3.4.3 – A másodlagosan aktív transzport – Der sekundär aktive Transport
1. A nátrium-kálium-pumpa szüntelen munkájának eredménye, a sejtbe befelé húzó nátriumlejtő, nem melléktermék, hanem a sejt egyik legfontosabb energiaraktára. – Das Ergebnis der unablässigen Arbeit der Natrium-Kalium-Pumpe, das in die Zelle hinein ziehende Natriumgefälle, ist kein Nebenprodukt, sondern einer der wichtigsten Energiespeicher der Zelle.
2. A másodlagosan aktív transzport ezt a raktárt csapolja meg: szállítófehérjéi nem bontanak ATP-t, hanem a befelé zúduló nátrium energiáját fordítják egy másik anyag mozgatására. – Der sekundär aktive Transport (transportus activus secundarius) zapft diesen Speicher an: seine Trägerproteine spalten kein ATP, sondern wenden die Energie des hereinströmenden Natriums für die Bewegung eines anderen Stoffes auf.
3. Az energiafüggés így közvetetté válik, de nem szűnik meg: ha a pumpa leáll, a nátriumkülönbség percek alatt elsimul, és vele együtt ez a szállítás is megáll. – Die Energieabhängigkeit wird damit mittelbar, sie hört aber nicht auf: steht die Pumpe still, so gleicht sich der Natriumunterschied binnen Minuten aus, und mit ihm kommt auch dieser Transport zum Erliegen.
4. Ha a nátrium és a vele kapcsolt anyag ugyanabba az irányba halad, szimportról, más néven együttszállításról beszélünk. – Wandern das Natrium und der mit ihm gekoppelte Stoff in dieselbe Richtung, so sprechen wir von Symport, auch Kotransport genannt.
5. Ha ellenkező irányba mozognak, antiportról, vagyis cseretranszportról van szó. – Bewegen sie sich in entgegengesetzter Richtung, so handelt es sich um Antiport, also um Austauschtransport.
6. A vékonybél hámsejtjeinek csúcsi felszínén nátrium-glükóz szimport dolgozik: a befelé áramló nátrium magával rántja a cukormolekulát akkor is, ha a sejtben már több cukor van, mint a bélcsőben. – An der apikalen Oberfläche der Epithelzellen des Dünndarms (intestinum tenue) arbeitet ein Natrium-Glukose-Symport: das einströmende Natrium reißt das Zuckermolekül auch dann mit sich, wenn in der Zelle bereits mehr Zucker ist als im Darmrohr.
7. Ugyanez a fogás szívja vissza a vesecsatornácska kezdeti szakaszán a szűrletbe került glükózt, méghozzá olyan tökéletesen, hogy egészséges ember vizeletében cukor nem jelenik meg. – Derselbe Kunstgriff saugt im Anfangsabschnitt des Nierenkanälchens (tubulus proximalis) die in das Filtrat gelangte Glukose zurück, und zwar so vollständig, dass im Harn eines gesunden Menschen kein Zucker erscheint.
8. Az aminosavak felszívódása a bélben és visszaszívása a vesében ugyanezen az elven történik, csak több, egymástól eltérő fajlagosságú szállítórendszer útján. – Die Aufnahme der Aminosäuren im Darm und ihre Rückresorption in der Niere erfolgen nach demselben Prinzip, nur über mehrere Transportsysteme mit voneinander abweichender Spezifität.
9. A nátrium-hidrogén cserélő a beengedett nátriumért cserébe hidrogéniont ad ki, és ezzel a sejt belsejének kémhatását tartja rendben. – Der Natrium-Wasserstoff-Austauscher gibt im Tausch gegen das eingelassene Natrium ein Wasserstoffion ab und hält damit den Säuregrad des Zellinneren in Ordnung.
10. A nátrium-kalcium cserélő három nátriumion beengedéséért egyetlen kalciumiont távolít el, és a szívizomsejt kalciumháztartásában döntő szerepe van. – Der Natrium-Kalzium-Austauscher entfernt für das Einlassen von drei Natriumionen ein einziges Kalziumion und spielt im Kalziumhaushalt der Herzmuskelzelle eine entscheidende Rolle.
11. A pajzsmirigy sejtjei nátrium-jodid szimporttal gyűjtik ki a vérből a jodidot, és belsejükben a vérplazmáénál akár harminc-negyvenszer nagyobb töménységben halmozzák fel. – Die Zellen der Schilddrüse (glandula thyroidea) sammeln das Jodid mit einem Natrium-Jodid-Symport aus dem Blut heraus und häufen es in ihrem Inneren in bis zu dreißig- bis vierzigfach höherer Konzentration an als im Blutplasma.
