5.4 – Mikszáth Kálmán – Kálmán Mikszáth
1. Mikszáth Kálmán a XIX. század végének egyik legnagyobb magyar prózaírója. – Kálmán Mikszáth ist einer der größten ungarischen Prosaautoren des ausgehenden 19. Jahrhunderts.
2. Nevéhez a magyar elbeszélőművészet megújítása fűződik. – Mit seinem Namen ist die Erneuerung der ungarischen Erzählkunst verbunden.
3. Műveiben a felvidéki tájak és a nép egyszerű világa elevenedik meg. – In seinen Werken werden die oberungarischen Landschaften und die einfache Welt des Volkes lebendig.
4. Stílusát a finom irónia, a humor és az anekdotázó kedv jellemzi. – Seinen Stil kennzeichnen feine Ironie, Humor und anekdotische Erzähllust.
5. E fejezet Mikszáth pályáját és legfontosabb műveit mutatja be. – Dieses Kapitel stellt Mikszáths Laufbahn und seine wichtigsten Werke dar.
6. Mikszáth Kálmán 1847-ben született a Nógrád megyei Szklabonyán. – Kálmán Mikszáth wurde 1847 in Szklabonya im Komitat Nógrád geboren.
7. Szülőföldje a palócok és a szlovákok lakta Felvidék volt. – Seine Heimat war das von Palozen und Slowaken bewohnte Oberungarn.
8. E táj népe és beszédmódja egész életére nyomot hagyott benne. – Das Volk dieser Landschaft und seine Redeweise prägten ihn sein ganzes Leben lang.
9. Családja a kisnemesség szerény, egyszerű világába tartozott. – Seine Familie gehörte zur bescheidenen, einfachen Welt des Kleinadels.
10. Jogot tanult Győrben és Pesten, de tanulmányait nem fejezte be. – Er studierte Jura in Győr und Pest, schloss sein Studium aber nicht ab.
11. Fiatalon az irodalom és az újságírás felé fordult. – In jungen Jahren wandte er sich der Literatur und dem Journalismus zu.
12. Első pesti évei nehéz nélkülözésekkel teltek. – Seine ersten Pester Jahre waren von schweren Entbehrungen erfüllt.
13. Korai írásai még nem hozták meg számára az elismerést. – Seine frühen Schriften brachten ihm noch keine Anerkennung.
14. Feleségével, Mauks Ilonával kezdetben szegénységben élt. – Mit seiner Frau Ilona Mauks lebte er anfangs in Armut.
15. A megélhetés gondjai miatt egy időre el is vált tőle. – Wegen der Sorgen um den Lebensunterhalt trennte er sich eine Zeit lang von ihr.
16. Később, sikerei nyomán újra elvette ugyanazt az asszonyt. – Später, nach seinen Erfolgen, heiratete er dieselbe Frau erneut.
17. E hűség szép, ritka története egész pályáját bearanyozza. – Diese schöne, seltene Geschichte der Treue vergoldet seine ganze Laufbahn.
18. Mikszáth Szegeden is dolgozott újságíróként a nagy árvíz idején. – Mikszáth arbeitete auch in Szeged als Journalist zur Zeit der großen Flut.
19. Az itt szerzett tapasztalatok érlelték meg íróművészetét. – Die hier gesammelten Erfahrungen ließen seine Erzählkunst reifen.
20. Az igazi áttörést az 1880-as évek elején érte el. – Den wirklichen Durchbruch erzielte er zu Beginn der 1880er Jahre.
21. Két novelláskötete egy csapásra híressé tette a nevét. – Zwei Novellenbände machten seinen Namen mit einem Schlag berühmt.
22. Ettől kezdve az ország egyik legnépszerűbb írója lett. – Von da an wurde er zu einem der beliebtesten Schriftsteller des Landes.
23. Országgyűlési képviselőként is tevékenykedett hosszú éveken át. – Als Parlamentsabgeordneter war er auch viele Jahre lang tätig.
24. A politikai életet éles, ironikus szemmel figyelte. – Das politische Leben beobachtete er mit scharfem, ironischem Blick.
25. Karcolataiban a képviselőház világát humorral rajzolta meg. – In seinen Skizzen zeichnete er die Welt des Abgeordnetenhauses mit Humor.
26. Írói munkássága mellett szerkesztőként is dolgozott. – Neben seinem schriftstellerischen Werk arbeitete er auch als Redakteur.
27. Pályája második felében nagyregényeket is írt. – In der zweiten Hälfte seiner Laufbahn schrieb er auch große Romane.
28. Ezekben a magyar társadalom visszásságait bírálta. – In diesen kritisierte er die Missstände der ungarischen Gesellschaft.
29. Írói jubileumát 1910-ben az egész ország megünnepelte. – Sein Schriftstellerjubiläum feierte 1910 das ganze Land.
30. Néhány nappal az ünnepségek után, még abban az évben meghalt. – Wenige Tage nach den Feierlichkeiten starb er noch im selben Jahr.
31. Mikszáth Kálmán 1910-ben hunyt el Budapesten. – Kálmán Mikszáth verschied 1910 in Budapest.
32. Halálával a magyar próza egyik nagy mestere távozott. – Mit seinem Tod schied einer der großen Meister der ungarischen Prosa dahin.
33. Mikszáth hírnevét két novelláskötet alapozta meg. – Mikszáths Ruhm begründeten zwei Novellenbände.
34. A tót atyafiak 1881-ben, A jó palócok 1882-ben jelent meg. – A tót atyafiak (Die slowakischen Verwandten) erschien 1881, A jó palócok (Die guten Palozen) 1882.
35. E két kötet a Felvidék egyszerű népének világát tárja fel. – Diese beiden Bände erschließen die Welt des einfachen Volkes von Oberungarn.
36. A tót atyafiak hosszabb elbeszéléseket foglal magába. – A tót atyafiak umfasst längere Erzählungen.
37. Ezek a szlovák parasztok és pásztorok életét mutatják be. – Diese stellen das Leben der slowakischen Bauern und Hirten dar.
