3.2.2 – Bessenyei programja: a magyar nyelv ügye – Bessenyeis Programm: die Sache der ungarischen Sprache
1. Bessenyei György a testőrírók vezetője volt. – György Bessenyei war der Führer der Gardisten-Schriftsteller.
2. Ugyanakkor ő volt a korai magyar felvilágosodás legfontosabb gondolkodója. – Zugleich war er der wichtigste Denker der frühen Aufklärung in Ungarn.
3. 1747-ben született. – Geboren wurde er im Jahr 1747.
4. Protestáns nemesi családból származott. – Er stammte aus einer protestantischen Adelsfamilie.
5. Fiatalemberként bekerült a bécsi testőrségbe. – Als junger Mann kam er in die Wiener Garde.
6. Szellemi fejlődése ott kezdődött el. – Dort begann seine geistige Entwicklung.
7. Bécsben megismerte az európai műveltséget. – In Wien lernte er die europäische Bildung kennen.
8. Olvasta a francia felvilágosodás műveit. – Er las die Werke der französischen Aufklärung.
9. Ezek az olvasmányok megváltoztatták a gondolkodását. – Diese Lektüre veränderte sein Denken.
10. Felismerte hazája elmaradottságát. – Er erkannte die Rückständigkeit seines Heimatlandes.
11. Mindenekelőtt a magyar nyelv elhanyagolását látta súlyos problémának. – Vor allem sah er die Vernachlässigung der Sprache.
12. Ebből a felismerésből átfogó programot dolgozott ki. – Daraus entwickelte er ein umfassendes Programm.
13. Célja a magyar kultúra megújítása volt. – Sein Ziel war die Erneuerung der ungarischen Kultur.
14. Gondolkodásának középpontjában a nyelv állt. – Im Mittelpunkt stand für ihn die Sprache.
15. Bessenyei egy alapvető gondolat helyességéről volt meggyőződve. – Bessenyei war von einem Grundgedanken überzeugt.
16. Úgy vélte, hogy egy nép csak a saját nyelve által emelkedhet fel. – Ein Volk könne sich nur durch die eigene Sprache erheben.
17. Fejlett nyelv nélkül szerinte nem létezhet valódi műveltség. – Ohne eine entwickelte Sprache gebe es keine Bildung.
18. Műveltség nélkül pedig nem lehetséges a haladás. – Ohne Bildung aber gebe es keinen Fortschritt.
19. Ezért először a nyelvet kellett fejleszteni. – Deshalb müsse man zuerst die Sprache entwickeln.
20. A tudást az anyanyelven kellett terjeszteni. – In der Muttersprache müsse das Wissen verbreitet werden.
21. Csak így juthatott el az egész néphez. – Nur so könne es das ganze Volk erreichen.
22. Bessenyei küzdött a latin nyelv uralma ellen. – Bessenyei kämpfte gegen die Vorherrschaft des Lateins.
23. Latinul csak kevés művelt ember értett. – Das Latein verstanden nur wenige Gelehrte.
24. A nép nagy része ezért ki volt zárva a művelődésből. – Das breite Volk blieb von der Bildung ausgeschlossen.
25. Bessenyei ezt az akadályt akarta megszüntetni. – Bessenyei wollte diese Schranke beseitigen.
26. A tudományt szerinte magyar nyelven kellett művelni. – Die Wissenschaft solle auf Ungarisch betrieben werden.
27. Összehasonlította a különböző népek nyelveit. – Er verglich die Sprachen verschiedener Völker.
28. Más népek már régóta fejlesztették a saját nyelvüket. – Andere Völker hatten ihre Sprache längst ausgebildet.
29. Gazdag irodalommal és fejlett tudománnyal rendelkeztek. – Sie besaßen eine reiche Literatur und Wissenschaft.
30. A magyarok ezzel szemben sokáig elhanyagolták a nyelvüket. – Die Ungarn dagegen hatten ihre Sprache vernachlässigt.
31. Bessenyei ezt súlyos mulasztásnak tekintette. – Das erschien Bessenyei als großes Versäumnis.
32. Felszólította honfitársait, hogy változtassanak ezen a helyzeten. – Er rief seine Landsleute zur Umkehr auf.
33. Ápolniuk és szeretniük kellett az anyanyelvüket. – Sie sollten die Muttersprache pflegen und lieben.
