8.3.3 Pécs, az egyetemi városok és a déli régió – Pécs, die Universitätsstädte und der Süden

1. A pécsi Széchenyi téren áll egy épület, amelynek kupolája a város oszmán múltjáról mesél, és amelyet ma katolikus templomként használnak.

2. Gazi Kasim paszia egykori mecsetje nem egy elszigetelt múzeumi tárgy, hanem a nyüzsgő belváros része.

3. Ezen látható, hogy a különböző uralkodók hogyan igényelték maguknak ugyanazt a helyet, és hogyan alakították át az épületeit.

4. A német Fünfkirchen név is a város történelmének egy másik nyelvi rétegére utal.

5. Pécs Magyarország délnyugati részén, a Mecsek, egy erdős közepes magasságú hegyvidék déli lábánál fekszik.

6. Az óváros a hegy felé emelkedik, míg az újabb lakónegyedek délebbre terjeszkednek.

7. Az alföldi nagyvárosokkal ellentétben Pécs sem a Duna, sem a Tisza partján nem fekszik.

8. Jelentősége ezért nem egy nagy folyami kikötőre épül.

9. A város a regionális elhelyezkedés, az egyházi intézmények, a kereskedelem, a nyersanyagok és az oktatás együttes hatásának eredményeként jött létre.

10. Aki csak a kupolát és az utcai kávézókat nézi, az eleinte a város legbarátságosabb oldalát látja.

11. A Mecsek a városnak közeli táji hátteret kölcsönöz, és egyúttal észak felé határolja a város kiterjedését.

12. Déli lejtőin a megfelelő helyszínek bőséges napfényt kapnak.

13. Ez hozzájárul ahhoz a enyhe benyomáshoz, amelyet Pécsnek – más magyar városokhoz képest – tulajdonítanak.

14. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mediterrán éghajlat lenne itt.

15. A téli fagy és a nyári szárazság itt is azok közé a körülmények közé tartoznak, amelyekkel a lakosoknak, a kerteknek és a városi fáknak meg kell birkózniuk.

16. A „déli” jelző Pécsen a tényleges elhelyezkedést ötvözi a kulturális percepcióval.

17. A világos terek, a lejtős területek és a megőrzött oszmán épületek alátámaszthatják ezt a képet.

18. Ezek azonban sem a lakosság jövedelmét, sem a környező vidék gazdasági lehetőségeit nem magyarázzák.

19. Már Dél-Tran-Duna területén belül is jelentősen eltérnek egymástól a város, a borvidék, a szántóföldi táj és a távoli falvak.

20. A déli régiónak nincs egységes ritmusa, hanem különböző térségei vannak, amelyek közötti kapcsolatok határozzák meg a lehetőségeiket.

21. A mai város alatt fekszik a római Sopianae.

22. Késő antik kori keresztény sírhelyeit 2000-ben felvették az UNESCO világörökségi listájára.

23. A fennmaradt sírkamrák és falfestmények egy keresztény közösség létezéséről tanúskodnak a római világon belül.

24. Ez az örökség rávilágít arra, hogy Pécs már jóval a modern egyeteme előtt is a régiókon átívelő kapcsolatok központja volt.

25. A középkori püspöki város más intézményi prioritásokat tűzött ki.

26. Az egyházaknak kézművesekre, papokra és közigazgatási szakértelemre volt szükségük, és így a környéket egy tartós központhoz kötötték.

27. Később az oszmán uralom olyan épületeket hagyott hátra, amelyeket az uralom végével részben átalakítottak.

28. Az ilyen rétegekből kulturális sokszínűség alakul ki, de nem feltétlenül harmonikus együttélés.

29. A hatalomváltások erőszakot, veszteséget és kiszorítást jelenthettek.

30. Az építészeti örökség mai megbecsülése egy további történelmi fejlemény, nem pedig az összes korábbi tapasztalat leírása.

31. 1367-ben Pécsen, pápai jóváhagyással, megalapították az akkori Magyar Királyság területén az első egyetemet.

32. Ez a középkori intézmény nem működött megszakítás nélkül a mai napig.

33. A régi alapítás és a modern egyetem között itt jelentős intézményi törésvonal húzódik.

34. A mai egyetemi város döntő lendületet kapott, amikor a korábban Pozsonyban, a mai Pozsonyban működő Erzsébet Egyetem Pécsre költözött.

