8.10 – Az erdélyi irodalom: Kányádi Sándor és Sütő András – Die Literatur Siebenbürgens: Sándor Kányádi und András Sütő
1. A háború után az erdélyi magyar irodalom nehéz helyzetbe került. – Nach dem Krieg geriet die ungarische Literatur Siebenbürgens in eine schwere Lage.
2. A kisebbségi magyarság a diktatúra kettős szorításában élt. – Das ungarische Minderheitentum lebte im doppelten Druck der Diktatur.
3. Az irodalom mégis a megmaradás fontos ereje maradt. – Die Literatur blieb dennoch eine wichtige Kraft des Fortbestehens.
4. Két nagy alakja Kányádi Sándor és Sütő András. – Zwei große Gestalten sind Sándor Kányádi und András Sütő.
5. E fejezet az erdélyi irodalom folytatását mutatja be. – Dieses Kapitel stellt die Fortsetzung der siebenbürgischen Literatur dar.
6. A második világháború után Erdély Románia része maradt. – Nach dem Zweiten Weltkrieg blieb Siebenbürgen Teil Rumäniens.
7. Az erdélyi magyarság továbbra is kisebbségként élt. – Das Siebenbürger Ungartum lebte weiterhin als Minderheit.
8. Az új helyzetben kettős elnyomás nehezedett rá. – In der neuen Lage lastete auf ihm eine doppelte Unterdrückung.
9. Egyrészt a kommunista diktatúra súlyát viselte. – Einerseits trug es die Last der kommunistischen Diktatur.
10. Másrészt a nemzeti kisebbség hátrányait szenvedte. – Andererseits erlitt es die Nachteile der nationalen Minderheit.
11. A magyar iskolák és intézmények egyre gyengültek. – Die ungarischen Schulen und Institutionen wurden immer schwächer.
12. A hatalom a magyar kultúrát fokozatosan visszaszorította. – Die Macht drängte die ungarische Kultur allmählich zurück.
13. A Ceaușescu-korszakban az elnyomás tovább súlyosbodott. – In der Ceaușescu-Ära verschärfte sich die Unterdrückung weiter.
14. A rendszer a magyarság beolvasztására törekedett. – Das System strebte die Assimilation des Ungartums an.
15. A falvakat és a hagyományokat is fenyegette a pusztulás. – Auch die Dörfer und die Überlieferungen bedrohte der Untergang.
16. E nehéz korban az irodalom a megmaradás eszköze lett. – In dieser schweren Zeit wurde die Literatur zum Mittel des Fortbestehens.
17. Az írók a kisebbségi magyarság szószólói voltak. – Die Schriftsteller waren Fürsprecher des ungarischen Minderheitentums.
18. Az anyanyelvet és a kultúrát bátran védték. – Die Muttersprache und die Kultur verteidigten sie mutig.
19. A magyar szó a közösség önazonosságát őrizte. – Das ungarische Wort bewahrte die Selbstidentität der Gemeinschaft.
20. Az írók gyakran jelképes, burkolt nyelven szóltak. – Die Schriftsteller sprachen oft in sinnbildlicher, verhüllter Sprache.
21. A cenzúra elől a művészi képekbe rejtették üzenetüket. – Vor der Zensur verbargen sie ihre Botschaft in künstlerischen Bildern.
22. Az olvasók pontosan értették a rejtett jelentést. – Die Leser verstanden genau die verborgene Bedeutung.
23. Az irodalom a szabadság és a remény menedéke lett. – Die Literatur wurde zur Zuflucht der Freiheit und der Hoffnung.
24. Az erdélyi írók a helytállás és a hűség példáját adták. – Die siebenbürgischen Schriftsteller gaben ein Beispiel der Standhaftigkeit und der Treue.
25. A kultúra nemzetmegtartó ereje itt is megmutatkozott. – Die nationserhaltende Kraft der Kultur zeigte sich auch hier.
26. Az írók a nyelvet és a hagyományt a jövőnek őrizték. – Die Schriftsteller bewahrten die Sprache und die Überlieferung für die Zukunft.
27. Az erdélyi irodalom a magyar kultúra fontos része maradt. – Die siebenbürgische Literatur blieb ein wichtiger Teil der ungarischen Kultur.
28. A nehéz sors nagy, mély műveket is szült. – Das schwere Schicksal gebar auch große, tiefe Werke.
29. Az elnyomás a művészetet nem törte meg, hanem mélyítette. – Die Unterdrückung brach die Kunst nicht, sondern vertiefte sie.
30. Az erdélyi írók a nemzet lelkiismerete lettek. – Die siebenbürgischen Schriftsteller wurden zum Gewissen der Nation.
31. Két nagy alakjuk Kányádi Sándor és Sütő András. – Zwei ihrer großen Gestalten sind Sándor Kányádi und András Sütő.
32. Kányádi a líra, Sütő a próza és a dráma mestere. – Kányádi ist der Meister der Lyrik, Sütő der der Prosa und des Dramas.
33. Mindketten a kisebbségi magyarság sorsát fejezték ki. – Beide drückten das Schicksal des ungarischen Minderheitentums aus.
34. Műveik a helytállás és a remény tanúságai. – Ihre Werke sind Zeugnisse der Standhaftigkeit und der Hoffnung.
35. Az ő világukat mutatja be e fejezet. – Ihre Welt stellt dieses Kapitel dar.
36. Kányádi Sándor a XX. századi erdélyi líra nagy költője. – Sándor Kányádi ist ein großer Dichter der siebenbürgischen Lyrik des 20. Jahrhunderts.
37. 1929-ben született a székelyföldi Nagygalambfalván. – Er wurde 1929 in Nagygalambfalva im Szeklerland geboren.
