6.4 – Kosztolányi Dezső – Dezső Kosztolányi
1. Kosztolányi Dezső a Nyugat nemzedékének egyik legnagyobb művésze. – Dezső Kosztolányi ist einer der größten Künstler der Nyugat-Generation.
2. A magyar nyelv páratlan mestere volt versben és prózában egyaránt. – Er war ein unvergleichlicher Meister der ungarischen Sprache in Vers und Prosa gleichermaßen.
3. Költőként és regényíróként is maradandót alkotott. – Als Dichter und als Romancier schuf er Bleibendes.
4. Művészetének középpontjában a szépség, a halál és a gyermekkor áll. – Im Mittelpunkt seiner Kunst stehen die Schönheit, der Tod und die Kindheit.
5. E fejezet Kosztolányi életét és fő műveit mutatja be. – Dieses Kapitel stellt Kosztolányis Leben und seine Hauptwerke dar.
6. Kosztolányi Dezső 1885-ben született a délvidéki Szabadkán. – Dezső Kosztolányi wurde 1885 in Szabadka in der Südregion geboren.
7. Szülővárosa a soknemzetiségű, polgári Bácska központja volt. – Seine Heimatstadt war das Zentrum der vielnationalen, bürgerlichen Bácska.
8. Művelt, tanáros polgári családból származott. – Er stammte aus einer gebildeten, lehrerhaften bürgerlichen Familie.
9. Édesapja a helyi gimnázium igazgatója volt. – Sein Vater war Direktor des örtlichen Gymnasiums.
10. A gyermekkor élményei egész életére elkísérték. – Die Erlebnisse der Kindheit begleiteten ihn sein ganzes Leben.
11. Budapesten kezdett egyetemi tanulmányokat magyar–német szakon. – In Budapest begann er ein Universitätsstudium in Ungarisch und Deutsch.
12. Itt lett Babits és Juhász Gyula közeli barátja. – Hier wurde er ein enger Freund von Babits und Gyula Juhász.
13. Rövid ideig Bécsben is hallgatott előadásokat. – Kurze Zeit hörte er auch in Wien Vorlesungen.
14. Hamarosan az újságírás és az irodalom felé fordult. – Bald wandte er sich dem Journalismus und der Literatur zu.
15. Kiváló, termékeny hírlapíró és tárcaszerző lett. – Er wurde ein hervorragender, produktiver Journalist und Feuilletonist.
16. Verseit és cikkeit a kor legjobb lapjai közölték. – Seine Gedichte und Artikel veröffentlichten die besten Blätter der Zeit.
17. 1910-ben jelent meg A szegény kisgyermek panaszai. – 1910 erschien A szegény kisgyermek panaszai (Die Klagen des armen kleinen Kindes).
18. E kötet egy csapásra híressé és népszerűvé tette. – Dieser Band machte ihn mit einem Schlag berühmt und beliebt.
19. Kosztolányi a l’art pour l’art, a szépség híve volt. – Kosztolányi war ein Anhänger des l’art pour l’art, der Schönheit.
20. Az irodalom számára elsősorban forma és nyelv volt. – Die Literatur war für ihn in erster Linie Form und Sprache.
21. A politikát és a nagy eszméket idegennek érezte. – Die Politik und die großen Ideen empfand er als fremd.
22. Homo aestheticusnak, a szépség emberének nevezte magát. – Er nannte sich einen homo aestheticus, einen Menschen der Schönheit.
23. A húszas években nagy regényeivel új csúcsra ért. – In den zwanziger Jahren erreichte er mit seinen großen Romanen einen neuen Gipfel.
24. Egymás után írta jelentős prózai műveit. – Nacheinander schrieb er seine bedeutenden Prosawerke.
25. A magyar PEN Club elnökeként is tevékenykedett. – Er wirkte auch als Präsident des ungarischen PEN-Clubs.
26. Szenvedélyesen védte és ápolta a magyar nyelvet. – Leidenschaftlich verteidigte und pflegte er die ungarische Sprache.
27. Nyelvművelő cikkeiben a tiszta beszédért küzdött. – In seinen sprachpflegerischen Artikeln kämpfte er für die reine Rede.
28. Feleségével, Harmos Ilonával Budapesten élt. – Mit seiner Frau Ilona Harmos lebte er in Budapest.
29. Élete utolsó éveit súlyos betegség árnyékolta be. – Die letzten Jahre seines Lebens überschattete eine schwere Krankheit.
30. Ínyrákja hosszú, gyötrelmes szenvedést hozott rá. – Sein Gaumenkrebs brachte ihm ein langes, qualvolles Leiden.
31. A halál közelsége kései lírájának nagy témája lett. – Die Nähe des Todes wurde zum großen Thema seiner späten Lyrik.
32. Betegen is a szépséget és az élet csodáját ünnepelte. – Auch krank feierte er die Schönheit und das Wunder des Lebens.
33. Kosztolányi Dezső 1936-ban halt meg Budapesten. – Dezső Kosztolányi starb 1936 in Budapest.
34. Halálával a magyar irodalom nagy mestere távozott. – Mit seinem Tod schied ein großer Meister der ungarischen Literatur dahin.
35. Életműve a nyelv és a szépség örök diadala. – Sein Lebenswerk ist ein ewiger Triumph der Sprache und der Schönheit.
36. A szegény kisgyermek panaszai Kosztolányi első nagy sikere. – A szegény kisgyermek panaszai ist Kosztolányis erster großer Erfolg.
37. A kötet 1910-ben jelent meg, és később többször kibővült. – Der Band erschien 1910 und wurde später mehrfach erweitert.