12. A felvett anyag azonban csak akkor jut tovább, ha a sejt túlsó oldalán megnyílik előtte egy csatorna vagy egy könnyített diffúziót végző hordozó. – Der aufgenommene Stoff gelangt jedoch nur dann weiter, wenn sich ihm auf der jenseitigen Seite der Zelle ein Kanal oder ein Träger der erleichterten Diffusion öffnet.
13. Ez a feltétel csak polarizált sejtekben teljesül: olyanokban, amelyeknek a két felszíne különböző fehérjéket hordoz. – Diese Bedingung ist nur in polarisierten Zellen erfüllt: in solchen, deren beide Oberflächen verschiedene Proteine tragen.
14. A bélcső vagy a vesecsatornácska ürege felé néző csúcsi hártyában ülnek a nátriummal kapcsolt szállítók, az alapi és oldalsó hártyában pedig a nátrium-kálium-pumpa és a kilépést biztosító hordozók. – In der zum Hohlraum des Darmrohrs oder des Nierenkanälchens hin gewandten apikalen Membran (membrana apicalis) sitzen die natriumgekoppelten Träger, in der basolateralen Membran dagegen die Natrium-Kalium-Pumpe und die den Austritt sichernden Träger.
15. Egy bélhámsejtben tehát a következő sor áll össze: a pumpa alacsonyan tartja a belső nátriumszintet, az így keletkező lejtő a csúcsi oldalon behúzza a glükózt, a cukor a sejten áthalad, és az alapi oldalon egy hordozó juttatja a vér felé. – In einer Darmepithelzelle fügt sich also die folgende Reihe zusammen: die Pumpe hält den inneren Natriumspiegel niedrig, das dadurch entstehende Gefälle zieht auf der apikalen Seite die Glukose herein, der Zucker durchquert die Zelle, und auf der basalen Seite befördert ihn ein Träger zum Blut hin.
16. Ugyanez a néhány lépés magyarázza a tápanyagok felszívódását a bélben és a hasznos anyagok visszanyerését a vesében: két látszólag távoli szerv ugyanazzal a fogással dolgozik. – Dieselben wenigen Schritte erklären die Aufnahme der Nährstoffe im Darm und die Rückgewinnung der nützlichen Stoffe in der Niere: zwei scheinbar weit voneinander entfernte Organe arbeiten mit demselben Kunstgriff.
(aufklappen)magyar
1. A nátrium-kálium-pumpa szüntelen munkájának eredménye, a sejtbe befelé húzó nátriumlejtő, nem melléktermék, hanem a sejt egyik legfontosabb energiaraktára.
2. A másodlagosan aktív transzport ezt a raktárt csapolja meg: szállítófehérjéi nem bontanak ATP-t, hanem a befelé zúduló nátrium energiáját fordítják egy másik anyag mozgatására.
3. Az energiafüggés így közvetetté válik, de nem szűnik meg: ha a pumpa leáll, a nátriumkülönbség percek alatt elsimul, és vele együtt ez a szállítás is megáll.
4. Ha a nátrium és a vele kapcsolt anyag ugyanabba az irányba halad, szimportról, más néven együttszállításról beszélünk.
5. Ha ellenkező irányba mozognak, antiportról, vagyis cseretranszportról van szó.
6. A vékonybél hámsejtjeinek csúcsi felszínén nátrium-glükóz szimport dolgozik: a befelé áramló nátrium magával rántja a cukormolekulát akkor is, ha a sejtben már több cukor van, mint a bélcsőben.
7. Ugyanez a fogás szívja vissza a vesecsatornácska kezdeti szakaszán a szűrletbe került glükózt, méghozzá olyan tökéletesen, hogy egészséges ember vizeletében cukor nem jelenik meg.
8. Az aminosavak felszívódása a bélben és visszaszívása a vesében ugyanezen az elven történik, csak több, egymástól eltérő fajlagosságú szállítórendszer útján.
9. A nátrium-hidrogén cserélő a beengedett nátriumért cserébe hidrogéniont ad ki, és ezzel a sejt belsejének kémhatását tartja rendben.
10. A nátrium-kalcium cserélő három nátriumion beengedéséért egyetlen kalciumiont távolít el, és a szívizomsejt kalciumháztartásában döntő szerepe van.
11. A pajzsmirigy sejtjei nátrium-jodid szimporttal gyűjtik ki a vérből a jodidot, és belsejükben a vérplazmáénál akár harminc-negyvenszer nagyobb töménységben halmozzák fel.
12. A felvett anyag azonban csak akkor jut tovább, ha a sejt túlsó oldalán megnyílik előtte egy csatorna vagy egy könnyített diffúziót végző hordozó.
