9.12.2 – A kilégzés, a rugalmas visszatérés és a légzési segédizmok – Ausatmung, elastische Rückstellung und Atemhilfsmuskeln
1. A nyugodt kilégzés a belégzőizmok elernyedésével kezdődik. – Die ruhige Ausatmung beginnt mit der Erschlaffung der Einatmungsmuskeln.
2. A rekeszizom elernyed, és kupolái ismét magasabbra emelkednek. – Das Zwerchfell erschlafft, und seine Kuppeln steigen wieder nach oben.
3. A bordák saját súlyuk és a mellkas rugalmas erői miatt lefelé süllyednek. – Die Rippen sinken durch ihr Eigengewicht und die elastischen Kräfte des Brustkorbs nach unten.
4. Eközben csökken a mellüreg függőleges, haránt- és elülső-hátulsó átmérője. – Dabei nehmen der vertikale, der quere und der vordere-hintere Durchmesser der Brusthöhle ab.
5. A tüdőszövet rugalmas rostjai a belégzés alatt megnyúlnak. – Die elastischen Fasern des Lungengewebes werden während der Einatmung gedehnt.
6. A belégzés végén ezek a rostok az eredeti helyzetük felé húzzák vissza a tüdőt. – Am Ende der Einatmung ziehen diese Fasern die Lunge in Richtung ihrer Ausgangslage zurück.
7. Ezt a jelenséget a tüdő rugalmas visszatérésének nevezzük. – Dieses Phänomen wird als elastische Rückstellung der Lunge bezeichnet.
8. A bordaporcok és a mellkasfal kötőszövetes elemei szintén részt vesznek a visszatérésben. – Auch die Rippenknorpel und die bindegewebigen Bestandteile der Brustwand tragen zur Rückstellung bei.
9. A mellhártya kapcsolata miatt a kisebbedő mellkasfal maga után húzza a tüdő felszínét. – Durch die Verbindung der Pleurablätter zieht die sich verkleinernde Brustwand die Lungenoberfläche mit sich.
10. Nyugalomban ezért nincs szükség külön, folyamatosan működő fő kilégzőizomra. – In Ruhe ist daher kein eigener, ständig arbeitender Hauptausatmungsmuskel erforderlich.
11. A nyugodt kilégzés túlnyomórészt passzív folyamat marad. – Die ruhige Ausatmung bleibt überwiegend ein passiver Vorgang.
12. Erőltetett kilégzéskor azonban aktív izmok gyorsítják és fokozzák a mellkas térfogatcsökkenését. – Bei forcierter Ausatmung beschleunigen und verstärken jedoch aktive Muskeln die Volumenabnahme des Brustkorbs.
13. Ebben a belső bordaközi izmok csontos bordák közötti részei is részt vesznek. – Daran sind auch die zwischen den knöchernen Rippen gelegenen Abschnitte der inneren Zwischenrippenmuskeln (Musculi intercostales interni) beteiligt.
14. Összehúzódásuk lefelé húzza a bordákat. – Ihre Kontraktion zieht die Rippen nach unten.
15. Az erőltetett kilégzés legfontosabb izmai közé tartoznak a hasfal izmai. – Zu den wichtigsten Muskeln der forcierten Ausatmung gehören die Muskeln der Bauchwand.
16. Az egyenes hasizom, a külső és belső ferde hasizom, valamint a haránt hasizom egyaránt bekapcsolódhat. – Der gerade Bauchmuskel, der äußere und innere schräge Bauchmuskel sowie der quere Bauchmuskel können daran beteiligt sein (Musculus rectus abdominis, Musculus obliquus externus et internus abdominis, Musculus transversus abdominis).
17. Összehúzódásuk csökkenti a hasüreg térfogatát és növeli a hasűri nyomást. – Ihre Kontraktion verkleinert das Volumen der Bauchhöhle und erhöht den Druck im Bauchraum.
18. A hasi szervek ekkor felfelé nyomják az elernyedt rekeszt. – Die Bauchorgane drücken dabei das erschlaffte Zwerchfell nach oben.
19. Ez a mechanizmus köhögéskor, tüsszentéskor és erős fújáskor különösen jelentős. – Dieser Mechanismus ist beim Husten, Niesen und kräftigen Ausblasen besonders bedeutsam.