38. Szegény székely paraszti családból származott. – Er stammte aus einer armen szeklerischen bäuerlichen Familie.
39. A székely nép és a falusi világ mélyen formálta. – Das Szeklervolk und die dörfliche Welt formten ihn tief.
40. Költészete a népdal és a néphagyomány gyökereiből táplálkozik. – Seine Dichtung nährt sich aus den Wurzeln des Volkslieds und der Volksüberlieferung.
41. Ugyanakkor merész, modern képi világot is teremtett. – Zugleich schuf er auch eine kühne, moderne Bildwelt.
42. Verseiben a hagyomány és a modernség egyesül. – In seinen Gedichten vereinen sich die Überlieferung und die Moderne.
43. Kányádi a székely táj és nép szeretetteljes költője. – Kányádi ist ein liebevoller Dichter der szeklerischen Landschaft und des Volkes.
44. Költészetének nagy témája a kisebbségi magyarság sorsa. – Ein großes Thema seiner Dichtung ist das Schicksal des ungarischen Minderheitentums.
45. A megmaradás, a hűség és a szabadság a fő motívumok. – Das Fortbestehen, die Treue und die Freiheit sind die Hauptmotive.
46. Kányádi a nehéz sorsban is a méltóságot képviselte. – Kányádi verkörperte auch im schweren Schicksal die Würde.
47. Verseiben a fájdalom és a remény együtt szólal meg. – In seinen Gedichten kommen der Schmerz und die Hoffnung zusammen zum Klingen.
48. A Halottak napja Bécsben nagy, megrendítő verse. – Halottak napja Bécsben (Allerseelen in Wien) ist ein großes, ergreifendes Gedicht.
49. E vers a magyarság szétszórtságát és sorsát idézi. – Dieses Gedicht beschwört die Zerstreutheit und das Schicksal des Ungartums.
50. Kányádi a szülőföld és a nyelv iránti hűség költője. – Kányádi ist ein Dichter der Treue zur Heimat und zur Sprache.
51. Verseit erős képek és mély érzés jellemzi. – Seine Gedichte kennzeichnen starke Bilder und ein tiefes Gefühl.
52. Kányádi gyermekverseket is írt nagy szeretettel. – Kányádi schrieb auch Kindergedichte mit großer Liebe.
53. E versek nemzedékek kedves kincsei lettek. – Diese Gedichte wurden zu lieben Schätzen von Generationen.
54. Kányádi költészete élőszóban, felolvasva is nagy hatású. – Kányádis Dichtung ist auch im mündlichen Vortrag von großer Wirkung.
55. Verseit szívesen mondták és hallgatták a közösségben. – Seine Gedichte sagte und hörte man gern in der Gemeinschaft.
56. Kányádi a székely és a magyar szó hű őrzője volt. – Kányádi war ein treuer Hüter des szeklerischen und des ungarischen Wortes.
57. A diktatúra idején is bátran szólt a szabadságról. – Auch in der Zeit der Diktatur sprach er mutig von der Freiheit.
58. Költészete a helytállás és a remény tanúsága. – Seine Dichtung ist ein Zeugnis der Standhaftigkeit und der Hoffnung.
59. Kányádi Sándor 2018-ban halt meg. – Sándor Kányádi starb 2018.
60. Életműve az erdélyi líra gazdag, mély fejezete. – Sein Lebenswerk ist ein reiches, tiefes Kapitel der siebenbürgischen Lyrik.
61. Kányádi a székely nép szeretett, nagy énekmondója. – Kányádi ist ein geliebter, großer Sänger des Szeklervolkes.
62. Verseit ma is szeretik szépségükért és igazságukért. – Seine Gedichte liebt man auch heute für ihre Schönheit und Wahrheit.
63. Kányádi az erdélyi magyarság hű, mély hangja. – Kányádi ist die treue, tiefe Stimme des Siebenbürger Ungartums.
64. Költészete a hagyomány és a modernség egysége. – Seine Dichtung ist eine Einheit von Überlieferung und Moderne.
65. Kányádi a megmaradás és a szépség költője maradt. – Kányádi blieb ein Dichter des Fortbestehens und der Schönheit.
66. Verseiben a szülőföld szeretete szenvedélyesen él. – In seinen Gedichten lebt die Liebe zur Heimat leidenschaftlich.
67. Kányádi a magyar líra fontos, szeretett alakja. – Kányádi ist eine wichtige, geliebte Gestalt der ungarischen Lyrik.
68. Öröksége az erdélyi magyar szellem kincse. – Sein Erbe ist ein Schatz des Siebenbürger ungarischen Geistes.
69. Kányádi költészete a hűség és a remény himnusza. – Kányádis Dichtung ist eine Hymne der Treue und der Hoffnung.
70. A székely szó nála örök szépséggé nemesül. – Das szeklerische Wort veredelt sich bei ihm zu ewiger Schönheit.
71. Kányádi a nép és a modernség nagy egyesítője. – Kányádi ist ein großer Vereiniger des Volkes und der Moderne.
72. Verseiben a magyar sors és a szépség találkozik. – In seinen Gedichten begegnen sich das ungarische Schicksal und die Schönheit.
73. Kányádi az erdélyi líra halhatatlan mestere. – Kányádi ist ein unsterblicher Meister der siebenbürgischen Lyrik.
74. Költészete a magyar kultúra büszkesége. – Seine Dichtung ist der Stolz der ungarischen Kultur.
75. Kányádi Sándor a helytállás és a hűség nagy költője. – Sándor Kányádi ist ein großer Dichter der Standhaftigkeit und der Treue.
76. Sütő András az erdélyi próza és dráma nagy mestere. – András Sütő ist ein großer Meister der siebenbürgischen Prosa und des Dramas.
