7 – Irodalom a két világháború között – Die Literatur zwischen den beiden Weltkriegen
1. Egy ország elveszítette területének kétharmadát, de az irodalma nem veszítette el az erejét. – Ein Land verlor zwei Drittel seines Territoriums, doch seine Literatur verlor nicht ihre Kraft.
2. Ez a korszak 1918-ban, az első világháború végén kezdődött, és 1939-ig, a második világháború kitöréséig tartott. – Diese Epoche begann 1918 mit dem Ende des 1. Weltkriegs und dauerte bis 1939, bis zum Ausbruch des 2. Weltkriegs.
3. Magyarország számára azonban a korszak igazi kezdőpontja 1920, a trianoni békeszerződés éve volt. – Für Ungarn war der eigentliche Anfangspunkt der Epoche jedoch das Jahr 1920, das Jahr des Friedensvertrags von Trianon.
4. Két világháború között mindössze két évtized telt el, de ez a két évtized a magyar irodalom egyik legsűrűbb korszaka lett. – Zwischen den beiden Weltkriegen lagen nur zwei Jahrzehnte, doch diese zwei Jahrzehnte wurden zu einer der dichtesten Epochen der ungarischen Literatur.
5. A korszak katasztrófával kezdődött, és katasztrófával ért véget. – Die Epoche begann mit einer Katastrophe und endete mit einer Katastrophe.
6. A magyar irodalom történetében nincs még egy korszak, amely ilyen mély sebből ilyen gazdag termést hozott volna. – In der Geschichte der ungarischen Literatur gibt es keine zweite Epoche, die aus einer so tiefen Wunde eine so reiche Ernte hervorgebracht hätte.
7. Ez a paradoxon adja a korszak kulcsát: nemzeti trauma és irodalmi virágzás egyszerre. – Dieses Paradox ist der Schlüssel zur Epoche: nationales Trauma und literarische Blüte zugleich.
8. A háború előtt a magyar irodalom egyetlen országban élt, a háború után hirtelen több országban. – Vor dem Krieg lebte die ungarische Literatur in einem einzigen Land, nach dem Krieg plötzlich in mehreren Ländern.
9. Magyar írók dolgoztak most Romániában, Csehszlovákiában és Jugoszláviában is. – Ungarische Schriftsteller arbeiteten jetzt auch in Rumänien, in der Tschechoslowakei und in Jugoslawien.
10. Egy irodalom, öt ország – ez lett a korszak új képlete. – Eine Literatur, 5 Länder – das wurde die neue Formel der Epoche.
11. Ugyanakkor Budapest továbbra is a magyar szellemi élet központja maradt. – Zugleich blieb Budapest weiterhin das Zentrum des ungarischen Geisteslebens.
12. A korszakot ezért nem lehet csak politikai történetként elmesélni. – Deshalb lässt sich die Epoche nicht nur als politische Geschichte erzählen.
13. A politika kijelölte a kereteket, de az irodalom saját utakat talált. – Die Politik steckte den Rahmen ab, doch die Literatur fand ihre eigenen Wege.
14. Ebben a fejezetben először a történelmi hátteret nézzük meg, Magyarországon, Európában és a nagyvilágban. – In diesem Kapitel betrachten wir zunächst den historischen Hintergrund, in Ungarn, in Europa und in der weiten Welt.
15. Csak ezután érthetjük meg, miért írtak a magyar írók úgy, ahogy írtak. – Erst danach können wir verstehen, warum die ungarischen Schriftsteller so schrieben, wie sie schrieben.
16. 1918 őszén az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlott. – Im Herbst 1918 brach Österreich-Ungarn zusammen.
17. A vesztes háború végén Budapesten kitört az őszirózsás forradalom, és Magyarország független köztársaság lett. – Am Ende des verlorenen Krieges brach in Budapest die Herbstrosenrevolution aus, und Ungarn wurde eine unabhängige Republik.
18. 1919 tavaszán a kommunisták vették át a hatalmat, és kikiáltották a Tanácsköztársaságot. – Im Frühjahr 1919 übernahmen die Kommunisten die Macht und riefen die Räterepublik aus.
19. Ez a kommunista kísérlet 133 napig tartott, azután összeomlott. – Dieses kommunistische Experiment dauerte 133 Tage, dann brach es zusammen.
20. 1920-ban Horthy Miklóst kormányzóvá választották. – 1920 wurde Miklós Horthy zum Reichsverweser gewählt.
21. A kormányzó ideiglenes államfő, aki a hiányzó király helyett vezeti az országot – a német „Reichsverweser“ szó a régi „verwesen“ igéből származik, amely „igazgatni“ jelentésű volt, és semmi köze a halálhoz. – Ein Reichsverweser ist ein Staatsoberhaupt auf Zeit, das das Land anstelle des fehlenden Königs führt – das Wort kommt vom alten Verb „verwesen“ in der Bedeutung „verwalten“ und hat nichts mit Verwesung zu tun.
22. Magyarország így különös államforma lett: királyság király nélkül. – Ungarn wurde so zu einer merkwürdigen Staatsform: ein Königreich ohne König.
23. Ezt az időszakot, 1920-tól 1944-ig, Horthy-korszaknak nevezzük. – Diesen Zeitraum, von 1920 bis 1944, nennen wir die Horthy-Ära.
24. A korszak legfontosabb dátuma azonban 1920. június 4. – Das wichtigste Datum der Epoche ist jedoch der 4. Juni 1920.
25. Ezen a napon írták alá a trianoni békeszerződést a Párizs melletti Trianon-kastélyban. – An diesem Tag wurde der Friedensvertrag von Trianon im Schloss Trianon bei Paris unterzeichnet.
26. Magyarország elveszítette területének körülbelül kétharmadát és lakosságának több mint felét. – Ungarn verlor etwa zwei Drittel seines Territoriums und mehr als die Hälfte seiner Bevölkerung.
27. Több mint hárommillió magyar került az új határokon kívülre. – Mehr als 3 Millionen Ungarn gerieten außerhalb der neuen Grenzen.
28. Trianon nem egyszerűen politikai esemény volt, hanem a huszadik századi magyar történelem legnagyobb traumája. – Trianon war nicht einfach ein politisches Ereignis, sondern das größte Trauma der ungarischen Geschichte des 20. Jahrhunderts.
29. Ez a trauma a korszak egész irodalmát átjárta. – Dieses Trauma durchdrang die gesamte Literatur der Epoche.
30. Az 1920-as években Bethlen István miniszterelnök konszolidálta az országot. – In den 1920er Jahren konsolidierte Ministerpräsident István Bethlen das Land.
31. A gazdaság lassan magához tért, és Budapest ismét élénk nagyváros lett. – Die Wirtschaft erholte sich langsam, und Budapest wurde wieder eine lebendige Großstadt.
32. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter hatalmas iskolaépítési programot indított. – Kultusminister Kuno Klebelsberg startete ein gewaltiges Schulbauprogramm.
33. Ezer új népiskola épült, elsősorban a falvakban és a tanyavilágban. – 1000 neue Volksschulen wurden gebaut, vor allem in den Dörfern und in der Welt der Einzelgehöfte.
34. A kultúrpolitika mögött az a gondolat állt, hogy a megcsonkított ország a szellem területén lehet nagy. – Hinter dieser Kulturpolitik stand der Gedanke, dass das verstümmelte Land auf dem Gebiet des Geistes groß sein kann.
35. Az 1930-as években azonban Magyarország egyre inkább jobbra tolódott. – In den 1930er Jahren rückte Ungarn jedoch immer weiter nach rechts.
36. A gazdasági világválság Magyarországot is súlyosan érintette. – Die Weltwirtschaftskrise traf auch Ungarn schwer.
37. Az ország külpolitikája egyre szorosabban kötődött Németországhoz és Olaszországhoz. – Die Außenpolitik des Landes band sich immer enger an Deutschland und Italien.
