchen ordnen sich nicht zufällig, sondern entlang der Linien der Belastung.
33. Így a csont a lehető legkisebb anyagfelhasználással a legnagyobb szilárdságot éri el. – So erreicht der Knochen mit dem geringstmöglichen Materialaufwand die größte Festigkeit.
34. A csontot kívülről szívós kötőszöveti hártya, a csonthártya borítja. – Von außen wird der Knochen von einer zähen Bindegewebshaut, dem Periost, bedeckt.
35. A csonthártyának két rétege van: egy külső rostos és egy belső, csontképző réteg. – Das Periost hat zwei Schichten: eine äußere faserige und eine innere, knochenbildende Schicht.
36. A csonthártyában gazdag ér- és ideghálózat húzódik, ezért a csontsérülés fájdalmas. – Im Periost verläuft ein reiches Gefäß- und Nervennetz, weshalb eine Knochenverletzung schmerzhaft ist.
37. A csont belső felszíneit vékonyabb hártya, a csontbelhártya béleli. – Die inneren Oberflächen des Knochens werden von einer dünneren Haut, dem Endost, ausgekleidet.
38. Mind a csonthártya, mind a csontbelhártya tartalmaz csontképző sejteket. – Sowohl das Periost als auch das Endost enthalten knochenbildende Zellen.
39. A csontok belsejében helyezkedik el a vérképzés fő helye, a vörös csontvelő. – Im Inneren der Knochen liegt der Hauptort der Blutbildung, das rote Knochenmark.
40. A csontszövet így egyszerre szolgál mechanikai támaszként, ásványianyag-raktárként és a vérképzés színhelyeként. – Das Knochengewebe dient somit zugleich als mechanische Stütze, als Mineralstoffspeicher und als Ort der Blutbildung.
(aufklappen)magyar
1. A csontszövet a legkeményebb támasztószövet, amely a test szilárd vázát alkotja.
2. Keménységét annak köszönheti, hogy sejtközötti állományába ásványi sók épülnek be.
3. A csontállomány két fő részből áll: egy szerves és egy szervetlen összetevőből.
4. A szerves rész főként I-es típusú kollagénrostokból áll, és a csontállomány mintegy harmadát teszi ki.
5. Ez a rész adja a csont rugalmasságát és húzószilárdságát.
6. A szervetlen rész kalcium-foszfát kristályokból, elsősorban hidroxiapatitból épül fel.
7. A kristályok a kollagénrostokra rakódnak, és a csontállomány körülbelül kétharmadát alkotják.
8. A szervetlen anyag teszi a csontot keménnyé és nyomásállóvá.
9. A két összetevő együtt olyan anyagot ad, amely egyszerre kemény, mégsem törékeny.
10. Ez a felépítés a vasbetonhoz hasonlítható, amelyben az acél és a beton egészíti ki egymást.
11. Ha a csontból kioldjuk a meszet, hajlékony marad; ha kiégetjük a szerves részt, törékennyé válik.
12. A kollagénrostok elrendeződése alapján a csontnak két formáját különböztetjük meg.
13. Az éretlen forma a fonatos csont, amelyben a rostok rendezetlenül, összevissza futnak.
14. Fonatos csont keletkezik először a magzati fejlődésben és a csonttörések gyógyulásakor is.
15. Ez a forma gyorsan képződik, de mechanikailag kevésbé teherbíró.
16. A szervezet a fonatos csontot később lebontja, és rendezett csontra cseréli.
17. Az érett forma a lemezes csont, amelyben a rostok szabályos lemezekbe rendeződnek.
18. Egy lemezen belül a rostok párhuzamosak, a szomszédos lemezekben viszont más irányba fordulnak.
19. Ez a rétegelt elrendezés a rétegelt lemezhez hasonlóan növeli a szilárdságot.
20. A lemezes csont alapegysége az oszteon, más néven a Havers-rendszer.
21. Az oszteon hengeres egység, amelyben a csontlemezek egy központi csatorna köré rendeződnek.
22. A központi csatornában, a Havers-csatornában erek és idegek futnak.
23. A Havers-csatornákat harántul futó összekötő csatornák, a Volkmann-csatornák kapcsolják össze.
24. Ezen a csatornarendszeren keresztül jut el a vér a csont mélyebb rétegeihez is.
25. Makroszkópos szinten a csontnak szintén két megjelenési formája van.
26. A tömör csont sűrű és tömött, és a csontok külső köpenyét alkotja.
27. A hosszú csontok középső szakasza, a diafízis, főként tömör csontból áll.
28. A tömör csontot szorosan egymás mellé rendeződő oszteonok építik fel.
29. A másik forma a szivacsos csont, amelyet finom csontgerendák hálózata alkot.
30. A csontgerendák közötti üregeket csontvelő tölti ki.
31. Szivacsos csont található a hosszú csontok végein és a lapos csontok belsejében.
32. A csontgerendák nem véletlenszerűen, hanem a terhelés vonalai mentén rendeződnek.
33. Így a csont a lehető legkisebb anyagfelhasználással a legnagyobb szilárdságot éri el.
