13.3.1 – A mirigyes lebeny sejttípusai és festődésük – Die Zelltypen des Drüsenlappens und ihre Anfärbbarkeit
1. Az elülső lebenyt szorosan egymás mellett fekvő hámsejtek alkotják, amelyek sejtkötegekbe rendeződnek. – Der Vorderlappen wird von dicht beieinander liegenden Epithelzellen gebildet, die sich zu Zellsträngen anordnen.
2. Ezek a sejtkötegek tág, vékony falú hajszálereket vesznek körül, így a hormonok gyorsan a vérbe juthatnak. – Diese Zellstränge umgeben weite, dünnwandige Kapillaren, sodass die Hormone rasch in das Blut gelangen können.
3. Fénymikroszkópban a sejtek elsősorban abban különböznek egymástól, hogy mennyire veszik fel a festékeket. – Unter dem Lichtmikroskop unterscheiden sich die Zellen vor allem darin, wie stark sie Farbstoffe aufnehmen.
4. A festődés alapján a klasszikus szövettan festékkedvelő és festéket alig felvevő sejteket különböztet meg. – Anhand des Färbeverhaltens unterscheidet die klassische Histologie farbstoffliebende (chromophile) und farbstoffscheue (chromophobe) Zellen.
5. A festékkedvelő sejtek sok hormontartalmú szemcsét tartalmaznak, amelyek erősen megkötik a festéket. – Die chromophilen Zellen enthalten viele hormonhaltige Granula, die den Farbstoff stark binden.
6. A festéket alig felvevő sejtek kevés szemcsét raktároznak, ezért halványnak látszanak. – Die chromophoben Zellen speichern nur wenige Granula und erscheinen daher blass.
7. A festékkedvelő sejteket tovább osztjuk savasan és bázikusan festődő sejtekre. – Die chromophilen Zellen werden weiter in azidophile und basophile Zellen unterteilt.
8. A savasan festődő sejtek a savas kémhatású festékeket, például az eozint kötik meg, és pirosas színűek lesznek. – Die azidophilen Zellen binden saure Farbstoffe wie das Eosin und färben sich rötlich.
9. A bázikusan festődő sejtek a lúgos festékeket kötik meg, ezért kékeslila árnyalatot kapnak. – Die basophilen Zellen binden basische Farbstoffe und nehmen einen bläulich-violetten Ton an.
10. Nagyjából a sejtek fele festéket alig vesz fel, mintegy negyven százaléka savasan, tíz százaléka pedig bázikusan festődik. – Etwa die Hälfte der Zellen nimmt kaum Farbe auf, rund vierzig Prozent färben sich sauer und zehn Prozent basisch.
11. A savasan festődő sejtek közé két típus tartozik: a növekedési hormont és a tejelválasztást serkentő hormont termelő sejtek. – Zu den azidophilen Zellen gehören zwei Typen: die Zellen, die das Wachstumshormon, und jene, die das Prolaktin bilden.
12. A növekedési hormont termelő sejtek a leggyakoribbak, és az egész test növekedését segítik. – Die Zellen, die das Wachstumshormon bilden, sind am häufigsten und fördern das Wachstum des gesamten Körpers.
13. A tejelválasztást serkentő sejtek a prolaktint állítják elő, és számuk a terhesség alatt megnő. – Die Prolaktin bildenden Zellen stellen das Milchhormon her, und ihre Zahl nimmt während der Schwangerschaft zu.
14. A bázikusan festődő sejtek három típusra oszlanak, amelyek más-más serkentő hormont termelnek. – Die basophilen Zellen gliedern sich in drei Typen, die jeweils ein anderes stimulierendes Hormon bilden.
15. Az egyik típus a pajzsmirigyet serkentő hormont termeli. – Ein Typ bildet das Hormon, das die Schilddrüse anregt (TSH).
16. A másik típus azt a hormont állítja elő, amely a mellékvese kérgét serkenti. – Ein weiterer Typ stellt das Hormon her, das die Rinde der Nebenniere stimuliert (ACTH).