20. A légzési segédizmok akkor válnak láthatóvá, amikor a szokásos légzőizmok munkája nem elegendő. – Atemhilfsmuskeln werden sichtbar eingesetzt, wenn die Arbeit der gewöhnlichen Atemmuskeln nicht ausreicht.
21. A belégzési segédizmok csak akkor tudják hatékonyan emelni a mellkast, ha eredési vagy tapadási pontjuk megfelelően rögzített. – Inspiratorische Atemhilfsmuskeln können den Brustkorb nur dann wirksam anheben, wenn ihr Ursprung oder Ansatz ausreichend fixiert ist.
22. A lépcsőizmok megemelik és rögzítik az első két bordát. – Die Treppenmuskeln (Musculus scalenus/Musculi scaleni) heben und fixieren die ersten beiden Rippen.
23. A fejbiccentő izom rögzített fej mellett felfelé húzhatja a szegycsontot és a kulcscsontot. – Der Kopfnickermuskel (Musculus sternocleidomastoideus) kann bei fixiertem Kopf Brustbein und Schlüsselbein (Clavicula) nach oben ziehen.
24. A kis mellizom rögzített vállöv mellett megemelheti a felső bordákat. – Der kleine Brustmuskel (Musculus pectoralis minor) kann bei fixiertem Schultergürtel die oberen Rippen anheben.
25. A nagy mellizom támaszkodó kar mellett szintén segítheti a mellkas tágítását. – Auch der große Brustmuskel (Musculus pectoralis major) kann bei abgestütztem Arm die Erweiterung des Brustkorbs unterstützen.
26. Az elülső fűrészizom rögzített lapocka mellett emelheti a bordákat. – Der vordere Sägemuskel (Musculus serratus anterior) kann bei fixiertem Schulterblatt die Rippen anheben.
27. Ezért nehézlégzéskor a beteg gyakran megtámasztja a karját, hogy rögzítse a vállövet. – Deshalb stützt ein Mensch bei erschwerter Atmung häufig die Arme ab, um den Schultergürtel zu fixieren.
28. A széles hátizom erős köhögéskor segítheti az alsó bordák összenyomását. – Der breite Rückenmuskel (Musculus latissimus dorsi) kann bei kräftigem Husten die Kompression der unteren Rippen unterstützen.
29. A haránt mellkasi izom és a borda alatti izmok szintén lefelé húzhatnak egyes bordákat. – Der quere Brustmuskel (Musculus transversus thoracis) und die Unterrippenmuskeln (Musculus subcostalis/Musculi subcostales) können ebenfalls einzelne Rippen nach unten ziehen.
30. A testtartás jelentősen befolyásolja, hogy a légzőizmok milyen kiindulási helyzetből dolgoznak. – Die Körperhaltung beeinflusst deutlich, aus welcher Ausgangsstellung die Atemmuskeln arbeiten.
31. A görnyedt testhelyzet korlátozhatja a bordák emelkedését és a rekesz szabad mozgását. – Eine gebeugte Körperhaltung kann das Anheben der Rippen und die freie Bewegung des Zwerchfells einschränken.
32. A mellkasfal fájdalma vagy merevsége sekélyebb légzőmozgásokhoz vezethet. – Schmerzen oder Steifigkeit der Brustwand können zu flacheren Atembewegungen führen.
33. A mellhártya összenövései csökkenthetik a tüdő és a mellkasfal egymáshoz viszonyított elmozdulását. – Verwachsungen der Pleura können die gegenseitige Verschiebbarkeit von Lunge und Brustwand vermindern.
34. A rekeszideg bénulásakor az érintett rekeszkupola magasabban állhat és belégzéskor kórosan mozoghat. – Bei einer Lähmung des Zwerchfellnervs kann die betroffene Zwerchfellkuppel höher stehen und sich bei der Einatmung krankhaft bewegen.
35. A normális légzési ciklus a belégzőizmok aktív munkája és a kilégzés rugalmas visszatérítő erői közötti váltakozáson alapul. – Der normale Atemzyklus beruht auf dem Wechsel zwischen aktiver Arbeit der Einatmungsmuskeln und den elastischen Rückstellkräften der Ausatmung.