34. Gondolatait több írásában is kifejtette. – Diese Gedanken legte er in mehreren Schriften nieder.
35. Egyik híres írásának címe Magyarság. – Eine berühmte Schrift trägt den Titel „Magyarság“.
36. A mű 1778-ban jelent meg. – Sie erschien im Jahr 1778.
37. Ebben foglalta össze nyelvi programját. – In ihr fasst er sein Sprachprogramm zusammen.
38. Bemutatta, miért olyan fontos egy nép számára a saját nyelve. – Er zeigt, wie wichtig die eigene Sprache ist.
39. Ebből az írásból származik egyik leghíresebb gondolata. – Ein berühmter Gedanke stammt aus dieser Schrift.
40. Bessenyei szerint minden nemzet a saját nyelve által vált nemzetté. – Bessenyei sagt, jedes Volk sei durch seine Sprache Volk geworden.
41. A nyelvet a nemzetet összekötő kapocsnak tekintette. – Die Sprache sei das Band der Nation.
42. A nyelv tartja össze a népet, és ez adja meg sajátos jellegét. – Sie halte das Volk zusammen und gebe ihm sein Wesen.
43. Aki feladja a nyelvét, az a nemzeti önazonosságát is feladja. – Wer die Sprache aufgebe, gebe das Volkstum auf.
44. Ez a gondolat később rendkívül nagy hatást gyakorolt. – Dieser Gedanke wurde sehr wirkungsvoll.
45. A nyelvet összekapcsolta a nemzeti öntudattal. – Er verband die Sprache mit dem nationalen Selbstbewusstsein.
46. Bessenyei azonban nem elégedett meg az általános felhívásokkal. – Bessenyei begnügte sich nicht mit Aufrufen.
47. Konkrét javaslatokat is megfogalmazott. – Er machte auch konkrete Vorschläge.
48. Egy tudós társaság megalapítását követelte. – Er forderte die Gründung einer gelehrten Gesellschaft.
49. Ennek a társaságnak kellett volna őrködnie a magyar nyelv felett. – Diese Gesellschaft sollte über die Sprache wachen.
50. Feladata lett volna a nyelv ápolása és gazdagítása. – Sie sollte die Sprache pflegen und bereichern.
51. Könyveket és szótárakat kellett volna kiadnia. – Sie sollte Bücher und Wörterbücher herausgeben.
52. Bessenyei ezzel egy akadémiához hasonló intézményre gondolt. – Damit meinte Bessenyei eine Art Akademie.
53. Erről a tervről külön értekezést is írt. – Über diesen Plan schrieb er eine eigene Abhandlung.
54. Az írás hosszú magyar címet visel. – Sie trägt einen langen ungarischen Titel.
55. A címben egy jámbor szándékról beszél. – In ihm spricht er von einem frommen Vorhaben.
56. Ezen egy magyar tudós társaság megalapítását érti. – Er meint damit die Gründung einer ungarischen Gesellschaft.
57. Javaslata jóval megelőzte a korát. – Dieser Vorschlag war seiner Zeit voraus.
58. Akkoriban még nem lehetett megvalósítani. – Zunächst konnte er nicht verwirklicht werden.
59. Az elképzelés azonban tovább élt. – Doch die Idee blieb lebendig.
60. Csak jóval később valósult meg. – Erst viel später wurde sie umgesetzt.
61. A 19. században létrejött a Magyar Tudományos Akadémia. – Im 19. Jahrhundert entstand die Ungarische Akademie der Wissenschaften.
62. Ezzel részben beteljesült Bessenyei régi álma. – Damit erfüllte sich Bessenyeis alter Traum.
63. Ő mutatta meg az intézmény létrehozásához vezető utat. – Er hatte den Weg dafür gewiesen.
64. Bessenyei azonban nemcsak programalkotó gondolkodó volt. – Bessenyei war jedoch nicht nur ein Programmatiker.
65. Íróként is jelentős tevékenységet folytatott. – Er war auch selbst als Schriftsteller tätig.
66. Drámákat, verseket és értekezéseket írt. – Er schrieb Theaterstücke, Gedichte und Abhandlungen.
67. Ágis tragédiája című drámáját az új korszak kezdetének tekintik. – Sein Drama „Ágis tragédiája“ gilt als Beginn der neuen Epoche.
68. A mű 1772-ben jelent meg. – Es erschien im Jahr 1772.
69. Ehhez a műhöz kötik a magyar felvilágosodás irodalmának kezdetét. – Mit ihm setzte man den Anfang der ungarischen Aufklärung an.