77. 1927-ben született a mezőségi Pusztakamaráson. – Er wurde 1927 in Pusztakamarás in der Mezőség geboren.
78. Szülőfaluja és a mezőségi magyarság mélyen formálta. – Sein Heimatdorf und das Ungartum der Mezőség formten ihn tief.
79. Sütő a kisebbségi magyarság szenvedélyes szószólója volt. – Sütő war ein leidenschaftlicher Fürsprecher des ungarischen Minderheitentums.
80. Legszebb prózai műve az Anyám könnyű álmot ígér. – Sein schönstes Prosawerk ist Anyám könnyű álmot ígér (Mutter verspricht leichten Schlaf).
81. A mű 1970-ben jelent meg. – Das Werk erschien 1970.
82. A könyv a szülőfalu, Pusztakamarás világát idézi fel. – Das Buch beschwört die Welt des Heimatdorfes Pusztakamarás.
83. A mű lírai napló és regény keveréke. – Das Werk ist eine Mischung aus lyrischem Tagebuch und Roman.
84. Sütő az otthon maradt közösség életét ábrázolja. – Sütő schildert das Leben der daheimgebliebenen Gemeinschaft.
85. A mezőségi magyar falu lassan fogy és pusztul. – Das ungarische Dorf der Mezőség schwindet und geht langsam unter.
86. A közösség a beolvadás és az elnéptelenedés veszélyében él. – Die Gemeinschaft lebt in der Gefahr der Assimilation und der Entvölkerung.
87. Sütő szeretettel és aggodalommal írja le e világot. – Sütő beschreibt diese Welt mit Liebe und Sorge.
88. A mű középpontjában az édesanya alakja áll. – Im Mittelpunkt des Werkes steht die Gestalt der Mutter.
89. Az anya a hűség, a bölcsesség és a megtartó erő jelképe. – Die Mutter ist ein Sinnbild der Treue, der Weisheit und der erhaltenden Kraft.
90. A cím az anya gyengéd, óvó szavaira utal. – Der Titel verweist auf die zärtlichen, behütenden Worte der Mutter.
91. A mű a szülőföld és a közösség iránti szeretet vallomása. – Das Werk ist ein Bekenntnis der Liebe zur Heimat und zur Gemeinschaft.
92. Sütő nyelve költői, gazdag és mélyen érzelmes. – Sütős Sprache ist poetisch, reich und zutiefst gefühlvoll.
93. A könyv a mezőségi magyar élet hű, szép krónikája. – Das Buch ist eine treue, schöne Chronik des ungarischen Lebens der Mezőség.
94. A mű a megmaradás és a pusztulás feszültségét mutatja. – Das Werk zeigt die Spannung von Fortbestehen und Untergang.
95. Sütő a kisebbség sorsát mélyen, hitelesen ábrázolja. – Sütő schildert das Schicksal der Minderheit tief, glaubwürdig.
96. Az Anyám könnyű álmot ígér az erdélyi próza remeke. – Anyám könnyű álmot ígér ist ein Meisterwerk der siebenbürgischen Prosa.
97. A mű a szülőföld iránti hűség megrendítő tanúsága. – Das Werk ist ein ergreifendes Zeugnis der Treue zur Heimat.
98. A könyv a közösség emlékezetét és önazonosságát őrzi. – Das Buch bewahrt das Gedächtnis und die Selbstidentität der Gemeinschaft.
99. Sütő a nyelvet és a hagyományt a jövőnek mentette át. – Sütő rettete die Sprache und die Überlieferung für die Zukunft.
100. A mű a mai olvasót is mélyen megérinti. – Das Werk berührt auch den heutigen Leser tief.
101. Az Anyám könnyű álmot ígér a hűség és a szeretet műve. – Anyám könnyű álmot ígér ist ein Werk der Treue und der Liebe.
102. A könyv a kisebbségi magyarság sorsának mély tükre. – Das Buch ist ein tiefer Spiegel des Schicksals des ungarischen Minderheitentums.
103. Sütő a szülőföld szépségét és fájdalmát egyaránt megírta. – Sütő schrieb die Schönheit und den Schmerz der Heimat gleichermaßen.
104. A mű a magyar próza gazdag, megrendítő fejezete. – Das Werk ist ein reiches, ergreifendes Kapitel der ungarischen Prosa.
105. Az anya alakja a megtartó szeretet örök jelképe. – Die Gestalt der Mutter ist ein ewiges Sinnbild der erhaltenden Liebe.
106. Sütő e művel a mezőségi magyarságnak állított emléket. – Sütő setzte mit diesem Werk dem Ungartum der Mezőség ein Denkmal.
107. A könyv a szülőföld és a nyelv szeretetének himnusza. – Das Buch ist eine Hymne der Liebe zur Heimat und zur Sprache.
108. Az Anyám könnyű álmot ígér az erdélyi irodalom kincse. – Anyám könnyű álmot ígér ist ein Schatz der siebenbürgischen Literatur.
109. A mű a hűség és a megmaradás megrendítő vallomása. – Das Werk ist ein ergreifendes Bekenntnis der Treue und des Fortbestehens.
110. Sütő e művel az erdélyi próza csúcsára ért. – Sütő erreichte mit diesem Werk den Gipfel der siebenbürgischen Prosa.
111. Sütő András jelentős drámaíró is volt. – András Sütő war auch ein bedeutender Dramatiker.
112. Drámáiban a szabadság és a helytállás kérdéseit vizsgálta. – In seinen Dramen untersuchte er die Fragen der Freiheit und der Standhaftigkeit.