38. A versciklus a gyermekkor világát idézi fel. – Der Gedichtzyklus beschwört die Welt der Kindheit.
39. A felnőtt költő a gyermek szemével néz a világra. – Der erwachsene Dichter blickt mit den Augen des Kindes auf die Welt.
40. A gyermeki tekintet mindent frissen és csodálkozva lát. – Der kindliche Blick sieht alles frisch und staunend.
41. A hétköznapi tárgyak titokzatossá és széppé válnak. – Die alltäglichen Dinge werden geheimnisvoll und schön.
42. A lámpa, a láz, a betegség és a család képei elevenednek meg. – Die Bilder der Lampe, des Fiebers, der Krankheit und der Familie werden lebendig.
43. A ciklus a rácsodálkozás és a félelem érzéseit fonja össze. – Der Zyklus verflicht die Gefühle des Staunens und der Angst.
44. A gyermeki világban ott bujkál a halál sejtelme is. – In der kindlichen Welt lauert auch die Ahnung des Todes.
45. A versek a mulandóság és a szépség kettősségét mutatják. – Die Gedichte zeigen die Doppelheit von Vergänglichkeit und Schönheit.
46. Kosztolányi a gyermeki érzékenységet tökéletes formába öntötte. – Kosztolányi goss die kindliche Empfindsamkeit in eine vollkommene Form.
47. A kötet nyelve zenei, finom és képekben gazdag. – Die Sprache des Bandes ist musikalisch, fein und bilderreich.
48. A versek ritmusa a gyermeki érzés lüktetését követi. – Der Rhythmus der Gedichte folgt dem Pulsieren des kindlichen Gefühls.
49. A ciklus nem valódi gyermekversek gyűjteménye. – Der Zyklus ist keine Sammlung echter Kindergedichte.
50. A felnőtt költő emlékezik és értelmez a gyermek nevében. – Der erwachsene Dichter erinnert sich und deutet im Namen des Kindes.
51. Az elveszett gyermekkor utáni vágy hatja át az egészet. – Die Sehnsucht nach der verlorenen Kindheit durchdringt das Ganze.
52. A kötet a modern magyar líra egyik kedves remeke. – Der Band ist ein liebes Meisterwerk der modernen ungarischen Lyrik.
53. Kosztolányi itt a szépség és az emlékezés költője. – Kosztolányi ist hier der Dichter der Schönheit und der Erinnerung.
54. A ciklus a gyermeki csoda örök, tiszta forrása. – Der Zyklus ist eine ewige, reine Quelle des kindlichen Wunders.
55. E versekben a mindennapi élet költészetté nemesül. – In diesen Gedichten veredelt sich das alltägliche Leben zur Dichtung.
56. A kötet Kosztolányi művészetének egyik alapköve. – Der Band ist einer der Grundsteine von Kosztolányis Kunst.
57. A gyermeki nézőpont egész életművét áthatja. – Der kindliche Blickwinkel durchdringt sein ganzes Lebenswerk.
58. A rácsodálkozás képessége költészetének titka. – Die Fähigkeit zum Staunen ist das Geheimnis seiner Dichtung.
59. E kötet a felnőtt és a gyermek örök párbeszéde. – Dieser Band ist der ewige Dialog von Erwachsenem und Kind.
60. A szegény kisgyermek panaszai időtlen olvasmány maradt. – A szegény kisgyermek panaszai blieb eine zeitlose Lektüre.
61. Kosztolányi kései költészete művészetének csúcsa. – Kosztolányis späte Dichtung ist der Gipfel seiner Kunst.
62. E verseket a halál közelsége mélyítette el. – Diese Gedichte vertiefte die Nähe des Todes.
63. A betegség árnyékában az élet értéke még ragyogóbb lett. – Im Schatten der Krankheit wurde der Wert des Lebens noch strahlender.
64. A Számadás című kötet foglalja össze e nagy verseket. – Der Band Számadás (Rechenschaft) fasst diese großen Gedichte zusammen.
65. A Halotti beszéd az emberi egyediség megrendítő verse. – Halotti beszéd (Grabrede) ist ein ergreifendes Gedicht über die menschliche Einzigartigkeit.
66. A cím a régi magyar nyelvemléket idézi meg. – Der Titel beschwört das alte ungarische Sprachdenkmal.
67. A vers egy meghalt, egyszerű emberről szól. – Das Gedicht handelt von einem verstorbenen, einfachen Menschen.
68. Kosztolányi szerint minden ember megismételhetetlen csoda. – Nach Kosztolányi ist jeder Mensch ein unwiederholbares Wunder.
69. „Nem lesz belőle többé soha más” – írja a halottról. – „Aus ihm wird nie wieder ein anderer” – schreibt er über den Toten.
70. Minden egyes ember egyszeri, pótolhatatlan világ. – Jeder einzelne Mensch ist eine einmalige, unersetzliche Welt.
71. A vers a hétköznapi élet szentségét hirdeti. – Das Gedicht verkündet die Heiligkeit des alltäglichen Lebens.
72. Kosztolányi az egyszerű embert emeli a költészet rangjára. – Kosztolányi erhebt den einfachen Menschen in den Rang der Dichtung.
73. A Halotti beszéd a humánum megrendítő vallomása. – Halotti beszéd ist ein ergreifendes Bekenntnis der Menschlichkeit.
74. A kései líra másik csúcsa a Hajnali részegség. – Ein weiterer Gipfel der späten Lyrik ist Hajnali részegség (Morgendliche Trunkenheit).
75. E vers a magyar költészet egyik legszebb remeke. – Dieses Gedicht ist eines der schönsten Meisterwerke der ungarischen Dichtung.
76. A költő egy éjjel kinéz az ablakon a hajnali égre. – Der Dichter blickt eines Nachts aus dem Fenster in den morgendlichen Himmel.