70. Bessenyei komoly társadalmi és erkölcsi kérdéseket dolgozott fel benne. – Bessenyei behandelte darin ernste Fragen.
71. A szabadságról, a jogról és az igazságosságról írt. – Er sprach über Freiheit, Recht und Gerechtigkeit.
72. Így a felvilágosodás eszméit az irodalomba is bevezette. – Damit brachte er die Ideen der Aufklärung in die Literatur.
73. Filozófiai műveket is alkotott. – Auch philosophische Werke verfasste er.
74. Ezekben az emberről és a világról gondolkodott. – In ihnen dachte er über den Menschen und die Welt nach.
75. Kérdéseit az észszerű gondolkodás szellemében vizsgálta. – Er tat dies im Geist der Vernunft.
76. Ezzel összekapcsolta a szépirodalmat és a filozófiát. – So verband er Dichtung und Philosophie.
77. Bessenyei életének későbbi szakasza visszavonultan telt. – Bessenyeis späteres Leben verlief zurückgezogen.
78. Visszaköltözött vidéki birtokára. – Er zog sich auf sein Landgut zurück.
79. Ott magányosan élt, de továbbra is írt. – Dort lebte er einsam und schrieb weiter.
80. Művei közül sok hosszú ideig kiadatlan maradt. – Viele seiner Werke blieben lange unveröffentlicht.
81. 1811-ben halt meg. – Er starb im Jahr 1811.
82. Hatása ennek ellenére igen jelentős volt. – Sein Einfluss aber war groß.
83. Ő indította el azt a mozgalmat, amely később tovább erősödött. – Er hatte die Bewegung in Gang gebracht.
84. Világosan megfogalmazta a legfontosabb célt. – Er hatte das Ziel klar benannt.
85. A magyar nyelv megújítása egy egész korszak nagy feladatává vált. – Die Erneuerung der Sprache wurde zur großen Aufgabe.
86. Írók több nemzedéke folytatta ezt a munkát. – Ganze Generationen von Schriftstellern nahmen sie auf.
87. Kazinczy Ferenc és társai továbbvitték Bessenyei programját. – Ferenc Kazinczy und andere setzten Bessenyeis Werk fort.
88. Az ő elképzeléseiből fejlődött ki a nyelvújítás átfogó mozgalma. – Aus seinem Programm erwuchs die Spracherneuerung.
89. Ez a mozgalom alapvetően megváltoztatta a magyar nyelvet. – Sie veränderte die ungarische Sprache grundlegend.
90. Bessenyei gondolatai így messze a saját korán túl is hatottak. – So wirkte Bessenyeis Gedanke weit in die Zukunft.
91. Ezért Bessenyeit joggal tekintik úttörőnek. – Bessenyei gilt deshalb als Wegbereiter.
92. A modern magyar kultúra kialakulásának kezdetén állt. – Er stand am Anfang der modernen ungarischen Kultur.
93. Érdeme mindenekelőtt abban rejlik, hogy világosan kijelölte a célt. – Sein Verdienst liegt in der klaren Zielsetzung.
94. Felismerte, melyik kérdésen múlik a kulturális fejlődés. – Er erkannte, worauf alles ankam.
95. A nyelvet a nemzeti megújulás kulcsának tekintette. – Die Sprache war der Schlüssel zur nationalen Erneuerung.
96. Ez a felismerés volt gondolkodásának legnagyobb teljesítménye. – Diese Einsicht war seine große Leistung.
97. Jelentősen meghatározta a magyar irodalom további fejlődését. – Sie bestimmte den weiteren Weg der Literatur.
98. Bessenyei összekapcsolta a felvilágosodás eszméit a hazaszeretettel. – Bessenyei verband Aufklärung und Vaterlandsliebe.
99. Gondolkodásában az ész, a műveltség és a nyelv szorosan összetartozott. – Vernunft und Sprache waren für ihn untrennbar miteinander verbunden.
100. Programja szilárd alapot adott a magyar felvilágosodás további fejlődéséhez. – In seinem Programm fand die ungarische Aufklärung ihr Fundament.
(aufklappen)magyar
1. Bessenyei György a testőrírók vezetője volt.
2. Ugyanakkor ő volt a korai magyar felvilágosodás legfontosabb gondolkodója.
3. 1747-ben született.