35. Az oktatás itt 1923-ban vette kezdetét.

36. Az áthelyezés az első világháború utáni politikai és területi változásokkal állt összefüggésben.

37. Ezáltal oktatókat, hallgatókat és intézményeket hozott egy olyan városba, amelynek tartósan helyiségeket és infrastruktúrát kellett biztosítania számukra.

38. Az egyetemi történelem így egyben településtörténet is.

39. Meghatározza, hol laknak az emberek, milyen épületek épülnek, és milyen útvonalakat tesznek meg nap mint nap.

40. A történelmi 1367-es évszám jelentős eredetre utal, míg a modern hatás későbbi döntésekből és a tényleges oktatási tevékenységből fakadt.

41. Egy egyetem olyan embereket vonz, akik eleinte csak néhány évre akarnak a helyszínen maradni.

42. Szükségük van lakásokra, élelmiszerre, közlekedési eszközökre és tanulási helyekre.

43. Ezekből az igényekből bevételek származnak a bérbeadók, üzletek és szolgáltatók számára.

44. Az egyetem alkalmazottai emellett kevésbé változó keresletet jelentenek.

45. Mindennapi életük összeköti az oktatási épületeket, laboratóriumokat, könyvtárakat és igazgatási helyiségeket a város többi negyedével.

46. A hatás tehát messze túlmutat egy-egy campuson.

47. Ugyanakkor az üzleti élet egy része a szemeszterkezdés, a vizsgaidőszak és a szünetek ritmusát követi.

48. Egy egyetemi város rendszeresen fogad ideiglenes új lakosokat.

49. Ezáltal társadalmi élete akkor is változik, ha állandó lakossága elöregszik.

50. A fiatal város benyomása és a teljes lakosság demográfiai alakulása ezért eltérhet egymástól.

51. A 2020-as évek közepén közzétett bemutatókban a Pécsi Egyetem tíz karral rendelkező, széles profilú felsőoktatási intézményként jelenik meg.

52. Az orvostudomány, a bölcsészettudományok, a természettudományok, a közgazdaságtan és a művészetek egyaránt szerepelnek a kínálatában.

53. Klinikái ötvözik az oktatást és a kutatást a betegek kezelésével.

54. Ezzel az egyetem olyan feladatot lát el, amely a városon kívül élők számára éppoly fontos, mint a hallgatók számára.

55. Egy szakosodott kórháznak tapasztalt személyzetre, technikai felszereltségre és elegendő betegszámra van szüksége.

56. Ilyen feltételeket nem minden kis településen lehet egyformán biztosítani.

57. Pécs ezért olyan szolgáltatásokat koncentrál, amelyekért a tágabb környék lakói a városba utaznak.

58. Ezáltal az elérhetőség társadalmi kérdéssé válik.

59. Aki autó nélkül érkezik egy távoli faluból, másképp ítéli meg ugyanazt a regionális ellátást, mint aki egy klinika közelében lakik.

60. Egy erős központ csak akkor tud megbízhatóan segíteni a környéken, ha az oda vezető út megjárható.

61. A nemzetközi képzések is kiterjesztik a város vonzáskörzetét.

62. Az egyetem a 2020-as évek közepén többek között angol és német nyelvű programokat is kínál.

63. Ezáltal a magyar nyelv bizonyos képzések esetében már nem jelent szükséges belépési küszöböt.

64. A más országokból érkező hallgatók további keresletet és kapcsolatokat hoznak magukkal.

65. Az oktatás, a közös lakóterek és a hallgatói kezdeményezések lehetőséget teremtenek a cserére.

66. A nyitottság azonban nem csupán a különböző útlevelek egymás mellett éléséből fakad.

67. A nyelvtudás, a találkozási helyek és az együttműködési hajlandóság határozzák meg, milyen szorosak lesznek a kapcsolatok.

68. A nemzetközi vonzerő emellett az ösztöndíjaktól, a tanulmányi költségektől és a politikai keretfeltételektől is függhet.

