16.6.2 – A középső csíralemez származékai – Die Abkömmlinge des mittleren Keimblattes
1. A középső csíralemez a külső és a belső lemez között helyezkedik el. – Das mittlere Keimblatt liegt zwischen dem äußeren und dem inneren Blatt.
2. Ebből a lemezből származik a test szöveteinek legnagyobb tömege. – Aus diesem Blatt stammt die größte Masse der Körpergewebe.
3. Sejtjei lazán elrendezett, vándorlásra képes csírakötőszövetet alkotnak. – Seine Zellen bilden ein locker angeordnetes, wanderungsfähiges embryonales Bindegewebe (Mesenchym).
4. Ebből az ősi szövetből a kötőszövetek, a támasztószövetek és az izomszövetek egyaránt kifejlődhetnek. – Aus diesem Ursprungsgewebe können sich Binde-, Stütz- und Muskelgewebe gleichermaßen entwickeln.
5. A középvonalban pálcika alakú sejtoszlop, a gerinchúr alakul ki. – In der Mittellinie entsteht ein stabförmiger Zellstrang, die Chorda dorsalis.
6. A gerinchúr jelzéseket ad a fölötte fekvő külső csíralemeznek, és megindítja a velőlemez fejlődését. – Die Chorda gibt Signale an das darüberliegende äußere Keimblatt und leitet die Entwicklung der Neuralplatte ein.
7. Később a gerinchúr nagyrészt visszafejlődik, és csak a porckorongok kocsonyás magvában marad meg. – Später bildet sich die Chorda größtenteils zurück und bleibt nur im Gallertkern der Bandscheiben erhalten.
8. A gerinchúr két oldalán a középső csíralemez három hosszanti sávra tagolódik. – Beiderseits der Chorda gliedert sich das mittlere Keimblatt in drei Längsstreifen.
9. A gerinchúrhoz legközelebbi sáv szelvényekre, ősszelvényekre bomlik. – Der der Chorda am nächsten liegende Streifen zerfällt in Segmente, die Ursegmente (Somiten).
10. Az ősszelvények három részre különülnek, amelyek eltérő szöveteket hoznak létre. – Die Ursegmente sondern sich in drei Anteile, die unterschiedliche Gewebe hervorbringen.
11. A gerinchúr felé eső rész a csigolyák és a bordák csontállományát adja. – Der zur Chorda hin gelegene Anteil liefert die Knochensubstanz der Wirbel und Rippen.
12. Belőle fejlődik a koponyaalap egy része és a csontokat előkészítő porc is. – Aus ihm entwickeln sich auch ein Teil der Schädelbasis und der die Knochen vorbereitende Knorpel.
13. A középső rész a törzs harántcsíkolt izomzatát hozza létre. – Der mittlere Anteil bringt die quergestreifte Muskulatur des Rumpfes hervor.
14. A külső rész a hát bőrének irhájává és bőraljává alakul. – Der äußere Anteil wird zur Leder- und Unterhaut der Rückenhaut.
15. Az ősszelvények mellett futó keskeny sáv a köztes lemez. – Der neben den Ursegmenten verlaufende schmale Streifen ist die Mittelplatte.
16. A köztes lemezből a húgyszervek és az ivarszervek fejlődnek ki. – Aus der Mittelplatte entwickeln sich Harn- und Geschlechtsorgane.
17. A vese fejlődése három lépésben zajlik, és csak a harmadik telep marad meg véglegesen. – Die Nierenentwicklung läuft in drei Schritten ab, und nur die dritte Anlage bleibt endgültig erhalten.
18. Innen származik a vesemedence, a húgyvezeték és a vizeletet elvezető csőrendszer. – Von hier stammen Nierenbecken, Harnleiter und das harnableitende Kanalsystem.
19. Az ivarmirigyek kötőszövetes váza és a nemi utak szintén a köztes lemezből épülnek fel. – Auch das bindegewebige Gerüst der Keimdrüsen und die Geschlechtswege bauen sich aus der Mittelplatte auf.
20. A test oldalsó részén elhelyezkedő széles sáv az oldallemez. – Der breite Streifen an der Körperseite ist die Seitenplatte.
21. Az oldallemez két lapra hasad, közöttük pedig rés, a test ősi ürege jelenik meg. – Die Seitenplatte spaltet sich in zwei Blätter, zwischen denen ein Spalt, die embryonale Leibeshöhle, erscheint.