13. Ez a feltétel csak polarizált sejtekben teljesül: olyanokban, amelyeknek a két felszíne különböző fehérjéket hordoz.
14. A bélcső vagy a vesecsatornácska ürege felé néző csúcsi hártyában ülnek a nátriummal kapcsolt szállítók, az alapi és oldalsó hártyában pedig a nátrium-kálium-pumpa és a kilépést biztosító hordozók.
15. Egy bélhámsejtben tehát a következő sor áll össze: a pumpa alacsonyan tartja a belső nátriumszintet, az így keletkező lejtő a csúcsi oldalon behúzza a glükózt, a cukor a sejten áthalad, és az alapi oldalon egy hordozó juttatja a vér felé.
16. Ugyanez a néhány lépés magyarázza a tápanyagok felszívódását a bélben és a hasznos anyagok visszanyerését a vesében: két látszólag távoli szerv ugyanazzal a fogással dolgozik.
(aufklappen)német
1. Das Ergebnis der unablässigen Arbeit der Natrium-Kalium-Pumpe, das in die Zelle hinein ziehende Natriumgefälle, ist kein Nebenprodukt, sondern einer der wichtigsten Energiespeicher der Zelle.
2. Der sekundär aktive Transport (transportus activus secundarius) zapft diesen Speicher an: seine Trägerproteine spalten kein ATP, sondern wenden die Energie des hereinströmenden Natriums für die Bewegung eines anderen Stoffes auf.
3. Die Energieabhängigkeit wird damit mittelbar, sie hört aber nicht auf: steht die Pumpe still, so gleicht sich der Natriumunterschied binnen Minuten aus, und mit ihm kommt auch dieser Transport zum Erliegen.
4. Wandern das Natrium und der mit ihm gekoppelte Stoff in dieselbe Richtung, so sprechen wir von Symport, auch Kotransport genannt.
5. Bewegen sie sich in entgegengesetzter Richtung, so handelt es sich um Antiport, also um Austauschtransport.
6. An der apikalen Oberfläche der Epithelzellen des Dünndarms (intestinum tenue) arbeitet ein Natrium-Glukose-Symport: das einströmende Natrium reißt das Zuckermolekül auch dann mit sich, wenn in der Zelle bereits mehr Zucker ist als im Darmrohr.
7. Derselbe Kunstgriff saugt im Anfangsabschnitt des Nierenkanälchens (tubulus proximalis) die in das Filtrat gelangte Glukose zurück, und zwar so vollständig, dass im Harn eines gesunden Menschen kein Zucker erscheint.
8. Die Aufnahme der Aminosäuren im Darm und ihre Rückresorption in der Niere erfolgen nach demselben Prinzip, nur über mehrere Transportsysteme mit voneinander abweichender Spezifität.
9. Der Natrium-Wasserstoff-Austauscher gibt im Tausch gegen das eingelassene Natrium ein Wasserstoffion ab und hält damit den Säuregrad des Zellinneren in Ordnung.
10. Der Natrium-Kalzium-Austauscher entfernt für das Einlassen von drei Natriumionen ein einziges Kalziumion und spielt im Kalziumhaushalt der Herzmuskelzelle eine entscheidende Rolle.
11. Die Zellen der Schilddrüse (glandula thyroidea) sammeln das Jodid mit einem Natrium-Jodid-Symport aus dem Blut heraus und häufen es in ihrem Inneren in bis zu dreißig- bis vierzigfach höherer Konzentration an als im Blutplasma.
12. Der aufgenommene Stoff gelangt jedoch nur dann weiter, wenn sich ihm auf der jenseitigen Seite der Zelle ein Kanal oder ein Träger der erleichterten Diffusion öffnet.
13. Diese Bedingung ist nur in polarisierten Zellen erfüllt: in solchen, deren beide Oberflächen verschiedene Proteine tragen.
14. In der zum Hohlraum des Darmrohrs oder des Nierenkanälchens hin gewandten apikalen Membran (membrana apicalis) sitzen die natriumgekoppelten Träger, in der basolateralen Membran dagegen die Natrium-Kalium-Pumpe und die den Austritt sichernden Träger.
15. In einer Darmepithelzelle fügt sich also die folgende Reihe zusammen: die Pumpe hält den inneren Natriumspiegel niedrig, das dadurch entstehende Gefälle zieht auf der apikalen Seite die Glukose herein, der Zucker durchquert die Zelle, und auf der basalen Seite befördert ihn ein Träger zum Blut hin.
16. Dieselben wenigen Schritte erklären die Aufnahme der Nährstoffe im Darm und die Rückgewinnung der nützlichen Stoffe in der Niere: zwei scheinbar weit voneinander entfernte Organe arbeiten mit demselben Kunstgriff.