69. Ezért ez valódi erősség, de nem a helyszín megváltoztathatatlan tulajdonsága.

70. Egy felsőoktatási intézménynek napi munkáján keresztül folyamatosan meg kell újítania hírnevét és kapcsolatait.

71. A pusztán kulturális városról kialakult kép azonban eltakarja Pécs egy fontos részét.

72. A város egyben jelentős ipari központ is volt, amelynek növekedése szorosan összefüggött a Mecsek-vidéki szén- és uránérc-bányászatával.

73. Az „Uránváros” név egy nyugati lakónegyedben őrzi ezt a múltat.

74. A bányászat számos munkaerőt igényelt, és lakások, valamint műszaki infrastruktúra építését tette szükségessé.

75. Amikor a kitermelés visszaesett, majd végül leállt, nem csupán egyes munkahelyek szűntek meg.

76. Az alvállalkozók, az üzletek és a családok is alkalmazkodniuk kellett a megváltozott jövedelmi lehetőségekhez.

77. Egy egyetem enyhítheti az ilyen veszteségeket, de nem helyettesíti közvetlenül a bányász szakmát egy laboratóriumi állással.

78. A képzéssel és a tapasztalattal szemben támasztott követelmények eltérőek.

79. Éppen ez a különbség magyarázza, miért létezhet egymás mellett a kulturális sugárzás és a gazdasági nehézségek.

80. Pécs az ipar örökségével él, miközben kiépíti regionális jelentőségének egyéb alapjait.

81. A Zsolnay-kerámia különösen egyértelműen köti össze mindkét oldalt.

82. Az ipari termelésből olyan tárgyak születtek, amelyek egyszerre rendelkeznek művészi értékkel és felismerhető kapcsolattal a városhoz.

83. A korábbi gyárterület egy részén létrejött a Zsolnay Kulturális Negyed, kiállításokkal és rendezvényhelyszínekkel.

84. Ez az átalakítás a 2010-es év körüli nagy kulturális projektek közé tartozott, amikor Pécs az Európai Kulturális Főváros volt.

85. Egy egykori gyártási hely így új látogatókat és tevékenységeket vonzhat.

86. Épületeit azonban karban kell tartani, és kínálatát tartósan finanszírozni kell.

87. Egy kulturális projekt sikerét ezért nem lehet kizárólag a megnyitás alapján mérni.

88. Döntő fontosságú, hogy a lakosok, a diákok és a vendégek hosszú távon is igénybe veszik-e azt.

89. A kultúra gazdasági keresletet generálhat, és egyúttal a közösségi élet színterét is megteremtheti.

90. Mindkettő értékes, de ebből nem következik teljes körű megoldás egy egész város munkaerőpiacára nézve.

91. Pécs egyetemi funkciójával egy nagyobb magyar hálózat részét képezi.

92. Szeged, az Alföld délkeleti szélén, szintén jól példázza, milyen erőteljesen képes egy egyetem meghatározni egy regionális nagyváros arculatát.

93. Ott kezdődött 1921-ben a Kolozsvárról – a mai Kolozsvárról – áthelyezett egyetem oktatási tevékenysége.

94. A két déli egyetemi város így a megváltozott államhatárok mellett olyan feladatokat kapott, amelyek története túlnyúlik a mai Magyarország határain.

95. Közös vonásuk a tudás és az ellátás összpontosulása, nem pedig az azonos táj.

96. Pécs a dombos Dél-Tánulványvidékhez tartozik, Szeged pedig a Tisza-síksághoz.

97. Kaposvár egy másik szakmai profiljával egészíti ki ezt a struktúrát.

98. Kampusza 2021 óta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez tartozik.

99. Az ott folyó képzés többek között a mezőgazdaságot, a pedagógiát és a művészetet ötvözi a regionális igényekkel.

100. Az ilyen különbségek azt mutatják, hogy a felsőoktatási helyszínek nem csupán egymással versenyeznek a hallgatókért, hanem különböző feladatokat vállalnak a településhálózat keretein belül.

101. Az oktatás hatása különösen tartós, ha a diplomások a régióban tudják alkalmazni tudásukat.

102. Egy képzett tanár erősíti a helyi iskolát, egy orvos az egészségügyi ellátást, egy agrárszakértő pedig egy mezőgazdasági üzemet.

103. A kutatás segíthet a vállalkozásoknak technikai vagy szervezési problémák megoldásában.

104. A tudományos ismeretek és egy életképes termék között azonban ott áll a finanszírozás, a tesztelés és a vevőkhöz való hozzáférés.