38. A cél a trianoni határok revíziója volt. – Das Ziel war die Revision der Grenzen von Trianon.
39. A magyar helyzetet csak akkor értjük meg, ha az egész európai összefüggést látjuk. – Die ungarische Lage verstehen wir nur, wenn wir den gesamteuropäischen Zusammenhang sehen.
40. Trianon ugyanis egy nagy szerződésrendszer része volt. – Trianon war nämlich Teil eines großen Vertragssystems.
41. A győztesek Párizs környéki kastélyokban kötöttek békét a vesztesekkel, ezért ezeket Párizs környéki békéknek nevezzük. – Die Sieger schlossen mit den Verlierern Frieden in Schlössern rund um Paris, deshalb nennen wir sie die Pariser Vorortverträge.
42. Németország 1919-ben Versailles-ban írta alá a békét. – Deutschland unterzeichnete den Frieden 1919 in Versailles.
43. Ausztria ugyanabban az évben Saint-Germainben, Bulgária Neuillyben kapta meg a feltételeket. – Österreich erhielt die Bedingungen im selben Jahr in Saint-Germain, Bulgarien in Neuilly.
44. Magyarország 1920-ban Trianonban, az Oszmán Birodalom pedig Sèvres-ben írt alá. – Ungarn unterschrieb 1920 in Trianon, das Osmanische Reich in Sèvres.
45. Minden vesztes ország területet veszített. – Jedes Verliererland verlor Territorium.
46. Németország elveszítette Elzász-Lotaringiát, keleti területeinek egy részét és összes gyarmatát. – Deutschland verlor Elsass-Lothringen, einen Teil seiner Ostgebiete und alle seine Kolonien.
47. Ausztria hatalmas birodalomból kis alpesi állammá zsugorodott, és elveszítette Dél-Tirolt is. – Österreich schrumpfte von einem riesigen Reich zu einem kleinen Alpenstaat und verlor auch Südtirol.
48. Bulgária elveszítette kijáratát az Égei-tengerre. – Bulgarien verlor seinen Zugang zur Ägäis.
49. Az Oszmán Birodalom teljesen felbomlott, arab tartományai brit és francia kézre kerültek. – Das Osmanische Reich zerfiel vollständig, seine arabischen Provinzen kamen unter britische und französische Herrschaft.
50. Arányaiban azonban egyetlen ország sem veszített annyit, mint Magyarország. – Im Verhältnis verlor jedoch kein einziges Land so viel wie Ungarn.
51. A régi birodalmak helyén új államok születtek: Csehszlovákia, Jugoszlávia és a megnagyobbodott Románia. – An der Stelle der alten Reiche entstanden neue Staaten: die Tschechoslowakei, Jugoslawien und das vergrößerte Rumänien.
52. Az új rend azonban törékeny volt, és mindenütt elégedetlenséget hagyott maga után. – Die neue Ordnung war jedoch zerbrechlich und hinterließ überall Unzufriedenheit.
53. Németországban a Weimari Köztársaság inflációval és politikai válságokkal küzdött. – In Deutschland kämpfte die Weimarer Republik mit Inflation und politischen Krisen.
54. 1923-ban a német pénz teljesen elértéktelenedett: egy kenyér milliárdokba került. – 1923 wurde das deutsche Geld völlig wertlos: Ein Brot kostete Milliarden.
55. Olaszországban Mussolini 1922-ben átvette a hatalmat, és felépítette az első fasiszta államot. – In Italien übernahm Mussolini 1922 die Macht und errichtete den ersten faschistischen Staat.
56. A Szovjetunióban Lenin halála után Sztálin építette ki diktatúráját. – In der Sowjetunion baute Stalin nach Lenins Tod seine Diktatur auf.
57. 1933-ban Hitler lett Németország kancellárja. – 1933 wurde Hitler Reichskanzler in Deutschland.
58. Ettől kezdve Európa lépésről lépésre haladt az új háború felé. – Von da an bewegte sich Europa Schritt für Schritt auf den neuen Krieg zu.
59. 1936 és 1939 között Spanyolországban polgárháború dúlt. – Zwischen 1936 und 1939 tobte in Spanien ein Bürgerkrieg.
60. Európa értelmisége ebben a háborúban a jövő nagy összecsapásának főpróbáját látta. – Die Intellektuellen Europas sahen in diesem Krieg die Generalprobe für den großen Zusammenstoß der Zukunft.
61. 1938 márciusában Hitler bekebelezte Ausztriát. – Im März 1938 gliederte Hitler Österreich ein.
62. Ugyanazon év őszén a müncheni egyezmény feldarabolta Csehszlovákiát. – Im Herbst desselben Jahres zerstückelte das Münchner Abkommen die Tschechoslowakei.
63. 1938 novemberében az első bécsi döntés a Felvidék magyarlakta déli sávját visszaadta Magyarországnak. – Im November 1938 gab der 1. Wiener Schiedsspruch den ungarisch bewohnten Südstreifen der Slowakei an Ungarn zurück.
64. Magyarországon sokan ünnepeltek, de az ár magas volt: az ország Hitler adósa lett. – In Ungarn feierten viele, doch der Preis war hoch: Das Land wurde zu Hitlers Schuldner.
65. 1939. szeptember 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot, és kitört a második világháború. – Am 1. September 1939 griff Deutschland Polen an, und der 2. Weltkrieg brach aus.
66. Ezzel a korszak, amely egy világháború végén született, egy új világháború kezdetén ért véget. – Damit endete die Epoche, die am Ende eines Weltkriegs geboren wurde, am Beginn eines neuen Weltkriegs.
67. A két háború közötti évek azonban nemcsak a politikai válságok kora volt. – Die Jahre zwischen den Kriegen waren jedoch nicht nur eine Zeit der politischen Krisen.
68. A húszas éveket Nyugaton „aranyévtizednek“ nevezték. – Die 1920er Jahre nannte man im Westen das „goldene Jahrzehnt“.
69. Berlin, Párizs és New York éjszakai élete, jazz-zenéje és mozija új életérzést teremtett. – Das Nachtleben, die Jazzmusik und das Kino von Berlin, Paris und New York schufen ein neues Lebensgefühl.
70. Ez az aranykor 1929. október végén ért véget, amikor a New York-i tőzsde összeomlott. – Dieses goldene Zeitalter endete Ende Oktober 1929, als die New Yorker Börse zusammenbrach.
71. A „fekete“ napok után az egész világgazdaság válságba zuhant. – Nach den „schwarzen“ Tagen stürzte die gesamte Weltwirtschaft in die Krise.
72. Milliók veszítették el munkájukat Amerikában és Európában. – Millionen verloren ihre Arbeit in Amerika und Europa.
73. A korszak ugyanakkor a technika forradalmának kora is volt. – Die Epoche war zugleich eine Zeit der technischen Revolution.
74. A leggyorsabban a rádió változtatta meg a mindennapokat. – Am schnellsten veränderte das Radio den Alltag.
75. A Magyar Rádió 1925-ben kezdte meg adásait. – Der Ungarische Rundfunk begann seine Sendungen 1925.
76. A rádió gyorsabban érte el a falvakat, mint bármelyik folyóirat. – Das Radio erreichte die Dörfer schneller als jede Zeitschrift.
77. Először fordult elő a történelemben, hogy egy vers vagy egy beszéd egyszerre szólt az egész országhoz. – Zum ersten Mal in der Geschichte sprach ein Gedicht oder eine Rede gleichzeitig zum ganzen Land.
78. 1927-ben megszületett a hangosfilm, és néhány év alatt meghódította a mozikat. – 1927 wurde der Tonfilm geboren, und in wenigen Jahren eroberte er die Kinos.
