2.3.2 – A széphistória: az Árgirus-történet – Die Verserzählung: die Árgirus-Geschichte
1. A históriás énekek mellett létezett egy másik világi műfaj is. – Neben den Historienliedern gab es eine zweite weltliche Gattung.
2. Ez a szórakoztató verses elbeszélés volt. – Es war die unterhaltende Verserzählung.
3. Magyarul „széphistóriának” nevezik. – Auf Ungarisch heißt sie „széphistória”.
4. A szó jelentése körülbelül „szép történet”. – Das Wort bedeutet so viel wie „schöne Geschichte”.
5. A verses elbeszélés kitalált történeteket mesélt el versben. – Die Verserzählung erzählte erdachte Geschichten in Versen.
6. Felolvasásra és előadásra szánták. – Sie war zum Vorlesen und Vortragen bestimmt.
7. A históriás énektől eltérően nem valós eseményekről számolt be. – Anders als das Historienlied berichtete sie nicht von wahren Ereignissen.
8. Elsősorban szórakoztatni akart. – Sie wollte vor allem unterhalten.
9. Témái gyakran szerelmi történetek voltak. – Ihre Stoffe waren oft Liebesgeschichten.
10. Sok közülük kalandokról és próbatételekről szólt. – Viele erzählten von Abenteuern und Prüfungen.
11. Némelyik ókori vagy külföldi mintákra vezethető vissza. – Manche gingen auf antike oder ausländische Vorlagen zurück.
12. Mások mesékből és mondákból merítettek. – Andere schöpften aus Märchen und Sagen.
13. A verses elbeszélés nagyon népszerű volt a 16. században. – Die Verserzählung war im 16. Jahrhundert sehr beliebt.
14. Széles közönséget talált. – Sie fand ein breites Publikum.
15. Számos ilyen történetet kinyomtattak. – Zahlreiche solcher Geschichten wurden gedruckt.
16. Közülük az Árgirus-történet a leghíresebb. – Die berühmteste unter ihnen ist die Árgirus-Geschichte.
17. Teljes címe „Historia egy Árgirus nevű királyfiról”. – Ihr voller Titel lautet „Historia egy Árgirus nevű királyfiról”.
18. Ez azt jelenti: „Történet egy Árgirus nevű királyfiról”. – Das bedeutet „Geschichte von einem Königssohn namens Árgirus”.
19. Magyarul röviden Árgirus-történetnek nevezik. – Auf Ungarisch spricht man kurz von der Árgirus-Geschichte.
20. Szerzője Gyergyai Albert volt. – Ihr Verfasser war Albert Gyergyai.
21. Életéről keveset tudunk. – Über sein Leben ist wenig bekannt.
22. A mű keletkezési idejét sem lehet pontosan meghatározni. – Auch die Entstehungszeit lässt sich nicht genau bestimmen.
23. Valószínűleg a 16. század végén keletkezett. – Vermutlich entstand das Werk im späten 16. Jahrhundert.
24. Számos kiadásban kinyomtatták. – Es wurde in vielen Auflagen gedruckt.
25. Évszázadokon át népszerű maradt. – Über Jahrhunderte blieb es beliebt.
26. A magyar irodalom legmaradandóbb művei közé tartozik. – Es gehört zu den langlebigsten Werken der ungarischen Literatur.
27. A történet egy királyfiról szól. – Die Geschichte erzählt von einem Königssohn.
28. A neve Árgirus. – Sein Name ist Árgirus.
29. Beleszeret egy gyönyörű tündérbe. – Er verliebt sich in ein wunderschönes Feenwesen.
30. Ezt a tündért Tündér Ilonának hívják. – Diese Fee heißt Tündér Ilona.
31. Nevének jelentése „Ilona tündér”. – Ihr Name bedeutet „Fee Helene”.
32. Egy varázslatos kertben találkoznak. – Die beiden begegnen sich in einem zauberhaften Garten.
33. Ebben a kertben egy csodálatos almafa áll. – In diesem Garten steht ein wunderbarer Apfelbaum.
34. A fa aranyalmákat terem. – Der Baum trägt goldene Äpfel.
35. Az almákat azonban minden éjjel ellopják. – Doch jede Nacht werden die Äpfel gestohlen.
36. Árgirus őrzi a fát, és felfedezi a titkot. – Árgirus bewacht den Baum und entdeckt das Geheimnis.