38. A természet és az ember mély, ősi kapcsolata áll a középpontban. – Die tiefe, urtümliche Verbindung von Natur und Mensch steht im Mittelpunkt.
39. A hősök érzései tiszták, erősek és egyszerűek. – Die Gefühle der Helden sind rein, stark und einfach.
40. A jó palócok rövidebb, tömör novellákból áll. – A jó palócok besteht aus kürzeren, dichten Novellen.
41. E történetek a palóc falvak mindennapjait örökítik meg. – Diese Geschichten halten den Alltag der palozischen Dörfer fest.
42. Szerelem, hűség, bűn és megbocsátás a visszatérő témák. – Liebe, Treue, Schuld und Vergebung sind die wiederkehrenden Themen.
43. Mikszáth a népi alakokat mély együttérzéssel rajzolja meg. – Mikszáth zeichnet die volkstümlichen Gestalten mit tiefem Mitgefühl.
44. Ábrázolása mégsem idealizál, hanem valósághű marad. – Seine Darstellung idealisiert dennoch nicht, sondern bleibt wirklichkeitstreu.
45. A rövid, sűrű elbeszélésmód e kötetek nagy újítása. – Die kurze, dichte Erzählweise ist die große Neuerung dieser Bände.
46. Mikszáth kevés szóval is egész sorsokat tud felvillantani. – Mikszáth vermag mit wenigen Worten ganze Schicksale aufblitzen zu lassen.
47. A tájat és a lelkeket finom, költői képekben festi. – Die Landschaft und die Seelen malt er in feinen, poetischen Bildern.
48. E novellák nyelve egyszerű, mégis dallamos és kifejező. – Die Sprache dieser Novellen ist einfach, dennoch melodisch und ausdrucksstark.
49. A palócok beszédének ízét is beleszőtte a szövegbe. – Auch den Geschmack der Redeweise der Palozen webte er in den Text ein.
50. E két kötettel a magyar novella új korszaka kezdődött. – Mit diesen beiden Bänden begann eine neue Epoche der ungarischen Novelle.
51. Mikszáth a rövidprózát művészi rangra emelte. – Mikszáth erhob die Kurzprosa in den Rang der Kunst.
52. E művek a magyar realizmus korai remekei. – Diese Werke sind frühe Meisterwerke des ungarischen Realismus.
53. A néhai bárány A jó palócok egyik legismertebb darabja. – A néhai bárány (Das selige Lamm) ist eines der bekanntesten Stücke von A jó palócok.
54. A novella egy tavaszi árvíz idején játszódik. – Die Novelle spielt zur Zeit einer Frühjahrsflut.
55. A megáradt Bágy patak elönti a palóc falu határát. – Der angeschwollene Bach Bágy überschwemmt die Gemarkung des palozischen Dorfes.
56. A víz házakat, jószágot és holmikat sodor magával. – Das Wasser reißt Häuser, Vieh und Habseligkeiten mit sich.
57. A falu népe a partról nézi a rohanó áradatot. – Das Volk des Dorfes betrachtet vom Ufer aus die reißende Flut.
58. A hullámokon egy kis bárány úszik egy tető roncsán. – Auf den Wellen treibt ein kleines Lamm auf einem Dachtrümmerstück.
59. A bárány egy szegény, egyszerű asszony egyetlen jószága. – Das Lamm ist das einzige Vieh einer armen, einfachen Frau.
60. Az emberek eleinte inkább a magukét próbálják menteni. – Die Menschen versuchen zunächst eher, ihr eigenes Gut zu retten.
61. A kis bárány látványa mégis megindítja a szíveket. – Der Anblick des kleinen Lammes rührt dennoch die Herzen.
62. A veszélyben az emberi jóság és önzés egyszerre mutatkozik meg. – In der Gefahr zeigen sich menschliche Güte und Selbstsucht zugleich.
63. Mikszáth az árvíz drámáján át a lelkekbe lát. – Mikszáth blickt durch das Drama der Flut in die Seelen.
64. A falu közössége a próba pillanatában lelepleződik. – Die Dorfgemeinschaft entlarvt sich im Augenblick der Prüfung.
65. A történet a szegénység és a részvét feszültségét mutatja. – Die Geschichte zeigt die Spannung von Armut und Mitleid.
66. Az író finom iróniával, mégis megértéssel szemléli hőseit. – Der Autor betrachtet seine Helden mit feiner Ironie, dennoch mit Verständnis.
67. A bárány sorsa az egész közösség próbatételévé válik. – Das Schicksal des Lammes wird zur Prüfung der ganzen Gemeinschaft.
68. A novella tömör, drámai és mélyen emberi. – Die Novelle ist dicht, dramatisch und zutiefst menschlich.
69. A néhai bárány a mikszáthi elbeszélőművészet kis remeke. – A néhai bárány ist ein kleines Meisterwerk der Mikszáthschen Erzählkunst.
70. Néhány oldalon egész emberi világot tár fel. – Auf wenigen Seiten erschließt sie eine ganze menschliche Welt.
71. Szent Péter esernyője Mikszáth egyik legnépszerűbb regénye. – Szent Péter esernyője (Der Regenschirm des heiligen Petrus) ist einer der beliebtesten Romane Mikszáths.
72. A mű 1895-ben jelent meg, és világszerte sikert aratott. – Das Werk erschien 1895 und errang weltweit Erfolg.
73. Számos nyelvre lefordították, több országban is kiadták. – Es wurde in zahlreiche Sprachen übersetzt und in mehreren Ländern verlegt.
74. A regény cselekménye két szálon indul el. – Die Handlung des Romans beginnt in zwei Strängen.
75. Az egyik szál egy kis felvidéki faluban, Glogován kezdődik. – Der eine Strang beginnt in einem kleinen oberungarischen Dorf, in Glogova.
76. Egy szegény pap kicsi húgát, Veronkát egyedül hagyják. – Die kleine Schwester eines armen Pfarrers, Veronka, wird allein zurückgelassen.