77. A csillagos ég látványa hirtelen elragadja. – Der Anblick des sternenbedeckten Himmels entzückt ihn plötzlich.
78. Az égboltot égi bálnak, ünnepi fényárnak látja. – Den Himmel sieht er als himmlischen Ball, als festliche Lichtflut.
79. A hétköznapi világ egyszerre csodálatossá változik. – Die alltägliche Welt verwandelt sich mit einem Mal ins Wundervolle.
80. A költő úgy érzi, egy nagy Úr vendége volt a földön. – Der Dichter fühlt, dass er auf Erden der Gast eines großen Herrn war.
81. E látomás a lét értelmébe vetett hit pillanata. – Diese Vision ist ein Augenblick des Glaubens an den Sinn des Daseins.
82. A halál közelében a világ szépsége vigasszá válik. – In der Nähe des Todes wird die Schönheit der Welt zum Trost.
83. A vers a rácsodálkozás és a hála nagy himnusza. – Das Gedicht ist eine große Hymne des Staunens und der Dankbarkeit.
84. Kosztolányi itt a lét titkát éli át felemelő élményként. – Kosztolányi erlebt hier das Geheimnis des Daseins als erhebendes Erlebnis.
85. A Hajnali részegség az élet szeretetének diadala. – Hajnali részegség ist ein Triumph der Liebe zum Leben.
86. A kései versek a halállal szemben a szépséget állítják. – Die späten Gedichte stellen dem Tod die Schönheit entgegen.
87. Kosztolányi nem tagadja a mulandóságot, mégis igent mond a létre. – Kosztolányi leugnet die Vergänglichkeit nicht, dennoch sagt er Ja zum Dasein.
88. E líra a magyar költészet legmélyebb, legérettebb hangja. – Diese Lyrik ist der tiefste, reifste Ton der ungarischen Dichtung.
89. A halál tudata a verseket felragyogtatja, nem elsötétíti. – Das Bewusstsein des Todes lässt die Gedichte aufleuchten, nicht verdunkeln.
90. Kosztolányi kései lírája a bölcs derű remekműve. – Kosztolányis späte Lyrik ist ein Meisterwerk der weisen Heiterkeit.
91. E versekben a művész a végső kérdésekkel néz szembe. – In diesen Gedichten stellt sich der Künstler den letzten Fragen.
92. A szépség és a halál egysége adja a líra mélységét. – Die Einheit von Schönheit und Tod verleiht der Lyrik ihre Tiefe.
93. Kosztolányi prózája éppoly jelentős, mint a lírája. – Kosztolányis Prosa ist ebenso bedeutend wie seine Lyrik.
94. Regényeiben a lélek mélységeit és a társadalmat vizsgálja. – In seinen Romanen untersucht er die Tiefen der Seele und die Gesellschaft.
95. Több nagy regényt írt az 1920-as években. – Mehrere große Romane schrieb er in den 1920er Jahren.
96. A Nero, a véres költő a hatalom és a művészet regénye. – Nero, a véres költő (Nero, der blutige Dichter) ist ein Roman über Macht und Kunst.
97. A Pacsirta egy vidéki család csöndes tragédiáját mutatja. – Pacsirta (Lerche) zeigt die stille Tragödie einer Familie in der Provinz.
98. Az Aranysárkány egy tanár és a diákvilág regénye. – Aranysárkány (Der goldene Drachen) ist ein Roman über einen Lehrer und die Schülerwelt.
99. E művek a kisvárosi élet fojtott világát ábrázolják. – Diese Werke schildern die beklemmende Welt des Kleinstadtlebens.
100. Kosztolányi legismertebb regénye az Édes Anna. – Kosztolányis bekanntester Roman ist Édes Anna.
101. A mű 1926-ban jelent meg. – Das Werk erschien 1926.
102. A regény egy cseléd, Anna tragikus történetét mondja el. – Der Roman erzählt die tragische Geschichte einer Dienstmagd, Anna.
103. Anna egy jómódú budapesti polgári házba kerül szolgálni. – Anna kommt in ein wohlhabendes bürgerliches Haus in Budapest in Dienst.
104. Csendes, szorgalmas, tökéletes cselédnek látszik. – Sie erscheint als stille, fleißige, vollkommene Dienstmagd.
105. Gazdái kihasználják, és emberi lénynek alig tekintik. – Ihre Herrschaft beutet sie aus und sieht in ihr kaum ein menschliches Wesen.
106. Anna egyre inkább elszigetelődik és megalázottá válik. – Anna vereinsamt immer mehr und wird gedemütigt.
107. Egy éjjel váratlanul megöli a gazdáit. – Eines Nachts tötet sie unerwartet ihre Herrschaft.
108. A tett érthetetlennek és megmagyarázhatatlannak tűnik. – Die Tat erscheint unverständlich und unerklärlich.
109. A regény a kiszolgáltatottság és az elnyomás tragédiája. – Der Roman ist eine Tragödie der Schutzlosigkeit und der Unterdrückung.
110. Kosztolányi mély együttérzéssel ábrázolja a cseléd sorsát. – Kosztolányi schildert das Schicksal der Magd mit tiefem Mitgefühl.
111. A mű a társadalmi igazságtalanságot is élesen bírálja. – Das Werk kritisiert auch scharf die gesellschaftliche Ungerechtigkeit.
112. Az Édes Anna a magyar lélektani regény remekműve. – Édes Anna ist ein Meisterwerk des ungarischen psychologischen Romans.
113. Kosztolányi másik nagy prózai alkotása az Esti Kornél. – Kosztolányis andere große Prosaschöpfung ist Esti Kornél.
114. A mű 1933-ban jelent meg, novellák füzéreként. – Das Werk erschien 1933 als eine Reihe von Novellen.
115. Esti Kornél a költő játékos, szabad alteregója. – Esti Kornél ist das spielerische, freie Alter Ego des Dichters.
116. Ő mindaz, ami a fegyelmezett Kosztolányi nem lehetett. – Er ist all das, was der disziplinierte Kosztolányi nicht sein konnte.