17. A harmadik típus két olyan hormont termel, amely az ivarmirigyekre hat. – Der dritte Typ bildet zwei Hormone, die auf die Keimdrüsen wirken (FSH und LH).
18. A szín szerinti klasszikus felosztás egyszerű, de nem mutatja meg pontosan, hogy egy sejt melyik hormont termeli. – Die klassische Einteilung nach der Farbe ist einfach, zeigt aber nicht genau, welches Hormon eine Zelle bildet.
19. Ezért a mai szövettan egy pontosabb módszert, az immunhisztokémiát alkalmazza. – Deshalb verwendet die heutige Histologie ein genaueres Verfahren, die Immunhistochemie.
20. Ennél a módszernél ellenanyagok kötődnek egy adott hormonhoz, és láthatóvá teszik azt. – Bei diesem Verfahren binden Antikörper an ein bestimmtes Hormon und machen es sichtbar.
21. Így minden sejt aszerint sorolható be, hogy valójában melyik hormont tartalmazza. – So lässt sich jede Zelle danach einordnen, welches Hormon sie tatsächlich enthält.
22. A festéket alig felvevő sejteket sokáig nyugvó, működésképtelen sejteknek tartották. – Die chromophoben Zellen galten lange als ruhende, funktionsunfähige Zellen.
23. Ma már tudjuk, hogy közülük sok kiürült hormonsejt vagy éretlen előalak. – Heute weiß man, dass viele von ihnen entleerte Hormonzellen oder unreife Vorstufen sind.
24. Néhány ilyen sejt támasztó feladatot lát el, és nyúlványaival behálózza a mirigyet. – Einige dieser Zellen erfüllen eine Stützfunktion und durchziehen die Drüse mit ihren Fortsätzen.
25. A festődés tehát azt tükrözi, hogy a sejt mennyi hormonszemcsével van feltöltve. – Das Färbeverhalten spiegelt also wider, wie stark eine Zelle mit Hormongranula gefüllt ist.
26. A leggyakrabban használt áttekintő festés a hematoxilin-eozin festés. – Die am häufigsten verwendete Übersichtsfärbung ist die Hämatoxylin-Eosin-Färbung.
27. Ennél a sejtmagok kékre, a sejtplazma pedig pirosas árnyalatúra festődik. – Dabei färben sich die Zellkerne blau und das Zellplasma rötlich.
28. Az azán festés különösen jól elkülöníti a savasan és a bázikusan festődő szemcséket. – Die Azan-Färbung trennt die azidophilen und die basophilen Granula besonders gut nach der Farbe.
29. A sejtek a tág hajszálerek mentén kötegekbe és fészkekbe rendeződnek. – Die Zellen ordnen sich entlang der weiten Kapillaren zu Strängen und Nestern an.
30. A sejtek és az erek közötti finom rostos kötőszövet tartja össze a szövetet. – Ein feines faseriges Bindegewebe zwischen den Zellen und Gefäßen hält das Gewebe zusammen.
31. Az egyes sejttípusok aránya az életkorral és a hormonszükséglettel változik. – Der Anteil der einzelnen Zelltypen verändert sich mit dem Alter und dem Hormonbedarf.
32. A terhesség idején például a prolaktint termelő sejtek jelentősen megnagyobbodnak. – Während der Schwangerschaft vergrößern sich beispielsweise die Prolaktin bildenden Zellen deutlich.
33. A változókor után az ivarmirigyekre ható hormonokat termelő sejtek átalakulnak. – Nach den Wechseljahren verändern sich die Zellen, die auf die Keimdrüsen wirkende Hormone bilden.
34. A sejttípusok ismerete fontos az agyalapi mirigy jóindulatú daganatainak megértéséhez. – Die Kenntnis der Zelltypen ist wichtig, um die gutartigen Geschwülste der Hypophyse (Adenome) zu verstehen.
35. Az ilyen daganatok gyakran egyetlen hormonból termelnek túl sokat, és arról a sejttípusról kapják a nevüket, amelyből kiindulnak. – Solche Geschwülste bilden oft ein einziges Hormon im Übermaß und werden nach dem Zelltyp benannt, aus dem sie hervorgehen.