77. A gyermeket egy nagy piros esernyő alatt találják meg. – Das Kind findet man unter einem großen roten Regenschirm.
78. A falu népe csodát lát az esernyő váratlan megjelenésében. – Das Volk des Dorfes sieht in dem unerwarteten Erscheinen des Schirms ein Wunder.
79. A hír szerint magát Szent Pétert látták a gyermek mellett. – Dem Gerücht nach habe man den heiligen Petrus selbst neben dem Kind gesehen.
80. Az esernyő így szent ereklyévé, csodatévő tárggyá válik. – Der Schirm wird so zur heiligen Reliquie, zum wundertätigen Gegenstand.
81. A hívek lassan zarándokolni kezdenek a kis faluba. – Die Gläubigen beginnen allmählich, in das kleine Dorf zu pilgern.
82. Az esernyő a szegény falut fokozatosan felvirágoztatja. – Der Schirm bringt das arme Dorf allmählich zum Aufblühen.
83. A másik szál egy különc, gazdag ember történetét meséli el. – Der andere Strang erzählt die Geschichte eines wunderlichen, reichen Mannes.
84. A vagyonos Gregorics Pál egyetlen fiának rejti el a vagyonát. – Der vermögende Pál Gregorics versteckt sein Vermögen für seinen einzigen Sohn.
85. A pénzt titokban egy régi esernyő nyelébe rejti el. – Das Geld verbirgt er heimlich im Griff eines alten Regenschirms.
86. Halála után a család hiába keresi az eltűnt kincset. – Nach seinem Tod sucht die Familie vergeblich den verschwundenen Schatz.
87. A fiú, Wibra Gyuri, felnőttként ered a nyomába. – Der Sohn, Gyuri Wibra, macht sich als Erwachsener auf die Suche danach.
88. A két történet szála végül szorosan összefonódik. – Die beiden Handlungsstränge verflechten sich schließlich eng.
89. Wibra Gyuri éppen a csodás glogovai esernyőt keresi. – Gyuri Wibra sucht ebenjenen wundersamen Schirm von Glogova.
90. Nyomozása közben Glogovára és Veronkához vezet az útja. – Seine Nachforschung führt ihn nach Glogova und zu Veronka.
91. A két fiatal között gyengéd szerelem szövődik. – Zwischen den beiden jungen Leuten spinnt sich eine zarte Liebe an.
92. Gyuri végül rájön, hogy a keresett esernyő az elveszett kincs. – Gyuri erkennt schließlich, dass der gesuchte Schirm der verlorene Schatz ist.
93. A vagyon azonban addigra már nem is olyan fontos neki. – Das Vermögen ist ihm bis dahin jedoch gar nicht mehr so wichtig.
94. A szerelem többet ér a számára minden rejtett kincsnél. – Die Liebe ist ihm mehr wert als jeder verborgene Schatz.
95. A regény a hit, a véletlen és a szerencse játékát mutatja. – Der Roman zeigt das Spiel von Glaube, Zufall und Glück.
96. Mikszáth finom iróniával szemléli a csoda születését. – Mikszáth betrachtet mit feiner Ironie die Entstehung des Wunders.
97. A népi hiedelem és a valóság kedvesen fonódik össze. – Volksglaube und Wirklichkeit verflechten sich auf liebenswürdige Weise.
98. A mű mégsem gúnyolódik, hanem megértően mosolyog. – Das Werk spottet dennoch nicht, sondern lächelt verständnisvoll.
99. Szent Péter esernyője a magyar próza derűs remeke. – Szent Péter esernyője ist ein heiteres Meisterwerk der ungarischen Prosa.
100. Beszterce ostroma Mikszáth egyik legeredetibb regénye. – Beszterce ostroma (Die Belagerung von Beszterce) ist einer der originellsten Romane Mikszáths.
101. A mű 1894-ben jelent meg. – Das Werk erschien 1894.
102. Főhőse egy különös, a múltban élő főúr. – Sein Held ist ein sonderbarer, in der Vergangenheit lebender Magnat.
103. Pongrácz István gróf egy régi várban él elzárkózva. – Graf István Pongrácz lebt zurückgezogen in einer alten Burg.
104. A gróf úgy él, mintha még a régi századokban járnának. – Der Graf lebt, als befände man sich noch in längst vergangenen Jahrhunderten.
105. Saját kis hadsereget, várnagyot és udvart tart maga körül. – Er hält ein eigenes kleines Heer, einen Burgvogt und einen Hofstaat um sich.
106. A jelen világát nem érti, és nem is akarja érteni. – Die Welt der Gegenwart versteht er nicht und will sie auch nicht verstehen.
107. Régi lovagi eszmények szerint rendezi be egész életét. – Nach alten ritterlichen Idealen richtet er sein ganzes Leben ein.
108. A környék a bolondos, de jószívű grófot megmosolyogja. – Die Umgebung belächelt den närrischen, aber gutherzigen Grafen.
109. Egy napon a szomszéd várossal, Besztercével keveredik viszályba. – Eines Tages gerät er mit der Nachbarstadt Beszterce in Streit.
110. A gróf komolyan hadat üzen a modern városnak. – Der Graf erklärt der modernen Stadt allen Ernstes den Krieg.
111. Kis seregével valóságos ostromra készül fel. – Mit seinem kleinen Heer bereitet er sich auf eine wirkliche Belagerung vor.
112. A józan polgárok értetlenül állnak a képtelen helyzet előtt. – Die nüchternen Bürger stehen ratlos vor der unmöglichen Lage.
113. A regény a múlt és a jelen összeütközését ábrázolja. – Der Roman schildert den Zusammenstoß von Vergangenheit und Gegenwart.
114. Egy másik szálon egy vándorszínésznő, Estella tűnik fel. – In einem anderen Strang taucht eine wandernde Schauspielerin, Estella, auf.
115. A gróf egy időre őt is befogadja furcsa udvarába. – Der Graf nimmt auch sie eine Zeit lang in seinen wunderlichen Hof auf.