117. A történetek szellemesek, ironikusak és bölcsek. – Die Geschichten sind geistreich, ironisch und weise.
118. Esti Kornél a kalandot, a szabadságot és a játékot keresi. – Esti Kornél sucht das Abenteuer, die Freiheit und das Spiel.
119. A novellák a lét apró csodáit és fonákságait mutatják. – Die Novellen zeigen die kleinen Wunder und Verkehrtheiten des Daseins.
120. Kosztolányi itt könnyed formában mond mély igazságokat. – Kosztolányi sagt hier in leichter Form tiefe Wahrheiten.
121. Az Esti Kornél a magyar próza szellemes remeke. – Esti Kornél ist ein geistreiches Meisterwerk der ungarischen Prosa.
122. Kosztolányi prózája éppoly gondos, mint a versei. – Kosztolányis Prosa ist ebenso sorgfältig wie seine Gedichte.
123. Mondatai világosak, tiszták és pontosak. – Seine Sätze sind klar, rein und präzise.
124. A lélek rezdüléseit finom eszközökkel érzékelteti. – Die Regungen der Seele macht er mit feinen Mitteln spürbar.
125. Kosztolányi a magyar prózanyelv egyik legnagyobb mestere. – Kosztolányi ist einer der größten Meister der ungarischen Prosasprache.
126. Regényei és novellái ma is elevenek és megrendítőek. – Seine Romane und Novellen sind auch heute lebendig und ergreifend.
127. A líra és a próza nála egyaránt a legmagasabb szintre jutott. – Lyrik und Prosa gelangten bei ihm gleichermaßen auf die höchste Stufe.
128. Kosztolányi életműve a szépség és az emberség egysége. – Kosztolányis Lebenswerk ist die Einheit von Schönheit und Menschlichkeit.
129. Költészetében a nyelv öröme és a lét fájdalma találkozik. – In seiner Dichtung begegnen sich die Freude an der Sprache und der Schmerz des Daseins.
130. A gyermekkor, a halál és a szépség örök témái. – Die Kindheit, der Tod und die Schönheit sind seine ewigen Themen.
131. Kosztolányi minden emberben egyszeri csodát látott. – Kosztolányi sah in jedem Menschen ein einmaliges Wunder.
132. E humánum egész művészetének mély alapja. – Diese Menschlichkeit ist die tiefe Grundlage seiner ganzen Kunst.
133. A magyar nyelvet szenvedélyesen szerette és védte. – Die ungarische Sprache liebte und verteidigte er leidenschaftlich.
134. Nyelvművelő munkája máig példamutató és fontos. – Seine sprachpflegerische Arbeit ist bis heute vorbildlich und wichtig.
135. Kosztolányi a tökéletes forma megszállott művésze volt. – Kosztolányi war ein von der vollkommenen Form besessener Künstler.
136. Műveit a világosság és a mértéktartás jellemzi. – Seine Werke kennzeichnen die Klarheit und das Maßhalten.
137. Öröksége a magyar irodalom el nem múló kincse. – Sein Erbe ist ein unvergänglicher Schatz der ungarischen Literatur.
138. A Nyugat első nemzedékéhez tartozott két másik költő is. – Zur ersten Generation der Nyugat gehörten auch zwei weitere Dichter.
139. Juhász Gyula és Tóth Árpád a finom, elégikus líra mesterei. – Gyula Juhász und Árpád Tóth sind Meister der feinen, elegischen Lyrik.
140. Mindketten Kosztolányi és Babits nemzedéktársai voltak. – Beide waren Generationsgenossen von Kosztolányi und Babits.
141. Juhász Gyula Kosztolányi és Babits egyetemi barátja is volt. – Gyula Juhász war auch ein Universitätsfreund von Kosztolányi und Babits.
142. Költészetük csendesebb, de mélyen bensőséges. – Ihre Dichtung ist stiller, aber zutiefst innig.
143. A magány, a szépség és a mulandóság a fő témáik. – Die Einsamkeit, die Schönheit und die Vergänglichkeit sind ihre Hauptthemen.
144. Az ő lírájuk a magyar impresszionizmus finom remeke. – Ihre Lyrik ist ein feines Meisterwerk des ungarischen Impressionismus.
145. Juhász és Tóth a hangulatok és a színek költői. – Juhász und Tóth sind die Dichter der Stimmungen und der Farben.
146. Verseikben a fájdalom szelíd szépséggé nemesül. – In ihren Gedichten veredelt sich der Schmerz zu sanfter Schönheit.
147. E két költő a nemzedék halkabb, mégis fontos hangja. – Diese beiden Dichter sind die leisere, dennoch wichtige Stimme der Generation.
148. Kosztolányi után most az ő világukat mutatjuk be. – Nach Kosztolányi stellen wir nun ihre Welt dar.
149. Juhász Gyula és Tóth Árpád lírája következik. – Die Lyrik von Gyula Juhász und Árpád Tóth folgt.
150. Az ő verseikben a Nyugat gyengéd, elégikus arca tárul fel. – In ihren Gedichten offenbart sich das zarte, elegische Gesicht der Nyugat.
(aufklappen)magyar
1. Kosztolányi Dezső a Nyugat nemzedékének egyik legnagyobb művésze.
2. A magyar nyelv páratlan mestere volt versben és prózában egyaránt.
3. Költőként és regényíróként is maradandót alkotott.
4. Művészetének középpontjában a szépség, a halál és a gyermekkor áll.
5. E fejezet Kosztolányi életét és fő műveit mutatja be.
6. Kosztolányi Dezső 1885-ben született a délvidéki Szabadkán.
7. Szülővárosa a soknemzetiségű, polgári Bácska központja volt.
8. Művelt, tanáros polgári családból származott.
9. Édesapja a helyi gimnázium igazgatója volt.