4. Protestáns nemesi családból származott.
5. Fiatalemberként bekerült a bécsi testőrségbe.
6. Szellemi fejlődése ott kezdődött el.
7. Bécsben megismerte az európai műveltséget.
8. Olvasta a francia felvilágosodás műveit.
9. Ezek az olvasmányok megváltoztatták a gondolkodását.
10. Felismerte hazája elmaradottságát.
11. Mindenekelőtt a magyar nyelv elhanyagolását látta súlyos problémának.
12. Ebből a felismerésből átfogó programot dolgozott ki.
13. Célja a magyar kultúra megújítása volt.
14. Gondolkodásának középpontjában a nyelv állt.
15. Bessenyei egy alapvető gondolat helyességéről volt meggyőződve.
16. Úgy vélte, hogy egy nép csak a saját nyelve által emelkedhet fel.
17. Fejlett nyelv nélkül szerinte nem létezhet valódi műveltség.
18. Műveltség nélkül pedig nem lehetséges a haladás.
19. Ezért először a nyelvet kellett fejleszteni.
20. A tudást az anyanyelven kellett terjeszteni.
21. Csak így juthatott el az egész néphez.
22. Bessenyei küzdött a latin nyelv uralma ellen.
23. Latinul csak kevés művelt ember értett.
24. A nép nagy része ezért ki volt zárva a művelődésből.
25. Bessenyei ezt az akadályt akarta megszüntetni.
26. A tudományt szerinte magyar nyelven kellett művelni.
27. Összehasonlította a különböző népek nyelveit.
28. Más népek már régóta fejlesztették a saját nyelvüket.
29. Gazdag irodalommal és fejlett tudománnyal rendelkeztek.
30. A magyarok ezzel szemben sokáig elhanyagolták a nyelvüket.
31. Bessenyei ezt súlyos mulasztásnak tekintette.
32. Felszólította honfitársait, hogy változtassanak ezen a helyzeten.
33. Ápolniuk és szeretniük kellett az anyanyelvüket.
34. Gondolatait több írásában is kifejtette.
35. Egyik híres írásának címe Magyarság.
36. A mű 1778-ban jelent meg.
37. Ebben foglalta össze nyelvi programját.
38. Bemutatta, miért olyan fontos egy nép számára a saját nyelve.
39. Ebből az írásból származik egyik leghíresebb gondolata.
40. Bessenyei szerint minden nemzet a saját nyelve által vált nemzetté.
41. A nyelvet a nemzetet összekötő kapocsnak tekintette.
42. A nyelv tartja össze a népet, és ez adja meg sajátos jellegét.
43. Aki feladja a nyelvét, az a nemzeti önazonosságát is feladja.
44. Ez a gondolat később rendkívül nagy hatást gyakorolt.
45. A nyelvet összekapcsolta a nemzeti öntudattal.
46. Bessenyei azonban nem elégedett meg az általános felhívásokkal.
47. Konkrét javaslatokat is megfogalmazott.
48. Egy tudós társaság megalapítását követelte.
49. Ennek a társaságnak kellett volna őrködnie a magyar nyelv felett.
50. Feladata lett volna a nyelv ápolása és gazdagítása.
51. Könyveket és szótárakat kellett volna kiadnia.
52. Bessenyei ezzel egy akadémiához hasonló intézményre gondolt.
53. Erről a tervről külön értekezést is írt.
54. Az írás hosszú magyar címet visel.
55. A címben egy jámbor szándékról beszél.
56. Ezen egy magyar tudós társaság megalapítását érti.
57. Javaslata jóval megelőzte a korát.
58. Akkoriban még nem lehetett megvalósítani.
59. Az elképzelés azonban tovább élt.
60. Csak jóval később valósult meg.
61. A 19. században létrejött a Magyar Tudományos Akadémia.
62. Ezzel részben beteljesült Bessenyei régi álma.
63. Ő mutatta meg az intézmény létrehozásához vezető utat.
64. Bessenyei azonban nemcsak programalkotó gondolkodó volt.
65. Íróként is jelentős tevékenységet folytatott.
66. Drámákat, verseket és értekezéseket írt.
67. Ágis tragédiája című drámáját az új korszak kezdetének tekintik.