116. Pongrácz alakja komikus és megható egyszerre. – Die Gestalt Pongráczs ist zugleich komisch und rührend.
117. Bolondsága mögött nemesség és tiszta lélek rejlik. – Hinter seiner Narrheit verbergen sich Edelmut und eine reine Seele.
118. Mikszáth szeretettel és iróniával rajzolja meg hősét. – Mikszáth zeichnet seinen Helden mit Liebe und Ironie.
119. A gróf az eszmények és a valóság tragikomikus alakja. – Der Graf ist eine tragikomische Gestalt der Ideale und der Wirklichkeit.
120. A regény a régi és az új Magyarország ellentétét mutatja. – Der Roman zeigt den Gegensatz des alten und des neuen Ungarn.
121. A letűnő nemesi világ búcsúja szólal meg a műben. – Der Abschied der untergehenden adligen Welt kommt im Werk zum Klingen.
122. Beszterce ostroma a magyar regény sajátos remekműve. – Beszterce ostroma ist ein eigentümliches Meisterwerk des ungarischen Romans.
123. A humor és a mélabú finoman keveredik benne. – Humor und Wehmut vermischen sich fein in ihm.
124. Pongrácz gróf a magyar irodalom felejthetetlen különce. – Graf Pongrácz ist ein unvergesslicher Sonderling der ungarischen Literatur.
125. Mikszáth műveiben a valóság és a mese kedvesen találkozik. – In Mikszáths Werken begegnen sich Wirklichkeit und Märchen auf liebenswürdige Weise.
126. Elbeszélőmódja az élőszóból, az anekdotából táplálkozik. – Seine Erzählweise nährt sich aus der lebendigen Rede, aus der Anekdote.
127. Az anekdota nála nemcsak mulattat, hanem jellemet is felfed. – Die Anekdote unterhält bei ihm nicht nur, sondern enthüllt auch Charaktere.
128. Iróniája sosem bántó, inkább megértő és emberséges. – Seine Ironie ist nie verletzend, eher verständnisvoll und menschlich.
129. Hőseit gyarlóságukkal együtt szereti és mutatja be. – Seine Helden liebt und zeigt er samt ihren Schwächen.
130. A magyar társadalom visszásságait mégis élesen látta. – Die Missstände der ungarischen Gesellschaft sah er dennoch scharf.
131. Kései regényeiben a bírálat hangja is megerősödik. – In seinen späten Romanen verstärkt sich auch der Ton der Kritik.
132. A Noszty fiú esete Tóth Marival a dzsentri világát leplezi le. – A Noszty fiú esete Tóth Marival (Der Fall des jungen Noszty mit Mari Tóth) entlarvt die Welt des Gentry.
133. Különös házasság című regénye az egyházi hatalmat bírálja. – Sein Roman Különös házasság (Eine sonderbare Ehe) kritisiert die kirchliche Macht.
134. Mikszáth így a szórakoztatást és a társadalombírálatot egyesítette. – Mikszáth vereinte so die Unterhaltung und die Gesellschaftskritik.
135. Nyelve egyszerű, természetes és mégis művészi. – Seine Sprache ist einfach, natürlich und dennoch künstlerisch.
136. Stílusa a magyar prózát közelebb vitte az élőbeszédhez. – Sein Stil brachte die ungarische Prosa der lebendigen Rede näher.
137. Elbeszéléseiben a felvidéki táj színei elevenen élnek. – In seinen Erzählungen leben die Farben der oberungarischen Landschaft lebendig.
138. Mikszáth a magyar realizmus egyik legnagyobb mestere. – Mikszáth ist einer der größten Meister des ungarischen Realismus.
139. Egyúttal a modern magyar próza egyik előkészítője is. – Zugleich ist er auch einer der Wegbereiter der modernen ungarischen Prosa.
140. Hatása a Nyugat nemzedékének íróiig is elért. – Sein Einfluss reichte bis zu den Schriftstellern der Nyugat-Generation.
141. Móricz Zsigmond is nagy elődjének tekintette. – Auch Zsigmond Móricz betrachtete ihn als großen Vorgänger.
142. Mikszáth műveit ma is szívesen és sokan olvassák. – Mikszáths Werke liest man auch heute gern und in großer Zahl.
143. Regényeiből számos film és színdarab is készült. – Aus seinen Romanen entstanden auch zahlreiche Filme und Theaterstücke.
144. Alakjai a magyar kultúra közös kincsévé váltak. – Seine Gestalten wurden zum gemeinsamen Schatz der ungarischen Kultur.
145. Mikszáth derűje és bölcsessége ma is megérinti az olvasót. – Mikszáths Heiterkeit und Weisheit berühren auch heute den Leser.
146. Életműve a századvég magyar prózájának egyik csúcsa. – Sein Lebenswerk ist einer der Gipfel der ungarischen Prosa des Jahrhundertendes.
147. A palócok és a tótok világát örökre az irodalomba emelte. – Die Welt der Palozen und der Slowaken erhob er für immer in die Literatur.
148. Mikszáth Kálmán a magyar elbeszélés halhatatlan mestere. – Kálmán Mikszáth ist ein unsterblicher Meister der ungarischen Erzählung.
149. Öröksége a magyar próza el nem múló gazdagsága. – Sein Erbe ist ein unvergänglicher Reichtum der ungarischen Prosa.
150. E derűs világ után a történelmi regény mestere, Gárdonyi Géza felé fordulunk. – Nach dieser heiteren Welt wenden wir uns dem Meister des historischen Romans zu, Géza Gárdonyi.