37. Így ismeri meg a tündért. – So lernt er die Fee kennen.
38. Mély szerelem bontakozik ki közöttük. – Zwischen ihnen entsteht eine tiefe Liebe.
39. Gonosz erők azonban elválasztják a szerelmeseket. – Doch böse Mächte trennen das Liebespaar.
40. Egy irigy öregasszony tönkreteszi boldogságukat. – Eine neidische alte Frau zerstört ihr Glück.
41. A tündérnek el kell menekülnie, és eltűnik. – Die Fee muss fliehen und verschwindet.
42. Árgirus egyedül és kétségbeesetten marad vissza. – Árgirus bleibt allein und verzweifelt zurück.
43. Elhatározza, hogy megkeresi kedvesét. – Er beschließt, die Geliebte zu suchen.
44. Így kezdődik hosszú és fáradságos vándorlása. – So beginnt eine lange und mühsame Wanderung.
45. Árgirus idegen országokon halad keresztül. – Árgirus zieht durch fremde Länder.
46. Sok kalandot és próbatételt áll ki. – Er besteht viele Abenteuer und Prüfungen.
47. Varázslények és akadályok állják útját. – Zauberwesen und Hindernisse stellen sich ihm entgegen.
48. Ő azonban nem adja fel a keresést. – Doch er gibt seine Suche nicht auf.
49. Hűsége és kitartása végül elnyeri jutalmát. – Seine Treue und Beharrlichkeit werden am Ende belohnt.
50. Végül újra megtalálja a tündért. – Schließlich findet er die Fee wieder.
51. A szerelmesek végleg egyesülnek. – Die Liebenden werden endgültig vereint.
52. A történet boldogan végződik. – Die Geschichte endet glücklich.
53. A cselekményben felismerhető a mese szerkezete. – In dieser Handlung erkennt man das Muster des Märchens.
54. Egy hős elveszett kedvesét keresi. – Ein Held sucht seine verlorene Geliebte.
55. Próbatételeket áll ki, és végül győzedelmeskedik. – Er besteht Prüfungen und siegt am Ende.
56. A jó elnyeri jutalmát, a gonosz pedig büntetését. – Das Gute wird belohnt, das Böse bestraft.
57. A verses elbeszélés így a népmese számos vonását hordozza. – So trägt die Verserzählung viele Züge des Volksmärchens.
58. Ugyanakkor a művelt költészet elemeit is tartalmazza. – Zugleich enthält sie Elemente der gelehrten Dichtung.
59. Összekapcsolja a népies és a művészi elemeket. – Sie verbindet Volkstümliches und Kunstvolles.
60. Képei részben az ókorból származnak. – Ihre Bilder stammen teils aus der Antike.
61. Részben pedig a hazai mondavilágból erednek. – Teils stammen sie aus der heimischen Sagenwelt.
62. Tündér Ilona például a magyar néphagyományhoz tartozik. – Die Fee Ilona etwa gehört zur ungarischen Volksüberlieferung.
63. Sok mesében varázslatos nőalakként jelenik meg. – Sie erscheint in vielen Märchen als Zauberfrau.
64. Így különböző források keverednek a műben. – So mischen sich verschiedene Quellen in dem Werk.