68. A mű 1772-ben jelent meg.
69. Ehhez a műhöz kötik a magyar felvilágosodás irodalmának kezdetét.
70. Bessenyei komoly társadalmi és erkölcsi kérdéseket dolgozott fel benne.
71. A szabadságról, a jogról és az igazságosságról írt.
72. Így a felvilágosodás eszméit az irodalomba is bevezette.
73. Filozófiai műveket is alkotott.
74. Ezekben az emberről és a világról gondolkodott.
75. Kérdéseit az észszerű gondolkodás szellemében vizsgálta.
76. Ezzel összekapcsolta a szépirodalmat és a filozófiát.
77. Bessenyei életének későbbi szakasza visszavonultan telt.
78. Visszaköltözött vidéki birtokára.
79. Ott magányosan élt, de továbbra is írt.
80. Művei közül sok hosszú ideig kiadatlan maradt.
81. 1811-ben halt meg.
82. Hatása ennek ellenére igen jelentős volt.
83. Ő indította el azt a mozgalmat, amely később tovább erősödött.
84. Világosan megfogalmazta a legfontosabb célt.
85. A magyar nyelv megújítása egy egész korszak nagy feladatává vált.
86. Írók több nemzedéke folytatta ezt a munkát.
87. Kazinczy Ferenc és társai továbbvitték Bessenyei programját.
88. Az ő elképzeléseiből fejlődött ki a nyelvújítás átfogó mozgalma.
89. Ez a mozgalom alapvetően megváltoztatta a magyar nyelvet.
90. Bessenyei gondolatai így messze a saját korán túl is hatottak.
91. Ezért Bessenyeit joggal tekintik úttörőnek.
92. A modern magyar kultúra kialakulásának kezdetén állt.
93. Érdeme mindenekelőtt abban rejlik, hogy világosan kijelölte a célt.