105. A jó oktatás önmagában nem teremti meg ezeket a feltételeket.

106. Ha nincsenek megfelelő munkahelyek, a jól képzett fiatalok Budapestre vagy külföldre költözhetnek.

107. A város így hozzájárult a képzettségükhöz, anélkül, hogy a későbbi munkavégzésüket a helyszínen tartotta volna.

108. Ugyanakkor a kapcsolatok fennmaradnak, és egyesek visszatérnek, vagy távolságot áthidalva együttműködnek.

109. Az elvándorlás ezért sem következménymentes, sem minden egyes esetben végleges veszteség.

110. Pécs esetében a felsőoktatási funkció életképessége attól függ, hogy az ideiglenes tartózkodásokból mennyi alakul át tartós kapcsolatokká, szakmákká és intézményekké.

111. A Széchenyi téren továbbra is áll a volt mecset, miközben az emberek körülötte változnak.

112. Az épület egy történelmi réteget őriz, az egyetem pedig folyamatosan új jelenet hoz a városba.

113. Mindkettő összetartozik, ha egy megőrzött városi tér továbbra is lakott, hasznosított és új feladatokkal társul.

114. Pécs kulturális gazdagsága ezért nem csupán a régi falakban, sem pedig kizárólag a nagy számú beiratkozott hallgatóban rejlik.

115. Ott növekszik, ahol a tudás és a mindennapi élet találkozik.

116. Egy évfolyam elhagyja a várost, egy másik érkezik, és közben eldől, mely nyomok maradnak meg hosszabb ideig, mint egy egyetemi tanulmány.

1. Auf dem Széchenyi-Platz in Pécs steht ein Bauwerk, dessen Kuppel von der osmanischen Vergangenheit der Stadt erzählt und das heute als katholische Kirche genutzt wird.

2. Die ehemalige Moschee des Paschas Gazi Kasim ist kein ausgelagertes Museumsstück, sondern Teil des belebten Stadtzentrums.

3. An ihr lässt sich ablesen, wie unterschiedliche Herrschaften denselben Ort beanspruchten und seine Gebäude veränderten.

4. Auch der deutsche Name Fünfkirchen verweist auf eine andere sprachliche Schicht der Stadtgeschichte.

5. Pécs liegt im südwestlichen Ungarn am Südfuß des Mecsek, eines bewaldeten Mittelgebirges.

6. Die Altstadt steigt zum Gebirge hin an, während sich jüngere Wohngebiete weiter südlich ausdehnen.

7. Anders als die großen Städte der Tiefebene liegt Pécs weder an der Donau noch an der Theiß.

8. Sein Gewicht beruht deshalb nicht auf einem großen Flusshafen.

9. Es entstand aus dem Zusammenwirken von regionaler Lage, kirchlichen Einrichtungen, Gewerbe, Rohstoffen und Bildung.

10. Wer nur die Kuppel und die Straßencafés betrachtet, sieht davon zunächst die freundlichste Seite.

11. Das Mecsek verleiht der Stadt einen nahen landschaftlichen Hintergrund und begrenzt zugleich ihre Ausdehnung nach Norden.

12. An seinen südlichen Hängen erhalten geeignete Standorte viel Sonneneinstrahlung.

13. Das trägt zum milden Eindruck bei, der Pécs im Vergleich mit manchen anderen ungarischen Städten zugeschrieben wird.

14. Ein mediterranes Klima folgt daraus nicht.

15. Winterfrost und sommerliche Trockenheit gehören auch hier zu den Bedingungen, mit denen Bewohner, Gärten und Stadtbäume zurechtkommen müssen.

16. Die Bezeichnung „südlich“ verbindet in Pécs eine tatsächliche Lage mit einer kulturellen Wahrnehmung.

17. Helle Plätze, Hanglagen und erhaltene osmanische Bauten können dieses Bild stützen.

18. Sie erklären jedoch weder die Einkommen der Bevölkerung noch die wirtschaftlichen Möglichkeiten des Umlands.

19. Schon innerhalb Südtransdanubiens unterscheiden sich Stadt, Weinbaugebiet, Ackerlandschaft und abgelegene Dörfer erheblich.