(aufklappen)magyar
1. Mikszáth Kálmán a XIX. század végének egyik legnagyobb magyar prózaírója.
2. Nevéhez a magyar elbeszélőművészet megújítása fűződik.
3. Műveiben a felvidéki tájak és a nép egyszerű világa elevenedik meg.
4. Stílusát a finom irónia, a humor és az anekdotázó kedv jellemzi.
5. E fejezet Mikszáth pályáját és legfontosabb műveit mutatja be.
6. Mikszáth Kálmán 1847-ben született a Nógrád megyei Szklabonyán.
7. Szülőföldje a palócok és a szlovákok lakta Felvidék volt.
8. E táj népe és beszédmódja egész életére nyomot hagyott benne.
9. Családja a kisnemesség szerény, egyszerű világába tartozott.
10. Jogot tanult Győrben és Pesten, de tanulmányait nem fejezte be.
11. Fiatalon az irodalom és az újságírás felé fordult.
12. Első pesti évei nehéz nélkülözésekkel teltek.
13. Korai írásai még nem hozták meg számára az elismerést.
14. Feleségével, Mauks Ilonával kezdetben szegénységben élt.
15. A megélhetés gondjai miatt egy időre el is vált tőle.
16. Később, sikerei nyomán újra elvette ugyanazt az asszonyt.
17. E hűség szép, ritka története egész pályáját bearanyozza.
18. Mikszáth Szegeden is dolgozott újságíróként a nagy árvíz idején.
19. Az itt szerzett tapasztalatok érlelték meg íróművészetét.
20. Az igazi áttörést az 1880-as évek elején érte el.
21. Két novelláskötete egy csapásra híressé tette a nevét.
22. Ettől kezdve az ország egyik legnépszerűbb írója lett.
23. Országgyűlési képviselőként is tevékenykedett hosszú éveken át.
24. A politikai életet éles, ironikus szemmel figyelte.
25. Karcolataiban a képviselőház világát humorral rajzolta meg.
26. Írói munkássága mellett szerkesztőként is dolgozott.
27. Pályája második felében nagyregényeket is írt.
28. Ezekben a magyar társadalom visszásságait bírálta.
29. Írói jubileumát 1910-ben az egész ország megünnepelte.
30. Néhány nappal az ünnepségek után, még abban az évben meghalt.
31. Mikszáth Kálmán 1910-ben hunyt el Budapesten.
32. Halálával a magyar próza egyik nagy mestere távozott.
33. Mikszáth hírnevét két novelláskötet alapozta meg.
34. A tót atyafiak 1881-ben, A jó palócok 1882-ben jelent meg.
35. E két kötet a Felvidék egyszerű népének világát tárja fel.
36. A tót atyafiak hosszabb elbeszéléseket foglal magába.
37. Ezek a szlovák parasztok és pásztorok életét mutatják be.
38. A természet és az ember mély, ősi kapcsolata áll a középpontban.
39. A hősök érzései tiszták, erősek és egyszerűek.
40. A jó palócok rövidebb, tömör novellákból áll.
41. E történetek a palóc falvak mindennapjait örökítik meg.
42. Szerelem, hűség, bűn és megbocsátás a visszatérő témák.
43. Mikszáth a népi alakokat mély együttérzéssel rajzolja meg.
44. Ábrázolása mégsem idealizál, hanem valósághű marad.