113. Híres drámája az Advent a Hargitán. – Sein berühmtes Drama ist Advent a Hargitán (Advent im Hargita-Gebirge).
114. A mű 1985-ben született. – Das Werk entstand 1985.
115. A dráma a székely hegyek, a Hargita világában játszódik. – Das Drama spielt in der Welt der szeklerischen Berge, im Hargita-Gebirge.
116. A történet a várakozás és a remény jelképes műve. – Die Geschichte ist ein sinnbildliches Werk des Wartens und der Hoffnung.
117. A cím adventje a várakozás, a jövendő reménye. – Der Advent des Titels ist das Warten, die Hoffnung auf das Kommende.
118. A dráma a magányos hegyi emberek életét mutatja. – Das Drama zeigt das Leben der einsamen Bergmenschen.
119. Egy apa és lánya, Réka, a hegyekben várakoznak. – Ein Vater und seine Tochter, Réka, warten in den Bergen.
120. A várakozás a közösség megmaradásának jelképe. – Das Warten ist ein Sinnbild des Fortbestehens der Gemeinschaft.
121. A dráma a kisebbségi magyarság sorsáról allegorikusan szól. – Das Drama spricht allegorisch vom Schicksal des ungarischen Minderheitentums.
122. A hűség és a kitartás a mű nagy témái. – Die Treue und die Ausdauer sind die großen Themen des Werkes.
123. A szereplők a nehéz sorsban is megőrzik reményüket. – Die Figuren bewahren auch im schweren Schicksal ihre Hoffnung.
124. A dráma a Ceaușescu-diktatúra idején időszerű üzenet volt. – Das Drama war zur Zeit der Ceaușescu-Diktatur eine aktuelle Botschaft.
125. A mű a helytállás és a remény jelképévé vált. – Das Werk wurde zum Sinnbild der Standhaftigkeit und der Hoffnung.
126. Az elnyomás idején a közösség e darabban ismert magára. – In der Zeit der Unterdrückung erkannte sich die Gemeinschaft in diesem Stück.
127. Az Advent a Hargitán a megmaradás drámája. – Advent a Hargitán ist ein Drama des Fortbestehens.
128. A mű a hit, a hűség és a várakozás nagy műve. – Das Werk ist ein großes Werk des Glaubens, der Treue und des Wartens.
129. Sütő a székely lélek erejét és méltóságát ábrázolta. – Sütő schilderte die Kraft und die Würde der szeklerischen Seele.
130. A dráma nyelve költői, jelképes és megrendítő. – Die Sprache des Dramas ist poetisch, sinnbildlich und ergreifend.
131. Az Advent a Hargitán az erdélyi dráma remeke. – Advent a Hargitán ist ein Meisterwerk des siebenbürgischen Dramas.
132. A mű a szabadság és a remény örök éneke. – Das Werk ist ein ewiges Lied der Freiheit und der Hoffnung.
133. Sütő e drámával a közösség lelkiismerete lett. – Sütő wurde mit diesem Drama zum Gewissen der Gemeinschaft.
134. A mű a kisebbségi magyarság megrendítő tanúsága. – Das Werk ist ein ergreifendes Zeugnis des ungarischen Minderheitentums.
135. Sütő András a helytállás és a hűség nagy írója. – András Sütő ist ein großer Schriftsteller der Standhaftigkeit und der Treue.
136. Sütő 1990-ben a marosvásárhelyi zavargásokban súlyosan megsérült. – Sütő wurde 1990 bei den Unruhen von Marosvásárhely schwer verletzt.
137. A magyarok elleni támadásban fél szemét is elvesztette. – Bei dem Angriff auf die Ungarn verlor er auch ein Auge.
138. Élete a kisebbségi magyarság szenvedésének jelképe lett. – Sein Leben wurde zum Sinnbild des Leidens des ungarischen Minderheitentums.
139. Sütő András 2006-ban halt meg. – András Sütő starb 2006.
140. Életműve az erdélyi irodalom nagy, maradandó teljesítménye. – Sein Lebenswerk ist eine große, bleibende Leistung der siebenbürgischen Literatur.
141. Kányádi Sándor és Sütő András az erdélyi irodalom nagy alakjai. – Sándor Kányádi und András Sütő sind große Gestalten der siebenbürgischen Literatur.
142. Műveik a kisebbségi magyarság sorsát és reményét fejezik ki. – Ihre Werke drücken das Schicksal und die Hoffnung des ungarischen Minderheitentums aus.
143. A helytállás és a hűség öröksége máig eleven. – Das Erbe der Standhaftigkeit und der Treue ist bis heute lebendig.
144. Az erdélyi irodalomnak azonban emigráns nagy alakja is volt. – Die siebenbürgische Literatur hatte jedoch auch eine große Gestalt in der Emigration.
145. Wass Albert a háború után emigrációba kényszerült. – Albert Wass musste nach dem Krieg in die Emigration.
146. Idegen földön is a régi Erdély világát idézte fel. – Auch in fremdem Land beschwor er die Welt des alten Siebenbürgen.
147. A következő fejezet Wass Albert emigrációs sorsát mutatja be. – Das nächste Kapitel stellt Albert Wass‘ Emigrationsschicksal dar.
148. Kányádi és Sütő világa után most hozzá fordulunk. – Nach der Welt von Kányádi und Sütő wenden wir uns nun ihm zu.
149. Wass Albert a hazavágyódás és a hűség írója volt. – Albert Wass war ein Schriftsteller der Heimatsehnsucht und der Treue.