22. A külső, fali lemez a testfal kötőszövetét és a végtagok vázát alakítja ki. – Das äußere, wandständige Blatt bildet das Bindegewebe der Körperwand und das Skelett der Gliedmaßen.
23. A belső, zsigeri lemez a bélcsőre és a légutakra simul, és azok falát építi fel. – Das innere, eingeweideseitige Blatt legt sich dem Darmrohr und den Atemwegen an und baut deren Wand auf.
24. A két lemez közötti üregből lesz a mellhártya, a szívburok és a hashártya ürege. – Aus dem Hohlraum zwischen beiden Blättern werden Brustfell-, Herzbeutel- und Bauchfellhöhle.
25. Ezeknek a savós hártyáknak a felszíni sejtrétege is a középső csíralemezből származik. – Auch die oberflächliche Zellschicht dieser serösen Häute stammt aus dem mittleren Keimblatt.
26. Ez jól mutatja, hogy nem minden hám tartozik a külső vagy a belső lemez származékai közé. – Das zeigt deutlich, dass nicht jedes Epithel zu den Abkömmlingen des äußeren oder inneren Blattes gehört.
27. A zsigeri lemez sejtjeiből fejlődik a szív, amely eleinte egyszerű csőként működik. – Aus Zellen des eingeweideseitigen Blattes entwickelt sich das Herz, das anfangs als einfaches Rohr arbeitet.
28. A szív mindhárom rétege, a belhártya, az izomréteg és a külső burok is innen ered. – Alle drei Schichten des Herzens, Innenhaut, Muskelschicht und äußere Hülle, gehen ebenfalls von hier aus.
29. A lemezben apró sejtszigetek jelennek meg, amelyekből az első erek és vérsejtek keletkeznek. – In dem Blatt treten kleine Zellinseln auf, aus denen die ersten Gefäße und Blutzellen entstehen.
30. Az erek fala, a nyirokerek és a nyirokcsomók is ehhez a csíralemezhez tartoznak. – Auch die Gefäßwände, die Lymphgefäße und die Lymphknoten gehören zu diesem Keimblatt.
31. A lép és a csontvelő vérképző állománya szintén középső eredetű. – Auch die Milz und das blutbildende Gewebe des Knochenmarks sind mittlerer Herkunft.
32. A mellékvese kérgi állománya a testüreget bélelő hámból növekszik ki. – Die Rinde der Nebenniere wächst aus dem die Leibeshöhle auskleidenden Epithel hervor.
33. A mellékvese így két, egymástól teljesen eltérő eredetű részből tevődik össze. – Die Nebenniere setzt sich damit aus zwei Teilen völlig unterschiedlicher Herkunft zusammen.
34. A végtagbimbókba az ősszelvényekből izomsejtek vándorolnak be. – In die Gliedmaßenknospen wandern Muskelzellen aus den Ursegmenten ein.
35. A végtagok csontjait és kötőszövetét viszont a helyben lévő oldallemez szolgáltatja. – Die Knochen und das Bindegewebe der Gliedmaßen liefert dagegen die ortsansässige Seitenplatte.
36. A bélcsatorna és az erek simaizomzata ugyancsak a középső csíralemez terméke. – Auch die glatte Muskulatur von Darmkanal und Gefäßen ist ein Erzeugnis des mittleren Keimblattes.
37. Ezért a bélfal hámja és izomzata két különböző csíralemezből épül fel. – Deshalb bauen sich Epithel und Muskulatur der Darmwand aus zwei verschiedenen Keimblättern auf.
38. A porc, a csont, az ín, a szalag, a pólya és a zsírszövet mind ide sorolható. – Knorpel, Knochen, Sehnen, Bänder, Faszien und Fettgewebe lassen sich alle hier einordnen.
39. A középső csíralemez tehát a mozgás, a támasztás és a szállítás szerveit adja. – Das mittlere Keimblatt liefert also die Organe der Bewegung, der Stützung und des Transports.
40. A vér és a szívizomzat kizárólag ebből a lemezből fejlődik ki. – Blut und Herzmuskulatur entwickeln sich ausschließlich aus diesem Blatt.