45. A rövid, sűrű elbeszélésmód e kötetek nagy újítása.
46. Mikszáth kevés szóval is egész sorsokat tud felvillantani.
47. A tájat és a lelkeket finom, költői képekben festi.
48. E novellák nyelve egyszerű, mégis dallamos és kifejező.
49. A palócok beszédének ízét is beleszőtte a szövegbe.
50. E két kötettel a magyar novella új korszaka kezdődött.
51. Mikszáth a rövidprózát művészi rangra emelte.
52. E művek a magyar realizmus korai remekei.
53. A néhai bárány A jó palócok egyik legismertebb darabja.
54. A novella egy tavaszi árvíz idején játszódik.
55. A megáradt Bágy patak elönti a palóc falu határát.
56. A víz házakat, jószágot és holmikat sodor magával.
57. A falu népe a partról nézi a rohanó áradatot.
58. A hullámokon egy kis bárány úszik egy tető roncsán.
59. A bárány egy szegény, egyszerű asszony egyetlen jószága.
60. Az emberek eleinte inkább a magukét próbálják menteni.
61. A kis bárány látványa mégis megindítja a szíveket.
62. A veszélyben az emberi jóság és önzés egyszerre mutatkozik meg.
63. Mikszáth az árvíz drámáján át a lelkekbe lát.
64. A falu közössége a próba pillanatában lelepleződik.
65. A történet a szegénység és a részvét feszültségét mutatja.
66. Az író finom iróniával, mégis megértéssel szemléli hőseit.
67. A bárány sorsa az egész közösség próbatételévé válik.
68. A novella tömör, drámai és mélyen emberi.
69. A néhai bárány a mikszáthi elbeszélőművészet kis remeke.
70. Néhány oldalon egész emberi világot tár fel.
71. Szent Péter esernyője Mikszáth egyik legnépszerűbb regénye.
72. A mű 1895-ben jelent meg, és világszerte sikert aratott.
73. Számos nyelvre lefordították, több országban is kiadták.
74. A regény cselekménye két szálon indul el.
75. Az egyik szál egy kis felvidéki faluban, Glogován kezdődik.
76. Egy szegény pap kicsi húgát, Veronkát egyedül hagyják.
77. A gyermeket egy nagy piros esernyő alatt találják meg.
78. A falu népe csodát lát az esernyő váratlan megjelenésében.
79. A hír szerint magát Szent Pétert látták a gyermek mellett.
80. Az esernyő így szent ereklyévé, csodatévő tárggyá válik.
81. A hívek lassan zarándokolni kezdenek a kis faluba.
82. Az esernyő a szegény falut fokozatosan felvirágoztatja.
83. A másik szál egy különc, gazdag ember történetét meséli el.
84. A vagyonos Gregorics Pál egyetlen fiának rejti el a vagyonát.
85. A pénzt titokban egy régi esernyő nyelébe rejti el.
86. Halála után a család hiába keresi az eltűnt kincset.
87. A fiú, Wibra Gyuri, felnőttként ered a nyomába.
88. A két történet szála végül szorosan összefonódik.
89. Wibra Gyuri éppen a csodás glogovai esernyőt keresi.
90. Nyomozása közben Glogovára és Veronkához vezet az útja.
91. A két fiatal között gyengéd szerelem szövődik.
92. Gyuri végül rájön, hogy a keresett esernyő az elveszett kincs.
93. A vagyon azonban addigra már nem is olyan fontos neki.
94. A szerelem többet ér a számára minden rejtett kincsnél.
95. A regény a hit, a véletlen és a szerencse játékát mutatja.
96. Mikszáth finom iróniával szemléli a csoda születését.
97. A népi hiedelem és a valóság kedvesen fonódik össze.
98. A mű mégsem gúnyolódik, hanem megértően mosolyog.
99. Szent Péter esernyője a magyar próza derűs remeke.
100. Beszterce ostroma Mikszáth egyik legeredetibb regénye.
101. A mű 1894-ben jelent meg.
102. Főhőse egy különös, a múltban élő főúr.
103. Pongrácz István gróf egy régi várban él elzárkózva.
104. A gróf úgy él, mintha még a régi századokban járnának.
105. Saját kis hadsereget, várnagyot és udvart tart maga körül.
106. A jelen világát nem érti, és nem is akarja érteni.
107. Régi lovagi eszmények szerint rendezi be egész életét.
108. A környék a bolondos, de jószívű grófot megmosolyogja.
109. Egy napon a szomszéd várossal, Besztercével keveredik viszályba.
110. A gróf komolyan hadat üzen a modern városnak.
111. Kis seregével valóságos ostromra készül fel.
112. A józan polgárok értetlenül állnak a képtelen helyzet előtt.
113. A regény a múlt és a jelen összeütközését ábrázolja.
114. Egy másik szálon egy vándorszínésznő, Estella tűnik fel.
115. A gróf egy időre őt is befogadja furcsa udvarába.
116. Pongrácz alakja komikus és megható egyszerre.
117. Bolondsága mögött nemesség és tiszta lélek rejlik.
118. Mikszáth szeretettel és iróniával rajzolja meg hősét.
119. A gróf az eszmények és a valóság tragikomikus alakja.
120. A regény a régi és az új Magyarország ellentétét mutatja.
121. A letűnő nemesi világ búcsúja szólal meg a műben.
122. Beszterce ostroma a magyar regény sajátos remekműve.
123. A humor és a mélabú finoman keveredik benne.
124. Pongrácz gróf a magyar irodalom felejthetetlen különce.
125. Mikszáth műveiben a valóság és a mese kedvesen találkozik.
126. Elbeszélőmódja az élőszóból, az anekdotából táplálkozik.
127. Az anekdota nála nemcsak mulattat, hanem jellemet is felfed.
128. Iróniája sosem bántó, inkább megértő és emberséges.
129. Hőseit gyarlóságukkal együtt szereti és mutatja be.
130. A magyar társadalom visszásságait mégis élesen látta.
131. Kései regényeiben a bírálat hangja is megerősödik.
132. A Noszty fiú esete Tóth Marival a dzsentri világát leplezi le.
133. Különös házasság című regénye az egyházi hatalmat bírálja.
134. Mikszáth így a szórakoztatást és a társadalombírálatot egyesítette.
135. Nyelve egyszerű, természetes és mégis művészi.
136. Stílusa a magyar prózát közelebb vitte az élőbeszédhez.
137. Elbeszéléseiben a felvidéki táj színei elevenen élnek.
138. Mikszáth a magyar realizmus egyik legnagyobb mestere.
139. Egyúttal a modern magyar próza egyik előkészítője is.
140. Hatása a Nyugat nemzedékének íróiig is elért.
141. Móricz Zsigmond is nagy elődjének tekintette.
142. Mikszáth műveit ma is szívesen és sokan olvassák.
143. Regényeiből számos film és színdarab is készült.
144. Alakjai a magyar kultúra közös kincsévé váltak.
145. Mikszáth derűje és bölcsessége ma is megérinti az olvasót.
146. Életműve a századvég magyar prózájának egyik csúcsa.
147. A palócok és a tótok világát örökre az irodalomba emelte.
148. Mikszáth Kálmán a magyar elbeszélés halhatatlan mestere.
149. Öröksége a magyar próza el nem múló gazdagsága.