79. A film a korszak legnépszerűbb szórakozása lett. – Der Film wurde zur beliebtesten Unterhaltung der Epoche.
80. A televízió első kísérletei is ekkor zajlottak, és ebben egy magyar mérnök, Mihály Dénes is úttörő szerepet játszott. – Auch die ersten Experimente mit dem Fernsehen fanden in dieser Zeit statt, und dabei spielte ein ungarischer Ingenieur, Dénes Mihály, eine Pionierrolle.
81. Az utakon egyre több autó jelent meg, mert a futószalagos gyártás olcsóvá tette őket. – Auf den Straßen erschienen immer mehr Autos, weil die Fließbandproduktion sie billig machte.
82. A repülés hőskora is ekkor érte el csúcspontját. – Auch das Heldenzeitalter der Fliegerei erreichte damals seinen Höhepunkt.
83. 1927-ben Charles Lindbergh egyedül átrepülte az Atlanti-óceánt. – 1927 überflog Charles Lindbergh allein den Atlantik.
84. 1931-ben két magyar pilóta, Endresz György és Magyar Sándor is átrepülte az óceánt, gépük neve „Justice for Hungary“ volt. – 1931 überquerten auch zwei ungarische Piloten, György Endresz und Sándor Magyar, den Ozean; ihr Flugzeug hieß „Justice for Hungary“.
85. Már a gép neve is mutatja, hogy Trianon még a technika történetébe is beleszólt. – Schon der Name des Flugzeugs zeigt, dass Trianon sogar in die Technikgeschichte hineinredete.
86. A magyar mérnökök más területeken is világszínvonalat képviseltek. – Auch auf anderen Gebieten waren die ungarischen Ingenieure Weltklasse.
87. Kandó Kálmán villamosmozdonyai révén az 1930-as évek elején villamosították a Budapest és Hegyeshalom közötti vasútvonalat. – Dank der Elektrolokomotiven von Kálmán Kandó wurde Anfang der 1930er Jahre die Eisenbahnstrecke zwischen Budapest und Hegyeshalom elektrifiziert.
88. A budapesti Tungsram gyárban fejlesztették ki a kriptonégőt, amely fényesebb és tartósabb volt a régi izzóknál. – In der Budapester Tungsram-Fabrik wurde die Kryptonlampe entwickelt, die heller und haltbarer war als die alten Glühbirnen.
89. A tudományban is forradalom zajlott. – Auch in der Wissenschaft fand eine Revolution statt.
90. Einstein relativitáselmélete és az új kvantummechanika teljesen átalakította a fizikát. – Einsteins Relativitätstheorie und die neue Quantenmechanik verwandelten die Physik von Grund auf.
91. 1928-ban Alexander Fleming felfedezte a penicillint, az első antibiotikumot. – 1928 entdeckte Alexander Fleming das Penicillin, das erste Antibiotikum.
92. 1937-ben Szent-Györgyi Albert kapta az orvosi Nobel-díjat a C-vitamin kutatásáért. – 1937 erhielt Albert Szent-Györgyi den Nobelpreis für Medizin für seine Forschungen zum Vitamin C.
93. Ő volt az első tudós, aki Magyarországon végzett kutatásért kapott Nobel-díjat – a C-vitamint ráadásul szegedi paprikából állította elő. – Er war der erste Wissenschaftler, der für Forschung in Ungarn einen Nobelpreis erhielt – das Vitamin C gewann er noch dazu aus Szegediner Paprika.
94. A korszak legkülönösebb magyar tudóstörténete azonban Budapest gimnáziumaiban kezdődött. – Die merkwürdigste ungarische Wissenschaftlergeschichte der Epoche begann jedoch in den Gymnasien von Budapest.
95. Innen indult Neumann János, Szilárd Leó, Wigner Jenő és Teller Ede pályája. – Von hier aus begann die Laufbahn von János Neumann, Leó Szilárd, Jenő Wigner und Ede Teller.
96. Mindannyian német egyetemeken tanultak, majd Hitler hatalomra jutása után Amerikába emigráltak. – Sie alle studierten an deutschen Universitäten und emigrierten nach Hitlers Machtübernahme nach Amerika.
97. Neumann János a matematika egyik legnagyobb zsenije volt, és később a modern számítógép alapelveit dolgozta ki. – János Neumann war eines der größten Genies der Mathematik und arbeitete später die Grundprinzipien des modernen Computers aus.
98. Szilárd Leó már 1933-ban felismerte a nukleáris láncreakció lehetőségét. – Leó Szilárd erkannte bereits 1933 die Möglichkeit der nuklearen Kettenreaktion.
99. Wigner Jenő később fizikai Nobel-díjat kapott. – Jenő Wigner erhielt später den Nobelpreis für Physik.
100. Amerikai kollégáik tréfásan „marslakóknak“ nevezték őket, mert érthetetlenül okosak voltak, és érthetetlen nyelven beszéltek egymással. – Ihre amerikanischen Kollegen nannten sie scherzhaft die „Marsianer“, weil sie unbegreiflich klug waren und untereinander eine unbegreifliche Sprache sprachen.
101. Ez az érthetetlen nyelv a magyar volt. – Diese unbegreifliche Sprache war das Ungarische.
102. A „marslakók“ története megmutatja, mit veszített Magyarország az emigrációval. – Die Geschichte der „Marsianer“ zeigt, was Ungarn durch die Emigration verlor.
103. Ugyanez a két évtized a világirodalomban is a nagy kísérletek kora volt. – Dieselben zwei Jahrzehnte waren auch in der Weltliteratur eine Zeit der großen Experimente.
104. 1922-ben jelent meg James Joyce „Ulysses” című regénye, a modern próza egyik alapműve. – 1922 erschien James Joyce‘ Roman „Ulysses“, eines der Grundwerke der modernen Prosa.
105. Franciaországban Marcel Proust hatalmas regényfolyama az emlékezet művészetét emelte új szintre. – In Frankreich hob Marcel Prousts gewaltiger Romanzyklus die Kunst der Erinnerung auf ein neues Niveau.
106. Prágában Franz Kafka írta különös, nyomasztó történeteit, amelyek nagy része csak halála után jelent meg. – In Prag schrieb Franz Kafka seine merkwürdigen, beklemmenden Geschichten, von denen ein Großteil erst nach seinem Tod erschien.
107. Thomas Mann 1929-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. – Thomas Mann erhielt 1929 den Nobelpreis für Literatur.
108. Az 1930-as években Thomas Mann többször járt Budapesten, és barátságot kötött magyar írókkal. – In den 1930er Jahren besuchte Thomas Mann mehrmals Budapest und schloss Freundschaft mit ungarischen Schriftstellern.
109. Amerikában Ernest Hemingway és az „elveszett nemzedék“ írói a háború utáni kiábrándultságot fogalmazták meg. – In Amerika brachten Ernest Hemingway und die Autoren der „verlorenen Generation“ die Ernüchterung nach dem Krieg zum Ausdruck.
110. A színházban Bertolt Brecht új, epikus színházat teremtett. – Im Theater schuf Bertolt Brecht ein neues, episches Theater.
111. A művészetekben az avantgárd irányzatai hódítottak: az expresszionizmus, a futurizmus és a dadaizmus. – In den Künsten eroberten die Strömungen der Avantgarde das Feld: der Expressionismus, der Futurismus und der Dadaismus.
112. Ezek az irányzatok szakítottak minden hagyománnyal, és teljesen új művészi nyelvet kerestek. – Diese Strömungen brachen mit jeder Tradition und suchten eine völlig neue künstlerische Sprache.
113. Németországban 1919-ben megnyílt a Bauhaus, a modern építészet és formatervezés híres iskolája. – In Deutschland öffnete 1919 das Bauhaus, die berühmte Schule der modernen Architektur und Gestaltung.