10. A gyermekkor élményei egész életére elkísérték.
11. Budapesten kezdett egyetemi tanulmányokat magyar–német szakon.
12. Itt lett Babits és Juhász Gyula közeli barátja.
13. Rövid ideig Bécsben is hallgatott előadásokat.
14. Hamarosan az újságírás és az irodalom felé fordult.
15. Kiváló, termékeny hírlapíró és tárcaszerző lett.
16. Verseit és cikkeit a kor legjobb lapjai közölték.
17. 1910-ben jelent meg A szegény kisgyermek panaszai.
18. E kötet egy csapásra híressé és népszerűvé tette.
19. Kosztolányi a l’art pour l’art, a szépség híve volt.
20. Az irodalom számára elsősorban forma és nyelv volt.
21. A politikát és a nagy eszméket idegennek érezte.
22. Homo aestheticusnak, a szépség emberének nevezte magát.
23. A húszas években nagy regényeivel új csúcsra ért.
24. Egymás után írta jelentős prózai műveit.
25. A magyar PEN Club elnökeként is tevékenykedett.
26. Szenvedélyesen védte és ápolta a magyar nyelvet.
27. Nyelvművelő cikkeiben a tiszta beszédért küzdött.
28. Feleségével, Harmos Ilonával Budapesten élt.
29. Élete utolsó éveit súlyos betegség árnyékolta be.
30. Ínyrákja hosszú, gyötrelmes szenvedést hozott rá.
31. A halál közelsége kései lírájának nagy témája lett.
32. Betegen is a szépséget és az élet csodáját ünnepelte.
33. Kosztolányi Dezső 1936-ban halt meg Budapesten.
34. Halálával a magyar irodalom nagy mestere távozott.
35. Életműve a nyelv és a szépség örök diadala.
36. A szegény kisgyermek panaszai Kosztolányi első nagy sikere.
37. A kötet 1910-ben jelent meg, és később többször kibővült.
38. A versciklus a gyermekkor világát idézi fel.
39. A felnőtt költő a gyermek szemével néz a világra.
40. A gyermeki tekintet mindent frissen és csodálkozva lát.
41. A hétköznapi tárgyak titokzatossá és széppé válnak.
42. A lámpa, a láz, a betegség és a család képei elevenednek meg.
43. A ciklus a rácsodálkozás és a félelem érzéseit fonja össze.
44. A gyermeki világban ott bujkál a halál sejtelme is.
45. A versek a mulandóság és a szépség kettősségét mutatják.
46. Kosztolányi a gyermeki érzékenységet tökéletes formába öntötte.
47. A kötet nyelve zenei, finom és képekben gazdag.
48. A versek ritmusa a gyermeki érzés lüktetését követi.
49. A ciklus nem valódi gyermekversek gyűjteménye.
50. A felnőtt költő emlékezik és értelmez a gyermek nevében.
51. Az elveszett gyermekkor utáni vágy hatja át az egészet.
52. A kötet a modern magyar líra egyik kedves remeke.
53. Kosztolányi itt a szépség és az emlékezés költője.
54. A ciklus a gyermeki csoda örök, tiszta forrása.
55. E versekben a mindennapi élet költészetté nemesül.
56. A kötet Kosztolányi művészetének egyik alapköve.
57. A gyermeki nézőpont egész életművét áthatja.
58. A rácsodálkozás képessége költészetének titka.
59. E kötet a felnőtt és a gyermek örök párbeszéde.
60. A szegény kisgyermek panaszai időtlen olvasmány maradt.
61. Kosztolányi kései költészete művészetének csúcsa.
62. E verseket a halál közelsége mélyítette el.
63. A betegség árnyékában az élet értéke még ragyogóbb lett.
64. A Számadás című kötet foglalja össze e nagy verseket.
65. A Halotti beszéd az emberi egyediség megrendítő verse.
66. A cím a régi magyar nyelvemléket idézi meg.
67. A vers egy meghalt, egyszerű emberről szól.
68. Kosztolányi szerint minden ember megismételhetetlen csoda.
69. „Nem lesz belőle többé soha más” — írja a halottról.