150. E derűs világ után a történelmi regény mestere, Gárdonyi Géza felé fordulunk.
(aufklappen)német
1. Kálmán Mikszáth ist einer der größten ungarischen Prosaautoren des ausgehenden 19. Jahrhunderts.
2. Mit seinem Namen ist die Erneuerung der ungarischen Erzählkunst verbunden.
3. In seinen Werken werden die oberungarischen Landschaften und die einfache Welt des Volkes lebendig.
4. Seinen Stil kennzeichnen feine Ironie, Humor und anekdotische Erzähllust.
5. Dieses Kapitel stellt Mikszáths Laufbahn und seine wichtigsten Werke dar.
6. Kálmán Mikszáth wurde 1847 in Szklabonya im Komitat Nógrád geboren.
7. Seine Heimat war das von Palozen und Slowaken bewohnte Oberungarn.
8. Das Volk dieser Landschaft und seine Redeweise prägten ihn sein ganzes Leben lang.
9. Seine Familie gehörte zur bescheidenen, einfachen Welt des Kleinadels.
10. Er studierte Jura in Győr und Pest, schloss sein Studium aber nicht ab.
11. In jungen Jahren wandte er sich der Literatur und dem Journalismus zu.
12. Seine ersten Pester Jahre waren von schweren Entbehrungen erfüllt.
13. Seine frühen Schriften brachten ihm noch keine Anerkennung.
14. Mit seiner Frau Ilona Mauks lebte er anfangs in Armut.
15. Wegen der Sorgen um den Lebensunterhalt trennte er sich eine Zeit lang von ihr.
16. Später, nach seinen Erfolgen, heiratete er dieselbe Frau erneut.
17. Diese schöne, seltene Geschichte der Treue vergoldet seine ganze Laufbahn.
18. Mikszáth arbeitete auch in Szeged als Journalist zur Zeit der großen Flut.
19. Die hier gesammelten Erfahrungen ließen seine Erzählkunst reifen.
20. Den wirklichen Durchbruch erzielte er zu Beginn der 1880er Jahre.
21. Zwei Novellenbände machten seinen Namen mit einem Schlag berühmt.
22. Von da an wurde er zu einem der beliebtesten Schriftsteller des Landes.
23. Als Parlamentsabgeordneter war er auch viele Jahre lang tätig.
24. Das politische Leben beobachtete er mit scharfem, ironischem Blick.
25. In seinen Skizzen zeichnete er die Welt des Abgeordnetenhauses mit Humor.
26. Neben seinem schriftstellerischen Werk arbeitete er auch als Redakteur.
27. In der zweiten Hälfte seiner Laufbahn schrieb er auch große Romane.
28. In diesen kritisierte er die Missstände der ungarischen Gesellschaft.
29. Sein Schriftstellerjubiläum feierte 1910 das ganze Land.
30. Wenige Tage nach den Feierlichkeiten starb er noch im selben Jahr.
31. Kálmán Mikszáth verschied 1910 in Budapest.
32. Mit seinem Tod schied einer der großen Meister der ungarischen Prosa dahin.
33. Mikszáths Ruhm begründeten zwei Novellenbände.
34. A tót atyafiak (Die slowakischen Verwandten) erschien 1881, A jó palócok (Die guten Palozen) 1882.
35. Diese beiden Bände erschließen die Welt des einfachen Volkes von Oberungarn.
36. A tót atyafiak umfasst längere Erzählungen.
37. Diese stellen das Leben der slowakischen Bauern und Hirten dar.
38. Die tiefe, urtümliche Verbindung von Natur und Mensch steht im Mittelpunkt.
39. Die Gefühle der Helden sind rein, stark und einfach.
40. A jó palócok besteht aus kürzeren, dichten Novellen.
41. Diese Geschichten halten den Alltag der palozischen Dörfer fest.
42. Liebe, Treue, Schuld und Vergebung sind die wiederkehrenden Themen.
43. Mikszáth zeichnet die volkstümlichen Gestalten mit tiefem Mitgefühl.
44. Seine Darstellung idealisiert dennoch nicht, sondern bleibt wirklichkeitstreu.
45. Die kurze, dichte Erzählweise ist die große Neuerung dieser Bände.
46. Mikszáth vermag mit wenigen Worten ganze Schicksale aufblitzen zu lassen.
47. Die Landschaft und die Seelen malt er in feinen, poetischen Bildern.
48. Die Sprache dieser Novellen ist einfach, dennoch melodisch und ausdrucksstark.
49. Auch den Geschmack der Redeweise der Palozen webte er in den Text ein.
50. Mit diesen beiden Bänden begann eine neue Epoche der ungarischen Novelle.
51. Mikszáth erhob die Kurzprosa in den Rang der Kunst.
52. Diese Werke sind frühe Meisterwerke des ungarischen Realismus.
53. A néhai bárány (Das selige Lamm) ist eines der bekanntesten Stücke von A jó palócok.
54. Die Novelle spielt zur Zeit einer Frühjahrsflut.
55. Der angeschwollene Bach Bágy überschwemmt die Gemarkung des palozischen Dorfes.
56. Das Wasser reißt Häuser, Vieh und Habseligkeiten mit sich.
57. Das Volk des Dorfes betrachtet vom Ufer aus die reißende Flut.
58. Auf den Wellen treibt ein kleines Lamm auf einem Dachtrümmerstück.
59. Das Lamm ist das einzige Vieh einer armen, einfachen Frau.
60. Die Menschen versuchen zunächst eher, ihr eigenes Gut zu retten.
61. Der Anblick des kleinen Lammes rührt dennoch die Herzen.
62. In der Gefahr zeigen sich menschliche Güte und Selbstsucht zugleich.
63. Mikszáth blickt durch das Drama der Flut in die Seelen.
64. Die Dorfgemeinschaft entlarvt sich im Augenblick der Prüfung.
65. Die Geschichte zeigt die Spannung von Armut und Mitleid.
66. Der Autor betrachtet seine Helden mit feiner Ironie, dennoch mit Verständnis.
67. Das Schicksal des Lammes wird zur Prüfung der ganzen Gemeinschaft.
68. Die Novelle ist dicht, dramatisch und zutiefst menschlich.
69. A néhai bárány ist ein kleines Meisterwerk der Mikszáthschen Erzählkunst.
70. Auf wenigen Seiten erschließt sie eine ganze menschliche Welt.
71. Szent Péter esernyője (Der Regenschirm des heiligen Petrus) ist einer der beliebtesten Romane Mikszáths.
72. Das Werk erschien 1895 und errang weltweit Erfolg.
73. Es wurde in zahlreiche Sprachen übersetzt und in mehreren Ländern verlegt.
74. Die Handlung des Romans beginnt in zwei Strängen.
75. Der eine Strang beginnt in einem kleinen oberungarischen Dorf, in Glogova.