114. A Bauhaus egyik vezető mestere egy magyar művész, Moholy-Nagy László volt. – Einer der führenden Meister des Bauhauses war ein ungarischer Künstler, László Moholy-Nagy.
115. A zenében két magyar név emelkedett világszínvonalra: Bartók Béla és Kodály Zoltán. – In der Musik stiegen zwei ungarische Namen auf Weltniveau: Béla Bartók und Zoltán Kodály.
116. Mindketten a magyar népzenéből építettek modern, huszadik századi zenét. – Beide bauten aus der ungarischen Volksmusik eine moderne Musik des 20. Jahrhunderts.
117. Kodály „Psalmus Hungaricus” című műve 1923-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára készült. – Kodálys Werk „Psalmus Hungaricus“ entstand 1923 zum 50. Jahrestag der Vereinigung von Pest, Buda und Óbuda.
118. Bartók zenéjét a húszas évektől Európa és Amerika nagy hangversenytermeiben játszották. – Bartóks Musik wurde ab den 1920er Jahren in den großen Konzertsälen Europas und Amerikas gespielt.
119. És volt még egy terület, ahol a magyarok meglepően sikeresek voltak: a film. – Und es gab noch ein Gebiet, auf dem die Ungarn überraschend erfolgreich waren: den Film.
120. Hollywood több nagy stúdióját magyar származású üzletemberek alapították. – Mehrere große Studios Hollywoods wurden von Geschäftsleuten ungarischer Herkunft gegründet.
121. Korda Sándor Londonban lett a brit filmgyártás vezető alakja, Kertész Mihály pedig Hollywoodban Michael Curtiz néven rendezett. – Sándor Korda wurde in London zur führenden Figur der britischen Filmproduktion, und Mihály Kertész führte in Hollywood unter dem Namen Michael Curtiz Regie.
122. A világ tehát tele volt magyar tehetséggel – de mi történt közben otthon, az irodalomban? – Die Welt war also voller ungarischer Talente – doch was geschah unterdessen zu Hause, in der Literatur?
123. A válasz meglepő: a megcsonkított országban az irodalmi élet nem összeomlott, hanem kivirágzott. – Die Antwort ist überraschend: Im verstümmelten Land brach das literarische Leben nicht zusammen, sondern es blühte auf.
124. A háború előtti nagy folyóirat tovább élt, és új írónemzedékeket nevelt fel. – Die große Zeitschrift aus der Vorkriegszeit lebte weiter und zog neue Schriftstellergenerationen heran.
125. Mellette új folyóiratok, új kiadók és új irodalmi körök születtek. – Daneben entstanden neue Zeitschriften, neue Verlage und neue literarische Kreise.
126. Az irodalom első nagy témája természetesen Trianon volt. – Das erste große Thema der Literatur war natürlich Trianon.
127. Költők, írók és publicisták keresték a szavakat a nemzeti veszteségre. – Dichter, Schriftsteller und Publizisten suchten nach Worten für den nationalen Verlust.
128. Ugyanekkor jelent meg Magyarországon az avantgárd is, amely radikálisan új költői nyelvet hozott. – Zur gleichen Zeit erschien auch in Ungarn die Avantgarde, die eine radikal neue dichterische Sprache brachte.
129. A korszak legnagyobb lírikusa a külváros szegénységéből érkezett, és a modern magyar költészet csúcsait érte el. – Der größte Lyriker der Epoche kam aus der Armut der Vorstadt und erreichte die Gipfel der modernen ungarischen Dichtung.
130. Az elcsatolt területeken a magyar irodalom új központokat épített ki magának. – In den abgetrennten Gebieten baute sich die ungarische Literatur neue Zentren auf.
131. A leggazdagabb ezek közül az erdélyi magyar irodalom lett, saját folyóirattal és saját könyvkiadóval. – Das reichste dieser Zentren wurde die ungarische Literatur Siebenbürgens, mit eigener Zeitschrift und eigenem Buchverlag.
132. Erdélyben a kultúra a nemzeti megmaradás eszköze lett. – In Siebenbürgen wurde die Kultur zum Werkzeug des nationalen Überlebens.
133. A harmincas években egy új mozgalom a magyar falu felé fordult. – In den 1930er Jahren wandte sich eine neue Bewegung dem ungarischen Dorf zu.
134. Ezek az írók bejárták a falvakat, és könyveikben megmutatták a parasztság valódi életét. – Diese Schriftsteller durchwanderten die Dörfer und zeigten in ihren Büchern das wirkliche Leben der Bauernschaft.
135. Velük szemben más írók a polgári életforma és a városi kultúra krónikásai lettek. – Ihnen gegenüber wurden andere Schriftsteller zu Chronisten der bürgerlichen Lebensform und der städtischen Kultur.
136. A két tábor vitája a korszak egyik legfontosabb szellemi küzdelme volt. – Der Streit der beiden Lager war einer der wichtigsten geistigen Kämpfe der Epoche.
137. Népi és urbánus, falu és város, hagyomány és modernség – ezek a kérdések máig visszhangoznak a magyar kultúrában. – Volkstümlich und urban, Dorf und Stadt, Tradition und Moderne – diese Fragen hallen bis heute in der ungarischen Kultur nach.
138. A korszak irodalma tehát sokszínűbb volt, mint bármelyik korábbi évtizedé. – Die Literatur der Epoche war also vielfältiger als die jedes früheren Jahrzehnts.
139. Egyszerre élt benne a gyász és a kísérletezés, a hagyomány és a lázadás. – In ihr lebten zugleich Trauer und Experiment, Tradition und Rebellion.
140. Az írók nem menekültek el a történelem elől, hanem válaszokat kerestek rá. – Die Schriftsteller flohen nicht vor der Geschichte, sondern suchten Antworten auf sie.
141. Ki a múltban, ki a faluban, ki a polgári műveltségben, ki egy radikálisan új nyelvben találta meg a maga válaszát. – Der eine fand seine Antwort in der Vergangenheit, der andere im Dorf, der dritte in der bürgerlichen Bildung, der vierte in einer radikal neuen Sprache.
142. Éppen ez a sokféleség teszi ezt a korszakot olyan izgalmassá. – Gerade diese Vielfalt macht diese Epoche so spannend.
143. A két világháború közötti irodalom megmutatta, hogy egy nemzet a legnagyobb veszteség után is képes nagy irodalmat teremteni. – Die Literatur der Zwischenkriegszeit zeigte, dass eine Nation auch nach dem größten Verlust große Literatur schaffen kann.
144. De a történelem nem hagyta sokáig békén az írókat. – Doch die Geschichte ließ die Schriftsteller nicht lange in Ruhe.
145. Az évtized végén Európa ismét háborúra készült. – Am Ende des Jahrzehnts rüstete sich Europa erneut zum Krieg.
146. Ami Trianonnal kezdődött, az egy új világháborúval ért véget, és a magyar irodalomra újabb sötét évek vártak. – Was mit Trianon begann, endete mit einem neuen Weltkrieg, und auf die ungarische Literatur warteten erneut dunkle Jahre.
147. A korszak két katasztrófa között virágzott, és amikor 1939-ben kitört a második világháború, ez a virágzás is véget ért. – Die Epoche blühte zwischen zwei Katastrophen, und als 1939 der 2. Weltkrieg ausbrach, endete auch diese Blüte.
(aufklappen)magyar
1. Egy ország elveszítette területének kétharmadát, de az irodalma nem veszítette el az erejét.
2. Ez a korszak 1918-ban, az első világháború végén kezdődött, és 1939-ig, a második világháború kitöréséig tartott.
3. Magyarország számára azonban a korszak igazi kezdőpontja 1920, a trianoni békeszerződés éve volt.
4. Két világháború között mindössze két évtized telt el, de ez a két évtized a magyar irodalom egyik legsűrűbb korszaka lett.