34. A csontot kívülről szívós kötőszöveti hártya, a csonthártya borítja.
35. A csonthártyának két rétege van: egy külső rostos és egy belső, csontképző réteg.
36. A csonthártyában gazdag ér- és ideghálózat húzódik, ezért a csontsérülés fájdalmas.
37. A csont belső felszíneit vékonyabb hártya, a csontbelhártya béleli.
38. Mind a csonthártya, mind a csontbelhártya tartalmaz csontképző sejteket.
39. A csontok belsejében helyezkedik el a vérképzés fő helye, a vörös csontvelő.
40. A csontszövet így egyszerre szolgál mechanikai támaszként, ásványianyag-raktárként és a vérképzés színhelyeként.
(aufklappen)német
1. Das Knochengewebe ist das härteste Stützgewebe und bildet das feste Gerüst des Körpers.
2. Seine Härte verdankt es der Einlagerung von Mineralsalzen in seine Interzellularsubstanz.
3. Die Knochensubstanz besteht aus zwei Hauptteilen: einem organischen und einem anorganischen Bestandteil.
4. Der organische Teil besteht vor allem aus Kollagenfasern vom Typ I und macht etwa ein Drittel der Knochensubstanz aus.
5. Dieser Teil verleiht dem Knochen seine Elastizität und Zugfestigkeit.
6. Der anorganische Teil ist aus Kalziumphosphat-Kristallen aufgebaut, hauptsächlich aus Hydroxylapatit.
7. Die Kristalle lagern sich an die Kollagenfasern an und bilden etwa zwei Drittel der Knochensubstanz.
8. Die anorganische Substanz macht den Knochen hart und druckfest.
9. Beide Bestandteile zusammen ergeben einen Werkstoff, der zugleich hart und trotzdem nicht spröde ist.
10. Dieser Aufbau lässt sich mit Stahlbeton vergleichen, in dem sich Stahl und Beton ergänzen.
11. Löst man den Kalk aus dem Knochen, bleibt er biegsam; verbrennt man den organischen Teil, wird er brüchig.
12. Nach der Anordnung der Kollagenfasern unterscheidet man zwei Formen des Knochens.
13. Die unreife Form ist der Geflechtknochen, in dem die Fasern ungeordnet und kreuz und quer verlaufen.
14. Geflechtknochen entsteht zuerst in der fetalen Entwicklung und auch bei der Heilung von Knochenbrüchen.
15. Diese Form bildet sich schnell, ist aber mechanisch weniger belastbar.
16. Der Organismus baut den Geflechtknochen später ab und ersetzt ihn durch geordneten Knochen.
17. Die reife Form ist der Lamellenknochen, in dem sich die Fasern in regelmäßige Lamellen ordnen.
18. Innerhalb einer Lamelle sind die Fasern parallel, in den benachbarten Lamellen weisen sie dagegen in eine andere Richtung.
19. Diese geschichtete Anordnung erhöht die Festigkeit ähnlich wie beim Sperrholz.
20. Die Grundeinheit des Lamellenknochens ist das Osteon, auch Havers-System genannt.
21. Das Osteon ist eine walzenförmige Einheit, in der sich die Knochenlamellen um einen zentralen Kanal ordnen.
22. Im zentralen Kanal, dem Havers-Kanal, verlaufen Gefäße und Nerven.
23. Die Havers-Kanäle werden durch quer verlaufende Verbindungskanäle, die Volkmann-Kanäle, miteinander verbunden.
24. Über dieses Kanalsystem gelangt das Blut auch zu den tieferen Schichten des Knochens.
25. Auf makroskopischer Ebene hat der Knochen ebenfalls zwei Erscheinungsformen.
26. Der kompakte Knochen ist dicht und massiv und bildet den äußeren Mantel der Knochen.
27. Der mittlere Abschnitt der langen Knochen, die Diaphyse, besteht vor allem aus kompaktem Knochen.
28. Der kompakte Knochen wird aus dicht nebeneinander liegenden Osteonen aufgebaut.
29. Die andere Form ist der schwammige Knochen, den ein Netzwerk feiner Knochenbälkchen (Trabekel) bildet.
30. Die Hohlräume zwischen den Knochenbälkchen werden vom Knochenmark ausgefüllt.
31. Schwammiger Knochen findet sich an den Enden der langen Knochen und im Inneren der platten Knochen.
32. Die Knochenbälkchen ordnen sich nicht zufällig, sondern entlang der Linien der Belastung.
33. So erreicht der Knochen mit dem geringstmöglichen Materialaufwand die größte Festigkeit.
34. Von außen wird der Knochen von einer zähen Bindegewebshaut, dem Periost, bedeckt.
35. Das Periost hat zwei Schichten: eine äußere faserige und eine innere, knochenbildende Schicht.
36. Im Periost verläuft ein reiches Gefäß- und Nervennetz, weshalb eine Knochenverletzung schmerzhaft ist.
37. Die inneren Oberflächen des Knochens werden von einer dünneren Haut, dem Endost, ausgekleidet.
38. Sowohl das Periost als auch das Endost enthalten knochenbildende Zellen.
39. Im Inneren der Knochen liegt der Hauptort der Blutbildung, das rote Knochenmark.
40. Das Knochengewebe dient somit zugleich als mechanische Stütze, als Mineralstoffspeicher und als Ort der Blutbildung.