65. Az elbeszélés nyelve egyszerű és szemléletes. – Die Sprache der Erzählung ist einfach und anschaulich.
66. A verseket könnyű megjegyezni. – Die Verse sind leicht zu merken.
67. Ez sokak számára hozzáférhetővé tette a történetet. – Das machte die Geschichte für viele zugänglich.
68. Felolvasták és előadták. – Sie wurde vorgelesen und vorgetragen.
69. Ily módon az egyszerű emberekhez is eljutott. – Auf diese Weise erreichte sie auch einfache Leute.
70. Az Árgirus-történet népkönyvvé vált. – Die Árgirus-Geschichte wurde zum Volksbuch.
71. Az egész országban széles körben elterjedt. – Sie verbreitete sich weit über das Land.
72. Sokan ismerték a cselekményét. – Viele Menschen kannten ihre Handlung.
73. Az elbeszélő kultúra állandó részévé vált. – Sie wurde zu einem festen Teil der Erzählkultur.
74. Története a szájhagyományban élő mesékbe is bekerült. – Ihr Stoff wanderte auch in mündliche Märchen ein.
75. Így ismét összekapcsolódott a műköltészet és a népköltészet. – So verband sich Kunstdichtung und Volksdichtung erneut.
76. A történetnek hosszú utóélete is volt. – Die Geschichte hatte auch ein langes Nachleben.
77. Későbbi költők is feldolgozták a témáját. – Spätere Dichter griffen ihren Stoff auf.
78. Különösen fontos egy későbbi átdolgozás. – Besonders wichtig ist eine spätere Bearbeitung.
79. Vörösmarty Mihály drámát alkotott belőle. – Der Dichter Mihály Vörösmarty schuf daraus ein Drama.
80. Művének címe „Csongor és Tünde”. – Sein Werk trägt den Titel „Csongor és Tünde”.
81. A 19. században keletkezett. – Es entstand im 19. Jahrhundert.
82. Vörösmarty teljesen újraformálta a régi történetet. – Vörösmarty gestaltete den alten Stoff völlig neu.
83. Mély értelmű színpadi művet alkotott belőle. – Er machte aus ihm ein tiefsinniges Bühnenwerk.
84. A cselekmény magva azonban megmaradt. – Doch der Kern der Handlung blieb erhalten.
85. Ott is egy hős keresi tündérkedvesét. – Auch dort sucht ein Held seine Feengeliebte.
86. Így hatott tovább az Árgirus-történet egészen a romantikáig. – So wirkte die Árgirus-Geschichte bis in die Romantik.
87. Egy jó történet életerejét mutatja. – Sie zeigt die Lebenskraft eines guten Stoffes.
88. Évszázadokon át eleven maradt. – Über Jahrhunderte hinweg blieb er lebendig.
89. A verses elbeszélés összességében fontos műfaj volt. – Die Verserzählung insgesamt war eine wichtige Gattung.
90. Bevezette a világi szórakoztatást az irodalomba. – Sie brachte die weltliche Unterhaltung in die Literatur.
91. A hit és a háború mellett megjelent a szórakozás is. – Neben Glauben und Krieg trat nun das Vergnügen.
92. Az emberek kitalált történeteket is akartak hallani. – Die Menschen wollten auch erdachte Geschichten hören.
93. A verses elbeszélés kielégítette ezt az igényt. – Die Verserzählung erfüllte dieses Bedürfnis.
94. A korszak derűs és képzeletgazdag oldalát mutatja. – Sie zeigt eine heitere, fantasievolle Seite der Zeit.
95. A háborúk és a vallási küzdelmek közepette kikapcsolódást nyújtott. – Inmitten von Krieg und Glaubensstreit bot sie Zerstreuung.
96. Legszebb példája az Árgirus-történet. – Die Árgirus-Geschichte ist ihr schönstes Beispiel.
97. Összekapcsolja a szerelmet, a varázslatot és a kalandot. – Sie verbindet Liebe, Zauber und Abenteuer.
98. A hűségről és a kitartásról szóló biztató üzenete mindmáig hat az emberekre. – Ihre glückliche Botschaft von Treue und Beharrlichkeit spricht bis heute an.
99. Ezáltal korának legnépszerűbb művei közé tartozik. – Damit gehört sie zu den beliebtesten Werken ihrer Zeit.
100. Korai verses elbeszélésként különleges helyet foglal el. – Als frühe Verserzählung nimmt sie einen besonderen Platz ein.