5. A korszak katasztrófával kezdődött, és katasztrófával ért véget.
6. A magyar irodalom történetében nincs még egy korszak, amely ilyen mély sebből ilyen gazdag termést hozott volna.
7. Ez a paradoxon adja a korszak kulcsát: nemzeti trauma és irodalmi virágzás egyszerre.
8. A háború előtt a magyar irodalom egyetlen országban élt, a háború után hirtelen több országban.
9. Magyar írók dolgoztak most Romániában, Csehszlovákiában és Jugoszláviában is.
10. Egy irodalom, öt ország — ez lett a korszak új képlete.
11. Ugyanakkor Budapest továbbra is a magyar szellemi élet központja maradt.
12. A korszakot ezért nem lehet csak politikai történetként elmesélni.
13. A politika kijelölte a kereteket, de az irodalom saját utakat talált.
14. Ebben a fejezetben először a történelmi hátteret nézzük meg, Magyarországon, Európában és a nagyvilágban.
15. Csak ezután érthetjük meg, miért írtak a magyar írók úgy, ahogy írtak.
16. 1918 őszén az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlott.
17. A vesztes háború végén Budapesten kitört az őszirózsás forradalom, és Magyarország független köztársaság lett.
18. 1919 tavaszán a kommunisták vették át a hatalmat, és kikiáltották a Tanácsköztársaságot.
19. Ez a kommunista kísérlet 133 napig tartott, azután összeomlott.
20. 1920-ban Horthy Miklóst kormányzóvá választották.
21. A kormányzó ideiglenes államfő, aki a hiányzó király helyett vezeti az országot — a német „Reichsverweser“ szó a régi „verwesen“ igéből származik, amely „igazgatni“ jelentésű volt, és semmi köze a halálhoz.
22. Magyarország így különös államforma lett: királyság király nélkül.
23. Ezt az időszakot, 1920-tól 1944-ig, Horthy-korszaknak nevezzük.
24. A korszak legfontosabb dátuma azonban 1920. június 4.
25. Ezen a napon írták alá a trianoni békeszerződést a Párizs melletti Trianon-kastélyban.
26. Magyarország elveszítette területének körülbelül kétharmadát és lakosságának több mint felét.
27. Több mint hárommillió magyar került az új határokon kívülre.
28. Trianon nem egyszerűen politikai esemény volt, hanem a huszadik századi magyar történelem legnagyobb traumája.
29. Ez a trauma a korszak egész irodalmát átjárta.
30. Az 1920-as években Bethlen István miniszterelnök konszolidálta az országot.
31. A gazdaság lassan magához tért, és Budapest ismét élénk nagyváros lett.
32. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter hatalmas iskolaépítési programot indított.
33. Ezer új népiskola épült, elsősorban a falvakban és a tanyavilágban.
34. A kultúrpolitika mögött az a gondolat állt, hogy a megcsonkított ország a szellem területén lehet nagy.
35. Az 1930-as években azonban Magyarország egyre inkább jobbra tolódott.
36. A gazdasági világválság Magyarországot is súlyosan érintette.
37. Az ország külpolitikája egyre szorosabban kötődött Németországhoz és Olaszországhoz.
38. A cél a trianoni határok revíziója volt.
39. A magyar helyzetet csak akkor értjük meg, ha az egész európai összefüggést látjuk.
40. Trianon ugyanis egy nagy szerződésrendszer része volt.
41. A győztesek Párizs környéki kastélyokban kötöttek békét a vesztesekkel, ezért ezeket Párizs környéki békéknek nevezzük.
42. Németország 1919-ben Versailles-ban írta alá a békét.
43. Ausztria ugyanabban az évben Saint-Germainben, Bulgária Neuillyben kapta meg a feltételeket.
44. Magyarország 1920-ban Trianonban, az Oszmán Birodalom pedig Sèvres-ben írt alá.
45. Minden vesztes ország területet veszített.
46. Németország elveszítette Elzász-Lotaringiát, keleti területeinek egy részét és összes gyarmatát.
47. Ausztria hatalmas birodalomból kis alpesi állammá zsugorodott, és elveszítette Dél-Tirolt is.
48. Bulgária elveszítette kijáratát az Égei-tengerre.
49. Az Oszmán Birodalom teljesen felbomlott, arab tartományai brit és francia kézre kerültek.
50. Arányaiban azonban egyetlen ország sem veszített annyit, mint Magyarország.
51. A régi birodalmak helyén új államok születtek: Csehszlovákia, Jugoszlávia és a megnagyobbodott Románia.
52. Az új rend azonban törékeny volt, és mindenütt elégedetlenséget hagyott maga után.
53. Németországban a Weimari Köztársaság inflációval és politikai válságokkal küzdött.
54. 1923-ban a német pénz teljesen elértéktelenedett: egy kenyér milliárdokba került.
55. Olaszországban Mussolini 1922-ben átvette a hatalmat, és felépítette az első fasiszta államot.
56. A Szovjetunióban Lenin halála után Sztálin építette ki diktatúráját.
57. 1933-ban Hitler lett Németország kancellárja.
58. Ettől kezdve Európa lépésről lépésre haladt az új háború felé.
59. 1936 és 1939 között Spanyolországban polgárháború dúlt.
60. Európa értelmisége ebben a háborúban a jövő nagy összecsapásának főpróbáját látta.
61. 1938 márciusában Hitler bekebelezte Ausztriát.
62. Ugyanazon év őszén a müncheni egyezmény feldarabolta Csehszlovákiát.
63. 1938 novemberében az első bécsi döntés a Felvidék magyarlakta déli sávját visszaadta Magyarországnak.
64. Magyarországon sokan ünnepeltek, de az ár magas volt: az ország Hitler adósa lett.
65. 1939. szeptember 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot, és kitört a második világháború.
66. Ezzel a korszak, amely egy világháború végén született, egy új világháború kezdetén ért véget.
67. A két háború közötti évek azonban nemcsak a politikai válságok kora volt.
68. A húszas éveket Nyugaton „aranyévtizednek“ nevezték.
69. Berlin, Párizs és New York éjszakai élete, jazz-zenéje és mozija új életérzést teremtett.
70. Ez az aranykor 1929. október végén ért véget, amikor a New York-i tőzsde összeomlott.
71. A „fekete“ napok után az egész világgazdaság válságba zuhant.
72. Milliók veszítették el munkájukat Amerikában és Európában.
73. A korszak ugyanakkor a technika forradalmának kora is volt.
74. A leggyorsabban a rádió változtatta meg a mindennapokat.
75. A Magyar Rádió 1925-ben kezdte meg adásait.
76. A rádió gyorsabban érte el a falvakat, mint bármelyik folyóirat.
77. Először fordult elő a történelemben, hogy egy vers vagy egy beszéd egyszerre szólt az egész országhoz.
78. 1927-ben megszületett a hangosfilm, és néhány év alatt meghódította a mozikat.
79. A film a korszak legnépszerűbb szórakozása lett.
80. A televízió első kísérletei is ekkor zajlottak, és ebben egy magyar mérnök, Mihály Dénes is úttörő szerepet játszott.
81. Az utakon egyre több autó jelent meg, mert a futószalagos gyártás olcsóvá tette őket.
82. A repülés hőskora is ekkor érte el csúcspontját.
83. 1927-ben Charles Lindbergh egyedül átrepülte az Atlanti-óceánt.
84. 1931-ben két magyar pilóta, Endresz György és Magyar Sándor is átrepülte az óceánt, gépük neve „Justice for Hungary“ volt.