70. Minden egyes ember egyszeri, pótolhatatlan világ.
71. A vers a hétköznapi élet szentségét hirdeti.
72. Kosztolányi az egyszerű embert emeli a költészet rangjára.
73. A Halotti beszéd a humánum megrendítő vallomása.
74. A kései líra másik csúcsa a Hajnali részegség.
75. E vers a magyar költészet egyik legszebb remeke.
76. A költő egy éjjel kinéz az ablakon a hajnali égre.
77. A csillagos ég látványa hirtelen elragadja.
78. Az égboltot égi bálnak, ünnepi fényárnak látja.
79. A hétköznapi világ egyszerre csodálatossá változik.
80. A költő úgy érzi, egy nagy Úr vendége volt a földön.
81. E látomás a lét értelmébe vetett hit pillanata.
82. A halál közelében a világ szépsége vigasszá válik.
83. A vers a rácsodálkozás és a hála nagy himnusza.
84. Kosztolányi itt a lét titkát éli át felemelő élményként.
85. A Hajnali részegség az élet szeretetének diadala.
86. A kései versek a halállal szemben a szépséget állítják.
87. Kosztolányi nem tagadja a mulandóságot, mégis igent mond a létre.
88. E líra a magyar költészet legmélyebb, legérettebb hangja.
89. A halál tudata a verseket felragyogtatja, nem elsötétíti.
90. Kosztolányi kései lírája a bölcs derű remekműve.
91. E versekben a művész a végső kérdésekkel néz szembe.
92. A szépség és a halál egysége adja a líra mélységét.
93. Kosztolányi prózája éppoly jelentős, mint a lírája.
94. Regényeiben a lélek mélységeit és a társadalmat vizsgálja.
95. Több nagy regényt írt az 1920-as években.
96. A Nero, a véres költő a hatalom és a művészet regénye.
97. A Pacsirta egy vidéki család csöndes tragédiáját mutatja.
98. Az Aranysárkány egy tanár és a diákvilág regénye.
99. E művek a kisvárosi élet fojtott világát ábrázolják.
100. Kosztolányi legismertebb regénye az Édes Anna.
101. A mű 1926-ban jelent meg.
102. A regény egy cseléd, Anna tragikus történetét mondja el.
103. Anna egy jómódú budapesti polgári házba kerül szolgálni.
104. Csendes, szorgalmas, tökéletes cselédnek látszik.
105. Gazdái kihasználják, és emberi lénynek alig tekintik.
106. Anna egyre inkább elszigetelődik és megalázottá válik.
107. Egy éjjel váratlanul megöli a gazdáit.
108. A tett érthetetlennek és megmagyarázhatatlannak tűnik.
109. A regény a kiszolgáltatottság és az elnyomás tragédiája.
110. Kosztolányi mély együttérzéssel ábrázolja a cseléd sorsát.
111. A mű a társadalmi igazságtalanságot is élesen bírálja.
112. Az Édes Anna a magyar lélektani regény remekműve.
113. Kosztolányi másik nagy prózai alkotása az Esti Kornél.
114. A mű 1933-ban jelent meg, novellák füzéreként.
115. Esti Kornél a költő játékos, szabad alteregója.
116. Ő mindaz, ami a fegyelmezett Kosztolányi nem lehetett.
117. A történetek szellemesek, ironikusak és bölcsek.
118. Esti Kornél a kalandot, a szabadságot és a játékot keresi.
119. A novellák a lét apró csodáit és fonákságait mutatják.
120. Kosztolányi itt könnyed formában mond mély igazságokat.
121. Az Esti Kornél a magyar próza szellemes remeke.
122. Kosztolányi prózája éppoly gondos, mint a versei.
123. Mondatai világosak, tiszták és pontosak.
124. A lélek rezdüléseit finom eszközökkel érzékelteti.
125. Kosztolányi a magyar prózanyelv egyik legnagyobb mestere.
126. Regényei és novellái ma is elevenek és megrendítőek.
127. A líra és a próza nála egyaránt a legmagasabb szintre jutott.
128. Kosztolányi életműve a szépség és az emberség egysége.
129. Költészetében a nyelv öröme és a lét fájdalma találkozik.
130. A gyermekkor, a halál és a szépség örök témái.
131. Kosztolányi minden emberben egyszeri csodát látott.
132. E humánum egész művészetének mély alapja.
133. A magyar nyelvet szenvedélyesen szerette és védte.
134. Nyelvművelő munkája máig példamutató és fontos.
135. Kosztolányi a tökéletes forma megszállott művésze volt.
136. Műveit a világosság és a mértéktartás jellemzi.
137. Öröksége a magyar irodalom el nem múló kincse.
138. A Nyugat első nemzedékéhez tartozott két másik költő is.
139. Juhász Gyula és Tóth Árpád a finom, elégikus líra mesterei.
140. Mindketten Kosztolányi és Babits nemzedéktársai voltak.
141. Juhász Gyula Kosztolányi és Babits egyetemi barátja is volt.
142. Költészetük csendesebb, de mélyen bensőséges.
143. A magány, a szépség és a mulandóság a fő témáik.
144. Az ő lírájuk a magyar impresszionizmus finom remeke.
145. Juhász és Tóth a hangulatok és a színek költői.
146. Verseikben a fájdalom szelíd szépséggé nemesül.
147. E két költő a nemzedék halkabb, mégis fontos hangja.
148. Kosztolányi után most az ő világukat mutatjuk be.
149. Juhász Gyula és Tóth Árpád lírája következik.
150. Az ő verseikben a Nyugat gyengéd, elégikus arca tárul fel.
(aufklappen)német
1. Dezső Kosztolányi ist einer der größten Künstler der Nyugat-Generation.
2. Er war ein unvergleichlicher Meister der ungarischen Sprache in Vers und Prosa gleichermaßen.
3. Als Dichter und als Romancier schuf er Bleibendes.
4. Im Mittelpunkt seiner Kunst stehen die Schönheit, der Tod und die Kindheit.
5. Dieses Kapitel stellt Kosztolányis Leben und seine Hauptwerke dar.
6. Dezső Kosztolányi wurde 1885 in Szabadka in der Südregion geboren.
7. Seine Heimatstadt war das Zentrum der vielnationalen, bürgerlichen Bácska.
8. Er stammte aus einer gebildeten, lehrerhaften bürgerlichen Familie.
9. Sein Vater war Direktor des örtlichen Gymnasiums.
10. Die Erlebnisse der Kindheit begleiteten ihn sein ganzes Leben.
11. In Budapest begann er ein Universitätsstudium in Ungarisch und Deutsch.
12. Hier wurde er ein enger Freund von Babits und Gyula Juhász.
13. Kurze Zeit hörte er auch in Wien Vorlesungen.
14. Bald wandte er sich dem Journalismus und der Literatur zu.
15. Er wurde ein hervorragender, produktiver Journalist und Feuilletonist.
16. Seine Gedichte und Artikel veröffentlichten die besten Blätter der Zeit.
17. 1910 erschien A szegény kisgyermek panaszai (Die Klagen des armen kleinen Kindes).