(aufklappen)magyar
1. Az elülső lebenyt szorosan egymás mellett fekvő hámsejtek alkotják, amelyek sejtkötegekbe rendeződnek.
2. Ezek a sejtkötegek tág, vékony falú hajszálereket vesznek körül, így a hormonok gyorsan a vérbe juthatnak.
3. Fénymikroszkópban a sejtek elsősorban abban különböznek egymástól, hogy mennyire veszik fel a festékeket.
4. A festődés alapján a klasszikus szövettan festékkedvelő és festéket alig felvevő sejteket különböztet meg.
5. A festékkedvelő sejtek sok hormontartalmú szemcsét tartalmaznak, amelyek erősen megkötik a festéket.
6. A festéket alig felvevő sejtek kevés szemcsét raktároznak, ezért halványnak látszanak.
7. A festékkedvelő sejteket tovább osztjuk savasan és bázikusan festődő sejtekre.
8. A savasan festődő sejtek a savas kémhatású festékeket, például az eozint kötik meg, és pirosas színűek lesznek.
9. A bázikusan festődő sejtek a lúgos festékeket kötik meg, ezért kékeslila árnyalatot kapnak.
10. Nagyjából a sejtek fele festéket alig vesz fel, mintegy negyven százaléka savasan, tíz százaléka pedig bázikusan festődik.
11. A savasan festődő sejtek közé két típus tartozik: a növekedési hormont és a tejelválasztást serkentő hormont termelő sejtek.
12. A növekedési hormont termelő sejtek a leggyakoribbak, és az egész test növekedését segítik.
13. A tejelválasztást serkentő sejtek a prolaktint állítják elő, és számuk a terhesség alatt megnő.
14. A bázikusan festődő sejtek három típusra oszlanak, amelyek más-más serkentő hormont termelnek.
15. Az egyik típus a pajzsmirigyet serkentő hormont termeli.
16. A másik típus azt a hormont állítja elő, amely a mellékvese kérgét serkenti.
17. A harmadik típus két olyan hormont termel, amely az ivarmirigyekre hat.
18. A szín szerinti klasszikus felosztás egyszerű, de nem mutatja meg pontosan, hogy egy sejt melyik hormont termeli.
19. Ezért a mai szövettan egy pontosabb módszert, az immunhisztokémiát alkalmazza.
20. Ennél a módszernél ellenanyagok kötődnek egy adott hormonhoz, és láthatóvá teszik azt.
21. Így minden sejt aszerint sorolható be, hogy valójában melyik hormont tartalmazza.
22. A festéket alig felvevő sejteket sokáig nyugvó, működésképtelen sejteknek tartották.
23. Ma már tudjuk, hogy közülük sok kiürült hormonsejt vagy éretlen előalak.
24. Néhány ilyen sejt támasztó feladatot lát el, és nyúlványaival behálózza a mirigyet.
25. A festődés tehát azt tükrözi, hogy a sejt mennyi hormonszemcsével van feltöltve.
26. A leggyakrabban használt áttekintő festés a hematoxilin-eozin festés.
27. Ennél a sejtmagok kékre, a sejtplazma pedig pirosas árnyalatúra festődik.
28. Az azán festés különösen jól elkülöníti a savasan és a bázikusan festődő szemcséket.
29. A sejtek a tág hajszálerek mentén kötegekbe és fészkekbe rendeződnek.
30. A sejtek és az erek közötti finom rostos kötőszövet tartja össze a szövetet.
31. Az egyes sejttípusok aránya az életkorral és a hormonszükséglettel változik.
32. A terhesség idején például a prolaktint termelő sejtek jelentősen megnagyobbodnak.
33. A változókor után az ivarmirigyekre ható hormonokat termelő sejtek átalakulnak.
34. A sejttípusok ismerete fontos az agyalapi mirigy jóindulatú daganatainak megértéséhez.
35. Az ilyen daganatok gyakran egyetlen hormonból termelnek túl sokat, és arról a sejttípusról kapják a nevüket, amelyből kiindulnak.
