3.4.1 – A franciaországi változásokra – Das Gedicht „A franciaországi változásokra“ („Auf die Veränderungen in Frankreich“)
1. A magyar felvilágosodás leghíresebb rövid versei közé tartozik Batsányi János egyik négysorosa. – Zu den berühmtesten kurzen Gedichten der ungarischen Aufklärung gehört ein Vierzeiler von János Batsányi.
2. A vers címe A franciaországi változásokra. – Sein Titel lautet „A franciaországi változásokra“.
3. Ez németül azt jelenti: „A franciaországi változásokra“. – Das bedeutet „Auf die Veränderungen in Frankreich“.
4. A költemény 1789-ben született. – Das Gedicht entstand im Jahr 1789.
5. Ebben az évben tört ki Franciaországban a forradalom. – In diesem Jahr brach in Frankreich die Revolution aus.
6. A francia forradalom egész Európát megrázta. – Die Französische Revolution erschütterte ganz Europa.
7. Megdöntötte a régi rendet, és meghirdette a szabadságot. – Sie stürzte die alte Ordnung und rief die Freiheit aus.
8. Magyarországon is nagy figyelemmel követték ezeket az eseményeket. – Auch in Ungarn verfolgte man diese Ereignisse gespannt.
9. Batsányi lelkesedéssel üdvözölte a forradalmat. – Batsányi begrüßte die Revolution mit Begeisterung.
10. Egy új korszak kezdetét látta benne. – Er sah in ihr den Beginn einer neuen Zeit.
11. Ezt a lelkesedést néhány sorban fogalmazta meg. – Diese Begeisterung fasste er in wenige Verse.
12. A vers rendkívül rövid. – Das Gedicht ist sehr kurz.
13. Mindössze négy sorból áll. – Es besteht nur aus vier Zeilen.
14. Formája epigramma. – Es hat die Form eines Epigramms.
15. Az epigramma rövid és csattanós költemény. – Ein Epigramm ist ein knappes, zugespitztes Gedicht.
16. Kevés szóval fejez ki egy nagy gondolatot. – In wenigen Worten drückt es einen großen Gedanken aus.
17. Batsányi mesterien alkalmazta ezt a formát. – Batsányi nutzte diese Form meisterhaft.
18. A vers a kor uralkodóihoz fordul. – Das Gedicht wendet sich an die Herrscher der Zeit.
19. Figyelmezteti és meginti a királyokat és a zsarnokokat. – Es mahnt und warnt die Könige und Tyrannen.
20. Arra szólítja fel őket, hogy legyenek éberek. – Es fordert sie zur Aufmerksamkeit auf.
21. A franciaországi eseményekre kell tekinteniük. – Sie sollen auf die Ereignisse in Frankreich blicken.
22. Erre hívja fel őket a híres zárósor. – Der berühmte Schlussvers ruft dazu auf.
23. Így hangzik: „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!“. – Er lautet „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!“.
24. Németül ez azt jelenti: „Richten Sie Ihre wachsamen Augen auf Paris!“. – Das bedeutet „Richtet eure wachsamen Augen auf Paris!“.