18. Dieser Band machte ihn mit einem Schlag berühmt und beliebt.
19. Kosztolányi war ein Anhänger des l’art pour l’art, der Schönheit.
20. Die Literatur war für ihn in erster Linie Form und Sprache.
21. Die Politik und die großen Ideen empfand er als fremd.
22. Er nannte sich einen homo aestheticus, einen Menschen der Schönheit.
23. In den zwanziger Jahren erreichte er mit seinen großen Romanen einen neuen Gipfel.
24. Nacheinander schrieb er seine bedeutenden Prosawerke.
25. Er wirkte auch als Präsident des ungarischen PEN-Clubs.
26. Leidenschaftlich verteidigte und pflegte er die ungarische Sprache.
27. In seinen sprachpflegerischen Artikeln kämpfte er für die reine Rede.
28. Mit seiner Frau Ilona Harmos lebte er in Budapest.
29. Die letzten Jahre seines Lebens überschattete eine schwere Krankheit.
30. Sein Gaumenkrebs brachte ihm ein langes, qualvolles Leiden.
31. Die Nähe des Todes wurde zum großen Thema seiner späten Lyrik.
32. Auch krank feierte er die Schönheit und das Wunder des Lebens.
33. Dezső Kosztolányi starb 1936 in Budapest.
34. Mit seinem Tod schied ein großer Meister der ungarischen Literatur dahin.
35. Sein Lebenswerk ist ein ewiger Triumph der Sprache und der Schönheit.
36. A szegény kisgyermek panaszai ist Kosztolányis erster großer Erfolg.
37. Der Band erschien 1910 und wurde später mehrfach erweitert.
38. Der Gedichtzyklus beschwört die Welt der Kindheit.
39. Der erwachsene Dichter blickt mit den Augen des Kindes auf die Welt.
40. Der kindliche Blick sieht alles frisch und staunend.
41. Die alltäglichen Dinge werden geheimnisvoll und schön.
42. Die Bilder der Lampe, des Fiebers, der Krankheit und der Familie werden lebendig.
43. Der Zyklus verflicht die Gefühle des Staunens und der Angst.
44. In der kindlichen Welt lauert auch die Ahnung des Todes.
45. Die Gedichte zeigen die Doppelheit von Vergänglichkeit und Schönheit.
46. Kosztolányi goss die kindliche Empfindsamkeit in eine vollkommene Form.
47. Die Sprache des Bandes ist musikalisch, fein und bilderreich.
48. Der Rhythmus der Gedichte folgt dem Pulsieren des kindlichen Gefühls.
49. Der Zyklus ist keine Sammlung echter Kindergedichte.
50. Der erwachsene Dichter erinnert sich und deutet im Namen des Kindes.
51. Die Sehnsucht nach der verlorenen Kindheit durchdringt das Ganze.
52. Der Band ist ein liebes Meisterwerk der modernen ungarischen Lyrik.
53. Kosztolányi ist hier der Dichter der Schönheit und der Erinnerung.
54. Der Zyklus ist eine ewige, reine Quelle des kindlichen Wunders.
55. In diesen Gedichten veredelt sich das alltägliche Leben zur Dichtung.
56. Der Band ist einer der Grundsteine von Kosztolányis Kunst.
57. Der kindliche Blickwinkel durchdringt sein ganzes Lebenswerk.
58. Die Fähigkeit zum Staunen ist das Geheimnis seiner Dichtung.
59. Dieser Band ist der ewige Dialog von Erwachsenem und Kind.
60. A szegény kisgyermek panaszai blieb eine zeitlose Lektüre.
61. Kosztolányis späte Dichtung ist der Gipfel seiner Kunst.
62. Diese Gedichte vertiefte die Nähe des Todes.
63. Im Schatten der Krankheit wurde der Wert des Lebens noch strahlender.
64. Der Band Számadás (Rechenschaft) fasst diese großen Gedichte zusammen.
65. Halotti beszéd (Grabrede) ist ein ergreifendes Gedicht über die menschliche Einzigartigkeit.
66. Der Titel beschwört das alte ungarische Sprachdenkmal.
67. Das Gedicht handelt von einem verstorbenen, einfachen Menschen.
68. Nach Kosztolányi ist jeder Mensch ein unwiederholbares Wunder.
69. „Aus ihm wird nie wieder ein anderer” — schreibt er über den Toten.