(aufklappen)magyar
1. A nyugodt kilégzés a belégzőizmok elernyedésével kezdődik.
2. A rekeszizom elernyed, és kupolái ismét magasabbra emelkednek.
3. A bordák saját súlyuk és a mellkas rugalmas erői miatt lefelé süllyednek.
4. Eközben csökken a mellüreg függőleges, haránt- és elülső-hátulsó átmérője.
5. A tüdőszövet rugalmas rostjai a belégzés alatt megnyúlnak.
6. A belégzés végén ezek a rostok az eredeti helyzetük felé húzzák vissza a tüdőt.
7. Ezt a jelenséget a tüdő rugalmas visszatérésének nevezzük.
8. A bordaporcok és a mellkasfal kötőszövetes elemei szintén részt vesznek a visszatérésben.
9. A mellhártya kapcsolata miatt a kisebbedő mellkasfal maga után húzza a tüdő felszínét.
10. Nyugalomban ezért nincs szükség külön, folyamatosan működő fő kilégzőizomra.
11. A nyugodt kilégzés túlnyomórészt passzív folyamat marad.
12. Erőltetett kilégzéskor azonban aktív izmok gyorsítják és fokozzák a mellkas térfogatcsökkenését.
13. Ebben a belső bordaközi izmok csontos bordák közötti részei is részt vesznek.
14. Összehúzódásuk lefelé húzza a bordákat.
15. Az erőltetett kilégzés legfontosabb izmai közé tartoznak a hasfal izmai.
16. Az egyenes hasizom, a külső és belső ferde hasizom, valamint a haránt hasizom egyaránt bekapcsolódhat.
17. Összehúzódásuk csökkenti a hasüreg térfogatát és növeli a hasűri nyomást.
18. A hasi szervek ekkor felfelé nyomják az elernyedt rekeszt.
19. Ez a mechanizmus köhögéskor, tüsszentéskor és erős fújáskor különösen jelentős.
20. A légzési segédizmok akkor válnak láthatóvá, amikor a szokásos légzőizmok munkája nem elegendő.
21. A belégzési segédizmok csak akkor tudják hatékonyan emelni a mellkast, ha eredési vagy tapadási pontjuk megfelelően rögzített.
22. A lépcsőizmok megemelik és rögzítik az első két bordát.
23. A fejbiccentő izom rögzített fej mellett felfelé húzhatja a szegycsontot és a kulcscsontot.
24. A kis mellizom rögzített vállöv mellett megemelheti a felső bordákat.
25. A nagy mellizom támaszkodó kar mellett szintén segítheti a mellkas tágítását.
26. Az elülső fűrészizom rögzített lapocka mellett emelheti a bordákat.
27. Ezért nehézlégzéskor a beteg gyakran megtámasztja a karját, hogy rögzítse a vállövet.
28. A széles hátizom erős köhögéskor segítheti az alsó bordák összenyomását.
29. A haránt mellkasi izom és a borda alatti izmok szintén lefelé húzhatnak egyes bordákat.
30. A testtartás jelentősen befolyásolja, hogy a légzőizmok milyen kiindulási helyzetből dolgoznak.
31. A görnyedt testhelyzet korlátozhatja a bordák emelkedését és a rekesz szabad mozgását.
32. A mellkasfal fájdalma vagy merevsége sekélyebb légzőmozgásokhoz vezethet.
33. A mellhártya összenövései csökkenthetik a tüdő és a mellkasfal egymáshoz viszonyított elmozdulását.
34. A rekeszideg bénulásakor az érintett rekeszkupola magasabban állhat és belégzéskor kórosan mozoghat.
35. A normális légzési ciklus a belégzőizmok aktív munkája és a kilégzés rugalmas visszatérítő erői közötti váltakozáson alapul.