25. Ez a sor mindmáig híres. – Dieser Vers ist bis heute berühmt.
26. Egyértelmű figyelmeztetést tartalmaz. – Er enthält eine deutliche Warnung.
27. Az uralkodóknak tanulniuk kell a francia példából. – Die Herrscher sollen aus dem Beispiel lernen.
28. Aki elnyomja a népet, azt végül megdöntik. – Wer das Volk unterdrückt, wird gestürzt werden.
29. A szabadságot nem lehet tartósan elfojtani. – Die Freiheit lässt sich nicht dauerhaft unterdrücken.
30. Ezért a versből fenyegetés is kihallható. – So klingt aus dem Gedicht eine Drohung.
31. Ugyanakkor remény is megszólal benne. – Zugleich klingt aus ihm eine Hoffnung.
32. Batsányi minden nép számára szabadságot remélt. – Batsányi hoffte auf Freiheit für alle Völker.
33. Magyarország szabadságában is bízott. – Er hoffte auch auf Freiheit für Ungarn.
34. A költemény így politikai hitvallás is. – Das Gedicht ist damit ein politisches Bekenntnis.
35. Jól tükrözi a felvilágosodás szellemét. – Es zeigt den Geist der Aufklärung.
36. Szabadságot követel, miközben figyelmezteti a hatalmasokat. – Es fordert Freiheit und mahnt die Mächtigen.
37. Az ilyen nyílt szavak veszélyesek voltak. – Solche offenen Worte waren gefährlich.
38. Az uralkodók féltek a forradalmi eszméktől. – Die Herrscher fürchteten die revolutionären Ideen.
39. Követőiket szigorúan üldözték. – Sie verfolgten deren Anhänger streng.
40. Batsányi merész verse később veszélybe sodorta a költőt. – Batsányis kühnes Gedicht brachte ihn später in Gefahr.
41. A művet veszélyes nézeteinek bizonyítékaként kezelték. – Es galt als Beweis seiner gefährlichen Gesinnung.
42. Rövidsége ellenére a vers nagy hatást gyakorolt. – Trotz seiner Kürze hatte das Gedicht große Wirkung.
43. A szabadságba vetett remény jelképévé vált. – Es wurde zum Sinnbild der Freiheitshoffnung.
44. Nemzedékeken keresztül idézték. – Über Generationen wurde es zitiert.
45. Zárósora szállóigévé lett. – Sein Schlussvers wurde sprichwörtlich.
46. Néhány szóban egy egész magatartást fejez ki. – Er drückt in wenigen Worten eine ganze Haltung aus.
47. A költemény így a tömör forma erejét bizonyítja. – So zeigt das Gedicht die Macht der knappen Form.
48. Egyetlen négysoros vált halhatatlanná. – Ein einziger Vierzeiler wurde unsterblich.
49. Batsányi bátorságot és költői művészetet kapcsolt össze benne. – Batsányi verband darin Mut und dichterische Kunst.
50. Ezzel a verssel a politikai szabadság költőjévé vált. – Mit diesem Gedicht wurde er zum Dichter der politischen Freiheit.
(aufklappen)magyar
1. A magyar felvilágosodás leghíresebb rövid versei közé tartozik Batsányi János egyik négysorosa.
2. A vers címe A franciaországi változásokra.
3. Ez németül azt jelenti: „A franciaországi változásokra“.
4. A költemény 1789-ben született.
5. Ebben az évben tört ki Franciaországban a forradalom.
6. A francia forradalom egész Európát megrázta.
7. Megdöntötte a régi rendet, és meghirdette a szabadságot.
8. Magyarországon is nagy figyelemmel követték ezeket az eseményeket.
9. Batsányi lelkesedéssel üdvözölte a forradalmat.
10. Egy új korszak kezdetét látta benne.
11. Ezt a lelkesedést néhány sorban fogalmazta meg.
12. A vers rendkívül rövid.
13. Mindössze négy sorból áll.
14. Formája epigramma.
15. Az epigramma rövid és csattanós költemény.
16. Kevés szóval fejez ki egy nagy gondolatot.
17. Batsányi mesterien alkalmazta ezt a formát.
18. A vers a kor uralkodóihoz fordul.
19. Figyelmezteti és meginti a királyokat és a zsarnokokat.
20. Arra szólítja fel őket, hogy legyenek éberek.
21. A franciaországi eseményekre kell tekinteniük.
22. Erre hívja fel őket a híres zárósor.
23. Így hangzik: „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!“.