85. Már a gép neve is mutatja, hogy Trianon még a technika történetébe is beleszólt.
86. A magyar mérnökök más területeken is világszínvonalat képviseltek.
87. Kandó Kálmán villamosmozdonyai révén az 1930-as évek elején villamosították a Budapest és Hegyeshalom közötti vasútvonalat.
88. A budapesti Tungsram gyárban fejlesztették ki a kriptonégőt, amely fényesebb és tartósabb volt a régi izzóknál.
89. A tudományban is forradalom zajlott.
90. Einstein relativitáselmélete és az új kvantummechanika teljesen átalakította a fizikát.
91. 1928-ban Alexander Fleming felfedezte a penicillint, az első antibiotikumot.
92. 1937-ben Szent-Györgyi Albert kapta az orvosi Nobel-díjat a C-vitamin kutatásáért.
93. Ő volt az első tudós, aki Magyarországon végzett kutatásért kapott Nobel-díjat — a C-vitamint ráadásul szegedi paprikából állította elő.
94. A korszak legkülönösebb magyar tudóstörténete azonban Budapest gimnáziumaiban kezdődött.
95. Innen indult Neumann János, Szilárd Leó, Wigner Jenő és Teller Ede pályája.
96. Mindannyian német egyetemeken tanultak, majd Hitler hatalomra jutása után Amerikába emigráltak.
97. Neumann János a matematika egyik legnagyobb zsenije volt, és később a modern számítógép alapelveit dolgozta ki.
98. Szilárd Leó már 1933-ban felismerte a nukleáris láncreakció lehetőségét.
99. Wigner Jenő később fizikai Nobel-díjat kapott.
100. Amerikai kollégáik tréfásan „marslakóknak“ nevezték őket, mert érthetetlenül okosak voltak, és érthetetlen nyelven beszéltek egymással.
101. Ez az érthetetlen nyelv a magyar volt.
102. A „marslakók“ története megmutatja, mit veszített Magyarország az emigrációval.
103. Ugyanez a két évtized a világirodalomban is a nagy kísérletek kora volt.
104. 1922-ben jelent meg James Joyce „Ulysses” című regénye, a modern próza egyik alapműve.
105. Franciaországban Marcel Proust hatalmas regényfolyama az emlékezet művészetét emelte új szintre.
106. Prágában Franz Kafka írta különös, nyomasztó történeteit, amelyek nagy része csak halála után jelent meg.
107. Thomas Mann 1929-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.
108. Az 1930-as években Thomas Mann többször járt Budapesten, és barátságot kötött magyar írókkal.
109. Amerikában Ernest Hemingway és az „elveszett nemzedék“ írói a háború utáni kiábrándultságot fogalmazták meg.
110. A színházban Bertolt Brecht új, epikus színházat teremtett.
111. A művészetekben az avantgárd irányzatai hódítottak: az expresszionizmus, a futurizmus és a dadaizmus.
112. Ezek az irányzatok szakítottak minden hagyománnyal, és teljesen új művészi nyelvet kerestek.
113. Németországban 1919-ben megnyílt a Bauhaus, a modern építészet és formatervezés híres iskolája.
114. A Bauhaus egyik vezető mestere egy magyar művész, Moholy-Nagy László volt.
115. A zenében két magyar név emelkedett világszínvonalra: Bartók Béla és Kodály Zoltán.
116. Mindketten a magyar népzenéből építettek modern, huszadik századi zenét.
117. Kodály „Psalmus Hungaricus” című műve 1923-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára készült.
118. Bartók zenéjét a húszas évektől Európa és Amerika nagy hangversenytermeiben játszották.
119. És volt még egy terület, ahol a magyarok meglepően sikeresek voltak: a film.
120. Hollywood több nagy stúdióját magyar származású üzletemberek alapították.
121. Korda Sándor Londonban lett a brit filmgyártás vezető alakja, Kertész Mihály pedig Hollywoodban Michael Curtiz néven rendezett.
122. A világ tehát tele volt magyar tehetséggel — de mi történt közben otthon, az irodalomban?
123. A válasz meglepő: a megcsonkított országban az irodalmi élet nem összeomlott, hanem kivirágzott.
124. A háború előtti nagy folyóirat tovább élt, és új írónemzedékeket nevelt fel.
125. Mellette új folyóiratok, új kiadók és új irodalmi körök születtek.
126. Az irodalom első nagy témája természetesen Trianon volt.
127. Költők, írók és publicisták keresték a szavakat a nemzeti veszteségre.
128. Ugyanekkor jelent meg Magyarországon az avantgárd is, amely radikálisan új költői nyelvet hozott.
129. A korszak legnagyobb lírikusa a külváros szegénységéből érkezett, és a modern magyar költészet csúcsait érte el.
130. Az elcsatolt területeken a magyar irodalom új központokat épített ki magának.
131. A leggazdagabb ezek közül az erdélyi magyar irodalom lett, saját folyóirattal és saját könyvkiadóval.
132. Erdélyben a kultúra a nemzeti megmaradás eszköze lett.
133. A harmincas években egy új mozgalom a magyar falu felé fordult.
134. Ezek az írók bejárták a falvakat, és könyveikben megmutatták a parasztság valódi életét.
135. Velük szemben más írók a polgári életforma és a városi kultúra krónikásai lettek.
136. A két tábor vitája a korszak egyik legfontosabb szellemi küzdelme volt.
137. Népi és urbánus, falu és város, hagyomány és modernség — ezek a kérdések máig visszhangoznak a magyar kultúrában.
138. A korszak irodalma tehát sokszínűbb volt, mint bármelyik korábbi évtizedé.
139. Egyszerre élt benne a gyász és a kísérletezés, a hagyomány és a lázadás.
140. Az írók nem menekültek el a történelem elől, hanem válaszokat kerestek rá.
141. Ki a múltban, ki a faluban, ki a polgári műveltségben, ki egy radikálisan új nyelvben találta meg a maga válaszát.
142. Éppen ez a sokféleség teszi ezt a korszakot olyan izgalmassá.
143. A két világháború közötti irodalom megmutatta, hogy egy nemzet a legnagyobb veszteség után is képes nagy irodalmat teremteni.
144. De a történelem nem hagyta sokáig békén az írókat.
145. Az évtized végén Európa ismét háborúra készült.
146. Ami Trianonnal kezdődött, az egy új világháborúval ért véget, és a magyar irodalomra újabb sötét évek vártak.
147. A korszak két katasztrófa között virágzott, és amikor 1939-ben kitört a második világháború, ez a virágzás is véget ért.
(aufklappen)német
1. Ein Land verlor zwei Drittel seines Territoriums, doch seine Literatur verlor nicht ihre Kraft.
2. Diese Epoche begann 1918 mit dem Ende des 1. Weltkriegs und dauerte bis 1939, bis zum Ausbruch des 2. Weltkriegs.
3. Für Ungarn war der eigentliche Anfangspunkt der Epoche jedoch das Jahr 1920, das Jahr des Friedensvertrags von Trianon.
4. Zwischen den beiden Weltkriegen lagen nur zwei Jahrzehnte, doch diese zwei Jahrzehnte wurden zu einer der dichtesten Epochen der ungarischen Literatur.
5. Die Epoche begann mit einer Katastrophe und endete mit einer Katastrophe.
6. In der Geschichte der ungarischen Literatur gibt es keine zweite Epoche, die aus einer so tiefen Wunde eine so reiche Ernte hervorgebracht hätte.