(aufklappen)német
1. Die ruhige Ausatmung beginnt mit der Erschlaffung der Einatmungsmuskeln.
2. Das Zwerchfell erschlafft, und seine Kuppeln steigen wieder nach oben.
3. Die Rippen sinken durch ihr Eigengewicht und die elastischen Kräfte des Brustkorbs nach unten.
4. Dabei nehmen der vertikale, der quere und der vordere-hintere Durchmesser der Brusthöhle ab.
5. Die elastischen Fasern des Lungengewebes werden während der Einatmung gedehnt.
6. Am Ende der Einatmung ziehen diese Fasern die Lunge in Richtung ihrer Ausgangslage zurück.
7. Dieses Phänomen wird als elastische Rückstellung der Lunge bezeichnet.
8. Auch die Rippenknorpel und die bindegewebigen Bestandteile der Brustwand tragen zur Rückstellung bei.
9. Durch die Verbindung der Pleurablätter zieht die sich verkleinernde Brustwand die Lungenoberfläche mit sich.
10. In Ruhe ist daher kein eigener, ständig arbeitender Hauptausatmungsmuskel erforderlich.
11. Die ruhige Ausatmung bleibt überwiegend ein passiver Vorgang.
12. Bei forcierter Ausatmung beschleunigen und verstärken jedoch aktive Muskeln die Volumenabnahme des Brustkorbs.
13. Daran sind auch die zwischen den knöchernen Rippen gelegenen Abschnitte der inneren Zwischenrippenmuskeln (Musculi intercostales interni) beteiligt.
14. Ihre Kontraktion zieht die Rippen nach unten.
15. Zu den wichtigsten Muskeln der forcierten Ausatmung gehören die Muskeln der Bauchwand.
16. Der gerade Bauchmuskel, der äußere und innere schräge Bauchmuskel sowie der quere Bauchmuskel können daran beteiligt sein (Musculus rectus abdominis, Musculus obliquus externus et internus abdominis, Musculus transversus abdominis).
17. Ihre Kontraktion verkleinert das Volumen der Bauchhöhle und erhöht den Druck im Bauchraum.
18. Die Bauchorgane drücken dabei das erschlaffte Zwerchfell nach oben.
19. Dieser Mechanismus ist beim Husten, Niesen und kräftigen Ausblasen besonders bedeutsam.
20. Atemhilfsmuskeln werden sichtbar eingesetzt, wenn die Arbeit der gewöhnlichen Atemmuskeln nicht ausreicht.
21. Inspiratorische Atemhilfsmuskeln können den Brustkorb nur dann wirksam anheben, wenn ihr Ursprung oder Ansatz ausreichend fixiert ist.
22. Die Treppenmuskeln (Musculus scalenus/Musculi scaleni) heben und fixieren die ersten beiden Rippen.
23. Der Kopfnickermuskel (Musculus sternocleidomastoideus) kann bei fixiertem Kopf Brustbein und Schlüsselbein (Clavicula) nach oben ziehen.
24. Der kleine Brustmuskel (Musculus pectoralis minor) kann bei fixiertem Schultergürtel die oberen Rippen anheben.
25. Auch der große Brustmuskel (Musculus pectoralis major) kann bei abgestütztem Arm die Erweiterung des Brustkorbs unterstützen.
26. Der vordere Sägemuskel (Musculus serratus anterior) kann bei fixiertem Schulterblatt die Rippen anheben.
27. Deshalb stützt ein Mensch bei erschwerter Atmung häufig die Arme ab, um den Schultergürtel zu fixieren.
28. Der breite Rückenmuskel (Musculus latissimus dorsi) kann bei kräftigem Husten die Kompression der unteren Rippen unterstützen.
29. Der quere Brustmuskel (Musculus transversus thoracis) und die Unterrippenmuskeln (Musculus subcostalis/Musculi subcostales) können ebenfalls einzelne Rippen nach unten ziehen.
30. Die Körperhaltung beeinflusst deutlich, aus welcher Ausgangsstellung die Atemmuskeln arbeiten.
31. Eine gebeugte Körperhaltung kann das Anheben der Rippen und die freie Bewegung des Zwerchfells einschränken.
32. Schmerzen oder Steifigkeit der Brustwand können zu flacheren Atembewegungen führen.
33. Verwachsungen der Pleura können die gegenseitige Verschiebbarkeit von Lunge und Brustwand vermindern.
34. Bei einer Lähmung des Zwerchfellnervs kann die betroffene Zwerchfellkuppel höher stehen und sich bei der Einatmung krankhaft bewegen.
35. Der normale Atemzyklus beruht auf dem Wechsel zwischen aktiver Arbeit der Einatmungsmuskeln und den elastischen Rückstellkräften der Ausatmung.