150. Az ő emigrációs világa következik. – Seine Emigrationswelt folgt.
(aufklappen)magyar
1. A háború után az erdélyi magyar irodalom nehéz helyzetbe került.
2. A kisebbségi magyarság a diktatúra kettős szorításában élt.
3. Az irodalom mégis a megmaradás fontos ereje maradt.
4. Két nagy alakja Kányádi Sándor és Sütő András.
5. E fejezet az erdélyi irodalom folytatását mutatja be.
6. A második világháború után Erdély Románia része maradt.
7. Az erdélyi magyarság továbbra is kisebbségként élt.
8. Az új helyzetben kettős elnyomás nehezedett rá.
9. Egyrészt a kommunista diktatúra súlyát viselte.
10. Másrészt a nemzeti kisebbség hátrányait szenvedte.
11. A magyar iskolák és intézmények egyre gyengültek.
12. A hatalom a magyar kultúrát fokozatosan visszaszorította.
13. A Ceaușescu-korszakban az elnyomás tovább súlyosbodott.
14. A rendszer a magyarság beolvasztására törekedett.
15. A falvakat és a hagyományokat is fenyegette a pusztulás.
16. E nehéz korban az irodalom a megmaradás eszköze lett.
17. Az írók a kisebbségi magyarság szószólói voltak.
18. Az anyanyelvet és a kultúrát bátran védték.
19. A magyar szó a közösség önazonosságát őrizte.
20. Az írók gyakran jelképes, burkolt nyelven szóltak.
21. A cenzúra elől a művészi képekbe rejtették üzenetüket.
22. Az olvasók pontosan értették a rejtett jelentést.
23. Az irodalom a szabadság és a remény menedéke lett.
24. Az erdélyi írók a helytállás és a hűség példáját adták.
25. A kultúra nemzetmegtartó ereje itt is megmutatkozott.
26. Az írók a nyelvet és a hagyományt a jövőnek őrizték.
27. Az erdélyi irodalom a magyar kultúra fontos része maradt.
28. A nehéz sors nagy, mély műveket is szült.
29. Az elnyomás a művészetet nem törte meg, hanem mélyítette.
30. Az erdélyi írók a nemzet lelkiismerete lettek.
31. Két nagy alakjuk Kányádi Sándor és Sütő András.
32. Kányádi a líra, Sütő a próza és a dráma mestere.
33. Mindketten a kisebbségi magyarság sorsát fejezték ki.
34. Műveik a helytállás és a remény tanúságai.
35. Az ő világukat mutatja be e fejezet.
36. Kányádi Sándor a XX. századi erdélyi líra nagy költője.
37. 1929-ben született a székelyföldi Nagygalambfalván.
38. Szegény székely paraszti családból származott.
39. A székely nép és a falusi világ mélyen formálta.
40. Költészete a népdal és a néphagyomány gyökereiből táplálkozik.
41. Ugyanakkor merész, modern képi világot is teremtett.
42. Verseiben a hagyomány és a modernség egyesül.
43. Kányádi a székely táj és nép szeretetteljes költője.
44. Költészetének nagy témája a kisebbségi magyarság sorsa.
45. A megmaradás, a hűség és a szabadság a fő motívumok.
46. Kányádi a nehéz sorsban is a méltóságot képviselte.
47. Verseiben a fájdalom és a remény együtt szólal meg.
48. A Halottak napja Bécsben nagy, megrendítő verse.
49. E vers a magyarság szétszórtságát és sorsát idézi.
50. Kányádi a szülőföld és a nyelv iránti hűség költője.
51. Verseit erős képek és mély érzés jellemzi.
52. Kányádi gyermekverseket is írt nagy szeretettel.
53. E versek nemzedékek kedves kincsei lettek.
54. Kányádi költészete élőszóban, felolvasva is nagy hatású.
55. Verseit szívesen mondták és hallgatták a közösségben.
56. Kányádi a székely és a magyar szó hű őrzője volt.
57. A diktatúra idején is bátran szólt a szabadságról.
58. Költészete a helytállás és a remény tanúsága.
59. Kányádi Sándor 2018-ban halt meg.
60. Életműve az erdélyi líra gazdag, mély fejezete.
61. Kányádi a székely nép szeretett, nagy énekmondója.
62. Verseit ma is szeretik szépségükért és igazságukért.
63. Kányádi az erdélyi magyarság hű, mély hangja.
64. Költészete a hagyomány és a modernség egysége.
65. Kányádi a megmaradás és a szépség költője maradt.
66. Verseiben a szülőföld szeretete szenvedélyesen él.
67. Kányádi a magyar líra fontos, szeretett alakja.
68. Öröksége az erdélyi magyar szellem kincse.
69. Kányádi költészete a hűség és a remény himnusza.
70. A székely szó nála örök szépséggé nemesül.
71. Kányádi a nép és a modernség nagy egyesítője.
72. Verseiben a magyar sors és a szépség találkozik.
73. Kányádi az erdélyi líra halhatatlan mestere.
74. Költészete a magyar kultúra büszkesége.
75. Kányádi Sándor a helytállás és a hűség nagy költője.
76. Sütő András az erdélyi próza és dráma nagy mestere.
77. 1927-ben született a mezőségi Pusztakamaráson.