7. Dieses Paradox ist der Schlüssel zur Epoche: nationales Trauma und literarische Blüte zugleich.
8. Vor dem Krieg lebte die ungarische Literatur in einem einzigen Land, nach dem Krieg plötzlich in mehreren Ländern.
9. Ungarische Schriftsteller arbeiteten jetzt auch in Rumänien, in der Tschechoslowakei und in Jugoslawien.
10. Eine Literatur, 5 Länder — das wurde die neue Formel der Epoche.
11. Zugleich blieb Budapest weiterhin das Zentrum des ungarischen Geisteslebens.
12. Deshalb lässt sich die Epoche nicht nur als politische Geschichte erzählen.
13. Die Politik steckte den Rahmen ab, doch die Literatur fand ihre eigenen Wege.
14. In diesem Kapitel betrachten wir zunächst den historischen Hintergrund, in Ungarn, in Europa und in der weiten Welt.
15. Erst danach können wir verstehen, warum die ungarischen Schriftsteller so schrieben, wie sie schrieben.
16. Im Herbst 1918 brach Österreich-Ungarn zusammen.
17. Am Ende des verlorenen Krieges brach in Budapest die Herbstrosenrevolution aus, und Ungarn wurde eine unabhängige Republik.
18. Im Frühjahr 1919 übernahmen die Kommunisten die Macht und riefen die Räterepublik aus.
19. Dieses kommunistische Experiment dauerte 133 Tage, dann brach es zusammen.
20. 1920 wurde Miklós Horthy zum Reichsverweser gewählt.
21. Ein Reichsverweser ist ein Staatsoberhaupt auf Zeit, das das Land anstelle des fehlenden Königs führt — das Wort kommt vom alten Verb „verwesen“ in der Bedeutung „verwalten“ und hat nichts mit Verwesung zu tun.
22. Ungarn wurde so zu einer merkwürdigen Staatsform: ein Königreich ohne König.
23. Diesen Zeitraum, von 1920 bis 1944, nennen wir die Horthy-Ära.
24. Das wichtigste Datum der Epoche ist jedoch der 4. Juni 1920.
25. An diesem Tag wurde der Friedensvertrag von Trianon im Schloss Trianon bei Paris unterzeichnet.
26. Ungarn verlor etwa zwei Drittel seines Territoriums und mehr als die Hälfte seiner Bevölkerung.
27. Mehr als 3 Millionen Ungarn gerieten außerhalb der neuen Grenzen.
28. Trianon war nicht einfach ein politisches Ereignis, sondern das größte Trauma der ungarischen Geschichte des 20. Jahrhunderts.
29. Dieses Trauma durchdrang die gesamte Literatur der Epoche.
30. In den 1920er Jahren konsolidierte Ministerpräsident István Bethlen das Land.
31. Die Wirtschaft erholte sich langsam, und Budapest wurde wieder eine lebendige Großstadt.
32. Kultusminister Kuno Klebelsberg startete ein gewaltiges Schulbauprogramm.
33. 1000 neue Volksschulen wurden gebaut, vor allem in den Dörfern und in der Welt der Einzelgehöfte.
34. Hinter dieser Kulturpolitik stand der Gedanke, dass das verstümmelte Land auf dem Gebiet des Geistes groß sein kann.
35. In den 1930er Jahren rückte Ungarn jedoch immer weiter nach rechts.
36. Die Weltwirtschaftskrise traf auch Ungarn schwer.
37. Die Außenpolitik des Landes band sich immer enger an Deutschland und Italien.
38. Das Ziel war die Revision der Grenzen von Trianon.
39. Die ungarische Lage verstehen wir nur, wenn wir den gesamteuropäischen Zusammenhang sehen.
40. Trianon war nämlich Teil eines großen Vertragssystems.
41. Die Sieger schlossen mit den Verlierern Frieden in Schlössern rund um Paris, deshalb nennen wir sie die Pariser Vorortverträge.
42. Deutschland unterzeichnete den Frieden 1919 in Versailles.
43. Österreich erhielt die Bedingungen im selben Jahr in Saint-Germain, Bulgarien in Neuilly.
44. Ungarn unterschrieb 1920 in Trianon, das Osmanische Reich in Sèvres.
45. Jedes Verliererland verlor Territorium.
46. Deutschland verlor Elsass-Lothringen, einen Teil seiner Ostgebiete und alle seine Kolonien.
47. Österreich schrumpfte von einem riesigen Reich zu einem kleinen Alpenstaat und verlor auch Südtirol.
48. Bulgarien verlor seinen Zugang zur Ägäis.
49. Das Osmanische Reich zerfiel vollständig, seine arabischen Provinzen kamen unter britische und französische Herrschaft.
50. Im Verhältnis verlor jedoch kein einziges Land so viel wie Ungarn.
51. An der Stelle der alten Reiche entstanden neue Staaten: die Tschechoslowakei, Jugoslawien und das vergrößerte Rumänien.
52. Die neue Ordnung war jedoch zerbrechlich und hinterließ überall Unzufriedenheit.
53. In Deutschland kämpfte die Weimarer Republik mit Inflation und politischen Krisen.
54. 1923 wurde das deutsche Geld völlig wertlos: Ein Brot kostete Milliarden.
55. In Italien übernahm Mussolini 1922 die Macht und errichtete den ersten faschistischen Staat.
56. In der Sowjetunion baute Stalin nach Lenins Tod seine Diktatur auf.
57. 1933 wurde Hitler Reichskanzler in Deutschland.
58. Von da an bewegte sich Europa Schritt für Schritt auf den neuen Krieg zu.
59. Zwischen 1936 und 1939 tobte in Spanien ein Bürgerkrieg.
60. Die Intellektuellen Europas sahen in diesem Krieg die Generalprobe für den großen Zusammenstoß der Zukunft.
61. Im März 1938 gliederte Hitler Österreich ein.
62. Im Herbst desselben Jahres zerstückelte das Münchner Abkommen die Tschechoslowakei.
63. Im November 1938 gab der 1. Wiener Schiedsspruch den ungarisch bewohnten Südstreifen der Slowakei an Ungarn zurück.
64. In Ungarn feierten viele, doch der Preis war hoch: Das Land wurde zu Hitlers Schuldner.
65. Am 1. September 1939 griff Deutschland Polen an, und der 2. Weltkrieg brach aus.
66. Damit endete die Epoche, die am Ende eines Weltkriegs geboren wurde, am Beginn eines neuen Weltkriegs.
67. Die Jahre zwischen den Kriegen waren jedoch nicht nur eine Zeit der politischen Krisen.
68. Die 1920er Jahre nannte man im Westen das „goldene Jahrzehnt“.
69. Das Nachtleben, die Jazzmusik und das Kino von Berlin, Paris und New York schufen ein neues Lebensgefühl.
70. Dieses goldene Zeitalter endete Ende Oktober 1929, als die New Yorker Börse zusammenbrach.
71. Nach den „schwarzen“ Tagen stürzte die gesamte Weltwirtschaft in die Krise.
72. Millionen verloren ihre Arbeit in Amerika und Europa.
73. Die Epoche war zugleich eine Zeit der technischen Revolution.
74. Am schnellsten veränderte das Radio den Alltag.
75. Der Ungarische Rundfunk begann seine Sendungen 1925.
76. Das Radio erreichte die Dörfer schneller als jede Zeitschrift.
77. Zum ersten Mal in der Geschichte sprach ein Gedicht oder eine Rede gleichzeitig zum ganzen Land.
78. 1927 wurde der Tonfilm geboren, und in wenigen Jahren eroberte er die Kinos.
79. Der Film wurde zur beliebtesten Unterhaltung der Epoche.
80. Auch die ersten Experimente mit dem Fernsehen fanden in dieser Zeit statt, und dabei spielte ein ungarischer Ingenieur, Dénes Mihály, eine Pionierrolle.
81. Auf den Straßen erschienen immer mehr Autos, weil die Fließbandproduktion sie billig machte.
82. Auch das Heldenzeitalter der Fliegerei erreichte damals seinen Höhepunkt.
83. 1927 überflog Charles Lindbergh allein den Atlantik.