(aufklappen)magyar
1. A históriás énekek mellett létezett egy másik világi műfaj is.
2. Ez a szórakoztató verses elbeszélés volt.
3. Magyarul „széphistóriának” nevezik.
4. A szó jelentése körülbelül „szép történet”.
5. A verses elbeszélés kitalált történeteket mesélt el versben.
6. Felolvasásra és előadásra szánták.
7. A históriás énektől eltérően nem valós eseményekről számolt be.
8. Elsősorban szórakoztatni akart.
9. Témái gyakran szerelmi történetek voltak.
10. Sok közülük kalandokról és próbatételekről szólt.
11. Némelyik ókori vagy külföldi mintákra vezethető vissza.
12. Mások mesékből és mondákból merítettek.
13. A verses elbeszélés nagyon népszerű volt a 16. században.
14. Széles közönséget talált.
15. Számos ilyen történetet kinyomtattak.
16. Közülük az Árgirus-történet a leghíresebb.
17. Teljes címe „Historia egy Árgirus nevű királyfiról”.
18. Ez azt jelenti: „Történet egy Árgirus nevű királyfiról”.
19. Magyarul röviden Árgirus-történetnek nevezik.
20. Szerzője Gyergyai Albert volt.
21. Életéről keveset tudunk.
22. A mű keletkezési idejét sem lehet pontosan meghatározni.
23. Valószínűleg a 16. század végén keletkezett.
24. Számos kiadásban kinyomtatták.
25. Évszázadokon át népszerű maradt.
26. A magyar irodalom legmaradandóbb művei közé tartozik.
27. A történet egy királyfiról szól.
28. A neve Árgirus.
29. Beleszeret egy gyönyörű tündérbe.
30. Ezt a tündért Tündér Ilonának hívják.
31. Nevének jelentése „Ilona tündér”.
32. Egy varázslatos kertben találkoznak.
33. Ebben a kertben egy csodálatos almafa áll.
34. A fa aranyalmákat terem.
35. Az almákat azonban minden éjjel ellopják.
36. Árgirus őrzi a fát, és felfedezi a titkot.
37. Így ismeri meg a tündért.
38. Mély szerelem bontakozik ki közöttük.
39. Gonosz erők azonban elválasztják a szerelmeseket.
40. Egy irigy öregasszony tönkreteszi boldogságukat.
41. A tündérnek el kell menekülnie, és eltűnik.
42. Árgirus egyedül és kétségbeesetten marad vissza.
43. Elhatározza, hogy megkeresi kedvesét.
44. Így kezdődik hosszú és fáradságos vándorlása.
45. Árgirus idegen országokon halad keresztül.
46. Sok kalandot és próbatételt áll ki.
47. Varázslények és akadályok állják útját.
48. Ő azonban nem adja fel a keresést.
49. Hűsége és kitartása végül elnyeri jutalmát.
50. Végül újra megtalálja a tündért.
51. A szerelmesek végleg egyesülnek.
52. A történet boldogan végződik.
53. A cselekményben felismerhető a mese szerkezete.
54. Egy hős elveszett kedvesét keresi.
55. Próbatételeket áll ki, és végül győzedelmeskedik.
56. A jó elnyeri jutalmát, a gonosz pedig büntetését.
57. A verses elbeszélés így a népmese számos vonását hordozza.
58. Ugyanakkor a művelt költészet elemeit is tartalmazza.
59. Összekapcsolja a népies és a művészi elemeket.
60. Képei részben az ókorból származnak.
61. Részben pedig a hazai mondavilágból erednek.
62. Tündér Ilona például a magyar néphagyományhoz tartozik.
63. Sok mesében varázslatos nőalakként jelenik meg.
64. Így különböző források keverednek a műben.
65. Az elbeszélés nyelve egyszerű és szemléletes.
66. A verseket könnyű megjegyezni.
67. Ez sokak számára hozzáférhetővé tette a történetet.
68. Felolvasták és előadták.
69. Ily módon az egyszerű emberekhez is eljutott.
70. Az Árgirus-történet népkönyvvé vált.
71. Az egész országban széles körben elterjedt.
72. Sokan ismerték a cselekményét.
73. Az elbeszélő kultúra állandó részévé vált.
74. Története a szájhagyományban élő mesékbe is bekerült.
75. Így ismét összekapcsolódott a műköltészet és a népköltészet.