20. Der Süden besitzt kein einheitliches Tempo, sondern verschiedene Räume, deren Verbindungen über ihre Chancen entscheiden.

21. Unter der heutigen Stadt liegt das römische Sopianae.

22. Seine spätantiken christlichen Grabstätten wurden im Jahr 2000 in die Welterbeliste der UNESCO aufgenommen.

23. Die erhaltenen Grabkammern und Wandmalereien bezeugen eine christliche Gemeinschaft innerhalb der römischen Welt.

24. Dieses Erbe macht sichtbar, dass Pécs lange vor seiner modernen Universität ein Ort überregionaler Verbindungen war.

25. Die mittelalterliche Bischofsstadt setzte andere institutionelle Schwerpunkte.

26. Kirchen benötigten Handwerker, Geistliche und Verwaltungswissen und banden das Umland an einen dauerhaften Mittelpunkt.

27. Später hinterließ die osmanische Herrschaft Bauten, die nach ihrem Ende teilweise umgenutzt wurden.

28. Aus solchen Schichten entsteht kulturelle Vielfalt, aber nicht automatisch ein harmonisches Zusammenleben.

29. Herrschaftswechsel konnten Gewalt, Verlust und Verdrängung bedeuten.

30. Die heutige Wertschätzung des baulichen Erbes ist eine weitere historische Entwicklung, keine Beschreibung aller früheren Erfahrungen.

31. Im Jahr 1367 wurde in Pécs mit päpstlicher Zustimmung die erste Universität auf dem Gebiet des damaligen Königreichs Ungarn gegründet.

32. Diese mittelalterliche Einrichtung bestand nicht ununterbrochen bis zur Gegenwart.

33. Zwischen einer alten Gründung und einer modernen Universität liegt hier ein erheblicher institutioneller Bruch.

34. Die heutige Hochschulstadt erhielt einen entscheidenden Impuls, als die zuvor in Pozsony, dem heutigen Bratislava, ansässige Elisabeth-Universität nach Pécs kam.

35. Der Lehrbetrieb begann hier 1923.

36. Die Verlagerung stand im Zusammenhang mit den politischen und territorialen Veränderungen nach dem Ersten Weltkrieg.

37. Sie brachte Lehrende, Studierende und Einrichtungen in eine Stadt, die ihnen dauerhaft Räume und Infrastruktur bieten musste.

38. Universitätsgeschichte ist damit auch Siedlungsgeschichte.

39. Sie verändert, wo Menschen wohnen, welche Gebäude entstehen und welche Wege täglich zurückgelegt werden.

40. Die historische Jahreszahl 1367 bezeichnet eine bedeutende Herkunft, während die moderne Wirkung aus späteren Entscheidungen und tatsächlichem Lehrbetrieb erwuchs.

41. Eine Universität zieht Menschen an, die am Standort zunächst nur für einige Jahre bleiben wollen.

42. Sie brauchen Wohnungen, Lebensmittel, Verkehrsmittel und Orte zum Lernen.

43. Aus diesen Bedürfnissen entstehen Einnahmen für Vermieter, Geschäfte und Dienstleister.

44. Beschäftigte der Hochschule bilden daneben eine weniger wechselhafte Nachfrage.

45. Ihr Alltag verbindet Lehrgebäude, Labore, Bibliotheken und Verwaltungsräume mit den übrigen Stadtvierteln.

46. Die Wirkung reicht also weit über einen einzelnen Campus hinaus.

47. Gleichzeitig folgt ein Teil des Geschäftslebens dem Rhythmus von Semesterbeginn, Prüfungszeit und Ferien.

48. Eine Universitätsstadt empfängt regelmäßig neue Einwohner auf Zeit.

49. Dadurch verändert sich ihr soziales Leben auch dann, wenn ihre dauerhaft ansässige Bevölkerung altert.

50. Der Eindruck einer jungen Stadt und die demografische Entwicklung ihrer Gesamtbevölkerung können deshalb auseinandergehen.

51. In den Mitte der 2020er Jahre veröffentlichten Darstellungen präsentiert sich die Universität Pécs als breit aufgestellte Hochschule mit zehn Fakultäten.