70. Jeder einzelne Mensch ist eine einmalige, unersetzliche Welt.
71. Das Gedicht verkündet die Heiligkeit des alltäglichen Lebens.
72. Kosztolányi erhebt den einfachen Menschen in den Rang der Dichtung.
73. Halotti beszéd ist ein ergreifendes Bekenntnis der Menschlichkeit.
74. Ein weiterer Gipfel der späten Lyrik ist Hajnali részegség (Morgendliche Trunkenheit).
75. Dieses Gedicht ist eines der schönsten Meisterwerke der ungarischen Dichtung.
76. Der Dichter blickt eines Nachts aus dem Fenster in den morgendlichen Himmel.
77. Der Anblick des sternenbedeckten Himmels entzückt ihn plötzlich.
78. Den Himmel sieht er als himmlischen Ball, als festliche Lichtflut.
79. Die alltägliche Welt verwandelt sich mit einem Mal ins Wundervolle.
80. Der Dichter fühlt, dass er auf Erden der Gast eines großen Herrn war.
81. Diese Vision ist ein Augenblick des Glaubens an den Sinn des Daseins.
82. In der Nähe des Todes wird die Schönheit der Welt zum Trost.
83. Das Gedicht ist eine große Hymne des Staunens und der Dankbarkeit.
84. Kosztolányi erlebt hier das Geheimnis des Daseins als erhebendes Erlebnis.
85. Hajnali részegség ist ein Triumph der Liebe zum Leben.
86. Die späten Gedichte stellen dem Tod die Schönheit entgegen.
87. Kosztolányi leugnet die Vergänglichkeit nicht, dennoch sagt er Ja zum Dasein.
88. Diese Lyrik ist der tiefste, reifste Ton der ungarischen Dichtung.
89. Das Bewusstsein des Todes lässt die Gedichte aufleuchten, nicht verdunkeln.
90. Kosztolányis späte Lyrik ist ein Meisterwerk der weisen Heiterkeit.
91. In diesen Gedichten stellt sich der Künstler den letzten Fragen.
92. Die Einheit von Schönheit und Tod verleiht der Lyrik ihre Tiefe.
93. Kosztolányis Prosa ist ebenso bedeutend wie seine Lyrik.
94. In seinen Romanen untersucht er die Tiefen der Seele und die Gesellschaft.
95. Mehrere große Romane schrieb er in den 1920er Jahren.
96. Nero, a véres költő (Nero, der blutige Dichter) ist ein Roman über Macht und Kunst.
97. Pacsirta (Lerche) zeigt die stille Tragödie einer Familie in der Provinz.
98. Aranysárkány (Der goldene Drachen) ist ein Roman über einen Lehrer und die Schülerwelt.
99. Diese Werke schildern die beklemmende Welt des Kleinstadtlebens.
100. Kosztolányis bekanntester Roman ist Édes Anna.
101. Das Werk erschien 1926.
102. Der Roman erzählt die tragische Geschichte einer Dienstmagd, Anna.
103. Anna kommt in ein wohlhabendes bürgerliches Haus in Budapest in Dienst.
104. Sie erscheint als stille, fleißige, vollkommene Dienstmagd.
105. Ihre Herrschaft beutet sie aus und sieht in ihr kaum ein menschliches Wesen.
106. Anna vereinsamt immer mehr und wird gedemütigt.
107. Eines Nachts tötet sie unerwartet ihre Herrschaft.
108. Die Tat erscheint unverständlich und unerklärlich.
109. Der Roman ist eine Tragödie der Schutzlosigkeit und der Unterdrückung.
110. Kosztolányi schildert das Schicksal der Magd mit tiefem Mitgefühl.
111. Das Werk kritisiert auch scharf die gesellschaftliche Ungerechtigkeit.
112. Édes Anna ist ein Meisterwerk des ungarischen psychologischen Romans.
113. Kosztolányis andere große Prosaschöpfung ist Esti Kornél.
114. Das Werk erschien 1933 als eine Reihe von Novellen.
115. Esti Kornél ist das spielerische, freie Alter Ego des Dichters.
116. Er ist all das, was der disziplinierte Kosztolányi nicht sein konnte.
117. Die Geschichten sind geistreich, ironisch und weise.
118. Esti Kornél sucht das Abenteuer, die Freiheit und das Spiel.
119. Die Novellen zeigen die kleinen Wunder und Verkehrtheiten des Daseins.
120. Kosztolányi sagt hier in leichter Form tiefe Wahrheiten.
121. Esti Kornél ist ein geistreiches Meisterwerk der ungarischen Prosa.
122. Kosztolányis Prosa ist ebenso sorgfältig wie seine Gedichte.
123. Seine Sätze sind klar, rein und präzise.
124. Die Regungen der Seele macht er mit feinen Mitteln spürbar.
125. Kosztolányi ist einer der größten Meister der ungarischen Prosasprache.
126. Seine Romane und Novellen sind auch heute lebendig und ergreifend.
127. Lyrik und Prosa gelangten bei ihm gleichermaßen auf die höchste Stufe.
128. Kosztolányis Lebenswerk ist die Einheit von Schönheit und Menschlichkeit.
129. In seiner Dichtung begegnen sich die Freude an der Sprache und der Schmerz des Daseins.
130. Die Kindheit, der Tod und die Schönheit sind seine ewigen Themen.
131. Kosztolányi sah in jedem Menschen ein einmaliges Wunder.
132. Diese Menschlichkeit ist die tiefe Grundlage seiner ganzen Kunst.
133. Die ungarische Sprache liebte und verteidigte er leidenschaftlich.
134. Seine sprachpflegerische Arbeit ist bis heute vorbildlich und wichtig.
135. Kosztolányi war ein von der vollkommenen Form besessener Künstler.
136. Seine Werke kennzeichnen die Klarheit und das Maßhalten.
137. Sein Erbe ist ein unvergänglicher Schatz der ungarischen Literatur.
138. Zur ersten Generation der Nyugat gehörten auch zwei weitere Dichter.
139. Gyula Juhász und Árpád Tóth sind Meister der feinen, elegischen Lyrik.
140. Beide waren Generationsgenossen von Kosztolányi und Babits.
141. Gyula Juhász war auch ein Universitätsfreund von Kosztolányi und Babits.
142. Ihre Dichtung ist stiller, aber zutiefst innig.
143. Die Einsamkeit, die Schönheit und die Vergänglichkeit sind ihre Hauptthemen.
144. Ihre Lyrik ist ein feines Meisterwerk des ungarischen Impressionismus.
145. Juhász und Tóth sind die Dichter der Stimmungen und der Farben.
146. In ihren Gedichten veredelt sich der Schmerz zu sanfter Schönheit.
147. Diese beiden Dichter sind die leisere, dennoch wichtige Stimme der Generation.
148. Nach Kosztolányi stellen wir nun ihre Welt dar.
149. Die Lyrik von Gyula Juhász und Árpád Tóth folgt.
150. In ihren Gedichten offenbart sich das zarte, elegische Gesicht der Nyugat.