76. A történetnek hosszú utóélete is volt.
77. Későbbi költők is feldolgozták a témáját.
78. Különösen fontos egy későbbi átdolgozás.
79. Vörösmarty Mihály drámát alkotott belőle.
80. Művének címe „Csongor és Tünde”.
81. A 19. században keletkezett.
82. Vörösmarty teljesen újraformálta a régi történetet.
83. Mély értelmű színpadi művet alkotott belőle.
84. A cselekmény magva azonban megmaradt.
85. Ott is egy hős keresi tündérkedvesét.
86. Így hatott tovább az Árgirus-történet egészen a romantikáig.
87. Egy jó történet életerejét mutatja.
88. Évszázadokon át eleven maradt.
89. A verses elbeszélés összességében fontos műfaj volt.
90. Bevezette a világi szórakoztatást az irodalomba.
91. A hit és a háború mellett megjelent a szórakozás is.
92. Az emberek kitalált történeteket is akartak hallani.
93. A verses elbeszélés kielégítette ezt az igényt.
94. A korszak derűs és képzeletgazdag oldalát mutatja.
95. A háborúk és a vallási küzdelmek közepette kikapcsolódást nyújtott.
96. Legszebb példája az Árgirus-történet.
97. Összekapcsolja a szerelmet, a varázslatot és a kalandot.
98. A hűségről és a kitartásról szóló biztató üzenete mindmáig hat az emberekre.
99. Ezáltal korának legnépszerűbb művei közé tartozik.
100. Korai verses elbeszélésként különleges helyet foglal el.
(aufklappen)német
1. Neben den Historienliedern gab es eine zweite weltliche Gattung.
2. Es war die unterhaltende Verserzählung.
3. Auf Ungarisch heißt sie „széphistória”.
4. Das Wort bedeutet so viel wie „schöne Geschichte”.
5. Die Verserzählung erzählte erdachte Geschichten in Versen.
6. Sie war zum Vorlesen und Vortragen bestimmt.
7. Anders als das Historienlied berichtete sie nicht von wahren Ereignissen.
8. Sie wollte vor allem unterhalten.
9. Ihre Stoffe waren oft Liebesgeschichten.
10. Viele erzählten von Abenteuern und Prüfungen.
11. Manche gingen auf antike oder ausländische Vorlagen zurück.
12. Andere schöpften aus Märchen und Sagen.
13. Die Verserzählung war im 16. Jahrhundert sehr beliebt.
14. Sie fand ein breites Publikum.
15. Zahlreiche solcher Geschichten wurden gedruckt.
16. Die berühmteste unter ihnen ist die Árgirus-Geschichte.
17. Ihr voller Titel lautet „Historia egy Árgirus nevű királyfiról”.
18. Das bedeutet „Geschichte von einem Königssohn namens Árgirus”.
19. Auf Ungarisch spricht man kurz von der Árgirus-Geschichte.
20. Ihr Verfasser war Albert Gyergyai.
21. Über sein Leben ist wenig bekannt.
22. Auch die Entstehungszeit lässt sich nicht genau bestimmen.
23. Vermutlich entstand das Werk im späten 16. Jahrhundert.
24. Es wurde in vielen Auflagen gedruckt.
25. Über Jahrhunderte blieb es beliebt.
26. Es gehört zu den langlebigsten Werken der ungarischen Literatur.
27. Die Geschichte erzählt von einem Königssohn.
28. Sein Name ist Árgirus.
29. Er verliebt sich in ein wunderschönes Feenwesen.
30. Diese Fee heißt Tündér Ilona.
31. Ihr Name bedeutet „Fee Helene”.
32. Die beiden begegnen sich in einem zauberhaften Garten.
33. In diesem Garten steht ein wunderbarer Apfelbaum.
34. Der Baum trägt goldene Äpfel.
35. Doch jede Nacht werden die Äpfel gestohlen.
36. Árgirus bewacht den Baum und entdeckt das Geheimnis.