52. Medizin, Geisteswissenschaften, Naturwissenschaften, Wirtschaft und Kunst gehören zu ihrem Spektrum.

53. Ihre Kliniken verknüpfen Ausbildung und Forschung mit der Behandlung von Patienten.

54. Damit erfüllt die Universität eine Aufgabe, die für Menschen außerhalb der Stadt ebenso wichtig ist wie für Studierende.

55. Ein spezialisiertes Krankenhaus braucht erfahrenes Personal, technische Ausstattung und genügend Behandlungsfälle.

56. Solche Voraussetzungen lassen sich nicht in jedem kleinen Ort gleichermaßen bereitstellen.

57. Pécs bündelt deshalb Leistungen, für die Bewohner des weiteren Umlands in die Stadt fahren.

58. Das macht die Erreichbarkeit zu einer sozialen Frage.

59. Wer ohne Auto aus einem abgelegenen Dorf kommt, beurteilt dieselbe regionale Versorgung anders als jemand, der nahe einer Klinik wohnt.

60. Ein starkes Zentrum hilft dem Umland nur dann zuverlässig, wenn der Weg zu seinen Angeboten bewältigt werden kann.

61. Auch internationale Studiengänge erweitern den Einzugsbereich der Stadt.

62. Die Universität bietet in den Mitte der 2020er Jahre Programme unter anderem auf Englisch und Deutsch an.

63. Dadurch ist die ungarische Sprache für bestimmte Studienangebote nicht mehr die notwendige Zugangsschwelle.

64. Studierende aus anderen Ländern bringen zusätzliche Nachfrage und Kontakte mit.

65. Unterricht, gemeinsame Wohnräume und studentische Initiativen schaffen Gelegenheiten zum Austausch.

66. Offenheit entsteht dabei nicht schon durch das Nebeneinander verschiedener Reisepässe.

67. Sprachkenntnisse, Begegnungsorte und die Bereitschaft zur Zusammenarbeit bestimmen, wie eng die Kontakte werden.

68. Internationale Anziehung kann außerdem von Stipendien, Studienkosten und politischen Rahmenbedingungen abhängen.

69. Sie ist daher eine reale Stärke, aber keine unveränderliche Eigenschaft des Standorts.

70. Eine Hochschule muss ihr Ansehen und ihre Beziehungen immer wieder durch ihre tägliche Arbeit erneuern.

71. Das Bild einer reinen Kulturstadt verdeckt allerdings einen wichtigen Teil von Pécs.

72. Die Stadt war auch ein bedeutender Industriestandort, dessen Wachstum eng mit dem Kohlebergbau und dem Uranerzbergbau im Mecsekraum verbunden war.

73. Der Name Uránváros, auf Deutsch etwa „Uranstadt“, bewahrt diese Vergangenheit in einem westlichen Wohngebiet.

74. Bergbau benötigte zahlreiche Arbeitskräfte und löste den Bau von Wohnungen sowie technischer Infrastruktur aus.

75. Als die Förderung zurückging und schließlich endete, verschwanden nicht einfach nur einzelne Arbeitsplätze.

76. Auch Zulieferer, Geschäfte und Familien mussten sich auf veränderte Einkommensmöglichkeiten einstellen.

77. Eine Universität kann solche Verluste abfedern, aber sie ersetzt einen Bergmannsberuf nicht unmittelbar durch eine Stelle im Labor.

78. Die Anforderungen an Ausbildung und Erfahrung unterscheiden sich.

79. Gerade dieser Unterschied erklärt, weshalb kulturelle Ausstrahlung und wirtschaftliche Schwierigkeiten nebeneinander bestehen können.

80. Pécs lebt mit dem Erbe der Industrie, während es andere Grundlagen seiner regionalen Bedeutung ausbaut.

81. Die Zsolnay-Keramik verbindet beide Seiten besonders deutlich.

82. Aus industrieller Produktion gingen Gegenstände hervor, die zugleich einen künstlerischen Wert und eine erkennbare Beziehung zur Stadt besitzen.

83. Auf Teilen des früheren Fabrikgeländes entstand das Zsolnay-Kulturviertel mit Ausstellungen und Veranstaltungsorten.

84. Diese Umnutzung gehörte zu den großen kulturellen Vorhaben im Umfeld des Jahres 2010, als Pécs Europäische Kulturhauptstadt war.