76. Die kleine Schwester eines armen Pfarrers, Veronka, wird allein zurückgelassen.
77. Das Kind findet man unter einem großen roten Regenschirm.
78. Das Volk des Dorfes sieht in dem unerwarteten Erscheinen des Schirms ein Wunder.
79. Dem Gerücht nach habe man den heiligen Petrus selbst neben dem Kind gesehen.
80. Der Schirm wird so zur heiligen Reliquie, zum wundertätigen Gegenstand.
81. Die Gläubigen beginnen allmählich, in das kleine Dorf zu pilgern.
82. Der Schirm bringt das arme Dorf allmählich zum Aufblühen.
83. Der andere Strang erzählt die Geschichte eines wunderlichen, reichen Mannes.
84. Der vermögende Pál Gregorics versteckt sein Vermögen für seinen einzigen Sohn.
85. Das Geld verbirgt er heimlich im Griff eines alten Regenschirms.
86. Nach seinem Tod sucht die Familie vergeblich den verschwundenen Schatz.
87. Der Sohn, Gyuri Wibra, macht sich als Erwachsener auf die Suche danach.
88. Die beiden Handlungsstränge verflechten sich schließlich eng.
89. Gyuri Wibra sucht ebenjenen wundersamen Schirm von Glogova.
90. Seine Nachforschung führt ihn nach Glogova und zu Veronka.
91. Zwischen den beiden jungen Leuten spinnt sich eine zarte Liebe an.
92. Gyuri erkennt schließlich, dass der gesuchte Schirm der verlorene Schatz ist.
93. Das Vermögen ist ihm bis dahin jedoch gar nicht mehr so wichtig.
94. Die Liebe ist ihm mehr wert als jeder verborgene Schatz.
95. Der Roman zeigt das Spiel von Glaube, Zufall und Glück.
96. Mikszáth betrachtet mit feiner Ironie die Entstehung des Wunders.
97. Volksglaube und Wirklichkeit verflechten sich auf liebenswürdige Weise.
98. Das Werk spottet dennoch nicht, sondern lächelt verständnisvoll.
99. Szent Péter esernyője ist ein heiteres Meisterwerk der ungarischen Prosa.
100. Beszterce ostroma (Die Belagerung von Beszterce) ist einer der originellsten Romane Mikszáths.
101. Das Werk erschien 1894.
102. Sein Held ist ein sonderbarer, in der Vergangenheit lebender Magnat.
103. Graf István Pongrácz lebt zurückgezogen in einer alten Burg.
104. Der Graf lebt, als befände man sich noch in längst vergangenen Jahrhunderten.
105. Er hält ein eigenes kleines Heer, einen Burgvogt und einen Hofstaat um sich.
106. Die Welt der Gegenwart versteht er nicht und will sie auch nicht verstehen.
107. Nach alten ritterlichen Idealen richtet er sein ganzes Leben ein.
108. Die Umgebung belächelt den närrischen, aber gutherzigen Grafen.
109. Eines Tages gerät er mit der Nachbarstadt Beszterce in Streit.
110. Der Graf erklärt der modernen Stadt allen Ernstes den Krieg.
111. Mit seinem kleinen Heer bereitet er sich auf eine wirkliche Belagerung vor.
112. Die nüchternen Bürger stehen ratlos vor der unmöglichen Lage.
113. Der Roman schildert den Zusammenstoß von Vergangenheit und Gegenwart.
114. In einem anderen Strang taucht eine wandernde Schauspielerin, Estella, auf.
115. Der Graf nimmt auch sie eine Zeit lang in seinen wunderlichen Hof auf.
116. Die Gestalt Pongráczs ist zugleich komisch und rührend.
117. Hinter seiner Narrheit verbergen sich Edelmut und eine reine Seele.
118. Mikszáth zeichnet seinen Helden mit Liebe und Ironie.
119. Der Graf ist eine tragikomische Gestalt der Ideale und der Wirklichkeit.
120. Der Roman zeigt den Gegensatz des alten und des neuen Ungarn.
121. Der Abschied der untergehenden adligen Welt kommt im Werk zum Klingen.
122. Beszterce ostroma ist ein eigentümliches Meisterwerk des ungarischen Romans.
123. Humor und Wehmut vermischen sich fein in ihm.
124. Graf Pongrácz ist ein unvergesslicher Sonderling der ungarischen Literatur.
125. In Mikszáths Werken begegnen sich Wirklichkeit und Märchen auf liebenswürdige Weise.
126. Seine Erzählweise nährt sich aus der lebendigen Rede, aus der Anekdote.
127. Die Anekdote unterhält bei ihm nicht nur, sondern enthüllt auch Charaktere.
128. Seine Ironie ist nie verletzend, eher verständnisvoll und menschlich.
129. Seine Helden liebt und zeigt er samt ihren Schwächen.
130. Die Missstände der ungarischen Gesellschaft sah er dennoch scharf.
131. In seinen späten Romanen verstärkt sich auch der Ton der Kritik.
132. A Noszty fiú esete Tóth Marival (Der Fall des jungen Noszty mit Mari Tóth) entlarvt die Welt des Gentry.
133. Sein Roman Különös házasság (Eine sonderbare Ehe) kritisiert die kirchliche Macht.
134. Mikszáth vereinte so die Unterhaltung und die Gesellschaftskritik.
135. Seine Sprache ist einfach, natürlich und dennoch künstlerisch.
136. Sein Stil brachte die ungarische Prosa der lebendigen Rede näher.
137. In seinen Erzählungen leben die Farben der oberungarischen Landschaft lebendig.
138. Mikszáth ist einer der größten Meister des ungarischen Realismus.
139. Zugleich ist er auch einer der Wegbereiter der modernen ungarischen Prosa.
140. Sein Einfluss reichte bis zu den Schriftstellern der Nyugat-Generation.
141. Auch Zsigmond Móricz betrachtete ihn als großen Vorgänger.
142. Mikszáths Werke liest man auch heute gern und in großer Zahl.
143. Aus seinen Romanen entstanden auch zahlreiche Filme und Theaterstücke.
144. Seine Gestalten wurden zum gemeinsamen Schatz der ungarischen Kultur.
145. Mikszáths Heiterkeit und Weisheit berühren auch heute den Leser.
146. Sein Lebenswerk ist einer der Gipfel der ungarischen Prosa des Jahrhundertendes.
147. Die Welt der Palozen und der Slowaken erhob er für immer in die Literatur.
148. Kálmán Mikszáth ist ein unsterblicher Meister der ungarischen Erzählung.
149. Sein Erbe ist ein unvergänglicher Reichtum der ungarischen Prosa.
150. Nach dieser heiteren Welt wenden wir uns dem Meister des historischen Romans zu, Géza Gárdonyi.