94. Felismerte, melyik kérdésen múlik a kulturális fejlődés.
95. A nyelvet a nemzeti megújulás kulcsának tekintette.
96. Ez a felismerés volt gondolkodásának legnagyobb teljesítménye.
97. Jelentősen meghatározta a magyar irodalom további fejlődését.
98. Bessenyei összekapcsolta a felvilágosodás eszméit a hazaszeretettel.
99. Gondolkodásában az ész, a műveltség és a nyelv szorosan összetartozott.
100. Programja szilárd alapot adott a magyar felvilágosodás további fejlődéséhez.
(aufklappen)német
1. György Bessenyei war der Führer der Gardisten-Schriftsteller.
2. Zugleich war er der wichtigste Denker der frühen Aufklärung in Ungarn.
3. Geboren wurde er im Jahr 1747.
4. Er stammte aus einer protestantischen Adelsfamilie.
5. Als junger Mann kam er in die Wiener Garde.
6. Dort begann seine geistige Entwicklung.
7. In Wien lernte er die europäische Bildung kennen.
8. Er las die Werke der französischen Aufklärung.
9. Diese Lektüre veränderte sein Denken.
10. Er erkannte die Rückständigkeit seines Heimatlandes.
11. Vor allem sah er die Vernachlässigung der Sprache.
12. Daraus entwickelte er ein umfassendes Programm.
13. Sein Ziel war die Erneuerung der ungarischen Kultur.
14. Im Mittelpunkt stand für ihn die Sprache.
15. Bessenyei war von einem Grundgedanken überzeugt.
16. Ein Volk könne sich nur durch die eigene Sprache erheben.
17. Ohne eine entwickelte Sprache gebe es keine Bildung.
18. Ohne Bildung aber gebe es keinen Fortschritt.
19. Deshalb müsse man zuerst die Sprache entwickeln.
20. In der Muttersprache müsse das Wissen verbreitet werden.
21. Nur so könne es das ganze Volk erreichen.
22. Bessenyei kämpfte gegen die Vorherrschaft des Lateins.
23. Das Latein verstanden nur wenige Gelehrte.
24. Das breite Volk blieb von der Bildung ausgeschlossen.
25. Bessenyei wollte diese Schranke beseitigen.
26. Die Wissenschaft solle auf Ungarisch betrieben werden.
27. Er verglich die Sprachen verschiedener Völker.
28. Andere Völker hatten ihre Sprache längst ausgebildet.
29. Sie besaßen eine reiche Literatur und Wissenschaft.
30. Die Ungarn dagegen hatten ihre Sprache vernachlässigt.
31. Das erschien Bessenyei als großes Versäumnis.
32. Er rief seine Landsleute zur Umkehr auf.
33. Sie sollten die Muttersprache pflegen und lieben.
34. Diese Gedanken legte er in mehreren Schriften nieder.
35. Eine berühmte Schrift trägt den Titel „Magyarság“.
36. Sie erschien im Jahr 1778.
37. In ihr fasst er sein Sprachprogramm zusammen.
38. Er zeigt, wie wichtig die eigene Sprache ist.
39. Ein berühmter Gedanke stammt aus dieser Schrift.
40. Bessenyei sagt, jedes Volk sei durch seine Sprache Volk geworden.
41. Die Sprache sei das Band der Nation.
42. Sie halte das Volk zusammen und gebe ihm sein Wesen.
43. Wer die Sprache aufgebe, gebe das Volkstum auf.
44. Dieser Gedanke wurde sehr wirkungsvoll.
45. Er verband die Sprache mit dem nationalen Selbstbewusstsein.
46. Bessenyei begnügte sich nicht mit Aufrufen.
47. Er machte auch konkrete Vorschläge.
48. Er forderte die Gründung einer gelehrten Gesellschaft.
49. Diese Gesellschaft sollte über die Sprache wachen.
50. Sie sollte die Sprache pflegen und bereichern.
51. Sie sollte Bücher und Wörterbücher herausgeben.
52. Damit meinte Bessenyei eine Art Akademie.
53. Über diesen Plan schrieb er eine eigene Abhandlung.
54. Sie trägt einen langen ungarischen Titel.
55. In ihm spricht er von einem frommen Vorhaben.
56. Er meint damit die Gründung einer ungarischen Gesellschaft.
57. Dieser Vorschlag war seiner Zeit voraus.
58. Zunächst konnte er nicht verwirklicht werden.
59. Doch die Idee blieb lebendig.
60. Erst viel später wurde sie umgesetzt.
61. Im 19. Jahrhundert entstand die Ungarische Akademie der Wissenschaften.
62. Damit erfüllte sich Bessenyeis alter Traum.
63. Er hatte den Weg dafür gewiesen.
64. Bessenyei war jedoch nicht nur ein Programmatiker.
65. Er war auch selbst als Schriftsteller tätig.
66. Er schrieb Theaterstücke, Gedichte und Abhandlungen.
67. Sein Drama „Ágis tragédiája“ gilt als Beginn der neuen Epoche.
68. Es erschien im Jahr 1772.
69. Mit ihm setzte man den Anfang der ungarischen Aufklärung an.
70. Bessenyei behandelte darin ernste Fragen.
71. Er sprach über Freiheit, Recht und Gerechtigkeit.
72. Damit brachte er die Ideen der Aufklärung in die Literatur.
73. Auch philosophische Werke verfasste er.
74. In ihnen dachte er über den Menschen und die Welt nach.
75. Er tat dies im Geist der Vernunft.
76. So verband er Dichtung und Philosophie.
77. Bessenyeis späteres Leben verlief zurückgezogen.
78. Er zog sich auf sein Landgut zurück.
79. Dort lebte er einsam und schrieb weiter.
80. Viele seiner Werke blieben lange unveröffentlicht.
81. Er starb im Jahr 1811.
82. Sein Einfluss aber war groß.
83. Er hatte die Bewegung in Gang gebracht.
84. Er hatte das Ziel klar benannt.
85. Die Erneuerung der Sprache wurde zur großen Aufgabe.
86. Ganze Generationen von Schriftstellern nahmen sie auf.
87. Ferenc Kazinczy und andere setzten Bessenyeis Werk fort.
88. Aus seinem Programm erwuchs die Spracherneuerung.
89. Sie veränderte die ungarische Sprache grundlegend.
90. So wirkte Bessenyeis Gedanke weit in die Zukunft.
91. Bessenyei gilt deshalb als Wegbereiter.
92. Er stand am Anfang der modernen ungarischen Kultur.
93. Sein Verdienst liegt in der klaren Zielsetzung.
94. Er erkannte, worauf alles ankam.
95. Die Sprache war der Schlüssel zur nationalen Erneuerung.
96. Diese Einsicht war seine große Leistung.
97. Sie bestimmte den weiteren Weg der Literatur.
98. Bessenyei verband Aufklärung und Vaterlandsliebe.
99. Vernunft und Sprache waren für ihn untrennbar miteinander verbunden.
100. In seinem Programm fand die ungarische Aufklärung ihr Fundament.