85. Ein ehemaliger Produktionsort kann damit neue Besucher und Tätigkeiten anziehen.

86. Seine Gebäude müssen dennoch unterhalten und seine Angebote dauerhaft finanziert werden.

87. Der Erfolg eines Kulturprojekts lässt sich deshalb nicht allein an seiner Eröffnung messen.

88. Entscheidend ist, ob Einwohner, Studierende und Gäste es über längere Zeit nutzen.

89. Kultur kann wirtschaftliche Nachfrage erzeugen und zugleich einen Ort des gemeinsamen Lebens schaffen.

90. Beides ist wertvoll, doch daraus folgt keine vollständige Lösung für den Arbeitsmarkt einer ganzen Stadt.

91. Pécs steht mit seiner Hochschulfunktion innerhalb eines größeren ungarischen Netzes.

92. Szeged am südöstlichen Rand der Tiefebene zeigt ebenfalls, wie stark eine Universität das Gesicht einer regionalen Großstadt prägen kann.

93. Dort begann der Lehrbetrieb der aus Kolozsvár, dem heutigen Cluj-Napoca, verlagerten Universität 1921.

94. Die beiden südlichen Hochschulstädte gewannen damit unter veränderten Staatsgrenzen Aufgaben, deren Geschichte über das heutige Ungarn hinausreicht.

95. Ihre Gemeinsamkeit liegt in der Bündelung von Wissen und Versorgung, nicht in einer identischen Landschaft.

96. Pécs gehört zum hügeligen Südtransdanubien, Szeged zur Ebene an der Theiß.

97. Kaposvár ergänzt diese Struktur mit einem anderen fachlichen Profil.

98. Sein Campus gehört seit 2021 zur Ungarischen Universität für Agrar- und Lebenswissenschaften.

99. Die dortige Ausbildung verbindet unter anderem Landwirtschaft, Pädagogik und Kunst mit regionalen Bedürfnissen.

100. Solche Unterschiede zeigen, dass Hochschulstandorte nicht nur miteinander um Studierende konkurrieren, sondern verschiedene Aufgaben innerhalb des Siedlungsnetzes übernehmen.

101. Bildung wirkt besonders dauerhaft, wenn Absolventen ihr Wissen in der Region anwenden können.

102. Eine ausgebildete Lehrerin stärkt eine örtliche Schule, ein Arzt die Gesundheitsversorgung und ein Agrarfachmann einen landwirtschaftlichen Betrieb.

103. Forschung kann Unternehmen bei technischen oder organisatorischen Problemen helfen.

104. Zwischen wissenschaftlicher Erkenntnis und einem tragfähigen Produkt liegen jedoch Finanzierung, Erprobung und der Zugang zu Kunden.

105. Gute Lehre allein schafft diese Voraussetzungen nicht.

106. Fehlen passende Arbeitsplätze, können gut ausgebildete junge Menschen nach Budapest oder ins Ausland ziehen.

107. Die Stadt hat dann zu ihrer Qualifikation beigetragen, ohne ihre spätere Erwerbsarbeit am Ort zu behalten.

108. Zugleich bleiben Kontakte bestehen, und manche Menschen kehren zurück oder arbeiten über räumliche Entfernung zusammen.

109. Abwanderung ist deshalb weder folgenlos noch in jedem Einzelfall ein endgültiger Verlust.

110. Für Pécs entscheidet sich die Tragfähigkeit der Hochschulfunktion daran, wie viel aus den zeitweiligen Aufenthalten in dauerhafte Beziehungen, Berufe und Einrichtungen übergeht.

111. Auf dem Széchenyi-Platz bleibt die ehemalige Moschee stehen, während sich die Menschen um sie herum verändern.

112. Das Bauwerk hält eine historische Schicht fest, die Universität bringt immer neue Gegenwart in die Stadt.

113. Beides gehört zusammen, wenn ein erhaltener Stadtraum weiterhin bewohnt, genutzt und mit neuen Aufgaben verbunden wird.

114. Pécs besitzt seinen kulturellen Reichtum deshalb weder allein in alten Mauern noch allein in einer großen Zahl eingeschriebener Studierender.

115. Er wächst dort, wo Wissen und Alltag einander erreichen.

116. Ein Jahrgang verlässt die Stadt, ein anderer kommt, und dazwischen entscheidet sich, welche Spuren länger bleiben als ein Studium.