78. Szülőfaluja és a mezőségi magyarság mélyen formálta.
79. Sütő a kisebbségi magyarság szenvedélyes szószólója volt.
80. Legszebb prózai műve az Anyám könnyű álmot ígér.
81. A mű 1970-ben jelent meg.
82. A könyv a szülőfalu, Pusztakamarás világát idézi fel.
83. A mű lírai napló és regény keveréke.
84. Sütő az otthon maradt közösség életét ábrázolja.
85. A mezőségi magyar falu lassan fogy és pusztul.
86. A közösség a beolvadás és az elnéptelenedés veszélyében él.
87. Sütő szeretettel és aggodalommal írja le e világot.
88. A mű középpontjában az édesanya alakja áll.
89. Az anya a hűség, a bölcsesség és a megtartó erő jelképe.
90. A cím az anya gyengéd, óvó szavaira utal.
91. A mű a szülőföld és a közösség iránti szeretet vallomása.
92. Sütő nyelve költői, gazdag és mélyen érzelmes.
93. A könyv a mezőségi magyar élet hű, szép krónikája.
94. A mű a megmaradás és a pusztulás feszültségét mutatja.
95. Sütő a kisebbség sorsát mélyen, hitelesen ábrázolja.
96. Az Anyám könnyű álmot ígér az erdélyi próza remeke.
97. A mű a szülőföld iránti hűség megrendítő tanúsága.
98. A könyv a közösség emlékezetét és önazonosságát őrzi.
99. Sütő a nyelvet és a hagyományt a jövőnek mentette át.
100. A mű a mai olvasót is mélyen megérinti.
101. Az Anyám könnyű álmot ígér a hűség és a szeretet műve.
102. A könyv a kisebbségi magyarság sorsának mély tükre.
103. Sütő a szülőföld szépségét és fájdalmát egyaránt megírta.
104. A mű a magyar próza gazdag, megrendítő fejezete.
105. Az anya alakja a megtartó szeretet örök jelképe.
106. Sütő e művel a mezőségi magyarságnak állított emléket.
107. A könyv a szülőföld és a nyelv szeretetének himnusza.
108. Az Anyám könnyű álmot ígér az erdélyi irodalom kincse.
109. A mű a hűség és a megmaradás megrendítő vallomása.
110. Sütő e művel az erdélyi próza csúcsára ért.
111. Sütő András jelentős drámaíró is volt.
112. Drámáiban a szabadság és a helytállás kérdéseit vizsgálta.
113. Híres drámája az Advent a Hargitán.
114. A mű 1985-ben született.
115. A dráma a székely hegyek, a Hargita világában játszódik.
116. A történet a várakozás és a remény jelképes műve.
117. A cím adventje a várakozás, a jövendő reménye.
118. A dráma a magányos hegyi emberek életét mutatja.
119. Egy apa és lánya, Réka, a hegyekben várakoznak.
120. A várakozás a közösség megmaradásának jelképe.
121. A dráma a kisebbségi magyarság sorsáról allegorikusan szól.
122. A hűség és a kitartás a mű nagy témái.
123. A szereplők a nehéz sorsban is megőrzik reményüket.
124. A dráma a Ceaușescu-diktatúra idején időszerű üzenet volt.
125. A mű a helytállás és a remény jelképévé vált.
126. Az elnyomás idején a közösség e darabban ismert magára.
127. Az Advent a Hargitán a megmaradás drámája.
128. A mű a hit, a hűség és a várakozás nagy műve.
129. Sütő a székely lélek erejét és méltóságát ábrázolta.
130. A dráma nyelve költői, jelképes és megrendítő.
131. Az Advent a Hargitán az erdélyi dráma remeke.
132. A mű a szabadság és a remény örök éneke.
133. Sütő e drámával a közösség lelkiismerete lett.
134. A mű a kisebbségi magyarság megrendítő tanúsága.
135. Sütő András a helytállás és a hűség nagy írója.
136. Sütő 1990-ben a marosvásárhelyi zavargásokban súlyosan megsérült.
137. A magyarok elleni támadásban fél szemét is elvesztette.
138. Élete a kisebbségi magyarság szenvedésének jelképe lett.
139. Sütő András 2006-ban halt meg.
140. Életműve az erdélyi irodalom nagy, maradandó teljesítménye.