(aufklappen)magyar
1. A középső csíralemez a külső és a belső lemez között helyezkedik el.
2. Ebből a lemezből származik a test szöveteinek legnagyobb tömege.
3. Sejtjei lazán elrendezett, vándorlásra képes csírakötőszövetet alkotnak.
4. Ebből az ősi szövetből a kötőszövetek, a támasztószövetek és az izomszövetek egyaránt kifejlődhetnek.
5. A középvonalban pálcika alakú sejtoszlop, a gerinchúr alakul ki.
6. A gerinchúr jelzéseket ad a fölötte fekvő külső csíralemeznek, és megindítja a velőlemez fejlődését.
7. Később a gerinchúr nagyrészt visszafejlődik, és csak a porckorongok kocsonyás magvában marad meg.
8. A gerinchúr két oldalán a középső csíralemez három hosszanti sávra tagolódik.
9. A gerinchúrhoz legközelebbi sáv szelvényekre, ősszelvényekre bomlik.
10. Az ősszelvények három részre különülnek, amelyek eltérő szöveteket hoznak létre.
11. A gerinchúr felé eső rész a csigolyák és a bordák csontállományát adja.
12. Belőle fejlődik a koponyaalap egy része és a csontokat előkészítő porc is.
13. A középső rész a törzs harántcsíkolt izomzatát hozza létre.
14. A külső rész a hát bőrének irhájává és bőraljává alakul.
15. Az ősszelvények mellett futó keskeny sáv a köztes lemez.
16. A köztes lemezből a húgyszervek és az ivarszervek fejlődnek ki.
17. A vese fejlődése három lépésben zajlik, és csak a harmadik telep marad meg véglegesen.
18. Innen származik a vesemedence, a húgyvezeték és a vizeletet elvezető csőrendszer.
19. Az ivarmirigyek kötőszövetes váza és a nemi utak szintén a köztes lemezből épülnek fel.
20. A test oldalsó részén elhelyezkedő széles sáv az oldallemez.
21. Az oldallemez két lapra hasad, közöttük pedig rés, a test ősi ürege jelenik meg.
22. A külső, fali lemez a testfal kötőszövetét és a végtagok vázát alakítja ki.
23. A belső, zsigeri lemez a bélcsőre és a légutakra simul, és azok falát építi fel.
24. A két lemez közötti üregből lesz a mellhártya, a szívburok és a hashártya ürege.
25. Ezeknek a savós hártyáknak a felszíni sejtrétege is a középső csíralemezből származik.
26. Ez jól mutatja, hogy nem minden hám tartozik a külső vagy a belső lemez származékai közé.
27. A zsigeri lemez sejtjeiből fejlődik a szív, amely eleinte egyszerű csőként működik.
28. A szív mindhárom rétege, a belhártya, az izomréteg és a külső burok is innen ered.
29. A lemezben apró sejtszigetek jelennek meg, amelyekből az első erek és vérsejtek keletkeznek.
30. Az erek fala, a nyirokerek és a nyirokcsomók is ehhez a csíralemezhez tartoznak.
31. A lép és a csontvelő vérképző állománya szintén középső eredetű.
32. A mellékvese kérgi állománya a testüreget bélelő hámból növekszik ki.
33. A mellékvese így két, egymástól teljesen eltérő eredetű részből tevődik össze.
34. A végtagbimbókba az ősszelvényekből izomsejtek vándorolnak be.
35. A végtagok csontjait és kötőszövetét viszont a helyben lévő oldallemez szolgáltatja.
36. A bélcsatorna és az erek simaizomzata ugyancsak a középső csíralemez terméke.
37. Ezért a bélfal hámja és izomzata két különböző csíralemezből épül fel.
38. A porc, a csont, az ín, a szalag, a pólya és a zsírszövet mind ide sorolható.
39. A középső csíralemez tehát a mozgás, a támasztás és a szállítás szerveit adja.
40. A vér és a szívizomzat kizárólag ebből a lemezből fejlődik ki.
(aufklappen)német
1. Das mittlere Keimblatt liegt zwischen dem äußeren und dem inneren Blatt.
2. Aus diesem Blatt stammt die größte Masse der Körpergewebe.
3. Seine Zellen bilden ein locker angeordnetes, wanderungsfähiges embryonales Bindegewebe (Mesenchym).