84. 1931 überquerten auch zwei ungarische Piloten, György Endresz und Sándor Magyar, den Ozean; ihr Flugzeug hieß „Justice for Hungary“.
85. Schon der Name des Flugzeugs zeigt, dass Trianon sogar in die Technikgeschichte hineinredete.
86. Auch auf anderen Gebieten waren die ungarischen Ingenieure Weltklasse.
87. Dank der Elektrolokomotiven von Kálmán Kandó wurde Anfang der 1930er Jahre die Eisenbahnstrecke zwischen Budapest und Hegyeshalom elektrifiziert.
88. In der Budapester Tungsram-Fabrik wurde die Kryptonlampe entwickelt, die heller und haltbarer war als die alten Glühbirnen.
89. Auch in der Wissenschaft fand eine Revolution statt.
90. Einsteins Relativitätstheorie und die neue Quantenmechanik verwandelten die Physik von Grund auf.
91. 1928 entdeckte Alexander Fleming das Penicillin, das erste Antibiotikum.
92. 1937 erhielt Albert Szent-Györgyi den Nobelpreis für Medizin für seine Forschungen zum Vitamin C.
93. Er war der erste Wissenschaftler, der für Forschung in Ungarn einen Nobelpreis erhielt — das Vitamin C gewann er noch dazu aus Szegediner Paprika.
94. Die merkwürdigste ungarische Wissenschaftlergeschichte der Epoche begann jedoch in den Gymnasien von Budapest.
95. Von hier aus begann die Laufbahn von János Neumann, Leó Szilárd, Jenő Wigner und Ede Teller.
96. Sie alle studierten an deutschen Universitäten und emigrierten nach Hitlers Machtübernahme nach Amerika.
97. János Neumann war eines der größten Genies der Mathematik und arbeitete später die Grundprinzipien des modernen Computers aus.
98. Leó Szilárd erkannte bereits 1933 die Möglichkeit der nuklearen Kettenreaktion.
99. Jenő Wigner erhielt später den Nobelpreis für Physik.
100. Ihre amerikanischen Kollegen nannten sie scherzhaft die „Marsianer“, weil sie unbegreiflich klug waren und untereinander eine unbegreifliche Sprache sprachen.
101. Diese unbegreifliche Sprache war das Ungarische.
102. Die Geschichte der „Marsianer“ zeigt, was Ungarn durch die Emigration verlor.
103. Dieselben zwei Jahrzehnte waren auch in der Weltliteratur eine Zeit der großen Experimente.
104. 1922 erschien James Joyce‘ Roman „Ulysses“, eines der Grundwerke der modernen Prosa.
105. In Frankreich hob Marcel Prousts gewaltiger Romanzyklus die Kunst der Erinnerung auf ein neues Niveau.
106. In Prag schrieb Franz Kafka seine merkwürdigen, beklemmenden Geschichten, von denen ein Großteil erst nach seinem Tod erschien.
107. Thomas Mann erhielt 1929 den Nobelpreis für Literatur.
108. In den 1930er Jahren besuchte Thomas Mann mehrmals Budapest und schloss Freundschaft mit ungarischen Schriftstellern.
109. In Amerika brachten Ernest Hemingway und die Autoren der „verlorenen Generation“ die Ernüchterung nach dem Krieg zum Ausdruck.
110. Im Theater schuf Bertolt Brecht ein neues, episches Theater.
111. In den Künsten eroberten die Strömungen der Avantgarde das Feld: der Expressionismus, der Futurismus und der Dadaismus.
112. Diese Strömungen brachen mit jeder Tradition und suchten eine völlig neue künstlerische Sprache.
113. In Deutschland öffnete 1919 das Bauhaus, die berühmte Schule der modernen Architektur und Gestaltung.
114. Einer der führenden Meister des Bauhauses war ein ungarischer Künstler, László Moholy-Nagy.
115. In der Musik stiegen zwei ungarische Namen auf Weltniveau: Béla Bartók und Zoltán Kodály.
116. Beide bauten aus der ungarischen Volksmusik eine moderne Musik des 20. Jahrhunderts.
117. Kodálys Werk „Psalmus Hungaricus“ entstand 1923 zum 50. Jahrestag der Vereinigung von Pest, Buda und Óbuda.
118. Bartóks Musik wurde ab den 1920er Jahren in den großen Konzertsälen Europas und Amerikas gespielt.
119. Und es gab noch ein Gebiet, auf dem die Ungarn überraschend erfolgreich waren: den Film.
120. Mehrere große Studios Hollywoods wurden von Geschäftsleuten ungarischer Herkunft gegründet.
121. Sándor Korda wurde in London zur führenden Figur der britischen Filmproduktion, und Mihály Kertész führte in Hollywood unter dem Namen Michael Curtiz Regie.
122. Die Welt war also voller ungarischer Talente — doch was geschah unterdessen zu Hause, in der Literatur?
123. Die Antwort ist überraschend: Im verstümmelten Land brach das literarische Leben nicht zusammen, sondern es blühte auf.
124. Die große Zeitschrift aus der Vorkriegszeit lebte weiter und zog neue Schriftstellergenerationen heran.
125. Daneben entstanden neue Zeitschriften, neue Verlage und neue literarische Kreise.
126. Das erste große Thema der Literatur war natürlich Trianon.
127. Dichter, Schriftsteller und Publizisten suchten nach Worten für den nationalen Verlust.
128. Zur gleichen Zeit erschien auch in Ungarn die Avantgarde, die eine radikal neue dichterische Sprache brachte.
129. Der größte Lyriker der Epoche kam aus der Armut der Vorstadt und erreichte die Gipfel der modernen ungarischen Dichtung.
130. In den abgetrennten Gebieten baute sich die ungarische Literatur neue Zentren auf.
131. Das reichste dieser Zentren wurde die ungarische Literatur Siebenbürgens, mit eigener Zeitschrift und eigenem Buchverlag.
132. In Siebenbürgen wurde die Kultur zum Werkzeug des nationalen Überlebens.
133. In den 1930er Jahren wandte sich eine neue Bewegung dem ungarischen Dorf zu.
134. Diese Schriftsteller durchwanderten die Dörfer und zeigten in ihren Büchern das wirkliche Leben der Bauernschaft.
135. Ihnen gegenüber wurden andere Schriftsteller zu Chronisten der bürgerlichen Lebensform und der städtischen Kultur.
136. Der Streit der beiden Lager war einer der wichtigsten geistigen Kämpfe der Epoche.
137. Volkstümlich und urban, Dorf und Stadt, Tradition und Moderne — diese Fragen hallen bis heute in der ungarischen Kultur nach.
138. Die Literatur der Epoche war also vielfältiger als die jedes früheren Jahrzehnts.
139. In ihr lebten zugleich Trauer und Experiment, Tradition und Rebellion.
140. Die Schriftsteller flohen nicht vor der Geschichte, sondern suchten Antworten auf sie.
141. Der eine fand seine Antwort in der Vergangenheit, der andere im Dorf, der dritte in der bürgerlichen Bildung, der vierte in einer radikal neuen Sprache.
142. Gerade diese Vielfalt macht diese Epoche so spannend.
143. Die Literatur der Zwischenkriegszeit zeigte, dass eine Nation auch nach dem größten Verlust große Literatur schaffen kann.
144. Doch die Geschichte ließ die Schriftsteller nicht lange in Ruhe.
145. Am Ende des Jahrzehnts rüstete sich Europa erneut zum Krieg.
146. Was mit Trianon begann, endete mit einem neuen Weltkrieg, und auf die ungarische Literatur warteten erneut dunkle Jahre.
147. Die Epoche blühte zwischen zwei Katastrophen, und als 1939 der 2. Weltkrieg ausbrach, endete auch diese Blüte.