37. So lernt er die Fee kennen.
38. Zwischen ihnen entsteht eine tiefe Liebe.
39. Doch böse Mächte trennen das Liebespaar.
40. Eine neidische alte Frau zerstört ihr Glück.
41. Die Fee muss fliehen und verschwindet.
42. Árgirus bleibt allein und verzweifelt zurück.
43. Er beschließt, die Geliebte zu suchen.
44. So beginnt eine lange und mühsame Wanderung.
45. Árgirus zieht durch fremde Länder.
46. Er besteht viele Abenteuer und Prüfungen.
47. Zauberwesen und Hindernisse stellen sich ihm entgegen.
48. Doch er gibt seine Suche nicht auf.
49. Seine Treue und Beharrlichkeit werden am Ende belohnt.
50. Schließlich findet er die Fee wieder.
51. Die Liebenden werden endgültig vereint.
52. Die Geschichte endet glücklich.
53. In dieser Handlung erkennt man das Muster des Märchens.
54. Ein Held sucht seine verlorene Geliebte.
55. Er besteht Prüfungen und siegt am Ende.
56. Das Gute wird belohnt, das Böse bestraft.
57. So trägt die Verserzählung viele Züge des Volksmärchens.
58. Zugleich enthält sie Elemente der gelehrten Dichtung.
59. Sie verbindet Volkstümliches und Kunstvolles.
60. Ihre Bilder stammen teils aus der Antike.
61. Teils stammen sie aus der heimischen Sagenwelt.
62. Die Fee Ilona etwa gehört zur ungarischen Volksüberlieferung.
63. Sie erscheint in vielen Märchen als Zauberfrau.
64. So mischen sich verschiedene Quellen in dem Werk.
65. Die Sprache der Erzählung ist einfach und anschaulich.
66. Die Verse sind leicht zu merken.
67. Das machte die Geschichte für viele zugänglich.
68. Sie wurde vorgelesen und vorgetragen.
69. Auf diese Weise erreichte sie auch einfache Leute.
70. Die Árgirus-Geschichte wurde zum Volksbuch.
71. Sie verbreitete sich weit über das Land.
72. Viele Menschen kannten ihre Handlung.
73. Sie wurde zu einem festen Teil der Erzählkultur.
74. Ihr Stoff wanderte auch in mündliche Märchen ein.
75. So verband sich Kunstdichtung und Volksdichtung erneut.
76. Die Geschichte hatte auch ein langes Nachleben.
77. Spätere Dichter griffen ihren Stoff auf.
78. Besonders wichtig ist eine spätere Bearbeitung.
79. Der Dichter Mihály Vörösmarty schuf daraus ein Drama.
80. Sein Werk trägt den Titel „Csongor és Tünde”.
81. Es entstand im 19. Jahrhundert.
82. Vörösmarty gestaltete den alten Stoff völlig neu.
83. Er machte aus ihm ein tiefsinniges Bühnenwerk.
84. Doch der Kern der Handlung blieb erhalten.
85. Auch dort sucht ein Held seine Feengeliebte.
86. So wirkte die Árgirus-Geschichte bis in die Romantik.
87. Sie zeigt die Lebenskraft eines guten Stoffes.
88. Über Jahrhunderte hinweg blieb er lebendig.
89. Die Verserzählung insgesamt war eine wichtige Gattung.
90. Sie brachte die weltliche Unterhaltung in die Literatur.
91. Neben Glauben und Krieg trat nun das Vergnügen.
92. Die Menschen wollten auch erdachte Geschichten hören.
93. Die Verserzählung erfüllte dieses Bedürfnis.
94. Sie zeigt eine heitere, fantasievolle Seite der Zeit.
95. Inmitten von Krieg und Glaubensstreit bot sie Zerstreuung.
96. Die Árgirus-Geschichte ist ihr schönstes Beispiel.
97. Sie verbindet Liebe, Zauber und Abenteuer.
98. Ihre glückliche Botschaft von Treue und Beharrlichkeit spricht bis heute an.
99. Damit gehört sie zu den beliebtesten Werken ihrer Zeit.
100. Als frühe Verserzählung nimmt sie einen besonderen Platz ein.