4. Aus diesem Ursprungsgewebe können sich Binde-, Stütz- und Muskelgewebe gleichermaßen entwickeln.
5. In der Mittellinie entsteht ein stabförmiger Zellstrang, die Chorda dorsalis.
6. Die Chorda gibt Signale an das darüberliegende äußere Keimblatt und leitet die Entwicklung der Neuralplatte ein.
7. Später bildet sich die Chorda größtenteils zurück und bleibt nur im Gallertkern der Bandscheiben erhalten.
8. Beiderseits der Chorda gliedert sich das mittlere Keimblatt in drei Längsstreifen.
9. Der der Chorda am nächsten liegende Streifen zerfällt in Segmente, die Ursegmente (Somiten).
10. Die Ursegmente sondern sich in drei Anteile, die unterschiedliche Gewebe hervorbringen.
11. Der zur Chorda hin gelegene Anteil liefert die Knochensubstanz der Wirbel und Rippen.
12. Aus ihm entwickeln sich auch ein Teil der Schädelbasis und der die Knochen vorbereitende Knorpel.
13. Der mittlere Anteil bringt die quergestreifte Muskulatur des Rumpfes hervor.
14. Der äußere Anteil wird zur Leder- und Unterhaut der Rückenhaut.
15. Der neben den Ursegmenten verlaufende schmale Streifen ist die Mittelplatte.
16. Aus der Mittelplatte entwickeln sich Harn- und Geschlechtsorgane.
17. Die Nierenentwicklung läuft in drei Schritten ab, und nur die dritte Anlage bleibt endgültig erhalten.
18. Von hier stammen Nierenbecken, Harnleiter und das harnableitende Kanalsystem.
19. Auch das bindegewebige Gerüst der Keimdrüsen und die Geschlechtswege bauen sich aus der Mittelplatte auf.
20. Der breite Streifen an der Körperseite ist die Seitenplatte.
21. Die Seitenplatte spaltet sich in zwei Blätter, zwischen denen ein Spalt, die embryonale Leibeshöhle, erscheint.
22. Das äußere, wandständige Blatt bildet das Bindegewebe der Körperwand und das Skelett der Gliedmaßen.
23. Das innere, eingeweideseitige Blatt legt sich dem Darmrohr und den Atemwegen an und baut deren Wand auf.
24. Aus dem Hohlraum zwischen beiden Blättern werden Brustfell-, Herzbeutel- und Bauchfellhöhle.
25. Auch die oberflächliche Zellschicht dieser serösen Häute stammt aus dem mittleren Keimblatt.
26. Das zeigt deutlich, dass nicht jedes Epithel zu den Abkömmlingen des äußeren oder inneren Blattes gehört.
27. Aus Zellen des eingeweideseitigen Blattes entwickelt sich das Herz, das anfangs als einfaches Rohr arbeitet.
28. Alle drei Schichten des Herzens, Innenhaut, Muskelschicht und äußere Hülle, gehen ebenfalls von hier aus.
29. In dem Blatt treten kleine Zellinseln auf, aus denen die ersten Gefäße und Blutzellen entstehen.
30. Auch die Gefäßwände, die Lymphgefäße und die Lymphknoten gehören zu diesem Keimblatt.
31. Auch die Milz und das blutbildende Gewebe des Knochenmarks sind mittlerer Herkunft.
32. Die Rinde der Nebenniere wächst aus dem die Leibeshöhle auskleidenden Epithel hervor.
33. Die Nebenniere setzt sich damit aus zwei Teilen völlig unterschiedlicher Herkunft zusammen.
34. In die Gliedmaßenknospen wandern Muskelzellen aus den Ursegmenten ein.
35. Die Knochen und das Bindegewebe der Gliedmaßen liefert dagegen die ortsansässige Seitenplatte.
36. Auch die glatte Muskulatur von Darmkanal und Gefäßen ist ein Erzeugnis des mittleren Keimblattes.
37. Deshalb bauen sich Epithel und Muskulatur der Darmwand aus zwei verschiedenen Keimblättern auf.
38. Knorpel, Knochen, Sehnen, Bänder, Faszien und Fettgewebe lassen sich alle hier einordnen.
39. Das mittlere Keimblatt liefert also die Organe der Bewegung, der Stützung und des Transports.
40. Blut und Herzmuskulatur entwickeln sich ausschließlich aus diesem Blatt.