(aufklappen)német
1. Der Vorderlappen wird von dicht beieinander liegenden Epithelzellen gebildet, die sich zu Zellsträngen anordnen.
2. Diese Zellstränge umgeben weite, dünnwandige Kapillaren, sodass die Hormone rasch in das Blut gelangen können.
3. Unter dem Lichtmikroskop unterscheiden sich die Zellen vor allem darin, wie stark sie Farbstoffe aufnehmen.
4. Anhand des Färbeverhaltens unterscheidet die klassische Histologie farbstoffliebende (chromophile) und farbstoffscheue (chromophobe) Zellen.
5. Die chromophilen Zellen enthalten viele hormonhaltige Granula, die den Farbstoff stark binden.
6. Die chromophoben Zellen speichern nur wenige Granula und erscheinen daher blass.
7. Die chromophilen Zellen werden weiter in azidophile und basophile Zellen unterteilt.
8. Die azidophilen Zellen binden saure Farbstoffe wie das Eosin und färben sich rötlich.
9. Die basophilen Zellen binden basische Farbstoffe und nehmen einen bläulich-violetten Ton an.
10. Etwa die Hälfte der Zellen nimmt kaum Farbe auf, rund vierzig Prozent färben sich sauer und zehn Prozent basisch.
11. Zu den azidophilen Zellen gehören zwei Typen: die Zellen, die das Wachstumshormon, und jene, die das Prolaktin bilden.
12. Die Zellen, die das Wachstumshormon bilden, sind am häufigsten und fördern das Wachstum des gesamten Körpers.
13. Die Prolaktin bildenden Zellen stellen das Milchhormon her, und ihre Zahl nimmt während der Schwangerschaft zu.
14. Die basophilen Zellen gliedern sich in drei Typen, die jeweils ein anderes stimulierendes Hormon bilden.
15. Ein Typ bildet das Hormon, das die Schilddrüse anregt (TSH).
16. Ein weiterer Typ stellt das Hormon her, das die Rinde der Nebenniere stimuliert (ACTH).
17. Der dritte Typ bildet zwei Hormone, die auf die Keimdrüsen wirken (FSH und LH).
18. Die klassische Einteilung nach der Farbe ist einfach, zeigt aber nicht genau, welches Hormon eine Zelle bildet.
19. Deshalb verwendet die heutige Histologie ein genaueres Verfahren, die Immunhistochemie.
20. Bei diesem Verfahren binden Antikörper an ein bestimmtes Hormon und machen es sichtbar.
21. So lässt sich jede Zelle danach einordnen, welches Hormon sie tatsächlich enthält.
22. Die chromophoben Zellen galten lange als ruhende, funktionsunfähige Zellen.
23. Heute weiß man, dass viele von ihnen entleerte Hormonzellen oder unreife Vorstufen sind.
24. Einige dieser Zellen erfüllen eine Stützfunktion und durchziehen die Drüse mit ihren Fortsätzen.
25. Das Färbeverhalten spiegelt also wider, wie stark eine Zelle mit Hormongranula gefüllt ist.
26. Die am häufigsten verwendete Übersichtsfärbung ist die Hämatoxylin-Eosin-Färbung.
27. Dabei färben sich die Zellkerne blau und das Zellplasma rötlich.
28. Die Azan-Färbung trennt die azidophilen und die basophilen Granula besonders gut nach der Farbe.
29. Die Zellen ordnen sich entlang der weiten Kapillaren zu Strängen und Nestern an.
30. Ein feines faseriges Bindegewebe zwischen den Zellen und Gefäßen hält das Gewebe zusammen.
31. Der Anteil der einzelnen Zelltypen verändert sich mit dem Alter und dem Hormonbedarf.
32. Während der Schwangerschaft vergrößern sich beispielsweise die Prolaktin bildenden Zellen deutlich.
33. Nach den Wechseljahren verändern sich die Zellen, die auf die Keimdrüsen wirkende Hormone bilden.
34. Die Kenntnis der Zelltypen ist wichtig, um die gutartigen Geschwülste der Hypophyse (Adenome) zu verstehen.
35. Solche Geschwülste bilden oft ein einziges Hormon im Übermaß und werden nach dem Zelltyp benannt, aus dem sie hervorgehen.