141. Kányádi Sándor és Sütő András az erdélyi irodalom nagy alakjai.
142. Műveik a kisebbségi magyarság sorsát és reményét fejezik ki.
143. A helytállás és a hűség öröksége máig eleven.
144. Az erdélyi irodalomnak azonban emigráns nagy alakja is volt.
145. Wass Albert a háború után emigrációba kényszerült.
146. Idegen földön is a régi Erdély világát idézte fel.
147. A következő fejezet Wass Albert emigrációs sorsát mutatja be.
148. Kányádi és Sütő világa után most hozzá fordulunk.
149. Wass Albert a hazavágyódás és a hűség írója volt.
150. Az ő emigrációs világa következik.
(aufklappen)német
1. Nach dem Krieg geriet die ungarische Literatur Siebenbürgens in eine schwere Lage.
2. Das ungarische Minderheitentum lebte im doppelten Druck der Diktatur.
3. Die Literatur blieb dennoch eine wichtige Kraft des Fortbestehens.
4. Zwei große Gestalten sind Sándor Kányádi und András Sütő.
5. Dieses Kapitel stellt die Fortsetzung der siebenbürgischen Literatur dar.
6. Nach dem Zweiten Weltkrieg blieb Siebenbürgen Teil Rumäniens.
7. Das Siebenbürger Ungartum lebte weiterhin als Minderheit.
8. In der neuen Lage lastete auf ihm eine doppelte Unterdrückung.
9. Einerseits trug es die Last der kommunistischen Diktatur.
10. Andererseits erlitt es die Nachteile der nationalen Minderheit.
11. Die ungarischen Schulen und Institutionen wurden immer schwächer.
12. Die Macht drängte die ungarische Kultur allmählich zurück.
13. In der Ceaușescu-Ära verschärfte sich die Unterdrückung weiter.
14. Das System strebte die Assimilation des Ungartums an.
15. Auch die Dörfer und die Überlieferungen bedrohte der Untergang.
16. In dieser schweren Zeit wurde die Literatur zum Mittel des Fortbestehens.
17. Die Schriftsteller waren Fürsprecher des ungarischen Minderheitentums.
18. Die Muttersprache und die Kultur verteidigten sie mutig.
19. Das ungarische Wort bewahrte die Selbstidentität der Gemeinschaft.
20. Die Schriftsteller sprachen oft in sinnbildlicher, verhüllter Sprache.
21. Vor der Zensur verbargen sie ihre Botschaft in künstlerischen Bildern.
22. Die Leser verstanden genau die verborgene Bedeutung.
23. Die Literatur wurde zur Zuflucht der Freiheit und der Hoffnung.
24. Die siebenbürgischen Schriftsteller gaben ein Beispiel der Standhaftigkeit und der Treue.
25. Die nationserhaltende Kraft der Kultur zeigte sich auch hier.
26. Die Schriftsteller bewahrten die Sprache und die Überlieferung für die Zukunft.
27. Die siebenbürgische Literatur blieb ein wichtiger Teil der ungarischen Kultur.
28. Das schwere Schicksal gebar auch große, tiefe Werke.
29. Die Unterdrückung brach die Kunst nicht, sondern vertiefte sie.
30. Die siebenbürgischen Schriftsteller wurden zum Gewissen der Nation.
31. Zwei ihrer großen Gestalten sind Sándor Kányádi und András Sütő.
32. Kányádi ist der Meister der Lyrik, Sütő der der Prosa und des Dramas.
33. Beide drückten das Schicksal des ungarischen Minderheitentums aus.
34. Ihre Werke sind Zeugnisse der Standhaftigkeit und der Hoffnung.
35. Ihre Welt stellt dieses Kapitel dar.
36. Sándor Kányádi ist ein großer Dichter der siebenbürgischen Lyrik des 20. Jahrhunderts.
37. Er wurde 1929 in Nagygalambfalva im Szeklerland geboren.
38. Er stammte aus einer armen szeklerischen bäuerlichen Familie.
39. Das Szeklervolk und die dörfliche Welt formten ihn tief.
40. Seine Dichtung nährt sich aus den Wurzeln des Volkslieds und der Volksüberlieferung.
41. Zugleich schuf er auch eine kühne, moderne Bildwelt.
42. In seinen Gedichten vereinen sich die Überlieferung und die Moderne.
43. Kányádi ist ein liebevoller Dichter der szeklerischen Landschaft und des Volkes.
44. Ein großes Thema seiner Dichtung ist das Schicksal des ungarischen Minderheitentums.
45. Das Fortbestehen, die Treue und die Freiheit sind die Hauptmotive.
46. Kányádi verkörperte auch im schweren Schicksal die Würde.
47. In seinen Gedichten kommen der Schmerz und die Hoffnung zusammen zum Klingen.
48. Halottak napja Bécsben (Allerseelen in Wien) ist ein großes, ergreifendes Gedicht.
49. Dieses Gedicht beschwört die Zerstreutheit und das Schicksal des Ungartums.
50. Kányádi ist ein Dichter der Treue zur Heimat und zur Sprache.
51. Seine Gedichte kennzeichnen starke Bilder und ein tiefes Gefühl.
52. Kányádi schrieb auch Kindergedichte mit großer Liebe.
53. Diese Gedichte wurden zu lieben Schätzen von Generationen.
54. Kányádis Dichtung ist auch im mündlichen Vortrag von großer Wirkung.
55. Seine Gedichte sagte und hörte man gern in der Gemeinschaft.
56. Kányádi war ein treuer Hüter des szeklerischen und des ungarischen Wortes.
57. Auch in der Zeit der Diktatur sprach er mutig von der Freiheit.
58. Seine Dichtung ist ein Zeugnis der Standhaftigkeit und der Hoffnung.
59. Sándor Kányádi starb 2018.
60. Sein Lebenswerk ist ein reiches, tiefes Kapitel der siebenbürgischen Lyrik.
61. Kányádi ist ein geliebter, großer Sänger des Szeklervolkes.
62. Seine Gedichte liebt man auch heute für ihre Schönheit und Wahrheit.
63. Kányádi ist die treue, tiefe Stimme des Siebenbürger Ungartums.
64. Seine Dichtung ist eine Einheit von Überlieferung und Moderne.
65. Kányádi blieb ein Dichter des Fortbestehens und der Schönheit.
66. In seinen Gedichten lebt die Liebe zur Heimat leidenschaftlich.
67. Kányádi ist eine wichtige, geliebte Gestalt der ungarischen Lyrik.
68. Sein Erbe ist ein Schatz des Siebenbürger ungarischen Geistes.
69. Kányádis Dichtung ist eine Hymne der Treue und der Hoffnung.
70. Das szeklerische Wort veredelt sich bei ihm zu ewiger Schönheit.
71. Kányádi ist ein großer Vereiniger des Volkes und der Moderne.