24. Németül ez azt jelenti: „Richten Sie Ihre wachsamen Augen auf Paris!“.
25. Ez a sor mindmáig híres.
26. Egyértelmű figyelmeztetést tartalmaz.
27. Az uralkodóknak tanulniuk kell a francia példából.
28. Aki elnyomja a népet, azt végül megdöntik.
29. A szabadságot nem lehet tartósan elfojtani.
30. Ezért a versből fenyegetés is kihallható.
31. Ugyanakkor remény is megszólal benne.
32. Batsányi minden nép számára szabadságot remélt.
33. Magyarország szabadságában is bízott.
34. A költemény így politikai hitvallás is.
35. Jól tükrözi a felvilágosodás szellemét.
36. Szabadságot követel, miközben figyelmezteti a hatalmasokat.
37. Az ilyen nyílt szavak veszélyesek voltak.
38. Az uralkodók féltek a forradalmi eszméktől.
39. Követőiket szigorúan üldözték.
40. Batsányi merész verse később veszélybe sodorta a költőt.
41. A művet veszélyes nézeteinek bizonyítékaként kezelték.
42. Rövidsége ellenére a vers nagy hatást gyakorolt.
43. A szabadságba vetett remény jelképévé vált.
44. Nemzedékeken keresztül idézték.
45. Zárósora szállóigévé lett.
46. Néhány szóban egy egész magatartást fejez ki.
47. A költemény így a tömör forma erejét bizonyítja.
48. Egyetlen négysoros vált halhatatlanná.
49. Batsányi bátorságot és költői művészetet kapcsolt össze benne.
50. Ezzel a verssel a politikai szabadság költőjévé vált.
(aufklappen)német
1. Zu den berühmtesten kurzen Gedichten der ungarischen Aufklärung gehört ein Vierzeiler von János Batsányi.
2. Sein Titel lautet „A franciaországi változásokra“.
3. Das bedeutet „Auf die Veränderungen in Frankreich“.
4. Das Gedicht entstand im Jahr 1789.
5. In diesem Jahr brach in Frankreich die Revolution aus.
6. Die Französische Revolution erschütterte ganz Europa.
7. Sie stürzte die alte Ordnung und rief die Freiheit aus.
8. Auch in Ungarn verfolgte man diese Ereignisse gespannt.
9. Batsányi begrüßte die Revolution mit Begeisterung.
10. Er sah in ihr den Beginn einer neuen Zeit.
11. Diese Begeisterung fasste er in wenige Verse.
12. Das Gedicht ist sehr kurz.
13. Es besteht nur aus vier Zeilen.
14. Es hat die Form eines Epigramms.
15. Ein Epigramm ist ein knappes, zugespitztes Gedicht.
16. In wenigen Worten drückt es einen großen Gedanken aus.
17. Batsányi nutzte diese Form meisterhaft.
18. Das Gedicht wendet sich an die Herrscher der Zeit.
19. Es mahnt und warnt die Könige und Tyrannen.
20. Es fordert sie zur Aufmerksamkeit auf.
21. Sie sollen auf die Ereignisse in Frankreich blicken.
22. Der berühmte Schlussvers ruft dazu auf.
23. Er lautet „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!“.
24. Das bedeutet „Richtet eure wachsamen Augen auf Paris!“.
25. Dieser Vers ist bis heute berühmt.
26. Er enthält eine deutliche Warnung.
27. Die Herrscher sollen aus dem Beispiel lernen.
28. Wer das Volk unterdrückt, wird gestürzt werden.
29. Die Freiheit lässt sich nicht dauerhaft unterdrücken.
30. So klingt aus dem Gedicht eine Drohung.
31. Zugleich klingt aus ihm eine Hoffnung.
32. Batsányi hoffte auf Freiheit für alle Völker.
33. Er hoffte auch auf Freiheit für Ungarn.
34. Das Gedicht ist damit ein politisches Bekenntnis.
35. Es zeigt den Geist der Aufklärung.
36. Es fordert Freiheit und mahnt die Mächtigen.
37. Solche offenen Worte waren gefährlich.
38. Die Herrscher fürchteten die revolutionären Ideen.
39. Sie verfolgten deren Anhänger streng.
40. Batsányis kühnes Gedicht brachte ihn später in Gefahr.
41. Es galt als Beweis seiner gefährlichen Gesinnung.
42. Trotz seiner Kürze hatte das Gedicht große Wirkung.
43. Es wurde zum Sinnbild der Freiheitshoffnung.
44. Über Generationen wurde es zitiert.
45. Sein Schlussvers wurde sprichwörtlich.
46. Er drückt in wenigen Worten eine ganze Haltung aus.
47. So zeigt das Gedicht die Macht der knappen Form.
48. Ein einziger Vierzeiler wurde unsterblich.
49. Batsányi verband darin Mut und dichterische Kunst.
50. Mit diesem Gedicht wurde er zum Dichter der politischen Freiheit.