72. In seinen Gedichten begegnen sich das ungarische Schicksal und die Schönheit.
73. Kányádi ist ein unsterblicher Meister der siebenbürgischen Lyrik.
74. Seine Dichtung ist der Stolz der ungarischen Kultur.
75. Sándor Kányádi ist ein großer Dichter der Standhaftigkeit und der Treue.
76. András Sütő ist ein großer Meister der siebenbürgischen Prosa und des Dramas.
77. Er wurde 1927 in Pusztakamarás in der Mezőség geboren.
78. Sein Heimatdorf und das Ungartum der Mezőség formten ihn tief.
79. Sütő war ein leidenschaftlicher Fürsprecher des ungarischen Minderheitentums.
80. Sein schönstes Prosawerk ist Anyám könnyű álmot ígér (Mutter verspricht leichten Schlaf).
81. Das Werk erschien 1970.
82. Das Buch beschwört die Welt des Heimatdorfes Pusztakamarás.
83. Das Werk ist eine Mischung aus lyrischem Tagebuch und Roman.
84. Sütő schildert das Leben der daheimgebliebenen Gemeinschaft.
85. Das ungarische Dorf der Mezőség schwindet und geht langsam unter.
86. Die Gemeinschaft lebt in der Gefahr der Assimilation und der Entvölkerung.
87. Sütő beschreibt diese Welt mit Liebe und Sorge.
88. Im Mittelpunkt des Werkes steht die Gestalt der Mutter.
89. Die Mutter ist ein Sinnbild der Treue, der Weisheit und der erhaltenden Kraft.
90. Der Titel verweist auf die zärtlichen, behütenden Worte der Mutter.
91. Das Werk ist ein Bekenntnis der Liebe zur Heimat und zur Gemeinschaft.
92. Sütős Sprache ist poetisch, reich und zutiefst gefühlvoll.
93. Das Buch ist eine treue, schöne Chronik des ungarischen Lebens der Mezőség.
94. Das Werk zeigt die Spannung von Fortbestehen und Untergang.
95. Sütő schildert das Schicksal der Minderheit tief, glaubwürdig.
96. Anyám könnyű álmot ígér ist ein Meisterwerk der siebenbürgischen Prosa.
97. Das Werk ist ein ergreifendes Zeugnis der Treue zur Heimat.
98. Das Buch bewahrt das Gedächtnis und die Selbstidentität der Gemeinschaft.
99. Sütő rettete die Sprache und die Überlieferung für die Zukunft.
100. Das Werk berührt auch den heutigen Leser tief.
101. Anyám könnyű álmot ígér ist ein Werk der Treue und der Liebe.
102. Das Buch ist ein tiefer Spiegel des Schicksals des ungarischen Minderheitentums.
103. Sütő schrieb die Schönheit und den Schmerz der Heimat gleichermaßen.
104. Das Werk ist ein reiches, ergreifendes Kapitel der ungarischen Prosa.
105. Die Gestalt der Mutter ist ein ewiges Sinnbild der erhaltenden Liebe.
106. Sütő setzte mit diesem Werk dem Ungartum der Mezőség ein Denkmal.
107. Das Buch ist eine Hymne der Liebe zur Heimat und zur Sprache.
108. Anyám könnyű álmot ígér ist ein Schatz der siebenbürgischen Literatur.
109. Das Werk ist ein ergreifendes Bekenntnis der Treue und des Fortbestehens.
110. Sütő erreichte mit diesem Werk den Gipfel der siebenbürgischen Prosa.
111. András Sütő war auch ein bedeutender Dramatiker.
112. In seinen Dramen untersuchte er die Fragen der Freiheit und der Standhaftigkeit.
113. Sein berühmtes Drama ist Advent a Hargitán (Advent im Hargita-Gebirge).
114. Das Werk entstand 1985.
115. Das Drama spielt in der Welt der szeklerischen Berge, im Hargita-Gebirge.
116. Die Geschichte ist ein sinnbildliches Werk des Wartens und der Hoffnung.
117. Der Advent des Titels ist das Warten, die Hoffnung auf das Kommende.
118. Das Drama zeigt das Leben der einsamen Bergmenschen.
119. Ein Vater und seine Tochter, Réka, warten in den Bergen.
120. Das Warten ist ein Sinnbild des Fortbestehens der Gemeinschaft.
121. Das Drama spricht allegorisch vom Schicksal des ungarischen Minderheitentums.
122. Die Treue und die Ausdauer sind die großen Themen des Werkes.
123. Die Figuren bewahren auch im schweren Schicksal ihre Hoffnung.
124. Das Drama war zur Zeit der Ceaușescu-Diktatur eine aktuelle Botschaft.
125. Das Werk wurde zum Sinnbild der Standhaftigkeit und der Hoffnung.
126. In der Zeit der Unterdrückung erkannte sich die Gemeinschaft in diesem Stück.
127. Advent a Hargitán ist ein Drama des Fortbestehens.
128. Das Werk ist ein großes Werk des Glaubens, der Treue und des Wartens.
129. Sütő schilderte die Kraft und die Würde der szeklerischen Seele.
130. Die Sprache des Dramas ist poetisch, sinnbildlich und ergreifend.
131. Advent a Hargitán ist ein Meisterwerk des siebenbürgischen Dramas.
132. Das Werk ist ein ewiges Lied der Freiheit und der Hoffnung.
133. Sütő wurde mit diesem Drama zum Gewissen der Gemeinschaft.
134. Das Werk ist ein ergreifendes Zeugnis des ungarischen Minderheitentums.
135. András Sütő ist ein großer Schriftsteller der Standhaftigkeit und der Treue.
136. Sütő wurde 1990 bei den Unruhen von Marosvásárhely schwer verletzt.
137. Bei dem Angriff auf die Ungarn verlor er auch ein Auge.
138. Sein Leben wurde zum Sinnbild des Leidens des ungarischen Minderheitentums.
139. András Sütő starb 2006.
140. Sein Lebenswerk ist eine große, bleibende Leistung der siebenbürgischen Literatur.
141. Sándor Kányádi und András Sütő sind große Gestalten der siebenbürgischen Literatur.
142. Ihre Werke drücken das Schicksal und die Hoffnung des ungarischen Minderheitentums aus.
143. Das Erbe der Standhaftigkeit und der Treue ist bis heute lebendig.
144. Die siebenbürgische Literatur hatte jedoch auch eine große Gestalt in der Emigration.
145. Albert Wass musste nach dem Krieg in die Emigration.
146. Auch in fremdem Land beschwor er die Welt des alten Siebenbürgen.
147. Das nächste Kapitel stellt Albert Wass‘ Emigrationsschicksal dar.
148. Nach der Welt von Kányádi und Sütő wenden wir uns nun ihm zu.
149. Albert Wass war ein Schriftsteller der Heimatsehnsucht und der Treue.
150. Seine Emigrationswelt folgt.